Boldog Új Évet Kívánok! An Nou fericit! Neue Jahr!
Happy New Year! Yeni Yılınız Kutlu Olsun! Srećna Nova godina!
Szczęśliwego Nowego Roku! С Новым Годом!
2017. december 30., szombat
2017. december 24., vasárnap
ÖKOSZIGET A MAGYAR VIDÉKEN, GÖMÖRSZŐLŐS
2012. június 05.
A mindössze 85 lakosú falucska ökokalandja 20 éve kezdődött és mára a fenntarthatósági törekvések hazai szimbólumává vált. Lássuk, hogyan csinálták!
Mi az, hogy ökofalu? A válasz alapvetően egyszerű lenne: megpróbálni a régi világ életmódját összehozni a modern korral, mindezt megspékelve "zöld", alternatív szemlélettel. Persze ami ma alternatív és öko, az száz éve a lehető legtermészetesebbnek számított. És a valóságban egy ökofalu életre hívása százszor összetettebb, mint az elsőre hangzik, főleg egy 85 fős település esetében.
Azért nézzük meg dióhéjban, hogy miről is szól ez a 20 évet felölelő történet: a fogyasztói társadalom pénzközpontú világa és a természet rombolása helyett az egyszerű, környezettudatos, mértékletesebb és lassabb életmódot választották. A civilizáció kényelméről – áramról, meleg vízről, fűtésről – nem mondanak le, de alternatív módon igyekeznek azokat helyettesíteni.
Természetes alapanyagból, szalmából, vályogból építkeznek, a házakat napelemekkel szerelik fel, a hulladékot komposztálják, újrahasznosítják. Organikus, maguk termesztette zöldséget és gyümölcsöt esznek, és állatokat tartanak, amelyek tejjel, hússal, tojással látják el őket.
Ezen az úton halad a mi apró, borsodi településünk, mely mintaképe lehet a jövő magyar falujának, pedig az ország egyik legszegényebb régiójának kis zsákfaluja. Miskolctól nem messze, Putnok mellett található, mely a szlovák határtól néhány kilométerre a Keleméri-patak völgyében bújik meg.
Gömörszőlős valójában a gazdag-szegénység, a szerves kultúra egyik szigete a globalizáció tengerében. Nem a fejlesztések, s nem a fejlesztők, hanem a hagyományos, szerves kultúra avatja fenntarthatóvá ezt a kicsiny falut.
A lehetőség felismerése
Gömörszőlős ugyanolyan tipikus aprófalu volt még 1993-ban, mint megannyi más szomorú sorsú település az országban. Magán viselte az aprófalvak általános jellemzőit, mint a népesség számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, a falu lakosságának elöregedése, a jövedelemtermelő lehetőségek beszűkülése, a helyi piac összeomlása, a népesség romló egészségi állapota.
Ugyanakkor az is látszódott, hogy a hagyományos termelői és fogyasztói mintázatok még részben fennmaradtak. Vagyis a földhasználat és a helyi forrásokra épülő kismesterségek illenek a fenntartható fejlődés gondolatához, és azok felelevenítése a helyi közösség fejlődését szolgálhatja. Ekkor arra tettek kísérletet, hogy átmentsék a szerves kultúrát és alternatívákat találjanak, ezzel a szegénységből eredő fenntarthatóságot, tudatos fenntarthatóságra cseréljék.
Az ötlet ereje
A mintaprogramnak szánt falufejlesztés 1993-ban vette kezdetét: a miskolci Ökológiai Intézet három és fél rtmillió forinté négy falusi portát vásárolt. Az épületeket úgy újították fel, hogy a zöld házak prototípusaivá váljanak, de megőrizzék eredeti jellegüket és stílusukat. Így került a cseréptetőkre napkollektor, a kert végébe szélkerék és esővízgyűjtő, s a házakba több olyan épített szerkezet, ami javára válna minden településnek. Így tömegkályha, komposzt WC és organikus víztisztítás. Így lett Gömörszőlős a fenntarthatósági törekvések egyik hazai szimbóluma.
Mit tehetünk, ha nincs pénzünk, amit befektessünk?
Egy jó ötlet segíthet – gondolták. Helyi anyagokból, meglévő eszközökkel, minimális pénzbefektetéssel, a hagyományos ismeretekből kiindulva tervezhetünk és létrehozhatunk olyan termékeket, amelyek egyediek, sehol máshol a piacon nem megtalálhatók. Így jött létre a gömörszőlősi gyapjú üzem.
A több mint száz esztendős gépek segítségével a mai napig munka folyik, kártolt gyapjút és fonalat állítanak elő. Az üzemhez hagyományos, növényi gyapjúfestő és varroda is tartozik. A kézművesség felvirágoztatása a helyi emberek leleményéből táplálkozik, amelynek során számos kedves ötlet, több mint húsz egyedi termék öltött testet.
Egy hektáron pedig biogazdálkodás zajlik, a növénytermesztés társításokban folyik: a növények egymást segítik a tápanyagellátásban, vagy védik egymást a kártevőktől. A virágzó növények, pl. orchideák, csalogatják a látogatókat, a látogatók pedig - közvetett, vagy közvetlen módon - hasznot hoznak a falu közösségének.
Parasztwellness, ahol a múlt a jövő
Az idelátogató vendégek elsajátíthatják az állattartást, a kertészkedést és az energiagazdálkodás környezetbarát módjait, s a „parasztwellness" jegyében testüket is megmozgathatják a földeken, kertekben végzett munkával. Sokféle teendő kínálkozik: aszalás, befőzés, kandírozás, komposztkaskészítés, faültetés, metszés, sajtkészítés. Ha elfáradnak, pihenésképpen a helyi fonóházban megismerkedhetnek a gyapjúszövés titkaival, rongyszőnyeget készíthetnek, vagy meglátogathatják a falumúzeumot.
Tipp a nyárra – belekóstolhatunk a gömöri ökovilágba
A faluba érkezőket háromnapos turnusokban várják gazdag programokkal a nyáron. Lesznek ökológiai előadások: a megújuló energiák hasznosítása, biogazdaságok megismerése és kecskefejés. A botanikai túra alkalmával festőnövényeket gyűjthetünk össze, amelyekkel a második nap a gyapjúfeldolgozásánál színezhetünk. Harmadik nap a nemezelés kipróbálására van lehetőség, olyan környezetben, amelyben a természeti harmónia a mindennapok része.
Gömörszöllös az ökofalu
A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság 1996-ban jött létre közhasznú tevékenység keretében végzett környezetvédelmi szempontú fenntartható területfejlesztési célok megvalósítására.
Alapítója - az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány - azzal a szándékkal hozta létre a társaságot, hogy megteremtse a nem tőke allokációra alapozott térségi fejlesztés új modelljének intézményes garanciáját.
A társaság főbb célja környezet és természetvédelmi valamint területfejlesztési programok, tervek készítése, oktató, szemléletformáló feladatok végzése, segítése, valamint ezen tevékenységekhez kapcsolódó beruházások, fejlesztések megvalósítása, kiadványok oktatási segédanyagok készítése és kiadása. Tevékenységünket a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása és környezeti problémáinak kezelése, valamint munkahelyteremtés és foglalkoztatási célú programok fenntartható módon történő szervezése és lebonyolítása érdekében végezzük.
A társaság eddigi tevékenységének legfőbb gerincét a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó hagyományos kismesterségek oktatásának végzése, a megyei, regionális és térségi környezetvédelmi, területfejlesztési tervek készítésében és megvalósításában való részvétel, az Ökológiai Intézet Alapítvány „Gömörszőlős egy fenntartható falu” programjának működtetése valamint természet és környezetvédelmi programok tervezése és megvalósítása képezte.
A fenntartható fejlődés modell szintű realizálására, a tervek megvalósítására 1993-ban a társaság kiválasztott egy hátrányos helyzetben lévő, ám kulturális és természeti értékekben bővelkedő kis térséget, a gömöri régiót és azon belül egy kis létszámú települést, Gömörszőlőst ahol elindított egy kísérleti programot „Gömörszőlős, egy fenntartható falu” címmel.
A fenntartható falu programmal kapcsolatos tevékenységek:
információs központ működtetése (alternatív technológiák bemutató helye Pl: napkollektor, tömegkályha, komposztáló árnyékszék, alternatív szennyvíztisztítás stb.)
szemléletformáló tevékenységhez kapcsolódó rendezvények szervezése (lakossági fórum, tréningek, terepgyakorlatok, tanulmányi kirándulások)
minősített organikus gazdaság működtetése
gyapjúfeldolgozó és kézműves műhely működtetése
kistérségi szintű térségfejlesztés
Szállás- és étkezés biztosítása a látogatók részére
Szállás és vendéglátás
Elhelyezés, árak:
Látogatóinkat három, illetve négy ágyas szobákban tudjuk elszállásolni és helyben készült házi ételekkel ellátni, amire saját üzemeltetésű konyhánk, szállásépületeink és fogadó központunk nyújt lehetőséget. Épületeink kialakítása és működtetése lehetőséget kínál arra, hogy látogatóink tartózkodási idejük alatt közvetlen ismereteket szerezzenek a környezetbarát, energiatakarékos megoldásokról.
Szívesen fogadunk olyan látogató csoportokat is, akik csak részben veszik igénybe szakmai szolgáltatásainkat, és önmaguk számára szerveznek programot, képzést.
30 fő elszállásolását tudjuk biztosítani 2 épületben
Kosbor Vendégház, mely az Oktatóközpont udvarán található (Kassai út 37-39.sz)
A vendégházban 16 fő elhelyezésére van lehetőség, négy szobában. Két-két szobához tartozik egy-egy fürdőszoba.
A szállás ára 3000 Ft/fő/éj
Biokertes Vendégház (Kassai út 24. sz)
A vendégházban négy szoba található, két db háromágyas és két db négyágyas szobával. Minden szobához tartozik egy fürdőszoba. A vendégházban egy felszerelt konyha található.
A szállás ára 3500 Ft/fő/éj
Étkezési lehetőséget is biztosítunk, minimum 10 fős csoport esetén. Az árakat előzetes egyeztetést követően, a választásuknak megfelelően határozzuk meg.
Napi étkezés irányár (reggeli, ebéd, meleg vacsora): 3500-4000 Ft/fő.
A csoportfoglalkozások, szakmai programok vezetése óránként 5 000,-Ft. Amennyiben egyszerre több programot vesznek igénybe, úgy értelemszerűen a lekötött munkaerőt kell megfizetni.
Saját rendezvényekre maximum 60 fő befogadására alkalmas előadóterem bérleti díja megegyezés szerint.
Az árak az Áfa-t tartalmazzák.
Programszervezés, csoportok bejelentkezése:
rea.vigh@gmail.com
tel.: (+36) 20 407 68 75
A kormány is a batáta mellett
A batáta termesztési lehetőségeire Csaba barátunk a kövendi HANGYA fiókszervezetünk alelnöke hívta fel a figyelmünket, amiért most egy sor cikket is idemásolunk. HZ
Farkas György 2017. 06. 26. 14:30
A "csodanövény" termesztése kizárólag a gazdákon múlik.
A jobbikos Sneider Tamás egy kérdésben hívta fel a figyelmet arra, hogy a csecsemőkre veszélyes sok nitrátot felhalmozó zöldségek (sárgarépa, cékla, spenót) kiválóan helyettesíthetőek lennének a batáta (édesburgonya) különböző fajtáival, mivel azok ezredannyi (!) nitrátot halmoznak fel. A politikus hosszan sorolta a növény egyéb előnyeit, jelezve ugyanakkor, hogy a batáta igen drága, ezért rákérdezett Fazekas Sándornál, hogy mit kívánnak tenni azért, hogy a batáta elérhető áron, minél több magyar háztartás asztalán ott lehessen?
A miniszter válaszában elismerte, az éghajlati adottságok alapján a batáta vegyszermentesen, gazdaságosan termeszthető Magyarországon is. Mint írta, ez a döntés azonban kizárólag a gazdáké, a termesztést alapvetően a piaci lehetőségek és az értékesítési viszonyok határozzák meg. Jelenleg 2 fajta rendelkezik állami elismeréssel, a köztermesztés feltételei biztosítottak.
Fazekas Sándor jelezte, maga is nagyon fontosnak tartja, hogy minél több olyan növényt termesszenek, amely amellett, hogy jövedelmet termel, kedvező élettani hatással rendelkezik, helyettesítő termékként szolgálhat.
Mint korábban megírtuk, a batáta kicsit megtévesztően kapta az édesburgonya nevet, hiszen a krumpli az gumó, az édesburgonya pedig gyökér, csak külsőleg ugyan hasonlítanak egymáshoz.
Viszik, mint a cukrot! Pörög a batáta-biznisz Hajdúdorogon
Sokszínű Vidék 2016. 01. 12.
Édesburgonya: nem krumpliféle, viszont nagyon egészséges, és termelni is érdemes. A hajdúdorogi Fodor György őstermelőként a környéken hagyományosnak számító kukorica és búza termesztése más, de egészséges terménnyel szeretett volna előrukkolni, természetesen úgy, hogy a tevékenységből megéljen a család – írta a haon.hu.
5 ezer 300 palántával kezdődött
A 31 éves őstermelő érdeklődött, olvasott, keresgélt, amíg egy ásotthalmi vállalkozóról írott cikkre bukkant, mely az édesburgonyát csodanövényként mutatta be
.Fotó: Fodor György magánarchívum
Több se kellett a fiatalembernek. Megvette az első palántákat, összesen 5 ezer 300 tövet, mely a tulajdonában lévő 2 ezer négyzetméternyi földterület beültetésére volt elegendő. Nem lehetett kis munka, hiszen kézzel ültették a palántákat!
Aki mer, az nyer
Családtagjai csak csodálkoztak, amikor elmondta terveit, édesanyja azonban – mondván, hogy aki mer, az nyer – a pártján állt. Elkezdődhetett az édesburgonya-biznisz!
A batáta ültetése nagy körültekintést igényel: a talajminta vétel az első és legfontosabb lépés, az ültetési távolság szabályairól nem is beszélve – mondta a lapnak az őstermelő. – A batáta félkötött talajban történő ültetése komoly kihívást jelentett, így jól jött a nagymama évtizedekre visszanyúló földismerete. Hosszasan beszélgettünk, elemeztük a termesztésre kinézett föld előéletét.
Az ültetvénynek gyorsan híre ment a településen, már-már csodájára jártak a helyiek, akik kíváncsiskodva érdeklődtek Fodor Györgynél a növény termesztésének fortélyairól.
Fotó: Fodor György magánarchívum
Az első aratás minden képzeletet felülmúlt: 3,5 tonna batáta termett, ami ahhoz képest, hogy egy tő átlagosan 1 kilogrammot ad – a területi viszonyokat figyelembe véve – kiválónak számít. A gazda örömére a kereslet is egyre nagyobb a batáta iránt.
Fodorék célja a terület növelése, a tárolási feltételek megteremtése, a művelés gépesítése. Mi is lehetne a végcél, mint hogy a hajdúdorogi gazdák összefogásával a kukoricához és a búzához hasonlóan az édesburgonya termesztése is a térség sajátosságai közé kerülne.
Együnk sok édesburgonyát!
Egy darab édesburgonya biztosítja a napi javasolt A-vitamin bevitel kétszeresét és a napi C-vitamin szükséglet egy harmadát. Gazdag B6 vitaminban, rostban, vasban és káliumban, nagyon kevés zsiradékot és nátriumot tartalmaz. A batáta nemcsak, hogy jó hatással van a szervezetünkre, de ez az egyik legtáplálóbb zöldség, amit fogyaszthatunk, feltéve, ha nem teszünk hozzá sok vajat, vagy nem sütjük zsírban. Az interneten sok édesburgonya receptet találunk, érdemes kipróbálni akár egyet is.
Édesburgonya függőkosárban, verandán és konyhában
Nem csak a konyhában, hanem a konyhakertben, a díszkertben, a balkonon is.
Szuper élelmiszerek közé tartozik a batáta, vagy édesburgonya, a trópusok nagy gazdasági jelentőségű növénye. Megtermelésével bővíthetjük az élelmiszer választékot, de ne feledjük, hogy a burgonya (ami nem a rokona!) is hasznos, ásványi anyagokban bővelkedő élelmiszer. Persze, ha zsírosan tejföllel a főtt burgonyát, olajjal a sült burgonyát fogyasztjuk, akkor az “jobban” hizlal.
A batáta bemutatása
Az édesburgonya, hivatalos nevén batáta (Ipomoea batatas) a szulákfélék (Convolvulaceae) családjához tartozó, kúszó szárú, évelő, trópusi növény. Közép- és Dél-Amerika trópusi vidékeiről származik. További nevei: Jamgyökér, jamszgyökér. A burgonyával nem áll rokonságban! Gyökérgumóit főzelékként fogyasztják, lisztjéből pedig kenyeret sütnek, keményítőt és szeszt is gyártanak.
A batáta a trópusok nagy gazdasági jelentõségű élelmiszernövénye. Kúszónövény, hajtásrendszere 1-1,5 m hosszú, kúszó, szárcsomókkal taglalt. Egyszerű levelei körkörösen állnak a szár körül. Levele lehet ép, fogas, karéjos vagy szeldelt (3-7), a változattól függően világoszöld, sárgás zöld, vagy bordós árnyalatú. A teljes levélalak lehet kerekded, szív vagy vese vagy háromszög alakú, esetenként nyilas vállú. Miután rövidnappalos növény, ritkán virágzik, főleg üvegházban. Mutatós virágai a hajnalkáéhoz hasonlóan tölcséresek, a virágok bogernyőben állnak vagy magányosak. A virágszín fehér vagy lila, a torok vöröses. Virágot azonban csak a trópusokon fejleszt, a mérsékelt égövi batáták többsége nem hoz virágot. Vitaminokban, ásványi anyagokban és szénhidrátban is bővelkedő módosult földbeli hajtásai, ággumói miatt termesztik. A gumók húsa leginkább narancssárga, de lehet fehér vagy lila húsú is.
A batáta, mint dísznövény
Először is jó, ha tudjuk, hogy egyes batáta fajták rendkívül mutatós dézsás növények. Függőkosárban is remekül festenek. Kültéren egynyáriként nevelhetjük, üvegházban, verandán évelőként teleltethetjük (Min 13 fok, kiszáradni ne hagyjuk.). Csak a nyári időszakban tápozzuk kiegyensúlyozott tápoldattal. Magról, hajtásdugványról, levéldugványról szaporítható. A gumók vízbe lógatva gyökereztethetők, a levelek megjelenése után cserepezhetők.
Batáta díszfajták
Dísznövényként legkedveltebb a ‘Blackie’ változat, amelynek lenyűgöző, majdnem fekete, karéjos levélzete, levendula színű trombitaszerű virága van. Konténerben, függőkosárban tartják. Ágyásba is ültethető szegélynek, vagy más fekete szépségekkel társítva. Napon, jó vízellátású talajban nevelhető egynyáriként. Hideg, szeles helyektől óvni kell.
A ‘Sweet Caroline’ fajták népszerű, levéllel díszítő struktúranövények. Nagyméretűre nőnek, igénytelenek, dekoratívak. Nálunk is kapható fajták lombjával díszítő fajtái pl: ‘Sweet Caroline’ ‘Bronze bronzbarna’, ‘Sweetheart Light Green’ világoszöld, ‘Sweet Caroline Purple’ sötét lila.
A batáta, mint élelmiszer
Az Orinoco völgye és a Yucatan félsziget között háziasították. A legrégebbi, cirka 8000 éves, még nem nemesített leleteket a Tres Ventanas barlangokban találták Peruban. Kolumbiában, Venezuelában és Costa Ricán ma is élő vad rokonának az Ipomoea trifida-t tekintik. Peruban találták a legrégebbi háziasított ősét, Krisztus előtt 2500-ból. A Kolumbusz előtti időkből találták a Cook szigeteken, Hawaii-on és a Húsvét szigeteken. Polinéziába valószínűleg a madarak vagy hajótörött tengerészek közvetítésével jutott el. A Yucatán félsziget és Honduras partjain axi batáta vagy betatas névvel illették a bennszülöttek. A protugálok és a spanyolok terjesztették el Európában. A spanyolok több változatát, vörös, lila és „fehér” változatát hajózták Európába. 1576-ban sikertelenül próbálkoztak termesztésével Belgiumban. 1597-ben Angliában már nagyobb szerencsével termesztették. A Spanyolok nem csap Európában, hanem a Fülöp szigeteken és a Nyugat-Indiákban is elterjesztették. Innen került el Indiába, Kínába, Malajziába. Sokan Dél- és Nyugat-Ázsiában is bennszülött növénynek tekintik. Az 1700-as években került Japánba, ahol kara-imo (kínai burgonya) illetve satsuma-imo (japán burgonya) néven terjedt el. Ausztrália, illetve a volt Szovjetunió meleg tájain a jövő potenciális élelmiszereként tekintenek rá.
Fiatal, lila színű, szív alakú levélhajtásai is fogyaszthatóak, állati zöldtakarmányként használhatóak.
Gumója A-provitamin forrás (desszert típus): 5,345 nemzetközi egység (NE) A-vitamin/100 g = 121% ajánlott napi adag Antioxidáns, gyulladás-gátló hatás (lila húsú): antociánok: peonidinek és cianidinek (IbMYB1, IbMYB2 kódolja) Alacsony fehérjetartalom (2,5-7,5% sz.a.), de antioxidáns hatás (sporamin) Magas lizin-tartalom (rizsnél magasabb), alacsony leucin-tartalom Javítja a vércukor-szint szabályozását – közepes glikémiás index (GI) rosttartalom (szénhidrát-felszívódás szabályozása) magas adiponektin-szint (inzulin-szabályozás) Magas energiatartalmú táplálék: 25-30% összes szénhidrát (98% könnyen emészthető) Batáta lombozat: 117 mg kalcium, 1,8 mg vas, 3,5 mg karotin, 7,2 mg C-vitamin, 1,6 mg E-vitamin, 0,56 mg K-vitamin / 100 g friss levéltömeg (≈ spenót) 15-féle antocianin, 6-féle polifenol vegyület (antioxidáns, antimutagén, gyulladásgátló, antikarcinogén, anti-diabétesz, antibakteriális hatások)
Forrás: www.inno.u-szeged.hu
Batáta termesztése
Bár trópusi növény, egyévesként mi is termeszthetjük. Néhány éve egy adaptációs növénynemesítési eljárásnak köszönhetően hazánkban is (Dél-Alföldön, Ásotthalmon) megkezdődött a batáta hazai szabadföldi termesztése és nemesítése. Ásotthalmon található a legnagyobb batáta termesztő körzet. Házikertben is termeszthető a család ellátására. Március végén hajtassuk. Sötétben csírázik! Cserépben, balkonládában is előnevelhetjük.
Amit fontos tudni: 30-35 °C az ideális a gyors és intenzív hajtásképzéshez. Míg 20 °C-on tartva kell egy hónap is a kihajtásához, 30 °C-on két hét elegendő. Minimum 80% páratartalmat igényel. Ezeket a körülményeket házilag egy nejlon fólia/zacskó alá bújtatva állíthatjuk elő. Ne feledjük, néhány helyen kilyukasztani a fóliát.
Az kihajtott édesburgonya hajtásait törd le, és vízben gyökereztesd. Így egy gumóból 4-5 növényt is szaporíthatsz.
Egy nagyobb edénybe ültessünk el egy-két gumót február közepén, végén, az új, 20 cm-es hajtásokat törjük le, a felső 3-4 levelet hagyjuk meg, a hajtásokat állítsuk vízbe, és várjuk meg, amíg megindul a gyökeresedés. Ne feledjük, hogy a vízfelület párolgása hűti a környezetet, ami lassítja a hajtások fejlődését.
A letört hajtásokat gyökereztesd vízben
Gyakran, meleg helyen tárolva, papírzacskóban is kihajtanak a gumók. A hajtásokat elég, ha letörjük. Majd ültessük el a gyökeres palántákat május közepén, laza talajba, lehetőleg bakhátra napos, félárnyékos helyre. Ültethetjük dézsába, steril földbe is, ezzel csökkentjük a palántadőlés veszélyét! Az edényt tartsuk 25-30 °C-on. Akár naponta öntözzünk lágy vízzel. A zsenge palántákat megtámadhatják az atkák, lisztecskék, tetvek. komplex starter jellegű lombtrágyát használjunk, hogy a palánták fejlődését segítsük.Vannak, akik a fagyok elmúltával (május közepe, vége) a hajtásos gumórészeket egyenesen kiültetik, miután a darabolást követően a sebek beszáradtak, és nem palántáznak. A kiültetéshez tudjuk, hogy a sortávolság 1 méter, a töveket egymástól 30-40 cm-re ültessük. 100 db palánta termőterület igénye 30 – 40 m2. Ha 1 kg termést tervezünk egy tő alá, 100 kg édesburgonyánk terem. Használjunk szerves trágyát. Öntözzük rendszeresen. Az akár több méterre is elfutó hajtások folyamatos mozgatásával akadályozzuk meg a legyökeresedését. Illetve, ha az inda gyökeret eresztett, azt tépjük fel. Ezzel elérjük, hogy a földalatti gumón keresztül történjen a tápanyagfelvétel. Betegsége, kártevője még nálunk nem jelent meg, illetve a rovarkártételt olajos permetezéssel akadályozhatjuk meg.
Ajánlott étkezési fajták itt találhatók: www.batata.hu
Új étkezési fajta az európai piacon: Bellevue édesburgonya
Palánta rendelés: Bivalyos tanya – “8 fajta batáta termesztésével és országos kiszállításával foglalkozunk”
Egy kis talajismeret
Ahhoz, hogy kertünket biokertté alakítsuk, számos ismerettel kell rendelkeznünk, és ez az elméleti tudás fog minket segíteni a gyakorlatban is. A talajok fajtáinak ismerete és a kertünk talajának beazonosítása elengedhetetlen abból a szempontból, hogy megfelelően tudjunk kertészkedni benne, és ne is próbálkozzunk olyan növényekkel, amelyek az adott típusú talajt nem kedvelik.
Agyagtalaj
Az agyagtalaj kötött talajtípus, vagyis mind a víz-, mind a levegő nehezen jut át rajta és a felmelegedése is lassan történik. Emellett melegben és kiszáradása esetén erőteljes rögösödés jellemzi, ami megnehezíti a vele való munkálatokat és a benne élő növények életét is. Nedves, esős időben a talaj szemcséi összeragadnak, emiatt minden időszakban nehéz munkával lehet csak megművelni. Felismerése igen egyszerű: vegyünk a kezünkbe egy maréknyi nedves földet, és ha gyurmaszerűen összeragad, amikor összenyomjuk, akkor agyagtalajjal van dolgunk. Az agyagtalajokat javítani kell homokkal, komposzttal, rendszeres szerves trágyázással, hogy lazább talajt kapjunk. Ha talajtakarást alkalmazunk (erről később még írunk), akkor gyorsabban érhetünk el eredményt, és termékenységét fokozhatjuk.
Homoktalaj
A homoktalajok jó víz- és levegőáteresztő képességgel rendelkeznek, szerkezetük laza, hamar felmelegszenek, és gyorsan ki is hűlnek. Tápanyagban szegény talajok, ám könnyen megmunkálhatóak. Egy marék homoktalajt a kezünkbe véve, az nem áll össze, hanem kipereg, kifolyik a markunkból, így ismerhetjük fel legegyszerűbben. A homoktalajok esetében a kertész legfontosabb feladata, hogy tápanyagtartalmát megnövelje, dúsíthatjuk agyagtalajjal, vályogos komposzttal és takarjuk folyamatosan, hogy ne száradjon ki könnyen.
Vályogtalaj
Humuszban gazdag talajtípus, mely jó víz- és levegő áteresztő képességgel bír, és tápanyagtartalma is megfelelő. Jó hőtartó képességgel rendelkezik, bizonyos mennyiségű meszet is tartalmaz. Természetesen a vályogtalaj típuson belül is vannak homokosabb és kötöttebb típusok, de általánosságban elmondható, hogy igen kedvező talajtípus a tápanyag raktározásának tekintetében. Finom, morzsalékos szerkezetű talajtípus. A kertész feladata a vályogtalajok esetében a kedvező tulajdonságainak megőrzése, a rendszeres komposzttal való tápanyag utánpótlás, a talaj takarása, a vetésforgó alkalmazása.
Láptalaj
A láptalajok savanyú, tápanyagban szegény és nagy víztartalmú talajok, magas tőzegtartalommal, mely olyanná teszi, mint a szivacs. Elsősorban vizes, vizenyős területeken gyakori, csak hosszas, kitartó munkával tehető tápanyagokban gazdag kerti földdé.
A legfontosabb: a talaj humusztartalma
Amikor kertészkedünk, minket elsősorban a talaj legfelső, 20-30 cm-es rétege érdekel, hiszen itt nőnek a növények, az a fontos, hogy ez a réteg humuszban, tápanyagban gazdag legyen. Ebben a rétegben élnek a növények számára hasznos élőlények, baktériumok, giliszták, melyek befolyásolják a talaj minőségét, a bomlási és felépülési folyamatok gyorsaságát. A humuszt a kertésznek folyamatosan pótolnia, gazdagítania kell, és minél vastagabb a humusztartalmú réteg a kertünkben, annál termékenyebb a talajunk. A célunk, hogy minél lazább, tápanyagban gazdag, melegebb humuszt biztosítsunk a növényeink számára.
Vegyünk példát a természetből: az erdő folyamatosan újrahasznosítja lombtakaróját, a fák ebből a saját maguk által termelt humuszból építkeznek, fejlődnek, nincs szükségük emberi beavatkozásra. Nem pazarolnak, ugyanakkor semmi sem fölösleges számukra, nem termelnek szemetet, minden hasznosul, és ez biztosítja az egyensúlyi állapotot. Ha egészséges talajt szeretnénk a kertünkben, akkor vegyünk példát az erdőről, és alkalmazkodjunk ahhoz a talajtípushoz, ami a kertünk adottsága, és annak megfelelően dúsítsuk humusztartalmát.
A batáta vetése, gondozása, szaporítása, igénye
Az édesburgonya (batáta) jellemzői, élettani hatásai és konyhai felhasználása
Kert Anna - jan 19, 2017
Második útján Kolumbusz Kristóf, amikor visszatért Európába, hajójának fedélzetén már ott voltak az édesburgonya (Ipomoea batata) gumói, amit a hajón utazó bennszülöttek egyszerűen csak patata-ként emlegettek.
Mivel Kolumbusz Kristófnak – miután megkóstolta – ízlett, úgy döntött: elhozza Európába a batátát.
A trópusokon, mint például Dél-Amerikában évelő, a mi éghajlatunkon általában csak egyévesként termesztett. Alaktanilag a faj rendkívül változatos.
A batáta bemutatása
A világ élelmezésében betöltött szerepe a batátának vagy édesburgonyának kultúrnövényeinket tekintve, egyike a tíz legfontosabb növényünknek.
2004-ben a Tápiói 96 fajta állami elismerésben részesült. Az édesburgonyát elsősorban a gumójáért termesztjük, mely igazi gyökérgumó, a föld alatt a növény gyökereinek megvastagodásával keletkezik. A gumó a fényen nem fejlődik.
Alakja és gumójának hossza változó, alakja lehet a gömbölyűtől az orsóformáig a hengeresen át, szinte minden alakban. A mérete a néhány centistől a huszonöt-harminc centimétert is elérheti. Előfordulnak termésében a másfél kilót elérő gumók is! A batáta gumójának jellemzője, hogy a gumók vége általában kihegyezett. A hús színe a fehértől a a narancssárga színűig terjed, de éppen úgy lehet sárgásbarna és bíborszínű is.
A héjának színe a vöröses bíbortól a világos-barnássárga számos árnyalatában fordul elő.
A trópusi világ régióiban az édesburgonya termesztése nagyon gyorsan elterjedt és vált ennek a térségnek egyik legfontosabb élelmiszerévé. Mára már az egyik legnépszerűbb zöldségnövénynek számít. Kiterjedten az Egyesült Államokban, a trópusi Amerika Államaiban, Japánban, Kínában, valamint Óceánia szigetvilágának déli részén termesztik. Ezeken a területeken a rizs mellett a népesség fő táplálékának számít.
Mit tartalmaz a batáta?
A növény sárga és vörös gumóhúsú változatai rendkívül kiváló táplálékot jelentenek, úgy, mint a sárgarépa, az édesburgonya is gazdag forrása az alfa-karotinnak és prekurzorai az A-vitaminnak. Magas a keményítőtartalma, így Japánban alkoholt és keményítőt is állítanak elő az édesburgonyából. Jelentős még a fehérje és cukortartalma is, és kis mennyiségben illóolajat tartalmaz, ami a gumóknak biztosít egy diszkrét sajátos aromát.
Fiatal hajtását és levelét zöldségként is fogyasztják egyes trópusi területeken, mivel a zöld batáta fogyasztásának gyógyító szerepe van a magas vérnyomásos betegségek kezelésében. Az állatok takarmányozására a batáta hajtásrendszerét szárítva vagy silóként hasznosítják. Takarmányértéke a zöld részeknek a lucernához hasonlítható.
Batáta a konyhában
Az őstermelők az édesburgonyát elsősorban közvetlen konyhai felhasználásra szánják. Ugyanolyan sokféleképpen és sokrétűen felhasználható mint a burgonya. Fogyasztható főzve, sülve, szárítva, de akár lisztté őrölve is. Az édesipar konzervként hasznosítja, mely feldolgozott formában bébiétel, kandírozott termékek, pelyhesített és gyorsfagyasztott formában kerül a fogyasztók asztalára.
A batáta sokhasznú növény, de elsősorban szénhidrát és energiatermelő kultúrnövény. Táplálkozási jelentőségét tekintve lehet kiegészítő és fő táplálék, zöldségnövény és luxus élelmiszer cikk is.
Az édesburgonya (batáta – Ipomoea batata) Amerika felfedezése után jelent meg Európában is. Rendszertanilag a növényvilág Solanales rendjének Convolvulaceae családjába tartozik. A batáta alaktanilag rendkívül változatos faj. A burgonyával és csicsókával szemben gumója igazi gyökérgumó. Magyarországon az utóbbi években terjedt el nagyobb mértékben a termesztése.
A batáta vetése, szaporítása
Az édesburgonya termesztése nem igényel különleges szakértelmet, bárki megpróbálkozhat termesztésével. Első alkalommal beszerezzük ültetéséhez a palántát, és később már saját batáta gumó meghagyásával és felhasználásával oldhatjuk meg az ültetést. Azonban ha egyetlen gumót megvásárolunk, olcsóbban előállíthatjuk az ültetéshez szükséges palántát.
Február végén a batáta gumót kettévágjuk, a vágott felével lefelé fordítva vízbe állítjuk. Figyeljünk arra, hogy a víz ne fogyjon le róla. A gumókon megindul a hajtás növekedése, amelyből később a palánták lesznek. Ezeket a hajtásokat, amikor elérik a húsz centiméteres hosszúságot, levágjuk és vízben gyökereztetjük. Egy-egy gumó akár tizenöt-húsz darab hajtást is hozhat, tehát nem kerül sokba a szaporítás. Amikor ezek a hajtások gyökeret eresztettek, megtörténhet az édesburgonya elültetése.
Először ültessük cserépbe, hogy még a tavaszi fagyok ne ártsanak a gyenge hajtásoknak, hagyjuk, hogy a cserépben megerősödjenek a palánták. A tavaszi fagyok elmúlása után, május környékén a megerősödött gyökérzetű hajtásokat kiültethetjük a kertbe az eredeti helyére.
A batáta gondozása
A batáta szereti a napos, meleg helyet és igényli az intenzív öntözést, bár ugyan jól tűri a szárazságot is, de az öntözéssel nagyobb, szebb terméseket takaríthatunk be.
Az ültetés egy méteres sortávolságra és harminc centiméter tőtávolságra történjen, mivel helyigényes növény. Úgy ültessük a palántákat, hogy a föld felszín felett csak a két első levél legyen, a többi kerüljön a föld alá. Több métert is elérhet a futása,ezért növekedéskor nyugodtan tépjük fel az indákat, hogy ne tudjanak gyökeret ereszteni, így nagyobb gumókat érhetünk el.
A batáta betakarítása
Az édesburgonyát az őszi fagyok előtt kezdjük el betakarítani. Kicsit munkaigényes a betakarítása, mivel a föld alatt a tőtől, akár nyolcvan centiméter, de egy méter távolságra is találhatunk gumókat. A gumókat felszedés után kézzel megtisztítva mossuk meg és rakjuk száraz helyre, hogy lehetőség szerint ne érjenek egymáshoz, így a sebei könnyebben begyógyulnak. A helyiség, ahol tároljuk ne legyen húsz fokos hőmérsékletnél alacsonyabb, mert a gumó nem bírja el a hidegen történő tárolást, és gondoskodjunk megfelelő páratartalomról is.
A batáta betegségei
A batátának egyelőre még nincs ismert betegsége, ezért különösebb vegyszeres beavatkozást nem igényel, és más egyéb kémiai beavatkozást sem szükséges.
Kártevői lehetnek a rágcsálók, ami más egyéb gumós növényekkel szemben is előfordulhatnak, védekezés ellenük a megszokott módon történik.
A batáta felhasználása
A batáta egy nagyon egészséges, nagy tápértékű növény, melynek felhasználása sokoldalúan történhet. Zöld leveleit konyhánkban használhatjuk salátaként, de alkalmazzák állatok takarmányozására is.
A gumó fogyasztását ajánlják cukorbetegeknek burgonyafogyasztás helyett, sokkal egészségesebb. Sokrétűen használhatjuk olyan módon, mint az egyéb burgonyafajtákat.
2017. december 23., szombat
Év végi beszámoló
A 2017-es év gyümölcsözően telt el, hiszen a pályázatainkat pozitívan bírálták el. Igy elmondhatjuk, hogy az év elején megtervezett tevékenységeink mellett több előre nem tervezettek is végrehajtásra kerültek.
A vezetőségi változások, amelyeket az előző évben a tagság végrehajtott, illetve a székhely vidékre való áthelyezése pozitív aduk voltak és a pályázások esetében is hathatósan hozzájárultak, hogy közülük többet is sikeresnek vélhették.
A pályázatok esetében elmondható, hogy - egy kivételével - mindegyiket elfogadták és a finanszirozáshoz hozzájárultak a pályáztatók.
A Kolozs megyei tanácshoz leadott pályázataink is elfogadottak lettek, sőt már el is számoltuk a megkapott összegeket! Itt kell megemlítenünk azt is, hogy úgy a Tanácselnök, mint az alelnök urak illetve a megyei tanácsban működő a magyar frakció tagjai támogatták a leadott kéréseinket, amiért ezúton is, köszönetet mondunk nekik.
A Communitas Alapítványhoz leadott pályázataink közül - több is - sikeres volt. Itt kell elmondjuk, hogy jelentős támogatást kaptunk a megyei tanács alelnökétől illetve a magyar tanácsosoktól. Köszönjük mindenkinek! Ez esetben is sikeresen elszámoltuk a megadott összegeket.
Külhoni támogatások közül említjük meg a BGA Zrt-nál megnyert pályázatunkat is, amelyet még az év közepén sikerült elszámolnunk.
Ezek voltak azok a tevékenységek, amelyek "látszottak", de mindezek mellett sokrétű és sokszínű előkészítő és igényfeltáró - sok esetben hiábavalónak tűnő - melléktevékenységek is folytatódtak úgy a vezetőség, mint a tagjaink részéről.
Több olyan tárgyalást, megbeszélést is folytattunk amelyektől újabb tevékenységek megvalósítását is remélhetjük. Ezek közül megemlítenénk a kistérségi szinten elindított kezdeményezésünket. A Szamos-, és az Aranyos-menti kistérségekben élő gazdatársadalomra úgy tekinthetünk, mint a jövőbeli együttműködő partnerekre. Ezért az egyesületünk számára fontos, hogy ezekben a térségekben együttműködő civilszervezeteket megkeressünk vagy fiókszervezeteket alakítsunk ki. A HANGYA vezetősége mindkét irányban cselekedett és több új fiókszervezetet alakított ki (Kövend, Szék, Egeres-Ticu), de ugyanakkor több kistérségi vezetőt is megkeresett. Eképpen, sikeres tárgyalások után, a Szentmihály községben székelő Nyugati Havasok Kapuja HACS-al (GAL "Poarta Apusenilor"-nal) együttműködés alakult ki. A Nyugati Havasok Kapuja Kistérség elnökével a Făgădar Alexandru úrral folytatott megbeszélések alapján már az idén beindult az együttműködésünk a Szolnok melletti KTZVE (azaz a Közép Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület) HACS-jával, sőt egy határon átnyúló kistérségi pályázatot is letettünk, amely - reméljük - rövidesen életbelép.
A Mezőtúr városban működő KMVE(Közösség a Megújjuló Vidékért Egyesület) elnökségével is elindult az együttműködésünk. Két olyan tevékenységen is résztvettünk, amit ennek az egyesületnek az elnöke a dr. Barancsi Ágnes szervezett és ahol a további közös pályázatokra is szert tettünk a következő évi tevékenységeink kiegészitésére.
Tovább fejlesztettük az Oktatóközpontunkat és újabb szaklétesitményekkel bővitettük, azzal is hogy a várfalvi iskolának a vezetőségével való tárgyalásaink után együttműködési szerződést irtunk alá és az ottani kihelyezett szekciónak a kérdésköre is meg lett tárgyalva.
A jövőévben beindul az újabb képzésünk az "OKJ-s Gazdasszony képzés agroturisztikai része"
Az Oktatóközpont koordinátora ezután a dr. Vigh Melinda lesz és a Agroeco pedológiai labort pedig a dr. Carmen Roba irányitja ezután.
A Jogi szakosztályt pedig továbbra is az Andreea Miron koordinálja
Gurka-Balla Ilona, elnöknő, beadta a lemondását, amiért előrehozott választásokat kellett az idén tartanunk. A novemberi választásokon a megjelentek beleegyeztek abba, hogy az eddig igazgatóként tevékenykedőt válasszák meg a megüresedett alelnöki tisztségre. Ugyanakkor az eddig titkári teendőket ellátó Ioana Borodan úrnőt a második alelnöki tisztségre választották meg, aki az eddigi alelnöktől átveszi a Vidékiek Hagyományőrző és Helyi Termékek Szakosztályát.
A titkári teendőket pedig ezután az Eleonora Miron veszi át, aki eddig az egeresi fióknak az alelnöke volt. Igy az elnökség 3-ról 5-re bővült.
A Sajtó és Kulturális szakosztály vezetését átvette a lemondó elnöknő, a Gurka-Balla Ilona, aki helyett az elnökséget - egyelőre - Horváth Zoltán fogja vezetni, mint elnök-igazgató.
Az újonan megalkult fiókszervezetek elnökei ezentúl hivatalosak lesznek a vezetőségi gyűléseken is.
Az eddigi változtatásokat úgy az elnökség, mint a közgyűlés is elfogadta. A választások eredményeit hivatalossá kell tennie az új elnökségnek!
Végül a jövő évi tevékenységeinkről is szólva, megjegyezzük, hogy megpályáztuk egy elsővilágháborús emlékmű helyrehozatalát, amit BGA Zrt vezetősége el is fogadott. Köszönet érte.
Tagjainknak ezúton is kivánunk Kellemes Karácsonyi Ünnepeket! A HANGYA elnöksége
Végül a jövő évi tevékenységeinkről is szólva, megjegyezzük, hogy megpályáztuk egy elsővilágháborús emlékmű helyrehozatalát, amit BGA Zrt vezetősége el is fogadott. Köszönet érte.
Tagjainknak ezúton is kivánunk Kellemes Karácsonyi Ünnepeket! A HANGYA elnöksége
(Közlemény)
2017. december 22., péntek
Aradi résztvevő a budapesti fórumon Megalakult a NAK országos küldöttgyűlése
Balta János 2017. december 22.,
Kocsik József (balról a harmadik) a NAK vezetősége, illetve a határon túli gazdaszervezetek vezetői között a budapesti fórumon
December 20-án, szerdán tartotta alakuló ülését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldöttgyűlése. A rendkívüli eseményre meghívót kapott Kocsik József AMMGE-elnök is, aki érdeklődésünkre elmondta: a parlament felsőházi termében megtartott rendkívüli eseményen a meghívottakat Györffy Balázs elnök köszöntötte. A továbbiakban vázolta az országos küldöttgyűlésre váró feladatokat, illetve a NAK hatékony működésétől várható agráripari fellendülést.A küldöttgyűlés résztvevőit Orbán Viktor miniszterelnök is köszöntötte, aki annak a reményének adott hangot, hogy a magyar mezőgazdaságnak az EU átlagán felüli eddigi növekedése, a NAK hatékony munkájának köszönhetően, a meglévő piacok bővülésével párhuzamosan, a magyar agrárgazdaság számára új piacok megszerzését is lehetővé teszi. Éppen ezért, a hazai mezőgazdaság mellett, a kormány továbbra is támogatni kívánja a külhoni magyar gazdálkodókat, akiket nemcsak vetőmaggal, szaktanácsokkal, a falugazda hálózat kiépítésével, hanem külpiacokon való részvételi lehetőségekkel is támogatna – mondta el érdeklődésünkre Kocsik József AMMGE-elnök.
Gratulálunk dr. Hajas Pál barátunknak, aki 2017. év vállalkozója lett!
Addig amíg egyesek csak elmélkednek arról, hogy miként lehet a gazdatársadalmat megsegíteni addig dr. Hajas Pál professzor úr valós projektekkel és egy csomó ötletes megoldással megmutatta, hogy kell a 2017. év vállalkozója dijat elnyerni, s tette ezt akkor amikor mások megtorpantak. Tette akkor is, amikor az anyagi nehézségekkel telített volt a világ és teszi most is, amikor nem kis munka árán a Kozárd zsákfaluból egy turistaparadicsomot létesített, megkeresve mindazokat a rejtett értékeket, amiket más nem is vett volna észre. Gratulálunk mi is baráti szeretettel! Horváth Zoltán, HANGYA elnöke
"Köszönettel vettem át 2017. december 1-én Budapesten a Művészetek Palotájában Varga Mihály NGM Miniszter Úrtól és Demján Sándor Úrtól, a VOSZ Elnökétől a 2017. év Vállalkozója kitüntető címet. Külön értéke ennek az eseménynek, hogy a Nógrád megyei VOSZ vezetői látták és értékelték az ipar mellett a falu, a vidék és különösen a turizmusfejlesztésben rejlő vállalkozási, foglalkoztatási és vidék-megtartó esélyeket. Kozárd példája 2017-ben sok európai fórumon szerepelt, Brüsszeltől Bargamon át Moszkváig. Örömmel fejlesztjük tovább a magyar és a nógrádi vidéket! *
2017. december 21., csütörtök
A jó gazda is holtáig tanul
Bakó Zoltán 2017. december 20.
Ilyenkor tél kezdetén idő jut arra, hogy a gazdák számvetést végezzenek az év folyamán végzett munkájukról. A tél ugyanakkor a szakképzés időszaka is. Annak néztünk utána, hogy ez Maros megyében hogyan működik. Farmerképző a fóliasátorban: a gazdatanfolyamok elengedhetetlen része a gyakorlati oktatás
Nem igaz, hogy téli időszakban a gazdaember pihen.
Egy jó gazdánál a tél nem az édes semmittevést jelenti, hiszen elég, ha kilép az udvarra, s máris akad tennivalója. Arról nem is beszélve, hogy az állattartó gazdának – a magára valamit is adó termelő legalább két lábon áll, növényeket termeszt és állatokat nevel – a téli munkaprogramja szintén huszonnégy órás, mindössze valamivel lazább a három műszak, mint nyáridőben. Nagyapáink, dédapáink ilyenkor ültek össze egy kis beszélgetésre, pipafüstös borozgatásra, s ennek során hányták-vetették meg, milyen is volt a már csaknem lejárt esztendő. Amolyan számvetés, tapasztalatcsere volt ez, csak akkor ezt kvaterkázásnak tekintették. És így van ez a gazdaszervezeteknél is: áttekintik a lejárt esztendőt, leltározzák az eredményeket, keresik az esetleges sikertelenségek okait, s készülnek arra, hogy a következő évet jobban megszervezzék. Magyarországi támogatás A marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezete (RMGE Maros) elmondhatja magáról, hogy jó évet zár. Zárszámadó közgyűlést ugyan még nem tartottak, de már körvonalazódik a beszámoló. Az már régebbi tapasztalat, hogy a szervezet legfontosabb tevékenysége a felnőttoktatás. Ez a típusú szakoktatás lényegében hiánypótló, amit a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója, Ileana Guşatu is elismert az év elején tartott gazdatalálkozón. A felnőttoktatás keretében szervezett tanfolyamokkal olyan űrt töltenek be, ami a szakigazgatóságnak nem sikerül. Szabó Árpád megyei tanácsos éppen egy ilyen rendezvényen fogalmazta meg, hogy a gazdaegyesületeknek és a megyei önkormányzatnak meg kell találniuk az értékesítési lánc kiépítésének lehetőségét is. Ennek keretében tudnák a gazdák termékeikkel ellátni a szupermarketeket, hiszen tetszik vagy sem, ma ez a tendencia, és hosszú távon csak ez biztosíthatja a megélhetést.
Nem igaz, hogy téli időszakban a gazdaember pihen.
Egy jó gazdánál a tél nem az édes semmittevést jelenti, hiszen elég, ha kilép az udvarra, s máris akad tennivalója. Arról nem is beszélve, hogy az állattartó gazdának – a magára valamit is adó termelő legalább két lábon áll, növényeket termeszt és állatokat nevel – a téli munkaprogramja szintén huszonnégy órás, mindössze valamivel lazább a három műszak, mint nyáridőben. Nagyapáink, dédapáink ilyenkor ültek össze egy kis beszélgetésre, pipafüstös borozgatásra, s ennek során hányták-vetették meg, milyen is volt a már csaknem lejárt esztendő. Amolyan számvetés, tapasztalatcsere volt ez, csak akkor ezt kvaterkázásnak tekintették. És így van ez a gazdaszervezeteknél is: áttekintik a lejárt esztendőt, leltározzák az eredményeket, keresik az esetleges sikertelenségek okait, s készülnek arra, hogy a következő évet jobban megszervezzék. Magyarországi támogatás A marosvásárhelyi székhelyű Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezete (RMGE Maros) elmondhatja magáról, hogy jó évet zár. Zárszámadó közgyűlést ugyan még nem tartottak, de már körvonalazódik a beszámoló. Az már régebbi tapasztalat, hogy a szervezet legfontosabb tevékenysége a felnőttoktatás. Ez a típusú szakoktatás lényegében hiánypótló, amit a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója, Ileana Guşatu is elismert az év elején tartott gazdatalálkozón. A felnőttoktatás keretében szervezett tanfolyamokkal olyan űrt töltenek be, ami a szakigazgatóságnak nem sikerül. Szabó Árpád megyei tanácsos éppen egy ilyen rendezvényen fogalmazta meg, hogy a gazdaegyesületeknek és a megyei önkormányzatnak meg kell találniuk az értékesítési lánc kiépítésének lehetőségét is. Ennek keretében tudnák a gazdák termékeikkel ellátni a szupermarketeket, hiszen tetszik vagy sem, ma ez a tendencia, és hosszú távon csak ez biztosíthatja a megélhetést.
A Maros megyei gazdaegyesületnek sajtkészítő gépe is van
A gazdaegyesület tevékenységére már régóta figyel az anyaországi szaktárca. Ezt bizonyítja, hogy a legutóbbi találkozón részt vett Hancsók Szabolcs is. A Kárpát-medencei együttműködési referens a magyarországi Földművelésügyi Minisztérium képviseletében kiemelte: a minisztérium évek óta aktív partnere az RMGE Maros szervezetnek. Nemcsak anyagilag és szakmailag támogatják tevékenységét, hanem tavaly közösen indították el a falugazdász programot, amelynek célja, hogy a gazdák közvetlenül kapjanak szakmai és pénzügyi információkat, amelyek révén eredményesebben gazdálkodhatnak.
Ugyanakkor a Maros megyei gazdaszervezet közvetítésével a Sapientia EMTE marosvásárhelyi kar kertészmérnöki tanszékének három tehetséges tanulóját részesítik évente ösztöndíjban. A magyarországi szakember hangsúlyozta: fontos, hogy a gazdák belépjenek a szakmai szervezetbe, mert „nem lehet tudni, hogy 2020 után mit hoz a jövő”. A gazdák tudják, hogy a közös munka, a szervezetbe való tömörülés megkönnyítheti a bürokratikus gazdasági rendszerben való eligazodásukat, és elősegíti szakmai érvényesülésüket. A szervezetnek a megyében eddig harmincöt gazdaköre volt, ebből huszonöt jogi személyiségű fiókszervezetté alakult, és az idén újabb négy település gazdálkodói jelentkeztek, hogy tagjai szeretnének lenni az RMGE Marosnak. Marosvásárhely, Kebele, Kibéd és Mezőpanit gazdálkodóinak kérését elfogadta a megyei szervezet, így ezek is a megyei gazdaközösséghez tartoznak. Kopjafaavatás Szatymazon Jó év volt a 2017-es. „Tele voltunk jelentős programokkal: a szervezet nemcsak itthon, hanem az anyaországban is nagy elismerésnek örvend” – mondja a szervezet elnöke, Csomós Attila (portrénkon). A legjelentősebb eseménynek az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon, az OMÉK-en való részvételt tartja, de kiemelkedő volt a szatymazi gazdanapok felhozatala is. „Az esemény érdekessége, hogy 102 évvel ezelőtt szintén Szatymaznak volt a vendége az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác, aki akkoriban még az erdélyi gazdáknak is a minisztereként tevékenykedett. Ő szorgalmazta a régiónkban a Bekecs-tetői több száz hektáros legelő feljavítását, a vízvezetést és tejfeldolgozók létesítését. Idén kopjafát avattunk Szatymazon dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter jelenlétében, ami a Kárpát-medencei magyar gazdák összefogását jelképezi” – magyarázza Csomós Attila.
Maros Tejfeldolgozás gyakorlati képzéssel
A megyei gazdaszervezetben a tél folyamán három szakmai felkészítő tanfolyamot szerveznek. A végzettek farmvezetői képzést kapnak. Mezőgazdasági farmot gazdaemberként csak az tud hivatalosan létrehozni és működtetni, aki egy ilyen képesítéssel rendelkezik. Ehhez a képesítéshez kötődik a pályázás lehetősége is. Csomós elmagyarázza, hogy egyre nehezebb eligazodni az értékesítés folyamatában, s aki nem ismeri legalább az alapokat – nincs tisztában a menedzsment és a marketing alapfogalmaival és nincs legalább alapfokon otthon a pénzügyi-könyvelési folyamatokban – az nem tud sikeresen gazdaságot működtetni. A marosvásárhelyi gazdaszövetség vezetői az év folyamán több olyan tevékenységet is szerveztek, amelyek ráébresztették a termelőket egy alapigazságra: nem szabad megelégedniük a nyersanyagok előállításával. Az lehet sikeres gazda, aki a megtermelt nyersanyagokat félkész vagy akár késztermékké dolgozza fel, s azt próbálja értékesíteni természetesen a nyersanyagénál jóval magasabb áron. Másrészt nem elég a feldolgozott terméket előállítani, azt el is kell adni. Olyan minőséget kell termelni, ami nemcsak az élelmiszerpiacokon, de a kisebb vagy nagyobb üzlethálózatok polcain is megállja a helyét. Ehhez viszont tanulni kell, ismereteket szerezni, nem utolsósorban menedzsmenti ismereteket – állítja az elnök. Az elméleti képzés keveset ér, ha a tanfolyam résztvevőinek nem lehet megmutatni a gyakorlatban is a tudnivalókat. Egy évvel ezelőtt két tanyaprogramukat kedvezően bírálta el a Földművelésügyi Minisztérium, aminek eredményeként tejfeldolgozó gépsort vásároltak. A megyei szervezet székházában a tejfeldolgozásról eddig ötször tartottak gyakorlati bemutatót. „Magyarországi tejfeldolgozó partnerekkel közösen mutattuk be a tudnivalókat, amelyek során a résztvevők élőben láthatták, hogyan lehet az 50–60 vagy akár a 90 baniért felvásárolt tejért feldolgozva háromszor annyit kapni. A gyakorlati képzés résztvevői maguk fogyasztották el az előállított termékeket – a sajtot és túrót – így láthatták, hogy viszonylag rövid idő alatt miként lehet a tejből jó minőségű, ízletes és magasabb értékű árut előállítani” – fogalmaz a szakember. Gazdatanfolyamok Nem elhanyagolható az ízek, lekvárok, befőttek, üdítőitalok és szörpök kiállítása sem. Ezt már többször megszervezték. Részben azért, hogy teret biztosítsanak a termelők bemutatkozására, de főként azért, hogy a vidéki emberek lássák, mi mindent lehet előállítani a ház körül megtermő zöldségekből, gyümölcsökből. Ezért is szervezik a farmvezetőképző tanfolyamokat zöldség- és gyümölcstermesztő, mezei növények termesztése és az állattenyésztés területén.
Az RMGE Maros megkapta a Munkaügyi Minisztérium helyi kirendeltségének jóváhagyását e tanfolyamokra, az így megszerzett oklevélnek tehát hivatalos jellege van. A három téli tanfolyam közül eddig a zöldség- és gyümölcstermesztő indult el decemberben tizenhét résztvevővel.
A programokhoz mindenekelőtt személyzetre van szükség.
A Földművelésügyi Minisztérium támogatásával már eddig is volt egy pályázatíró szakemberük (Timár Tímea) és egy falugazdászuk (Sikó László). A szervezet képviselői december 4–5-én részt vettek a Földművelésügyi Minisztérium VI. Kárpát-medencei Összefogás Fórumán, ahol a miniszter 20 külhoni civil szervezettel írt alá megállapodást a Kárpát-medencei Falugazdász Program kezdeményezésről.
A húsz között ott volt az RMGE Maros is.
A megállapodás értelmében a Kárpát-medencében öt évre 106 falugazdász működését támogatják, ebből több is jut az RMGE Maros szervezetnek. A tél folyamán a megyei szervezet folytatja a gazdák szakmai felkészítését. Ismét szerveznek méhésztanfolyamot, amelyre folyamatosan van igény annak ellenére, hogy eddig tíznél is több ilyen képzés indult. De lesz állatgondozói, valamint traktor- és mezőgép-kezelői tanfolyam is. A falugazdászoknak, a főiskolai és egyetemi végzetteknek pedig továbbképző tanfolyam indul. „Szervezetünk a felnőttképzést kötelességének tekinti. Erre azért van szükség, hogy minél több termelő naprakész információkhoz jusson, amelyek elősegítik az életképes, fejlődő és jövedelmező gazdaságok működtetését. Csak ez garantálhatja a szülőföldön való megmaradást és boldogulást” – állítja Csomós Attila.
2017. december 17., vasárnap
Fagyilkos jövevények árasztják el az országot
Az utóbbi 20 évben Magyarországon több idegenhonos rovarfaj jelent meg, mint az azt megelőző 110 évben. Leginkább tetvek, poloskák és kabócák érkeztek, közöttük vannak fagyilkos jövevények is. A rovarok rohamos, világméretű terjeszkedése elsősorban a folyamatosan bővülő világkereskedelemmel függ össze. De az inváziós hatlábúak elterjedésében az éghajlatváltozásnak is szerepe van.
Idén márciusban egy PhD-hallgató 1732 példányát találta meg egy pár milliméternyi inváziós rovarnak.
A tölgycsipkéspoloska egy békéscsabai tölgyfa törzsén pihent ekkora létszámban. “Általában csoportosan telelnek, de ez azért szélsőségesen nagy szám volt” – mondta erről Csóka György, akinek a vezetésével azt mérték fel, hogy mennyire állíthatja meg a rendkívül gyorsan terjedő rovart a hideg. A kutatásról a Greenfo oldala számolt be.
Elég lehet a katicaállomány a fagyilkos jövevények ellen? – Fotó: Pixabay, Manfred Richter
A tölgycsipkéspoloska megjelenése egy nagyon friss jelenség – mondta Csóka, aki a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) tudományos tanácsadója., aki Mátrafüreden követi az inváziós erdei rovarok sorsát Magyarországon.
Invazív, vagy özönfajok
Azokat a gyorsan terjeszkedő, idegenhonos rovarokat nevezzük inváziósnak, amelyek környezetükre számottevő hatást gyakorolnak. Nem minden idegenhonos faj válik invázióssá, de sok példa van arra, hogy egyes fajok kifejezetten jelentős károkat okozhatnak. Ez pedig kihat a mezőgazdaságra is.
Egyre több a jövevény
A magyarországi fásszárúakon megfigyelt inváziós rovarok legnagyobb részben Ázsiából és Észak-Amerikából származnak. Egyre nagyobb számban jelennek meg nálunk. Az utóbbi 20 évben több idegenhonos rovarfaj jelent meg, mint az azt megelőző 110 évben. Összesen mintegy 120 fajt észleltek fásszárú növényeken az elmúlt 130 évben. A jövevények leginkább tetvek, poloskák és kabócák. A rovarok rohamos, globális terjeszkedése főleg a folyamatosan bővülő világkereskedelemre vezethető vissza. Legtöbbször fából készült csomagolóanyagban, például raklapokban hurcolják be a fejlődő lárvákat. Például keltek már ki veszélyes ázsiai cincérfajok lárvái Németországban gyerekbútorból, Horvátországban pedig Ázsiából behozott bonsai növényekből.
Rokonfaj a körtecsipkéspoloska - Jenser Mária rajza
Több tényező is segíti a fagyilkos jövevények terjedését
Csóka György, Hirka Anikó és Somlyai Márta 2013-as cikk: A tölgy csipkéspoloska (Corythuca arcuata Say, 1832 - Hemiptera, Tingidae) első észlelése Magyarországon
Több tényező is segíti a fagyilkos jövevények terjedését
A globalizáció mellett az éghajlatváltozásnak is nagy szerepe van az inváziós rovarok elterjedésében. Sajátos klímája miatt Magyarország az egyik leginkább sérülékeny európai ország. Nálunk az utóbbi években növekszik az erdőkárok gyakorisága és területe. Az egyre gyakoribb aszályok miatt a fák ellenállóképessége gyengül. Ezáltal könnyebben esnek áldozatául kártevők és kórokozók támadásainak. Ezzel egyidejűleg az enyhébb teleknek, és a meleg, aszályos nyarak következtében egyes kártevő rovarok elterjedési területe is észak felé tolódik. Számos olyan faj telepszik meg itt, amely korábban ritkaságnak számított.
“A kemény telek és a csapadékos nyár nem kedveznek a károkozóknak. Az enyhe telek viszont megkönnyíthetik az áttelelést” – mondta Csóka György. A klímaváltozás hatására jó példa a gyapottok-bagolylepke, amely eredetileg Észak-Afrikában és Dél-Európában honos. Magyarországon a faj negyven éve kifejezetten ritkaságnak számított. Az utóbbi évtizedekben azonban az enyhe telek és az aszályos nyarak miatt tömegesen elszaporodott, és rendszeresen károkat okoz a mezőgazdaságban, időnként pedig a fiatal erdőállományokban is.
Tömegesen szaporodó poloska
Több faj esetében azonban a kemény telek sem tudják korlátozni a terjeszkedést. Ilyen a tölgycsipkéspoloska is. Az Észak-Amerikából származó poloskafajt Európában először Olaszországban észlelték 2000-ben, Magyarországon 2013-ban bukkant fel. A következő években több helyen is megfigyelték Kelet-Magyarországon. Az elmúlt két évben igen gyorsan terjeszkedett, idén őszre a Dunántúl északi felének kivételével már az ország minden részén észlelték a poloskát.
Ugyan a kifejlett poloskák képesek repülni is, terjedésükben vélhetően a közúti forgalom játszik meghatározó szerepet. Ezt támasztja alá, hogy először általában a forgalmas utak mentén jelennek meg, és innen hatolnak be a forgalom által kevésbé érintett erdőterületekre.
„Néhány autóra pottyant poloska ‘autóstopposként’ rövid idő alatt nagy távolságokra is eljuthat” – mondja Csóka György.
A fagyilkos jövevények nagy pusztítást végeztek a hazai tölgyesekben
A tölgycsipkéspoloskát őshazájában, az USA-ban nem tartják jelentős kártevőnek, de elterjedésének és tömeges előfordulásának Európában komoly következményei lehetnek. A NAIK Erdészeti Tudományos Intézet és a Szent István Egyetem kutatói által írt tanulmány szerint idén nyárra a csipkéspoloskák már tömeges lombsárgulást okoztak a déli megyék tölgyeseiben. Becsléseik szerint 5-6 ezer hektáron történt károsítás.
A csipkéspoloska szívogatása miatt ugyanis apró sárga foltok jelennek meg a leveleken. Ezután a foltok növekszenek, majd összeolvadnak. A sárgulás miatt csökken a levelek fotoszintetikus aktivitása. Erős fertőzés esetén a levelek idő előtt elszáradnak és lehullanak. A kártétel hosszú távú hatásai egyelőre még nem ismertek. Azonban nagyon valószínű, hogy a tölgyekre negatívan fognak hatni. Ronthatja a fák ellenálló képességét, visszafoghatja növekedésüket és akár a makktermés mennyiségét is csökkentheti. Azt sem lehet tudni, hogy a poloska tömeges jelenléte hogyan befolyásolja majd a tölgyeken élő hazai rovaregyütteseket.
Az egyik legfőbb hazai károsítóról, a vándorpoloskáról itt írtunk korábban.
Nem tudni, hogyan hatnak a fagyilkos jövevények az itteni rendszerekre
Csóka György és kutatótársai azt vizsgálták, hogy a legutóbbi, viszonylag kemény tél akadályozhatta-e a poloskák tömeges terjedését. A kutatók úgy gondolják, hogy a váratlan tömegszaporodás egyik előmozdítója az előző három, rendkívül enyhe tél volt. Ezért a tél végén közel ötezer poloskát gyűjtöttek össze a fák törzseiről. A poloskák ugyanis lombhullás idején védett helyre bújnak, például fakéreg alá, ott vészelik át a hideg időt.
Az öt helyen begyűjtött poloskák 64 százaléka élt. Ez arra utal, hogy a legutóbbihoz hasonló telek önmagukban nem fogják korlátozni a poloskák terjeszkedését. Egyelőre nem ismernek hatékony védekezést ellene. Ugyan vannak természetes ellenségei (mint például a katicabogarak), de a szakértők úgy vélik, hogy ezek egyike sem képes a poloska populációit szabályozni. A témáról itt olvashat bővebben.
2017. december 16., szombat
„folkTREND! – A hagyomány a régi, a stílus új”
http://www.kmve.hu/folktrend-a-hagyomany-a-regi-a-stilus-uj/
Gábor Hernyák 2017-12-15
A magyarság hagyományos öltözködési kultúráját, népi motívumait felvonultató divatbemutatót szervezett a Földművelésügyi Minisztérium „folkTREND! – A hagyomány a régi, a stílus új” címmel Budapesten 2017. december 13-án. A Hungarikum 2017. pályázat egyik célterületének témája a tradicionális formavilágra, technikára épülő ruhák tervezése volt. Jász-Nagykun-Szolnok megyében Csíder István a Méhecske Citerazenekar és a Daloló Pacsirták vezetője nyert támogatást. Mezőtúr városa méltán büszke helyi értékeire, hiszen az ország egyik leggazdagabb citerás hagyományaival büszkélkedő települése. A pályázat nagy változást hozott a zenekar életében, hiszen az egész együttest fel tudták „ruházni”. 20 leányka, 10 fiú és kísérő pedagógusaik hagyományőrző fellépő ruháit tudták elkészíttetni a szolnok székhelyű Jelmez Art Kft. segítségével. Dr. Barancsi Ágnes JNSZ megyei területi felelős öltöztette a modelleket és képviselte Mezőtúrt az eseményen.
A felvétel az alábbi összeállítás 23:50 percében jelenik meg:
https://www.mediaklikk.hu/…/hirado-m1-600-2017-12-14-i-adas/
Tovább sajtó anyag:
http://hungarikum.hu/hu/hirek/%E2%80%9Efolktrend-hagyom%C3%A1ny-r%C3%A9gi-st%C3%ADlus-%C3%BAj%E2%80%9D-kerekasztal-besz%C3%A9lget%C3%A9s-hagyom%C3%A1ny%C5%91rz%C3%A9s-%C3%A9s-divat-jegy%C3%A9ben
Szakmai LEADER Fórum Mezőtúron
2017. december 14-én Mezőtúr Város Önkormányzata biztosított helyet a Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közös rendezvényes számára.
Batta Attila Viktor Mezőtúr város alpolgármestere, Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület alelnöke köszöntő beszédében létfontosságúnak vélte a HACS területéhez tartozó települések fejlesztését.
Szabó József a Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület elnökének beszédét követően Dr. Barancsi Ágnes Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat JNSZ megyei területi felelőse mutatta be hálózatunkat az érdeklődők számára , majd részletesen is kitért „A Helyi termékek piaci megjelenésének és fennmaradásának elősegítése, ismertségük növelése” valamint a „Helyi turisztikai kínálat és szolgáltatások fejlesztése” pályázatok fő szempontjaira.
Gonda Mária a HACS munkatársa a „Helyi vállalkozások fejlesztése” illetve „A helyi lakosság életminőségének javítását célzó tevékenységek támogatása” című felhívások ismérveiről tartott előadást.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)