2021. augusztus 27., péntek

Rekordot hozott Romániában a búzatermés

 https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2021/08/rekordot-hozott-romaniaban-a-buzatermes-1

CSINTA SAMU 2021.08.23. 
Rekordmennyiségű gabonát aratnak Romániában, mégis drágul a búza, ami a péktermékek árának az emelkedését vonja maga után. A jelenség világpiaci „bekötöttségű”, ugyanakkor az előző évek veszteségét is ellensúlyozhatja.
Románia 2007-es uniós csatlakozása óta nem volt az ideihez ­hasonlóan kiemelkedően jó búzatermés Romániában. A mezőgazdasági minisztérium közleménye szerint idén több mint 11,33 millió tonna búza termett a keleti szomszédnál, augusztus 16-ig a mintegy 2,2 millió hektáros terület 98,54 százalékáról be is takarították a terményt. Az átlaghozam hektáronként 5,346 tonna volt, a nyugati megyékben – Szatmár, Temes, Bihar, Arad –, valamint Olt, Krassó-Szörény, Ialomiţa, Brăila és Botoşani megyében ennél is nagyobb átlaghozamot jegyeztek. De rozsból, tritikáléból, tavaszi árpából, zabból vagy kölesből is jó a termés, így a teljes gabonatermés meghaladja a 15 millió tonnát, derül ki a szaktárca tájékoztatójából. Csak összehasonlításként: a tavalyi szárazság nyomán mindössze 6,4 millió tonna búza termett az országban.
A székelyföldi gabonatermelőknek sem volt rossz évük, bár a térség elsősorban nem a gabonájáról híres. Ezzel együtt Hargita megyében is az 5,3 tonna/hektáros országos átlag környékén mozognak a hozamok, Háromszéken pedig a búza és az árpa esetében meghaladják a négy tonnát. Bár a terméshozamokkal általában érdemes óvatosan bánni, mivel a gazdák első körben általában a jónak ígérkező termést takarítják be, a jobb termésnek kell elsőként tető alá kerülnie.
A bőséges és megfelelő minőségű búzatermés ellenére a szakemberek a kenyér és pékáru őszi drágulását valószínűsítik.
Az elsőre érthetetlennek tűnő jelenségre az a magyarázat, hogy a búza és a liszt árát a világpiac határozza meg, márpedig idén Európában és világszerte is gyengébb minőségű a búzatermés. Így aztán hiába a kiemelkedő romániai mennyiség és minőség, a máshol rosszabb helyzet globálisan növeli a keresletet, az meg az árakat. Adrian Oros mezőgazdasági miniszter hasonlóképpen magyarázta a helyzetet sajtótájékoztatóján: – Idén a romániai termelők a búza árának emelésével igyekeznek pótolni a tavalyi veszteségeiket, amikor országosan 6,4 millió tonnát tudtak betakarítani. Amerikában, Ukrajnában, Oroszországban, vagyis a nagy búzatermelőknél viszont idén tarolt az aszály, világszinten kisebb a termés. Figyelemre méltó, hogy míg aratáskor általában csökken a búza ára, idén ez sem történt meg.
Az ország egyik legismertebb ­pékipari vállalkozója, Diószegi László tízszázalékos áremelkedést vetít előre.
Szep­tember 15-től meg kell emelnünk a kenyér árát, különben az előállítási költségeinket is alig tudjuk fedezni – mondta a Sepsi OSK futballklub révén Kárpát-medencei hírnévre szert tevő vállalkozó.
– Idén már három alkalommal drágult a liszt, szeptember 13-tól pedig újabb, a korábbinál nagyobb mértékű áremelést jelentettek be. Közel két éve nem emeltünk árat, ám a drasztikusan dráguló liszt, az energia és a munkaerő a mi részünkről is elkerülhetetlenné teszi a drágítást – közölte Diószegi.
Arról még sejtések is alig vannak, mit hozhat az utóbbi időben észlelhető trend: csökken a kenyérfogyasztás, viszont több pékáru fogy. Néhány éve még a 125 kilós egy főre jutó évi kenyérfogyasztással Románia listavezető volt – miközben a nyugati országokban 50-60 kiló körül alakult az átlag. Jelenleg Romániában átlagosan mintegy évi 95 kiló kenyeret fogyaszt átlagosan egy személy. – A hagyományos krumplis házikenyér még tartja vezető pozícióját, de csökkent a népszerűsége, és ma már minden ötödik vásárló rozs-, teljes kiőrlésű, graham- vagy tönkölykenyeret szeretne – osztotta meg tapasztalatait Diószegi

2021. augusztus 19., csütörtök

Mi a különbség a cukorrépa és a takarmány között?

Augusztus 15
bal oldalon - Cukorrépa, jobb oldalon - Takarmányrépa

Nem kell lelkes kertésznek lenned ahhoz, hogy tudd, milyen a répa. Azok számára azonban, akik keveset tudnak a kertészkedésről, az állattenyésztésről, a növénytermesztésről és általában a mezőgazdaságról, kis felfedezés lesz, hogy többféle cékla létezik. Például a cukor és a takarmány.
Elég sok különbség van közöttük, ezért találjuk ki őket.
Általános tulajdonságok
A takarmányrépa a gyökérzöldségfélék családjába tartozik, és nagy tápanyagforrás. A táplálkozási tulajdonságok teszik lehetővé annak aktív használatátgazdálkodás állatok etetésére.
A cukorrépa csak egyfajta takarmányrépa. Magas a szacharóz koncentrációja, ezért kapta magától értetődő nevét. A szacharóz adja a gyökérnövény kellemes édeskés ízét. A cukorrépát termesztik, leggyakrabban mezőgazdasági célokra, valamint ízesítő adalékként is.
Zöldség megjelenés
Ha szemmel meg kell határoznia, hogy melyik cékla van előtted, akkor ez valójában nagyon egyszerű, mert e zöldségek külső megkülönböztető jellemzői nagyon nyilvánvalóak. Így például a takarmányrépa héja narancssárga vagy skarlátvörös, míg a cukorrépa szürkés színű. Alakjuk szerint a takarmányrépa általában kerek, a cukorrépa pedig hosszúkás.
Figyelhet a levelek megjelenésére is. Például a takarmányrépákban a levelek 30-40 darabban nőnek egy csomóban, ovális alakúak és gazdag zöld színűek. A cukorfajták esetében egy kicsit más a helyzet. Meglehetősen hosszú levélnyéllel rendelkezik, amely megfelel a saját színének, és maga a levélcsomó nagyon sűrű - 50 vagy még több.
Az üzletekben és piacokon értékesített cékla nem tartozik egyik fajtához sem. A vörös répa legnépszerűbb fajtái: Bordeaux 237, Ethiopka, Barynya, Első aratás stb.
Érés
A korszak ún ezeknek a gyökérnövényeknek a növényzete sem lesz azonos. A teljes éréshez a takarmányrépának 4-5 hónapra van szüksége. A cukorrépa teljes érési ideje kissé hosszabb lesz - 5 hónaptól hat hónapig. Ugyanakkor ugyanazon édes fajta tápértéke sokkal magasabb lesz.
A gyökérnövény cukorfajtájának gyökérrendszere fejlettebb a takarmányhoz képest. Emiatt nem kell rendszeresen öntözni, erre van szüksége a takarmányrépának - minden nap meg kell öntözni.
A gyökérnövények növekedési mélysége is változik. A takarmányrépa meglehetősen magasra emelkedik a talaj fölött, de a cukorfajta gyümölcse teljesen a földbe kerül, ahonnan csak levélfürtök láthatók.
A kémiai összetétel és a termesztés célja
Amelyből kémiai elemek takarmányrépák? Fehérjét tartalmaz, koncentrációja eléri a 0,8% -ot, kis mennyiségű szacharózt és körülbelül 85% vizet. A cukorrépa -fajta kémiai összetétele kissé eltérő lesz. Így például a cukorrépában kevesebb fehérje lesz - csak 0,3%. A cukor, ami teljesen logikus, többet fog tartalmazni - akár 20%-ot. A cukorrépában a víz viszonylag kevesebb, mint a takarmányban - 75%. Valójában az ízlésre és a tápértékre egyaránt hatással lehetnek a kémiai összetételben mutatkozó különbségek, amelyek nem tűnnek olyan jelentősnek.
A két leírt répafajta elsősorban a termesztés szempontjából különbözik: az egyiket takarmányként tenyésztik, a másikat mezőgazdasági szükségletekre, cukor kinyerésére, ételhez való hozzáadására. A cukorrépát még sör és különféle szószok gyártására is használják, pékárut készítenek belőle, lekvárt készítenek belőle. De a takarmányrépa teljesen alkalmatlan az emberi táplálékra, annak ellenére, hogy tápértéke van. Éppen ezért nagyon fontos tudni a takarmányrépa és édes fajtái közötti különbségeket, hogy később ne lepődjünk meg sem furcsa megjelenésén, sem kellemetlen ízén.

2021. augusztus 13., péntek

Hogyan alakította Kína a sivatagokat virágzó kertekké?

 https://zen.yandex.ru/media/different_angle/kak-kitai-prevratil-pustyni-v-cvetuscie-sady-60f43459768e454e264000ae

Július 18
Kína északi részén, ahol 50 évvel ezelőtt sivatag húzódott, a virágzó kertek most zöldek. Ez az eredményaz emberek harca az elsivatagosodás ellen. Ez annak az eredménye, hogy az emberek harcolnak az elsivatagosodás ellen, ami évente milliárd dollárba kerül az országnak. A sivatagi övezetekben ültetett kerteknek meg kell védeniük az ország területét a homok sodródásától.
Hogyan sikerült a kínaiaknak agronómiai csodát megvalósítaniuk? Mindent jól csináltak?
Jön a sivatag
Sivatag Kína északi részén A Mu-Us 50 évvel ezelőtt 42 ezer hektárt foglaltak el az ország területén. Aztán dűnék voltak mindenütt, és a homokviharok kellemetlenségeket okoztak a helyi gazdáknak.
A sivataggal szomszédság bajokkal fenyeget. A homok évente 1000 négyzetkilométernyi területet fed le. Emiatt a mezőgazdaságra alkalmas talajok tönkremennek, és ezeken a földeken élő emberek kénytelenek homokot lélegezni.
Zöld oldat
A természetes ellenség elleni küzdelem érdekében a kínai hatóságok 1978 -ban úgy döntöttek falat állítani , de ezúttal nem kőből és homokból. Úgy döntöttek, hogy fákat ültetnek az ország északi részén lévő sivatagba. A hosszú zöld övet úgy tervezték, hogy megvédje Kína termékeny területeit a sivatagoktól, és csökkentse a CO2 koncentrációját a légkörben. A terv szerint 2050 -re a zöldterületeknek az ország területének 15% -át kell elfoglalniuk.
Ugyanakkor a 70 -es évek végén az ország törvényt fogadott el, amely szerint minden 11 év feletti állampolgárnak évente három eukaliptuszt, nyárfát és vörösfenyőt kell ültetnie.
Az elmúlt években a hatóságok a fák ültetését bízták az üzlettel. A falusiak fizetést kaptak a fák ültetéséért, és a palánták betakarítása jövedelmező üzlet lett. Így a sivatagok zöldítése is megoldotta a szegénység problémáját az ország egyes régióiban.
Online beszállás
Nem kell személyesen részt vennie a faültetésben Kínában. Az ország minden lakója finanszírozhatja egy fa ültetését online egy speciális platformon. Az összegyűjtött pénzt integrált ültetésre fordítják.
eredmények
2021 -ben a projekt még nem fejeződött be, de az időközi eredmények ígéreteseknek tűnnek. Most Kína erdős területei az ország területének 13,5% -át foglalják el, szemben a 70 -es évek 5% -ával. Az elmúlt 50 évben 13 millió hektár fát ültettek az országban. Területét tekintve ez a terület Görögországhoz hasonlítható.
A program első évtizedeiben ültetett fák már megnőttek. Gyökereik segítenek a talajnak megtartani az esővizet, és az egykor száraz, kopár föld zöld lett.
Kritika
Még azt a programot is kritizálták, amelynek eredményei csodának tűnnek. Támadásaik elsősorban a monokultúrás növények ültetéséhez kapcsolódnak.
Ez a kritika nem alaptalan. A kínai erdők valóban abból állnakazonos növények. Ez kockázatos megközelítés, mivel az ilyen erdők hajlamosabbak a kihalásra a járványok miatt. 2008 -ban a betegség elpusztította az abban az évben ültetett fák ötödét.
Egyes kritikusok a sűrű erdőket okolják a szmog okozójaként a kínai nagyvárosokban. Az ország nemrég szembesült ezzel a problémával, de minden évben rosszabbodik. Feltételezik, hogy a zöld pajzsok formájában lévő akadályok miatt a szennyezett levegőt már nem távolították el a városokból. De a szakértők cáfolják ezt a véleményt.

2021. augusztus 12., csütörtök

Falusi gazdasági udvarral: hamarosan kezdődik a 30. jubileumi Farmer Expó

 https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2021/08/falusi-gazdasagi-udvarral-hamarosan-kezdodik-a-30-jubileumi-farmer-expo

GŐZ JÓZSEF MIKLÓS 2021.08.10.
Augusztus 17–20. között a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusa ad otthont a 30. jubileumi Farmer Expó Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállításnak és a 16. Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállításnak. Magyarország egyik legjelentősebb agrárseregszemléjén idén 16 ezer négyzetméteren 329 kiállító mutatkozik be, ami tízszázalékos növekedés az utolsó Covid által nem háborgatott évhez, 2019-ez képest. Vaszkó László vásárigazgató hangsúlyozta, hogy ebben az évben (miként tavaly is) a járványügyi előírások maximális betartásával rendezik meg az expót és a kertészeti szakkiállítást, ahová a négy nap során mintegy harmincezer látogatót várnak. A megnyitón részt vesz Nagy István agrárminiszter, és az új kenyér megszentelése sem marad el.
„A mögöttünk hagyott három évtized során törekedtünk arra, hogy a szórakoztatás és az informálás egyidejűleg jelenjen meg a Farmer Expón, ehhez pedig az kellett, hogy befogadjuk az új, innovatív kezdeményezéseket. Idén például – a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat kezdeményezése révén – egy nagy falusi udvarrá alakul a vásárterület, ahol egy-egy órás interaktív kirándulás keretében az iskolások közelebb kerülhetnek a haszonállatainkhoz, megtapasztalhatják a tartásukkal kapcsolatos mindennapos teendőket, és testközelből ismerkedhetnek a mezőgazdasági gépek működésével” – utalt az idei év egyik attrakciójára a szakember, hozzátéve, hogy idén a 30. Farmer Expó lesz az egyik olyan agrárágazati szakmai fórum idehaza, ahol a személyes találkozások erejével születhetnek meg a jövőbe mutató beruházási döntések.
Noha a vásárterület legnagyobb részét hagyományosan a gépek foglalják el, az állattenyésztők is kitettek magukért. Amellett, hogy megújult az állatbemutató tér, az ólakban a sertés kivételével járványügyi okokból valamennyi gazdasági állatfaj legszebb egyedei várják a bemutatkozást. Miközben a látványos lovasprogramok a gazdag magyar lovashagyományokat idézik emlékezetünkbe, hosszú idő után újra lesz Debrecenben (Fogathajtó és díjugrató verseny Debrecen Város Nagydíjáért néven) Karneváli Lovaskupa.
Miközben a nagyközönség élményprogramok egész során a gasztronómiai show-tól, a lószépségversenyig szórakozhat, a szakemberek ágazati konferenciákon juthatnak hozzá olyan információkhoz, amelyek révén versenyelőnyre is szert tehetnek. Az agrárfórumon elhangzik majd, hogy milyen pályázatok megjelenése várható. Az ágazati videókonferenciákon neves hazai és külföldi előadók beszélnek majd közérdeklődésre számot tartó témákról. A szarvasmarhafórumon szó lesz arról, hogy miként lehet gazdaságosan, jól eladható tejet előállítani, a sertéstartók körében az EU antibiotikum-mentes hústermelési programja kelthet élénk vitát, a baromfisok pedig megtudhatják, hogy ebben a kiszámíthatatlan ökológiai környezetben miként lehet mégis tervszerűen, jól termelni.
A 16. Hortico Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítás fókuszában az öntözés áll majd, valamint az iparszerű zöldborsó- és csemegekukorica-termelés kulisszatitkai. Itt érdemes megemlíteni a helyi termelői piacot, ahol olyan kisebb termelők mutatkoznak be, akik ugyan nagyobb állandó piaci jelenléttel még nem rendelkeznek, de már van piacképes árujuk. A Debreceni Egyetem a 30. Farmer Expón rendhagyó állásbörzére is várja hallgatóit, akik így közvetlenül a kiállító vállalkozások vezetőivel találkozhatnak.

A magas hőség visszhangja: Vlagyivosztokban csak a trópusokon talált halat fogtak

Denis Ivlev 2021.08.11
Idén rekord 28 fokig melegedett a víz hőmérséklete Vlagyivosztokban.
A Vlagyivosztokból származó Dmitry Anashkin víz alatti vadász egyértelműen nem számított ilyen fogással: egy egzotikus hal, amely csak a trópusi szélességeken található, a szigonjára esett. A férfi több mint 20 éve foglalkozik lándzsás horgászattal, és részletesen ismeri a Japán -tenger víz alatti világának állatvilágát. Biztosítja, hogy minden évben észrevesz apró változásokat, de ebben a szezonban különösen meleg a víz, és a tenger felső rétege tele van egzotikus halakkal.
„Különféle úszó tárgyak vannak. Bóják, hálódarabok. Kagylók és apró halak gyűlnek össze alattuk. A trópusi tartalom mikrokozmosza ” - magyarázta Dmitrij Anashkin, a Primorsky Terület Víz alatti Sportszövetség elnöke.
A Japán -tenger most szokatlan változásokon megy keresztül. Idén rekord 28 fokig melegedett a víz hőmérséklete Vlagyivosztokban. Ilyen még nem fordult elő. A levegő hőmérséklete elérte a 33 fokot. Ilyen éghajlat jellemző a Csendes -óceán vagy az indiai óceánok néhány trópusi szigetére.
A vízhőmérséklet emelkedése megnyitja a tengerparti vizeket a veszélyes vendégek előtt. Tehát a közelmúltban a turisták cápát találtak a Boisman -öböl partján
0:00/ 0:38MinőségАвто 1080p  
© Videó: Az RF Fegyveres Erők TEC "ZVEZDA" © Fotó: az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek TEC "ZVEZDA"

Szakértők tanácsai a burgonya kiválasztásához

Hangsúlyozzuk, hogy közepes méretű kemény gyümölcsöket kell kiválasztani.
© Fotó: pixabay
Roskachestvo elmondta, hogy a burgonya kiválasztásakor először a színre és a formára kell figyelni.
A szakértők azt tanácsolták, hogy vásároljon burgonyát, amely mentes a sötét és zöld foltoktól, elváltozásoktól. Hangsúlyozzuk, hogy a gyümölcs zöldterületein szolanin található, és nagy mennyiségben káros az emberre.
Az osztály megjegyezte, hogy a burgonyának gyönyörű bemutatót kell tartalmaznia. Közepes méretű szilárd gyümölcsöket kell választani. A szakértők szerint, akkor sem kell megvenni ha a gumók nedvesek, mert lehet , hogy tavalyi termés.
Ezenkívül a termék vásárlásakor figyelni kell a szagára. Ha a burgonyának kellemetlen szaga van, ez azt jelezheti, hogy fertőzött.
Emellett hangsúlyozták, hogy a burgonya keményítőt és fehérjét tartalmaz, amelyek javítják az emésztést. A burgonya segít megelőzni a magas vérnyomást, mivel káliumot tartalmaz, és segít eltávolítani a méreganyagokat a szervezetből

2021. augusztus 9., hétfő

Apróságok rejtélyes élete: mi újat érdemes tudni a hangyákról?

2021. augusztus. 08.  Lindner András
Ha egy olasz hangyát összeraknak egy portugállal, a rovarok úgy viselkednek, mint ha testvérek lennének ugyanabból a kolóniából. De van, amiben jobban hasonlítanak az emberre: rosszul tűrik az egyedüllétet. Az elmúlt időszakban több kísérlet is érdekes eredménnyel szolgált a hangyákról.
A társadalmi bezártságra, elkülönülésre a hangyák az emberekhez hasonlóan reagálnak – derítette ki egy izraeli-német kutatócsoport. Az európai erdőkben, tölgyfák üregeiben és a talajon található fatuskókban kolóniákban élő Temnothorax nylanderi hangyafajta fiatal nőnemű egyedeinek a viselkedését figyelték, ehhez 14 kolóniából elkülönítettek néhányat különböző - egy órától 28 napig terjedő - időtartamra.
Azt tapasztalták, hogy a kísérlet végére a hangyák a kezdetinél kisebb érdeklődést mutattak fészektársaik iránt, ellenben hosszabb időt áldoztak a keltetőhelyek gondozására, de ismét csak kevesebbet saját maguk gondos ápolására. Erre szolgál a saját maguk termelte sav, amely elpusztítja a táplálékban található káros baktériumokat, ezáltal csökkenti a megbetegedések kockázatát. Sokáig azt gondolták, hogy a savnak nincs más szerepe, mint a számukra veszélyes rovarok és madarak elriasztása, de később kiderült, a hangyák előszeretettel alkalmazzák azt keltetőhelyek és saját maguk gondos fertőtlenítésére is. Azt is megállapították a kutatók, hogy ez az előnyös hatás nem korlátozódik csupán néhány állatra, a hangyák ugyanis szájról-szájra adják tovább a táplálékot fészektársaiknak. És ha az egyik már savat vett magához, akkor az, amelynek továbbadja, máris kevésbé van kitéve a veszélyeknek. Ez magyarázza azt is, miért találni számos hangya emésztőtraktusában kevés baktériumot, viszont mindenekelőtt savnak ellenálló mikróbákat.
A hangyasav hatásának pontos mechanizmusával máig adós a tudomány, miközben már jóideje ezzel egészítik ki az állatok eledelét, hogy elpusztítsák vele a kórokozókat.
A kísérletek során még szembetűnőbb volt a gének aktivitása, azok ugyanis, amelyek az immunrendszerhez, illetve a stresszreakciókhoz kapcsolódtak, vesztettek aktivitásukból. Ilyenkor az immunrendszer gyengébb teljesítményre képes csupán, pont úgy, mint az embereknél is kimutatható volt ez mostanában, a Covid–19 fertőzések esetén – magyarázza a Molecular Ecology szaklapban bemutatott kutatást irányító Susanne Foitzik, a mainzi Gutenberg Egyetem munkatársa.
Hangyák otthon – szándékosan
A hangyakolóniák iránt egy ideje már nemcsak az entomológusok érdeklődnek, újabban a laikus állatbarátok is egyre nagyobb számban vásárolnak az interneten keresztül különböző hangyafajtákat, még agresszív típusokat is. Bár nem tartoznak a legcukibb háziállatok közé, sokakat elkápráztat, hogy milyen gigantikus és jól szervezett államban élnek, vagy ahogyan a betolakodókkal harcolnak otthonaikat védve. A hangyafigyelést sokan egyenesen az izgalmas krimikhez hasonlítják.
Az interneten amúgy több királynőt is meg lehet rendelni dolgozókkal vagy lárvákkal együtt, és változóak az árak is: a közép-európai hangyákért keveset kell fizetni, az exotikus import azonban harminc eurónál indul. A kémcsövekben érkező rovarokat egy speciális terráriumba, úgynevezett formicariumba kell költöztetni, mert a hangyatartás veszélyekkel is járhat, az apróságok ugyanis még rövidzárlatot is okozhatnak a lakásban.
Különösen kedveltek az agresszív és a fürge hangyák. A lausanne-i egyetem két kutatója például arra volt kíváncsi, hogy melyek a legkelendőbbek a hangyavilágot alkotó több mint 15 ezer fajta közül. Ilyen például az alig két milliméteres feketefejű hangya, a Tapinoma melanocephalum, amely a világot beutazó embereknek köszönhetően elrejtőzve a csomagjaikban Európától Japánig és Észak-Amerikáig már mindenütt fellelhető. Leginkább a jól fűtött épületekben és melegházi növények között bújnak meg, és egyetlen fészekben 100-1000 hangya is megtalálható. Étvágyukat főként édes élelmiszerekkel, a növényházakban pedig levél-tetvekkel csillapítják.
A világ természetvédelmi uniója ezeket a hangyákat az extrém inváziós hangyafajtákhoz sorolja. Az online hirdetések erről azonban nem tesznek említést, mindössze azt hangsúlyozzák, hogy az apróságok erősen robusztusok, és különösen aktívak. Legfeljebb arra utalnak, hogy amiben majd tartani fogják őket, azt erősen le kell szigetelni, nehogy a mozgékony rovarok megszökjenek.
Szuperkolóniák
A legnagyobb problémát azonban az okozhatja, ha az apróságok több azonos fajta kolóniából gigantikus populációba, szuperkolóniába akarnak tömörülni. Argentin inváziós hangyák alkottak ilyet Európában, amely több mint hatezer kilométeres területet is átfog, Itáliától Portugáliáig több millió fészek tartozik ide. Megfigyelték, ha egy olasz hangyát összeraknak egy portugállal, a hangyák úgy viselkednek, mintha testvérek lennének egyazon kolóniából.
Vannak ugyanakkor a dolgos hangyák között olyanok is, amelyek „kilógnak a sorból”, ezek ugyanis azt szeretik, ha kiszolgálják őket, még rabszolgákat is tartanak, hogy helyettük dolgozzanak. A paraziták nem törik magukat, hogy a hatalmas gépezetként működő hangyaállamban betöltsenek bármilyen szolgálatot, ehelyett besurrannak idegen kolóniákba, hogy ott henyéljenek. Egy münsteri biológus kiderítette, hogy ezek a lustaságok, például a levélvágó hangyák (Blattschneiderameisen) genetikailag is különböznek szorgos fajtársaiktól. A kutatók a Nature Communications szaklapban rámutattak arra, hogy bár „lustaság-gén” nem létezik, ugyanakkor az aszociális apróságoknál, amelyek kis populációkban szétszórva élnek a világban, hiányoznak az örökítő anyag fontos elemei, így azok a gének, amelyek a szaglás, illetve az ízlelés-érzékhez kötődnek.
Amikor ezeknek a hangyáknak a fejét megröntgenezték, megvilágosodott számukra, hogy csakis ez a génveszteség vezethetett oda, hogy az állatok agyának a szagláshoz kötődő bizonyos részei összeszűkültek, kisebbek lettek. És mivel a hangyák alapvetően kémiai anyagok által kommunikálnak, ez a hiány drámai változásokhoz vezetett a viselkedésükben: az egykor szorgalmas, önzetlen rovarokból lusta és egocentrikus állatok lettek.
Persze szép számban vannak az emberek körében is, akik rendszeresen kihasználnak másokat. A hasonlóságok itt is fellelhetők. És nem csak a levélvágó hangyák között bukkannak fel henyélők, ide sorolhatók az úgynevezett amazon élősködőhangyák is, amelyek előszeretettel rabolják ki idegen kolóniák fészkeit, és cipelik a zsákmányt a saját otthonaikba, ahol korábban rabszolgákká tett dolgozókkal neveltetik fel a másoktól elhurcolt utódokat. 
Indiában eközben például az evolúció során egyes hangyákból ügyes tolvajok lettek, ezek sokáig leselkednek más fajták dolgozónői után, és pedig leginkább azért, hogy elvegyék tőlük a nehezen megszerzett táplálékot.

2021. augusztus 7., szombat

Kék lepke 4 válfaja, amelyek csak Erdély területén élnek

 



A HANGYA egyesület második projektje "Ifjúsági és a környezet"

 

Megszületett az igény, hogy közösségként népszerűsítse magát ez a vidék

http://www.kolozsvariradio.ro/2021/07/16/megszuletett-az-igeny-hogy-kozossegkent-nepszerusitse-magat-ez-a-videk/
 2021.07.16.Riporter: Forrai Szerénke
A Mezőséget kívánja bemutatni, ismertebbé tenni és turisztikai szempontból megerősíteni a Mezőség Tóvidéke (Câmpia dintre lacuri) projekt.
A Mezőség Helyi Akciócsoport által megvalósított kezdeményezés feltérképezi a térség értékeit, majd egy egységes vizuális identitás kialakítása után igyekszik minél szélesebb körben népszerűsíteni. A projekt a Buza, Kamarás, Pusztakaján, Kolozs, Ördöngösfüzes, Gyeke, Mócs, Palatka, Magyarszovát, Cege és Bálványosváralja térséget karolja fel.
„Mezőség, az unikornisok által őrzött, népzenével és hagyományokkal átszőtt terület kincsei után kutattunk, dolgos emberek által kínált helyi termékeket ízlelgettünk. Tavak között sétáltunk, szőlő dűlőn bóklásztunk, halat fogtunk. Egy összetett, gazdag, büszke helyre és közösségre találtunk.” – írják Facebook oldalukon a csapat tagjai.
Szalma Ancsa néprajzkutató, a Mezőség Tóvidéke projekt munkatársa mondja el a részleteket.

Az értékesítéstől függ a gazdák jövője: nehéz online módon vevőt találni a jellegzetes vásári termékekre

Makkay József • 2021. július 23.,
Teljes gőzzel működnek a Bihar megyei kistermelői kirakodóvásárok. Főszervezőjük, az Érmelléki Gazdák Egyesületének falugazdásza, Laskovics István szerint a termelők attól tartanak, hogy ősztől újabb járványügyi tiltások lépnek életbe, ezért a nyári hónapokban igyekeznek kihasználni a tavaly elmaradt értékesítési lehetőségeket Az újabb járványügyi tiltásoktól tartva a kistermelők a nyári hónapokban igyekeznek pótolni a tavaly elmaradt értékesítési lehetőségeket
Újabb kiadásához érkezik a július 24–25-ei hétvégén Nagyváradon, a városközponthoz közeli Nagyvásártéren (ma December 1. park) az Érmellék ízei és termékei elnevezésű kirakodóvásár. A szombaton és vasárnap 10 és 20 óra között látogatható kistermelői vásárt az Érmelléki Gazdák Egyesülete és a Hegyközi Gazdák Egyesülete közösen szervezi mintegy ötven kiállítóval. Az idei negyedik nagyváradi vásáron zöldségtermesztők, méhészek, sajtkészítők, natúr szörpök, lekvárok, savanyúságok előállítói és mézeskalácsosok kínálják mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeiket. 
Gazdag lesz az ékszereket, házi dekorációs termékeket, népi ruhákat, korondi kerámiát, natúr szappanokat, kozmetikumokat és számos levendulaterméket kínáló kistermelői felhozatal is. Laskovics István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének falugazdásza szerint a koronavírus-járvány hosszas kimaradás után először idén február végén megszervezett nagyváradi vásárukat áprilisban újabb követte. A kistermelők részéről egyre nagyobb nyomás nehezedik a szervezőkre, hogy az ősztől feltételezhetően újra foganatosítandó korlátozások előtt minél több vásárlehetőséget teremtsenek. Nem véletlenül, hiszen a tavaly tavasszal berobbant pandémia a kézműves kistermelőket viselte meg legjobban, termékeiket nem igazán tudták internetes úton értékesíteni, hiszen a kézműves munkával készülő népi ruhák, ékszerek, levendulatermékek, stb. vásárlása találkozásfüggő az eladóval. A jellegzetes vásári termékekre nehéz online rendszerben vevőt találni. A vásárok kimaradása miatt sok kézművesnek megszűntek a bevételei, ezért más megélhetés után kellett nézniük. Aki a pályán maradt, igyekszik minden vásári lehetőséget kihasználni, hogy az előttünk álló nehezebb időszakokra tartalékolhasson” – fogalmazott a Krónikának Laskovics István mezőgazdasági mérnök. A kézművesek nehéz sorsához képest a mezőgazdasági kistermelők jobb helyzetben vannak, a pandémia serkentette a helyi mezőgazdasági termékek fogyasztását. A falugazdász szerint ez meglátszik a vásárok forgalmán: míg a 2019-es kirakodóvásárokon a kézművestermékek fogy­tak jobban, mára kiegyenlítődött a forgalom a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek javára. A kézműves munkával készülő termékek vásárlása találkozásfüggő az eladóval 
Helyfüggő kereslet 
A partiumi gazdaszervezet 2015-ben tartotta első vásárát, és 2019-re évi kilenc kirakodóvásárt sikerült tető alá hoznia Nagyváradon. Az emberek hamar megszokták a kistermelői vásárokat. A polgármesteri hivatalok által fenntartott zöldségpiacoktól eltérően a vásárokon nem az őstermelői igazolvánnyal rendelkező viszonteladók kínálják a nagybani kereskedők által importált zöldséget és gyümölcsöt, hanem helyi gazdák által előállított jó minőségű áruk kerülnek a fogyasztóhoz. A sikeren felbuzdulva 2020 elején az érmelléki gazdaszervezet több termelővel, és sűrűbben megtartott vásárokban gondolkodott, terveit azonban felborította a járvány. Tavaly mindössze három vásárra sikerült kínkeservesen megszerezni a közegészségügyi hivatal engedélyét, de más erdélyi megyékhez képest ez is szép teljesítmény, hiszen sok helyen egyetlen kirakodóvásárt sem engedélyeztek a gazdáknak, miközben országos viszonylatban egyetlen nagyáruházat sem zártak be az egészségügyi szabályok be nem tartása miatt. Idén a tavalyi kimaradást igyekeznek pótolni Bihar megyében, ugyanakkor a szervezőknek és árusoknak azzal is számolniuk kell, hogy a pandémia hatása miatt kisebb az érdeklődés, mint egy-két évvel ezelőtt. Ráadásul beköszöntött a nyári szabadságolások időszaka, amikor az emberek elhagyják a várost. Míg korábban természetes jelenség volt, hogy az érdeklődők a város másik végéből is eljöttek a vásárokra, mostanra ez megváltozott. Ezért döntöttünk úgy, hogy rendre Nagyvárad több helyínén tartunk vásárt, hogy a környék lakosságát tudjuk megcélozni. Míg a mostani nagyvásártéri felhozatalon a kézművestermékek fogynak jobban, a Magnólia parkban megtartott vásárainkon a mezőgazdasági termelők jártak jobban. Igyekszünk egyensúlyt tartani, hogy lehetőleg minden termelőnek kijöjjenek a számításai” – fogalmaz a falugazdász. A legtöbb 50 termelővel megrendezésre kerülő vásárokon nem jut minden igénylő asztalhoz. A pályázati támogatással összehozott vásárok szervezőinek válogatniuk kell a jelentkezők között, hogy egy-egy termékcsoporttal legfeljebb 3–4 termelő jelentkezzen, hogy az árusoknak megérje a vásározás. A különböző eseményekhez is kapcsolódva – például Szent László Napok – a havonta immár két alkalommal is megrendezendő vásárokon valamennyi kistermelő sorra kerül, ami sok család számára biztosít megélhetést Nagyváradon és környékén. 
Megtalálják a törzsvásárlókat 
„A sikeres nagyváradi vásárok mintájára idéntől Bihar megye több településén is szervezünk helyi kirakodóvásárokat. A sort Bihar faluval kezdtük, ahol már két kisebb vásárunk volt, de sikeresnek bizonyult a margittai is, ahol a polgármesteri hivatallal közösen készülünk a következő vásárra” – sorolja Laskovics István, aki szerint a mezőgazdasági őstermelők és kézművesek vásáraira Erdély-szerte egyre nagyobb az érdeklődés. A multinacionális üzletláncok gyors terjeszkedése miatt a peremre szorított helyi mezőgazdasági termelők számára ezek a helyi vásárok jelentik az egyetlen biztos értékesítési lehetőséget. Bihar, Kolozs és Szatmár megyében a mezőgazdasági egyesületeknek köszönhetően egyre több sikeres vásár jön össze, ugyanakkor a székelyföldi megyékben is szaporodnak a sikeres kezdeményezések. Az Érmihályfalván dolgozó falugazdász a kistermelői vásárok legnagyobb hozadékát a hírverésben látja. Míg pár évvel ezelőtt a vásárlók visszafogottan viszonyultak a kezdeményezéshez, ma már fontos értékesítési alternatívává vált az üzletláncokkal szemben. „Minden vásárról gazdag fénykép- és videófelvételeket töltünk fel honlapjainkra, és együttműködünk a sajtóval. A vásárok után rengeteg vásárló keres meg, és telefonon vagy a honlap címére küldött elektronikus levélben érdeklődik egyik-másik termelő elérhetősége felől. Miután megtapasztalják a helyi termékek minőségét, kapcsolatba akarnak lépni a termelővel, hogy máskor is tőle vásároljanak. Sok kistermelőnek így épül ki a törzsvásárlói köre” – magyarázza a mezőgazdasági mérnök. 
Megtorpant vállalkozói kedv 
Laskovics a pandémia negatív hatásának tulajdonítja, hogy az utóbbi másfél esztendőben megtorpant a élelmiszer-feldolgozó egyéni vállalkozások száma. Míg az előző években többen kaptak kedvet méztermelésre, tejfeldolgozásra, sajtkészítésre, szörpök, gyümölcsízek és savanyúságok előállítására, az utóbbi időszakban nincs új érdeklődő, aki kisvállalkozóként engedélyt váltana ki terményfeldolgozásra és forgalmazásra. A vásárok megszűntével sok termelőt elrettentett a bizonytalanná váló értékesítés. Igaz, hogy többen is érdeklődtek, tájékozódtak a megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal munkatársainál, de egyelőre kivárnak. Az érmelléki falugazdász nagy jövőt lát a kézművestermékekben. Úgy véli, a falugazdászok feladata tájékoztatni az embereket arról, hogy annak a termelőnek van jövője, aki nemcsak megtermeli a tejet, zöldséget, gyümölcsöt vagy húst, hanem fel is dolgozza, és hozzáadott értékkel értékesíti termékeit. 
A nagyüzemi élelmiszerekből kiábrándult tudatos vásárlók száma növekszik, ezért elsősorban a gazda hozzáállásán és kitartásán múlik, hogy ez az alternatív értékesítési lehetőség mennyire lesz eredményes és sikeres. Laskovics István érmelléki falugazdász szerint a jövő azoké a gazdáké, akik ki tudják alakítani törzs­vásárlói körüket.
https://kronikaonline.ro/gazdasag/kirakodovasarok-az-ertekesitestol-fugg-a-gazdak-jovoje-nehez-online-rendszerben-vevot-talalni-a-jellegzetes-vasari-termekekre

2021. augusztus 6., péntek

HANGYA X. kulturális szimpoziuma

A HANGYA egyesület augusztus 4-én tartotta a X. kulturális szimpoziumát,
Az eltelt 10 év alatt az egyesületnek eddig 27 szimpoziuma illetve konferenciája volt, amiből 10 saját rendezésű és 14 nemzetközi a MTTSZ-szel közösen 6 országban 2 Bulgáriában, 2 Szerbiába, 2 Szlovákiában, 3 Romániában, 3 Magyarországon, 1 Slovéniában és 1 Horvátországban. Ezenkivül pedig a Mátraljai Kistérséggel 3 nemzetközi conferenciában is részvett társszervezőként a HANGYA egyesület.
2011 - 2021 között aug.4 ig 9 szimpoziumot sikerült megtartanunk.
A most sorra került X. szimpoziumunk a tavalyelőtt és a tavaly megszervezett kulturális témájú volt.
Ez utóbbi már a III. Kulturális Szimpoziuma  egyesületünknek. A projektet a Kolozsvári Helyi Tanács és a Polgármesteri Hivatal finanszirozza. 
 

 


Üszők - a kifelé vezető úton. A tehenek uralma a mezőgazdaságban véget ér. Hogyan helyettesítik a teheneket a kecskék, és miért előnyös?

 https://lenta.ru/articles/2021/08/02/goats/

2021. augusztus 2., 
A tehenek hosszú évek óta kulcsszerepet játszanak a mezőgazdaságban, húsokkal és tejjel látják el az embereket. A közelmúltban azonban egyre inkább utat engednek a kecskéknek, amelyeket sok szempontból jövedelmezőbb egyszerre tartani - a kiszámíthatóbb termékárak és az alacsonyabb költségek miatt. Ezenkívül a kecskék pozitív hatással vannak a környezetre, kevesebb káros kibocsátást okoznak. Egyes gazdák még a kecskék szellemi fölényében is hisznek. Az utóbbi időben az amerikai tehénfarmokat kecskegazdaságokká kezdték átalakítani, ami precedenst teremthet, és új szintre emelheti a szembenállást. Lábas patás forradalom - a "Lenta.ru" anyagban .
Táplálja az egész világot
Világszerte a gazdák folyamatosan a tejtermelés fontosságáról beszélnek . Amerikai és európai tisztviselők éves jelentéseikben a globális élelmiszer -rendszer sarokkövének nevezik, és kiemelik a családi gazdálkodás szerepét. Nemcsak tejjel látják el az embereket szerte a világon, hanem lehetővé teszik a vidéki lakosok számára is, akik az Egyesült Államok lakosságának csaknem 20 százalékát, az Európai Unióban pedig mintegy 30 százalékát teszik ki .
„Legyen szó egy pohár hideg tejről, fagylaltról vagy feldolgozott sajtról, a tejtermékek továbbra is az egészséges táplálkozás alappillérei ” - áll az Egyesült Államok Nemzeti Gazdálkodói Szövetségének 2019. júniusi jelentésében. Azt is jelezte, hogy a tejipar adja az ország GDP -jének körülbelül egy százalékát - 628 milliárd dollárt, valamint mintegy hárommillió munkahelyet, ami évente 159 milliárd dolláros bért hoz. A szerzők azonban már akkor is elismerték, hogy van elég probléma az iparban.
Fotó: Getty

Közülük a tejárak kiszámíthatatlansága a folyamatosan változó készletek miatt. Pontosan azért, mert Amerikában a gazdaságok túlnyomó többsége otthoni és szinte nem lép kölcsönhatásba egymással, az iparág résztvevői számára nehéz kiigazítani a legfontosabb paramétereket és biztosítani a kínálatot, amely megfelel a jelenlegi keresletnek, és garantálja a valós értéket. véleményüket. Ennek eredményeként sok vállalkozás több éve veszteségeket szenved, ami a túlélés szélére sodorja őket.
A kilencvenes évek eleje óta az otthoni tejgazdaságok száma az Egyesült Államokban gyorsan csökken. 1992 és 2018 között mintegy 94 ezer gazdaságot zártak be , ami átlagosan napi tíz gazdaságnak felel meg. 2018 -ban 2731 gazdaságot számoltak fel, 2019 -ben - 3261, 2020 -ban - 2550. Az amerikai mezőgazdasági minisztérium statisztikái szerint azonban a tejtermelés nem szenved a kis szereplők hanyatlásától. A 2010 -es években térfogata 14,5 százalékkal nőtt, vagyis egy tehén esetében 13,5 százalékkal.
A csapdába esett
Ez a tehenek termelékenységének növekedésének köszönhetően (2020 -ban mindegyikben 173,2 liter tej volt több, mint egy évvel korábban) és a piac konszolidációjának köszönhetően vált lehetővé: a számos kis családi játékos helyett most a nagyüzemek uralják, amelyek mindegyike legalább 2,5 ezer tehenet birtokol. Ez a tendencia a kínálat még nagyobb növekedéséhez vezetett, és tovább sújtotta az árak stabilitását és kiszámíthatóságát - a háztartások ördögi körbe kerültek.
A piaci értéke a tej gyakran van nem csak elfogadhatatlan a gazdálkodók, hanem csökkentik a költségeket. Az elmúlt években a különbség átlagosan körülbelül három dollár volt 100 literenként, a legrosszabb pillanatokban pedig 7,1 dollárra emelkedett. 2020 -ban a koronavírus -járvány hozzáadódott a korábbi problémákhoz, és a helyzet még bizonytalanabbá vált. Az év első felében a takarmányárak meredeken csökkentek, míg a tejköltség éppen ellenkezőleg, viszonylag magas szinten maradt.
Ezt részben a kormány és a Federal Reserve gazdasági segélyprogramjai segítették, amelyek segítettek fenntartani a termelők igényeit, részben pedig az ellátási láncok zavarai miatti ellátási zavarok. Ekkor azonban a tehenek által elfogyasztott kukorica és szójabab ára emelkedett, míg a tej, ellenkezőleg, drágulni kezdett.
Miután Amerikában 2020 elején rekord mértékben nőtt a tehenek összlétszáma (a nagy állattenyésztő gazdaságok túlsúlya miatt), a szakértők az év végére erőteljes csökkenést jósolnak . A tehénpopulációban az üszők (soha el nem született, a jövőre nevelt állatok) részesedése mindössze 48,8 százalék - ez az elmúlt 12 év legalacsonyabb eredménye. Ennek eredményeként a vágótehenek számának csökkenésére (egyszerűen nincs, aki helyettesítse őket) és a húsipar csökkenésére lehet számítani.
Kiszállt
Ilyen körülmények között a vermonti Brian és Stephen Jones testvérek rendkívüli megoldást találtak . Nem hagyták el a 150 éves múltra visszatekintő családi gazdaságot, és a nehézségekkel szembesülve gyökeresen megváltoztatták az üzleti modellt - megszabadultak a tehenektől és elkezdtek kecskéket nevelni. Az első fejőház építése az év elején befejeződött, és hamarosan az első adag tejet elküldték a helyi Vermont Creamery sajtgyárba.
A Joneslan farmon ma körülbelül ezer kecske található. A testvérek azt tervezik, hogy két év múlva 1,2-1,5 ezerre növelik számukat. Az istálló, amely az állatok nagy részét tartalmazza, még mindig tehén- és borjúképekkel díszített, de Jonesék bíznak benne, hogy nem térnek vissza korábbi szakterületükre. „Mindannyian növekedünk és fejlődünk” - mondja Brian. Gazdaságukkal együtt az egész amerikai kecsketenyésztés fejlesztés alatt áll. Az elmúlt 24 évben az amerikai gazdaságokban a kecskék száma több mint kétszeresére nőtt, 190 000 -ről 440 000 -re. A gazdaságok száma hasonló ütemben - 15 -ről 35 ezerre - nőtt.
Kecskesajt a szimferopoli turisztikai kiállításon
Fotó: Konstantin Mikhalchevsky / RIA Novosti
A szakértők "lassúnak, de folyamatosnak" nevezik a növekedést. Ezt támasztja alá, hogy az amerikaiak végre megkóstolták a kecskesajt ízét - sok országban a francia szakácsok példáját követve chevre -nek hívják. Vannak, akiknek kecskéket tartanak háziállatként, hogy tejet és sajtot biztosítsanak maguknak, és ugyanakkor részt vegyenek speciális kecskekiállításokon. Fokozatosan a kecsketejből származó új termékek jelennek meg a boltokban: a kefir, a vaj, a fagylalt és a joghurtok iránti kereslet egyre nagyobb.
8542 tehénfarmot zártak be az Egyesült Államokban az elmúlt három évben
A fő kecsketenyésztést állapotok vannak California, Wisconsin és Iowa, amelyben száma kecske gazdaságok eléri a 20 százaléka az összes tejipari vállalatok. De a kecskék népszerűsége gyorsan terjed más régiókban - Maine és Vermont, ahol a Jones testvérek farmja található. Fejlődnek az engedély nélküli vállalkozások is, amelyek számát nehéz számolni.
Hornato, zöld
Hasonló a helyzet Európában. Ott a kecsketenyésztés a kilencvenes években rohamosan fejlődni kezdett - nagyrészt annak köszönhetően, hogy az uniós szinten elfogadták a mezőgazdasági termékekre vonatkozó új minőségi előírásokat és a termelésükre vonatkozó higiéniai követelményeket. A gazdaságokat modernizálni kellett, ami hozzájárult a magasabb termelékenységhez. Ezt egyértelműen megerősítik a statisztikák: Európában a világ kecskeállományának mindössze 1,9 százaléka koncentrált, ami a világ tejének 15,1 százalékát és a sajt 35,1 százalékát biztosítja. A kecskék még mindig csak a térség tejelő állatainak 1,5 százalékát teszik ki, de számuk folyamatosan növekszik.
Görögországot, Franciaországot, Spanyolországot és Romániát tekintik a kecsketenyésztés vezetőinek az EU -ban . Hollandia utoléri a tejtermelés 35,5 százalékos növekedését az elmúlt tíz évben. Az USA -hoz hasonlóan az európai piacot a nagy tejgazdaságok uralják. Sokan közülük sajtot is gyártanak, ami megtakarítja a szállítási költségeket. A helyiek az elmúlt években megszerették termékeiket, és most aktívan teremtik a keresletet, amely kiegyensúlyozza a megnövekedett kínálatot.
Ezzel párhuzamosan a kecsketejet aktívan tanulmányozzák a tudósok, akik nemcsak tápértékét, hanem étrendi és hipoallergén tulajdonságait is figyelembe veszik. Ezenkívül a kecskék kevésbé igényesek táplálékban, mint a tehenek, ami azt jelenti, hogy legeltethetnek olyan helyeken, amelyek nem megfelelőek a ritka növényzetű tehenek számára (feltéve, hogy a gazdaságok elegendő legelővel rendelkeznek). Végül a kecskék segítenek bizonyos növényfajok magvak elterjesztésében, szabályozzák a tájat, és jóval kevesebb metánt termelnek, ami környezetre káros gáz, amely az utóbbi időben súlyosan sújtotta a tehenek hírnevét. Ennek eredményeként sokan dicsérik őket az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulásukért.
Vannak problémák is. Az 1990 -es és 2000 -es évek robbanásszerű növekedését és gépesítését követően az európai kecsketenyésztés megnövekedett költségekkel szembesült, ami csökkenti a vállalkozás általános jövedelmezőségét. Nehéz megjósolni, hogy a kecskék megismétlik -e a tehenek sorsát, de a szakértők a legjobbakat remélik. A közgazdászok azt javasolják, hogy állami szinten támogassák a gazdákat, például a környezetet támogató speciális támogatásokon keresztül.
Felzárkózás
Oroszország még mindig érezhetően elmarad az Egyesült Államoktól és Európától. A kecsketenyésztés még csak most kezd fejlődni, és eddig a teljes tejpiac egy százalékát foglalja el . Forgalma nem éri el az évi milliárd rubelt, és valamivel több mint 100 kecskegazdaság dolgozik az országban. A legnagyobb szereplő a Lukoz mezőgazdasági üzem, amelyet Mari El, Vladimir Kozhanov és fia Taras üzletemberek alapítottak . A vállalat gazdaságaiban több ezer kecske (a legnagyobbon - ötezer), összesen mintegy kétmillió állatállomány található.
2018 óta Kozhanovék 10 ezer kecske számára építenek farmot Mari El -ben. A tervek szerint 600 millió rubelt költenek rá - valamivel többet, mint az összes kecsketenyésztő éves bevétele. Az üzletemberek 10-15 év múlva várják a megtérülést. De ha a Lukoz diverzifikált vállalkozás, amelynek fő bevétele még mindig a tenyésztett tehenekből származik, akkor fokozatosan egyre több speciális kecskegazdaság jelenik meg a régiókban. Ezt részben elősegíti az állami támogatások aktív nyújtása: csak a Rosztovi régióban több mint egymilliárd rubelt különítettek el erre az elmúlt öt évben .
Sernur sajtgyár és kecskefarm, a "Lukoz" mezőgazdasági üzemben
Fotó: Sernur Sajtgyár és Lukoz Kecskefarm Facebook oldala
A kecskéket Oroszországban hosszú ideig hivatalosan nem tekintették tejelő állatoknak, ami azt jelenti, hogy nem voltak jogosultak kedvezményekre - az adótól a kölcsönökhöz nyújtott támogatásokig. A különböző régiók hatóságai csak az elmúlt években kezdtek kivételeket tenni bizonyos projektek - eddig általában nagy - projektek vonatkozásában. Ugyanaz a 10 ezer kecske számára fenntartott Lukoz-gazdaság évente két százalékos banki hitellel épül (a költségvetés kompenzálja a banknak a piaci árfolyammal való különbséget), a moszkvai Mirny-Adygea cég pedig ingatlanadó kedvezményeket kapott a közelmúltban kétezer fejen nyitotta meg Adyghe farmját.
A piaci szereplők az orosz kecsketenyésztés problémáinak tulajdonítják az illetékes menedzserek hiányát, akik szerintük egyszerűen nincs hová kiképzni az országon belül, valamint a gazdaságokban való tartás gyakran nem megfelelő feltételeit. Ide tartozik a levegő hőmérséklete, a betáplálás minősége, a szigetelés és a szellőzés. Sok gazdaságban a beteg állatok vannak túlsúlyban, és az alkalmazottak gyakran nem vesznek észre egészségügyi problémákat.
Egy patán
Nem minden befektető hajlandó befektetni a tejgazdaságokba - megijedt a tehénszegmenshez képest alacsony szinttől, a jövedelmezőségtől és a hosszú megtérüléstől, valamint attól, hogy a nyílt forráskódban szinte teljesen hiányzik az adott üzletről szóló hasznos információ. Bár a szakértők hangsúlyozzák, hogy megfelelő hozzáállással a kecskékből nagyobb hatékonyság érhető el, mint a tehenekből. Az átlagosan 50 kilogramm súlyú kecskék napi öt liter tejet képesek előállítani, míg a tízszer több tehenek - mindössze 15 liter tejet.
Fotó: Zamir Usmanov / Globallookpress.com
A szakértők rámutatnak , hogy a Szovjetunióban gyakorlatilag nem volt ipari kecsketenyésztés: az országban egyetlen gazdaság sem volt kecskékre szakosodott. Ennek fényében több mint 100 gazdaság már önmagában is kézzelfogható előrelépés. A kiállításokat különböző régiókban rendezik , ahol üzletemberek és gazdák kommunikálnak, és egyúttal megtudják, hogy kecskéik megfelelnek a nemzetközi szabványoknak. Az orosz gazdákat nem piaci módszerek is segítik: a 2014-ben a szankciókra reagálva bevezetett élelmiszer-embargó megszabadította őket a nyugati versenytársaktól. Az olyan áruházláncoknak köszönhetően, mint a VkusVill és az Azbuka Vkusa, a kecsketej és a sajtok egyre népszerűbbek az oroszok - legalábbis a gazdagok - körében. A szakértők minden ígéretesnek nevezik az ipart, minden hiányosság ellenére.
A kecsketenyésztést évszázadok óta beárnyékolja a tehéntejipar. De az elmúlt évtizedekben a helyzet változni kezdett: az emberiség felismerte a kecskék és tejük felsőbbrendűségét a nagyobb és kevésbé környezetbarát versenytársakkal szemben. Egyes gazdák, köztük az amerikai vermonti Jones testvérek, még a kecskéket is intelligensebb állatoknak tartják, mint a teheneket. „A kecskék határozottan több személyiséggel és természetes kíváncsisággal rendelkeznek. Folyamatosan próbálnak harapni ” - mondja Brian Jones.
Az USA -ban, Európában és Oroszországban továbbra is a tehéntej uralja a piacot, de a kecsketej fokozatosan térnyer, bár továbbra is réstermék. A Jones testvérek döntése, hogy újjáépítik a család tehén-kecske gazdaságát, szimbolikus lehet, és új trendet indíthat el. Talán az elkövetkező években a kecsketej és a kecskesajt a világon az emberek étrendjének gyakoribb részévé válik, mint a tehéné