2017. szeptember 26., kedd

Hol van szántója? Megmutatjuk, mennyit ér

Az alábbi cikk nem újkeletű, de érdekes megvilágitás a termőföld értékéről Erdélyi Hangya szerk.
2014. január 22.
Az FHB Termőföldindex szerint 2000 óta folyamatosan növekedtek az árak, ez látszik a a tavaly III. negyedévben rendelkezésre álló adatok. A számok azt mutatják, hogy a legolcsóbb és a legdrágább földek között akár háromszoros eltérés is lehet az árban.
2013 első háromnegyed évében több mint 11,6%-kal növekedtek a termőföldárak, így a nominális index értéke (a 2000-ben rögzített 100-hoz képest) elérte a 255,6-ot. A növekedés üteme a 2012-esnél kismértékben lassabb (akkor 13,2%-os növekedés ment végbe az év végére), de összességében folytatódik az erősödés - közölte az FHB a Privátbankárral. 
Az előző évhez hasonlóan reálértelemben is növekedtek az árak, az indexérték 120,3-ról 132,9-re, mintegy 10,5%-kal nőtt. A növekedés az új Földtörvény kialakítása során ment végbe, és az annak életbelépése előtti (a várakozások szerint 2014 februárjáig tartó) megnövekedett keresletet tükrözheti. 
Az összes 2012-es adat birtokában megállapítható, hogy minden megyében növekedett a termőföldár egy év alatt. A megyék közötti jelentős különbségek évről-évre fennmaradnak. Észak-Magyarországon (Nógrádban, Hevesben, Borsodban) egy hektár termőföld átlagos ára kevesebb, mint a fele a hajdú-bihari területekének. 
A hazai művelési ágak közül a legjelentősebb szántó átlagára jelentősen növekedett, átlagosan 823 ezer forintot kellett fizetni egy hektárért (2011-ben 707 ezer Ft/ha-t). A korábban a legdrágább Közép-Magyarországon szinte alig változott az átlagos szántóár, míg Dél-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl és Dél-Alföld régiójában jelentősen, az országos átlagot meghaladóan emelkedett egy hektár ára. 
A Nyugat-Dunántúl több mint 1 millió forintos értéke volt a legmagasabb átlagár 2012-ben. A 10 hektár alatti szántóterületek ára hasonlóan alakult: 825 ezer Ft/ha-ra növekedett, ugyanakkor a 10 hektárnál nagyobb területeknél erősebb volt az árnövekedés: 740 Ft/ha-ra emelkedett (629 Ft/ha-ról). A tranzakciók zöme a 10 hektár alatti parcellaméretű szántóföldek volt, hasonlóan a korábbi évekhez. Csupán az adásvételek alig több mint 2,5 százaléka érintett 10 hektárnál nagyobb birtoktestet (2011-ben megközelítőleg 2,7%).

A 2014-ben életbe lépő Földforgalmi törvény meghatározza a magyarországi termőföldpiacot. Átmeneti keresletélénkülés valószínűsíthető 2014-re, amíg a korábbi szabályozás mellett lehet földet vásárolni, eddig az árakban is a korábbiaknál nagyobb emelkedést hozhat a keresleti nyomás. Középtávon összességében inkább stagnáló ár várható, drasztikus csökkenés vélhetően nem következik be a piacon, mivel a termőföld árak szoros összefüggést mutatnak a mezőgazdaság jövedelmezőségével. 
Műveléssel és támogatásokkal biztosíthat hozamokat a termőföld. A termelésből származó jövedelem a termőföld árának alapvető tényezője. A mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételével, a hazai mezőgazdaság fejlődésével még javulhat a jövedelemtermelés. A termőföld hasznosítása mellett az Európai Uniótól kapott közvetlen, ám átalakulóban lévő agrártámogatási rendszernek is jelentős szerepe van a mezőgazdasági jövedelemben. 
Magyarország a Közös Agrárpolitika forrásaiból 2020-ig 3,2 százalékra bővítette a részesedését, közvetlen kifizetésekre 8,8 milliárd euró, míg vidékfejlesztésre 3,5 milliárd euró jut. A termőföld spekulatív jellegű, pusztán befektetési célú vásárlása, tartása az új Földtörvény hatályba lépésével vélhetően vonzerejét veszíti. A mostanában megújított bérletű földek tulajdonosai a korábbinál magasabb pénzáramokat is elérhettek. A bérbeadás mellett a termőföld saját hasznosítása szintén jövedelmet termelhet tulajdonosának. 

A bevételek ötödét jelentik az Európai Uniótól kapott területalapú támogatások, 2012-ben meg is haladták azt. A szántóért fizetett hektáronkénti eladási árban az éves támogatási összegek aránya meghaladja a 9 százalékot. 2011-ben a búzatermelésből származó jövedelem megközelítette a föld árának 20 százalékát.
Az új magyar Földforgalmi törvény hangsúlyozott célja a termőföldpiac védelme, valamint egy megfelelő gazdálkodói struktúra. A mostani elaprózott birtokszerkezettel szemben a középbirtokokat kívánják megerősíteni, amelyek hatékonyabb üzemmérettel jobb jövedelmezőségűek. Magyarországon a közép és nagybirtokok aránya a legalacsonyabbak között van az EU-ban, messze a tagországok átlaga alatt. 

Az OMÉK-on történt

A 2017-es OMÉK újra megmutatta, hogy mire képesek a magyar gazdák. De történtek más események is, amelyek közül kiemelnénk azt, ami a HANGYA Egyesületnek a nemzetközi eredményeit és elismerését is bemutatja.
A 2017. évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon a HANGYA Egyesület disztagjává fogadta és „HagyakirályNŐkké” avatta a Szent Jakab Zarándokutat végigjárt MNVH területi felelős hölgyeket, nevezetesen Bíró Annát Nógrád , Tóth Mártát Bács-Kiskun , Székely Ritát Győr-Moson-Soporon és Dr. Barancsi Ágnest Jász-Nagykun-Szolnok megyéből.
A hölgy koszorúval Horváth Zoltán a kolozsvári BBTE Környezettudományi és Környezetmérnöki Karról (aki egyben az Erdélyben működő HANGYA (gazda) Egyesület igazgatója is) folytatott szakmai beszélgetést, ahol megindultak a közös nemzetközi együttműködés csírái.
Elmondhatjuk, hogy nagyon kellemes találkozásunk volt a vidékfejlesztésben dolgozó és a vidékfejlesztő szakmabeliekkel, akik a szép nemhez tartoznak.
A vidékfejlesztő nők nemrég figyelemre méltó teljesítményt mutattak be. Már a tavasszal meghirdették a "5 nő 1 út, 200 km" elnevezésű projektet, amit aztán egy pár napja meg is valósítottak.
A projekt részben a vidékfejlesztésben érdekelt szakmabeliek illetve a vidéki hálózatban tevékenykedők tapasztalatcseréje valamint a vidéki társadalomban élők mindennapi problémáinak a megoldásának a lehetőségeinek a megismerése is fontos volt.
A HANGYA egyesület vezetősége végig figyelte a vidékfejlesztőnők gyalogtúráját és ezúton is gratulál a gyalogtúrán résztvetteknek! 
Elmondható, hogy addig, amig a MNVH összesen 12 külfödi szakembert tudott a nemzeti hálózatba bevonni addig az erdélyi  HANGYA egyből 4 anyaországi szakmabeli partnerrel büszkélkedhetik. Köszönjük!

2017. szeptember 20., szerda

„Közel a segítség- Hálózatban együtt a vidékért”- OMÉK 2017

2017. 09. 22. Gábor Hernyák
Sáringer-Kenyeres Tamás Elnök Úr, Schultz Gábor Ügyvezető Úr és Weidel Walter Főtitkár Úr nevében, szeretettel meghívjuk Önt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2017. szeptember 22-én (péntek), 13.30 órától megtartásra kerülő konferenciájára, amely az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) keretén belül: „Közel a segítség – Hálózatban együtt a vidékért” címmel kerül megrendezésre. (Hungexpo Konferencia Központ

A konferencia fő témája a Széchenyi Program Iroda és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tevékenysége lesz, amit partnereikkel együtt végzünk a vidék felzárkóztatása érdekében.
Szót kapnak nemzetközi és hazai partnereink és a rendezvény végén ünnepélyes keretek között, együttműködési megállapodások aláírására kerül sor.
A rendezvény 18.00-kor szendvicsvacsorával zárul.
Tiszteljen meg minket jelenlétével, legyen részese Ön is Hálózatunk e nagy eseményének.
A rendezvényen való részvétel és a 22.-ére szóló napi jegy ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Kérjük, töltse ki regisztrációs kérdőívünket: jelentkezési űrlap.
Amennyiben másik napon kíván részt venni az OMÉK-on, kérjük, tüntesse fel jelentkezési űrlapunkban dátum és az időpont megadásával. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat meghívottjai számára ingyenesen biztosítja a belépést a Vásárra.
Tisztelt vendégeinket a kiállítás időtartalma alatt, szeretettel látjuk standunkon, ahol Szakáli János, Pest megye Területi Felelőse lesz a stand házigazdája (elérhető a Szakali.Janos@szechenyiprogramiroda.hu címen). 
Megyei Területi Felelőseink frissítővel és partnereink által felajánlott kóstolóval várják a látogatókat minden nap, 9.00 – 18.00-ig az (A pavilon 108/B) SZPI – MNVH standon.
Program „Közel a segítség- Hálózatban együtt a vidékért”
2017. szeptember 22. 13.30-20.00-ig Hungexpo, 1101 Budapest, Albertirsai út 10.
13.30 - 14.00: Regisztráció 14.00 - 14.30:
Köszöntők „Közel a segítség”
Schultz Gábor, Széchenyi Programiroda ügyvezetője
Mike Gregory, Európai Vidéki Hálózat vezetője
Sáringer-Kenyeres Tamás, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke
14.30 - 15.00: Az SZPI és az MNVH aktualitásai
Rácz Gábor, Széchenyi Programiroda, Közép - magyarországi regionális igazgatója (SZPI)
Weidel Walter, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára (MNVH) 15.00 -
15.30: Kávészünet
15.30 - 16.00: LEADER együttműködés
Az Európai LEADER Szövetség vezető helyettese (ELARD) Vasiliu Daniel, Román LEADER Szövetség főtitkára (FNGAL)
Dr. Mátéffy Mária, Román LEADER Szövetség alelnöke (FNGAL),
Csík LEADER HACS munkaszervezet vezetője
Dr. Finta István, LEADER Egyesületek Szövetségének elnöke (LESZ)
16.00 - 17.00: „Hálózatban együtt” Győrffy Balázs, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (NAK) Dr. Juhász Anikó, Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója (AKI)
Dr. Ónodi Gábor, Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozat elnöke (MUT) Básthy Béla, Magyar Natúrpark Szövetség elnöke (MNSZ)
17.00 - 18.00: Együttműködési megállapodások ünnepélyes aláírása, sajtótájékoztató
Győrffy Balázs, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (NAK) Dr. Juhász Anikó, Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója (AKI)
Vasiliu Daniel, Román LEADER Szövetség főtitkára (FNGAL)
Dr. Finta István, LEADER Egyesületek Szövetségének elnöke (LESZ)
Dr. Ónodi Gábor, Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozat elnöke (MUT)
18.00 - 20.00: Szendvics vacsora

2017. szeptember 9., szombat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is ott lesz az OMÉK-on

Újabb két év telt el és végre elérkezett az idő, hogy kilátogathassanak Magyarország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítására, az OMÉK-ra! Öt pavilon, a Kincsem Park, és a passzázs várják az érdeklődőket a Hungexpon 2017. szeptember 20 – 24. között.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások megjelenése mellett, nemzetközi partnerek standjaira is ellátogathatnak és megtekinthetik kiállított termékeiket, a rendezvény díszvendége Japán lesz. Részt vehetnek kertészeti bemutatón, tájegységek, kistermelők és a Kárpát-medence kincseinek bemutatásán, vagy éppen a bioszigeten és a biopiacon. A kiállításról természetesen nem hiányozhatnak az állattenyésztők sem, akik állatbemutató programokkal, fajtaversenyekkel teszik izgalmassá a kiállítást, de a mezőgazdasági gépbemutatók sem maradnak el.
Az OMÉK elsődleges célja, hogy szakmai szempontból bemutassa a fejlett, hatékony, környezettudatos vállalkozásokra, családi gazdaságokra, kis- és őstermelőkre épülő mezőgazdaságot, és annak értékeit, valamint eredményeit megismertesse a szakmával és a nagyközönséggel.
MNVH idén is saját standdal várja az érdeklődőket az A pavilon 108 B standjánál! Az érdeklődők a Területi Felelőseinktől kaphatnak információt a Vidékfejlesztési Program aktualitásairól, az Európai Innovációs Partnerségről, az MNVH aktualitásairól, vagy éppen a Rövid Ellátási Lánc programról.
A rendezvény szakmai programjaihoz csatlakozva, „Közel a segítség – Hálózatban együtt a vidékért” címmel szeptember 22-én, pénteken 13.30-tól, konferenciát tartunk, amelynek elsődleges témái érintik a Hálózat aktualitásait, a LEADER program legfontosabb tudnivalóit, a Széchenyi Programirodaelért sikereit és szolgáltatásait, valamint az egyéb együttműködési lehetőségeket.
A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, melyet az 
linkre kattintva tehetnek meg.
Várunk minden érdeklődőt szeretettel!

Résztvettünk a Szolnokon megrendezett Agrárkonferencián

Egy kedves meghívásnak tettünk eleget, amely a Közösség a Megújjuló Vidékért Egyesület vezetője dr.Barancsi Ágnes részéről érkezett a cimünkre.
Szolnokra utaztunk, ahol az Agrárkonferencia a Magyar Konyháért lett megrendezve és ahol telt terembe egy nagyon magasszintű előadássorozatot láthattunk. 
A jövő a magyar gasztronómia számára komoly lehetőséget rejt magába, hiszen a turizmusipar és a turisták is nagyon is érdekeltek.
Dr. Barancsi Ágnes barátunkkal az előadássorozat után hosszabb megbeszélést tartottunk, amikor is több közös témában a közös pályázási lehetőségeket is taglaltuk. 
Mivel a két egyesületnek majdnem azonos alapszabályzata van és a tevékenységeik is azonosak nagy reménnyel fordultunk a Mezőturban tevékenykedő Közösség a Megújjuló Vidékért Egyesület tagjaihoz illetve a dr. Barancsi Ágnes elnöknőhöz és nem bántuk meg. A tárgyalás után beigazolódtak azok a reményeink is, amelyek a közös tevékenységeinkről szóltak.
Mezőtur olyan város, ahol az élet nem könnyű, mégis olyan lelkes és odaadó civil egyesületi vezetők lakják, akiket nagyon is meg kell becsülnie a helyi vezetésnek, hiszen ha csak az elmúlt pár év alatt sokkal több tevékenységet rendetek mint egyész Kalotaszegen.
E tevékenységek közül a gazdasszony képzést és a gazdaképzést szeretnénk kiemelni. De fontos azok a képesitések is, amelyek a helységek szempontjából igencsak hiánypótlók, mint pld. a Hulladéktelep-kezelő
Fontosak a mezőgazdasági képzéseket biztositók is, mint pld. az Aranykalászos gazda , a Méhész vagy a Mezőgazdasági vállalkozó is.
Dr. Barancsi Ágnes sokrétű tevékenysége is azt mutatja, hogy tudatosan kell a vidéket fejleszteni és nem csupán a polgármesterre támaszkodni, hanem a civil egyesületekkel együttesen a munkáltatók és vidékfejlesztési szakemberek bevonásával kell a helyi fejlesztési terveket megvalósítani.
Érdekes, hogy a helyi termék és termelők reneszánszát lehet látni a dr. Barancsi Ágnes szinte összes tevékenységében amiért csak köszönet jár. Horváth Zoltán,