2018. augusztus 31., péntek

AGROMEDIUM – Digitális szerjegyzék és információs adatbázis

2018.08.28.
Az Agromedium egy internetkapcsolat nélkül is működő növényvédőszer jegyzék és információs adatbázis. A telefonos applikációban a termékek 21 tulajdonságára tudunk szűrni, az engedélyokiratok mellett, a kiemelt gyártói ajánlatok is megtalálhatóak benne.
Az AGROMEDIUM egy mezőgazdasági termelők és növényvédelmi szaktanácsadók számára készített, telefonra letölthető növényvédőszerjegyzék, és információs adatbázis.
A benne levő adatbázis nagy, de ennek ellenére egyszerűen használható, a felhasználók számára a lényegi információ szembetűnő. Fontos kiemelni, hogy az AGROMEDIUM internetkapcsolat nélkül is működik, az engedélyokiratok, és a kiemelt gyártói ajánlatok is megtalálhatóak benne.
A letöltésével egy keresőfelülettel rendelkező növényvédőszerjegyzéket tehetünk zsebre. A szoftver elérhető Android és iOS (Apple termékek) rendszerű készülékekre is, letöltése ingyenes.
A keresőrendszerében a növényvédőszereknek 21 tulajdonságára lehet szűrni, akár kombinálva, összetett módon.
A jelenleg feltöltött adatok termékenként a következőt tartalmazzák: terméknév, gyártó, engedélyokirat tulajdonos, formuláció, hatóanyag összetétel, engedély típusa, rendeltetés, kultúra, károsító, dózis, lémennyiség, élelmezés-egészségügyi várakozási idő, munkaegészségügyi várakozási idő, engedély érvényessége, AKG engedély, méhveszélyesség, méhkímélő technológia, védőtávolság vizektől, légi kijuttatás, forgalmazási kategória, ökológia gazdálkodásban besorolása és az engedélyokiratok a módosításaikkal együtt.
A termékek mellett a csomagajánlatokról is informálódhatunk, és kereshetjük köztük a számunkra megfelelőt.
A fő képernyőn navigálhatunk az elsődleges információk között, mint például a terméknév, hatóanyag, kultúra, dózis, élelmezésegészségügyi várakozásiidő, minden egyéb tartalom a termékek részletes menüpontja alatt található.
A sűrűn használt termékeket, csomagokat könyvjelzővel jelölhetjük, amivel egy külön tárban rögzíti a szoftver. A termékadatlapokhoz feltöltésre kerültek a növényvédőszerek engedélyokiratait, és a már egyszer letöltött engedélyokiratokat egy külön tárba teszi a program, így bármikor újra elővehetjük a készülékről.
A növényvédőszer adatbázis mellett a kiemelt gyártói ajánlatok is elérhetők lesznek a szoftverből. A legjobb döntés meghozása érdekében, érdemes megismerni a lehetőségeinket.
A frissítésekről, javításokról, új engedélyekről időközönként értesítést küld az applikáció, így azok letöltésével mindig aktualizálhatjuk a szerjegyzéket.
A szoftver készítője elmondta, hogy a közeljövőben az adatbázis a további tulajdonságok (magyarországi képviselet, kiszerelési egységek, hatásmechanizmus) mellett, bővítésre kerül még egyéb hasznos funkciókkal, amik már valószínűleg az ősz folyamán elérhetők lesznek.
A telefonunk a nap nagy részében nálunk van, a könyveket nem visszük magunkkal. Az alapötlet innen indult. Ha már így van, miért ne lehetne, egy egyszerűen használható információs adatbázis is egyben. Az AGROMEDIUM azért készült, hogy a legjobb döntés meghozása érdekében, a legtöbb információt biztosítsa, a gazdálkodók és szaktanácsadók számára. Így másfél év elteltével a fejlesztés elindulása után úgy gondolom, hogy egy hasznos, mezőgazdasági döntéstámogató szoftvert sikerült készíteni. - Mesélte a fiatal növényorvos. 
Az adatbázis folyamatos felügyelettel rendelkezik, ezért a változások rövid időn belül frissítésre kerülnek.
A mai gyorsan változó mezőgazdasági környezetben biztos segítséget nyújt, az AGROMEDIUM a zsebünkben. – Muntyán Krisztián, növényorvos.

2018. augusztus 29., szerda

Életjáradékra jogosultak figyelmébe

Balta János 2018. augusztus 28.,
A Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség (APIA) országos központjától kapott tájékoztató értelmében augusztus 31-ig, péntekig lehet láttamoztatni a 2017. évre szóló támogatást hitelesítő Életjáradék Könyvecskéket. 
Az APIA megyei központjaiban személyesen vagy törvényes felhatalmazott révén történő láttamozáskor fel kell mutatni az Életjáradék Könyvecskét; az igénylő személyazonossági igazolványát; az orvosi konzílium végzését, miszerint a kedvezményezett I. vagy II. fokú rokkant; ha az igénylő felhatalmazott, akkor közjegyző által hitelesített felhatalmazást; a 2011. előtt megkötött haszonbérleti szerződést; az életjáradékra jogosult személy bankszámlájának a számát; a jelzett évre kitöltött típusnyomtatványt.Az életjáradékot egyetlen összegben folyósítják 2018. november 30-ig – áll az APIA bukaresti központjától kapott tájékoztatóban.

2018. augusztus 28., kedd

Meghívó a Kárpát-medencei falugondnokok találkozójára


A Romániai Falugondnokságok Szövetsége 2018. augusztus 30. – szeptember 1. napjain munkaértekezletet és konferenciát szervez Homoródkarácsonyfalván, Falvaink gazdasági megerősödésének lehetőségei címmel. Ezen alkalomra szeretettel hívunk és várunk falugondnokokat,
lelkészeket, polgármestereket, valamint közösségfejlesztésben érdekelt, és ezzel foglalkozó személyeket a Kárpát-medence minden szegletéből.
A találkozó tervezett programja: 
Augusztus 30, Csütörtök:
15,30 – 17,00: Érkezés, ismerkedés, regisztráció
17,00 – 17,30: Megnyitó, üdvözlőbeszédek: 
Megnyitó: Balázs Sándor elnök, Romániai Falugondnokságok Szövetsége
Üdvözlőbeszédek: Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke 
Cseke Miklós, Oklánd község polgármestere
17,30 - 18,00: Marosvásárhelyi HIFA: Építsünk hidakat! (tánc)
18,00 – 18,45: Kolumbán Gábor: Az egység gazdaságtana
18,45 – 20,00: Könnyű Sándor, a göttingeni filharmónia tagjának hegedűjátéka
Béla Gábos Albert szavalatai
Sorbán Enikő népdalcsokor
20,00 – 22,00: Vacsora
22,00: Szabad program
Augusztus 31, Péntek: 
8,00 – 9,00: Reggeli
9,00 – 10,00: Bácsfainé, Dr. Hévizi Józsa: Területi és egyházi autonómia a Magyar királyságban 
10,00 – 11,00: Fazakas Attila, a Merkúr üzletlánc vezérigazgatója: A Góbé-termék, és a székelyföldi
üzletlánc lehetőségei
11,00 – 11,30: Kávészünet
11,30 – 12,45: Farkas Zoltán: Falufejlesztés
12,45 – 14,00: Dr. Máté Szilárd: Falun is meg lehet élni. - Fiatalok egy állatorvos szemszögéből -
14,00 – 16,00: Ebéd
16,00 – 17,00: Sármási-Bocskai János, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője: A falu világa –
élménybeszámoló
17,00 – 20,00: Homoródkarácsonyfalvi sikertörténetek: gazdaságok megtekintése
20,00 – 22,00: Vacsora
22,00: Szabad program
ROMÁNIAI FALUGONDNOKSÁGOK SZÖVETSÉGE
Homoródkarácsonyfalva, 9. szám, Hargita megye
Tel: +40740406732
E-mail: sandor.balazs.55@gmail.com
Szeptember 1, Szombat: 
8,00 – 9,00: Reggeli
9,00 – 11,00: Falugondnokok élménybeszámolója
11,00 – 11,30: Kávészünet
11,30 – 13,00: Falugondnokok élménybeszámolója
13,00: Búcsúebéd
Tisztelettel kérjük, hogy részvételi szándékukat jelezzék legkésőbb augusztus 25-ig, a következő elérhetőségek valamelyikén: 
Balázs Sándor – Tel:+40740406732, e-mail: sandor.balazs.55 @gmail.com 
Gál Zoltán – Tel. +40763932701, e-mail: galzoli 0519@yahoo.com 
Szeretettel várjuk!
Homoródkarácsonyfalva, 2018. augusztus 8

Tisztújító közgyűlés az Arad megyei gazdáknál - Ifj. Zágoni Szabó András az új AMMGE-elnök

http://www.nyugatijelen.com/jelenido/ifj_zagoni_szabo_andras_az_uj_ammge_elnok.php
Balta János 2018. augusztus 28.,
Pozsár Ibolya ügyvezető igazgató és Balogh Éva Jogász társaságában Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök vezette le a tisztújítást

Hétfőn 17 órától az RMDSZ Arad megyei székházának az üléstermében tartotta tisztújító közgyűlését az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete. A prezídiumból a nagyszámú egybegyűlt gazdálkodót Horváth Imre alelnök köszöntötte, majd egyperces néma felállásra kérte őket az utóbbi időben elhunyt gazdavezetők, dr. Almási Béla, Szabó Ede, valamint Kocsik József elnök tiszteletére. Ezt követően ismertette a napirendet, amit jóváhagytak.
Az I. napirendi pont szerint, az alelnök kielemezte az Egyesület tevékenységét, amit jónak tekint, ugyanis összesen 19 Ezüstkalász-tanfolyamot szerveztek 410 résztvevővel. Farmerképző tanfolyamot is szerveztek 38 résztvevővel, a 11 mezőgazdász és állattenyésztési tanfolyamon 570-en vettek részt, az Egyesület szervezte biotermesztő képzésen 30 gazdálkodó tökéletesítette tudását. Értékelőjét abban a reményben zárta, hogy a megválasztandó új vezetőség fokozni tudja az eredményeket. Az Egyesület elmúlt évi költségvetését és könyvelési mérlegét Bölöni György ismertette, amiből kiderült: tavaly a bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak, ugyanis a bevételek 3%-kal magasabbak voltak a kiadásoknál; a könyvelés a hatályban lévő törvények és szabályozások teljes betartásával történt.
Az elnökválasztás levezetését Horváth Imre átadta Faragó Péter RMDSZ-megyei elnök, parlamenti képviselőnek, aki üdvözlő szavait követően örömének adott hangot, amiért az RMDSZ-székház adhat otthont a fórumnak. Nem véletlenül, hiszen a gazdaszervezet megalakulása óta az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének a társ-szervezete, ezért közösen próbálják előmozdítani a megye mezőgazdasággal foglalkozó magyarsága életminőségének a javítását. Mivel a megyében a magyarságnak több mint a fele vidéken él, kötődik a mezőgazdasághoz, az RMDSZ munkájában is egyik legfontosabb törekvés a vidéki emberek érdekképviselete és érdekérvényesítése.
Azzal a bizakodással zárta felvezetőjét, hogy az új vezetőséggel is ugyanolyan harmonikus együttműködés alakul ki, amilyen a régivel is működött.
A következő napirendi pont értelmében, az ülésvezető javaslatokat kért az elnöki tisztségre. Horváth Imre ifj. Zágoni Szabó Andrást, Németh Attila Nagy Zsoltot javasolta, aki azonban nem vállalta. A szavazatszámláló bizottságba javasolták Bölöni Györgyöt, Farkas Viktóriát és Kovács Imrét. Faragó Péter ülésvezető, a prezídiumban helyet foglaló Balogh Éva jogásszal egyeztetve, az egyetlen elnökjelölt elfogadását is megszavaztatta, majd megtörtént a titkos szavazás. Bölöni György ismertette az elnökre leadott érvényes szavaztok számát, közülük az igen, illetve a nem szavazatok arányát, amely alapján ifj. Zágoni Szabó Andrást megválasztották a szervezet elnökévé.
Vezetőtanács választás
Az ülésvezető ismertette a vezetőtanács összetételét, azaz 3 alelnök, ugyanannyi tag, 1 ügyvezető igazgató, továbbá 3 póttag is szükséges.
A javaslatok során Horváth Imre, Varga István, Pozsár Ibolya, Tiba József, Nagy Zsolt, Kranowszky Nagy Andrea, Molnár Gáspár, Andresz József, Csák Edit neve hangzott el. Elkészültek a szavazólapok, amelyeknek az átvételéhez és a szavazáshoz újra névsor szerint kérték a gazdákat. Azok a héttagú vezetőtanácsba Horváth Imrét, Varga Istvánt, Pozsár Ibolyát, Nagy Zsoltot, Kranowszky Nagy Andreát, Molnár Gáspárt és Andresz Józsefet választották azzal a szándékkal, hogy egy következő ülésen a vezetőtanács tagjai maguk közül választják meg a tisztségviselőket.
Szavazatszámlálás közben Horváth Imre ismertette a szeptember 15-re, szombatra tervezett XIX. Magyar–magyar Gazdatalálkozó programját, ahova meghívott minden résztvevőt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a gabona felvásárlók olyan trükkjére, miszerint az átvett gabonára az eladótól garancia-csekket kérnek, amivel utólag, minőségi okokra hivatkozva, kevesebbet fizethetnek a megalkudott összegnél. Olyan esetről is hallott, hogy a felvásárló a szerződésben a gabona elszállítását augusztus és december között tünteti fel, ami arra megy ki, hogy ingyen az eladónál tárolja a gabonát, aminek időközben a felvásárlási ára is emelkedhet.
Miután Faragó Péter RMDSZ-elnök gratulált a megválasztott elnöknek, tudomására hozta: tisztsége révén az RMDSZ Állandó Tanácsának a tagjává is vált, ezért megkéri, vegyen részt a következő ülésen!
Egyetlen dolog volt még hátra, a cenzorbizottság megválasztása. Ugyancsak titkos szavazáson a bizottságba Bölöni György, Farkas Viktória és Tóth Piroska kapott megbízást.
Elnöki köszönet
If. Zágoni Szabó András, miután a megválasztásához megköszönte a közgyűlésnek a bizalmat, kifejtette: sokat gondolkozott, hogy vállalja-e az elnökségi tagoknak a felkérését? Úgy érzi, az elmúlt 10-12 évben az Egyesületben végzett munkája, illetve a régi elnökkel, Kocsik József jóvoltából kialakított hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer alapján, a gazdaszervezet működésében komoly változtatások nem szükségesek. Annál is inkább, mert az Arad megyei, országos viszonylatban is az egyik legaktívabb a több ezer tagjával. Falugazdásszal, irodával, alkalmazottakkal rendelkeznek, ezért egy jól működő szervezeten gyökeres változtatások megtételét nem látja szükségesnek. Együttműködési szerződéseik vannak anyaországi és hazai gabonakutató intézetekkel, hasonló gazdaszervezetekkel. Mindezt tovább kell vinni, nem szeretne letérni a kitaposott útról, hiszen a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének, de a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának is alapító tagjai, tehát e területen is folytatni kell a működő tevékenységet.
Amint az új elnök kérdésünk nyomán elmondta, a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetemen a közelmúltban doktorált, ezért az ott tanultakat is az Arad megyei magyar gazdák szolgálatába szeretné állítani.
A hétfői tisztújító közgyűlés kávé, üdítő és sós sütemény melletti baráti beszélgetéssel zárult.

Új tiszteletbeli HANGYA-tagokat fogadtunk a tagjaink sorába

Igazán nagy örömünkre szolgált, hogy az idei Kolozsvári Magyar Napok alkalmából neves politikusok is ellátogattak Hozzánk.
Örvendtünk, hogy tiszteletbeli tagjaink sorába választhattunk egy államtitkárt és egy alapitványi vezetőt is. 
Baráti jobbját nyújtva Németh Szilárd államtitkár megjegyezte, hogy nagyon örvend és kellemesen meglepődött a meleg és baráti fogadtatásért és büszkén fogja hirdetni, hogy HANGYA tagja lehet. 
Mi is nagyon örvendtünk, hogy együtt lehettünk Németh Szilárddal , "Erdély igazi barátjával". Reméljük ezután még többször látogat majd hozzánk és további terveket is szőhetünk együtt.
A sport a fiatalok számára is nagyon fontos és közösségépitő szerepével igencsak termékeny talajra lelt Erdélyben , amikor is az első "Ovis-port" pályát felavatták a tusnádi polgármesteri hivatal és az Ovi-sport Alapitvány vezetőjének dr. Molnár Andrea köszönhetően.
A tusnádi ovi-sport pálya mindenkinek akit érdekel nyitott. Z.S.

2018. augusztus 25., szombat

Várfalvi községi napok.

Sikeres volt a kövendi HANGYA fiókszervezet a bográcsfőző versenyen, amelyett a várfalvi polgármesteri hivatal rendezett meg a kövendi futballpályán. 
A helyi fiókszervezet elnöksége - Nyegre Csaba elnők és Szabó Enikő alelnök - közreműködésével alaposan kitett magáért, hiszen a munka dandárját magukra vállalva nagyon izletes gulyást készitett, a jelenlevők nagy megelégedésére. 
A falunapi ünnepségen - amelyen nivós kulturális műsort is láthattak a jelenlevők - résztvettek a HANGYA alelnöke és családja valamint a HANGYA igazgatósága is. A meghivottak közül sajnos csak kevesen tudtak eljönni. 
Annak viszont nagyon örvendtünk, hogy a vendégeink között tudhattuk a GAL "Poarta Apusenilor" elnökét valamint a szentmihályi RMDSZ elnökét is. Köszönjük, hogy jelenlétükkel erősitették a zsürizők véleményét is. 
A bográcsokban megfőtt ételeket a háromtagú zsüri értékelte és amint a képeken is látható diplomával is dijazta. 
A kövendi HANGYA-fiók főzőcsapata is a dijazottak között szerepelt.Gratulálunk nekik!
Köszönet jár a várfalvi polgármester úrnak is, amiért a főzőversenyhez szükséges alapanyagokat a résztvevő versenyzők részére biztositotta! HZ

















Főztünk, jól éreztük magunkat, sok kedves ismerőssel találkoztunk.

Átadták az idei Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjakat

2018. ÉVI DÍJAZOTTAK: Beluczky Károly, Pusztaberki település falugondnoka; Császár János, Csólyospálos tanyagondnoka; Hevérné Paróczi Györgyi, Szécsénke település falugondnoka; Nagy Erzsébet, Háromkút település falugondnoka; Rákos Jánosné, Kálócfa település falugondnoka; Dicső László településfejlesztő; Dr. Duró Annamária egyetemi doktor; Dús Ildikó, Magyardombegyház társadalmi megbízatású polgármestere; Kozma Judit, a Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Falugondnokok Egyesületének elnöke; Krizsán András DLA, építész, a Magyar Építőművész Szövetség elnöke.
csoport
Beluczky Károly Pusztaberki település első falugondnokaként 23 éve végzi felelősségteljes szolgálatát a lakosság teljes megelégedésére. Önzetlenül igyekszik mindenkinek segíteni, mindenkit kiszolgálni szem előtt tartva Kemény Bertalan szellemiségét és elképzeléseit. Elvitathatatlan érdeme, hogy Pusztaberki településen kimagaslóan jól működik a falugondnoki szolgálat. Igazi közösségi ember, aki a Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesületében is kimagasló munkát végez, állandó seniora az alapképzésben résztvevőknek. Segítője az egyesület szakmai rendezvényeinek, szervezési, megvalósítási feladatokat végez. Falugondnoki munkája során mindig fontosnak tartotta a Kemény Bertalan által megfogalmazott eredeti célok szem előtt tartását, szellemiségének őrzését. Szerény, önzetlen, segítő magatartása példa értékű a mindenkori falugondokok számára is.
Császár János 2010. december 1-e óta látja el Csólyospáloson és környékén a tanyagondnoki feladatokat, nyolcadik éve járja a tanyavilágot nap mint nap. Többek között ebédet szállít, viszi a védőnőt a kisgyermekes családokhoz, az időseket orvoshoz, szűrővizsgálatokra. Kiváltja a gondozottak gyógyszereit, bevásárol nekik. Bel- és külterületen egyaránt ügyel a közbiztonságra, probléma esetén azonnal értesíti a körzeti megbízottat és a polgárőrséget. Részt vett a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének Kiskert programjában, melyben választása alapján 7 család kapott rezisztens csemegeszőlőt termesztésre. Szakmai tevékenysége mellett kiemelkedően aktív közösségi munkát is végez. A Csólyospálosi Tamburás Együttesnek és a Polgárőrségnek is tagja. A települési rendezvények rendszeres és aktív résztvevője, önkéntesként mind magánszemélyek, mind a civil szervezetek bármikor számíthatnak a segítségére. Éjjel és nappal, valamint hétvégén is elérhető, ezzel is bizonyítva, hogy feladatát nem egyszerű munkának, hanem szolgálatnak tekinti. Elnöke a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete felügyelőbizottságának és szakmai tapasztalatával segíti, fejleszti az egyesület munkáját. Mindennapi tevékenységét a pontosság, személyes hozzáállását a megbízhatóság, az áldozatkészség, az empátia jellemzi. Nemcsak az idősek, de a nagycsaládosok és szegény sorban élők iránt is kitűnik figyelmessége, a rászorulók felé megnyilvánuló karitatív érzékenysége és szakmai elkötelezettsége.
Hevérné Paróczi Györgyi igazi gondnoka, gazdája az alig 200 főt számláló falunak, Szécsénkének. Önkormányzati képviselőként is mindent megtesz annak érdekében, hogy vállalt feladatát a legjobb tudása szerint végezhesse el. Lehetőségeinek határain belül törekszik arra, hogy munkája során az érintettek a legoptimálisabb körülményeket tapasztalják. A falubuszt kihasználva minden kérést igyekszik jó szervezéssel megoldani. Kötelező feladatain túl mindenkivel jó emberi kapcsolatot is ápol. A hosszú idő óta megszerzett gyakorlati tapasztalatait folyamatosan egészíti ki új elméleti ismeretekkel. A Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesületének 2003 óta tagja, az Elnökség munkájában 2007 óta vállal részt.
Az erdélyi, romániai falugondnokok munkája, így Nagy Erzsébeté is a „segíteni azon, aki még, vagy már nem tud segíteni önmagán” gondolattal fogalmazható meg leginkább. Köztudott, hogy Romániában a szociális és egészségügyi ellátás, valamint a kulturális élet – különösen a kis falvakban – minősíthetetlen, nem rossz, hanem nem létező. Ezen az állapoton csak egy őszinte, nem a bérért dolgozó, hanem munkáját hívatásként megélő falugondnok segíthet, akit az állandó készenlét jellemez. Ezt teszi Nagy Erzsébet Háromkúton 14 éve hivatalosan, előtte 9 évig önkéntesként, saját autójával a lélek parancsára, Barth Ottó atya segítségével, biztatására. A megélhetésért mindenütt keményen meg kell dolgozni, ez hatványozottan érvényes a csángó településekre, ahol a meredek oldalról, sokszor a sziklák közül teremtődik meg a mindennapi kenyér. Erzsébet az egyetlen erdélyi falugondnok, akit Berci bácsi és csapata készített fel a falugondnoki feladat végzésére. Nagy Erzsébet önvallomása: „Ha egy aprócska örömöt is tudok szerezni, akkor már értelme volt a napnak. A jó Istennek terve volt velem, mégpedig ez, amit végzek.”
Rákos Jánosné „Teri” éppen negyed százada látja el Kálócfán a falugondnoki feladatokat, de a falugondnoki munkával valójában 30 éve foglalkozik. Az Önkormányzat és a Zalai Falvakért Egyesület által közösen szervezett programokban mindig lelkiismeretesen és teljes odaadással végezte, végzi a munkáját. Személyes jelenléte különösen fontos és elengedhetetlen a faluban élő fogyatékos emberek ellátásában, mentális támogatásában, napi életük segítésében – kapcsolattartásban. A település közösségeinek fontos segítője, résztvevője, szervezője; szállítja az öregeket, segít a programok lebonyolításában épp úgy, mint a takarításban vagy a pakolásban. Nélkülözhetetlen a falu életében. Kezdeményezésére és aktív részvételével indult el a zalai szakmai napok és a falugondnoki találkozók rendszere, a zalai falugondnoki tagozat alapító tagja. Az alapképzés senior falugondnoka, közreműködésével a falugondnokok új generációja indul az új feladatba és épít kapcsolatot a megyei hálózattal. Kemény Bertalan tanítványa, aki a kezdetektől – sok-sok önkéntes munkával – részt vállalt a vértesacsai falugondnoki ház kialakításában: először a bontási, majd a takarítási, kert és udvarrendezési munkákban, ugyanitt szervezte a zalai és vas megyei falugondnokok utazását, munkáját. A Zalai Falvakért Egyesületnek lelke és motorja. Közösséget épít és szervez, javasol, véleményez, ötletet ad, jelen van. Rávilágít a gyenge pontokra, jobbító gondolataival, gyakorlatias és praktikus viszonyulásával erősíti a közösségi szándékokat.
Dicső László 1990 óta, azaz 28 éve Alsómocsolád község polgármestere. Előtte mezőgazdasági pilótaként, és gépkocsivezető-oktatóként dolgozott, majd családi ösztönzésre indult az első önkormányzati választásokon a polgármesteri címért. Mindig közel érezte magához a vidéket, Alsómocsolád pedig különösen közel áll a szívéhez. Számára a polgármesterség nemcsak szolgálat, hanem életforma is. Hozzá tartozik a nyitottság, a rendszerekben történő gondolkodás és a kockázatok felvállalása. Fontos feladatának tartja, hogy megtalálja a közös hangot a lakosokkal, és velük együttműködve, az ő igényeikre alapozva közösen generálják a településfejlesztési folyamatokat. László életét végigkísérte a tanulás és az önfejlesztés; tudásszomja nem egy területre koncentrálódott, hanem több, a kistelepülések és a kor kihívásaira választ adó képzésen és tanfolyamon vett részt, hogy a megszerzett tudást és tapasztalatot települési, térségi és járási szinten egyaránt kamatoztatni tudja. Kemény Bercit személyesen ismerte, ifjú polgármesterként a Berci által indított szellemi műhelyben interaktív módon, a csoport többi tagjával együttműködve sajátította el a településfejlesztés alapjait. László az egyik legelhivatottabb támogatója volt a falugondnoki rendszer létrehozásának. Alsómocsoládon 1995 óta látja el szakember ezt a feladatot, László pedig mindent megtesz azért, hogy a rendszer minél hatékonyabban és eredményesebben működjön a célcsoportok mindennapjainak megkönnyítése érdekében. 1996-ban létrehozta a Demokratikus Alsómocsoládi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatot, melynek az óta is legaktívabb támogatója. Hisz a fiatalokban, és abban, hogy személyes- és szociális kompetenciáik, valamint érdekérvényesítő készségük fejlesztésével aktív, saját jogaikat és kötelezettségeiket pontosan ismerő polgáraivá válhatnak településüknek. Legnagyobb erénye az, hogy a megszerzett tudást nem csak saját maga épülésére, hanem annak visszaforgatásával, aprópénzre váltásával a kistelepülések társadalmi és gazdasági jóllétének fejlesztésére használja. E mellett a különféle fórumokon és tanácskozásokon mindig a kistelepülések érdekeit tartja szem előtt, és arra törekszik, hogy a fejlesztési koncepciókban megjelenítse azok sajátosságait.
Dús Ildikó eredeti szakmáját tekintve szociális munkás, aki 2006 óta Magyardombegyház társadalmi megbízatású polgármestere. Megválasztása után szembesült azzal, mekkora adóssága van a falunak, amit a megszorításokkal sem sikerült kompenzálni. 2011 tavaszán az akkori közmunkások elkezdtek művelni pár gazdátlan, elhanyagolt portát, amibe cirkot vetettek. A 2012-ben indult Start közmunkaprogram lehetőséget biztosított arra, hogy minél több embert bevonjanak a munka világába, és kezdetét vette a megtermelt cirokból a seprűkötés, majd a szőnyegszövés, szappankészítés, és kialakításra került egy kisebb varroda is. A megtermelt áruk megjelentek a környék piacain, így az Önkormányzat bevételi forrásai emelkedni kezdtek. A bezárt óvoda konyháján sajtgyártásba kezdtek, egyre többen végeztek el sajtkészítő tanfolyamot. Az Önkormányzat törekvéseit látva egyre több helyi kapcsolódott be a mezőgazdasági termelésbe, és szépen lassan a magyardombegyházi önkormányzat rendezte adósságait, vissza tudta vásárolni korábban eladott intézményeit. Mindez annak köszönhető, hogy Ildikó nem adta fel, és hitt a településben és az ott élőkben.
Dr. Duró Annamária a Szegedi Tudományegyetem tanára, egyetemi doktor, a földrajztudomány kandidátusa. Először a Szeged környéki tanyavilágot kutatta, majd az MTA Regionális Kutatóközpontjában az önállósult tanyaközségeket, külföldön pedig Lengyelországban a szórványfalvakat, tanyákat. A falu- és tanyagondnoki képzések oktatója 1998 óta, a képzések programjának egyik kidolgozója Kemény Bertalan mellett. Falu- és tanyagondnok generációk nőttek fel alapos és lelkiismeretes oktatómunkája alatt. A falugondnoki olvasókönyvben, „A falugondnokok jegyzetében” és a Falugondnoki Hírlevélben is találhatók írásai, valamint a falugondnokságról szóló filmben is megszólalt a tanyavilágot bemutatva. Egyetemi munkájában a falu- és tanyagondnokságról mindig beszél, és a hallgatókat ösztönzi falu- és tanyagondnokságot bemutató szakdolgozatok írására.
Kozma Judit szülőföldjén, az egykori „vasfüggöny” árnyékában, évtizedek óta dolgozik vidéki, falusi emberekkel a közösségépítés, kultúraközvetítés, szociál-pedagógia, szociális munka területén. A falugondnoki szolgálat 1993 óta létezik Vas megyében és 1997-ben már 14 falugondnokkal megalapították a megyei egyesületet. Kemény Bertalannal 1993 óta folyamatosan dolgozott együtt a régióban. Tavaly, 2017-ben volt 20 éves a két megyét átfogó egyesület, amelynek egyik alapítója és vezető tisztségviselője. Az egyesület 163 fős falugondnoki megyei/regionális szervezet, amelyet nagy szakmai tapasztalattal, alázattal, alapos hely-ember-társadalom ismerettel, felkészülten vezet és szolgálja a régió aprófalvainak társadalmát, jelenét, jövőjét. Ő viszi tovább az erdélyi, torockói gondolatot, Kárpát-medencei szintű rendezvényt, tapasztalatcserét a „Szociális útkeresés-szociális gondjaink„ ügyet. Minden időben, önzetlenül támogatta a vértesacsai Falugondnokok Háza szakmai működtetését és a Falufejlesztési Társaság ez irányú régi és új terveit, helyi, fejlesztési programjait.
Krizsán András a szabad művészetek doktora, Ybl-Miklós díjas, Kós Károly díjas, Pro-Architektúra díjas, többszörös Nívódíjas építész, a modern organikus építészeti szemlélet neves képviselője, a MODUM Építésziroda vezető tervezője, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt kitüntetettje. A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete és a Balaton-felvidéki építészeti útmutató című munkáival nyújt biztos támpontot a vidéki építtetőknek, értékőrzőknek, az építészeti megoldások szép példáival, a táj, az épített környezet és ember harmóniájának összeegyeztethetőségével. Művei bizonyítják azt az alaptézist, hogy a modern organikus építészet nem stílus, hanem olyan gondolkodás, magatartás, a világhoz való sajátos viszony, amely az embert, az ember biológiai, pszichológiai és kozmikus igényeit, a természettel való kapcsolatának megőrzését, a hely szellemét, s a konkrét társadalmi közeget, hagyományait, építészeti és egyéb sajátosságait helyezi középpontba. A vidékért tanúsított felelősségét fémjelzi, hogy számos helyen vállalt főépítészi tanácsadói munkát, és állandó tanácsosa a Magyarországi Evangélikus Egyház Építész Bizottságának. Krizsán András a Falufejlesztési Társaság elnökeként állt ki Kemény Bertalan nevének becsületéért, amikor a Falugondnoki Szolgálat és annak vértesacsai épülete a Falugondnokok Háza per tárgyaként nehezedett a Falugondnokság közösségére. Mint a Falufejlesztési Társaság Építész Tagozatának az elnöke a mai napig rendszeresen szervezi a fővárosban a Csütörtöki Iskolát, aminek előadásait olvasmányos formában is közre adta. Az építész képzés nyári építőtáboraival, a „Nagyapám Háza” program évenként, az ország több vidéki helyszínén zajló népi építészeti örökség mentésén túl, utat talált a kreatív, tenni vágyó, szakmájukért elkötelezett, fiatal alkotók felé, akik az inasképzésben szemléletet tanulnak a helyi anyagok hasznosításáról, és a környezetből fakadó táji adottságok és az épületben élő ember viszonyáról.
2018-BAN EMLÉKLAPPAL ELISMERTEK: Hornyák István, Gesztely-Újharangod település tanyagondnoka; Káló László, Martonyi település falugondnoka; Magyar János, Komlósd település falugondnoka; Nagy Rozália, Vértesacsán vizsgázott falugondnok, a vértesacsai Falugondnokok Háza egykori gondnoka; Pásztor Ferenc, Magyargéc település tanyagondnoka; Stadler János, Borota település tanyagondnoka. 
Hornyák István 21 esztendeje látja el tanyagondnoki feladatait a Borsod megyei Gesztely-Újharangod településen. A feladatok elvégzéséhez kapcsolódó szakmai irányelveket az elsők között tanulhatta Kemény Bertalantól. Az eltelt évek alatt felettesei, munkatársai és az ellátottak is nagyra becsülték és tisztelték munkáját. A falu fejlesztésében, szépítésében mindig aktívan részt vett, munkatársaival és az ellátottakkal napi kapcsolatot ápol. Szakmai és emberi magatartásával mindenki előtt jó példa. Megbízható, logikus, őszinte hozzáállásával igyekszik jobbá tenni az ellátási területén élők életkörülményeit, élhetőbbé tenni a vidéket. A megyei egyesület aktív tagja a kezdetek óta. Az újonnan képzésbe kerülő kollégák szakmai munkáját senior falugondnokként támogatja, gyakorlati tudásával segíti a környezetében dolgozó kollégákat. A falugondnoki szolgálatban eltöltött két évtized alatt bizonyította rátermettségét és alkalmasságát, valamint azt, hogy mennyire elkötelezett a hívatása és ellátottjai iránt. Feladatait minden körülmények között pontosan, precízen végzi, a szakmához való hozzáállása pedig példaértékű.
Káló László 1993-tól, immár 25 esztendeje a Borsod megyei Martonyi településen látja el falugondnoki feladatait. Elsők között vett részt a falugondnoki alapképzésen, így személyesen Kemény Bertalantól tanulhatta a falugondnoki hivatáshoz megfogalmazott alapelveket. Munkáját két és fél évtizede ezen elvek mentén végzi, a mai napig ezen alapvető értékeket és tudást igyekszik tovább vinni. Példaértékű családi élete és hivatásához való elkötelezett hozzáállása teszi a település lakói számára hiteles személyiséggé. Az évek során több alkalommal bizonyította megbízhatóságát; munkáját precizitás, tudatosság, valamint hibátlan szakmaiság jellemzi, elkötelezett települése és a településén élők iránt. Fontos mozgatója a közösségi élet szervezésének, a lakosok és gyermekek számára szervezett rendezvények „motorja”. A Martonyiban található Pálos kolostorhoz kapcsolódó szellemi értékmegőrzésben fenntartójával együtt aktív szerepet vállal. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanya- és Falugondnokok Egyesületének aktív tagja, lelkes támogatója. A programok megvalósításában és szervezésében a kezdetek óta tevékenyen részt vesz. Az egyesület célkitűzéseinek megvalósítása érdekében saját idejéből és energiáiból is sokat áldoz, családjával együtt. Kiemelkedő szakmai munkájával, segítőkészségével nagyban hozzájárul a falu és tanyagondnokok munkájának segítéséhez. A képzésben résztvevő kollégák gyakorlati feladatainak megvalósításában szívesen vesz részt, és önzetlenül adja át azt a tudást és szemléletet, amit ő maga az évek alatt megtanult és képvisel. Segítségére bármikor számíthatnak a hozzá forduló kollégák és ellátottak egyaránt. Falugondnoki munkáját ennyi év elteltével is felelősségteljesen, nagy szakmai alázattal és hozzáértéssel végzi, példaértékű szakmai munkája mintaként szolgálhat mások számára is.
Magyar János 1992 óta látja el a falugondnoki szolgálatot, 2009-ig két falu gondnokaként, 2009-től pedig csak Komlósd településen. A rábízott feladatokat mindig a legjobb tudása szerint, nagyon lelkiismeretesen végzi. A települési rendezvények aktív szervezője és közreműködője, szívesen lát el önkéntes feladatokat. Mind az óvodások, fiatalok, felnőttek és a nyugdíjasok is nagyon tisztelik, szeretik és bíznak benne. A Somogy Megyei Falugondnokok Egyesületénél sokáig vezetőségi tag volt, feladatait mindig magas szakmai színvonalon látta el, követve és képviselve a Kemény Bertalan által meghatározott erkölcsi és emberi irányvonalakat.
Nagy Rozáliát annakidején még Kemény Bertalan választotta ki, hogy legyen a gondnoka a vértesacsai Falugondnokok Házának. Rozika hosszú évekig szolgálta szeretettel, figyelemmel, türelemmel a kisfalvak gondnokait, akik képzésekre, találkozókra és rekreációra érkeztek rendszeresen, csoportosan a házba. És ez a szeretet, figyelem kölcsönös volt, a falugondnokok is megbecsülték, kedvelték megbízható, őket szolgáló napi munkáját és szerény személyiségét. Rozika biztos pont volt a Falugondnokok Házában és a falugondnokok szemében, fenntartás nélkül elfogadták a ’közülük való embert’. Minden időben lehetett rá és munkájára támaszkodni, számítani. Mindig becsülte és nagyra értékelte azt a Kemény Bertalan-i fáradhatatlan, kitartó és eredményes munkát, amit annakidején Berci az aprófalvakkal végzett, s ezt a tiszteletet, szeretetet minden nap látta és Ő maga is megtapasztalta a falugondnokok szemében.
Pásztor Ferenc 1997. május 13. napjától falugondnok Magyargéc településen. A több mint 20 év alatt mind a község lakossága, mind az önkormányzat teljes megelégedettségére végzi feladatát. Sokszor szabadidejét is feláldozva hozza-viszi az óvodásokat és az időseket, szállítja az ebédet a konyháról az intézményekbe és házhoz, bevásárol, kiváltja a gyógyszereket, egészségügyi intézményekbe viszi az idős, mozgáskorlátozott lakosokat. „Mindenki Ferikéje” a tanyagondnoki szolgálati munka teljes palettáját végzi, és mindig arra törekszik, hogy a szolgálat adta lehetőségeket mindenki kihasználja, igénybe vegye, könnyebbé téve ezzel a mindennapokat. A közel 200 lakosú Kisgéc településrész minden családjával napi, rendszeres kapcsolatban van, mindenkihez van egy jó szava. A Falugondnokok Nógrád Megyei Egyesületének alapító tagja, aki tevékenyen részt vesz a szervezet életében, szívesen vállal társadalmi feladatokat is. 2010-ben egyike volt azon nógrádi falugondnokoknak, akik a vértesacsai Falugondnokok Házának teljes körű tatarozását, kertjének rendbe tételét elvégezték. Segítője és aktív résztvevője az egyesület által szervezett szakmai rendezvényeknek, fórumoknak. Falu- és tanyagondnok társaival jó kapcsolatot ápol, segítőkészsége, munkája példaértékű valamennyiük számára.
Stadler János 15 éve Borota község tanyagondnoka. Az emberek és a falu gondját ismeri, a helyiek bizalmát élvezi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a településen. Lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtő képesség, szociális munkára termettség jellemzi. Kiemelkedő szakmai munkáját az elmúlt évek alatt és jelenleg is nagy felkészültséggel, becsületesen végzi. Az ellátottakkal való kapcsolata kiváló, körültekintően bánik az idősekkel, udvarias, segítőkész. A nevelési és oktatási intézményekkel folyamatos és jó kapcsolatban van, közvetlenségével, gyermekszeretetével munkáját maximálisan ellátó, együttműködő személy. A közösségi munkában is példásan helytáll, a települési programok aktív résztvevője és segítője, hatékonyan vesz részt a község kulturális és egyéb rendezvényeinek előkészítő munkájában. A település civil szervezeteivel is jó kapcsolatot ápol. Feladatvállalásaira kivétel nélkül minden alkalommal lehet számítani

2018. augusztus 18., szombat

A káposzta fogyasztása csökkenti a bélrák kockázatát

Egy speciális vegyület révén képesek csökkenteni bizonyos zöldségek, köztük a káposzta, a brokkoli és a kelkáposzta a bélrák kialakulásának kockázatát.
A keresztesvirágú zöldségekről már régen kimutatták, hogy jótékony hatással vannak a belekre, az azonban eddig nem volt egyértelmű, hogy ezt pontosan milyen módon fejtik ki.
A londoni Francis Crick Intézet kutatói azonban most kimutatták, hogy a zöldségek emésztése során rákellenes vegyületek termelődnek – írja a BBC hírportálja.
A kutatók egereken és laboratóriumi körülmények között növesztett miniatűr beleken vizsgálták, hogy a zöldségek milyen hatással vannak a belek falára.
A bőrhöz hasonlóan a belek felülete is regenerálódik, ami nagyjából négy-öt napot vesz igénybe. Ez a folyamatos megújulás azonban csak szabályozott körülmények között lehetséges, máskülönben rák vagy bélgyulladás kialakulásához vezethet.
Az Immunity című folyóiratban publikált eredmények szerint a keresztesvirágú zöldségekben megtalálható vegyületek kulcsszerepet játszanak a folyamatban.
A kutatók az indol-3-karbinol nevű vegyületet tanulmányozták, amely ezeknek a zöldségeknek a rágásakor termelődik. „Fontos azonban, hogy a zöldségek ne legyenek túlfőzve, csak semmi szottyadt brokkoli” – mondta Gitta Stockinger, a kutatás egyik résztvevője.
A gyomorsav átalakítja a vegyületet, amikor az folytatja útját az emésztőrendszerben. A bél alsó szakaszába érve megváltoztathatja a bélfal regenerálását végző őssejtek, valamint a gyulladást szabályozó immunsejtek viselkedését.
A tanulmány azt mutatta, hogy az indol-3-karbinol vegyületben gazdag étrend megóvta az egereket a ráktól, még azokat is, amelyek genetikai adottságaik miatt a magas kockázatú csoportba tartoztak. A védelmet nyújtó étrend nélkül a bélsejtek kontrollálatlanul osztódtak.
„Még ha az egereknél be is indult a tumor kifejlődése, a megfelelő étrendre való átállás, megállította annak előrehaladását” – hangsúlyozta Stockinger.
„Időről időre rengeteg táplálkozási tanácsot kapunk, és általában nagyon zavarosak az ok-okozati összefüggések” – tette hozzá a szakember, aki maga is csökkentette étrendjében a húsok és növelte a zöldségek mennyiségét. „Ebben a tanulmányban azonban mi molekuláris szinten megmutattuk, hogy miként is működik ez a rendszer” – jegyezte meg a kutató.
[MTI]

2018. augusztus 14., kedd

Hivatalosan is telekkönyvezhetők a mezőgazdasági zsebszerződések alapján szerzett területek

JÚNIUS 26, 2018
Az országos szisztematikus kataszterezés során az első telekkönyvezésnél érvényesek lesznek a mezőgazdasági zsebszerződések is. Különösebb bürokrácia és anyagi megterhelés nélkül ezentúl hivatalosan telekkönyvezhetik a mezőgazdasági zsebszerződések értelmében szerzett területeket az érintettek, azt követően, hogy a parlament alsóháza döntő házként szavazott az RMDSZ által benyújtott módosításról.
Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője rámutatott, hogy több ezer gazdát érint a módosítás, és nagy előrelépést jelent a kültelkek telekelésében, főleg vidéki környezetben. „Ezen módosítás által tisztázzuk a mezőgazdasági területek körüli, sok éve tartó, tulajdonviszonyokra vonatkozó problémát. Ma sikerült törvényes megoldást találnunk az egyik olyan kataszteri gondra, amely több évtizede fennáll” – mutatott rá Korodi, majd hozzátette, hogy a zsebszerződések kétharmada nem rendelkezik közjegyzői hitelesítéssel, tekintettel arra, hogy telekkönyvek hiányában történt az adásvétel, így nem volt lehetőség a szerződés hivatalosítására. Az RMDSZ már négy éve jelezte a kataszteri hivatalnak ezt a problémát, azonban erre csak parlamenti úton lehetett törvényes megoldást találni – emlékeztetett a frakcióvezető. Az RMDSZ által kidolgozott módosítás nemcsak a zsebszerződések helyzetét tisztázza, hanem azon gazdáknak is segít rendezni tulajdonjoggondjaikat, akiknek a telekkönyvét az 1938/115-ös rendelettörvény alapján állították ki, azonban ez utóbbi esetében 2009-től harminc évre visszamenőleg, azaz 1979-ig nem lehet módosítás az illető telekkönyvben. (közlemény)

Zöldségtermesztés - A fejlődés akadálya a munkaerőhiány

 JÚLIUS 31, 2018 -  VAJDA GYÖRGY
Közismert, hogy az Alsó-Nyárád mentét nem hivatalosan murokországnak nevezik, hiszen évtizedek óta a megyeszékhelyt és a környékbeli nagyobb településeket az itteni gazdák látják el zöldséggel. Ma is nagyon sokan élnek ebből, habár a számos program és a korszerű gazdálkodás minden eszközét is bevetve, döcög a zöldségtermesztés. Legalábbis így látja a káposztásszentmiklósi Simon Loránd, aki egyike azon termesztőknek, akik a szüleiktől tanulták ezt a foglalkozást. 
A Simon család saját földterületén gazdálkodik. Eleinte szabadföldön, majd 10 éve fóliában termeszti a zöldséget. 20 ár fóliasátor a sajátja, míg 15 ár a fiáé, aki így továbbviszi a családi hagyományt, örökséget. Felesége tanítónő a faluban, a lánya pedig még tanuló, így javatészt a férfiak biztosítják a család ellátását. 
A főidényben paradicsom, paprika, uborka terem a fóliasátrakban, tavasszal zöldhagymát, retket, salátát és spenótot is begyűjtenek. A termést több mint 20 éve a parajdi és a korondi napipiacon értékesítik. Hogy miért nem jár Marosvásárhelyre? A kérdésre egyszerű, de elszomorító a válasz. Nem kapott helyet egyetlen napipiacon sem, mert akik korábban foglaltak, nem szívesen adják fel. Valahogy az az érzésem, hogy „kevés a préda és sok a cápa”, ezért kell távolabbi vizekre eveznie. A hosszabb út ellenére megéri, hiszen kitapasztalták, hogy amit a Székelyföldre visznek, az el is kel. Minőségi terményt kell az asztalra tenni, és ha ezt megismerik, megízlelik a vevők, akkor visszajárnak, ez a garancia a sikerre – magyarázza. 
Simon Loránd sikeresen pályázott a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által kezdeményezett fólia- és üvegházi paradicsomtermesztést ösztönző kiírásra. Sikerült teljesítenie az előírt mennyiséget, amelynek eladását a termelési lappal kell igazolnia. Minden 10 ár után 2 tonna paradicsomot termesztett. Ezért egy alkalomra 3000 eurós támogatás járt. Megérte pályázni – mondja –, mert ez fedezte a termesztéssel járó kiadásokat. Télen gázpalackkal fűtött. Minden 10 ár felületre egy idényben 25 palackot használt el, ezeknek darabja 60 lejbe került. Ehhez hozzá kell számítani még a palánta árát is. A palántát ugyanis Magyarországról hozták, hiszen a jó ültetőanyag garantálja azt is, hogy egy tőről megfelelő mennyiségű és természetesen jó minőségű, jóízű paradicsom teremjen. Többféle paradicsommal is kísérletezik a gazda, így a termények változatosságát is biztosíthatja a piacon. 
A jövő évi pályázati kiírásra is igényel majd támogatást, hiszen ez a program valóban segíti a gazdákat – mondja. 
Amikor a fejlődésről, fejlesztésről kérdezem, borúlátóan válaszol. Ha növelni szeretnék a fóliasátorral bevont területet, családilag nem tudják megművelni a zöldségest, és egyszerűen nem találnak napszámost. A községben ugyanis senki nem akar dolgozni. (Sz.m.: a polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint Karácsonyfalván mindössze nyolc szociális segélyben részesülő személy van.) Akik foglalkoztatnak napszámost, azok vagy a szomszédos falvakból, vagy még távolabbról alkalmazzák. „Erős napsütésben kibírhatatlan meleg van a fóliasátrakban, a munkát mégis el kell végezni. Nem sokan vállalják ezt...” – mondja a gazda. És persze nincs szabadidő, vakáció, hiszen állandóan szemmel kell tartani az elültetett növényeket. 
Aztán megtudom azt is, hogy az ilyen méretű kis, illetve lassan már közepesnek minősíthető háztáji gazdálkodásból a család jól megél. Ha a munkaerőkérdés megoldódna, és lenne egy zöldségbegyűjtő, -elosztó központ a Nyárádmentén, akkor talán többet is lehetne termeszteni és a megye egyik húzóágazata lenne az a foglalkozás, amely hosszú ideje meghatározza az itt lakók életét. Csak hát ezzel is lépni kellene. Annak ellenére, hogy vannak erre pályázatok, úgy tűnik, egyelőre senki sem vállalja. Mindenki a saját kiskertjében gazdálkodik, és próbálja fenntartani gazdaságát. Ameddig van amit és akinek... – tegyük hozzá

2018. augusztus 13., hétfő

Terjed a rendkívül veszélyes kaukázusi medvetalp

Egyre több gondot okoz a feltűnő alakú és virágú kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) Kárpátalján. Hozzáérve súlyos égési sérülést okozhat, és maradandó hegek képződhetnek, amint a bőrt napfény éri.
Az utóbbi években a kárpátaljai folyópartok mentén, erdőkben terjed a medvetalp, de már a lakott településeken is mind gyakrabban megtalálható. A hatalmas leveleivel, liláspiros foltokkal tarkított vaskos szárával, fehér virágaival és több méteres magasságával tekintélyt parancsoló növénnyel való legkisebb érintkezésnek is súlyos következményei lehetnek, mivel minden része mérgező. Az erős napfény hatására toxinjai intenzívebbé válnak. A szembe kerülve átmeneti vagy akár végleges vakságot is előidézhet. 
Az utóbbi napokban Ungváron már sokan fordultak orvoshoz panaszokkal, de a szakemberek szerint többen is lehetnek, akik otthon próbálják kezelni sérüléseiket. 
A házi gyógymódok helyett a bőrgyógyászatok felkeresését javasolja Dankó-Soltész Krisztina, a bőr- és nemibeteg-gondozó bőrgyógyásza. A szakemberek szerint a növényt nagyon nehéz kiirtani. Megoldást az állandó kaszálás vagy a 8-12 centiméter mélyen lévő gyökerek kiirtása jelenthetne. Most ökológusok és orvosok által írt ismeretterjesztő füzetekben, szórólapokon igyekeznek felhívni a lakosság figyelmét a mérgező növényre. 
A kaukázusi medvetalp a XIX. században került Európába dísznövényként. Nagyon hasonlít az Európában őshonos, kisebb termetű és jóval kevésbé veszélyes közönséges medvetalpra (Heracleum sphondylium). (MTI)

Kaukázusi medvetalp kép: Kerényi-Nagy Viktor

A Kárpátaljáról érkező vízfolyásokkal Északkelet-Magyarországra lehúzódó óriás Heracleum nem a H. mantegazzianum, hanem a szintén Kaukázus-térségben őshonos H. sosnowskyi. Az özönnövényként való terjedés mindazonáltal e faj esetében is aggasztó. Ennek előzménye, hogy utóbbi faj takarmányként való termesztésével a XX. században Kelet-Európa több országában, így az egykori Szovjetúnióban is kísérleteztek. 
A Sosnowsky-medvetalpnak némileg kisebb a fitofotodermatitiszt előidéző hatása mint a kaukázusi medvetalpénak. (A Mihály B. szerkesztésében 2005-ben megjelent "Özönnövények Magyarországon" című ismeretterjesztő plakát vonatkozó fényképén egyébként a saját bőrömön - kézfejemen - nyert keserű tapasztalat is megjelenik.) 
Nagy általánosságban elmondható, hogy míg a dísznövényként odakerült H. mantegazzianum Európát elsősorban nyugatról keletre, addig az elsősorban takarmányhasznosítású H. sosnowskyi inkább keletről nyugatra terjedve szállja meg. A H. mantegazzianum hazánkban egyelőre szórványos (parki, patakmenti) előfordulásokból helyi, míg a H. sosnowskyi jobbára folyóhozta, vonalas terjedésű, eddig elsősorban a Felső-Tisza zöld folyosója mentén. 
Hazai jelenlétükre vonatkozóan lásd Terpó András, Dancza István, Kovács J. Attila, Fintha István, Bauer Norbert és Balogh Lajos vonatkozó munkáit, amelyekről legutóbb Dancza István adott jó áttekintést (in: Mihály - Botta-Dukát szerk. 2004: Özönnövények). 
A problémakör legújabb nemzetközi értékelése pedig itt olvasható: Pyšek P., Cock M. J. V., Nentwig W. & Ravn H. P. (eds.): Ecology and management of giant hogweed (Heracleum mantegazzianum). - CABI International, Wallingford, 2007. 
Balogh Lajos www.savariamuseum.hu

2018. augusztus 12., vasárnap

Jelentősen nőtt a pityóka ára

Széchely István • 2018. augusztus 11., 
Több mint a kétszeresére nőtt a krumpli termelői ára az elmúlt két évhez képest, de a búzáé is jelentősen emelkedett a kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés miatt. Két éve nem volt olyan magas a krumpli termelői ára, mint idén 
Majdnem parcellánként változik a pityóka termésátlaga Hargita megyében az idei, rendkívül sok csapadék miatt. Azok a gazdák, akik jó vízelszívó-képességű talajba, vagy olyan földbe ültették a burgonyát, amelynek az alsó rétege homokos, kavicsos, idén is jó termésnek örülhetnek. 
Azok is szerencsésnek mondhatják magukat, akik megfelelő időben permeteztek, és rá tudtak menni az eső által feláztatott földekre, valamint azok is, akik a betegségeknek jól ellenálló burgonyafajtákat választottak – magyarázta lapunknak Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője hozzáfűzte, olyan is előfordult, hogy húsz-harminc krumplifajta közül csak kettő-három vált be idén. 
Mindezek miatt már most jóval magasabb a pityóka ára, mint az elmúlt két évben. Török Jenő maga is krumplitermesztő, és arról számolt be, hogy kilenc tonna burgonyát már kiástak, és egy részét 1–1,1 lejes kilónkénti áron értékesítették. Ez azonban 1,2-re, 1,3 lejre is felmehet. Az idei ár már most meghaladja az elmúlt két év 0,5 lejes kilónkénti árának a kétszeresét. Ez a termelők számára jó, hiszen a korábbi ár már a jövedelmezőség határán volt, így az idei pótolhatja az előző termelési idény rossz árait, de az idei betakarítás nagy költségeit is kiegészítheti – vélekedett Török Jenő, megjegyezve, hogy a nagyobb európai burgonyatermesztő országokban – Németországban, Lengyelországban, Hollandiában – is terméskiesés volt, ott viszont a szárazság miatt.
Ritka a jó minőségű búza 
Hasonló a helyzet a búzával is: Európa-szerte gyenge a termés, akárcsak Romániában, ezért ritka a jó minőségű gabona, az ára pedig mintegy 30 százalékkal magasabb, mint tavaly – tájékoztatott a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. 
A malomipari minőségű búza tonnánkénti ára 200–210 euró környékén mozog, szemben a tavalyi 130-cal. A kilónkénti ára tavaly 0,6 lej volt, jelenleg 0,73–0,75 lej, de a jó búzáé elérheti a 0,92 lejt is. 
Hargita megyében jelentős terméskieséssel számolnak a búzatermesztő gazdák, ugyanis a sok esőzés miatt 546 hektárnyi búzaföldön állt a víz az elmúlt időszakban.

A termés mellett a közösségi kertészkedés örömét is ellopták

Pethő Melánia • 2018. augusztus 12.
Éveken át gondtalanul használták a gyergyószentmiklósi közösségi kertet az igénylők, a 28 parcella művelője együtt örvendett a jó termésnek, közösséggé kovácsolódva szerveztek ünnepeket a kertészidény kezdetén és terményeik betakarításakor. 
Mára ez megváltozott: bosszankodva, elkeseredve, panaszkodva beszélnek egymással – tolvaj, garázdálkodó teszi tönkre a kiskertet, s annak hangulatát. Ha apró és kevés is a termés, az is örömet okoz, de ha ellopják, az keserűség 2012-ben azzal a céllal parcellázta fel és osztotta szét az igénylők között Makkos utcai területét Gyergyószentmiklós önkormányzata, hogy megadva a kertészkedés lehetőségét, segítse közösséggé kovácsolódni a terület használóit. 
Teljesült a szándék: a 28 parcellaművelő már a kezdetekben egymást segítve és ellátva jó tanácsokkal dolgozott a jó termésért, ezen felül pedig lehetőségeket keresett a jó hangulatú közös együttlétekre is. A kapálás után többször nótázva ültek a kerti asztal mellett akár késő éjjelig. Egy ideig. Tavaly nyáron ugyanis azzal szembesültek, hogy terményeik egészét nem ők takaríthatják be, valaki, vagy valakik ellopják a beérett zöldségek nagy részét. Kedvüket szegte a garázdaság. Voltak, akik elkeseredésükben le is mondtak parcellájukról, aki pedig maradt, csak reménykedni tudott abban, hogy idén nem ismétlődik meg a múlt nyár példája. 
Csalódnak. Elege lett, visszamondta 
„Teljesen elment a kedvem a tavalyi sorozatos lopások miatt, ezért idén már nem is igényeltem újra a parcellát. Az ember energiát, időt fordít arra, hogy termés legyen, gyönyörködik a növényekben, aztán mire szüretelhetne, csak hűlt helyét találja a termésnek – mondta a lapunk által megkeresett egyik volt parcellaművelő. 
Nagyon jónak tartja egyébként a kezdeményezést, ami évekig rendeltetésének megfelelően működött. „A tömbházban lakóknak nagy segítség már az is, hogy van egy hely, ahova kimozdulhatnak, a kertészkedés pedig semmihez sem fogható. Nem nagyok a parcellák, 3x15 méteresek, de megfelelőek arra, hogy ne az üzletből kelljen megvegyük a kétes eredetű zöldségeket, hanem mi magunk termesszük meg” – mondta. Retket, salátát, spenótot, sóskát, hagymát, uborkát, cukkinit, karalábét, céklát, murkot, zellert, petrezselymet termesztett, és a szomszédok példájára az utolsó két évben paradicsomot is. „Első próbálkozásomra annyi lett, hogy télire is tudtam befőzni belőle, a tavaly pedig csak a méreggel maradtam. Amit nem hordtak el, azokat kirugdosták, vagy tövestől átdobták a szomszédos parcellára. Ezért nem érdemes dolgozni – fogalmaz a volt kertészkedő.
Más szüretelt 
„Már kora tavasszal észleltem, hogy a telet szerencsésen átvészelő három tárkonytőből hirtelen csak kettő maradt. Legyintettem, nem is mondtam a szomszédoknak, mert nem akartam a tavalyi nyár rossz hangulatát felidézni” – mesélte lapunknak az egyik kertészkedő. Nem csak a fűszernövénnyel rövidítették meg – teszi hozzá. „Nem jellemző, hogy nálunk megterem a padlizsán, ezért is voltunk különösen büszkék, hogy a próbából ültetett két palántán gazdag termés mutatkozott, és lett is. Gyönyörködtünk bennük, nagyon vártuk, hogy beérjenek. Lefényképeztük, megmutattuk ismerőseinknek, de ennyivel maradtunk. 
Más szedte le helyettünk. 
A nagyobbacskákat elvitte, a gyümölcskezdeményeket leszakította, és a földre dobta” – meséli. A parcelláján termett paprikáknak, uborkának is csak a fényképét tudta megmutatni – a termést szintén nem ő szüretelte. „Ha valakinek azért kell a termés, mert a gyermekei éheznek, szóljon, s ajándékozok neki. De ne lopjon, és rettenetesen dühít, hogy csúfolkodik is a tolvaj. Beleharap a termésbe, és ledobja a földre, leszakítja és szintén a földön hagyja a még éretlen zöldséget – panaszolja. Ez volt talán az első szabad földön termett gyergyói vineta. 
 Előrehozott betakarítás 
Kertszomszédjának is van mondanivalója. Hagymaágyásából az összes nagyobb példányt elhordták, a kisebbeket, kiszedve a földből, a helyszínen hagyták. Hagymából nem sok kiásni valója maradt egy távolabbi parcella művelőjének sem, és bár még érnie kellett volna a növénynek, jobbnak látta, ha a maradékot hazaviszi, míg más nem teszi meg ezt helyette. 
Hasonlóan gondolta egy harmadik szomszédjuk is. Még zöld a szára a hagymának, de nem merem a földben hagyni. Lehet, hogy mind megrothad, de akkor sem hagyom annak, aki nem dolgozott meg érte – fogalmaz. Hozzáteszi, hasonlóan jár el a paradicsommal: „amelyik már rózsaszín, leszedem, otthon az ablakban érlelem”. 
Az uborkát „bébi korában” szüreteli, és szintén nem azért, mert savanyúságként a kis méretűeket szereti. „Azt vettem észre, hogy hoppon maradok, ha arra várok, hogy a kisujjnyi méretűek nagyobbra nőjenek” – állapítja meg. 
Elvesztette varázsát 
Szóba állva a kert néhány használójával megtudtuk, a közösségre nézve bomlasztó hatása van a lopásoknak. Mint mesélték, tavalyig a legfőbb közös téma a kertészkedés volt. T
anácsokkal segítették egymást, praktikákat osztottak meg, vetőmagokat, palántákat cseréltek vagy ajándékoztak, együtt örvendtek egymás sikerének. Amióta észlelték az első és aztán sorozatossá vált garázdaságot, azóta dühüket, keserűségüket osztják meg egymással, és mint mondják, elkerülhetetlen a gyanakvásuk is. 
Úgy gondolják, az is lehet, hogy valaki közülük való, aki tudja, hogy melyik parcellán éppen mi van beérve, honnan mit érdemes elvinni. Bár szerveztek már éjszakai „járőrözést”, tettenérés nem történt, a gyanakvás pedig megmérgezi a hangulatot. „Rosszul esett, amikor megtudtam, hogy jövőtől más rendeltetést szán ennek a területnek a városvezetés, de most azt kell mondjam, hogy ha fizetnének, akkor sem vágnék neki még egy keserűséggel teli szezonnak. Bár évekig nagyon szerettem ezt a kertet, most örvendek, hogy felszámolják – fogalmaz az egyik elkeseredett kertművelő. Azon is gondolkodnak a kertészkedők, hogy ha sikerül tetten érniük, nyilvánosan fogják megszégyeníteni az elkövetőt, bárki is legyen az.

2018. augusztus 2., csütörtök

2,5 millió euró a LEADER-programban

2018-08-01 
A 2014–2020-as pályázati periódusban a Délnyugat-szatmári LEADER Akciócsoport 2,5 millió eurót pályáztathatott meg, ennek nyolcvan százaléka már gazdára talált. Az akciócsoport tevékenységeiről Tóga István munkaszervezeti vezetőt kérdeztük.
— Mikor indult be a LEADER-program, mit kell tudni róla?
— Romániában 2011-ben indult be a LEADER-program. Annyit kell tudni róla, hogy egy helyi fejlesztési stratégia alapján kapjuk meg azt az anyagi forrást, amivel gazdálkodhatunk egy adott tervezési periódusban. Az elmúlt periódusban — 2007–2013 — a Délnyugat-szatmári LEADER Akciócsoportot tizenkilenc önkormányzat határolta be, ez a terület egy homogén, összefüggő terület kellett hogy legyen, akkor szűk kétmillió eurót tudtunk lehívni, hogy a LEADER-programon belül tudjunk támogatni különböző intézkedéseket. A jelenlegi periódusban — 2014–2020 — már 21 önkormányzat tartozik az akciócsoporthoz. Az elmúlt periódusban minden LEADER akciócsoport ugyanannyi pénzt tudott lehívni, lényegtelen, hogy tizenkilenc községből áll vagy ötből, most terület és népesség függvényében van leosztva az országos LEADER-alap. Így a 2014–2020-as periódusban közel 2,5 millió eurót tudunk kipályáztatni. Nagyon jó volt az előző periódus, mert sok tapasztalatot szereztünk; annak idején, 2011-ben ez egy új program volt, senki nem tudta, hogy mi a lényege, de hál’ Istennek sikerült lepályáztatni a pénzalapot.
— Mi a helyzet most?
— A mostani pályázati periódus 2017 januárjában kezdődött, akkor született meg a végső döntés, hogy a térség megkapja a 2,5 millió eurót. A jelenlegi térségfejlesztési stratégiánk hét intézkedést tartalmaz, amelyek a következő támogatásokra vonatkoznak: mezőgazdasági gazdaságok fejlesztése; mezőgazdasági szövetkezetek alakítása; vidéki, nem mezőgazdasági, induló vállalkozások támogatása; működő vidéki, nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése; önkormányzatok támogatása; szociális beruházások támogatása; és volt egy új elképzelésünk, ami nem létezett az előző periódusban, vagyis a helyi értékek megőrzésére vonatkozó kezdeményezések támogatása.
— Hogyan állt össze a jelenlegi periódus stratégiája?
— A legfontosabb az volt, hogy figyelembe vettük az előző periódus tapasztalatait. Az előző periódusban két zászlóshajónk volt: a mezőgazdasági pályázatok (itt volt a legnagyobb érdeklődés és a legnagyobb igény) és az önkormányzati pályázatok. A 2,5 millió eurót úgy próbáltuk elosztani, hogy nagyobb összeget csoportosítottunk a mezőgazdasági farmok fejlesztésére, valamint az önkormányzati pályázatokra. Ez úgy nézett ki, hogy az önkormányzatok körülbelül nyolcszázezer eurót, a mezőgazdászok hétszázezer eurót tudtak lehívni, a fennmaradó egymillió eurót pedig elosztottuk a maradék öt intézkedésre. A program 2017 januárjában indult, s a LEADER munkaszervezetének kellett fél év, hogy minden intézkedésre kidolgozza a pályázati útmutatót és a pályázatok elbírálásához szükséges dokumentumcsomagot. Az elmúlt periódusban minden útmutatót és ellenőrzési szabályzatot át kellett venni az országos szabályzatból. Hét csomagot kellett elkészítenünk, ami elég nagy munka volt, de fél év alatt minden elkészült, 2017 augusztusában meghirdettük a pályázatokat. Még nem telt el egy év, és a 2,5 millió euró nyolcvan százaléka meg van pályázva. Jelen pillanatig 29 pályázatot javasoltunk támogatásra, melyek összértéke eléri az 1 900 000 eurót. A jelen periódusról azt tudom mondani, hogy térségünkben nagy volt a pályázási kedv. Egy szűk év alatt elfogyott a mezőgazdasági farmok fejlesztésére, a vidéki, nem mezőgazdasági vállalkozások indítására és fejlesztésére, valamint az önkormányzatoknak szánt pénzalap.
— Minden pályázati ciklusban új stratégiát kell készíteni?
— A LEADER-program alapja minden tervezési ciklusban a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia gyakorlatba ültetése. Ez pontosan úgy történik, mint a Nemzeti Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapnál (FEADR), amelynek alapja a Nemzeti Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Terv (PNDR). E terv alapján lehet országos szinten pályázni különböző intézkedésekre a Vidéki Befektetések Finanszírozási Ügynökségénél (AFIR). A Nemzeti Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Terv (PNDR) országos prioritásokat fogalmaz meg, míg a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia helyi, kistérségi problémákon próbál segíteni. A LEADER-program lényege az, hogy innovatív pályázatok készüljenek, feleljenek meg a helyi prioritásoknak, ne egy száraz finanszírozási program legyen, hanem egy közösségi program. A LEADER-programnak nem csak finanszírozási feladatai vannak, hanem közösségépítő, térségfejlesztő és csapatépítő szerepe is.
— Van erre példa?
— Az egyik stratégiai prioritásunk két, modern alapokra helyezett mezőgazdasági szövetkezetnek a létrehozása, ami támogatja az igazi kistermelőket. Úgy, ahogy működik ez Ausztriában, Németországban és Magyarországon is. Nem a régi szövetkezetre kell gondolni, hanem modern alapokra helyezve, egy bejáratott rendszer alapján. Három ilyen szövetkezet működik nagy sikerrel Kolozs megyében. Az egyik ilyen szövetkezet működne Nagykároly környékén a zöldségtermesztők, valamint Tasnád környékén a gyümölcstermesztők számára. Nagyon népszerű ez a kezdeményezés a kisgazdák körében, ugyanis rájöttek arra, hogy ahhoz, hogy megéljenek, mindennel kell foglalkozniuk egyszerre. Kell termeljenek, raktározzanak, szállítsanak, forgalmazzanak stb. A végén rájönnek, hogy nem éri meg, mert mások elveszik előlük a piacot. Ennek a szövetkezetnek az lenne a dolga, hogy sok kicsit összegyűjtsön, és a sok kicsiből meglegyen az a kritikus mennyiség, amivel tudnak tárgyalni a nagy üzletláncokkal. Utána a szövetkezet akár feldolgozással is foglalkozna.
— Beszélt egy új intézkedésről, ami eddig még nem volt. Mi ez?
— A helyi értékek megőrzése, ami egy nagyon érdekes dolog, nem tudtuk még kiírni, mert nem tudják hivatalosan eldönteni, mi a helyi érték. Ezzel az intézkedéssel akartunk segíteni civil szervezeteken, az önkormányzatokon, amelyek a nemzeti kiírásban nem pályázhatnak ilyesmire. Ez is egy innovatív, atipikus intézkedés lenne a LEADER-programon belül. Ezek harminc-negyven ezer eurós pályázatok lennének. Az elképzelések szerint a faluban egy régi épületet át lehetne alakítani tájházzá. Magyarországon ez nagyon szépen működik, minden településen van egy tájház, ahol bemutatják a helyi hagyományokat. Tudok olyan esetről, hogy van az egyháznak egy nagyon régi orgonája, amit restaurálni kellene. Ők is beleférnének ebbe az intézkedésbe. Most a Vidéki Befektetések Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azon gondolkodik, hogy mi a helyi érték.
— Ilyen esetekben milyen lépéseket kell tenni?
— Megszületett egy protokoll a mezőgazdasági minisztérium, az AFIR és az örökségvédelmi igazgatóság között. A protokollba bele van írva, hogy az örökségvédelmi igazgatóság honlapján meg fog jelenni, hogy milyen dokumentumokat kell letenni, ötszáz lej befizetése mellett pedig jóváhagyják és helyi értéknek minősítenek mondjuk egy néptáncegyüttest. A honlapon még nem jelent meg semmi ezzel kapcsolatosan, tehát várunk.
Nagyon jól működik a LEADER-program a hagyományos, megszokott finanszírozási rendszerben. Amikor valami újjal jelentkezünk, ami a LEADER lényege, hogy innovatív legyen, hogy egy kicsit alulról felfelé szerveződjön, lefagy a rendszer, és az már körülményesen működik.
— Nálunk mi lenne a fő cél?
— Én mindig azt mondom, hogy térségben kell gondolkodni. Olyan kezdeményezésekkel kell előállni, amelyek kis pénzből megvalósíthatók, és nagyobb hatást gyakorolnak több emberre. Nagyon jó, hogy tudtunk öt kis mezőgazdasági termelőt öt géppel támogatni. Erre elment hétszázezer euró, de mit oldottunk meg a térségben? Semmit. Erre könnyen lehet pályázni, de arra, hogy létrehozzunk és működtessünk egy mezőgazdasági szövetkezetet húsz-huszonöt kistermelő számára, már körülményesebbé válik a rendszer.
Egy másik prioritás a helyi védjegyrendszer. Ez egy nagyon komplex dolog, de piacra lehet kerülni vele, és nagyon sok kistermelőnek segítene. Egy ötven-hatvan ezer eurós befektetéssel közösségi érdekeket lehetne támogatni. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiába belefoglaltuk, hogy a helyi gazdák számára mi lenne jó, de a rendszer nem engedi, hogy ezek az elképzelések finanszírozást kapjanak.
— Bukarestnek nem az az érdeke, hogy minél több pénz érkezzen az országba?
— Az, de annyira ellenőrzik a lehívásokat, annyira megvan minden szinten a kontroll, le kell szabályozzák az ellenőrzést. Nem lehet, hogy minden pályázatra készüljön egy ellenőrző sablon. Elkészült az országos ellenőrzési rendszer, de nem biztos, hogy az megfelel a mi kis elképzeléseinknek. A mi feladatunk elmagyarázni, hogy a mi kis helyzeteink is szabályosak, de nem általánosak. Kell az ellenőrző rendszer, de annak az a hátránya, hogy megöli az innovativitást és az atipikus pályázatokat.
Elek György