2012. november 29., csütörtök

Átadták a Nagyzerind-Dénesmajor utat, majd bezárták

2012-11-29
Egyelőre az Európai Unió adófizetőinek ablakon kidobott pénz a Nagyzerind-Dénesmajor közötti 8,5 kilométeres útjára költött 2,55 millió euró, hisz a mai avató után 17 órakor be is zárták, És nem tudni, mikor nyitják meg újra, hisz ehhez mindkét állam határrendőrséget kell kivezényeljen, közös ellenőrző pontot kell kialakítson. Az út haszna csak akkor lesz érezhető, ha Románia belép a schengeni övezetbe, ám ennek egyelőre a legkisebb jele sem mutatkozik, még akkor sem, ha Eusebiu Pistru megyei alelnök szerint 2013-ban Románia csatlakozni fog.
Az ideiglenesen, két zöld-fehér csíkos sátorból álló határállomásnál Szijjártó Péter a magyar kormány külügyi és gazdasági államtitkára, Nicolae Ioţcu, az Arad Megyei Önkormányzat elnöke, Eusebiu Pistru alelnök és a két határ menti település polgármestere vágta el az avató szalagot. 
Az eseményre dénesmajori és nagyzerindi polgárok is érkeztek, népviseletbe öltözött zerindi gyerekek magyar, román és uniós zászlót lengettek.

A szalagvágást azonban Gyula város polgármesteri hivatalában egy sajtótájékoztató előzte meg, ahol Simándi Sándor nagyzerindi polgármester az út fontosságáról beszélt, az uniós pályázat sikeréig vezető nyolc év nehézségeit ecsetelte, dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere pedig emlékeztetett, hogy az út „nyomvonalán” hajdanán vasútvonal vezetett. „92 év igazságtalanságát próbáljuk helyre hozni” – mondta Görgényi.
Szijjártó Péter elmondta, Közép-kelet Európában többek között versenyképességi hátrányt okoz, hogy Trianon után utakat vágtak el, vagy olyan gazdasági övezeteket, amelyek jól működtek. Kiemelte, Magyarország továbbra is támogatja Románia schengeni csatlakozását, ám Brüsszel most saját gondjaival van elfoglalva, s a bővítés mellékvágányra szorult, ezért kezdeményezni fognak olyan kormányközi megállapodást, amely a csatlakozásig megoldja, megkönnyíti a határon való átjutást. „Magyarország és Románia között kilenc határátkelő létezik, a körülbelül ugyanilyen hosszúságú francia-belga határon pedig több, mint 300” – jelezte, hogy bőven van még tennivaló.
A mindössze öt és félórás határátkelő-megnyitás nem okozott tömeges átutazást, de egy dénesmajori kis csapat, kerékpáron, már a déli órákban betoppant a nagyzerindi polgármesteri hivatalba.
Irházi János
Szerk.megjegyz.
A határon áthaladó megyei útnak nemzetközivé vállása komoly gazdasági tevékenységek beindítására is ad majd lehetőséget.
Ezt igazolja a mellékelt képen látható "Hangya-kézfogás" is, amelyet az erdélyi Hangya egyesület és a gyulai Hangya szociális szövetkezet vezetői ott a szimbólikus határátkelőnél ejtettek meg mintegy jelképezve, hogy a Hangya Mozgalmat semmilyen akadály- vagy határkő - sem tudja megállítani!
E Hangya-kézfogás az erdélyi és a gyulai HANGYA közt kialakuló gazdasági kapcsolatokat példaértéküvé emeli!
Ilyen formában nem csak jelképes együttműködést jelent hanem a többi gazdasági tevékenységeket folyatók számára előremutatóan példát statuál!
A Hangya kézfogás amely Alt Norbert a gyulai Hangya és  Horváth Zoltán az erdélyi Hangya vezetői közt jött létre még a természet is megáldotta, hiszen épp akkor tűnt fel egy a határon is átnyúló szivárvány, - annak ellenére. hogy november 29-et írtunk!
A szivárvány éppen a határmenti Zerind község felett is elvonult mintegy előrejelezve, hogy ott is helye van a Hangya mozgalomnak!
A balogheleméri Hangya-rendszer ma is éppen olyan aktuális mint százévvel ezelőtt volt: a népközösségünk  javát szolgálja, ha az is elfogadja az összefogás szellemét! (GBI Erdélyi Hangya)