2012. december 31., hétfő

Eddig sikertörténet a balatoni korona

2012. december 31. I love Balaton
Már kétszáz helyen lehet használni az idén március végén bevezetett helyi fizetőeszközt. Az év végén az önkormányzatok összesen tízmillió forint értékben adtak jutalmat balatoni koronában.
Beváltotta a balatoni korona a hozzá fűzött reményeket, már kétszáz helyen lehet használni az idén március végén bevezetett helyi fizetőeszközt. Az év végén az önkormányzatok összesen 10 millió forint értékben adtak jutalmat Balatoni Koronában, így márciustól az év végéig 10 és 20 millió forint körüli kibocsátást értek el.
Úgy tervezték, hogy a balatoni korona 3-4 év alatt fut fel, ennyi idő kell a széleskörű megismertetéséhez; az idei célt elérték, jövőre nagyobb lépést kell tenni, s el kell érni az 50 millió forintos kibocsátást. A balatoni koronát eddig jobbára a magyar vendégek keresték, a külföldiek még nem igazán fedezték fel. A Balatonnál főleg szállodákban és strandokon lehet a helyi fizetőeszközt használni.
Az utalvány kibocsátója a Balatoni Korona Zrt., amelyet hét önkormányzat – Veszprém, Várpalota, Balatonfüred, Balatonalmádi, Litér, Tihany és Nemesvámos – alapított a megyei iparkamarával és a Kinizsi Bankkal közösen. A helyi pénz bevezetésének célja, hogy az adott térségben élénkítse a gazdaságot, plusz forrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban résztvevők számára.

Biztatóan indított az új magyarországi pénz - a balatoni Korona

2012. december 31.,  Inforádió
Már kétszáz helyen lehet használni az idén március végén bevezetett helyi fizetőeszközt, a balatoni koronát. Az év végén az önkormányzatok összesen tízmillió forint értékben adtak jutalmat balatoni koronában - számolt be az InfoRádió.
Beváltotta a balatoni korona a hozzá fűzött reményeket, már kétszáz helyen lehet használni az idén március végén bevezetett helyi fizetőeszközt - számolt be a Balaton közösségi oldalánolvasható hírről az InfoRádió. Az év végén az önkormányzatok összesen 10 millió forint értékben adtak jutalmat balatoni koronában, így márciustól az év végéig 10 és 20 millió forint körüli kibocsátást értek el.
Úgy tervezték, hogy a balatoni korona 3-4 év alatt fut fel, ennyi idő kell a széleskörű megismertetéséhez; az idei célt elérték, jövőre nagyobb lépést kell tenni, s el kell érni az 50 millió forintos kibocsátást. A Balatonnál főleg szállodákban és strandokon lehet a helyi fizetőeszközt használni.
Az utalvány kibocsátója a Balatoni Korona Zrt., amelyet hét önkormányzat - Veszprém, Várpalota, Balatonfüred, Balatonalmádi, Litér, Tihany és Nemesvámos - alapított a megyei iparkamarával és a Kinizsi Bankkal közösen.

Új évi kívánság!

Az Erdélyi Hangya szerkesztősége minden olvasójának kíván bort, búzát, békességet és boldog új esztendőt az új évben!

2012. december 29., szombat

Savanyú káposzta: az igazi multivitamin

2012.12.29. 
A savanyú káposztából számtalan ízletes étel készíthető, ám nem csak ezért szeretjük. A savanyú káposzta, és annak leve ugyanis tele van vitaminokkal, a bélrendszerre jótékony hatással van, fogyaszt és a daganatos sejtek szaporodását is meggátolja. Egyszóval egy újkori csodaszer, amit már nagyanyáink is használtak.
Savanyú, összehúzza a szánkat, nyersen tulajdonképpen nem is túl gusztusos, mégis örök kedvenc a savanyú káposzta, amiből évente több kiló is lecsúszik a torkunkon. Mintha csak a szervezetünk ösztönösen hajtana a hűtő felé, hogy a vékony hosszú csíkokat kizárólag kézzel felcsippentve, fejünket hátraszegve csak küldjük és küldjük lejjebb, hogy gyomrunkba érve végre kifejthesse minden jótékony hatását ez a ropogós és üdítő finomság. Főzve, rakva, párolva, levesnek, salátának, vagy nyersen is gazdag vitamin és tápanyagforrás.
A savanyú káposzta fejeskáposztából készül, az erjesztést sóval, vagy sós vízzel és kovásszal végzik 10-90 napig. A fejeskáposzta C-vitamin tartalma igen magas (20 mg/100 gr), amit a savanyítás után sem veszít el, mint ahogy más, értékes összetevőit sem. Így védhette például James Cook hajóskapitány legénységét a skorbut ellen, s ezért kitűnően alkalmas az erek támogatására, és az immunrendszer erősítésére is.
A C-vitaminon kívül B1-vitamint (0,03 mg/100 g), niacint (0,1 mg/100 g) és karotint (0,02 mg/100 g) is bevihetünk fogyasztásával. Az ásványi anyagok közül pedig foszfor, kalcium, kálium, magnézium és nátrium található benne. Víztartalma is magas (92,5 g/100 g), tehát még a napi folyadékszükségletünk kiszámításakor is bízhatunk benne.
Ha ez nem volna elég, 100 gramm káposzta mindössze 3,4 gramm szénhidrátot, 1,1 gramm fehérjét, 0,2 gramm zsírt és 2,47 gramm élelmi rostot is tartalmaz.
A legjobb, a hagyományos eljárással készült savanyú káposzta, a boltban kapható legtöbbje sajnos már gyorsérleléssel készült. A savanyú káposztát ajánlott nyersen fogyasztani, de megfelelő főzéssel az elkészítés során is megőrizhetünk számos vitamint és ásványi anyagot belőle.
A bélrendszer seprűje
A fejeskáposzta tejsavtartalma nyersen is vetekszik a joghurtéval, savanyítás során pedig a káposztában található cukorból ugyancsak ez lesz. A tejsav azon kívül, hogy megakadályozza magának az élelmiszernek a rothadását, számos jótékony hatással is rendelkezik a bélrendszerre. – A tejsavbaktériumok, vagyis laktobaktérumok eldősorban a vastagbélben fejtik ki a hatásukat, ugyanis a stressz, a fertőzések, vagy az antibiotikum-kúrák után segítenek helyreállítani a felborult egyensúlyt – mondta dr. Kozma Ákos, belgyógyász.
Az igazi titok azonban mégsem ebben rejlik, hanem a magas rosttartalomban. A rostok ún. nem felszívódó táplálékok. A növényi sejtek sejtfalát, vagyis a cellulózt az emberi szervezet nem tudja megemészteni, így a rostok tulajdonképpen kefeként működnek a bélben. Minden oda nem illő salakanyagot segítenek kipucolni. Mindemellett megkötik a vizet, így azt a vastagbél nem tudja felszívni. Így a savanyú káposzta fogyasztásával rendszeres és jó állagú székletre is számíthatunk – folytatta a szakorvos.
De a savanyú káposzta levét sem kell a csapba öntenünk! A savanyú káposzta-lé ugyanis a bélrendszer seprűje, már napi 1 dl elfogyasztása is erősíti a bélflórát és megsemmisíti a káros baktériumokat, és a májat is tehermentesíti, C-vitamin tartalma pedig szintén magas.
Minden falat egészség
Azt már láttuk, hogy nyersen mennyi hasznos tápanyagot nyerhetünk a savanyú káposztából, de mi a helyzet, hogy ha főzve szeretnénk elfogyasztani? – Főzéssel ugyan veszít a C-vitamin tartalmából, de még mindig marad benne. Ügyeljünk tehát arra, hogy ne fűzzük túl, hiszen annak egyébként sincs semmi értelme, a káposzta úgy jó, ha ropog. Kuktában pedig percek alatt elkészül – mondta Barna Lajosné Éva. A dietetikus szerint a gyakran túl nehézre készített káposztás ételeket könnyen a visszájára is fordíthatjuk, egy kis odafigyeléssel.
Ha töltött káposztát készítünk, a tölteléket készíthetjük fele disznó-, fele pulykahúsból, ne rántsuk be és energiaszegény tejfölt kínáljunk hozzá és máris fogyókúrás ételt kaptunk. A székelykáposztához használhatunk eleve csak pulykahúst, a comb a legjobb – folytatta a szakértő, aki a legegészségesebb fogásokhoz a rakott káposztáról (ami szintén készülhet savanyú káposztából) is a besamel-mártás elhagyását javasolja. A káposzta készülhet római tálban is, amiben a lefedésnek köszönhetően a tápanyagveszteség jelentősen csökkenthető.
Ha pedig éppen ellenkezőleg, az a célunk, hogy hízzunk, akkor tegyünk a rakottkáposztánkra két tojással kikevert besamelt, szórjunk rá sajtot és ágyazzunk meg neki szalonnával!
Fogyókúrára is kiválóan alkalmas
Aligha találni olyan fogyókúrázót, aki ne próbálkozott volna még meg a savanyú káposzta-leves kúrával. A savanyú káposzta energiatartalma alacsony: 100 grammja csupán 20 kilokalóriát (kcal) tartalmaz, viszont rendkívül laktató. Segíti az emésztést, s ahogy fent olvashattuk, magas rosttartalmának köszönhetően tulajdonképpen kipucolja a beleket.
Iktasson étkezésébe savanyú káposzta napokat! Egy napra egy kilogramm savanyú káposztát tervezzen, amit ízesíthet fokhagymával, köménymaggal, kis pirospaprikával. – Nyersen kevés olivaolajjal meglocsolva, pár szelet almával vagy paradicsommal dúsítva kiváló salátának is – mondta a dietetikus.
A böjt kiegészítőjére pedig ajánljuk a levét, ami magas vitamintartalmának köszönhetően véd az ilyenkor esetlegesen fellépő vitaminhiányos állapottól, s kitűnő a máj tehermentesítésére is.
Epebetegek óvatosan!
Mint minden „csodaszer” a savanyú káposzta sem univerzális. Emésztőrendszeri betegségben szenvedőknek, epebetegeknek, puffadásra hajlamosaknak ez a savanyított eledel problémákat is okozhat éppen a sokat hangoztatott élelmirost- és illóolaj tartalma miatt. Egy-egy fogás utáni teltségérzetet és puffadást azonban nem ez a két összetevő okozza, hanem a hozzáadott zsiradék és füstölt húsok. Már csak ezért is érdemes megfogadni a dietetikus tanácsait! webbeteg.hu

2012. december 27., csütörtök

Székely ima!


A fenti áldás képét Havadi Elza tanácsos asszony tette közzé az alábbi cimen:
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=107389379434543&set=a.107389176101230.13105.100004904439079&type=1
Köszönjük.HZ

Működik az AgroSic

Az alább olvasható cikk szerint az AgroSic közösségi társulás egy olyan "intézményt" akar párhuzamosan  működtetni, a hivatalos szervekkel. Kissé furcsának vélhető, mert ez azt is jelenti, hogy az APIA , az AGRÁRKAMARA és a MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG sem működik jól, ha "kivülről" kell - párhuzamosan "tevékenykedve" - támogatni ezeket, de úgy, hogy a megyei önkormányzattól kapják az évi költségvetésnek 90 %-át !?! Ezt havi 9000 lejes kiadással tenné meg, mivel már van 3 alkalmazottja... Gazdag lehet Kovászna megye, hogy ilyen duplázást "megengedhet" magának... (Erdélyi Hangya)
http://www.3szek.ro/load/cikk/55890/mukodik_az_agrosic?utm_source=feedburner&utm_medium=feed&utm_campaign=Feed%3A+3szekHirek+%283szek.ro+H%C3%ADrek%29
2012. december 27.,
Megkezdte működését az AgroSic közösségközi társulás. A szervezet székhelye Sepsiszentgyörgyön az Olt utca 17. szám alatt található, egyelőre három alkalmazottat foglalkoztatnak – jelentette be sajtótájékoztatón Tamás Sándor megyeitanács-elnök, Könczei Csaba agrárigazgató és ifj. Orbán Miklós, az AgroSic ügyvezető igazgatója.
Az egyesületet Kovászna Megye Tanácsa és négy önkormányzat – Bacon, Illye­falva, Csernáton, Málnás és Barátos – alapította, de a keret bővíthető. Olyan intézményt kívántak létrehozni, mely az állami vagy önkormányzati fennhatóság alatt lévő szervekkel (APIA, agrárkamara, mezőgazdasági igazgatóság) párhuzamosan működhet úgy, hogy saját pénzügyi háttérrel rendelkezik. Az AgroSic évi költségvetése 235 ezer lej, ebből a megyei tanács 223 ezret fizet (a részt vevő önkormányzatok minden lakos után 1 lej tagsági díjat fizetnek), ha működésének eredménye lesz, a költségvetés akár meg is duplázható – mondta Tamás. A havi kiadások hozzávetőleg kilencezer lejre becsülhetőek.
A megvalósítandó célok között szerepel a közösségi önszerveződés segítése, pályázatok elkészítése a tagok számára, saját pályázatok kidolgozása (ezt a 2014-től kiírandó EU-s lehetőségek függvényében). Úgyszintén ösztönözni kívánják a helyi kezdeményezéseket résztámogatások által. A részt ve­vő önkormányzatok máris konkrét ötletekkel álltak elő. A Málnásfürdőhöz tartozó Zalánpatakon hagyományos, főként tejtermékekkel foglalkozó egyesületet hoznának létre. A baconi szarvasmarha-tenyésztők silózó kombájnt vásárolnának. Illye­falván a tejbegyűjtő központot korszerűsítenék. Az AgroSic szerepet kap az állatszemlék, vásárok, agrárkiállítások megszervezésében is. Orbán Miklós elmondta: támogatni kívánják a gazdák működő szervezeteit, szeretnék újjászervezni, beindítani a tevékenység nélkülieket is. A gazdák számára jogi tanácsadással szolgálnak, ebben Édler András, a kereskedelmi és iparkamara elnöke segít, esetenként ügyvédi hát­teret is biztosítanak.
Könczei Csaba a megye teljes területének talajtani feltérképezése fontosságáról szólt, ebben is részt vállalhat az AgroSic, miként a meglévő öntözőrendszerek feltérképezésében, további öntözhető területek kijelölésében, valamint a területalapú támogatások igényléséhez szükséges parcellaazonosításokban is.

Tíz csapat a Pécskai Disznótoron

Gratula a szervezőknek! Ehhez hasonló rendezvényekkel lehet a falusi környezet turisztikai értékét növelni! (EH)
http://www.aradihirek.ro/2012/12/27/tiz-csapat-a-pecskai-disznotoron.html
2012-12-27 
Akárcsak tavaly, idén is tíz csapat vesz részt az immáron hagyományos Pécskai Disznótoron, amelyre vasárnap, december 30-án az I. Mihály király téren (korábbi Templom tér) kerül sor. S nem titkoljuk: az Aradi Hírek csapattagként „belülről”, kivételezéstől mentes munkáskézként fog tudósítani az eseményről.
A vasárnapi rendezvényen a pécskaiak mellett tornyai, domaszéki, battonyai, csanádpalotai csapatok avatják be a bámészkodókat és a zsűrit a sertésfeldolgozás rejtelmeibe.
A rajtpisztoly tehát december 30-án reggel 7.30-kor dördül el, amikor a csapatok megkapják a feldolgozásra szánt sertést.

Nagy sikerű karácsonyi vásár Nagyzerinden

Az alábbi cikk azért keltette fel a figyelmünket, mert addig, amíg a városi tanulókat nem igen lehet a gazdasági ismeretekre bírni, ott Nagyzerinden a iskola munkaközössége segitségével a vásár és gazdasági vállalkozásnak az alapjait eképpen megtanulhatja - már kisiskolás korban - a fiatal nemzedék. 
Persze azt is el lehet modani, hogy ennek az alapjait a nagyzerindiek még a Hangya nemzedékhez tartozó nagyapák és nagyanyák révén kapták "ajándékba". 
A mostani évek bebizonyították, hogy ott, - Nagyzerinden is - eljött az ideje, hogy a Hangya Mozgalom újraéledjen. A kezdet pedig már januárban elindul, amikor is a Hangya egyesületnek megalakul a helyi fiókja mint egy olyan igény, amivel a közösségi szellem tovább élhet. Az iskolai gyakorlatnak pedig mindenképpen megjöhet az eredménye,mert a termékek eladása ha már nem is divat, de tudni kell hogy a piaci visszajelzés fontos lehet a jovőévi termékcsalád kialakításában. Ehhez viszont szükséges a vásári szellemnek a már gyerekkorban való kialakítása. Gratulálunk az iskolai munkaközösségnek és a polgármester úrnak is, aki helyett adott e rendezvénysorozatnak hiszen a részvevők nemcsak a karácsonyni ünnepeknek,hanem a saját árú eladásának is örvendhettek. Gratulálunk a Kiss Csilla tanárnőnek is, amiért közreadta e hírt, köszönjük (HZoltán)    
A gyermekek saját készítésű dolgaikat kínálták eladásra

A nagyzerindi Tabajdi Károly Általános Iskolában az elmúlt héten minden osztály nagy lelkesedéssel készült a karácsonyi vásárra. műsorral is, de eladásra kínált termékekkel is. 
Szombaton este az Olosz Lajos Művelődési Házban 6 órakor megnyílt a vásár, amelyiken az óvodásoktól a VIII. osztályosokig mindenki bemutatta a saját standját, ahol mézeskalácsot, édes és sós süteményeket, díszeket, mécses- és gyertyatartókat, öntött gyertyát, képeslapokat, forralt bort lehetett kapni. Mindezeket a gyerekek saját kezűleg készítették. Külön figyelmet érdemelt az újrahasznosított termékek standja, ahova minden osztály készített valamit: műanyag palackokból csodálatos díszekkel találkozhattunk, de legtöbben papírt hasznosítottak újra, sőt egy palackokból álló karácsonyfa is készült, rajta újrahasznosított díszekkel.
Az igazán változatos karácsonyi műsorban Kasza Rozália tanítónő konferálta be egymás után a fellépőket. Először a legkisebbek, az óvodások énekeltek karácsonyi dalokat Tiba Katalin és Dávid Sára óvónők felkészítésében, majd az osztályok kicsi kórusa énekelt Dénes Erzsébet tiszteletes asszony vezetésével.
Ezután következett a VI. és a VIII. osztály Igazi karácsony című színdarabja, Kiss Csilla betanításában, amit az alkalomra a VIII. osztályosok írtak. 
A darab mondanivalója lényegében az volt, hogy a mai emberek teljesen elfeledkeznek a karácsony igazi lényegéről, és ahelyett, hogy Jézus születését ünnepelnék, és szeretet venné őket körül, beleesnek a mai modern karácsony csapdájába, ahol csak az ajándékozás a lényeg, amitől tele vagyunk mű dolgokkal. Ezután a romántanárnő, Miron Oana felkészítésében énekeltek a VII. osztályosok két kolindát. 
Következett az elemisek hóember-keringője, betanították Kasza Rozália, Pap Márta és Szilágyi Ildikó tanítónők. 
Az V. osztályosok is megmutatták tudásukat, Téglás Róbert tornatanár irányításával bemutatták, hogyan karácsonyoznak a Hupikék törpikék. 
Nagy siker fogadta a VIII. osztályos lányok angol énekes-táncos fellépését, majd a VI. osztályosok kedveskedtek a közönségnek egy angol nyelvű karácsonyi dallal. Mindkettőt Radu Ingrid angoltanárnő tanított be. 
A műsort az iskola Rozmaring kórusa zárta, hangulatos karácsonyi énekekkel, ifj. Papp Sandor orgona kíséretével, Dénes Erzsébet vezetésével. 
A műsor végén Gali Jutka és Dávid Sára tanárnők segítségével gazdára találtak a tombolanyeremények is, amelyeket a tantestület tagjai ajánlottak fel. 
Simándi Sándor polgármester a műsor végén gratulált a nagyszerű, színvonalas műsorhoz, az összefogáshoz, kellemes ünnepeket kívánt mindenkinek.




































































































Egyre többen fordulnak a tanyasi életmód felé

KA  Forrás: MNO 2012. december 22.
A tanyavilágban épülő „gazdasági negyedről”, a Nemzeti Tanyafejlesztési Programról beszélt többek között Balogh József fülöpházai polgármester a nagyobbik kormánypárt honlapjának adott interjújában. Az Országgyűlés egyetlen, tanyán élő képviselője elmondta azt is, miként növekedett a külterületen letelepedők száma.
Balogh elmondta, manapság 305 ezer ember él tanyán, egy 2002-es felmérés szerint ez a szám még csak 220 ezer körül volt. Ha a tanyák számát nézzük, az közel 80 ezer – fűzte hozzá. A képviselő szerint az emelkedés abból is fakad, hogy több uniós jogszabály gátolja a belterületi gazdálkodást, ezért sok, kisvárosban élő, gazdálkodni vágyó rákényszerült arra, hogy tanyahelyeket vagy romos tanyákat vásároljon meg. Másrészt a Nemzeti Tanyafejlesztési Program hatására nagyon sokan fordultak a tanyasi életmód felé.
A programmal kapcsolatban a politikus közölte, 2011-ben közel 1 milliárdra lehetett pályázni, 2012-ben 1,5 milliárdra, 2013-ra pedig már 2 milliárd forint van előirányozva. A polgármester örül annak, hogy az utóbbi időben sokan költöztek Fülöpházára, mert több beruházás is folyik, sok gazdasági és lakóépületet újítanak fel a környéken. Kerekegyháza és Fülöpháza között a határút két oldalán gyakorlatilag egy „gazdasági negyed” épül. Tyúkólakat építettek és tojást termelnek, illetve csirkét tartanak. „Büszkén mondom, Kerekegyháza, Fülöpháza, Lajosmizse térsége az ország tojástermelésének a 23 százalékát adja” – húzta alá a képviselő.
Szeretné, ha kuriózum lenne
Balogh beszámolt arról is, hogy tanyafejlesztési programnak köszönhetően Fülöpházán tésztaüzem és baromfivágópont épült, Kerekegyháza tejüzemet, Szabadszállás térségi piacközpontot kapott, Kunszentmiklós egy magyar termékházat hozott létre piaccal együtt, Tiszaalpáron pedig piac létesült. Ezenkívül megalakult a Magyar Tanyasi Termék Termeltető, Feldolgozó és Értékesítő Közhasznú Nonprofit Kft., és a mai infrastrukturális, uniós követelményeknek megfelelő vásárok is létesülnek.
Több önkormányzat nyert pénzt útjavító gréder vásárlására, és sikerült fejleszteni a tanyagondnoki szolgálatot is – sorolta. Balogh azt szeretné, ha a „tanyasi” jelző kuriózum lenne, olyan terméket jelentene, melyet bátran megvásárolhatnak a városi emberek, mert tudják, hogy jó minőségű, egészséges élelmiszert, árut előállító őstermelőtől származik.
December 21-én kiderült, hogy a tanyafejlesztési program idei keretéből 440 millió forint összegben lehetőség nyílt további 28, korábban forráshiány miatt elutasított pályázat támogatására.

A bionövény-kultúrákat jobban megviselte az aszály

TÁ Forrás: MTI 2012. december 24.,
Tovább csökkent a biogazdálkodással művelt területek nagysága Magyarországon az idén, és az aszály miatt a szántóföldi biokultúrák jövedelmezősége is alacsonyabb lett – mondta a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke az MTI-nek.
A KSH adatai szerint a 2009-es 128 ezer hektárral szemben 2011-ben 124 ezer hektáron folyt biogazdálkodás, a csökkenés a 2009-es 140 ezer hektárhoz képest szembetűnő. Czeller Gábor elmondta: bár az évi területnagyságról pontos adatok még nincsenek, a tavalyinál kisebb területen folytattak ökológiai gazdálkodást, és a termelők száma is kisebb lett. A szövetség elnöke szerint ez a támogatási rendszerrel magyarázható: több termelő a szokásosnál kevesebb vegyszert alkalmazó biogazdálkodást integrált gazdálkodással váltotta fel a két gazdálkodási mód után járó támogatás közötti csekély különbség miatt.
Ismertetése szerint a bionövény-kultúrákat jobban megviselte az aszály, mint a hagyományosan művelt ültetvényeket. A mintegy tízezer hektáron termő biokukorica terméskiesése 70 százalékos volt, a jó időjárási viszonyok között 4,5-5 tonnás átlagtermést hozó biobúzából is a szokásos fele termett csak, míg a bionapraforgó 30-35 százalékkal hozott kevesebb termést. A terméskiesést nem ellensúlyozta a magasabb ár; a hazai bionövények 90 százaléka az európai piacon talál gazdára, és Németországban és Franciaországban biokukoricából például kifejezetten jó volt a termés – jegyezte meg.
A biokukoricáért tonnánként 300-320 eurót kaptak a termelők, a búza európai ára 320-360 euró volt. A szövetség elnöke kitért arra, hogy a biotermékek és a hagyományos mezőgazdasági alapanyagok árának különbsége egyre csökken; az intenzív gazdálkodással termesztett búza tonnánkénti ára 60 ezer, egy tonna biobúzát 80-90 ezer forintért lehetett az idén értékesíteni, a biokultúráknak azonban nagyobb a termelési kockázata és kisebb termésátlagot hoznak, ami csökkenti a jövedelmezőséget. A hazai bionövények közül a biogyümölcsök egyértelműen versenyképesek Európában, de van jövője a szántóföldi biokultúráknak is – tette hozzá. Ehhez azonban állami támogatásra lenne szükség. Példaként említette, hogy nagy segítséget jelentene a biogazdálkodásnak, ha a közétkeztetésben kötelező lenne kínálatot biztosítani a bioalapanyagokból készült ételekből is.
Czeller Gábor úgy vélte: amennyiben 2014-től alanyi jogon járna európai uniós támogatás ökológiai gazdálkodás után, jelentősen növekedne az így művelt terület nagysága Magyarországon, ami jelenleg az összes termőterület 1,8-2 százaléka. Úgy vélte, a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklus közepére vagy végére elérhető a célul kitűzött 300 ezer hektáros, biogazdálkodásba bevont területnagyság.

17 km-ről vitték haza a vak kutyát

2012-12-27 18:05:48
Fairbanks — 17 kilométeres utat élt túl a mínusz negyven fokos hidegben egy vak kutya Alaszkában.

Aby feltehetően eltévedt a háza környékén tett portyázás során, és először egy kutyaszán legénységéhez csapódott, de lemaradt, és teljesen elvesztette a hazavezető utat. Tíz napon át kóborolt az éjszakánként mínusz negyvenfokos hidegben, míg végül otthonától 17 kilométernyire, egy fairbanksi állatorvos háza előtt csuklott össze. Szerencsére a férfi rátalált, s amikor megvizsgálta, hihetetlen eredményre jutott.
– Látszott rajta, hogy napok óta kint van a hidegben, de se a mancsán, se a fülén nem találtam fagyási nyomokat – mondta az orvos. – Nem volt rajta a gazdája címe, de a közösségi oldal segítségével sikerült megtalálnunk, és Aby a karácsonyt már a családjával tölthette.
Gazdája, McKenzie Grapengeter már lemondott a hétéves Abyről, amikor az állatorvos felhívta, hogy 17 kilométernyire megtalálta a kutyáját.
– Fogalmunk sincs, hogy került oda – mondta a gazdi. – Nem lát ugyan, de a szaglása kiváló. Persze lehet, hogy a hóban és fagyban nem sok hasznát vette. K. Á.

2012. december 25., kedd

ANTAL TIMEA A MAGYARORSZÁGI X-FAKTOR DÖNTŐJÉBEN

Kellemes meglepetés volt olvasni egy román újságban az X-Faktor döntőséről sőt még magyarra is lefordítva. A kultura egybefonódik a mindennapi munkával, ha azt tudatosan műveli az ember. Tudva a kis Timea érdemeit és halva a mentorok megjegyzését amit az előválogatón is megpendítettek: "Ez a leány idejött hogy megmutassa megakarja nyerni az X faktort"... 
Amit viszont a cikkíró nem tudhatott hogy az a TV állomás sem tudta magát a politikai nyomás alól kivenni igy a döntőn más eredmény született, de a mi Timeánk nem volt elégedetlen, hiszen mindenki láthatta, hogy ki volt a jobb! 
Annyit azonban meg kéne említeni, hogy volt egy neves vállalkozó és tanácsos, aki a háttárben akart maradni, akinek az önzetlen segitsége által tudott oda jutni egy bánffyhunyadi lány ahol most bizonyított, s aki mindenképpen megérdemelné, hogy a polgármester a diszpolgári cimet adja neki... (Erdélyi Hangya)
Néha azon elmélkedem mit kéne tegyen az ember ahhoz, hogy felhívja magára egy egész közösség figyelmét? És nem egy napra vagy kettőre hanem több héten keresztül. Milyen jelenséget lehet mozgásba hozni, oly módon, hogy több száz vagy lehet több ezer ember lemondjon mindarról amit normális esetben tenne egy szombat este és izgalommal, illetve meghatodtan várják a magyarországi X-Faktor műsorát.
Igen, mert nem tudtunk mi lenni a tehetségek felismerői a romániai tv műsorokban, exportáltuk a helyi tehetségeket más országokba. És nem akármilyen szakaszba, hanem abba mely a végső döntőjét képezi ennek a műsornak
De minthogy vitába keveredjek a romániai média testületeivel és azokkal akik fel kéne ismerjék illetve támogassák a tehetségeket, inkább nem veszek tudomást ezekről. Néhány kivétellel melyekre érdemes felfigyelni. 
Arról a csodáról fogok írni, melyet úgy hívnak Antal Timea. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy egy művész, és itt most kimondottan csak az énekesekre gondolok, szűletéstől fogva meg vannak áldva egy olyan tehetséggel mellyel a dicsőség tetőfokáig lehet jutni. 
Ez nem így van. Ahogyan az élsportolok esetében is, egy veleszületett tehetség csak a jobb lábbal való indulást jelenti a siker felé. Ha nem tartasz ki állhatatosan több évi készülődés során, nem fogsz soha oda jutni hogy azt a tapsot kapjad amire mindigis vágytál. 
Antal Timea dolgozott és áldozatokat hozott ahhoz, hogy ide jusson. Abban az előnyben volt része, hogy olyan családban nőtt fel ahol a zene egy életmód volt. 
Az első tanára az édesapja volt, Antal Szilárd. Annak ellenére, hogy nem folytatta ezt verseny szinten, az édesapja fiatal korától fogva énekelt egy zenei együttesben. Énekelvén különböző eseményeken, a zene az ő becsületes és tisztességes módja volt annak, hogy fenntartsa a családját. Ilyen módon, Timeát elvarázsolta a zene már gyerekkora óta. 
Tehetségét még gyerekkorában fedezték fel. Csodára méltó volt az, hogy egy olyan kicsi gyermekből egy ennyire erős hang áramlott. A helyi zenei és néptánc fesztiválokon, Szentkirálton és Bánffyhunyadon, elbűvölte a közönséget. Mindig folyton az a kérdés hallatszott, ámulatos csodálkozással: “Hogyan lehetséges az, hogy egy ez a kicsi kislány ilyen erősen tud énekelni?”. 
Ez csak a kezdet volt. Következtek az iskolai évek amelyek során a zene csak egy mellékes dolog volt, mely mindig követte de nem részesült előnyben. Annak a lehetetlensége miatt, hogy egy zene iskolába járjon, ez a tehetség csak hobby szinten maradt. 
Líceum alatt viszont úgy döntött, hogy tanulmányozza és alakítja a hangját. Szerencséje volt olyan tanár által lévén irányítva aki hitt az esélyében az első meghallgatástó fogva. Rada Stan hölgy, hisz róla van szó, ének tanár és műsorvezető a Kolozsvári Rádiónál, volt az aki csiszolta és átalakította ezt a hangot. 
Nem volt egy könnyű út. Mert ezen a területen nem tudsz előre haladni ha nem veszel részt olyan országos fesztiválokon ahol felfigyeljenek rád. Számtalan út következett Piatra-Neamţ-ra, Brassóba, Brăila-ra. 
Az első siker a Mini Mega Star trófea megnyerése volt Bukarestben, melyet követték más külföldi versenyek. Nehéz évek voltak és anyagilag költségesek. Sikerült kitartással és a magában való bizalommal. Jelentkezett a Magyarországi X-Faktor versenyre. 
Az összegyűjtőtt tapasztalat és a hangjának a technikai értéke előrehajtották egész az útolsó 12 döntős közé. Majd a mindent elsöprő teljesítményével, hétről hétre legyözte az összes selejtező fordulókat. 
Ma a Magyarországi X-Faktor döntőjében van. Még egy útolsó kihívás van előtte, hogy küzdjön egy olyan ellenféllel aki ugyanannyira erős mint ő maga. Drukkolunk neki és reménykedünk a gyözelemben amelyet valaki valaha elért Banffyhunyadról. 
Tapsomat ajándékozom ennek a csodálatos lánynak, melyet szerénység nélkül, Bánffyhunyad nagykövetének neveznék.
irta Loi Dacian, fordította Vajos Linda-Sarolta

2012. december 23., vasárnap

A karácsonyfa százmillió éve nem változott

2012-12-22 Forrás: MTI
Kanadai kutatók szerint 100 millió éve nem változott a tűlevelűek, köztük a fenyőfélék géntérképe. Ez a páratlan genetikai stabilitás magyarázatot ad arra, miért hasonlítanak a mai tűlevelűek a dinoszauruszok korából származó fosszíliákra.
A Laval Egyetem kutatói és a kanadai erdőszolgálat szakemberei a tűlevelűek genomját hasonlították össze a virágos növények géntérképével. A két növénycsoportnak egyazon őse volt, ám mintegy 300 millió évvel ezelőtt "szétváltak útjaik".
A szakemberek a mind a tűlevelűekben, mind a virágos növényekben meglévő 157 géncsalád struktúráját vetették egybe. Megfigyelték, hogy a tűlevelűek genomja különösen stabil maradt az elmúlt 100 millió évben, miközben a virágos növényeké jelentősen megváltozott. Ez a változatlanság magyarázza a tűlevelűek alacsony fajrátáját. A világon jelenleg csupán 600 tűlevelű faj létezik, miközben a virágos növényeknél több mint 400 ezer figyelhető meg.
"Úgy tűnik, a tűlevelűek fejlődésük korai szakaszában egyensúlyt teremtettek környezetükkel, és még ma is mindenféle fortély nélkül virulnak szerte a világon, különösen a hűvös klímában. Velük ellentétben a virágos növények intenzív evolúciós nyomás alatt állnak, amikor túlélésükért, szaporodásukért harcolnak" - idézte Jean Bousquet professzort a Science Daily tudományos hírportál.

2012. december 22., szombat

Jurtában él egy család az Őrségben


2012 október 08, hétfő - 15:24 | szerző: richpoi.com 
Jurtában él a Paulics család a göcseji dombok között. A négygyermekes házaspár azt vallja, ott, az őrségi völgyben jobb világot teremtenek maguknak.
Édekes dolgokat hoz magával az élet. Az embernek akadnak olyan döntései, melyek nem átlagosak, melyek a külvilág számára alig érthetőek. A legtöbb magyar család számára nem megoldás, nem lehetőség az az út, ami Paulicsék döntése volt, s amit tavaly megvalósítottak: jurtába költöztek egy erdő közepébe.
Egy magyar család a fejébe vette, hogy távol fog élni a várostól, szinte teljesen önellátó életmódra fog berendezkedni. Első alkalommal "rendes" házban lakva vágtak bele kezdeményezésükbe, de a bérleti szerződésük hamar lejárt, így költözködniük kellett. Ez véglegesítette bennük azt a szándékot, hogy ne béreljenek újból házat, hanem együttélve ténylegesen is a természettel, jurtákat húzzanak fel. A család önfenntartásra törekszik, zöldséget termesztenek, állatokat tartanak, a jövőben pedig sajtkészítéssel akarják kiegészíteni jövedelmüket. A gyerekek magántanulóként végzik tanulmányaikat.
A jurta a vándorló nomádok, így a magyarok praktikus lakóépülete volt. A nagyállattartó közösségekhez köthető életforma során alakult ki ez a rácsos falú, kupolás tetejű, nemezzel borított, sátorszerű építmény. A jurta jelentősége abban állt, hogy könnyen tovább lehetett vele vándorolni, ami az évszakok változása által meghatározott sztyeppei életmód, a költözködés szempontjából rendkívüli fontossággal bírt. Paulicsék viszont nem vándorolni akarnak, csupán természetesen élni.
A négyhektáros, erdőt és rétet is magába foglaló birtokon lovakat és kecskéket tart a család. Önellátásra rendezkedtek be. Kutat fúrtak, építettek egy konyhát. A civilizációból egy terepjárót és egy mobiltelefont vittek magukkal.
Miért választották a természetet?
Mi dühítette fel annyira, hogy itt kötött ki az erdőben? - kérdezték az eredetileg fogtechnikusként dolgozó férfit, miközben mentateát ittunk a jurta előtti asztalnál, kétségkívül idilli környezetben.
- Nem vagyok dühös - mosolygott. - Inkább szomorú vagyok, mert úgy érzem, hogy az emberiség nem jól sáfárkodik az erőforrásaival. Tönkreteszi a környezetét, morálisan mélyponton van, és az emberek nem boldogok. A kinti világ - mi így hívjuk a civilizált világot - nem igazi. Az ételek nem táplálékok, a férfiak nem férfiak, a nők nem nők, és száz emberből kilencvennyolc beteg. Tipikus probléma például a magas koleszterinszint, nem azért, mert az emberek zsírosat esznek, hanem mert becsapják a szervezetüket. Azt mondogatják, hogy iszonyú sok dolgom van, nyolcvan helyen voltam ma, és harminc telefont kellett elintéznem. Az elme ilyenkor azt a sugallatot kapja, hogy a szervezet borzasztó terhelésnek van kitéve. Válaszul zsírt raktároz, amit majd el lehet égetni. De végül nem égeti el a szervezet, mert az emberek nem mozognak. Az egész élet hamis és hazug.
- Én nem kevesebbet tűztem ki célul, mint azt, hogy a világ jobb legyen - folytatta, nyomatékosítva: ez így van, még ha viccesnek tűnhet is az erdő közepén ülni, s ilyen hangzatos kijelentést tenni. - Azt vallom, hogy a legnagyobb kohéziós erő a család, de a család manapság nem működik. Egy anyuka azt mondta nekem: a tizennégy éves gyereke olyan, mintha az ellensége lenne. Nemcsak olyan, mintha, hanem az ellensége vagy, válaszoltam. Miért? Mert természeti törvény, hogy egy csoporton belül az új egyedek mindig a fajra jellemző tulajdonságokat leginkább megjelenítő egyedet követik, a szomszédos csoportokat pedig ellenségnek tekintik. 
- Mindenkinek az a csoportja, ahol az ébrenléti idejének legnagyobb részét tölti, a gyerekeké így tehát az óvodai csoport vagy az iskolai osztály. Ott keresnek mintát, s mivel az ember ragadozó, a legagresszívebb, legkezelhetetlenebb diák szolgál mintaként. A család pedig szomszédos csoportnak, ellenségnek minősül. Zsákutca, amerre a világ halad, és én szeretnék ezen változtatni. Az etológiának van egy olyan tétele is, hogy ha a csoporton belül öt százalék viselkedése megváltozik, rövid időn belül az egész faj, az egész csoport viselkedése átalakul. Ezt szeretném elérni. Öt gyermekem van, nekik is lesznek gyerekeik, és sokan jönnek ide, akikkel sokat beszélgetünk. Velük talán elérjük az öt százalékot, és akkor valami megváltozhat.
Paulics Péter felesége, Burucs Andrea is nyilatkozott:
- Budapesti vagyok, harmincnégy évig ott laktam. Közgazdászként, középvezetői beosztásban dolgoztam egy mobil távközlési cégnél. Úgy alakult az életem, hogy 1999-ben kivettem egy év fizetés nélküli szabadságot, és amikor vissza akartam menni, olyan változásokat tapasztaltam a cégnél, hogy mégsem tettem ezt. Egy ezoterikus boltban dolgoztam ezután, akkoriban kezdett érdekelni a masszázs, és elmentem Péter egyik nyári táborába, ott találkoztunk.
Paulics Péter a japán Yumeiho masszázs oktatója.
- Azt vizsgáljuk, mennyire tolódott el az ember testsúlyközpontja, mennyire egyensúlyvesztett, és ezt próbáljuk korrigálni. Ez a masszázs ősi, 1600 éves múltra tekint vissza, és nagyon komplex. Volt egy japán mestere - sajnos már nem él -, aki azt írta ki a rendelő ajtaja fölé: a betegségek végállomása. Nemcsak mozgásszervi betegségeket tudott eredményesen kezelni ezzel a technikával, hanem más problémákat is. Egészségházat működtettünk Szombathelyen a volt feleségemmel, ahol ezt a masszázst végeztem, és tizenöt éve tanítom. Az aktív munkavégzéssel már felhagytam, de aki idevetődik, akinek problémája van, annak segítek.
A hétköznapok persze főleg azzal telnek mostanában, hogy a család belakja az új otthonát.
- Ez a terület kicsi a teljes önellátáshoz - mondta Paulics Péter. - Idén még semmit se tudtunk termelni, az egyelőre meglévő családi házunk kertjéből hozzuk el a terményt. Majd ezután alakítjuk ki a kerteket, és elkezdjük művelni a földet, de kell hozzá öt év, mire beérik ennek a gyümölcse. Úgy tervezem az önellátást, hogy megtermeljünk, amit tudunk, amire pedig ezenfelül szükségünk van, cserével jutunk hozzá.
Nem félted a gyerekeket a kullancsoktól, a darazsaktól, attól, hogy eltévednek, elvesznek?
Ha bízom a természetben, akkor nem félhetek tőle. Ehhez az élethez, és az élethez általában is, bizalom kell.
Attól sem tartasz, hogy a gyerekek nem fognak majd érvényesülni a társadalomban, ha felnőnek?
Egyáltalán nem. Egy szülő két dolgot adhat a gyerekének, gyökereket és szárnyakat. Ha ezt megadjuk nekik, boldogulni fognak.

Hogyan tolerálják a hatóságok ezt az életmódot?
Ha az ember szeretettel és nyitottsággal fordul mások felé az igazságot képviselve, nem lehet baj. Vannak szabályok, amelyeket az emberek alkotnak, és vannak a természet törvényei. Ha az utóbbiakat ismerjük és követjük, akkor nem lehet probléma. Én itt kialakítom a saját életemet, nekem minden cselekedetem arról szól, hogy a világ jobb legyen. Akkor miért bántana bárki?
Átmeneti, vagy végleges otthonnak tervezitek a jurtát?
Végleges, mindenképpen hosszútávú.
Télen is lehet benne lakni?
Igen.
Hogyan lehet fűteni?

A lehetőségek száma szerintem elég korlátlan, áram és gáz is bevezethető lenne, és ezek bármelyikét lehetne fűtő energiának is használni. Mi fával fogunk, és kályhákkal. Az idei tél tesztüzem lesz, ami alapján a fatüzelés eszközeit fejlesztjük majd a jövőben.
Mennyire szigetelt?
A jurta szigetelése nem tudja elérni a most hatályos uniós előírásokat. A hőszigetelése az általunk megkérdezettek, nálunk tapasztaltabbak szerint kielégítő, és a magyar tél komfortos, megfizethető formában élhető meg benne. A vászon, ami borítja a fa szerkezetet, egy modern, több rétegű rendszer, ami az autentikus jurtáénál jobban bírja a magyar klíma páratartalmát, és a hőszigetelése is kielégítőbb. Ennek hatékonysága nagyban fokozható a fal belső szőnyegekkel, nemezzel, egyéb drapériákkal való fedésével. Az alapok is akár kívülről, akár belülről, jól szigetelhetők.
Min áll a jurta?
A mi jurtánk kör alakú fa dobogókon áll, amik alatt vízelvezetés céljából kavicságy van 7-10cm vastagságban. Ez is ezer más módon megoldható, de ez gyors, szép, megfizethető, természetes megoldás, amik mindegyike fontos szempont volt nálunk, mikor a kivitelezésben gondolkodtunk.
Lehet e a jurtán belül tereket leválasztani?
Lehet, de mi nem szeretnénk. Számunkra fontos, hogy minél jobban megőrizzük a kör adta egységet. Maximum függönyök, bútorelemek fognak funkcióelválasztó szerepet is kapni.
Hogy lehet megoldani a fürdőszoba funkcióit?
Fúrt kútból érkezik a víz a jurtába, ami egy hidrofor segítségével teljesen vezetékes víz funkciót tud majd betölteni. Egy fa tüzeléses bojler fogja a meleg vizet biztosítani. WC-nk pedig alomszék. Kezet lavórban mosunk. Mosógép üzemelni fog teljesen klasszikus módon.
Mekkora a jurta, és a lakótér?
3 db 6méter átmérőjű jurta fogja adni a közel 90 nm-nyi lakóteret. A jurták ajtajai egymás felé nyílnak, és egybenyithatók, de vihar, hideg, szeparálási szükség esetén teljesen leválaszthatóak.
Hogy oszlanak meg a funkciók a 3 jurtában?
Konyha-nappali jurta: általános élettérhez és vendégek fogadására. Gyerekjurta, ami a gyerekek paradicsoma lesz. Háló és fürdő: itt a családunk privát eseményei zajlanak csak. Vendég ritkán megy majd ide.
Mennyire stabil, megbízható egy vihar alkalmával?
Formájának köszönhetően a szél nem talál rajta “fogást”. (a jurták teljes összeépítése ezért nem ajánlott) Víz bejutni nem tud az impregnált hegesztéssel illesztett vászonnak köszönhetően. Az eső kb. annyira hangos, mint egy tetőtéri lakásban.
VIDEÓ:



2012. december 21., péntek

Végveszélyben a püspökfürdői tündérrózsa

2012.12.21. 
Végveszély fenyegeti a Püspökfürdő rezervátumában élő hévízi tündérrózsát és két állatfajt a termálvízforrás elapadása miatt.
A termálvízforrás elapadása miatt végveszély fenyegeti a Nagyvárad melletti Püspökfürdő rezervátumában élő hévízi tündérrózsát, a bordás homorcsa csigafajt és a Racovita-kele halfajt – írja pénteki számában az erdélyi Krónika napilap.
A Krónika riportja szerint a környéken végzett – többnyire illegális – fúrások következtében egyhektárosról tíz négyzetméteresre zsugorodott az a védett tó, amelyet a termálvizes Pece-patak táplált vízzel. A hatóságok szeptember óta tűzoltótömlővel próbálják pótolni a szomszédos strand forrásáról a termálvizet, de a szakemberek szerint csekély az esély a ritka élőhely megmentésére.
Amint a Krónika írja, a termáltóban a világon egyedül őshonos növény természetes körülmények között a hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus forma thermalis), a bordás homorcsa (Melanopsis parreyssi) nevű csigafaj és a Racovita-kele (Scardinius Racovitzai) elnevezésű halfaj.
"Egy minimális populáció talán megmaradhat belőlük, de a védett élőhely valószínűleg már most helyrehozhatatlan károkat szenvedett" – jelentette ki a lapnak Venczel Márton biológus, a Körösvidéki Múzeum tudományos munkatársa. Ha természetes élőhelyükről a felsorolt fajok kipusztulnak, a tündérrózsából a szomszédos Félixfürdő mesterséges tavaiban marad fenn néhány, emellett a halfaj 25 és a csigafaj 20 példányát a Körösvidéki Múzeumban őrzik akváriumban. Ennyi marad fenn belőlük az egész világon.
A szakemberek a körülmények megváltozását annak tulajdonítják, hogy Püspökfürdőn, Félixfürdőn és Nagyváradon is számos szálloda és panzió végzett – sok esetben illegális – fúrásokat, hogy a medencéit és a fűtési rendszerét termálvízzel működtesse, a föld alatti termálvízlelőhely kapacitása pedig véges.
Venczel Márton szerint a tűzoltótömlős vízpótlás legfeljebb arra jó, hogy esélyt ad a csigáknak és a halaknak, illetve a tündérrózsa magvainak arra, hogy átvészeljék a telet. Hogy ez sikerül-e, csak tavasszal derül ki. Ha a telet túléli a populáció egy kis része, a biológus szerint jövőre saját termálvízkutat kell fúrni a tó számára. Claudiu Pop, Bihar megye prefektusa kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem áll helyre a vízszint, akár egy éven át leállítják a további fúrások engedélyezését.  hiado.hu

2012. december 20., csütörtök

Országos premier: tejfeldolgozó gazdatulajdonban Székelykeresztúron

2012.12.20. 
Kétévnyi, a bürokrácia útvesztőiben kilátástalannak tűnő bolyongást követően végre elindulhatott a termelés az ország első gazdaszövetkezeti tulajdonban levő tejfeldolgozó egységében, a székelykeresztúri vajgyárban. Az ünnepélyes megnyitóra összesereglett a tulajdonosok többsége, megtekintették a korszerű gyártósorokkal felszerelt üzemet.
Közös sikert ünnepelhettek a Székelykeresztúr-térségi szarvasmarhatartó gazdák. Kétévnyi munkát, néha kilátástalannak tetsző útkeresést követően a tankautók bevitték az első szállítmány tejet a közösségi tulajdonba került tejfeldolgozó üzembe. Nem volt könnyű az út idáig.
Az ország első gazdaszövetségi tulajdonban levő üzeme napi 35 ezer liternyi tej feldolgozására képes korszerű gyártósorral saját, „Târnalac" márkanév alatt sajtféléket, friss termékeket állít elő.
A termelői összefogásból tető alá hozott üzemet részben a kényszer szülte, hiszen a keresztúri vajgyár bezárását követően a térség falvainak gazdáitól nem volt, aki felvásárolja a tejet, noha a régió fő jövedelmi forrását jelentette a fejőstehéntartás. A gyár Székelyföld válasza a gazdasági válságra – értékelte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a megnyitón.
A létesítmény egyrészt biztos felvásárló piacot jelent a környék tejtermelőinek, másrészt pedig felszámolja a tejár megállapításának a feldolgozók által diktált eddigi egyoldalúságát. A remények szerint jobb árban értékesíthetik a saját üzemükben a tejet a termelők, mint eddig, ami minden bizonnyal ösztönzően hat majd az ágazatra.
A város számára is pozitívum az egykori vajgyár újraindítása, hiszen munkahelyeket teremt.
A dán modell alapján vágtak bele a térség bátrabb gazdái a szövetkezeti feldolgozó létrehozásába.
Az üzletek polcain várhatóan jövő év elején jelennek meg a „Târnalac" márkájú tejtermékek. Fogyasszák őket bizalommal, hiszen a termékek a Székelykeresztúr környékén megtermelt tejből, a gazdák saját feldolgozójában készültek – ajánlották a büszke tulajdonosok. Hompoth Loránd csikitvonline.ro

A víz és a termőföld lesz a legdrágább kincsünk

Rédai Botond | 2012.12.20.
Egyre szélsőségesebb lesz az időjárás a jövőben, erre pedig nem árt felkészülni – véli Török Jenő. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint gazdálkodás szempontjából viszontagságos év volt az idei, a szárazság okozta károk pedig minden eddigieket felülmúltak. A szakember úgy vélte, az öntözőrendszerek kiépítése immár Csíkban is létfontosságú lesz a közeljövőben.
Öntözött terület a Fiság patak mentén. A déli megyékhez hasonlóan Csíkban is nélkülözhetetlenné válhat a közeljövőben a berendezés
„Valóban nagyon változatos és különleges év volt. A hasonlókra fel kell készülni, ugyanis a globális felmelegedés miatt egyre szélsőségesebb lesz az időjárás” – mondta beszélgetésünk kezdetén Török Jenő. A mezőgazdasági igazgatóság vezetője úgy vélte, a legfontosabb az lenne, hogy a gazdálkodók tudatosítsák magukban ennek veszélyét, és készüljenek fel az alkalmazkodásra az új körülményekhez. Így például fontossá válik, milyen növényeket választanak, azon belül milyen fajtákkal dolgoznak, illetve hogy milyen technológiát alkalmaznak a mezőgazdasági munkák során. 
Már nem az, ami volt
„Ezelőtt harminc évvel, amikor tanulmányoztuk Csík és Hargita megye klímáját, két-három éves ciklusokban váltották egymást a szárazabb és csapadékosabb időszakok” – fogalmazott a szakember. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kilencvenes években, illetve a kétezres évek első felében ezek az időszakok már évente váltották egymást. „Az utóbbi periódusban azonban ugyanazon éven belül vannak szárazabb és csapadékos hónapok. Ennyire leszűkült az intervallum” – magyarázta. 
Meg kell tartani a csapadékot
„Arra kellene figyelmet fordítani, hogy amikor sok a csapadék, valamilyen módon tároljuk a vizet. Ne hagyjuk, hogy úgymond leszaladjon a vidéken” – tanácsolja Török. A mezőgazdasági szakember szerint a probléma gyökere tulajdonképpen a hetvenes évekre nyúlik vissza. Abban az időszakban ugyanis a minél nagyobb szántófelület kialakítása érdekében sok területet lecsapoltak, a folyókat szabályozták. Ennek következménye például, hogy Csíkban az Olt vízszintje négy méterrel alacsonyabban van, mint az említett beavatkozások előtt, a délibb vidékeken ez a szám akár a dupláját is eléri. A folyót ellátó patakok vízszintje is csökkent, ez pedig magával hozta a talajvíz szintjének a csökkenését is. Török szerint eddig ez a probléma nem igazán volt érzékelhető, hiszen a jó minőségű talajok a kapilláris jelenségnek köszönhetően (a talajszemcsék közti kisméretű hézagokban a víz nem követi a közlekedő edények törvényét, hanem a kapilláris jelenségek következtében a vízszintnél magasabbra emelkedik) feljebb tudták hozni a talajvíz egy részét, illetve a mély gyökerű növények is el tudták érni az ezt tartalmazó réteget. Most viszont olyan mélyen van a talajvíz, hogy oda még a gyökerek sem érnek le. Ugyanakkor emiatt az említett kapilláris jelenség sem tudja kifejteni hatását.
A szakember elmondta, szintén nagy problémát jelent a tőzeges területek fokozatos elsivatagosodása, amelyek így például sokkal könnyebben begyulladnak. Természetesen ez utóbbi jelenséghez az emberi felelőtlenség is jelentősen hozzájárul. „Ha ma kellene dönteni erről, határozottan azt mondanánk, nem szabad lecsapolni. Bajorországban például egy mezőgazdasági kampány keretében a 30-as években lecsapolt tőzeges területeket visszaláposítják...”
Mit lehet tenni?
„Többször is beszéltünk arról, és nyomatékosítottuk parlamenti képviselőink körében is, hogy például az árvízvédelmi munkálatokat ezután összetettebben kell végezni” – említette Török Jenő. Véleménye szerint ezek során arra is gondolni kellene, hogy a tavaszi és őszi csapadék egy részét valamilyen formában tárolni lehessen. Ezért például a lecsapoló csatornákat időnként le kellene zárni, hogy a szárazság idején az ezekben felgyűlt vízzel öntözni tudjanak a gazdák. Vagy az egyes patakok mentén kisebb mesterséges tavakat lehetne létrehozni, amelyek szintén a nyári öntözésekhez szolgáltatnának kellő vízmennyiséget. „A lényeg az lenne, hogy a szélsőséges állapotokra kellőképpen fel tudjunk készülni” – hangsúlyozta. 
Csíkban is jól jönnének az öntözőrendszerek
„Évekkel ezelőtt készítettünk már egy szárazságvédelmi stratégiát. Az utóbbi időszakban pedig minden lehetséges fórumon, illetve politikai szinten is hangsúlyozzuk, hogy a 2014–2020-as támogatási ciklusban ne csak a déli megyéket részesítsék előnyben az öntözőrendszerek kiépítésének támogatásánál. Bukarestben lehet, úgy hiszik, a hegyek között rengeteg a csapadék, de azt látni kell, hogy nekünk is egyre inkább szükségünk van ezekre a berendezésekre” – jegyezte meg Török Jenő. Mint kifejtette, hangzottak el már olyan javaslatok, hogy egy átfogó tanulmányt kellene készíteni arról, miként lehet a csíki termőföldeket öntözhetővé tenni. „Úgy látom, a víz és a termőföld lesz a legdrágább kincsünk. Vannak országok, ahol sokkal kevesebb a csapadék, mint nálunk, mégis jut az öntözésre. Mi el voltunk egy kicsit kényelmesedve, mert régebb nem voltak ilyen gondjaink” – hívta fel a figyelmet az illetékes. 
Egyre kevesebb a burgonyatermesztő
A burgonya esetében észrevehető, hogy szinte minden évben csökken az ezzel beültetett terület. Néhány évvel ezelőtt 15 ezer hektáron is termett a megyében, most eljutottunk oda, hogy a burgonyaföldek kiterjedése alig éri el a 10 ezer hektárt. És ez a szám tovább fog csökkenni” – véli a mezőgazdasági szakember. Hozzátette, ezzel ellentétben az őszi búzával bevetett terület nagysága mintegy 10-11 százalékkal nőtt. Érdekesség, hogy Csíkban és Gyergyóban ez a növekedés 15-20 százalékot is kitesz. „Könnyebben eladható, ezért választják egyre többen a búzát, gabonát. Sokan teljesen lemondanak a burgonyatermesztésről, vagy csak önellátásra rendezkednek be. Egy kisebb réteg pedig nagyobb üzemtermelésre vált át” – vázolta a székely „kenyér” jelenlegi helyzetét Török. 
Az egyénieskedés csak károkat okoz
„Nem úgy jönnek már az autók, mint régen, hogy a portáktól szedjék össze a burgonyát. Olyan helyre mennek, ahol egy óra alatt meg tudnak rakni egy 20 tonnás kocsit. Erre a piaci változásra már rég rá kellett volna készülni. A tavaly is nyomatékosítottuk a szövetkezetek létrejöttének fontosságát, hogy legalább az értékesítés közösen történjék” – mondta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője. Kifejtette, egyes településeken épülnek raktárak, válogató gépeket vesznek, próbálnak megfelelni a piac igényeinek. Problémát jelent viszont az egyes gazdák magatartása. „Az nem működőképes, hogy mikor könnyű eladni, nem kérünk a közösből, mikor pedig nehéz az értékesítés, akkor a társastól várjuk a megoldást. A tejtermelők például felismerték ezt, ezért sokkal jobban és eredményesebben tudnak értékesíteni” – jelentette ki. 
Kedvező előjelek
„Reméljük, a jövő esztendő jobb lesz az ideinél. Pozitív előjel ezzel kapcsolatban, hogy az őszi vetések húsz éve nem voltak ilyen szépek” – fogalmazott Török Jenő. Elmondása szerint az őszi csapadék nem pótolta teljesen a kiesett csapadékmennyiséget, ám elég volt ahhoz, hogy a talajréteg felső 10-15 centiméterét beáztassa, így az őszi vetések jól kikeltek. „Ez még nem jelenti azt, hogy jó termés lesz. Ez a téltől is nagyban függ. Igazán megítélni majd Szent György napja körül lehet ezt” – zárta mondandóját a mezőgazdasági igazgatóság vezetője

2012. december 19., szerda

Nagyzerindi Hangya tagok 1930-ban

Kellemes meglepetés ért bennünket amikor az alábbi képet megkaptuk egy nagyon kedves zerindi olvasónktól. Kiss-Gál Csilla tanárnőnek nagyon szépen köszönjük! Erdélyi Hangya szerk.

2012. december 17., hétfő

Megújult a testvér Hangya weblapja! Olvassák Önök is!


Gyulai Hangya

Gyulai Hangya Szociális Szövetkezet

    005-01-b-uzletresz_Hangya
    SZÖVETKEZETI HÍRLEVÉL
    Kedves Hálózati Tagunk!
    Ezúton engedje meg, hogy néhány hasznos információt megosszunk Önnel, a 2013-as év alakulására és a szövetkezeti rendszerünk továbbfejlesztésére vonatkozik:
    Hamarosan lezárjuk a 2012-es évet és összegezzük azokat a tapasztalatokat, amelyek ebben az évben a Háztáji Gazdálkodó Hálózat akció kimeneteléről rendelkezésünkre állnak.
    Szövetkezetünk élete hamarosan gyökeresen megváltozik, ugyanis módosítottuk az alapszabályt annak érdekében, hogy akik a hálózati akcióban részt vettek és sikeresen gazdálkodtak, azok hivatalosan is a szövetkezet tulajdonosai, aktív tagjai legyenek. Ehhez a hálózati tagokat fel fogjuk időben keresni és a tagfelvételi testület elé fogjuk szólítani. Előzetesen azonban felmérjük, hogy ki az, aki hivatalosan is taggá szeretne válni. A jövőben csak a tag-tulajdonosok számára fogunk a szövetkezet által indított programokat és lehetőségeket biztosítani. A tag-tulajdonosi viszony a különféle mértékű kibocsájtott részjegyek megvásárlásával és a tagfelvételi bizottság pozitív döntésével fog létrejönni. A részjegy megvásárlásával a tag a szövetkezet tulajdonosává válik, ahol a döntési folyamatokba is bekapcsolódhat. Egy részjegy összege 1.000 ft, és már egy darab megvásárlásával is létrejöhet a tulajdonosi viszony. A részjegyek után befizetett összeget le kívánjuk kötni, ez fogja a szövetkezet közösségi alapját képezni, mindemellett a napi működést és a programok finanszírozását is biztosítanunk kell, ehhez más forrásokat kívánunk a jövőben felhasználni. A részletes szövetkezeti elven működő modellt – amely az 1800 – as évek „Hangya” szövetkezeti modelljét veszi alapul – reményeink szerint hamarosan is be tudjuk majd mutatni Önnek, amennyiben december 31-ig nyilatkozik arról, hogy tag kíván lenni. (Megjegyzés: a vásárolni kívánt részjegyek számának a szövetkezet döntéshozatalában nincs jelentősége. Mindenkinek ugyanannyi szavazati joga lesz, függetlenül attól, hogy hány részjegy birtokosa.)
    A hálózat tagjainak a napokban fogjuk postázni a nyilatkozatokat, amelyben kérjük a részjegyek jegyzéséről szóló szándékok írásbeli megtételét. A kitöltött nyilatkozatokat december 31-ig várjuk a szövetkezeti irodánkban!

    Jelentős összegeket kap az uniótól a Duna-stratégia

    Forrás: Kossuth Rádió, Vasárnapi újság | 2012. december 17.
    Budapesten rendezték meg a Duna-medencei vidékfejlesztési fórumot, ahol arról is szó volt, a térségek közötti különbségeket enyhítheti a most formálódó Duna-stratégia.
    Az Európai Unión belül a nagy nyugati országok által befizetett felzárkóztatási támogatások haszonélvezői éppen a befizető államok vállalatai, amelyekhez a kohéziós pénzek hatvan százaléka áramlik vissza. Az aránytalanságok enyhítéséről is szó volt a Duna-medencei vidékfejlesztési és kohéziós fórumon.
    A Duna meghatározó gazdasági erejű – ezért hozták létre az érintett országok a Duna-stratégiát. Ám amikor a folyóról van szó, nemcsak a mederszabályozás és a vízminőség lényeges kérdés. Tíz országban tárgyalták ezekben a napokban a Dunával összefüggésben az unió közös agrárpolitikáját és a vidékfejlesztését.
    A héten Budapesten rendezett szakmai tanácskozás egyik résztvevője, Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke a Vasárnapi újságban emlékeztetett rá: a Duna-stratégiában érintett nyolc országból két állam nettó befizető az EU-ban, a másik hat pedig a kohéziós alapból részesedők közé tartozik. A befizetők szeretnék csökkenteni a felzárkóztatásra szánt forrásokat, ez azonban azzal veszélyezteti a Duna-stratégiát, hogy az csak kommunikációs játékká válik, céljait nem lehet végrehajtani. Nem lehet megengedni, hogy a szegényebb államok, amelyek munkaerőt adnak a Nyugatnak, külső körbe szoruljanak, és két- vagy háromsebességes Európai Unió legyen a jövőben. A legkisebb falunak is lehetőséget kell biztosítani a fejlődésre – ebből nem lehet engedni – tette hozzá Szilvássy István.
    A Duna-medence 85 százaléka vidékies térség, ami eddig nem jelent meg igazából a stratégiában, ezért a budapesti tanácskozáson kiemelten erről volt szó. Mint a területfejlesztő szövetség vezetője elmondta, a Duna-medence vidékfejlesztési és tájgazdálkodási klaszterét kívánják létrehozni. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a Duna-stratégia valószínű, a területi együttműködési programokon keresztül fog jelentős összegeket kapni – nyilatkozta Szilvássy István, a szervezet elnöke. Mácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője pedig azt mondta a Vasárnapi újságban, hogy bár nagyprojektek is vannak benne, a stratégia a kisebb, mezőgazdaság és erdészet által meghatározott vidéki térségek együttműködéseként is értelmezhető.
    Dobó Róbert, a szerbiai Magyarkanizsai Vállalkozók Szövetségének szóvivője a Kossuth Rádió vasárnap reggeli műsorában elmondta, számukra a legnagyobb probléma, hogy a gazdaság a korábbi embargók és háborúk miatt nehéz helyzetben van, magas a munkanélküliség. Éppen ezért minden lehetőséget ki kell használniuk a kapcsolatépítésre, ezáltal a külföldi beruházások élénkítésére. A Duna-stratégia lehetőséget biztosít a partnerek megtalálására, a közös gazdasági projektekre. A folyót turisztikai célokra és szállítmányozásra is jól ki lehet használni – tette hozzá a szerbiai szervezet munkatársa.


    2012. december 15., szombat

    Emléknap


    2012. december 14., péntek

    HORVÁTH KERTÉSZETI ÁRUDÁK

    A 1990-ben alapított HORVÁTH KERTÉSZETI ÁRUDÁK folytatása a 1920-as évek óta működő családi kertészetnek, amelyet a mostani tulajdonos /Horváth László/ nagyapja alapított.
    Azóta a családi hagyomány tovább folytatódott és így alakult ki a Tiszántúl egyik legnagyobb kertészeti árudája.
    A kertészet jelenleg is családi vállalkozásként működik és immár a 4. generáció is aktívan részt vesz kertészetünk üzemeltetésében.
    Szabolcs- Szatmár- Bereg megyében Nyíregyházán és Nagykallóban /központi telephely/ rendelkezünk árudával, még Hajdú- Bihar megyében, Hajdúnánáson nyitottunk kertészeti üzletet.
    A növényeinket túlnyomó részben konténerekben neveljük, így a kertészetünk a téli fagyokat kivéve, egész évben ültethetik kedvenc növényeiket.
    Az őszi és tavaszi fű ültető szezonban szabadgyökeres gyümölcs-, szőlő- és rózsa oltványok ,illetve fűldlabdás örökzöldek gazdagítják a kínálatot.
    Több száz féle növényen kívül nálunk megtalálják a szép kerthez szükséges kellékeket.
    Park- és kertépítőknek, önkormányzatoknak 10% árengedményt biztosítunk!
    Egész napos nyitva tartás, ingyenes szaktanácsadás!
    Árudáink
    1. Nagykálló Kertészeti áruda
    2. Hajdúnánás Kertészeti áruda
    3 Hajdúnánás Kertészeti áruház és Virágbolt
    4. Nyíregyháza-Sóstó Kertészeti áruda
    5. OÁZIS Kertészet-Nyíregyháza
    Több száz visszajáró megelégedett ügyféllel rendelkezünk, mindez az állandó, megbízható minőségnek, széles választékunknak és diplomás
    eladóink hozzáértésének köszönhető.
    A Magyar Kertészeti Árudák Egyesülete többször nekünk itélte a Kiváló Áruda címet /2000-2001, 2002-2003, 2004-2005, 2006-2007, 2008-2009/.
    Három kertészgeneráció tapasztalatával várjuk, hogy az ön kertje legyen a legszebb!
    Éljen a lehetőséggel és nézzen be hozzánk!
    Üdvözlettel: Horváth László

    2012. december 11., kedd

    Mesék szárnyán – 2. forduló

    Mesék szárnyán – 2. forduló
    Demény Ágnes 2012. december 11.
    Múlt héten tartották az egyre népszerűbb mesevetélkedő második fordulóját a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében. Ezúttal tíz iskolából 28 csapat mérkőzött meg, a tét Bajor Andor újabb négy meséjének az ismerete: Ólom apó gyermekei, Korsmoképű, Fölséges harapnivalók, A legbátrabb nyúl.
    A csapatok írásbeli játékos feladatokat kaptak az olvasott mesékkel kapcsolatosan, a második fordulóból 14 csapat jutott tovább, melyek listáját az alábbiakban közöljük, nem az elért pontszám sorrendjében: Aurel Vlaicu Általános Iskola Arad – Okostojások (III), Aurel Vlaicu Általános Iskola Arad – Nap (IV), Pécskai 2-es számú Általános Iskola, Erdőhegy Általános Iskola- Barátnők (IV), Csiky Gergely Főgimnázium – Csillagszemű rókák (III), Szivárvány virág (III), Bad Boys (IV), Okos tojások (IV), Bűbájos boszorkák (IV), P. Godó Mihály Általános Iskola Kisiratos – Kukucsiék (IV.) és a Flinstone család (IV.), Zerindi Tabajdi Károly Általános Iskola – Tappancs (II–IV.), Majláthfalvi Általános Iskola – Pöttyösök, Aron Cotruş Általános Iskola – Gubicsok.
    A továbbjutó csapatok ismét megmérkőzhetnek februárban, a mesevetélkedő harmadik fordulóján.

    2012. december 7., péntek

    Rápirított a miniszterekre egy küldött a dohai csúcson

    Környezetvédő tüntetők Katarban. Fotó: AP/Osama Faisal via HuffPost

    Ám még Christiana Figueres, az ENSZ fő klímatárgyalója sem remél drámai eredményeket. “A környezetvédelmi miniszterek elfogadnak majd egy politikailag kiegyensúlyozott koncepciót, amely azonban senkit nem fog lázba hozni” – idézte Figueres véleményét aDeutsche Welle. A nehézkesen haladó klímatárgyalások illetékesei már óvakodnak attól, hogy hasonló várakozásokat keltsenek, mint a 2009-es koppenhágai klímacsúcs előtt, aholBarack Obama aktív részvétele ellenére sem születtek eredmények.
    A tájfun sújtotta Fülöp-szigetek küldötte csütörtökön drámai hangú felszólalásban követelte az ENSZ-csúcson résztvevő minisztereket, hagyják a politikai nézetkülönbségeket, és tegyenek konkrétan lépéseket a globális felmelegedés visszafogásáért – írja a Huffington Post.

    Fotó: KARIM JAAFAR/AFP/Getty Images

    Naderev Sano szerint amíg a küldöttek vacillálnak, az emberek szenvednek, tragédiák történnek nap mint nap, nemcsak a Fülöp-szigeteken, hanem szerte a világban. “Nyissátok ki a szemeitek, lássátok a kemény valóságot, amivel szembesülünk. A miniszterekhez szólok. A munka hozadéka nem az kell legyen, amit politikai főnökeink akarnak. Arról szól az egész, mit követel 7 milliárd ember. Nincs több késedelem, nincs több kifogás. Hagyjuk, hogy Doha az a hely legyen, ahol megtaláljuk a közös politikai akaratot, hogy megfordítsuk a dolgok menetét” – mondta beszédében a küldött.
    A szokatlanul kemény hangvételű hozzászólás akkor érkezett, amikor már a küldöttségek egy részén eluralkodott a reménytelenség, hogy semmi konkrétumban nem tudnak megegyezni a pénteken záruló csúcstalálkozón.

    Fotó: KARIM JAAFAR/AFP/Getty Images

    Úgy tűnik, a gazdag és a fejlődő országok közötti ellentéteket továbbra sem sikerül áthidalni. A fejlődő országok nem hajlandók elkötelezni magukat a károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett, mivel attól tartanak, ezzel ipari fejlődésüket korlátoznák. Az Európai Unió ugyan jelentős egyoldalú vállalást tett – 2020-ig legalább 20 százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását -, de további 30 százalékos csökkentést már csak feltételekkel hajtanának végre.
    Továbbra is vita van arról, hogy a kiotói vállalásokat 2013. január 1-től milyen időtávra hosszabbítsák meg. Az EU, Kína, India, Brazília és Dél-Afrika nyolc évet javasol, kisebb fejlődő államok öt éves hosszabbítást támogatnának.