Duna Stratégia - záró konferencia 2012 dec 12-14 között

Átadták a Nagyzerind-Dénesmajor utat, majd bezárták

http://www.aradihirek.ro/2012/11/29/atadtak-a-nagyzerind-denesmajor-utat-es-bezartak.html

2012-11-29

Egyelőre az Európai Unió adófizetőinek ablakon kidobott pénz a Nagyzerind-Dénesmajor közötti 8,5 kilométeres útjára költött 2,55 millió euró, hisz a mai avató után 17 órakor be is zárták, És nem tudni, mikor nyitják meg újra, hisz ehhez mindkét állam határrendőrséget kell kivezényeljen, közös ellenőrző pontot kell kialakítson. Az út haszna csak akkor lesz érezhető, ha Románia belép a schengeni övezetbe, ám ennek egyelőre a legkisebb jele sem mutatkozik, még akkor sem, ha Eusebiu Pistru megyei alelnök szerint 2013-ban Románia csatlakozni fog.

Az ideiglenesen, két zöld-fehér csíkos sátorból álló határállomásnál Szijjártó Péter a magyar kormány külügyi és gazdasági államtitkára, Nicolae Ioţcu, az Arad Megyei Önkormányzat elnöke, Eusebiu Pistru alelnök és a két határ menti település polgármestere vágta el az avató szalagot. 

Az eseményre dénesmajori és nagyzerindi polgárok is érkeztek, népviseletbe öltözött zerindi gyerekek magyar, román és uniós zászlót lengettek.

A szalagvágást azonban Gyula város polgármesteri hivatalában egy sajtótájékoztató előzte meg, ahol Simándi Sándor nagyzerindi polgármester az út fontosságáról beszélt, az uniós pályázat sikeréig vezető nyolc év nehézségeit ecsetelte, dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere pedig emlékeztetett, hogy az út „nyomvonalán” hajdanán vasútvonal vezetett. „92 év igazságtalanságát próbáljuk helyre hozni” – mondta Görgényi.

Szijjártó Péter elmondta, Közép-kelet Európában többek között versenyképességi hátrányt okoz, hogy Trianon után utakat vágtak el, vagy olyan gazdasági övezeteket, amelyek jól működtek. Kiemelte, Magyarország továbbra is támogatja Románia schengeni csatlakozását, ám Brüsszel most saját gondjaival van elfoglalva, s a bővítés mellékvágányra szorult, ezért kezdeményezni fognak olyan kormányközi megállapodást, amely a csatlakozásig megoldja, megkönnyíti a határon való átjutást. „Magyarország és Románia között kilenc határátkelő létezik, a körülbelül ugyanilyen hosszúságú francia-belga határon pedig több, mint 300” – jelezte, hogy bőven van még tennivaló.
A mindössze öt és félórás határátkelő-megnyitás nem okozott tömeges átutazást, de egy dénesmajori kis csapat, kerékpáron, már a déli órákban betoppant a nagyzerindi polgármesteri hivatalba.

Irházi János
Szerk.megjegyz.
A határon áthaladó megyei útnak nemzetközivé vállása komoly gazdasági tevékenységek beindítására is ad majd lehetőséget.
Ezt igazolja a mellékelt képen látható "Hangya-kézfogás" is, amelyet az erdélyi Hangya egyesület és a gyulai Hangya szociális szövetkezet vezetői ott a szimbólikus határátkelőnél ejtettek meg mintegy jelképezve, hogy a Hangya Mozgalmat semmilyen akadály- vagy határkő - sem tudja megállítani!
E Hangya-kézfogás az erdélyi és a gyulai HANGYA közt kialakuló gazdasági kapcsolatokat példaértéküvé emeli!
Ilyen formában nem csak jelképes együttműködést jelent hanem a többi gazdasági tevékenységeket folyatók számára előremutatóan példát statuál!
A Hangya kézfogás amely Alt Norbert a gyulai Hangya és  Horváth Zoltán az erdélyi Hangya vezetői közt jött létre még a természet is megáldotta, hiszen épp akkor tűnt fel egy a határon is átnyúló szivárvány, - annak ellenére. hogy november 29-et írtunk!
A szivárvány éppen a határmenti Zerind község felett is elvonult mintegy előrejelezve, hogy ott is helye van a Hangya mozgalomnak!
A balogheleméri Hangya-rendszer ma is éppen olyan aktuális mint százévvel ezelőtt volt: a népközösségünk  javát szolgálja, ha az is elfogadja az összefogás szellemét! (GBI Erdélyi Hangya)

Néhány órára megnyitják a határt Zerind és Dénesmajor között

http://www.aradihirek.ro/2012/11/28/nehany-orara-megnyitjak-a-hatart-zerind-es-denesmajor-kozott.html

2012-11-28 

Holnap, november 29-én csütörtökön 11.30-17.00 óra között nyitva lesz a határ Zerind és Dénesmajor között abból az alkalomból, hogy a két ország hivatalosan is felavatja az uniós forrásokból, a két település között épített utat.

Az avatás első fejezetére Gyulán, a polgármesteri hivatalban kerül sor, s ezen jelen lesz, többek között Szijjártó Péter külügyi államtitkár is. Az ünnepség aztán Zerinden folytatódik.

Irházi János
Szerk.megjegyzés
E rendezvényen az erdélyi Hangya vezetősége is részt vesz, mint a gyulai Hangya meghívottja. E rendezvény jó alkalom lehet arra, hogy a két Hangya példaértékű együttműködését  más gazdasági egységek is kövessék, hiszen Gyula város környéke csonka maradhat, ha a keleti, szomszédos terület kimaradna. Kárba veszne az a kb,2,55 milliónyi euró amit  a román és a a magyar kormány a felavatandó útszakaszra elköltött. (GBI. Erdélyi Hangya)

Kié a Tokaji bor? - Tovább gyűrűzik a névvita

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/11/27/19/Kie_a_Tokaji_bor__Tovabb_gyuruzik_a.aspx

Forrás: Duna TV Híradó | 2012. november 27.

Az Európai Unió Bírósága néhány hete úgy dönött: a szlovák borászok szlovák ragok nélkül is használhatják az elnevezést.

Tovább tart a vita Magyarország és Szlovákia között a Tokaji bor névhasználatáról. Az Európai Unió Bírósága néhány hete úgy dönött: a szlovák borászok szlovák ragok nélkül is használhatják az elnevezést. A szlovák szakértők szerint ők így könnyebben tudják értékesíteni boraikat a piacon, az egyik tokaji szőlőbirtok igazgatója viszont azt mondja: egyes vevők körében zavart kelthet a névvita.

Az év végi ünnepek közeledtével az édes desszertborok és a pezsgők fogynak a leginkább. A Tokajit azonban mostanában nemcsak úgy emlegetik, mint az egyik legkiválóbb desszertbort Európában, mert a névhasználat körüli magyar-szlovák vita a mai napig nem ért véget. Az Európai Unió Bíróságának november eleji döntése szerint Szlovákia továbbra is használhatja a Tokaji írásmódot, ragok nélkül.

Egy felvidéki magyar bortermelő szerint a szlovák borászok nem véletlenül fogadták örömmel a bírósági döntést, hiszen így könnyebben tudják értékesíteni a boraikat külföldön. A szlovák fél számára ez bizonyára győzelmet jelent -mondta a Híradónak Főző Péter bortermelő.

Az egyik tokaji szőlőbirtok igazgatója szerint a vevők körében is zavart kelthet a névvita. Ez a jövőben biztos, hogy gondokat fog okozni. Zavaró lesz, amikor a vevő nem biztos valamiben, és lehet, hogy emiatt nem is vásárol inkább - nyilatkozta Kovács Tibor birtokigazgató. Az Európai Bíróság ítélete ellen két hónapon belül fellebbezhet Magyarország. A végső döntést az unió illetékes bizottsága 2014-ben hozza majd meg.

Határon túl csiszolják a székely gazdákat

http://manna.ro/porta/hataron-tul-csiszoljak-a-szekely-gazdakat-2012-11-23.html

2012.11.23

Hargita és Kovászna megyéből 20 székelyföldi gazda érkezett Magyarországra a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, hogy magyarországi gazdaságokban gyűjthessenek szakmai tapasztalatokat - közölte pénteken a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).

A kétnapos látogatás során tehenészetet és tejelő telepet, valamint juhtelepet tekintenek meg, továbbá megismerkednek Gödöllőn, a Szent István Egyetem (SZIE) Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Állattenyésztési Telepével. A szaktárca ezzel a kezdeményezésével is segíteni kívánja a határon túli magyar gazdákat, lehetővé téve az a gazdálkodók közötti személyes kapcsolatok erősítését, valamint tapasztalat- és információ-átadást.

"A kormány egységes nemzetben gondolkodik, ezért nincsenek határok közöttünk" - fogalmazott Budai Gyula a VM parlamenti államtitkára a vendég gazdák számára rendezett egyeztetésen, ahol a húsmarha- és tejtermelő ágazat kérdéseit vitatták meg.

A minisztérium az idén januárban tette közzé a Darányi Ignác Tervet, amelynek része a "Vidékfejlesztési Együttműködések a Kárpát-medencei határon túli magyarsággal" program. 

A program keretében a szaktárca a Kárpát-medence vidéki térségeinek felemelkedését, főként a magyar közösségeket érintő területeken szeretné elősegíteni. 

A Vidékfejlesztési Minisztérium az elmúlt hónapokban már tárgyalt a székelyföldi, a felvidéki, a kárpátaljai, a vajdasági, a délvidéki, a muravidéki és burgenlandi gazdaszervezetek képviselőivel. December 5-én pedig a Kárpát-medencei Összefogás Fórumon - amelyre valamennyi határon túli gazdaszervezet meghívást kapott - az elért eredményeket, elvégzett feladatokat összegzik, és a jövőbeni tervekről egyeztetnek - olvasható a közleményben. manna.ro/mti

Termesszék velem: százszorszép

http://www.szabadfold.hu/csalad/termesszek_velem_szazszorszep_bellis%20perennis

2012. MÁJUS 19.,  Grosz Tamás

Egyszerű, de elegáns megjelenésű virág, vidámságot hoz a kertbe – ez a vadszázszorszép (Bellis perennis).

Vadszázszorszép virága 

Fotó: A szerző felvétele

Évelő örökzöld növény. Ültethető magról, de szaporítható tőről is. Ha néhány tövet elültetünk a fű közé, pár év multán szépen virágzó gyepet kapunk.

Szinte minden öntözött talajon megél. Dísznövényként termesztett változatának a színe fehér, vörös vagy lila, virágai sokkal nagyobbak, mint a vad növényeké. Alkalmanként a gumórontó fonalféreg megtámadja.

Fájdalomcsillapító, görcsoldó, gyulladáscsökkentő tulajdonsága közismert.

Levelei salátához adagolva enyhén fanyar, kissé savanykás ízt adnak. Bimbói sós vízben áztatva, tárkonyecettel ízesítve a kapribogyó pótlására is felhasználhatók. Vajas kenyérre szórva – a kínai metélőhagyma, medvehagyma, hagyma, kakukkfű társaságában – kellemes ízű szendvicset kapunk. Kandírozott virágja, bimbója süteménydíszként is szolgálhat.

Finom leves is készíthető belőle. Jó marék százszorszéplevelet, illetve virágbimbót, kiskanálnyi cickafarkot húslében felfőzünk, hozzáadjuk 1-2 tojás sárgáját, másfél deci tejszínnel felöntjük, végül turbolyával megszórva igazi ínyenc ételhez jutunk.

Termesszék velem: kálmosgyökér

http://www.szabadfold.hu/zoldfold/termesszek_velem_kalmosgyoker_acorus_calamus

2012. NOVEMBER 17.,  Grosz Tamás

A kálmosgyökér (Acorus calamus) hazánkban ritka növény, csak a tavak szélén, mocsaras lápos vidékeken fordul elő. A Dráva partján, illetve Ócsa természetvédelmi területein található jelentős állománya. Védettsége miatt nem szedhető.

Kálmosgyökér (Acorus calamus) 

Fotó: A szerző felvétele

Őshazája Kelet- és Délkelet-Ázsia. Az utóbbi évek aszályos időjárása visszaszorította, mert a kisebb tavak, mocsarak és lápos részek sorra eltűntek. Mivel a kifejezetten vizes-iszapos helyen él, így ha nincs rajta 10-15 cm víz, akkor elpusztul. Nem telepíthető ártereken, hiszen a visszavonuló víz miatt szárazra kerül, s ezt nem viseli el.

Szaporítani jól lehet a gyöktörzséről. Ősszel, illetve kora tavasszal telepíthető. Alkalmas kerti tavakba, de akkor mellőzni kell a sárga nőszirmot, a sást, valamint a nádat is, mert a közelségüket nem tűri.

Hosszú, kardalakú levélzete három élű, ezen foglal helyet torzsavirágzata. Május-júniusban virágzik, nálunk nem érlel termést. Gyöktörzse hosszan és vízszintesen nyúlik a talajba, hossza akár egy méter is lehet. Mellékgyökerei az ingoványos talajban messzi kúsznak, emiatt is a népies neve: kígyófű.

A gyöktörzse használható szárítva, illetve hámozva, amit még frissen kell elvégezni, mert szikkadtabban már nehézkes. Gyöktörzse adja a drogot, ami jó az emésztés elősegítésére, de nyugtató, illetve görcsoldó hatása is ismert. Fokozza a vérkeringést, fürdővízbe téve idegerősítő.

Illóolaja likőrfélék alapanyaga. Tea készítésénél hideg vízben egy éjszakán keresztül áztassuk, majd langyosan fogyasszuk. Fagyási sérüléskor is jó hasznát vesszük, mert a teája a fürdővízbe öntve kitűnőem szolgál.

Cickány a mezőről

http://www.szabadfold.hu/zoldfold/cickany_a_mezorol

2012. NOVEMBER 21., Valló László

Ahogy téliesedik az idő és üresedik a határ, úgy keresnek egyre nagyobb számban menedéket a lakott területeken a cickányok is (a mezei és az erdei egerekkel együtt). Az erdővel, bokrosokkal határolt, településszéli kertekben, pajtákban, istállókban, szérűskertekben különösen gyakori a megjelenésük, s olykor még a lakóházba is beköltöznek. Ne bántsuk őket, mert mind a hét, hazánkban előforduló fajuk védett, de mint rovarpusztítók, hasznosak is.

A cickányok a legkisebb hazai emlőseink, méretük szerint inkább a rovarokhoz sorolhatnánk őket. Főleg a törpecickányt, amelynek kifejlett, „testes” példánya is legföljebb 5-7 grammos, hossza pedig 40-70 milliméter és majdnem ennyi a farka is. (Elképzelhetjük a kicsinyeit, amelyek tényleg alig lehetnek nagyobbak a kőrisbogárnál.) Fajtársai, így az erdei és a mezei cickány is, valamivel nagyobbak, és közös vonásuk, hogy csillapíthatatlan étvággyal keresik-kutatják az élelmet. Leginkább szürkületkor és éjszak járnak rovarok, csigák, pókok, giliszták után, de olykor napközben is. Ilyenkor néha hallhatjuk magas cincogó hangjukat a sűrű bokor vagy gaz rejtekéből, ami sokkal inkább csikorgásnak mondható. Rendkívül alkalmazkodók, és miután főleg éjszakai életmódot élnek, rendszerint föl sem tűnik a jelenlétük.

A cickányok téli álmot nem alszanak és életük nagy részét, azt az egy-másfél esztendőt, lázas táplálékkereséssel töltik. Miközben azért jut idő családalapításra is: a nőstények évente 3-4 alkalommal 4-10 kölyköt hoznak a világra. A kicsinyek gyorsan fejlődnek, egy hónaposan már önállóan táplálkoznak, 3-4 hónapos korukban pedig ivarérettek. Fölcseperedve magányos szingliként élik az életüket, amit csak a párosodás idejére adnak föl.

Méhek a homokon

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/mehek_a_homokon

2012. NOVEMBER 24., Dulai Sándor

Kerekegyházán az utóbbi tíz évben megduplázódott a méhészek száma. Az újak között sok a fiatal, akik éltek a pályázati lehetőségekkel. Közéjük tartozik ifjabb Sponga Tibor, aki ma már 250 méhcsalád gazdája.

A vállalkozó kedvű fiatalember most 21 esztendős; amikor a pályázatát benyújtotta, 18 éves volt. Addigra megszerezte a méhész szakképesítést, és miután szülei is méhészkednek, úgy gondolta, ő is megpróbálkozik vele. Közben felvették a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Karára (GAMF), ahol mérnök-informatikusnak tanul, s jövőre már államvizsgázik. A fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatásra (amelyet az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap fedez) sikeresen pályázott, tízmillió forintot nyert. Ebből indította 2010-ben vállalkozását.

– Mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen fiatalon bele merjen vágni? – kérdezem.

– Először is az, hogy a méhszúrásra ne legyen érzékeny. Aki erre allergiás, ne fogjon méhészkedésbe. Aztán számba kell venni, hogy lesz-e elég méhlegelőnk. S alapvető ismeretek nélkül nem érdemes elkezdeni. Az iskolán kívül rengeteget tanulhatunk idősebb méhészektől; én a szüleimtől, akik tizenöt éve kezdték. Apu villanyszerelő volt, anyu üzletben dolgozott, sokáig a munka mellett foglalkoztak méhekkel. Őstermelőként ma négyszáz családjuk van, s anyu is elvégezte a méhészeti szakiskolát.

– Mire fordítja a pályázaton elnyert pénzt?

– Hordókat, pergetőt, fedelezőt és más eszközöket, méhészruhát, kesztyűt no meg cukrot vásároltam, s ezek nem egyszeri kiadások. Az induláshoz vettem hatvan méhcsaládot, a pályázat szerint négy éven belül el kell érnem a kétszázat. Már most kétszázötvennél tartok.

– Megtérülnek a befektetések?

– A méhészetben nagy szerepe van az időjárásnak. Az idén a fagy nekünk is sok kárt okozott, az akácméz mennyisége jóval elmaradt a várakozástól. Aztán jött a határt sárgára égető augusztus. A méheknek a korai kitavaszodás, a fagymentes április-május, az egyenletes nyári csapadékmennyiség, a szélsőségektől mentes időjárás az ideális. Repce, akác, vaddohány, napraforgó: ezek a fő mézelő növényeink. Családonként 30-35 kiló mézre számíthatunk egy évben, de ha jól sikerül az akácvirágzás, ez megközelítheti az ötvenet is. A vegyes virágméz átvételi ára az idén kilónként 650 forint, a tész-tagok 10 forint felárat kapnak. Az akácmézet 1100-1300 forintért veszik át.

– Ön is tagja valamelyik termékértékesítő szövetkezetnek?

– Igen, a miskolcinak. Jól működő szövetkezet, és a tagság egyébként pályázati követelmény is. Egy pályázat elkészítése különben korántsem egyszerű, ebben gyakorlatot szerzett, tapasztalt méhész segített nekem is. Olyan részei vannak, mint például a kommunikációs terv (a hasonló helyzetű fiatalok tájékoztatása a lehetőségekről és a tapasztalatokról) vagy a közösségi szerepvállalás. Mi lehet ez? Mondjuk az, hogy ingyen adok mézet iskoláknak. Itt jegyezném meg, hogy a méhészet közösségi szervezete igen erős, és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) keretében nálunk, Kerekegyházán is működik egy klub, Varga Károly a vezetője. Negyvenéves, de kilencszáz-egynéhány méhcsaládja van. A klubnak pedig több mint ötven tagja – s legalább a fele fiatal. Rengeteg információt, hasznos tanácsot kapunk az OMME honlapján és a helyi előadásokon, fórumokon is.

ÉLEN EURÓPÁBAN. 

Fiatalodik a magyar méhésztársadalom. Uniós csatlakozásunk óta a negyven év alattiakat támogató pályázati lehetőségek révén egyre többen szánták el magukat méhészkedésre. Köztük sokan elvesztették korábbi munkahelyüket és lépéskényszerbe kerültek – ilyen térség a Homokhátság s benne Kerekegyháza környéke is. Magyarország, amelyet a II. világháború előtt a 40 ezer méhész országának hívtak, újra méhészeti nagyhatalom Európában: 16-17 ezer méhész összesen több mint egymillió méhcsaládot tart. Az átlagos családszám többszöröse a háború előttinek. Az unión belül ma hazánkban a legnagyobb a méhsűrűség: egy négyzetkilométerre 11 család jut.

Oázis a nagyvárosban

http://www.utisugo.hu/teszteles/oazis-a-nagyvarosban-464643.html

Debrecenbe mehetünk pulykakakasért, virágkarneválra, élményfürdőzni, tanulni, fesztiválozni, repülni, meccsre… Ha éjszakára is maradunk, akkor az Erdőspuszta Club Hotelbe is foglalhatunk szállást, a Fenyves étteremben pedig étkezhetünk.

Persze akad ebben a városban néhány legendás hotel: ötcsillagos újkori őrület és munkásszálló szintjére pusztított történelmi legenda is, így évtizedek kellenek ahhoz, hogy elfelejtsük az Aranybikát és bevéssük Erdőspusztát. 

Debrecenbe eljutni az autópálya óta nem kihívás, az intercity vonatokkal pedig még élvezetes is. Az Erdőpuszta Club Hotel ingyenes transzfert biztosít a pályaudvartól, így igazán kényelmes dolgunk van. Mivel a wellness-hotelek országa lettünk, ahol már a panziókban is van legalább egy pezsgőfürdő, komoly érvek kellenek ahhoz, hogy valaki erre voksoljon a hihetetlen választékból. Az épületet megpillantva nem is éreztem semmi unikálisat, bár tény, hogy hazánk második legnagyobb városában egy fenyveserdő látványát élvezni nem alapértelmezett. Kedvesség, előzékenység már fel sem tűnik a versenyben, az viszont azonnal, hogy a szobába lépve világszínvonal fogad. A berendezés, a burkolatok, a textíliák egy világméretű szállodalánc vagy az igényes tulajdonos ízlését tükrözik.

Ami személy szerint engem lenyűgöz: borospohár a hűtő fölött. Apróság ugyan, de felemelő érzés nyári este a teraszon, gyertyafényben borozni valakivel úgy, hogy nem a fürdőszobából kimentett steril, műanyag fogmosó alkalmatossággal vagy a minibár tetején prostituálódó, 5 eurós 7 decis mineralwasserhez simuló vízespohárral koccintunk. Persze emiatt még nem utazunk 240 km-t, úgyhogy nézzük a wellnesst!

Testemre tekertem hát a hófehér extralárdzs puha frottírköntöst (nem volt feláras), átadtam magam a három szauna és az élménymedence élvezetének. Igen, ilyen is van máshol, de itt semmi nem hiányzott, talán csak egy ivóvízes berendezés.

Félpanzió - okosan

Szauna után jön az éhség. De kinek és mikor? Hányszor voltam már olyan helyzetben, hogy időkorlátok közé szorították a félpanziós ellátást, így bármilyen éhes is voltam mondjuk 17 órakor, ki kellett bírni még két órát. Itt az Erdőspusztában másképp van! Teljes szabadságot enged a reggeltől késő estig nyitva tartó Fenyves étterem, ahol korlátozás nélkül a félpanziós felár összegéig á la carte étkezhetünk akkor, amikor csak akarunk. Természetesen ezen felül is, csak azt külön kell kifizetni. A félpanziós kupon értéke egyébként bőségesen biztosítja a kétfogásos étkezést itallal együtt, de anyira meggyőző a választék és kellemesek az árak, hogy komolyabb tételeket is bevállalhatunk. 

Gasztronómia 

A rozé kacsától a borjúmájon át a harcsapaprikásig és szürkemarha rostélyosig tartott a tesztem, ez pont elég ahhoz, hogy lássam: a konyha rendben van. Nem kaptam cipőtalpat a máj helyett, házi fánk körítette a kiváló izomtónusú szárnyast, nem volt fagyasztott a harcsa, a rostélyos után pedig még Kossuth Lajos is megnyalta volna a bajuszát.

Igyekeztek a házi parféval és a créme brulée-vel is. Legalább egy hétig kellett volna naponta kétszer étkeznem ott, hogy minden olyat kipróbáljak, amit szerettem volna, ez is egy újabb ok a visszatérésre. És ekkor még nem is tudtam, hogy miért ennyire jók a húsok…

Tanya és gazdaság 

A vacsorát lesétáló szándékkal elindultam a szálloda mögötti köves úton, mint Dorothy. Nem vágytam, hogy találkozzak a bádogemberrel vagy a gyáva oroszlánnal, de éreztem, hogy van itt még valami… A lovastanya és a tó mellett egy igazi házi gazdaság látványa fogadott: csirkék, pulykák, zöldségültetvény.

Mint megtudtam, minden, ami például reggel az étterem svédasztalára kerül, házi. A tojás, a paradicsom, a hagyma, a cukkini, a kolbász, a sonka, és bizony, a tányérban a kapirgálós szárnyas, a levesben a gyöngytyúk is, házilag kaporral füstölt halfilé, mennyei pástétomok… 

Most azonnal indulnék érte vissza! Fedett lovarda, gyönyörű állatok, egy uradalmi majorság. A tanya területén is vannak szobák, legközelebb ezt választom, mert olyan, mintha egy Jókai regényből álmodta volna valaki Debrecen szélére. Megérint a vidéki császári rezidenciák természet-íze, a hajnali pára, a tó fölötti köd, a kilovaglás lehetősége, az ápolt, szépen tervezett környezet, a falusi fogások egészséges, pirospozsgás ígérete.

Ez az, amire itthon olyan kevés példát láttam: a luxus és a tanyasi pihenés szimbiózisa, melyet mindenki maga hangol finomra. Ha akarom, az ország második legnagyobb városának pezsgése, ha akarom, naplementés lovaglás. Ha szeretem, fine dining, ha olyanom van, hagymás rostélyos. Ha vágyom rá, privát szauna és masszázs, ha nem elég, Mediterrán Élményfürdő. Borospince helyben, vagy borbár a közeli Piac utcában. Számos lehetőség a kikapcsolódásra, szórakozásra, vendégszerető, figyelmes köryezetben, kényelmi szolgáltatásokkal. Még saját, szállodán kívüli programjainkhoz is kérhetünk transzfert.

Csökkent a román borexport

http://www.mediatica.ro/hirek/gazdasag/

2012. november 24., 

Három százalékkal csökkent az idei első nyolc hónapban az exportált román bor mennyisége, csaknem 6989 tonna volt. A román mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a kivitel a tavalyi hasonló időszakban 7218 tonna volt, ennek ellenére az exportból származó bevétel 9,582 millió euróra nőtt az előző évi 9,399 millió euróról.

A számsorokból az is kiderült, hogy Románia hatszor több bort importál, mint amennyit exportál. A 42.414 tonna importált bor értéke 27,84 millió euró volt. Románia a tavalyi hasonló időszakban 59.016 tonna bort hozott be, amelynek értéke 28,959 millió euró volt.

Szintén az idei első nyolc hónapban 3450 tonna vermutot és más, friss szőlőből készült borfélét importáltak Romániába, amelynek értéke 1,89 millió euró volt. Az ugyanebben a kategóriában jegyzett kivitel mennyisége 144,2 tonna volt. MTI

Ecet is jó a mosógépnek!

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/ecet_is_jo_a_mosogepnek

2012. NOVEMBER 22. O. Horváth György

15 millió forintnyi bírságot kapott a Calgont forgalmazó cég, fogyasztókat megtévesztő reklámjai miatt. Kiderült: az ecet is jól oldja a vízkövet, nemcsak a vízlágyító.

Jó az ecet is!

A Gazdasági Versenyhivatal a Reckitt Benckiser Kft. 2010. augusztus 2. és 2010. november 21. között különböző televíziós csatornákon sugárzott reklám állításait vizsgálta. A termék népszerűsítése során használt szlogenek (pl. „Eddig ecettel vízkőtelenítettem a mosógépem, ennek ellenére elromlott.”) többek között azt sugallták a fogyasztóknak, hogy az ecet nem alkalmas a mosógépnek vízkő által okozott meghibásodása elleni védekezésre, mert a használatának ellenére elromolhat a mosógép, valamint esetleges rozsdásodás is felléphet.

A GVH közleménye szerint a fenti állításokkal azt a benyomást kelthették a fogyasztókban, hogy a Calgon az ecettel összevetve hatékonyabb és biztonságosabb szer, amely alkalmas a mosógép meghibásodásának elkerülésére. Ezzel szemben a vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján a vállalkozás nem tudta bizonyítani, hogy az ecet használata mellett a mosógép vízkőképződés miatt meghibásodhat, így az állítások valótlannak tekinthetőek. A jogsértés elkövetése miatt a GVH 15 millió forintos bírságot szabott ki a Reckitt Benkiser Kft.-re.

Vigyázzon, mivel etetik!

http://www.szabadfold.hu/zoldfold/vigyazzon_mivel_etetik

2012. NOVEMBER 15., Hardi Péter

A jelentősebb élelmiszergyárók és -forgalmazók génmódosítással kapcsolatos álláspontjáról érdeklődött a közelmúltban a Greenpeace környezetvédelmi szervezet. Az akció részleteiről Tömöri Balázs programfelelőst kérdeztük.

Fotó: Kállai Márton

– Már másodszor tudakolja a Greenpeace a cégektől, gyártanak-e, illetve forgalmaznak-e génmódosított termékeket. Miért annyira érdekes ez?

– Mert tapasztaljuk a génmódosított növények termesztésének káros társadalmi-gazdasági következményeit, valamint környezeti és egészségügyi kockázatait. Az egészség pedig a legnagyobb kincsünk, amit a génmódosított termékek fogyasztásával veszélyeztetünk.

– Bizonyított tény, hogy a génmódosított termékek károsak az egészségre?

– Fordítsuk meg a kérdését: bizonyított, hogy nem azok? A génmódosítás oly mértékű beavatkozás a természetes élelmiszerek világába, amelyről nem tudhatjuk, hogy mit okoz az emberi szervezetben.

– Nem is sejtik?

– Sejtjük, de ezzel kapcsolatban csupa rossz hírem van. Hiszen mit várjunk például az olyan kukoricától, mely a génmódosítás következtében mérget termel, hogy az őt kóstolgató rovar elpusztuljon? Biztosak lehetünk abban, hogy mire a belőle készült termék elénk kerül, a méreg maradéktalanul eltűnik belőle? Ha pedig nem, akkor biztos, hogy a mi szervezetünkben nem okozhat megbetegedést?

– Találtak ilyen összefüggéseket?

– Tény, hogyha nem keresnek összefüggést, akkor majdnem biztos, hogy nem is találnak. Sajnos az európai engedélyezésnél sem kell vizsgálni a hosszú távú egészségügyi hatásokat: hogy a génmódosított élelmiszernövény okoz-e allergiát, daganatos betegséget, szaporodási képességeink megváltozását, hormonrendszeri problémákat.

– Bennünket viszont ez a veszély nem fenyeget, hiszen Magyarországon tilos a génmódosított növények termesztése.

– A veszélyeztetettségünkre vonatkozó következtetése, sajnos, csak félig helyes. Az igaz, hogy nálunk – Európa döntő részéhez hasonlóan – a nagy gyártók, elsősorban a Monsanto folyamatos nyomása ellenére sem termeszthető génmódosított növény, ám a behozatala élelmiszerként és takarmány formájában, sajnos, lehetséges.

– Ez pedig az állati termékek által már valamennyiünk szervezetébe bejuthat…

– Az állati eredetű termékeknek a génmódosítás szempontjából teljesen ki lehetünk szolgáltatva, de például kukoricával, chipsszel közvetlenül is fogyaszthatjuk.

– A felmérésüket ennek elkerülésére készítették?

– Igen, mégpedig kérdőívek kiküldésével. Ezekben azt tudakoltuk, hogy az adott cég garantálja-e: az általa gyártott, illetve forgalmazott termékek nem tartalmaznak génmódosított alapanyagot, összetevőt. Küldeményünk 162 céghez jutott el, közülük 108 válaszolt, ami jó aránynak tekinthető.

– Ugyanennyire kedvező a válaszuk tartalma is?

– A válaszadók többsége garantálja, hogy élelmiszergyártásuk során nem használnak génmódosított alapanyagot. Nyilván döntően azok a szereplők reagáltak, amelyek büszkék arra, hogy a GMO-mentességgel jól állnak.

– Az összes gyártó felsorolása szétfeszítené az írás kereteit, viszont a forgalmazók listája sokkal szűkebb.

– Valóban, és ebben érdekes tendencia figyelhető meg: az osztrák és német alapítású cégek – az ALDI, a Lidl, a Penny Market, a Spar – garantálja, hogy termékei mentesek a génmódosított alapanyagoktól, sőt van, amelyik maga is végez szúrópróbaszerű ellenőrzéseket. Egyébként erre akár a Greenpeace részéről is számíthatnak a válaszadók.

– Mi a helyzet a legnagyobb élelmiszer-forgalmazó céggel, a Tescóval?

– Kettősség jellemzi: garantálja, hogy saját termékei mentesek a génmódosított anyagoktól, viszont az általa forgalmazottakra nem „esküszik meg”.

– És a magyar üzletláncok?

– Itt is kettősség figyelhető meg: a CO-OP vállalja a garanciát, míg a CBA sajnos nem válaszolt. Mint ahogy a nagy francia forgalmazó, az Auchan sem.

– Honnan tudhatják meg olvasóink, hogy melyik élelmiszer génmódosított?

– Ha a készáru közvetlenül és szándékosan tartalmaz génmódosított összetevőt, akkor azt a jogszabályaink szerint jelölni kell rajta, tehát ezt érdemes figyelni. A szójából, kukoricából és repcéből készülő összetevők a legesélyesebbek, ezek ugyanis a leggyakrabban génmódosított haszonnövények.

– És ha az alapanyagot állítják elő génmódosítással?

– Azt általában sajnos nem kell jelölni. A kérdőívek kiértékelése alapján egyébként ismertetőt készítettünk, mely nemsokára elérhető lesz a greenpeace.hu/gmokisokos honlapon. Nyomtatott formában pedig aktivistáink a garanciát nem vállaló vagy a nem válaszoló üzletek előtt fogják osztogatni.

Három városban buktak le a hamisítók

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/harom_varosban_buktak_le_a_cukorhamisitok

2012. NOVEMBER 22.,

Több mint kétszáz tonna, nyilvántartásban nem szereplő cukrot foglaltak le a hatóságok három településen, Nagykátán, Akasztón és Ácson az elmúlt héten - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kedden az MTI-vel.

Egy kanál cukor: ránézésre nem lehet megmondani honnan származik

A közlemény szerint Nagykátán november 13-án az adóhatóság bejelentése alapján ellenőriztek a Nébih kiemelt ellenőrzéssel foglalkozó csoportja és a Pest Megyei Kormányhivatal (KH) munkatársai. A cukor forgalmazója - egy sárospataki székhelyű cég - bérmunkában végeztette a külföldről beszerzett, nagykiszerelésű kristálycukor 1 kilogrammos átcsomagolását. A cukor részben francia (24 150 kilogramm), részben lengyel származású (375 kiló korábbi csomagolásból származó) volt.

A sárospataki vállalat által megbízott három csomagoló közül kettő, egy akasztói és egy nagykátai cukorcsomagoló vállalkozás illegálisan működött. A bejelentés nélküli tevékenységgel előállított termékek forgalomból való kivonását, a fogyasztókhoz eljutott cukor visszavonását a Pest Megyei Kormányhivatal illetékes igazgatósága azonnali hatállyal elrendelte.

Ácson az ellenőrök november 16-án újabb nyilvántartásba vétel nélküli cukorcsomagoló üzemet találtak. A vállalkozás telephelyén 226 tonna - francia, lengyel, litván származású - cukor volt részben már becsomagolt állapotban. A tények feltárása most folyik, az üzem működését a Komárom Megyei KH illetékes kerületi hivatala azonnali hatállyal felfüggesztette és az ott található cukrot zárolta - olvasható a közleményben.

Beperelték a kajászóiak a földalapot!

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/bepereltek_a_kajaszoiak_a_foldalapot

2012. NOVEMBER 22.,  O. Horváth György

A Fővárosi Törvényszékhez fordult az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület és beperelte a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA) és Kiss Árpádot az állami földbérleti pályázaton nyertes kápolnásnyéki vállalkozót. A gazdaszervezet az alperesek között létrejött szerződés semmisségének megállapítását várja a törvényszéktől.

Önkényes földfoglalás Kajászón, amiért több pert is indított az állam. Most a helyi gazdák képviselete fordult a Fővárosi Törvényszékhez (fotó:nol.hu)

Az NFA bérleti pályázatot írt ki Kajászó külterületén 0124/1 helyrajzi számú, szántó művelési ágú, 139 ha 4743 nm területű és 3968,55 AK értékű termőföldre, valamint a 0122/1 helyrajzi számú, szántó művelési ágú, 143 ha 5317 nm területű, 4185,64 AK értékű termőföld ingatlanok haszonbérletére. A nyertes mindkét esetben Kiss Árpad lett. A kajászói gazdák viszont már hónapok óta vitatják a döntés jogosságát, két hete le is foglalták a földet, melyet már fel is szántottak. Érvük az, hogy a hatályos jog - 1994. évi LV. tv. 22.§ (1) bekezdés - szerint egy magánszemély csak legfeljebb 6000 aranykorona értékű földet bérelhet összesen, akár több részben is. A nevezett két terület aranykorona értéke viszont több mint 8000 aranykorona. 

Van más baj is a döntéssel a szervezet szerint: az NFA a pályázatok elbírálásakor figyelmen kívül hagyta, hogy a nyertessel szemben pályázó kajászói gazdák erősebb előhaszonbérleti joggal rendelkeztek, mivel helyben lakók.

Mind emiatt a pályázatok elbírálása és a létrejött termőföld haszonbérleti szerződések jogszabályba ütköznek, ezért semmisek – állítják az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület tagjai, akik ennek megállapítását, az eredeti állapot helyreállítását kérik a Fővárosi Törvényszéktől.

Kuláklistától Kajászóig

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/kulaklistatol_kajaszoig

2012. NOVEMBER 23., O. Horváth György

Ritkán sikerül könyvbemutató ilyen aktuálisra, mint a minap került arra sor. A termőföld elvételével (1948–1963) és visszaadásával (1991–2012) foglalkozó, Az Áchim L. András utcai fiúk című kötet abban az időben került ki a nyomdából, amikor Kajászón földet foglaltak a gazdák.

Földosztás-földfoglalás a rendszerváltás idején

- Az egyetemeken kellene segédanyagként tanítani, a hallgatók számára világossá teszi, milyen szerepet játszott az elmúlt 60 évben a föld a magyar vidéken, miként határozta meg a mezőgazdaság mindenkori viszonyát a falusi, tanyasi emberekhez – méltatta a könyvet Romány Pál, aki első titkár volt Bács-Kiskun megyében akkor, mikor a tanyákat kellett megóvni a ledózerolástól, majd 1975-80 között mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterként előkészítette a magyar mezőgazdaság legsikeresebb évtizedét a múlt század végén. 

De nem csak Romány volt jelen az egykori kormánykörökből. A Vajdahunyad várában tartott bemutatón megjelent Kupa Mihály, az Antall-kabinet pénzügyminisztere, aki szerint a földkárpótlás nem azt az eredményt hozta, amit vártak, ugyanis kinyitották a kapukat, s mindenki, akinek kárpótlási jegye volt, földet licitálhatott, ráadásul negatív licitet is megengedett a törvény. Így több mint 1,8 millió tulajdonosa lett alig 5-6 millió hektár termőterületnek, a mezőgazdaság teljesítménye sokat romlott, mivel egy rossz kompromisszum terméke lett a kilencvenes évek elején meghozott kárpótlási törvény, szövetkezeti átalakítási törvény.

Ezt elismerve jelentette ki Raskó György korábbi földművelésügyi államtitkár, mostani agrárvállalkozó közgazdász, aki a 650 oldalas könyv bemutatását vállalta, hogy ma átszámolva 1200 milliárd forinttal állít kevesebb értéket elő a mezőgazdaság, mint 22 évvel ezelőtt. Az ágazat teljesítménye sokat romlott, az ágazatot folyamatosan áthatja a belpolitikai csatározás. Életszerűtlen törvényeket hoztak – a kárpótolt földeken a tulajdonosok csupán 4 százaléka kezdett gazdálkodni! - és most is hasonlóra készül a törvényalkotás. A mezőgazdaság átalakítása nem sikerült – szögezte le Raskó. Szerinte nem lehet több 40-45 ezer családi gazdaságnál többet életképessé fejleszteni a jövőben, ugyanis a most meglévő gazdálkodók nem fognak „többet maguk közé engedni”. Ezért ne legyen senkinek hiú reménye, hogy a mostani állami földbérleti akció - mely a földek 1 százalékát érinti – változtat valamit is a kialakult viszonyokon. A készülő földszabályozási csomag viszont akár újabb visszaesést okozhat az agráriumban.

Az Áchim L. András utcai fiúk című kötetet Dányi László, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltár (Gyula) és a hír6.hu munkatársa írta. Témája a termőföld elvételének (1948–1963) és visszaadásának (1991–2012) feltárása, lényegében Kunágota és térségének birtoktörténetét tárja fel. Elkészítését inspirálta, támogatta Zsiros Géza, és maga, illetve felmenői is szereplői a könyvnek. Ez természetes, hiszen ősei egykoron több száz hektáron gazdálkodtak, több száz hektárt béreltek, és az egykori kisgazda politikus most is több száz hektáron gazdálkodik. Zsiros Géza arról beszélt, miként nem engedte Antall József és az MDF a reprivatizációt, miként született meg kompromisszumok árán a kárpótlási törvény, s miért sikerült olyanra, amilyen. Hibáival együtt óriási, a mostani agrárgazdaságot alapvetően befolyásoló döntésnek tartja az akkori lépéseket. Zsiros viszont a jövőről is szólt: szerinte a rendszerváltáskor elmarad katarzist még meg fogjuk élni igaz negatív előjellel, melynek ideje közeleg. A vidék egyre szegényebb, emberek milliói élnek egyre rosszabb, kilátástalan sorban. Úgy véli „végveszélyben úgy szaladnak majd a kisgazdákhoz az emberek, mint a süldők vihar idején az anyakocához”.

Az intenzív gazdálkodás miatt csökken a talajvíz

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/11/19/15/Az_intenziv_gazdalkodas_miatt_csokken_a_talajviz_.aspx

Forrás: MTI | 2012. november 19. 

Ez veszélyes lehet az élelmiszertermelésre nézve.

Az intenzív mezőgazdaság miatt több térségben csökken a talajvíz mennyisége, ami veszélyes következményekkel járhat az egész világra, kiváltképpen a jövőbeli élelmiszertermelésre nézve.

A klímaváltozás csak súlyosbítja a problémát - figyelmeztet a veszélyre két kutató a Nature Geoscience című szakmai lapban. Werner Aeschbach-Hertig heidelbergi környezetfizikus és Tom Gleeson kanadai hidrogeológus talajvízi mérésekre és műholdas adatokra alapozták tanulmányukat.

Különösen az intenzív mezőgazdaságot folytató, száraz területeken komoly a helyzet, például India, Kína és az Amerikai Egyesült Államok bizonyos térségeiben. Szakértők szerint ezeken a területeken megfelelő eljárásokkal sürgősen stabilizálni kellene a talajvíztartalékokat, de az eddigi technikai megoldások - mint a víz elvezetése a csapadékosabb régiókból vagy az ésszerűbb vízhasználat ösztönzése - egyelőre nem jártak sikerrel.

"Nagy problémát jelent például India, ahol több millió felhasználó csapolja meg saját kútjával a talajvíztartalékokat. Ennek a törvényes úton történő központi szabályozása nem lehetséges" - fejtette ki Aeschbach-Hertig.

Az ázsiai országban sikeresebb megoldásnak kínálkozik az áram racionalizálása, amivel korlátozni lehetne a vízpumpák működése. Ezzel szemben az olyan, jobb infrastruktúrával rendelkező területeken, mint Texas, bevált az a módszer, hogy a gazdákkal közösen dolgozták ki a felhasználási feltételeket, nem pedig állami normákat erőltettek rájuk.

"Hasonló stratégiák nélkül, amelyek az adott térségek szociális, gazdasági, politikai és ökológiai feltételeit is figyelembe veszik, az érintett területek talajvízkészletei tovább fognak csökkenni" - figyelmeztetnek a tudósok.

Magyarországon enyhítettek a mezőgazdasági kartellszabályokon

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/11/19/21/Enyhitettek_a_mezogazdasagi_kartellszabalyokon.aspx

Forrás: MTI | 2012. november 19.

Az Országgyűlés hétfői döntésével szerint ha egy megállapodásban minden piaci szerplő egyformán érintett, akkor az nem korlátozza a versenyt.

A fideszes Pócs János erre vonatkozó indítványát 280 igen szavazattal és 42 nem ellenében fogadta el a parlament. A kormánypárti politikus szerint ha az ágazati érdekképviselet vagy szakmaközi szervezet részvételével létrejött megállapodásban az összes piaci szereplő egyformán érintett, a megegyezéssel egyikük sem kerülhet előnybe a másikhoz képest, így nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell. Ilyen esetben a megállapodás célja a mezőgazdaságból élők méltányos jövedelmének a biztosítása, nem pedig valamelyik piaci szereplő előnyszerzése - írta indoklásában a képviselő, hozzátéve, hogy e megegyezéseket akkor indokolt mentesíteni a kartellszabályok alól, ha a megállapodásokkal elért árelőny méltányos mértékű, és nem irányul extraprofit megszerzésére.

A parlament mezőgazdasági bizottságának javaslatára a kritériumok közé felvették azt is, hogy az új törvényi szabályozás alkalmazása csak abban az esetben történhet, ha egyébként nem kell az európai uniós jog alapján eljárni.

Az agrárpiaci szabályozásról szóló törvény módosítása szerint a kartelltilalom alóli mentességet az agrárminiszter állapíthatja meg.

Pócs János indoklásában megjegyezte, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közelmúltbeli gyakorlata világított rá a hazai agrárjogi szabályozás hiányosságára, vagyis hogy a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a sajátosságaiból - így például az időjárási hatásokból, a termékek szezonális piaci jelenlétéből - fakadó kiszolgáltatottságára. Így a GVH e hiányosságok miatt az eljárásai során nem tudja figyelembe venni a mezőgazdaság ágazati jellemzőit.

A most elfogadott törvénymódosítást - amely a kihirdetését követő napon lép hatályba - a folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

A törvénymódosítás oka

A GVH augusztus 30-án jelentette be, hogy eljárást indított több magyarországi kereskedelmi lánc ellen, mert feltételezi, hogy a görögdinnye értékesítésénél megsértették a versenykorlátozó megállapodás tilalmát.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára július elején, a dinnyeszezon kezdetén jelentette be, hogy a termelők, a kereskedők - a nagy multinacionális áruházláncok - és a szakmaközi szervezet (FruitVeB) képviselői egyeztettek a minden piaci szereplőnek átlátható viszonyok kialakításáról.

Az államtitkár augusztus közepén a Kossuth Rádióban azt mondta: nem történt kartellezés a dinnyetermesztők védelmében született megállapodás során, csak arra kérték a nagy üzletláncokat, hogy idén is a tavalyihoz hasonló árban indítsák és fejezzék be a dinnyeértékesítést, és külföldről ne vásároljanak.

A GVH az eljárásba a cégek - az ALDI Magyarország Élelmiszer Bt., az Auchan Magyarország Kft., a CBA Kereskedelmi Kft., a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt., a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a TESCO-GLOBAL Áruházak Zrt. - mellett bevonta a Magyar Dinnye Szövetség Közhasznú Egyesületet, valamint a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsot is.

A minisztérium szeptember 6-án közölte, hogy a kormány elfogadta a szaktárca jelentését, amely szerint nem történt kartellezés. Néhány nappal később az MTI birtokába került a GVH végzése, amely szerint a hivatal nem indít versenyfelügyeleti eljárást a dinnyetermesztés és -kereskedelem ügyében a Penny Market Kft.-vel és a VM-mel szemben, miközben a többi érintett ügyében folytatja az augusztus 30-án bejelentett eljárást.

Össz-Kárpát-medencei magyar gazdatalálkozó lesz decemberben

http://mno.hu/mezogazdasag/ossz-karpat-medencei-magyar-gazdatalalkozo-lesz-decemberben-1117814

TK Forrás: MTI 2012. november 16.,

Össz-Kárpát-medencei magyar gazdatalálkozót tartanak december 5-én Magyarországon, a tervek szerint Gödöllőn – jelentette be Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára pénteken Budapesten, egy szakmai konferencián.

Az államtitkár a vidékfejlesztési tárcánál tartott, a határon túli és a magyarországi gazda-, szakmai és civil szervezetek számára közvetlen kapcsolatteremtési lehetőséget biztosító fórumon beszélt erről. A rendezvénysorozat mostani eseményén a délvidéki, a muravidéki és a burgenlandi magyar gazdák képviselői vettek részt. Budai Gyula azt hangsúlyozta, hogy a bel- és külhoni gazdaszervezetek közötti élő kapcsolat megteremtése a hatékony gazdasági együttműködés és az érdekérvényesítés fontos alapfeltétele.

Torda Márta, a szaktárca főosztályvezető-helyettese azt emelte ki: a Nemzeti Vidékstratégia (NVS) az alapja a határon túli magyar gazda-, szakmai és civil szervezettekkel, valamint a környező országok kormányaival való együttműködésnek. A határon átnyúló stratégiai együttműködés erősítésének legfontosabb területei a gazdaságfejlesztés, a környezetügy és a szakmai kapcsolattartás – tette hozzá.

Az együttműködés erősítése azért is fontos – emlékeztetett –, mert a határon túli magyarság 70 százaléka a vidéki térségekben él, és csaknem 20 százalékának pedig közvetlenül a mezőgazdaság adja a megélhetést. Hozzáfűzte: a magyar gazdálkodók nagy része számára az uniós vámhatárok lebontása lehetőséget teremtett az egymás közti kereskedésre és a termelési célok összehangolására is.

Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke elmondta, hogy a Magosz szívesen megosztja ismereteit a határon túli gazdaszervezetekkel, és szívesen veszi azt is, ha ők is átadják tapasztalataikat.

Róka rabolt ki egy nőt

http://nagykaroly.szatmar.ro/index.php?p=news&act=show&cid=41158

2012.11.17. | MTI

A cseles róka egy nő nyomába eredt, hosszasan követte, majd lecsapott rá. Róka rabolt ki egy 46 éves nőt Londonban: elragadta az asszony élelemmel teli bevásárlószatyrát.

Az állat a nagyáruházból kilépő Louisa Powerhez somfordált, megszimatolta szatyrát és szorosan a nyomába eredt. A nő hiába próbálta a szatyrot lóbálva elijeszteni a rókát, az csak nem tágított, végig a sarkában volt. A kétgyermekes családanya futásra vette a dolgot, ám a szatyorvadász róka gyorsabb volt, beérte és egy határozott ugrással elragadta a nőtől a szatyrot, majd pedig elrohant vele.

"Elvitte az összes ennivalómat!" - panaszkodott a délkelet-londoni családanya a brit Metro újságnak.

Decemberben döntenek Verespatak jövőjéről

http://www.paprikaradio.ro/hirek.php?hir=38629

2012-11-16 

A parlamenti választásokkal egy időben népszavazást tartanak a megye 35 településén arról, hogy támogatják-e a verespataki aranybánya megnyitását - a Fehér megye önkormányzata mai ülésének határozata szerint.George Șinca, a megyei önkormányzat szóvivője az MTI-nek elmondta, a tanács egyhangú szavazattal döntött arról, hogy december 9-én, a parlamenti választásokkal egy időben tartsák meg a helyi népszavazást. Ezen a következő kérdést teszik fel a választóknak: "Egyetért-e az Erdélyi-érchegység bányászatának újraindításával és a verespataki bányaprojekttel?" (MTI)

Meglepetés fiatalgazdáknak!

http://www.szabadfold.hu/gazdanet/meglepetes_fiataloknak

2012. NOVEMBER 17., O. Horváth György

Csaknem megháromszorozta az eredeti összeget az agrárkormányzat, így nem 4, hanem 11,6 milliárd forintot kaphatnak az ok a gazdálkodók, akik pályáztak a fiatal gazda programban.

Csaknem ezer fiatal gazdálkodó juthat több mint 10 millió forint támogatáshoz

Lezárult a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához nyújtandó támogatások elbírálása, a döntés nyomán az induló gazdálkodóknak újabb 11,6 milliárd forint támogatásról szóló döntést postáz ki a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal(MVH). A 2012 augusztusában benyújtott támogatási kérelmek nagy száma miatt a Vidékfejlesztési Minisztérium a korábban rendelkezésre álló 4 milliárd forint összegű forrást 11,6 milliárd forintra emelte. Így nem 300-350, hanem összesen 931 kérelmező nyert támogatást. A jogszabályban előre meghirdetett értékelési rendszerben a legalább 131 pontot elérő kérelmeket hagyhatja jóvá az MVH. Az MVH megkezdte a határozatok kipostázását az ügyfelek részére. A támogatási összeg 90 %-ának igénylésére az ügyfeleknek a döntés kézhezvételétől számított 90 napjuk van.

A támogatási jogcímre 2007. óta kétszer lehetett pályázni, eddig több mint 20 milliárd forint támogatásban részesült több mint 2000 fiatal gazda. A második, 2010-ben lezárult támogatásnál a mintegy 900 nyertessel szemben több mint 6000 igénylő volt.

Uráli baglyot engedtek vissza a természetbe

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/11/16/09/Urali_baglyot_engedtek_vissza_a_termeszetbe_.aspx

Forrás: hirado.hu | 2012. november 16. 

Csütörtökön a fővárosi állatkert szakemberei szabadon engedtek egy fiatal uráli baglyot az Aggteleki Nemzeti Park területén. 

A madarat a nyár derekán találták legyengülve a Zempléni-hegységben. Az elmúlt hónapokat a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi mentőhelyén töltötte, ott kellőképpen megerősödött, így sor kerülhetett visszajuttatására a szabad természetbe - olvasható az intézmény közleményében.

Képgaléria

(Fotó: MTI/Vajda János)

Az eurázsiai elterjedésű uráli bagoly számára a Kárpát-medence számít az egyik legnyugatibb élőhelynek, keletre viszont egészen Szahalinig és Japánig számos vidéken találkozni vele. Magyarországi állományát 100-150 fészkelő párra becsülik.

A faj hazánkban fokozottan védett, természetvédelmi eszmei értéke 100 ezer forint.

Mégsem volt egyedül Magányos George?

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/11/16/13/Megsem_volt_egyedul_Maganyos_George_.aspx

Forrás: Livescience | 2012. november 16. 

A galápagosi óriásteknős, Magányos George nyáron bekövetkezett halálakor a kutatók úgy hitték, az alfaj vele együtt kihalt. Egy új vizsgálat azonban azt sugallja, hogy a hüllő talán mégsem fajának utolsó képviselője volt.

A Yale Egyetem kutatói nemrégiben meglátogatták a Galápagos-szigetvilág legnagyobb földtömege, az Isabella-sziget északi csücskét, és több mint 1600 óriásteknőstől gyűjtöttek be DNS-t. A genetikai minták azt mutatták, hogy eme teknősök közül 17 olyan hibrid, melynek egyik szülője a George képviselte Chelonoidis abingdoni alfajhoz tartozott. Sőt mit több, eme hibridek közül öt fiatal egyed, ami azt sugallja, hogy fajtatiszta C. abingdoni teknősök még mindig barangolhatnak a sziget valamelyik távolabbi részén.

„Célunk tavasszal visszamenni, felkutatni az alfaj életben maradt egyedeit és hibrideket begyűjteni – mondja Gisella Caccone, a vizsgálat vezetője. - Abban reménykedünk, hogy szelektív szaporítási programmal újra visszaengedhetjük ezt a teknősfajt természetes környezetébe."

(Fotó: MTI/DPA/Thomas H. Fritts, Current Biology)

Ha a C. abingdoni egyedeket megtalálják az Isabella-szigeten, a kérdés az, hogyan kerülhettek oda? Magányos George faja a Pinta-szigeten őshonos, mely csaknem 60 kilométerre található a tengeren az Isabella-sziget Volcano Wolf régiójától, ahol a hibrid mintákat begyűjtötték.

Ezek a teknősök hatalmasak, közel 408 kilogrammot nyomnak és 1,8 méteres testhosszra is szert tehetnek. A kutatók nem hiszik, hogy az óceáni áramlatok révén jutottak el egyik szigetről a másikra. A csapat azt gyanítja, hogy a 19. századi tengerészek vihették őket oda.

A Volcano Wolf a Banks-öböl közelében helyezkedik el, ahol a tengerészek és a bálnavadászok kitették a más szigeteken élelem gyanánt begyűjtött teknősöket. A kutatók korábban más hibrid teknősöket is találtak a régióban, melyek genetikai származása egy másik fajra, a C. elephantopusra utalt, amelyet régen kihaltnak hittek. Ez a faj a Floreana-szigeten élt, ahol 150 évvel ezelőtt kihalásáig vadászták. A bizonyítékok azonban azt sugallják, hogy számos egyedet az Isabellára vittek, és ott azok a C. becki faj képviselőivel párosodtak.

Az új eredményekről a Biological Conservation folyóirat számolt be.

Öten kaptak idén Szervátiusz-díjat

Gratulálunk a kitüntetett személyeknek. Külön gratulálunk Veres László úrnak, kedves barátunknak is, aki eddigi tevékenységével igyekezett a külhoniak érdekében tenni s amelyett a alapos és fáradságos kabinetfőnöki teendői mellett mindenre kiterjedően és gondosan hajtott végre, s amit a széles baráti köre is igazol! Kívánunk erőt egészséget és kitartást, hogy továbbra is melletünk és értünk tevékenykedjnek, őszinte tisztelettel az ERDÉLYI HANGYA szerkesztőségi gárdája! http://www.hirado.hu/Hirek/2012/11/17/12/Oten_kaptak_iden_Szervatiusz_dijat.aspx

Forrás: Kossuth Rádió, Krónika | 2012. november 17.

Négy személy, valamint a Magyar Katolikus Rádió az idei Szervátiusz-díj kitüntetjei. A Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkásságát elismerő Szervátiusz Jenő-díjat idén öten kapták meg.

A kárpátaljai Matl Péter szobrász, a vereckei emlékmű az ópusztaszeri nemzeti összetartozás emlékművének alkotója volt az egyik kitüntetett. Utóbbi munkája csaknem 10 méter magas kitárt szárnyú bronz turulmadarat ábrázol, és szeptember végén avatták fel az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban.

A munkácsi művész mellett Szervátiusz-díjat kapott még a Magyar Katolikus Rádió és a médium két munkatársa, Dévény Mária zenei szerkesztő és Jálics Kinga szerkesztő. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, a Katolikus Rádió vezérigazgatója a Krónikának úgy nyilatkozott, az evangelizációra a modern technikai eszközöket is fel kell használni.

Ugyancsak kitüntetést kapott Veress László, az Országgyűlés kabinetfőnöke a Kárpát-medence magyarsága érdekében végzett tevékenységéért.

A díjakat odaítélő Szervátiusz Alapítványt Szervátiusz Tibor szobrászművész alapította feleségével, Szervátiusz Klárával édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulójára 2003-ban. Egyúttal létrehozta a Szervátiusz Jenő-díjat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.

A KAP-reformról egyeztettek a V4-ek

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/11/16/19/A_KAP_reformrol_egyeztettek_a_V4_ek_.aspx

Forrás: MTI | 2012. november 16. 

A Közös Agrárpolitika (KAP) reformjáról egyeztettek a Visegrádi Csoport (V4) agrárminisztereinek pénteki varsói találkozóján a résztvevők.

Magyarországot Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára képviselte. A VM az MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti: a resztvevő államok képviselői egyetértettek abban, hogy az uniós költségvetésnek a 2014-2020 időszakra vonatkozó, az Európa 2020 Stratégia fejlesztésre szánt kiadása ne csökkenjen.

A találkozón Czerván György kiállt a szilárd magyar álláspont mellett, miszerint a KAP, ezen belül különösen a közvetlen támogatások forrásainak az élelmezésbiztonsághoz és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó célkitűzésekkel összefüggésben legalább a jelenlegi szinten kell maradniuk.

Az államtitkár szerint Magyarország érdekeit leginkább az szolgálná, ha a termeléshez kötött támogatások szintjét 10 százalék fölött rögzítenék, és az érintett szektorok körét a tagállamok maguk határozhatnák meg.

A november 16-ai találkozóra a lengyel elnökség a visegrádi partnerek - Magyarország, Csehország, Szlovákia - mellett Szlovénia, Románia és Bulgária mezőgazdasági minisztereit is meghívta a V4+3 csúcstalálkozóra.

A közlemény szerint a delegációk elismerik a környezetvédelmi célkitűzések kiemelt fontosságát, ezért támogatják a környezet- és klímavédelmi szempontok további érvényesítését. Mindazonáltal a jelenlegi "zöldítésre" vonatkozó javaslatok megvalósulása esetén értékes mezőgazdasági területeket kellene kivonni a termelésből, ráadásul indokolatlanul megnövekednének a gazdák adminisztratív terhei - jegyezték meg.

Kiemelték továbbá a KAP második pillérének szerepét, a vidékfejlesztési támogatások fontosságát, és rámutattak, hogy az EU élelmiszeripari versenyképességének globális javítására van szükség. Ezért az a törekvésük, hogy 2014 után a vidékfejlesztésre szánt források ne csökkenjenek.

A közös egyeztetés célja, hogy a térség országai szűkebb körben is közelítsék álláspontjaikat a jövőbeni agrárpolitika reformjának számukra előnyös alakítása érdekében.

A Visegrádi Csoport elnökségét - amely évenkénti rotációban változik - 2013 közepén Magyarország veszi át Lengyelországtól - ismerteti a közlemény.

A magyar halászat mellé állt a Greenpeace

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/11/16/14/A_magyar_halaszat_melle_allt_a_Greenpeace_.aspx

Forrás: MTI | 2012. november 16.

A fenntartható magyarországi halgazdálkodást támogató aláírásokat adott át a Greenpeace követe pénteken a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt a szaktárca képviselőjének.

A dokumentumot Bognár Lajosnak, az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkárának nyújtották át. Az eseményt követően a tárca közleményben informálta az MTI-t, melyben ahogy fogalmaztak: a nemzetközi környezetvédő szervezet elképzelését a fenntartható haltermelésről és a partmenti halászat fejlesztéséről a szaktárca is támogatja az unió illetékes bizottságában.

A tengeri halászat korlátozása, annak fenntartható szabályozása mellett a haltermelés növelése és fejlesztése is a Közös Halászati Politika fontos eleme - emlékeztetnek.

A VM egyetért azzal a törekvéssel, hogy a tengeri halászflották támogatását és támogatási mechanizmusait gyökeresen át kell alakítani, és az így felszabaduló pénzügyi kereteket inkább a fenntartható haltermelés és a part menti halászat fejlesztésére kellene fordítani. A következő uniós tanácsi egyeztetésen Magyarország emellett fog érvelni, támogatva ezzel a Közös Halászati Politika reformfolyamatát.

Az édesvízi halgazdálkodás fejlesztése számottevően segítheti az iparszerű halászat visszaszorítását, az óceánok élővilágának megmentését. A magyar EU elnökség idején Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter több európai miniszterrel együtt javasolta, hogy a Közös Agrárpolitika a jövőben jelentősen támogassa az édesvízi halgazdálkodást.

Magyarországnak az édesvízi haltermelés területén jó adottságai vannak. A jelenlegi haltermelési infrastruktúra jobb kihasználásával és új beruházásokkal Magyarország a jelenlegi 22 ezer tonnás haltermelését mintegy 10 ezer tonnával növelhetné 2020-ra - olvasható a közleményben.

Hobbi vagy főfoglalkozás? Gazdaságos méztermelés

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/gazdasagos_meztermeles.php

Gazdaságos méztermelés

2012. november 16., 

Hat ország (Törökország, Hollandia, Magyarország, Belgium, Olasz­or­szág, Lengyelország) nyolc intézményének, szervezetének köz­re­mű­kö­dé­sé­vel 2012 októberében befejeződött a „Beekeeping European En­vi­ron­men­tal Sustainability – BEES” című Leonardo da Vinci projekt, melynek fő célkitűzése a méhészek szakmai továbbképzésének segítsége volt. A partnerek kö­zös mun­ká­jának eredményeként megszületett egy több­nyel­vű méhészeti tan­­anyag, mely elektronikus (e-learning) és hagyományos (könyv) formában is el­érhető az érdeklődő méhészek számára. Az e-learning platform az önképzés olyan eszköze, mely­hez minden érdeklődő néhány percet igény­be vevő regisztrálási művelet után csat­la­koz­hat. A platformon minden olyan információ el­ér­he­tő, mely a gyakorló méhész számára fontos le­het: szöveges dokumentumok (könyvek, tanulmányok, cik­kek, bibliográfiák), illetve képek, fil­mek stb. Ezen­túl minden fejezet végén tesztek segítségével el­len­őrizhető a megszerzett tu­dás.

„Gazdaságos méztermelés” címen jelent meg magyarul a Tudás Ala­­pít­vány kiadásában a projekt másik fő terméke, a kézikönyv gya­korló mé­hé­szek számára.

Kemal Çeliket, a projekt koordinátorát idézzük a könyv elő­sza­vá­ból: „A projekt fő célja az, hogy teljesen megújított tan­anya­got hoz­zon létre a méhek viselkedéséről, tartásáról, a mé­hész­ke­dés­ről, mi­vel ez a fenn­tart­ható mezőgazdaság számára fontos támo­ga­tást je­lent! Így kívánunk hoz­zájárulni a biodiverzitás erő­sí­té­sé­hez. A ké­zi­könyv fő célközönsé­gei a méhészek és továbbképző intézményeik, a kör­nyezetvédelmi szer­ve­zetek, a mezőgazdasági szakiskolák, az agrár- és állatorvos-tu­do­má­nyi egyetemek, a mé­hész­szövetségek, az európai, nem­zeti és helyi szin­tű intézmények dön­tésho­zói, az általános és középiskolák.” A könyv fő fejezetei az alábbi té­ma­körök köré szerveződnek:

· a méhek életciklusa és életük a kaptárban;

· méhfajok és a méhek tenyésztése;

· méhek és a fenntartható környezet;

· a méhek tavaszi és nyári gondozása;

· vándoroltatás és a méhek etetése;

· rajzó és rabló háziméhek;

· anyanevelés;

· a méhek őszi és téli kezelése;

· méhbetegségek, gyógykezelés és óvintézkedések az or­ga­ni­kus méztermelésben;

· méhészeti eszközök és munkabiztonság;

· méhészeti termékek, szüretelés és a méhészeti termékek gyógy­­hatása;

· a méhészeti termékekben lévő peszticidmaradványok em­be­­ri és természeti kockázatai;

· menedzsment a hivatásos méhészetben;

· marketing és költséggazdálkodás;

· hasznos tapasztalatok a méhészetben;

· méhészeti és biobiztonsági útmutató.

A gazdaságossághoz egyrészt hozzájárulnak a „hagyományos” ismeretek: a megkerülhetetlen mai modern növényvédelem, a GMO és a biogazdálkodás témaköreinek ismerete, azok fi­gye­lem­be vétele. Másrészt naprakész alkalmazása a marketingnek és a költséggazdálkodásnak, illetve az EU-rendeletek, a veszélyelemzés és kritikus ellenőrző pontok (HACCP) be­tar­tá­sa. A jövő útja az organikus gazdálkodásból származó bioméz-előállítás!

A könyv bemutatja a méhfajokat, a háziméh-családot, azok természetes és mesterséges te­nyész­tését, a hibridizáció lehetőségét. A méhek szükségletét kielégítő táplálkozás elősegíti a csa­lád népességének szezonszerű alakulását, a környezet egyensúlyának fenntartását, a méz­ter­melés minőségének és mennyiségének optimális alakulását. Ezért a méhcsaládok tavaszi etetésének, nyári gondozásának, az újabb méhlegelőkre történő vándoroltatásnak feltételeiről, vég­zéséről a könyv részletes ismereteket nyújt. A méhanya-nevelés és a -rajzás szakszerű vég­zé­se méhesünk optimális népességét biztosítja. A méhcsaládok őszi-téli időszakra történő elő­készítése előtt a méz és méztermékek elvétele során a gyakorlott méhész a pótetetés mel­lett is biztosít elegendő, szorgos gyűjtésből származó terméket, hogy télen, majd tavasszal a csa­lád fennmaradása, a népesség gyarapodása biztosított legyen.

A könyv külön alfejezetben foglalkozik a méhek forgalmazásának, a betegségek leküzdésének uni­ós rendeleti szabályozásával, a bioméz termelésével, a GMO veszélyével és a méh­be­teg­sé­gek­kel. A méhbetegségek ismertetése igen részletes, sugallja, hogy a gyógykezelést a méhész a méhegészségügyért felelős szakemberrel közösen végezze el. A bejelentési kötelezettséggel ren­delkező betegségek külön figyelmet érdemelnek. A VIII. fejezet részletesen tárgyalja a több országban tömeges elhullást okozó, méltán világriadalmat keltő, még ismeretlen kór­ok­ta­nú CCD betegséget. 

A méhészetben bármilyen beavatkozás, mézpergetés stb. csak a legbiztonságosabb módon tör­ténhet. Mivel egyre több a méhméregre érzékeny ember, részletes leírás található a méh­szú­rás esetén végzendő – sokszor életmentő – segélynyújtásról.

A méhészkedés lehet hobbi, melléktevékenység vagy főfoglalkozás. Bármelyik csoporthoz is tar­tozik, a méhésznek a szükséges tudást meg kell szereznie. Gyakorlati tudás nélkül nemcsak rá­fi­zetéses lesz méhészkedésünk, hanem rövidebb-hosszabb idő alatt elfogy a méhcsalád népes­sé­ge is, nem tudja reprodukálni önmagát, és megszűnik a méhesünk.

A hat ország szakemberei olyan modern szakismereteket tartalmazó könyvet tárnak a mé­hé­szet­tel foglakozó vagy a jövőben foglalkozni kívánó érdeklődők elé, mely alkalmas az eddigi, il­letve a jövőbeni tevékenységek felül- vagy átértékelésére, és amely segítséget nyújt a nye­re­sé­ges (gazdaságos) méz- és méhtermékek előállításához.

A könyv adatai:

Mucsi Imre (szerk.): Gazdaságos méztermelés. Hódmezővásárhely, 2012, Tudás Alapítvány. 300. old., ill., színes.

Megrendelhető a Tudás Alapítvány honlapjáról: http://tudasalapitvany.hu/kapcsolat/

A projekt eredményeinek elérhetősége az interneten:

· Bővebb információk a projektről: http://tudasalapitvany.hu/projektek/bees/

· A projekt honlapja és az e-learning platform: http://www.beeseurope.eu/

· Facebook:http://www.facebook.com/beesproject

Kézikönyv: http://tudasalapitvany.hu/projektek/bees/eredmenyek/és http://issuu.com/tudas-alapitvany/docs/bees-magyar

Az élelmiszer-termelés is növeli az üvegházhatású gázkibocsátást

http://www.agrarhirek.hu/kornyezetvedelem/13755.html

2012. november 11.elelmiszer.hu

Az ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátás akár 29 százalékáért az élelmiszer-termelés lehet a felelős - derült ki egy új tanulmányból.

Az élelmiszer-előállító rendszer egészének - vagyis nem csupán a szűken vett mezőgazdasági termelés, hanem például a fakitermelés, a szállítás és a trágyagyártás - károsgáz-kibocsátását vizsgáló Nemzetközi Agrárkutatási Konzultációs Csoport (CGIAR) szerint sokkal több erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy visszaszorítsák az élelmiszeriparnak a klímaváltozásban játszott szerepét.

A nemzetközi szervezet jelentésében szereplő becslések szerint az élelmiszer-termelés a felelős az emberiség teljes üvegházhatású gázkibocsátásának 19-29 százalékáért. Ez jóval meghaladja az ENSZ által becsült, ugyanakkor a mezőgazdasági termelés jóval szűkebb definícióján alapuló 14 százalékos értéket.

Sok ország jelentős összegeket tudna megtakarítani a veszélyes gázok kibocsátásának csökkentésével - mutatott rá Bruce Campbell, a CGIAR klímaváltozási, mezőgazdasági és élelmiszerbiztonsági kutatóprogramjának irányítója. Mint hozzátette, a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételét nem csupán a gázkibocsátás visszaszorítására irányuló törekvés, hanem jó pár gazdasági ok is sürgeti.

Az Élelmiszer szaklap 2012-ben is meghirdette a fenntartható fejlődésért és a környezeti értékek megőrzésért sokat tevő vállalatokat elismerő II. FMCG Greennovációs Nagydíját. Ha az Ön vállalkozása is élen jár a zöld innovációk megvalósításában, tekintse meg a pályázat tudnivalóit!

Kína például a hatékonyabb trágyatermelés révén tudná drasztikusan mérsékelni gázkibocsátását, Nagy-Britannia pedig azzal, ha a hatékonyabban működő új-zélandi farmokról szerezné be a bárányhúst ahelyett, hogy maga tenyészti az állatokat.

A táplálkozás szempontjából a vegetarianizmus irányába való globális elmozdulás lenne a legjobb megoldás. A tehenek, disznók vagy birkák etetésére használt élelmiszerek termesztése ugyanis jóval több földet igényel és nagyobb mennyiségű károsgáz-kibocsátással jár együtt, mint az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek termelése.

Energiaváltás előtt áll Európa - V. Valóságos Kincsesbánya Fórum

http://www.agrarhirek.hu/kornyezetvedelem/13682.html
2012. október 26.kormany.hu

V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár (VM)

A Nemzeti Vidékstratégia fontos eleme a természeti erőforrások megőrzése, az azokkal való fenntartható gazdálkodás biztosítása. A kitűzött célok csak a különböző szakpolitikák összehangolásával, a többalapú forrásfelhasználás megvalósításával érhetők el. Egy-egy probléma megoldásakor komplex módszereket kell alkalmazni mind az energiával, mind a fenntarthatósággal kapcsolatban – húzta alá V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára egy pénteki, budapesti szakmai tanácskozást megelőző sajtótájékoztatón.

Az államtitkár hozzátette: Magyarország élni fog a többalapú tervezés adta lehetőségekkel, ami 10%-kal nagyobb európai uniós társfinanszírozást is jelent. A LEADER-módszert, a közösségek által irányított helyi fejlesztéseket hazánk ki kívánja terjeszteni a városi térségekre is.

Glattfelder Béla európai parlamenti képviselő kijelentette: energiaváltás előtt áll Európa, a fosszilis - szénalapú - energiahordozókat kívánja felváltani elsősorban a megújuló - például a szél, a nap, a víz, a geotermikus - alapú forrásokkal. Hozzátette: az unióban azért is van szükség az energiával kapcsolatos szemléletváltásra, mert csökkenteni kell az uniós tagországok külső energiafüggőségét, valamint javítani kell az energiahatékonyságot a gazdasági teljesítmény növelése érdekében.

Soltész-Lipcsik Melinda, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) irodavezetője arról beszélt, hogy a fórumon egy külön szekció foglalkozik majd a Build Up Skills - a készségek felépítése - projekt megvalósításával, amely az építőipari szakmák képzettségi szintjét szeretné emelni Magyarország mellett mintegy 30 másik országban is.

A Valóságos Kincsesbánya V. Fóruma elnevezésű konferencia többek között az alternatív energiafelhasználás és a környezetvédelem, továbbá a fenntartható életmód és az energia-megtakarítás, valamint az energiabiztonság témáival is foglalkozik. A szervezők csaknem 200 résztvevőt vártak az eszmecserére.

Both Ildikó projektgazda az MTI-nek sikeresnek ítélte a Valóságos Kincsesbánya projekt megvalósítását, külön is kiemelte azt az ismeretterjesztő filmsorozatot, amely a legjobb gyakorlati példákat bemutatva népszerűsítette a megújuló és alternatív energia használatát és a fenntarthatóságot.

(MTI, Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

Túl olcsó az élelmiszer az Unilever-igazgató szerint

http://www.agrarhirek.hu/agrarvilag/13744.html

2012. november 09.penzcentrum.hu

Meglepő kijelentést tett a világ egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalatának vezetője. Jan Kees Vis, az Unilever fenntartható forrásokért felelős igazgatója szerint túl olcsóak az élelmiszerek a fejlett országokban.

Kiverte a biztosítékot a brit sajtóban az Unilever egyik vezetőjének nyilatkozata. A világ második legnagyobb, márkás fogyasztási cikkeket (az élelmiszereknél az Unilever gyártja például a Knorr, a Rama, a Globus termékeket, a kozmetikumoknál a Dove, a Signal, a Baba tartozik hozzájuk, a tisztítószerek körében többek között a Coccolino vagy a Domestos) gyártó és forgalmazó vállalatának fenntartható forrásokért felelős igazgatója, Jan Kees Vis nemrég arról beszélt egy konferencián, hogy az élelmiszerek túl olcsóak a fejlett országokban.

Az igazgató arra alapozta meglepő kijelentését, hogy túlságosan sok élelmiszer-hulladékot termel a fogyasztói társadalom. Példaként azt hozta fel, hogy Londonban a megvásárolt élelmiszerek fele a kukákban köt ki, azaz sohasem fogyasztják el azt. Az élelmiszerek emelkedő ára – boltokban és éttermekben egyaránt- ellenére a fogyasztók nem értékelik eléggé azt, amit megvásárolnak.

"Abban, hogy olyan sokat pazarolunk, komoly szerepet játszik, hogy az élelmiszer túlságosan olcsó. Ha drágábbak lennének, nem pazarolnánk annyit"- jelentette ki Jan Kees Vis, a Daily Telegraph című napilap beszámolója szerint. A szakember úgy véli, az élelmiszer-pazarlás sok esetben a táplálkozási lánc legvégén jelenik csak meg, például a az éttermeknél, vagy a háztartásokban. Ugyanakkor úgy látja, ha magasabb lenne a termékek ára, akkor kevesebbet vásárolnánk, így kevesebb lenne a hulladék is. Ezzel pedig azt érhetnénk el, hogy nem lenne szükség olyan nagy termelés-növelésre ahhoz, hogy jusson elegendő élelmiszer a világ növekedő népességének.

A lap emlékeztet arra, hogy a legfrissebb felmérések szerint egy átlagos család 680 font, azaz 240 ezer forint értékű élelmiszert dob a kukába évente.

Egy átlagos magyar háztartás évente egy mázsa élelmiszert dob a szemétbe. Megdöbbentő szám, még akkor is, ha tudjuk, tőlünk nyugatra négyszer ekkora mennyiséget pazarolnak el. Az ehető, ám kidobott élelmiszer először is sok pénzébe kerül ma családoknak. Egy kilogramm élelmiszer átlagos ára 500 forint, így évente minden magyar család 50 ezer forintot dob a kukába.

Ráadásul az élelmiszerhulladék árt a környezetnek is. Ha ugyanis a hétvégi marhapörkölt a szemétbe kerül, akkor nem csak az étel készült feleslegesen, hanem az előállításához szükséges nyersanyag, munka, energia is veszendőbe megy. Ennek alátámasztására csak egy szám: a világszerte kidobott 1,3 milliárd tonna élelmiszer előállításához szükséges víz 9 milliárd ember vízigényét fedezné, miközben a Föld jelenlegi lakossága 7 milliárd ember.

Az élelmiszerhulladék komoly társadalmi károkat is okoz. Hiszen ha kevesebb étel megy veszendőbe, akkor csökken a kereslet, az árak pedig lefelé mennek. Így pedig azok is meg tudják venni az élelmiszert, akiknek a jelenlegi árak mellett az megfizethetetlen. Nem kevés emberről van szó, Magyarország lakosságának negyede nem megfelelően táplálkozik, azaz nem eszik elegendő húst vagy zöldséget.

Nem is gondolnánk, de a helyzet megváltoztatásáért már egy család is sokat tehet. Méghozzá úgy lehet segíteni a világ egyik komoly gondjának megoldásában, hogy közben mi is jól járunk, hiszen pénzt takarítunk meg. Az első és legfontosabb lépés a tervezés. Gondolkodjunk előre, milyen étkezések lesznek, hány ember fog enni. Nézzünk körül a kamrában és a hűtőben, hogy a szükséges alapanyagok közül mi van otthon. Ennek alapján készítsük el a bevásárló listát.

A listával a kezünkben menjünk a boltba, de attól lehetőleg ne térjünk el. Gyorsan romló élelmiszereknél kerüljük az "Egyet fizet, kettő kap" akciókat, mert könnyen lehet, hogy semmit nem spórolunk, ha a megvett termékek egy részét végül ki kell dobnunk. Fontos, hogy ne éhesen vásároljunk, mert akkor hajlamosak vagyunk a szükségesnél több élelmiszert a kosarunkba tenni. A csomagolt készételek helyett a friss élelmiszereket válasszuk, mert akkor a csomagolást is megspórolhatjuk. Nem árt ellenőrizni a lejárati időt, mert ha az túl rövid, nem biztos, hogy az adott élelmiszer elfogy.

Rendkívül fontos, hogy a hazavitt élelmiszert megfelelően tároljuk, mert különben gyorsan megromlik és mehet is a szemétbe. Amiről tudjuk, hogy nem fogy el, fagyasszuk le, mert a hűtőgép megvédi az élelmiszereket a kidobástól. Főzés előtt vizsgáljuk át a hűtőt és mindig azokat az alapanyagokat használjuk, amelyek lejárata közel van. Az sem baj, ha az élelmiszer szemre már nem tetszetős. A fonnyadt zöldség levesbe még éppen jó, a megbarnult gyümölcsökből remek turmix készíthető.

Komoly dilemmát jelent, mikor ehető egy élelmiszer és mikor nem az. A minőségét megőrzi felirat arról tájékoztat, meddig friss az élelmiszer. A fogyaszthatóság dátuma viszont azt mutatja, meddig lehet az adott terméket biztonságosan megenni. Elsősorban az érzékszerveinkre hagyatkozzunk és ne a dátumokra. Ha az élelmiszer rossz szagú, rossz ízű, az állaga megváltozik, akkor már biztosan nem ehető. Az ételmaradékot se dobjuk azonnal a szemétbe. A legjobb ha hűtőbe tesszük és később felhasználjuk akár egy másik étel készítéséhez. A sült húsból rizseshús, húsleves, vagy szendvics készülhet, a csontokból leves. A száraz kenyérből turmixgéppel házi zsemlemorzsát készíthetünk.Természetesen a leggondosabban eljáró háztartásokban is előfordul, hogy nem marad más lehetőség és az ételt ki kell dobnunk. Ilyen esetben a zöldségeket és gyümölcsöket, a teafüvet vagy a kávézaccot komposztálhatjuk. Így kukánk kevésbé telik és még a kertet is táplálni tudjuk