2013. május 31., péntek

Magokról

Kedvezőtlen helyzetbe kerülhetnek a gazdák egy új törvénytervezet miatt

2013.05.31. 
Nem vásárolhatnak mezőgazdasági földterületet azok a magánszemélyek, akiknek nincs mezőgazdasági végzettsége, a megvásárolt területeket nem lehet eladni tíz éven belül, ugyanakkor a bérelhető és megvásárolható mezőgazdasági területek nagyságát is korlátozzák – áll a kormány egyik törvénytervezetében. 
Eszerint a vásárlóknak bizonyítaniuk kell, hogy van mezőgazdasági végzettségük, és legalább 5 évig dolgoztak ezen a szakterületen. A tervezet az egy személy tulajdonában lévő területek felső határát is korlátozni akarja. A megvásárolt parcellákat 10 évig nem lehet majd eladni, ugyanakkor 20 évig nem lehet ezeket kivenni a mezőgazdasági forgalomból és általános rendezési tervvel sem lehet beltelkesíteni. 
Románia 2007-es uniós csatlakozásakor vállalta, hogy 2014-től lehetővé teszi külföldi állampolgárok számára is a romániai földvásárlást. Mindezek ellenére az elmúlt években jelentős területek kerültek külföldi befektetők birtokába, akik Romániában bejegyzett cégeken keresztül vásároltak mezőgazdasági területeket.
A román mezőgazdasági miniszter nemrég azt nyilatkozta, túl késő van már ahhoz, hogy Románia szigorításokat tegyen ennek érdekében. Traian Băsescu államfő viszont úgy vélte, az állam feladata egy olyan ügynökség létrehozása, amely a földek elsődleges felvásárlási jogkörével rendelkezik abban az esetben, ha a tulajdonosok el akarják adni a mezőgazdasági területeket. VoxFm Rádió / 7hatar.ro

Veszélyben a szotyori retek is – Eltűnhetnek a háztáji vetőmagok

2013.05.30. 
Pár év múlva eltűnhetnek a piacokról a háztáji kistermelők

Eltűnhetnek a piacokról a jellegzetes zöldségek, gyümölcsök. Egy uniós szabályozás meghatározná, milyen fajtájú paradicsomot, uborkát, epret szabadna árusítani. Olyan fajtákat engedélyeznének, amelyeket bejegyeztek az európai nyilvántartásba.
A bejegyzés fajtánként 12 ezer euróba kerül, így a kistermelőknek aligha lesz rá pénzük, és nem tehetnek majd mást, mint hogy a nagy vetőmaggyárak magvaiból termesszenek. A saját célra megművelt veteményes nincs veszélyben, mert a tervezet céljai között nem szerepel a hobbikertek szabályozása, viszont a forgalomba kerülő zöldségeké és egyéb növényeké igen. Tehát, ha Mari néni szeretné a piacon eladni a paradicsomát, eleget kell tennie az előírásoknak.
A rendelkezés egyik sokat kritizált következménye számos tájfajta kihalása lehet. Tájfajtának az olyan növényeket nevezik, amelyek egy adott tájegységen belül régóta teremnek. Háromszéken ismert tájfajta a szotyori retek, a fehéres-lilás hosszúkás zöldség vetőmagját évről évre a szotyoriak termesztik, és annyira magukénak tekintik a fajtát, hogy vetőmagot nem adnak ki a kezükből. Erősen a köztudatba ivódott még a csernátoni káposztamag, amelyet szintén kiskertekben állítanak elő évről évre.
A tájfajták már így is eltűnőfélben vannak, az elmúlt ötven év alatt az európai zöldség- és gyümölcsfajták nyolcvan százaléka járt így. Ilyen tekintetben az európai trend Romániát sem kerülte el, az ország uniós csatlakozását követően teret nyertek a hibridek, és háttérbe szorultak a tájfajta vetőmagok. Például 2000 előtt nyolc tájfajta kukoricát termeltek az ország 399 településen, de 2008-ban Suceava megyében már csak három hagyományos fajtát tudtak azonosítani. Máramaros és Szatmár környékén 100 féle paszuly termesztésére emlékeznek az ott lakók, de 2008-ra már csak 13 paszulyfélét tudtak begyűjteni erről a vidékről. 
A Suceaván működő növényi génadatbank jelenleg 403 növényfaj 17 704 mintáját őrzi. A tájfajták nagy előnye, hogy évszázadok során alkalmazkodtak a helyi terephez, az adottságokhoz, így a betegségekkel szemben ellenállóbbak, nem szorulnak vegyszeres kezelésre.
A szakemberek szerint, ha a tervezet érvénybe lép, Románia lesz az unión belül a legrosszabbul érintett ország, mert több mint négymillió kistermelő kerülhet ki a piaci körforgásból. Ennek folyományaként a fogyasztóknak sem lesz többé lehetőségük, hogy ízletes és vegyszermentes kerti zöldséget vásároljanak, mert a piacokat még inkább el fogja lepni az erősen vegyszerezett, ízetlen importáru.
A kézdivásárhelyi piacon a sárfalvi Mojzi Gabriella kiskertjéből árul szezonzöldségeket, tavaszi palántákat. Azt mondja, sok vetőmagot ő maga állít elő, mert az üzletben található, multik által csomagolt nem mindig válik be, a növények nehezebben alkalmazkodnak a helyi klímához, kisebb arányban életképesek, mint a házi vetőmagból kikelt palánta. Gabriella a kiskertből származó zöldségeket azért termeszti, mert a nyugdíj mellett kiegészítő jövedelemforrást jelent. Eddig nem is hallott a vetőmag-lobbiról, arról, hogy milyen intézkedésekben gondolkodnak az EU-ban. 
„Ha csak a multik magjait használhatom, vagy a saját vetőmagomat 12 ezer euróért kell szabadalmaztassam, akkor biztosan nem jövök többet a piacra. Így is nagyon sok a kiadás, jövedelmi adót fizetünk, asztaldíjat a piacon, úgyhogy meghúzzuk magunkat és beosztjuk a nyugdíjat” – mondja.
Az intézkedéscsomag jelenleg az Európai Parlament és Európa Tanács asztalán van, jelen szakaszban az valószínűsíthető, hogy 2016-ban lép majd hatályba. Orosz Anna Székely Hírmondó

2013. május 30., csütörtök

Vidékről vidékre - Erdély borai

2013.05.30 szerző/forrás: webszerk
A mennyei nedű valamikor kincset ért Erdélyben, de a szakemberek úgy vélik, nemcsak múltja, de jövője is van a borászatnak mifelénk.
A következő szinte félórában sok mindent megtudunk az isteni eredetű italról, a többi között azt, hogy milyen a jó bor, illetve hogy milyen ember a borász, szó lesz az erdélyi borfogyasztási szokásokról, és, hogy a politikáról, a gazdaságról ma se feledkezzünk meg, azt is megtudhatják, hogy a szőlészet-borászat az első helyen áll a mezőgazdaságban, az uniós pénzek lehívását illetően, hogy évente több ezer hektár szőlőst telepítenek Romániában.
Emeljük poharunkat, tehát, a hazai borászatra! Egészségünkre! Bárdos Máriát hallják: Mézesfehér, királyleányka, bánáti rizling, mustosfehér, furmint, jardovány és erdei, kadarka, fekete leányka – íme néhány Erdély honos szőlőfajtái közül. A szőlészet-borászat az erdélyi kultúra része, alapjait tájainkon is a bencés szerzetesek fektették le, akiknek Szent István király kiterjedt földbirtokokat adományozott, ahol szőlőt műveltek és borászkodtak.
A Hunyadiak és Mátyás király ideje alatt a termelés olyan jelentőssé vált, hogy oklevelek szerint 15. század második felében már erdélyi borokat szállítottak Magyarországra, sőt a királyi udvarba is! Az első hivatalos földmérést és összeírást Erdélyben II. József végeztette el, a 18-adik században, akkoriban Erdélyben a szőlőterület több mint 58 ezer hektárra volt tehető, a termés jó évjáratban egymillió hektoliter bor volt.
Hagyománya van, tehát a borászatnak Erdélyben, de van-e jövője, kérdeztük dr. Balla Géza borásztól, aki immár több éve tölti be az Erdélyi Szőlőhegyek elnevezésű borszemle zsűrielnöki tisztségét.
Az erdélyi borászatról, borfogyasztási szokásokról beszélgettünk. Milyen a jó bor, illetve milyen ember a borász – kérdeztük a szakembertől
Az erdélyi borkultúra megőrzésében, terjesztésében, a helyi borok népszerűsítésében, de minőség biztosításában is fontos szerepet játszanak a borkoóstolók, a versenyek – véli a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, Sebesyén Csaba.
Az RMGE május első szombatján 14. alkalommal szervezte meg az Erdélyi Szőlőhegyek elnevezésű borverseny. Az erdélyi borok legrangosabb szemléje idén a Kolozs megyei Tordaszentlászlón zajlott. A községközpont és környéke nem bortermő vidék ugyan, de valamikor a nagyenyedi bor útja egyik állomásaként tartották számon. Borszemlét nemcsak bortermő, hanem borfogyasztó vidéken is lehet tartani, véli az RMGE elnöke, Sebestyén Csaba:
Eddig az erdélyi borászat esélyeiről, a jó borról és a borászról beszélgettünk.
Borkóstolóra most térjünk be egy étterembe, hisz az étel és a bor elválaszthatatlan – véli Tamás István tordaszentlászlói vendéglátó-vállalkozó:







Kishegyes: A vidékfejlesztés "szelíd" módszerét bemutató konferencia

2013. május 30. 
Dr. Celluska Frindik Erzsébet és Zsidai Erzsébet


Az Európai Unió által támogatott, határon átívelő projektum keretében a nyitókonferenciát tartottak meg ma Kishegyesen, a falu- és tanyagondnoki szolgálat működtetésének témájára. A rendezvényt Zsidai Erzsébet, a projektum egyik hordozószervezete, a kishegyesi Női Fórum elnöke nyitotta meg, majd dr. Celluska Frindik Erzsébet községi elnök az idősekről és a rászorulókról való gondoskodás fontosságáról szólt az egybegyűltekhez. Csörszné Zelenák Katalin, a kecskeméti székhelyű Falugondnokok Duna–Tisza közi Egyesületének ügyvezető elnöke ismertette a több fázisból álló projektum részleteit, majd pedig dr. Bordás Ákos, a Magyar Nemzeti Erőforrás Minisztériumának főosztályvezetője az anyaországi tapasztalatokról és a magyar kormány vidékfejlesztési stratégiájáról beszélt. A továbbiakban Juhász Bálint, a Tartományi Gazdasági, Foglalkoztatásügyi és Esélyegyenlőségi Titkárság titkárhelyettese: Falugondnoki szolgálat – munkalehetőség és esélyegyenlőség címmel tartotta meg előadását, majd Mackó József, a magyarországi Kelebia polgármestere a sikeresen működő kelebiai tanyagondnoki szolgálatot mutatta be. A konferencia további részében mgr. Nadežda Satarić, a belgrádi Amity civil szervezet elnöke tartott előadást, végül pedig Zsidai Erzsébet a kishegyesi falugondnoki szolgálat eddigi tevékenységének tapasztalatait is megosztotta a jelenlévőkkel.
Csörszné Zelenák Katalin – aki 2012-ben Magyarországon elsőként vehette át a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által alapított Az év vidékfejlesztője díjat – a kishegyesi konferencián a falugondnoki szolgálat működtetését a vidékfejlesztés "szelíd" módszerének nevezte. Elmondta, hogy a Falugondnokok Duna–Tisza közi Egyesülete 1997 novemberében alakult, összefogva Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest megye falu- és tanyagondnokait, a falugondnoki szolgálat fejlesztéséért tevékenykedő polgármestereket, jegyzőket, önkormányzati szakembereket, önkéntes segítőket és mindenkit, aki felismerte a vidék problémáinak jelentőségét. 
Az egyesület már megalakulásakor célul tűzte ki a falugondnokságok szakmai munkájának, a falvak és a tanyás térségek hátrányos helyzetének javítását. A hálózatépítés, az együttműködés szándékával képzéseket, szakmai programokat szerveznek, segítik a falugondnokokat a kapcsolatépítésben. A falugondnokság gyakorlatának népszerűsítése érdekében már számos szakmai programot szerveztek. A kishegyesin kívül szakmai konferenciát szerveztek már Horgoson, valamint szakmai programon vettek részt Szabadkán is, a falugondnokság megismertetése érdekében. Tóth Péter

Újabb tagokat is várnak a Góbé termékek népes családjába

A Góbé terméknév ma már nem csak az udvarhelyszéki, de a megyehatárokon átívelően, a sepsiszentgyörgyi háztartásokban is ismert, a minőség, a helyi értékek és ízek fémjelzője. Boros Csabával, a Góbé néven meghonosodott kezdeményezés ötletgazdájával beszélgettünk az indulásról, a dinamikus fejlődésről, és arról, miért tartja szívügyének a helyi termelők és a helyi gazdák felkarolását.
– Hogyan kerül be egy termék a Góbé családba, és miért ajánlja ezeket a vásárlóknak?
– Mielőtt egy termék Góbé termékké válna, egy szakemberekből álló bizottság bírálja el, hogy megfelel vagy sem az elvárásoknak, minőségileg és összetételében, hiszen Góbé termékeink hagyományosságuk mellett egészségesek is. A készítmények nagy része színezék- és tartósítószer mentes, házias ízvilág jellemzi. Termelőink érezhetően lelket is tesznek mindabba, amit előállítanak. Hálásak vagyunk a kistermelőknek és vállalkozóknak a nyitottságukért, továbbá, a Góbé termékeket felkaroló vásárlóközönségnek, hogy fontosnak tartják a helyi termelők, gazdák megerősítését.
– Mit takar az egyre több Góbé terméken olvasható „házi” jelző?
– Góbé termékek közé nem kizárólag a piacon már létező termékeket sorolhatunk. Támogatunk minden olyan kezdeményezést is, mely hagyományainkat, kultúránkat őrzi és ápolja. Termelőinkkel együtt kialakítottunk a Góbé termékek között egy prémium kategóriát, mely termékeket „házi” név alatt találja meg a vásárló. Ezen termékek (házi vaj, muzsnai házi tejföl, házi pityókás kenyér stb.) kiváló alapanyagokból, teljes mértékben hagyományos módon készülnek, és ehhez maximális minőséget biztosítanak. Még ha első látásra magasabbnak is tűnhet ezeknek a termékeknek az ára, nem szabad megfeledkeznünk, hogy kimagasló gondossággal, szívüket-lelküket beleadva állítják elő a termelők. Sokszor régi családi receptek alapján készülnek, ahogy elődeink tették. Mivel termelőink nem ismernek kompromisszumot a minőség terén, kevesebb mennyiséget tudnak előállítani belőlük.
– Mi készteti a kistermelőket arra, hogy betársuljanak a Góbé körébe?
– A Góbé termékek egyre szélesebb körben nyernek elismerést és egyben támogatást is a piacon, ezért kijelenthetjük, hogy azon termelők, illetve kereskedők, kik partnereinkké válnak, egy növekvő hazai piacot segítenek elő. Vásárlóink nem csupán Hargita megyében ismerik és igénylik a Góbé termékeket, hanem most már Kovászna megyében is. A Góbé termékek fogyasztói közel egy év alatt tudatos vásárlóivá váltak a termékeknek, fontosnak tartják eszmei értékeit is. A tény, hogy közel 40 termékből mára már több mint 120 minőségi Góbé terméket sorolhatunk fel és több mint 27 termelőt (egész Székelyföldről: a hajdani Aranyosszékről, Háromszékről, Csík- és Udvarhelyszékről), csak megerősít bennünket abban az elképzelésben, hogy idővel újra saját lábára állíthatjuk Székelyföld gazdaságát.
– Hogyan csatlakozhat a kisvállalkozó a Góbé termékcsaládhoz? Nyitottak az ilyen kezdeményezések irányában?
– Természetesen, hiszen a Góbé termék helyi termelőktől, helyi kereskedővel, helyi embereknek készül. Ezennel fel szeretnénk hívni a helyi termelők, kisvállalkozók figyelmét, hogy abban az esetben, ha úgy vélik, hogy termékeikkel erősíteni kívánják helyi közösségünket, helyi gazdaságunkat, bármikor kapcsolatba léphetnek velünk a gobetermek@gobetermek.ro e-mail címen vagy megkereshetnek személyesen is székhelyünkön, a Rákóczi Ferenc utca 90. szám alatt

2013. május 27., hétfő

Schweighofer-ügy – A Zöld SzékelyFöld Egyesület és a Zöld Erdély Egyesület állásfoglalása

2013.05.27. 
A Zöld SzékelyFöld és Zöld Erdély Egyesületek határozottan ellenezik a Rétyre tervezett Schweighofer beruházást, annak elfogadhatatlan mértékű természetromboló hatása miatt, ezért nyomon követjük a fűrésztelep engedélyeztetési eljárását és minden rendelkezésre álló – civil mozgalmi és jogi – eszközzel fellépünk az erdőpusztító nagyüzem megvalósulása ellen.
Hivatalosan mintegy 17 millió köbméter fát termelnek ki az országban évente. Ehhez azonban hozzáadódik az a felbecsülhetetlen famennyiség, amely illegálisan kerül kivágásra. Köztudott, hogy a fa-maffia mennyire szervezetten és magas szinten működik Romániában, ezért szinte megérinthetetlen. Az a néhány kivételes eset, amikor egy-egy rendőr, erdész vagy politikus fa-maffiában való részvételére derül fény és kerülnek bíróság2 és nyilvánosság elé3, esetleg rácsok mögé4, csak a jéghegy csúcsa, amelyből sejteni lehet a fa-maffia ténykedésében érdekeltek körének valós nagyságát, szervezettségét és (politikai-gazdasági) erejét.
Jelenleg Románia területének mintegy 27%-át borítják erdők, lemaradva a 32%-os európai átlagtól. Az utóbbi tíz évben 280.000 hektár erdő tűnt el nyomtalanul, ez óránként 3 hektár veszteséget jelent!5 A jelenség Székelyföldet nagymértékben érinti, felbecsülhetetlen környezeti és gazdasági károkat okozva. Az erdő ingyenes szolgáltatásai valamennyi ember számára nélkülözhetetlenek és megfizethetetlenek. A részletesség igénye nélkül megemlítjük a vízháztartásban és mikroklímában betöltött stabilizáló hatását, a talaj védelmét, levegőszűrő és oxigéntermelő, valamint esztétikai szerepét, az ember által gazdaságilag is hasznosítható erdei gyümölcsöket, vadállományt, gyógynövényeket, gombákat és a faanyagot. A tarvágással elpusztított erdő helyén igen költséges és munkaigényes új erdőt telepíteni, amely egyrészt az egykorú faállomány miatt érzékenyebb lesz a betegségekre, másrészt csak sok évtized múlva képes ismét annyi környezeti (és gazdasági) hasznot termelni, mint a kivágott erdő. Az erdőirtás közvetett pusztító hatását volt alkalmunk Székelyföldön is megtapasztalni, a csupasz hegyoldalakon lezúduló csapadékvíz elmossa a szabaddá tett talajt és komoly árvizeket, gazdasági károkat okozott már.
Kovászna megye a maga 45%-os erdőborítottságával kivételesen jó helyzetben van, olyan megújuló erőforrással rendelkezik még, amelyre méltán építkezhet fenntartható (!) gazdasági fejlődésének érdekében. Az erdő a Székelyföld egyik legfontosabb erőforrása, gazdaságának egyik alapja és a turizmusnak is nélkülözhetetlen eleme. A székelyek ősi zöld aranya azonban napról napra fogyatkozóban van, amit meg kell állítani. Az ésszerű, fenntartható és értékmegőrző, a természetes megújulásának ütemével egyenértékű fakitermelésen alapuló erdőgazdálkodás megvalósítása Székelyföld jövőjének záloga.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a multinacionális mamutvállalatok, avagy befektetők, nem jótékonysági szervezetek, természetszerűen mindig a saját hasznuk maximalizálása érdekében nyitnak egy-egy telephelyet a világ bármely pontján, bármiféle kötődés nélkül. Őket elsősorban az olcsó nyersanyag és olcsó munkaerő vonzza, amiből gyorsan és minél nagyobbat lehet profitálni, majd továbbállnak. A természet védelme, az erőforrások kímélése és a helyi közösségek segítése számukra többletkiadás, amit minimalizálni kell.
A Rétyre tervezett Schweighofer fűrészüzemnek évi 800.000 köbméter faigénye van. Ez az országosan jelenleg kitermelt famennyiség 5%-a. Ekkora mértékű szívóerő betelepítése Székelyföldre elfogadhatatlan mértékben megnövelné az erdőkitermelést a régióban. Környezet- és természetvédelmi szempontból pedig teljesen mindegy, hogy legálisan vagy illegálisan tűnnek el az erdők, a károkat mindannyian megfizetjük (meglopott erdőtulajdonosok büntetése, újratelepítés költségei, gazdasági kiesés a turizmusban, erdei gyümölcsök, gombák nélkülözése, árvizek és talajcsuszamlások, árvízvédelmi befektetések stb.).
A Zöld SzékelyFöld és Zöld Erdély Egyesület ezért nemkívánatosnak tartja a Schweighofer Székelyföldi megtelepedését és kijelentjük valamennyi civil mozgalmi és jogi eszközt bevetünk ennek megakadályozása és maradék erdeink megőrzése érdekében. Egyúttal arra kérünk minden felelősen gondolkodó székely embert segítsen megállítani ezt, az erdeinket végleg kizsákmányoló beruházást. Egy erős civil mozgalom mindig az emberekre épül, szellemi és anyagi segítségükön áll sikere, így tudtuk megállítani a gyergyóditrói szienitbányát és évekig blokkolni a verespataki aranybánya megvalósulását is.
Végül, de nem utolsó sorban, aggodalmunkat kívánjuk kifejezni, amiért ezt az igen fontos, egész Székelyföldet érintő kérdést a megválasztott és nem megválasztott politikusok meddő pártpolitikai csatározássá degradálják. Kérjük felelős tisztségviselőkként és képviselőkként mérlegeljék a helyzetet, vegyék figyelembe az egész érintett régió érdekeit és hozzanak bölcs döntéseket, amelyek Székelyföld fenntartható fejlődését és szebb jövőjét szolgálják.
Csonta László, elnök, Zöld SzékelyFöld Egyesület Kovács Zoltán Csongor, elnök, Zöld Erdély Egyesület
Kelt. Csíkszereda, Kolozsvár, 2013. május 27.

2013. május 25., szombat

Időszerű kérdések, időszerű válaszok.

Az alábbi cikkre is Bányász József barátunk hivta fel a figyelmünket s mivel sok olvasónknak volt ebben a témában kérdése úgy gondoltuk jó ha Erdélyben is közreadjuk. Köszönet érte a cikkírónak.(Erdélyi HANGYA)
Magamról:
FotómInLandir Művelgetem a kis konyhakertem, miközben próbálom alkalmazni a régi idők kerti praktikáit. Nem nagy a kertem. Ha a közepére állok, szinte minden részét elérem. Közel vannak a növények, közel van a föld. Csak egy nyúlfekvésnyi, de én így is szeretem. Mailto: inlandir@gmail.com
2013. MÁJUS 5., VASÁRNAP
A mulcsozás, talajtakarás kérdései.
A kertekben már teljes erővel nő minden. Sokak palántáznak már a szabadban. Így felmerült a palántázással, talajtakarással kapcsolatban több kérdés, melyet olvasóim küldtek. Mivel valószínű, hogy többeket érdekelnek, így itt válaszolok.
Azt szeretném megkérdezni hogy a balkonon nevelt paradicsomokat milyen gyakran kell locsolni - naponta hogy mindig legyen víz az alátét tálcán?
A balkonon nevelt növényeknek mások a körülményei, mint a kertben, talajban termeszett növényeknek. Itt nincs állandó nedvesség utánpótlás a talaj hajszálcsövecskéin keresztül. Ezért az edények alatti tálcák reggel, de, ha napos az erkély, vagy meleg van akkor naponta kétszer is legyenek feltöltve vízzel. A növényeket ilyenkor sem túl jó fentről öntözni, kivéve, ha még friss az ültetés és kicsi a növény.
Kacsolással kapcsolatban: a blogodban azt írod hogy a determinált paradicsom fajtákat nem kell kacsolni. Ahogy olvastam a Korall is ilyen -ezek szerint ezt sem szabad/kell?
Minden folytönnövő paradicsomot rendszeresen kell kacsolni, függetlenül a termesztés helyétől. A Korall a tapasztalatom szerint csak féldeterminált és egy méteresnél magasabbra nő, így ezt is kell kacsolni. A kacsolt paradicsom ráadásul nem szárat nevel, hanem termést, és nem is sűrűsödik be. 
Természetesen összefügg a paradicsom termesztéssel, mivel magam is holnapután azt fogok ültetni.
A palánta elültetését, úgy képzelem, hogy ások egy kb 40 cm-s lyukat, abba rakok szárított marhatrágyát, majd komposzt, de ha nincs akkor virágföld, és arra a paradicsom. Majd beiszapolom a palántát, és csalánteával megöntözöm még plusz. Azt mondják ez jó (ha nem így van akkor indokold. Kíváncsi vagyok, és kezdő).Miért szárított marhatrágya, azért mert a közelben nincs olyan, akinek lenne tehene, vagy lova, egyszóval nem egy olyan hely ez. Ettől eltekintve, szeretnék organikusan termeszteni, és szinte minden mesterséges, vegyszeres beavatkozást kerülni. De ha netán nincs szárított marhatrágya, marad a műtrágyázás. Persze tudom: az őszi ásás, meg a korábban betrágyázás... Igen, de most így jött ki. Azért még is lesz haszna annak a trágyának ott a földben, még így is -nem?
Én általában nem szoktam ekkora előkészületet csinálni a palánták ültetéséhez. Ha a talaj nincs teljesen kiszáradva (Itt jön a takarás fontossága), komposztot ősszel forgatok be, de lehet ültetés előtt is. Külön trágyát szerintem nincs értelme beforgatni, mivel a túlzott tápanyag miatt a növény a generatív (termés hozás) növekedés helyett a vegetatív (szár, levél) fejlődés irányában fejlődik. Nekünk nem dús, nagy bokorra van szükségünk, hanem sok termésre, lehetőleg hamar. Így feleslegesnek tartom a direkt trágyázást.
Másik: ajánlanak különböző tápoldatokat. Neked mi a véleményed róla? Hasznos, nem hasznos? Vagy ha hasznos is, ez már vegyszeres = nem bio?
A növénynek a szükséges tápanyagokat menet közben a fejlődés során adagoljuk. Ekkor lehet különféle erjesztett növényi trágyákkal öntözni. Ebbe lehet tenni valamennyi marha trágyát is. Aki nem kifejezetten ellenzi a némi tápoldat használatot, a növényeket virágkötődéskor, termések kialakulásakor és érés közben tápoldatos permetezéssel is kényeztetheti. A direkt műtrágyázást én kerülöm, nem is alkalmazom. Itt előfordulhat a túltrágyázás miatt a növény kiégetése is. Növényi ázalék levekkel nem lehet túltrágyázni.
Mulcsozás - na itt egy másik dolog. Tehát zöldmulcsról beszélek. Nem tudok, de nem is terveztem kérget használni. Másodsorban, szalma sincs a közelben, de olyan üzlet sem, ahol szalmát lehet venni.
A mulcsozásnak nem csak a gyomok elnyomása a feladata, hanem főleg a megfelelő talajélet fenntartása. A talajban rengeteg szabad szemmel látható és még több nem látható élőlény munkálkodik. Ha a talaj ki van téve a napsütésnek, akkor a felső rétegek ki vannak száradva, így az itt lévő segítők vagy mélyebbre mennek, vagy elpusztulnak. Így egy élettelen száraz poros, vagy összeállt talaj van nekünk, ami nem igazán megfelelő a növények részére, és mesterségesen kell a talaj minőségét javítani. De, ha a kiszáradást megelőzzük, akkor fenntartható a talajélet is. Ehhez el kell kerülni a kémiai műtrágyák használatát is.
Ez a mulcsozás legfontosabb szerepe. Nézzük meg egy nem takart talaj minőségét, száraz, élettelen. Vagy nézzük meg ott, ahol egy vastagabb széna, vagy fűcsomó által takarva van, félrehúzva azt, a talaj nedves, morzsalékos, életteli. Ezt kell nekünk takarással elérni.
Balra paradicsomok, közte zeller, mellette padlizsán
Takarni lehet szénával, lekaszált fűvel, szalmával, elvetett növények (zöldtrágya növények: spenót, körömvirág, mustár stb) levágott zöld részeivel, faforgáccsal, kéreggel, száraz falevéllel. A lényeg az, hogy takarás előtt a talaj felszínt kapáljuk meg, és a takarást kb öt cm vastagságban terítsük el. A felszín kapálása elszaggatja a talaj hajszálcsövecskéit és nem szárad ki olyan hamar a felszín. Ez érvényes nem takart talajra is. Az öregek azt mondták, hogy egy kapálás felér két öntözéssel. Én a nem takart felszíneket, ha nem is kapálom, de gereblyével sűrűn megegyengetem, így nem szárad olyan hamar.
A cukkinik takarva.
Lehet az egész ágyást takarni nagyobb növényeknél (paradicsom,uborka, tökfélék, krumpli) vagy csak a sorközt, és a növény sora nyitott.
A paprikák helye elkészítve. A sorok kihagyva, ezt előre belocsoltam, hogy kellően nedves legyen, és a palántázás utáni locsolás ne hűtse le nagyon a talajt.
A növény töve lehetőleg ne érintkezzen közvetlenül a takarással, mert így elkerülhető a szárrothadás, gombásodás. Az öntözővíz amúgy átszivárogna a akaráson is.
A takarás a nedvesség megtartása mellett eső esetén véd a gombák terjedésében is, mert a talajfelszínről az esőcseppek nem verődnek vissza a levelekre.
Ha utakat készítünk, akkor azt érdemes takarni, mert így kisebb a taposáskár, nem tömörödik annyira a felszín.
A takarás kérdése erkély és növénykertészeknél is szóba kerül. Itt elsősorban a nedvesség megőrzése a fontos. A takarásra edényekben, cserepekben, ládákban finom forgácsot, kérget, apró köveket, kavicsokat lehet alkalmazni. ezek beszerzése kertészeti árudákból, kisállat boltból (macska alom, hörcsög alom :)), asztalos műhelyből lehetséges.

A zöldségfélék sorai vetés után forgáccsal voltak takarva vékonyan, ezek mára lassan a locsolás és talajlazítás miatt elkopnak, de még láthatóak. 
Az ázalék készítésről már írtam korábban, így ajánlom ezt az írásom, ezt, valamint ezt is. Az itt leírt ázalék készítés vonatkozik a trágyalevekre is. Fontos figyelni a hígításra.
Időszerű palántázások.
A májusi időjárás kedvező volt a kiültetett növények fejlődéséhez. Bár eső lehetett volna több is, azonban már valószínű, hogy erős lehűlések, fagyok nem várhatóak. Így aki korán, áprilisban kiültette a paradicsomokat, azoknak már erősen fejlett, virágzó növényei vannak.
A folyton növő és a féldeterminált paradicsomokat ne felejtsük el kacsolni, így szellősebb lesz a bokor, nem sűrűsödik e, a növény nem szárat és levelet, hanem termést nevel. Erről részletesen itt írtam:
Én a paprikákat is kiültettem a héten, mivel nem számítok erős lehűlésre. A talajt előzőleg előkészítettem, mulcsréteggel lefedtem, és azokat a sorokat, ahova a palánták lesznek ültetve, előre jól beöntöztem. A korábbi beöntözéssel a talaj megkapja a kellő nedvességet, de, mivel nem az ültetéskor hűtjük le sok vízzel, addigra újból felmelegszik.
A palánták csak annyi vizet kapnak, hogy a gyökerük beiszapolódjon, és ez a víz edényben elő van melegítve a napon. A paprika nem szereti, ha kiültetéskor lehűl a földje, stressz éri. Aztán, és kb két hétig nem is öntözöm őket. A paradicsom is csak két hetente kap vizet. Nem szoktam a növényeket elkényeztetni, mert, ha hozzászoknak a rendszeres öntözéshez, akkor nem hatol mélyebbre as gyökérzetük és kevésbé lesznek ellenállók az esetleges szárazságnak, így később nem győzöm őket öntözni. Tehát öntözni ritkábban, de nagyobb vízadagokkal.
 
A paprikákon kívül ki lettek ültetve a cukkinik, padlizsánok és a saláta uborkák is.
Lent a bab, fölötte a kukorica palánták, balra a saláták az esőcsatornából kialakított termőhelyen. (A csigák elleni védekezésül)
A csemege kukoricát ebben az évben palántaként neveltem elő, mert meguntam, hogy a helybevetés után, a kikelő zsenge hajtásokat a tücskök lelegelik. Az erős, 10-15 cm magas palánták könnyen fakadtak, és a cukkinik két oldalára és az uborkák közé palántáztam ki.
A keleti ölesbabot is előneveltem, és palántákat ültettem ki. Ezek termése 40-60 cm hosszú. zsenge zöld színű, szálkamentes bab. Olasznád előzőévi szárából készült nekik támrendszer. Általában ezt a nádat használom karónak a legtöbb növényhez, kivétel a paradicsom, mert annak állandó helyen, állandó fém karói vannak.
Minden palánta környéke takarva van szénával. Fakasztó öntözéskor csalán, hagymaszár, cickafark szárakból ázott, hígított trágyalével voltak beöntözve. A trágyalevek készítéséről itt írtam
A hamarosan megjelenő levéltetvek elleni védekezésről pedig itt és itt.
Most így néz ki a kert, nézzük sorban az ágyásokat: Jól megfigyelhetők a társítások, és a talajtakarás.
Az üvegház.
1. ágyás: paprikák
2. ágyás Balról: paradicsom, póré, zöldhagyma.
3. ágyás: paradicsom, zeller, padlizsán.
4. ágyás: paradicsom, szamóca, itt-ott védőnek fokhagyma. előttük sóska.
5. ágyás: két oldalt kukorica és cékla, középen 4 féle cukkini
6. ágyás: előkészítve az uborkának, ami futtatva lesz, szélen kapor, középen kukorica.
7. ágyás: zöldhagyma, répák, petrezselyem, pasztinák, közte kamilla.
8. ágyás: zöldborsó.
9. ágyás: körömvirág, kelkáposzta, karfiol és brokkoli, a végében maghagyma.
A 10. hosszú ágyásban: keleti ölesbab, borsó, zöldpetrezselyem tavalyról, magnak. elől van kialakítva a csatorna, melyben saláták vannak, és legelől futó saláta uborka
 Bejegyezte: InLandir

Szaporítási időpontok

Vetési naptár

A paradicsom kacsolása

Májusi eső…
.....aranyat ér, tartja a mondás. Az biztos, hogy jó ideje elég gyakran esik. 
Ahogy elnézem a kertet, itt mifelénk tényleg jót tesz. Eddig a nagy zuhárékat megúsztuk, majnem.. 
Jég is volt. De naponta volt eső. Valamennyi gond esetleg a hőmérséklettel lehet, de a fagyosszenteket már megússzuk. Ahogyan véget ér ez az időszak, és bejön a meleg, minden teljes erővel nőni fog.
Lassan a fejes saláták felmagzanak, kivéve, amiket utoljára palántáztam szét. Azok szép fejesek. A többinek viszont nem volt jó az eső, mert a sok víztől összerothadt a tövük. De így is volt elég ennivaló.

Lassan érik a szamóca is, most már azt is kell figyelni. Ha kint marad, akkor a csigák győznek. 

Vetettem futó babot is, annak hosszú, zöld termése lesz majd. 
Bokorbabot még nem vetettem, annak még hűvös az idő.
Jövő hét végére javulás várható, így akkor kiteszem a paprikákat is. Lassan kinövik a poharakat a növényházban. De legalább nem fáznak meg.

A paradicsomok nagy része már kint a szabadban is virágzik. Eső ide, hűvösebb oda, ezeket naponta ellenőrizni kell, nem jelentkezik-e valami betegség, és nem kell-e kitörni a kacsokat.

Na ennél a résznél kicsit több magyarázatra van szükség.




Mi az a kacs? 
A paradicsom levélnyelének, és szárának találkozásánál előtörő hajtás, amiből új szár képződik. Ahány ilyen megmarad, annyi száras lesz a növény. A bokor ezáltal sűrű, levegőtlen lesz, a terméseket nem éri annyira a nap, nem járja a levegő, így hamarabb felütheti a fejét valamilyen gombabetegség. 
Azért, hogy ez ne következhessen be, a paradicsomot 1, 2, esetleg 3 szárra neveljük, azaz ennyit hagyunk meg.
Ez főleg a folytonnövő, nem determinált fajtákra vonatkozik. 
Na itt is álljunk meg!
Mi az a determinált, féldeterminált, és nem determinált, azaz folytonnövő paradicsom?
Ezt nem is kísérlem leírni, inkább innen kimásolom:
A paradicsom egyéves, lágy szárú növény. A szár kezdetben hengeres, a fejlődés későbbi szakaszában bordázott. A szár milyensége jellegzetes fajta tulajdonság, az egyes fajták között különbségek vannak:
a) a szőrözöttség mértékében és típusában;
b) az antociános elszíneződés erősségében. Ez a teljes vagy részleges hiánytól a túlzottan lila színig terjed. Az előbbi a szik alatti szárra is érvényes, és ebben az esetben a tulajdonságot jelzőgénként használják a hibridmag-előállításban. Az ellenkező jelenség, vagyis az antocián felszaporodása, kedvezőtlen hatások (alacsony hőmérséklet, túlöntözés, levegőtlen talaj) egyik megbízható mutatója;
c) a szár helyzetében, amely lehet elfekvő vagy felálló;
d) az ízközök hosszúságában. A legrövidebb az ún. törpe fajták ízközhosszúsága. Ezt a második kromoszómán elhelyezkedő recesszív gén irányítja, amelynek következtében erős, vastag szárú, jellegzetesen hólyagos levelű növény jön létre. A fejlődés különböző fázisaiban a talajból kisugárzó hőt ez a fajtatípus jobban hasznosítja, ami jobb koraiságot, gyorsabb érést eredményez. A legjobb minőségű palánták a törpékből (pl. Zömök) nevelhetők;
e) a főhajtás lezártságában. E vonatkozásban két típust különböztetünk meg: determinált és folytonos növekedésűt (lásd az ábrát): 
determinált: a főhajtás csúcsán virágzat képződik, amely lezárja a növekedést. 
A főhajtás növekedésének ez a természetes lezáródása serkenti az oldalhajtások növekedését, ami jellegzetes bokor típus kialakulását eredményezi.

 A paradicsom hajtásrendszerének típusai
A determinált fajták között két nagy – és mindmáig kevéssé ismert – különbség van: 1. a főhajtás növekedése hányadik virágfürttel záródik – 2. két fürt között mennyi a levelek száma.
A tipikus determinált fajta esetében a 6. fürt zárja le a főhajtás növekedését, és két virágfürt között egy levél van. A determinált növekedési típus azonban nem egységes, ezen belül további 3 típus különböztethető meg (FARKAS, BALÁZS, 1985). A gyakorlat általféldetermináltnak nevezett típus hajtásnövekedését a 8. vagy a 9. fürt zárja, a felső oldalhajtásoknak erős a tendenciájuk a főhajtás szerepének átvételére, és két fürt között 2–3 levél található.
Folytonos növekedésű: a főhajtás növekedése korlátlan, 2 virágfürt között rendesen 3, kedvezőtlen környezeti hatásokra esetleg 4–5 levél is képződik. A folyton növő növekedési alkat teszi lehetővé az üvegházban az ún. egész éves kultúrák létesítését (pl. Anglia) és a támrendszeres (pl. „gúlás”) paradicsom termesztését a házikertben.

Ez a kacs.

Kacsozás. Az oldalhajtások rendszeres eltávolításának az a célja, hogy ne vonjanak el tápanyagot a növénytől. Hetenkénti kacsozás esetén növényenként átlagosan 3 oldalhajtást kell letörni. Ebben az esetben nem nőnek 8–10 cm-nél nagyobbra.

Ezt kell kitörni.

A féldeterminált fajták kacsozása abban az esetben okoz gondot, ha különböző erős környezeti hatásokra (túl alacsony hőmérséklet, levénült palánta stb.) a főhajtása a 2–3. fürtnél lezár. Ekkor a legerősebb oldalhajtást kell meghagyni és főhajtásként kezelni. A lezárt főhajtáson – a növekedés egyensúlya végett – csak egy fürt maradjon meg.
A levelezés végrehajtásában szintén a rendszeresség a döntő (kéthetente 3–4 levél). A levelezés akkor kezdhető, ha a növény elérte a 90–100 cm-es magasságot. A leveleket mindig a levelezés időpontjában érő fürtnél két fürttel feljebb szedjük. A művelet után a növényeken 70–80 cm magasan maradjon lombfelület. Fontos, hogy minél kisebb legyen a sebfelület, ehhez a nyelénél megfogott levelet erőteljes, fölfelé rántó mozdulattal kell letörni.
A levelezés hatékonyabbá teszi a növényvédelmet (gyorsabb a felszáradás, ezért kisebb a gombás fertőzések veszélye), és fokozza a koraiságot.
A kisebb lombfelületű determinált fajták levelezésekor óvatosan kell eljárni. A növényeken mindig maradjon 10–12 kifejlett levél. A hajtás fürttel záródása után a levelezést be kell fejezni. Őszi hajtatáskor többnyire csak az alsó, sárguló és a beteg leveleket kell eltávolítani.
A tetejezés a főhajtás visszacsípése, amely a hajtatás befejezését határozza meg. Az utolsó szedés időpontja általában július 10. és 20. között van, ettől negyven napot kell visszaszámolni. Őszi hajtatásban ez az időtartam 50–60 nap. A tetejezés segíti a felső fürtök kötődését és az éréslefutás felgyorsulását. A kacsozást és a levelezést a tetejezést követően is folytatni kell.
(Forrás a fenti linken elérhető: Tankönyvtár: Zöldségtermesztés)
Ebből láthatjuk, hogy a determinált, azaz bokor paradicsomokat nem kell kacsolni. A folytonnövőket
Lehetőleg 5 cm- nél ne legyen a kacs hosszabb, így nem terheli meg a növényt annyira. De ehhez rendszeresen kell nézni őket. Így egészségesebb növényeik, és szebb termésünk fog lenni.

Bejegyezte: InLandir

2013. május 24., péntek

Jövedelembevallás Mezőgazdasági tevékenységet folytató magánszemélyek figyelmébe!

Balázs Katalin 013. május 15., 
Mindazok az adófizető magánszemélyek, akik mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet realizálnak, az adótörvénykönyv 74. cikkelyének értelmében kötelesek az előző évre – a 2012-es esztendőre – vonatkozóan kitölteni és benyújtani a 221-es űrlapot. 
Ez a mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmekre (jövedelmi normákra kivetett adóra) vonatkozó nyilatkozat.
Az Arad Megyei Közpénzügyi Főigazgatóság ezúton is felhívja a kérdésben érintett magánszemélyek figyelmét arra, hogy a nyilatkozat leadási határideje május 27. (tekintettel arra, hogy május 25-e szombati napra esik).
A nyilatkozat leadása kötelező mindazokra a magánszemélyekre (azokra is, akik nem rendelkeznek PF engedéllyel, akiknek nincs magán vagy családi vállalkozása) akik itt Romániában mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmet realizálnak, melyek esetében a nettó jövedelmet a jövedelmi norma alapján számítják ki.
Az alábbi mezőgazdasági tevékenységekről van szó: növénytermesztés; szőlő- és gyümölcsfa-ültetvények kihasználása; állattenyésztés, állati eredetű termékek nyers állapotban történő forgalmazása.
Az említett nyilatkozatot nem a földjét haszonbérbe, árendába adó személynek kell leadnia, hanem annak, aki a földet haszonbérbe vette.
Călin Arusti sajtószóvivő elmondta, hogy a 221-es űrlapot ingyen bocsátják az adófizetők rendelkezésére, de letölthető a www.anaf.ro honlapról is.
Ne feledjék tehát: a kitöltött 221-es nyilatkozatok leadási határideje május 27-e, hétfő!

2013. május 23., csütörtök

Méhpusztulások Európában

forrás: ozonenetwork.hu
Megjelenés: 2013.05.19., 
A méhek és a többi, növényeinket beporzó rovarok pusztulása húsz éve erősödik világszerte. Ennek több oka van: egyes élősködők terjedése, az éghajlatváltozás, a nagyipari mezőgazdaság káros hatásai. A méhek pusztulásának legfőbb okozója azonban a rovarölőszerek használata.
A méhek száma világszerte, de különösen Észak-Amerikában és Európában folyamatosan csökken. Az elmúlt telek során a házi méhcsaládok pusztulása 20% körüli volt. Méhek és beporzók nélkül azonban a haszonnövényeink közel 75%-ának csökkenne a terméshozama. Étrendünk legtáplálóbb és legérdekesebb növényeit – ideértve sok kulcsfontosságú gyümölcsöt és zöldséget, valamint néhány, a hús- és tejtermelésben felhasznált takarmánynövényt – minden kétséget kizáróan nagyon súlyosan érintené a beporzó rovarok számának csökkenése. Különösen az alma, az eper, a paradicsom és a mandula termesztését. Az OzoneNetwork hétfői Egyenlítő c. műsorának vendége dr. Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke elmondása szerint minden harmadik falat, amit magunkhoz veszünk, lényegében a méhek közreműködésével jön létre. Így a méhek pusztulása akár globális élelmiszerválsághoz is vezethet. A videó itt tekinthető meg.

NFM: a német cégek a bioenergetikában is megtalálják számításukat Magyarországon

forrás: mti Megjelenés: 2013.05.19.
A német cégek a bioenergetikában is megtalálják számításukat Magyarországon - hangsúlyozta Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) zöldgazdaság-fejlesztésért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára szerdán Berlinben a német bioenergetika szövetség (BBE) rendezvényén tartott előadásában.

A BBE-nek a berlini magyar nagykövetségen rendezett úgynevezett parlamenti estjén, amelyen a szeptemberi választásra készülő német parlamenti pártok fejtették ki a bioenergetika fejlesztésére vonatkozó terveiket, az NFM helyettes államtitkára a magyarországi tapasztalatokról és eredményekről adott áttekintést. Kiemelte: Magyarország kiváló agroökológiai adottságokkal rendelkezik, így kézenfekvő, hogy a bioenergia-termelés és -felhasználás kitörési pont az energiafüggőségből, amelynek mértéket jelzi, hogy az energiaigény nagyjából kétharmadát importból fedezi az ország. A bioenergetika fejlesztése ahhoz is hozzájárul, hogy Magyarország teljesítse 2020-ra szóló uniós vállalását, amely a megújuló források 14,65 százalékos részarányának elérését irányozza elő az energiafelhasználásban. Magyarország célja, hogy a jelenleg földgázra alapozott hőtermelés a megújuló forrásokra álljon át, elsősorban a biomassza, valamint a geotermális energia felhasználásával - mondta Horváth Attila Imre.
Hozzátette: a kormányzat a technológia fejlődés nyomán felülvizsgálja, hogy miként lehet elérni a 14,65 százalékos megújulóenergia-részarányt, az azonban várható, hogy továbbra is egyértelműen a biomassza és a geotermikus energia - elsődlegesen fűtési célú - hasznosítása élvez kiemelt figyelmet. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: a Magyarországon telepített biomassza- és biogáz üzemek jelentős részben német közreműködéssel valósultak meg, és túlnyomórészt német technológiával működnek. Az együttműködés sikerét jelzi például a 18-20 ezer ember villanyfogyasztását fedező beépített kapacitással rendelkező szarvasi biogáz üzem, Magyarország legnagyobb és legmodernebb ilyen létesítménye, amelyet egy német cég épített, és egy magyar cég irányítástechnikai megoldását alkalmazva működik.
Számos további beruházás is mutatja, hogy a német vállalkozások megtalálják számításukat a magyarországi bioenergetikai iparban - mondta Horváth Attila Imre. Hangsúlyozta: a kormányzat kiemelten fontosnak tartja az együttműködések számának növelését, és nem csupán a technológiai és tőketranszfer területén, hanem az egyetemek és kutatóintézetek kapcsolatában is. A BBE rendezvényén közel kétszázan vettek részt, köztük számos német parlamenti képviselő és a csaknem 200 vállalatot, szakmai szövetséget és egyéb intézményt összefogó BBE vezetői. Az ágazat reprezentatív németországi szervezetének magyar tagja is van, és a magyar és német vállalatok közti együttműködés ösztönzését is célzó rendezvényen több magyar cég képviselői is részt vettek. Németországban a legutóbbi, 2011-es adatok szerint a bioenergia részaránya a teljes energiatermelésben 7,7 százalékos. Az áramtermelésben 6,1 százalékos, a hőtermelésben 9,4 százalékos a bioenergia aránya, a teljes üzemanyag-felhasználásban pedig 5,4 százalék a bioüzemanyagok részesedése.

Új uniós szabályozás miatt betilthatnák a kerti veteményest

forrás: maszol.ro Megjelenés: 2013.05.17.,
Nemzetközi online petíciót kezdeményezett május elején egy német civil csoport az új európai vetőmagszabályozás-tervezet ellen, ami veszélyeztetheti a tájfajtákat és a mezőgazdasági sokféleséget.
Tiltakozó levelük szerint a brüsszeli szabályozás az agrokémiai ipar érdekeit szolgálja. Napjainkban tíz nagyvállalat uralja a világ vetőmagpiacának háromnegyedét.
Vetőmag-nagyvállalatok lobbizták ki
A petíció kezdeményezői szerint az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának rendelkezése maga után vonná számos hagyományos és ritka gyümölcs-, zöldség- és gabonafajta eltűnését a piacról. A helyi adottságokhoz valamint biotermesztéshez alkalmazkodott, változatos fajták használatát az unió által javasolt bürokratikus szabályrendszer megnehezítené. Az új uniós vetőmag-szabályozás tervezete elősegíti, hogy a vetőmagpiac néhány vetőmagipari vállalat kezében összpontosuljon, ezáltal a mezőgazdasági nagyvállalatok befolyása tovább erősödne, kiszorítva a kistermelőket és a biogazdálkodókat a piacról — állítja a tiltakozók csoportja.
A szabályozás értelmében csak génbankokon keresztül lehetne elérni a változatos fajtákat és kötelezővé tennék a fajtabejelentéseket. A petíció követelései közt szerepel az, hogy a jelenlegi regisztrációs kritériumokat enyhítsék az olyan növényfajták esetében, amelyek sokféleségükből adódóan alkalmasak a biotermesztésre, mivel így az egyes földrajzi régiók mezőgazdasága a klímaváltozáshoz, az új kártevőkhöz és a betegségekhez való alkalmazkodóképessége megmarad, és továbbra is lehetővé teszi a környezetbarátabb életmódot.
A jelenlegi, vetőmag regisztrációra vonatkozó kritériumok alapján bizonyos, veteményre szánt növényfajták regisztrációs kérelmét rutinszerűen elutasítják. A német tiltakozócsoport szerint alig van már néhány olyan növényfajta, amelyeket kifejezetten a biogazdálkodás számára hoztak volna létre a sokféleségük alapján. Az ökológiai gazdálkodásnak azonban szüksége van olyan növényekre, amelyek vegyszerek nélkül is elég erősek és ellenállók, ez pedig kizárólag széleskörű, természetes génkészlettel lehetséges.
Szőcs-Buruss: Franciaország az első áldozat
Szőcs-Boruss Miklós Attila, a kolozsvári székhelyű Ecoruralis Egyesület vezetője lapunknak elmondta, a vetőmag-nagyvállalatok sikeres lobbijának az eredménye a szóban forgó uniós intézkedéscsomag, ami, ha elnyeri az Európai Parlament támogatását, két éven belül teljesen felszámolná a térség kisgazdaságait, a helyi termelőket és a biogazdálkodást.
A termelők nem vihetik piacra az árut, ha a vetőmag nem szerepel a nemzeti regiszterben, márpedig a bevizsgálás nagyon költséges, a háztáji gazdaságok számára teljesen lehetetlen feladat. Szőcs szerint Franciaország az intézkedés ötletadója és egyben az első áldozata is, ahol már néhány éve érvényben van egy olyan nemzeti szabályozás, amely teljesen eltüntette a kisgazdákat a piacról.
A teljes cikk itt olvasható.

Közösségikert-mozgalmat hirdettek Százhalombattán

forrás: mti 2013.05.22.
Telkük gondozását vállalni nem tudó, illetve az elhanyagolt területekből virágzó kerteket varázsolni kész városlakók jelentkezését várják Százhalombattán az úgynevezett közösségikert-mozgalom keretein belül.
A Pest megyei településen meghirdetett Közösségi Százhalombattai Kertek (KÖSZKE) mozgalom lényege, hogy a művelésről lemondó telektulajdonosok beleegyezésével, az önkormányzat szakmai segítségével a vállalkozó kedvű emberek kertet varázsoljanak az elhagyott területekre - mondta Nyilas Hajnalka, a polgármesteri hivatal szóvivője az MTI-nek. A KÖSZKE-programban olyan használaton kívüli városi és magántulajdonú területek vehetnek részt, amelyeket magánemberek önkéntes közössége vesz művelésbe, s amelyeken várhatóan zöldséget, virágot, fűszernövényeket, gyümölcsöt termesztenek majd. Az akcióra június 14-éig lehet jelentkezni a város honlapján megjelölt módokon.
A közösségi kertek elterjedése a második világháború idejére nyúlik vissza, amikor főként Angliában, az élelmiszerhiányból fakadóan számos ilyen kert született. Az emberek elhagyatott foghíjtelkeken, városi udvarokon termesztettek haszonnövényeket, hogy így segítsen magán az ország. Ezek a „győzelmi kertek” aztán Amerikában és Európában is megjelentek, de szép számmal művelnek ilyen kerteket Kanadától, Európán át egészen Új-Zélandig. A városi kertészkedés közösségbe szervez különböző korú és hátterű embereket, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük és nevelő funkciójuk mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat.

Meghívó



A Körösök völgyében 76 km új kerékpárút épül uniós támogatásból

http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=142212&cim=a_korosok_volgyeben_76_km_uj_kerekparut_epul_unios_tamogatasbol
2013.05.23.
A román-magyar határon átívelő projekt engedélyezési tervei EU támogatásból elkészültek – jelentette be a tervezési szakasz le- zárását jelző ünnepségen Vass Csaba a Körösök Völgye Natúr-park Egyesület munkaszervezetének vezetője Békéscsabán.
A Körösök völgyében 76 kilométer hosszú új kerékpárút épül Románia és Magyarország között. Az egyesület mint vezető partner a romániai Nagyzerind önkormányzatával sikeresen pályázott a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttmű- ködési Program keretére a kerékpárúttervek elkészítéséhez.
Vass Csaba elmondta: a kerékpárút csaknem 76 kilométer hosszú nyomvonala Magyarországon Köröstarcsától indul, Mezőberény, Békés, Békéscsaba, Doboz és Gyula települést érintve Feketegyarmatnál lépi át a határt, majd Negyzerind, Tőzmiske, Vadász településen áthaladva éri el Simonyifalvát.
Kiemelte: a projekt célja, hogy a látogatók kerékpáron is be tudják járni a térség turisztikai nevezetességeit, ismerjék meg közvetlenül a helyi természeti és kulturális értékeket.
A tervezés költsége 100 millió forint volt, az elnyert támogatás a költségek 95 százalékát fedezte, a többit a pályázók saját erőből biztosították. MTI

2013. május 22., szerda

A Hangya szövetkezési Mozgalom újraéledése egy szükségszerű igényt elégíthet ki


A nemrég megtartott országos elnökségi gyűlésen több bejelentés is elhangzott, amiről megkérdeztük Horváth János urat, a HANGYA egyesület elnökét:
- Tisztelt elnök úr, az eltelt pár hónap alatt az új tisztségviselők beváltották a hozzájuk fűzött reményeket?
- Igen is,meg nem is. Mondhatni, hogy az eddigi eredmények jók, de a vállaltak mellett még mindig alacsony szinten vannak! A terveink csak egy része lett elérve. Ez főleg a tagság pénzhiánya miatt is.
- A pályázatok mennyire voltak elfogadva?
- Sajnos egyik pályázatunk sem nyert, de ettől függetlenül a mozgalmi élet feléledt! Egyre többen fordulnak hozzánk és nem csak kéréssel, hanem együttműködési ajánlattal is.
- Említene ezek közül egy párat?
- Elsőnek a HANGYA 2010 szövetkezeti Klaszter megkeresését említeném meg. De érdekes és értékesnek véljük a PIMURMAGNET Klaszter megkeresését is, hiszen velük együtt sikeres Fórumot tudunk a hátunk mögött. Közösen új techológiák bevezetését is kezdeményezzük .
- Miről van szó?
- EM- BIO technológiáról lenne szó, amely termésnövelő és ugyanakkor nem szennyezi a környezetet.
- Másról is tudna emlitést tenni?
- Nagyon övendtünk a HANGYA 2010 szövetkezet vezetőjének, a dr. Mészáros István úr ajánlatának, miszerint az erdélyi gazdáktól is felvásárolnák a termékeket. Az általuk bemutatott TERMÉK HÁZAK-ra kialakítandó rendszert nagyon jónak találom. A történelmi Hangya is kialakitott egy felvásárló és értékesítő rendszert, amely által a HANGYA üzletrendszert is tudták működtetni és a Hangya gazdákra nem rohadt rá a termék. 
- Ez a modern világban már nem múlta túl magát? 
- Nem! A mostani "értéklánc"-nak nevezett dolog sem más mint az akkori "áru-útja" volt. Ha ez kialakul, akkor már csak egy lépés lenne a helyi pénz kialakulása felé. Ez a "pénz-útja" lehetne.  
- Ön többször is említette a biztosítás meglétének a fontosságát, Most mi a helyzet?
- A mezőgazdasági biztosítás ebben a modern világban meglehetősen hiánycikk! Pedig élelemre mindig is szükség van és szükség is lesz. Ennek a bebiztosítása éppen az árútermelő gazdáknak lenne a legfontosabb, de ebből immár 200 éve is annak, hogy a bankok mellett a biztosító társaságok hogy hogynem de jól megélnek! Hazai viszonylatban viszont sem a gazdák sem az állam vagy még a pénzvilág sem lát értéket, fantáziát. 
-Mi lehet az oka, hogy így alakult a mostani rendszer?
- Hát ez kettős dologból alakulhat ki: a pénz és az árúuzsora miatt! A pénzuzsora egyre jobban fog majd a vidékiekre nehezedni! Ezt eddig nem igen vették észre! Az árúuzsora pedig már a makszimális fokra emelkedett. A termelő alig tudja magát fenntartani az előállított termékek felvásárlási árából, mig a felvásárló és a kereskedő 1 - 300 % -os nyereséggel tudja eladni gazda termékeit éppen az alacsony termelői árak miatt!
-Mi lenne a megoldás ?
- A mindenkori Kormányok pozitív hozzáállásával, az kapjon támogatást, aki érték termelő! Az őstermelő fogalma "megáll" a piaci asztalok előtt, mert az ott "serénykedők" mellett, neki már nincs lehetősége, hogy - árban - adja el a termékeit és sokszor kénytelen a nagybani eladásra berendezkedni, csak ezáltal alig nyerhet valamit is...
- Ez igényelné az összefogást?
- Az utolsó két évtized még mindig nem ébresztette fel a termelő gazdákat! Mindegyre csak "kollektívet", "kolhozt" látnak a szövetkezet hallatára. Pedig a modern agráriumba a szövekezési rendszerek komoly erőt jelképeznek! Ezt nem tudták megszüntetni a megakereskedők.
- Példát tudna-e bemutatni?
- Egy német és egy japán példát is említenék. A német gazdaságban a szövetkezeti rendszerek 38 %-át adják a nemzeti jövedelemnek! A japán mezőgazdaságban dolgozók 80 %- a van szövetkezetbe tömörülve!
- Ezek szerint az Önök által szorgalmazott  Hangya hagyományok újraéleszthetők?
- Igen! Ezt a kérdést már sokan feltették és arra a következtetésre jutottunk, hogy a HANGYA mozgalom legalább 50-100 évvel előzte az agrárium fejlődését. Lásd a Hangya üzletrész elve most a különböző "kártyás-mozgalomba" újra feléledt vagy a mostanra beért "helyipénz" kezd elterjedni és nemcsak az olcsóság elve miatt, hanem mert egy fajta biztonságot vezet be és biztosít!
Köszönöm a beszélgetést!
- Én köszönöm a lehetőséget!
lejegyezte: GBI, Erdélyi Hangya 

Cél: a vidékfejlesztési források lekötése

forrás: Agrárhírek.hu, 2013/05/22 10:00
A 2007-2013-as programozási időszak végéhez közeledve többek között kertészeti gépek beszerzésére, erdészeti támogatásokra, valamint a LEADER Program forrásaira hirdet pályázatot a Vidékfejlesztési Minisztérium – ismertette V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Széchenyi Programiroda Tavaszi Konferenciasorozatának szombathelyi állomásán.
Az államtitkár hangsúlyozta: a vidékfejlesztési tárca célja a 2007-2013 között rendelkezésre álló több mint 1300 milliárd forint teljes felhasználása. Eddig az összegnek csaknem 93%-át kötötték le, a kifizetés 48%-os.
V. Németh Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy hamarosan megnyílik a LEADER Program pályázata, melynek 30 milliárd forintos keretéből közösségi vagy vállalkozási célú helyi fejlesztésekre kaphatnak forrást a jelentkezők. Az elnyerhető legkisebb összeg 200 ezer, a legnagyobb 50 millió forint lehet. A 94 LEADER Helyi Akciócsoport esetében a legkevesebb rendelkezésre álló forrás 160, a legtöbb 850 millió forint.
Hozzátette, a LEADER-csoportok augusztus végéig még pályázhatnak támogatásra nemzetközi együttműködés megvalósításához, ami létrejöhet hazai és más európai uniós tagállamban működő akciócsoportok, vagy nem EU-tagállamban, de LEADER-megközelítés szerint szerveződött csoportok között. Az együttműködés legfőbb célja a jó példák, tapasztalatok cseréje. Egy-egy akciócsoport legfeljebb 50 millió forintot igényelhet, de akár több kisebb, vagy egy nagy projekt megvalósítására is nyújthat be pályázatot. Forrást lehet kérni egyebek mellett: közös beruházásokra, tevékenységekre, közös szervezetek alapítására, publikációk kiadására, képzési, oktatási rendezvények – például szemináriumok, konferenciák – előkészítésére és megvalósítására.

2013. május 20., hétfő

Bábolna-takarmányok és szaktanácsadás


2013-04-05
Az Unirii utca 40/A szám alatti takarmányboltban szaktanácsadást is igényelhetnek a gazdálkodók szarvasmarha-telepek számára.
A Bábolna takarmányok egyetlen Szatmár megyei hivatalos forgalmazója az Unirii sugárút 40/A szám alatt található takarmánybolt, ahol a szatmári állattartók már egy éve vásárolhatják megMagyaroszág piacvezető márkájának kitűnő minőségű takarmányait. A boltban egyéb, állateszésztéshez nélkülözhetetlen kiegészítők is megvásárolhatók, most pedig egy újabb szolgáltatással bővült a paletta: szarvasmarha-telepek számára ingyenes tanácsadással szolgálnak az igénylőknek. 
A gazdának jeleznie kell, hogy mekkora állat-állománnyal rendelkezik, és természetesen megadni a farm címét, a magyarországi Bábolna cég szakembere pedig előzetes egyeztetést követően fel fogja keresni őt. Szarvasmarha-tartók számára kár lenne kihagyni ezt a lehetőséget, ugyanis az elismert szakember, Éliás Dávid személyre, pontosabban telepre-szabott tanácsokkal látja el a farmert. Sőt, abban az esetben, ha a tanácsokat be is tartják, garanciát is vállal a fejlődésre!
A boltban a Bábolna minden terméke megtalálható, kezdve a csirkéknek, nyulaknak, disznóknak, marháknak vagy lovaknak szánt takarmánytól egészen az olyan különlegesség-számba menő termékekig mint a fürjeknek vagy a struccoknak speciálisan kialakított tápok. A kész takarmányok mellett az árupalettán szerepelnek koncentrátumok valamint asványi anyagokat, táplálékkiegészítőket és vitaminokat tartalmazó premixek is - tehát nagyjából minden, ami a jószág növekedéséhez, gyarapodásához és egészségének megőrzéséhez szükség lehet. Nagy a választék továbbá hagyományos korpából, takarmány-lisztből, szója- illetve napraforgódarából és különböző tejporokból is. 
Az Unirii sugárúton található boltban a takarmányok mellett számtalan kiegészítő vásárolható meg, amelyek létfontosságúak egy hozzáértő állattartó számára. Teljes villanypásztor-rendszerek vásárolhatók itt meg, valamint önitatók és etetők akár tyúkok, akár marhák számára van szükségünk ezekre a kellékekre. A kiegészítők listáján találhatók még pataápolási felszerelések, körmöző-ollók, különféle nyírógépek, infralámpák izzókkal, szóval az állattartók itt mindent beszerezhetnek, amire csak szükségük van. A lovaglás szerelmesei pedig kötőfékekből, nyergekből válogathatnak.
A takarmányboltba Bábolna napos csibéket, előnevelt csirkéket, napos pulykapipét napos kacsát és libát is hoznak rendelésre.
Újdonság, hogy a takarmányboltban legalább 500 lej értékben vásárolt árút Szatmárnémetiben és a megyeközpont húsz kilométeres körzetében ingyen kiszállítják a hét egy adott napján. 
Keresse fel a takarmányboltot Szatmárnémetiben az Unirii utca 40/A szám alatt vagy vegye fel a kapcsolatot az üzlettel a 0261-712-290-es telefonszámon.