2012. november 17., szombat

Mégsem volt egyedül Magányos George?

Forrás: Livescience | 2012. november 16. 
A galápagosi óriásteknős, Magányos George nyáron bekövetkezett halálakor a kutatók úgy hitték, az alfaj vele együtt kihalt. Egy új vizsgálat azonban azt sugallja, hogy a hüllő talán mégsem fajának utolsó képviselője volt.
A Yale Egyetem kutatói nemrégiben meglátogatták a Galápagos-szigetvilág legnagyobb földtömege, az Isabella-sziget északi csücskét, és több mint 1600 óriásteknőstől gyűjtöttek be DNS-t. A genetikai minták azt mutatták, hogy eme teknősök közül 17 olyan hibrid, melynek egyik szülője a George képviselte Chelonoidis abingdoni alfajhoz tartozott. Sőt mit több, eme hibridek közül öt fiatal egyed, ami azt sugallja, hogy fajtatiszta C. abingdoni teknősök még mindig barangolhatnak a sziget valamelyik távolabbi részén.
„Célunk tavasszal visszamenni, felkutatni az alfaj életben maradt egyedeit és hibrideket begyűjteni – mondja Gisella Caccone, a vizsgálat vezetője. - Abban reménykedünk, hogy szelektív szaporítási programmal újra visszaengedhetjük ezt a teknősfajt természetes környezetébe."
(Fotó: MTI/DPA/Thomas H. Fritts, Current Biology)

Ha a C. abingdoni egyedeket megtalálják az Isabella-szigeten, a kérdés az, hogyan kerülhettek oda? Magányos George faja a Pinta-szigeten őshonos, mely csaknem 60 kilométerre található a tengeren az Isabella-sziget Volcano Wolf régiójától, ahol a hibrid mintákat begyűjtötték.

Ezek a teknősök hatalmasak, közel 408 kilogrammot nyomnak és 1,8 méteres testhosszra is szert tehetnek. A kutatók nem hiszik, hogy az óceáni áramlatok révén jutottak el egyik szigetről a másikra. A csapat azt gyanítja, hogy a 19. századi tengerészek vihették őket oda.
A Volcano Wolf a Banks-öböl közelében helyezkedik el, ahol a tengerészek és a bálnavadászok kitették a más szigeteken élelem gyanánt begyűjtött teknősöket. A kutatók korábban más hibrid teknősöket is találtak a régióban, melyek genetikai származása egy másik fajra, a C. elephantopusra utalt, amelyet régen kihaltnak hittek. Ez a faj a Floreana-szigeten élt, ahol 150 évvel ezelőtt kihalásáig vadászták. A bizonyítékok azonban azt sugallják, hogy számos egyedet az Isabellára vittek, és ott azok a C. becki faj képviselőivel párosodtak.
Az új eredményekről a Biological Conservation folyóirat számolt be.