2017. október 25., szerda

Egy fiatal gazda története – Élet a Kecsegtető Kecskefarmon

Kaszás Veronika 2017-08-18 
Szőlősardón mintegy százan élnek, s köszönhetően egy fiatal házaspárnak, Szabados Vivien Biankának és Szabados Andornak, hamarosan nemcsak arról lesz híres, hogy remek kecskesajtot készítenek ott, hanem arról, hogy több kecske sétál a dombok között, mint ahány lélekszámú a település.
A két fiatal 2014-ben megpályázta a Fiatal Gazdák Induló Támogatása c. pályázati felhívást, amelynek köszönhetően kecsketenyésztésre el is nyertek 40 ezer euró vissza nem térítendő uniós támogatást. Pályájuk Mosonmagyaróváron, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Karán kezdődött, ahol állattenyésztő hallgatóként már tervezték a vidéki életüket. Már az egyetemi évek alatt eldöntötték, hogy állattenyésztéssel szeretnének foglalkozni, így jutottak el az alpesi kecske fajtához. Ez a fajta bő tejet ad, így alkalmas arra, hogy jó minőségű sajt készülhessen belőle.
A pályázati forrásnak köszönhetően ezekre a jószágokra alapozva a két fiatal gazdának lehetősége adódott arra, hogy vidéki környezetben megalapozzák a saját jövőjüket. Fontos szempont számukra az ismeretátadás is, jövőbeli terveik között szerepel egy oktatóközpont létrehozása, ahol az egyetemi oktatásban, de legfőképp a gyakorlatban megszerzett tudásukat kamatoztathatják, továbbadhatják másoknak is.
A gazdálkodás megteremtéséhez mindenekelőtt szükség volt arra, hogy megvegyék a szőlősardói ingatlant, hogy felújítsák a rajta lévő házat, kialakítsák a sajtkészítéshez szükséges helyiségeket. Ezt követte az ingatlan mögötti terület megtisztítása és az állattenyésztéshez szükséges gazdasági célú építmények rendbehozatala, felépítése. A 2016-os évben már ezen a területen termelték meg az állatok etetéséhez szükséges takarmánynövényeket.
A Kecsegtető Kecskefarmon mindennek meg van az ideje, és mindenkinek meg van a dolga. A családon belüli munkamegosztás időközben úgy alakult, hogy Vivien „felel” az állategészségügyért, a takarmányozásért, a sajtkészítés folyamatáért. Andor pedig az istálló körüli teendők mellett viszi a hivatalos ügyintézést, a papírmunkát, és keresi a kapcsolatot a környék gazdálkodóival.
A sajtválaszték egyre szélesebb körű, főként félkemény, friss és gomolya jellegű kecskesajt készül a Kecsegtető Kecskefarmon, bizonyos esetekben előfordul, hogy szárított fűszernövényekkel vagy gyümölccsel ízesítik a termékeiket. Az ínyenceknek különleges darabok is készülnek, így megtalálható a kínálatuk között a ciprusi grillsajt, a parenyica, probiotikus joghurtok, sajt marinád és a ricotta.
Az innováció is fontos szerepet kapott az elképzelés megvalósítása során. A kecskék fejésének megkönnyítésére, egy az interneten látott elképzelés továbbfejlesztésével készítettek egy négy férőhelyes fejőállást, kalodával és etetővályúval. A tej feldolgozása a tejkezelő helyiségben történik, ahol a rozsdamentes felületek és a nagy tér gondoskodik a higiénikus és kényelmes munka feltételeiről. Nagy hangsúlyt fektettek a szakszerű sajtkészítés művészetének elsajátítására, amely sok utánajárást, sajtkészítőkkel való eszmecserét igényelt, de az eredmény nem maradt el. Miután beszerezték az összes szükséges felszerelést, valamint biztosítva lett az egységes, folyamatos magas minőség, megkezdődhetett a termékek értékesítése. Mára kiterjedt értékesítési hálózatuk segítségével az ország számos pontján megismerkedhettek már termékeikkel.
dr. Csuzda Gábor
MNVH Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi felelős

Textilmanufaktúra – Gömörszőlős

Kaszás Veronika 2017-06-20 
Gömörszőlős egy aprócska falu a határon inneni Gömörben. Csekély lélekszáma ellenére szép természeti környezete, gazdag népi építészeti és kulturális öröksége révén ismert turisztikai célpont. Hagyományos lakóházai, gazdasági épületei mellett különösen vonzóak néprajzi gyűjteményei, képzőművészeti galériája, valamint ökoturisztikai programjai és kulturális rendezvényei. Gömörszőlős legnagyobb értéke mégis emberléptéke, csöndes nyugalma.
A magyar népművészet és a gömöri vidék gazdag motívumkincse, textil hagyományai alapján jött létre néhány éve egy kézműves műhely Gömörszőlősön. Az önkormányzat közfoglalkoztatási programja keretében működtetett Textil manufaktúra célja a természetes anyagok alkalmazása mellett a hagyományokon alapuló motívumkészlet újra gondolása, új formában való alkalmazása és a mindennapi használatba való visszahozatala. A kisműhelyből egyedi, kézi hímzéssel díszített konyhai kötények, edényfogók, asztalterítők, függönyök, táskák, díszpárnák, ágyneműhuzatok, és egyéb, kézzel hímzett-varrott használati és ajándék textilek kerülnek ki, akár egyedi megrendelésre is. A folyamatosan bővülő termékválasztékban hímzett ajándékzsákok, borzsákok mellett hímzett, régies hatású feliratos falvédők, is szerepelnek. A termékek egységes stílust képviselnek.
2016-ban a Belügyminisztérium a közfoglalkoztatási program egyediségét elismerve támogatásban részesítette Gömörszőlős Község Önkormányzatát. A támogatásból a helyi gyapjúfeldolgozó kártoló műhelyt vásárolták meg azzal a céllal, hogy a műhely termékeit bekapcsolják a textil manufaktúra termékskálájába. A műhelyben a nyers gyapjú tisztítását, kártolását és feldolgozását végzik. Az itt előállított kártolt gyapjút nemezeléshez használják, szükség szerint növényi festékekkel festik, egyedi, gyapjú töltetű ágyneműket készítenek belőle, továbbá a díszpárnák töltelékeként is szolgál a kártolt gyapjú.
A közfoglalkoztatásban részt vevő alkalmazottak értékteremtő munkájukban a helyi hagyományokat ápolják, viszik tovább, és a kezük által újra a hétköznapokba kerülnek a régi motívumok. Az elmúlt években világszerte divatba jöttek a folk stílusú hímzett ruhadarabok, kiegészítők.
Termékeik közül kiemelkednek a hagyományos gömöri csomóshímzéssel díszítettek. A csomós hímzés egy egyedi, régi, Gömörben fellelt hímzéstechnika, amely az úgynevezett „úri hímzés” motívumkincsén alapszik. Fehér színnel hímezve gyöngyhatású és bármilyen ruhadarabon, lakástextilen elegáns.
A közfoglalkoztatottak (átlagban 5 fő) végzik a műhelymunkát tervezéstől az értékesítésig. A kulturális közfoglalkoztatottaknak kiemelt szerepük van, hiszen szakmai segítséggel a háttérben ők kutatják fel és tervezik, sokszorosítják a motívumokat. Részt vesznek a hímzések készítésében, és a termékek értékesítésében, amelyet elektronikus felületen is segítenek. Ezek a hímzések, különösképpen a csomós hímzés kivitelezése igen időigényes, egy-egy darab elkészülése néha napokat vesz igénybe. Egyre szélesebb az a réteg, aki értékeli a helyi kézműves, tradicionális termékeket.
A megye, a térség kézműves vásárain a manufaktúra termékei jelen vannak. Második alkalommal vettek részt Miskolcon a megyei közfoglalkoztatási kiállításon.
A műhely épületét is közfoglalkoztatási program keretén belül újították meg. Szövőkeretek, ipari varrógépek és a bútorzat beszerzésre a helyi szociális szövetkezet LEADER (hozzávetőlegesen 2.000.000 Ft) pályázatának keretében került sor. A manufaktúra a látogatók számára is nyitott, bárki betekinthet a különféle munkafázisokba, megismerhetik a különböző hímzéstechnikákat. A hímes textilek a műhelyben, illetve a gömörszőlősi helyi termékeket bemutató árusító faházban (a szociális szövetkezettel rendelkező önkormányzatok közmunkaprogramot kiegészítő támogatásából került beszerzésre) is megvásárolhatók. 2017 nyarán a helyi textiles hagyományokra és a textilmanufaktúra tevékenységére alapozva már szervezik a kis falu szempontjából nagyobb turisztikai rendezvénynek számító második textilfesztivált, ahol a környék textilművesei is bemutatkoznak, valamint lesz hagyományos és egyedi stílusban készített ruhák és kiegészítők bemutatója is. Ennek szervezésében és lebonyolításában tevékenyen közreműködnek a falu fiataljai, az önkormányzat közfoglalkoztatottai és a helyi a szociális szövetkezet tagjai.
dr. Csuzda Gábor
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területi felelős
Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

Pipacs tanya, a fenntartható bio gazdaság

Kaszás Veronika 2017-08-18 
A közelmúltban mértem fel Csongrád megyében, az ökológiai gazdálkodással foglalkozó mezőgazdasági termelőket. Akkor döntöttem el, hogy rövidesen felkeresem a Pusztaszer külterületén található Bio Pipacs Tanyát.
A tanyán élő házaspár és családja, ökológiai zöldségnövény termesztéssel és tanyai turizmussal foglalkoznak. Az általuk megtermelt bio zöldségeket, egy közösségként működő, doboz rendszerben értékesítik. De itt nemcsak az alternatív mezőgazdasági tevékenységről van szó. A „zöld” szemlélet kiterjed életük minden szegmensére.
A tanya egy több hektáros erdőben található, melynek egy része a birtokhoz tartozik. 2003-ban kezdték el a tevékenységet. Az épületeket saját erőből, saját munkával hozták létre, illetve újították fel. A megtermelt szennyvíz biológiai úton lebomlik. A tanyán számos haszonállat található, például ló, szamár, racka nyáj, mangalica sertések és baromfi félék. A házaspár férfi tagja korábban, Németországban, már foglalkozott biogazdálkodással. Tevékenységüket a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. felügyelete mellett végzik. A megtermelt zöldségek vegyszer és mesterséges talaj javítószer mentesek. A piacon történő értékesítés számukra bizonytalan volta miatt döntöttek úgy, 2013-ban, hogy egy hazánkban egyelőre gyerek cipőben járó értékesítési módon, egy közösségi doboz rendszeren keresztül látnak el friss zöldségekkel családokat. Évenként változó számú, 50-60 fajta növényt termesztenek és így látnak el, megközelítőleg 40 családot, akik heti rendszerességgel, Kisteleken és Szegeden, „dobozban” veszik át, a változatosan összeállított, szezonális zöldségféléket. A közösség bizalmi alapon működik, a családok friss, egészséges bio zöldségekhez jutnak, elérhető áron, melyek származása biztos. A gazdálkodó számára pedig, ez a fajta értékesítési mód, kiszámítható, előre tervezhető és átlátható. A szervezés, már a meglévő tagokon és a közösségi média adta felületen keresztül zajlik. A megrendelőkkel éves szerződést kötnek. A szezon április közepétől, november végéig tart. Ezen időszak alatt hetente szállítják a zöldségeket. A téli időszakban, decembertől, február végéig, pedig 2 hetente. Különleges növények közül például termesztenek csicsókát, mángoldot, spárgát, édeskömény gumót.
A tevékenységüket a több lábon állás jellemzi. A tanyán, egy vendégházat alakítottak ki, ahol lehetőség van szállás igénybevételére és a helyben megtermelt zöldségek, tojás fogyasztására. A házigazdák aktív tagjai, a helyi, Szeri Ökotanyák Szövetségének, melynek tagjai, hasonló érdeklődésű és tevékenységű családok. A tanyán önkénteseket is fogadnak, akik részt vehetnek a biogazdaságban zajló munkában. A gazdaság működtetéséhez ez idáig nem használtak fel külső forrást, de bíznak benne, hogy a jövőben lesz rá lehetőségük, mivel fejleszteni való mindig akad. A Bio Pipacs Tanya Ökogazdaság egy jó példa arra, hogy egy kisgazdaság, hogyan tud piacképes, egészséges zöldségféléket termelve, fenntartható módon gazdálkodást folytatni.
Benkő Zsolt
MNVH Csongrád megyei területi felelős

A 2014-2020-as vidékfejlesztési program fő céljai

http://videkihalozat.eu/?p=9302
Brlázs Róbert 2017-01-20 

Natúrparki tájsétával ünnepelték meg a nemzetközi tájnapot

Közel százötven érdeklődő vett részt a magyarországi natúrparkok által meghirdetett tájsétákon október 20-21-én. Az országszerte 12 helyszínen zajló túrák aktualitását az adta, hogy az Európai Táj Egyezmény megvalósításáért felelős Európa Tanács első alkalommal hirdette meg a Táj Nemzetközi Napját.
Névhasználati címmel rendelkező natúrparkjaink és a címszerzést tervező natúrparki kezdeményezéseink az adott térség táji örökségének védelmét és hosszú távon is fenntartható módon történő fejlesztését a helyi közösségek bevonásával, az összefogás táji léptékű kiterjesztésével igyekeznek megvalósítani. E szellemiség jegyében csatlakoztak natúrparki közösségeink a nemzetközi kezdeményezéshez, és ünnepelték meg egy tartalmas tájséta keretében a nemzetközi tájnapot, hangsúlyozva ezzel azt is, hogy a táj az emberek környezetének elengedhetetlen összetevője, közös kulturális és természeti örökségük sokszínűségének kifejezője és identitásuk alapja.
A „Tájnapi tájséták natúrparkjainkban” című rendezvénysorozat a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. kezdeményezésére, a Magyar Natúrpark Szövetség hatékony közreműködésével valósult meg.
A helyi szakvezetők részvételével megvalósuló, táji környezetünk alaposabb megismerését, a hagyományos helyi tudás mai hasznosítási lehetőségeinek feltárását a középpontba helyező tájséták mind szemléletformálási, mind turisztikai szempontból fontos elemét képezik hazai natúrparkjaink tevékenységének. A szakvezetéssel igénybe vehető tájséták mind több natúrpark öko- és aktív turisztikai kínálatának válhatnak egyedi elemeivé a jövőben.
A magyarországi natúrparkok további programjairól bővebb információk a www.naturparkok.hu oldalon olvashatók.
Székely Rita
MNVH Győr-Moson-Sopron megyei területi felelős

2017. október 21., szombat

Agrárakadémia fórum – Budapest

időpont: 2017. október 26. (csütörtök) 10 óra
helyszín: Herman Ottó Konferencia Központ (1223 Budapest, Nagytétényi út 190.)
A Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezésében 2017 tavaszán Agrárakadémia néven nyílt konferenciasorozat indult útjára. A fórum az agrár-szakpolitika irányvonalainak bemutatását és népszerűsítését célozza meg tematikus felépítésben minden hónapban
A havi rendszerességgel megendezésre kerülő fórumok soron következő eseményének témája az Aktualitások az agrárágazatban. 
Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár nyitóelőadását követően, a délelőtt folyamán Csorbai Attila elnök-igazgató és Mélykuti Tibor elnök szólalnak fel a baromfi- és a tejágazat aktualitásaival kapcsolatosan. A rendezvény résztvevőinek – ágazati szereplők, kis- és középvállalkozások, egyetemek és kutatóintézetek, a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézetei – az előadásokat követő kerekasztal beszélgetés alkalmával lehetőségük nyílik az előadásokkal kapcsolatban kérdéseket feltenni, illetve azokhoz hozzászólni, véleményt alkotni.
A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a www.hermanottointezet.hu/agrarakademia oldalon lehet.
További információk: http://agrar-akademia.hu/
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Meghívó és Program

2017. október 16., hétfő

Bálványfa vagy ecetfa ?

 A két fajt gyakran összekeverik egymással, sajnos hivatalos helyeken, vagy kiadványokban is. Az emberek nagy része egy fajnak gondolja a kettőt. Gondoltam egyszerű lesz tisztázni a történetet Ahogyan az okokat kerestem és végig bogozva követtem a szálakat, úgy találtam magam a tévedések erdejében. 
Özönfaj, Inváziós faj, gyomfa, ilyen jelzőkkel illetik mostanában a bálványfát. Sok helyen ecetfaként is hivatkoznak rá. Sőt legtöbbször ecetfaként gondol rá mindenki, nem túl nagy szeretettel. Sokszor emlegetik így : Ecetfa népies nevén bálványfa. 
Ez nem lenne akkora probléma, a baj csak az, hogy van egy fa akinek valóban ecetfa a becsületes neve. 
A két faj rendszertanilag a szappanfalakúak rendjébe tartozik. Ebbe a rendbe egyébként főleg trópusi, szubtrópusi fajok tartoznak. Több mint 5000 faj tartozik ide, olyan közismert szereplőkkel például mint a citrom.
Nem túl jó összehasonlítás ugyan, mert az állatok rendszertana kissé különbözik a növényekétől. Ám ha a rend szerint nézzük a kutyát és a macskát mindketten a ragadozók rendjébe tartoznak. Azon kívül, hogy a kutya és a macska háziasított ragadozók, házi kedvenceink nem sok közös van bennük. Természetesen gerinces és emlős állatok mindketten. Azonban az egyik a macskafélék a másik a kutyafélék családjába tartozik.
A bálványfa a bálványfafélék családjába tartozik, tudományos neve Ailanthus altissima. 
Az ecetfa pedig szömörcefélék családjába, tudományos neve Rhus hirta. Képes összeállításunkból egyéb különbségekre is fény derül.

Bálványfa és az ecetfa. 

A két fa elvben termetre sem hasonló, bár a bálványfa mérete és alkata az élőhelyétől erősen függ. A bálványfa akár 27 méter magasra is nőhet, szemben az ecetfa maximálisan 10 átlagosan 3-4 méterével. Az ecetfa vagy torzsás ecetfa töbnyire kisméretű fa vagy cserje. 


A két fa virágai: Balra a bálványfa, jobbra az ecetfa virága látható.
Balra bálványfa és jobbra az ecetfa hasonló képen

Ha az interneten a bálványfa virágjáról képet keresünk, sokszor az ecetfa virágját találjuk helyette. Ha pedig az ecetfa virágára keresünk legtöbbször az ecetfa termését találjuk virágnak feliratozva. 
Virágok közelről,ismét balra látható a bálványfa és jobbra az ecetfa virága
Termések: Balra a bálványfa termése,  jobbra és fent az ecetfa érő és alatta az érett termése

Mindkét faj magvai a "légi szállításra" támaszkodnak, a bálványfa magja azonban pörögve vitorlázik. Az ecetfa magját pedig a gyümölcsét fogyasztó madarak szállítják.
Miért keverik a két fajt ?
A bálványfát kellemetlen szaga miatt hívják ecetfának. Az ecetfát pedig azért, mert termésének savanykás íze van, ezért termésének felhasználásával korábban limonádé szerű italt készítettek. 
További hasonlóság, hogy mindkét faj hajlamos sarj hajtásokat hozni. Azonban a bálványfa jóval agresszívebben teszi ezt. 
A két faj abban is hasonlít, hogy terjedésüket, tévedések sorozatának köszönhetik. A tévedések erdejéhez három tévedés kellett, korábbi írásunkban írtunk arról, hogy a a bálványfát végül is egy szömörce félével keverjük napjainkban. Nem volt ez másként a XVII. században sem. Pierre d'Incarville aki egy Jesuita szerzetes volt és amatőr botanikus, a Royal Society kínai tudósítója szeretett volna lenni. Akkoriban az volt a terv, hogy ha a kínai császár megtérítik, akkor könnyebb lesz az egész országot megtéríteni és ezen a módon könnyebb lesz a technikailag jóval fejlettebb Kínával kereskedni.
Pierre d'Incarville-t legjobban a császári kertek érdekelték, ahová azonban nem nyert bebocsájtást, míg meg nem mutatott a kínai császárnak egy általa nevelt Mimosa Pudica-t azaz szemérmes mimózát.. Nos ez a növény amelynek levelei érintésre összecsukódnak, ez a növény pedig lenyűgözte a császárt és bizalmába fogadta Pierre d'Incarville-t.
Az első tévedés
Így miután a császári kertekbe végül is bebocsájtást nyert, ő küldte a bálványfa magjait Angliába. Azonban Pierre d'Incarville is szömörcefélének hitte, mégpedig egy gazdaságilag igen értékes fának, ez pedig a lakkszömörce volt. Ezek után sokáig rosszul katalogizálták.

Lakkszömörce

A második tévedés
A tévedésnek ezek az apró pici magjai még nem lettek volna elegendőek a bálványfa elterjedéséhez. Amerikába egyébként teljesen más módon került ott az aranyláz idején kínai bányászok vitték magukkal a magokat és ők ültették. Az európai történet azonban sokkal érdekesebb, főleg, hogy hazai elterjedése is hasonló módon történt, mint a kontinensen bárhol.
Természetesen a gazdasági haszon miatt. Az internetes keresési adatokat figyelve, bizony sokan ma is kíváncsiak arra, hogy mire lehet használni a bálványfát. A valóság azonban az, hogy azon kívül, hogy talán lehet belőle gyomírószert készíteni, elvileg hasznos lehet a gyógyászatban, még tűzifának sem jó. Ez pedig akkoriban is így volt. Itt jött képbe az egyik hatalmas tévedés, ami nem is annyira a bálványfával, hanem inkább a selyemgyártással kapcsolatos. Ami évezredekig ment a kínaiaknak, nekünk itt Európában nem annyira. A selyem tulajdonképpen úgy készült, hogy szegény talán jobb sorsra érdemes Selyem lepke hernyóját (Bombyx mori) szépen kényeztetetik és etetik, mielőtt belőle kifejlet lepke lenne selyem gubóval veszi körbe magát.

Selyem lepke és a gubó

A kifejlet lepke 4-6 napig él, ezért kikelés után neki azonnal párosodnia kellene. Amit szegény pára azonban nem tudott megtenni, mert ha hagyják kikelni tönkre teszi az értékes selyemszálat, ezért a hernyó az életével fizet az értékes selyemért. Mivel a selyemszál értékesebb volt mint maga a lepke, nem igazán figyeltek a genetikai változatosságra, csak kevés számú egyedet hagytak kikelni és párosodni és ezek is rendszerint közeli rokonságban álltak egymással.
Hát hiába, Kínában több mint 4500 éves múlttal rendelkezik a selyem szövés és bizony féltett titokként őrizték, bárki az életével fizetett volna. Én azt gondoltam, hogy az ipari kémkedés modern korunk találmánya, amíg nem kerestem ehhez a cikksorozathoz anyagokat. Időszámításunk előtt 500 körül két szerzetes csempészet ki a botjában néhány selyemhernyó petét és azok így kerültek Bizáncba. 
Szóval nekünk nem ment Európában ami a Kínaiaknak igen és ezért, rejtélyes betegségek sújtották a selyemhernyókat, amik amúgy is igen válogatósak voltak.
Itt jött a képbe ennek a derék lepkének egy nem válogatós „kollégája” Ailanthus Silkmoth, ő bizony beéri a bálványfa leveleivel. Persze néhányan akik selyemhernyó tenyésztéssel foglalkoztak kezdetben porul jártak, ugyanis vegyesen tenyészették az eperfán levélen élő selyemhernyót és a bálványfa levélen lakmározó társát a két fát azonban túl közel ültették egymáshoz és ezzel gyakorlatilag megmérgezték A bombix Morit, azaz a selyem lepke hernyóját. Ugyan azt tartották róla, hogy erősebb és tartósabb mint a selyem lepke selyme, de nem volt olyan a fénye és más okok miatt is inkább a gyapjúval kelhetett versenyre.

Ailanthus Silkmoth -A nem válógatos selyem lepke 

A harmadik tévedés
A gazdasági haszon kutatása azonban nem itt kezdődött, rájöttek, hogy a bálványfa kiváló útsor fa, Így aztán a bálványfát, ma már nem kívánatos tulajdonságai miatt ültették, ipar területekre a légszennyezés csökkentése érdekében, sziklagyepeinkbe, az alföldre a futóhomok megkötésére és persze ma már természet védelmi területeinkre. Kísérletek folytak és profi üzleti és egyéb számítások készültek, olvastam például elemzést arról, hogy mekkora gazdasági haszonnal járhat ha a lassan növő bükkfák helyére bálvány fát telepítenek.
A bálványfa hajlító szilárdságát a kőris fölé helyezték és ígéretesnek tűnt a kocsi kerék gyártásban. A XIX. Század végéig és a XX. század elejéig valóságos ódákat zengtek a bálványfa előnyeiről .
Aztán minden megváltozott. A nem őshonos fajokkal ugyanis az a baj, hogy kezdetben ígéretesnek tűnnek. Kezdetben még kártevőik sincsenek, ám vagy ezek a kártevők követik az adott fajt néhány év vagy évtized lemaradással, vagy az őshonos fajok egy része alkalmazkodik hozzá, ám addig ezek a fajok egy kártevő és szelekció mentes környezetben fejlődnek. Emiatt a bálványfa természetes szelekció hiányában sokszor kivadult, majd felütötte a fejét a rejtélyes betegség, a bálványfa ugyanis a legtöbbször nagyon korán még belülről elkorhad, emiatt nem is tanácsos bálványfára mászni senkinek, mert az ágai rendkívül törékenyek. Ez pedig szinte lehetetlenné teszi faipari felhasználását.
Ne ültessünk bálványfát.
Sajnos sokszor látom, hogy ahelyett hogy a bálványfát irtanák, néhányan a mai napig ültetik, láttam már olyat, hogy szépen kitányérozva, egymástól 80 cm távolságokra valaki sövényt ültetett belőle. Sokszor panelházak előtti parkos részbe is ültetik kis kertekbe, mert fiatal korában szép érdekes pirosas levelei vannak. A gond az, hogy az ivarérett bálványfa ezerszám hozza a lependékes terméseit, amelyek aztán akár 1,5 km-re is eljutnak a szélben pörögve, vitorlázva. Ha ez még nem lenne elég, a fa sérülése esetén, bizony gyökérről százával képes sarjhajtásokat hozni. Gyökerével csöveket, házfalat, aszfaltot és szinte bármit megrongál ami az útjába kerül, a gyökere ráadásul természetes gyomírószert tartalmaz, amely gátolja más fajok megtelepedését a környékén.
Én láttam már olyan cikket amiben fűtési célokra való ültetését javasolják, senki ne tegye, mert fűtőértéke csekély, ám környezetünkre gyakorolt hatása rendkívül ártalmas.
A báványfa írtása
Sok megrendelőnk járt már porul, amikor kivágott egy-egy bálványfát. Ugyanis ezek után a fa sarjhajtások százait hozta. Ha valaki már így járt, nem árt ha tudja, hogy a bálványfa nagyon érzékeny a kétszikű gyomírószerek hatóanyagára. Sőt a bálványfát sokszor úgy irtják, hogy törzsét megfúrják, és ezt a hatóanyagot fecskendezik bele. Ilyenkor azonban, a fa nagyon hamar sarjhajtásokat hoz, igaz ezek mérgezési tüneteket mutatnak, utána ezeket a sarjhajtásokat kézzel kihúzzák (folyamatosan). A bálványfát érdemes még ideje korán gyökerestül eltávolítani, mert egyetlen gyökér darab is képes újrahajtani.

2017. október 14., szombat

Aki mer, az nyer (Tiszta udvar – rendes ház Kovásznán)

2017. október 12
Gyerő József, György Ágnes és Jeszenovics Károly

A kovásznai helyi tanács kedd délutáni rendkívüli ülésén adták át a Tiszta udvar – rendes ház verseny győztesének azt a plakettet, mely ezentúl ingatlanja utca felőli oldalát fogja díszíteni. A győztes idén György Ágnes, családi háza az Erzsébet utca 1. szám alatt található. A plakettet Gyerő József polgármester és Jeszenovics Károly alpolgármester nyújtotta át. A verseny eredményét még szeptemberben, a városnapok alkalmával tették nyilvánossá.
A korábbi években nagy volt az érdeklődés a verseny iránt, idén azonban „történt valami” – mondta az ülésen a polgármester. A tömbház kategóriában egy tulajdonosi egyesület jelentkezett a megmérettetésre, a zsűri azonban nem fogadta el pályázatukat. Az egyesület tavaly már részt vett a megmérettetésen, a verseny szabályzata szerint a következő öt évben nem szállhat versenybe – akkor sem, ha más lépcsőházat jelöl a megmérettetésre. A tömbház kategóriában 6000 lej ütötte volna a győztes markát, de jelen körülmények között a pénz a városkasszában marad.
Nem volt nehéz dolga a zsűrinek a családi ház kategóriában versenyzők rangsorolásával sem. György Ágnes volt az egyedüli jelentkező, eleget tett a feltételeknek, így borítékolt volt győzelme. A plakett mellett ezerlejes díjat is kapott, az összeget az ingatlanja további szépítésére, kerti eszközök, gépek vásárlására fordíthatja.
György Ágnes az ülésen könnyes szemmel mondta: köszöni a kitüntetést, de a dicsőség nem csak az övé, gyerekei folyamatosan mellette álltak.
Gyerő József ismertette az ingatlan érdekes, de szomorú történetét. Tavaly tűzvész dúlt az épületben, tetemes anyagi kár keletkezett, az ott élők élete is veszélybe került. Dicsérendő, hogy ilyen rövid idő alatt rendbe tették a házat, az is, hogy versenybe mertek szállni. Aki mer, az nyer – hangoztatta Gyerő.
Kádár Gyula, a verseny ötletgazdája elmondta, a cél az volt, hogy ösztönözzék a lakosságot, tartsák rendben ingatlanjaikat, hiszen ezzel a városkép pozitív alakulásához járulnak hozzá. Nem elég, ha a polgármesteri hivatal, a helyi tanács, alárendelt intézményei figyelnek a város arculatára, az itt lakók is hatékonyan hozzájárulhatnak a fejlődéshez – mondta a tanácstag. Jövőben nagyobb publicitást kívánnak adni a versenynek, a több versenyző azt jelenti, hogy a városban több a rendben tartott ingatlan – magyarázta Kádár.: Bokor Gábor

Visszaszorítanák a viszonteladókat

2017. október 3., 
Módosítaná az RMDSZ a piacok működését szabályozó törvényt az őstermelők támogatása, a viszonteladók visszaszorítása érdekében – jelentette be Sebestyén Csaba parlamenti képviselő a Krónika napilap szerint. A székelyudvarhelyi honatya – aki tagja az alsóház mezőgazdasági bizottságának – közleményében rámutatott, ahhoz, hogy ellenőrizhető legyen, hogy valaki őstermelőként van-e jelen a piacon, vagy az általa árult termékeknek csak töredéke származik saját gazdaságából, a hatóságoknak látniuk kell, hogy ki mennyit termel és mennyit ad el a piacokon. A Sebestyén által benyújtott javaslat több olyan előírást vezetne be, amelynek célja össze­vetni az eladott árumennyi­séget a gazdák által megtermelt javak mennyiségével.
A politikus elmondta, az elmúlt parlamenti ciklusban az RMDSZ-es képviselők és szenátorok termelőbarát törvénymódosítást dolgoztak ki és fogadtattak el, amely a termelői igazolványok érvényességét egyről öt évre hosszab­bítja meg. Ez jelentősen csökkenti a mezőgazdasági ügyintézésben a bürokráciát – jegyezte meg. „Továbbra is támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely megkönnyíti a gazdák életét, és fontosnak tartjuk, hogy csak termelőknek állítsanak ki termelői igazolványt, viszonteladóknak ne. A gazdaegyesületek és a termelők érdekvédelmi szervezeteinek megerősítését támogatjuk. Nagyobb szerepet kell nekik biztosítani abban, hogy eldönthessék, ki kapjon termelői igazolványt és ki ne, hisz ők azok, akik szakmai szempontból a legjobb döntést képesek meghozni” – hangsúlyozta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke. Magyarázatképpen elmondta: jelenleg az önkormányzat eldöntheti, hogy a gazdát a helyi termelői egyesülethez küldi a szükséges szakvélemény beszerzése érdekében vagy a megyeközpontba, a minisztériumnak alárendelt intézményhez. „Azt javasoltuk, hogy csak akkor kelljen a megyeközpontba beutazni, ha nincs az adott településen bejegyzett gazdaegyesület. Így a gazdaegyesületeket sem lehet megkerülni, illetve ez a megoldás a termelők részéről is kevesebb utánajárást feltételez” – részletezte Sebestyén Csaba. A parlamenti képviselő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: az általa kidolgozott és iktatott javaslat azt szorgalmazza, hogy a helyi önkormányzatoknak nagyobb hatásköre legyen a piacok ellenőrzésében, mert ez jelent biztosítékot, hogy valóban betartják a törvény és az önkormányzat határozatainak rendelkezését. Az RMDSZ-közlemény emlékeztet: egy nemrég elfogadott módosítás értelmében a termelői igazolványok érvényességét meghosszabbították egy évről öt évre. Ez alapján a gazdáknak nem kell minden évben érvényességet szerezniük igazolványaiknak, de minden évben be kell vezetniük a termelői adataikat. Az RMDSZ által javasolt módosítás 2018. január 1-jétől lép hatályba.
Forrás: Krónika

2017. október 13., péntek

A helyi termékek jogi védelme

A Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárság EREDETVÉDELMI ORSZÁGJÁRÁS programjának célja az uniós eredetvédelmi oltalom iránt bejelentett termékek számának növelése és a meglevő földrajzi árujelzőkben lévő lehetőségek jobb kihasználása, a helyi termékek népszerűsítése. Jó gyakorlati példákat láthattunk Jász-Nagykun-Szolnok megyéből (Nagykörűi ropogós cseresznye, a Nagykörűi cseresznyepálinka és a Nagykun rizs).
A Terra Madre hálózat és a Slow Food mozgalom lehetőségeiről szóló kerekasztal beszélgetést Pallóné Dr. Kisérdi Imola a Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelmi Főosztályának osztályvezetője és Dr. Barancsi Ágnes JNSZ megyei MNVH területi felelősök vezették. A Slow Food egy nemzetközi mozgalom, amely az egyes országok és régiók étkezési hagyományainak, a helyi “étkultúrának”, a “gasztrokulturális” sokrétűségnek a megőrzése, védelme érdekében jött létre. A helyhez kötődő termények, termékek, élelmiszerek, ételek, étkezési hagyományok támogatására alakult civil szerveződés 1989-ben olasz alapokon, Párizsban jött létre. Elnevezésével a gyorsétkezdei „fast food” étkezési stílus ellentettjére, a „lassú”, odafigyelő, komótos étkezésre, a hagyományos és nemes táplálkozásra irányítja a figyelmet.



2017. október 8., vasárnap

A ZSÁLYA – MEGOLDÁS BESZŰKÜLT AGYEREKRE!

A zsálya egy csodálatos gyógynövény, amely különleges ízt ad a leveseknek, salátaönteteknek és gyümölcsleveknek. A gyógynövény gyulladáscsökkentő és erős emlékezet erősítő. A vizsgálatok során, még kis mennyiségű zsálya fogyasztásakor is kimutatták, hogy az jelentősen növelheti a memóriát. Az is ismert már 2003 óta, hogy a kínai zsálya vagy Danshen, hatóanyaga nagyon hasonlít az Alzheimer-kór kezelésére használt gyógyszer hatóanyagára. A gyógynövényt több mint 1000 éve használják agyi problémák kezelésére. A zsályáról bebizonyosodott, hogy támogatja az agy interkonnektivitását vagyis az agy részeinek összeköttetéseit. Ez mindenki számára fontos lehet, annak is aki Alzheimer-kórban szenved, vagy sem.
A zsályában található anti-oxidáns, a carnosic sav, áthatol a vér-agy gáton és megállítja a szabad gyökök által okozott károsodást az agyban. Ugyanez az antioxidáns növeli testünk glutation termelését, amely egy fontos öregedésgátló antioxidáns – javítja a vérkeringést, és kitágítja a középső agyi artériákat. Glutationt ténylegesen mindenféle agyi betegség kezelésére használják, beleértve az autizmust vagy az Alzheimer-kórt. Az agy jó véráramlása nagyon fontos. Annak akadályoztatása agysorvadáshoz, agylágyuláshoz és egyéb más problémákhoz vezethet
A zsálya gombaellenes, vírusellenes és antibakteriális tulajdonságokkal is rendelkezik. Magas vastartalma hatékonyan enyhíti az enyhe vagy a közepesen súlyos szorongásos állapotokat. Továbbá, egy 2010-es elemzés több mint 3100 élelmiszer közül a zsályának mutatta ki azt, hogy a legmagasabb anti-oxidáns tartalommal rendelkezik.Hirdetés
A zsálya csodálatos pikáns ízt kölcsönöz a házi leveseknek, főképp a paradicsomlevesnek, a lencsefőzeléknek, de nyersen is ehető salátához adva. Jó ötlet saját salátaöntetet késziteni olívaolajjal, citrommal-és tengeri sóval, friss zsályával.
A friss gyümölcsleveket különösen ízletessé teszi. A zsálya tea is nagyon hatásos, elkészítéséhez néhány zsályalevelet forró vízben kell áztatnunk pár percig, majd természetes növényi édesítőszert adunk a teához.
Természetesen az ilyen természetű problémák esetén a méregtelenítés is nagyon fontos.
Tipp: Mindenféle friss fűszernövényt rendszeresen hozzáadni a napi menühöz nem is olyan nehéz ha otthon, a konyhában, pár kis virágcserépben termesztünk egy párat belőlük.
Forrás: naturahirek.hu

2017. október 4., szerda

Újabb uniós lépés a gagyi élelmiszerek ügyében

2017. SZEPTEMBER 27.,  O. Horváth György, O. Horváth György
Az Európai Unió Bizottsága a minap kiadott egy útmutatót, mely segít megállapítani, hogy egy élelmiszer ténylegesen gyengébb minőségű az egyes tagországokban, mint más árusító helyeken. Az EU egy-egymillió eurót fordít összehasonlító tesztek kidolgozására és a tagállami bizonyítékgyűjtésre.

A nyugati gyümölcs mindig édesebb? Illusztráció - Fotó: Philip Lee Harvey, AFP/Cultura Creative

Azzal, hogy a Bizottság kiadta a fent említett útmutatót végeredményben elismerte: az unióban előfordulhat kettős mérce az élelmiszerminőséget illetően. Néhány napja beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is kitért a kettős élelmiszerminőség problémakörére és változásokat ígért. Ennek megfelelően az EB kedden kiadott egy iránymutatást az unió élelmiszer- és fogyasztóvédelmi jogszabályainak kettős minőségi termékekre történő alkalmazásáról. Ez segíthet a nemzeti hatóságoknak annak megítélésében, hogy a vállalatok megsértik-e az uniós jogszabályokat, amikor különböző országokban kettős minőségű termékeket értékesítenek. Az útmutató felsorolja és megmagyarázza az uniós élelmiszerjog és az uniós fogyasztóvédelmi jogszabályok vonatkozó követelményeit, amelyekre a hatóságoknak hivatkozniuk kell a potenciális kettős minőségi terméktesztek elemzésénél. Abban az esetben, ha a jogsértés határokon átnyúló, a nemzeti hatóságok az európai szintű fogyasztóvédelmi együttműködési hálózaton keresztül foglalkozhatnak vele.
Az iránymutatásokon túlmenően a Bizottság az élelmiszertermékek összehasonlító tesztjeinek javítására szolgáló módszertan kidolgozásán dolgozik. E feladatra egymillió eurót bocsátott a Közös Kutatóközpont (JRC) rendelkezésére. Az Európai Bizottság további egymillió eurót nyújt a tagállamoknak, hogy bizonyítékokat gyűjthessenek és hatékonyabban léphessenek fel a jogok érvényesítéséért.
A termelőkkel és márkaszövetségekkel folytatott párbeszéd eredményeként az érintettek vállalták, hogy 2017 őszén magatartási kódexet dolgoznak ki.
- Ha két különböző termék azonos márkajelzéssel ellátva kerül forgalomba, azzal megvalósul a fogyasztók tisztességtelen megtévesztése. Ez egyértelmű példája annak, hogy a határon átnyúló problémákat csak uniós szintű együttműködéssel oldhatjuk meg. A tagállamok túl sokáig keresték hasztalanul a gyógymódot a problémára. Az árak megtartása mellett kellene emelni a gyengébb élelmiszerek minőségét, ha pedig ez drágulással járna, a termékek átmárkázását tartaná megfelelőnek – jegyezte meg Věra Jourová fogyasztóvédelmi biztos.

Istengyalulta töknek is nevezik - Megvárja az első fagyot

2017. SZEPTEMBER 27., Valló László
Istengyalulta töknek is nevezik a laskát, mivel ha megfőzzük, csíkokra esik szét, így nem kell a gyalulásával bajlódni. A tökfélék változatokban gazdag, népes családjának késő ősszel betakarítható tagja a laskatök (Cucurbita ficifolia).

Laskatök - Forrás: Profimedia/Sciencephoto

Nagy „vetélytársától”, a népszerű spárgatöktől fejlettebb gyökérzete és erőteljesebb hajtásrendszere különbözteti meg. Termetes levelei ahhoz hasonlóak, de alig karéjozottak (a fügelevélre emlékeztetnek), kissé megnyúlt, szabályos töktermése pedig egészen elüt: sötétzöld alapon márványfehér csíkozású. Egy-egy tő átlagosan nyolc kabakot érlel, ezek súlya elérheti az 5 kilót is. Húsa keményebb, mint a spárgatöké, magja is apróbb. Csak a teljesen kifejlett, érett termés használható fel, mert éretlenül a húsa kissé keserű.
A laskatök régebben népszerűbb volt, de újabban ismét érdeklődés mutatkozik iránta. Ebben része van kiemelkedő cukortartalmának, ásványi anyagokban (foszforban, káliumban, kalciumban) gazdagságának, illetve jelentős B1-, B2- és C-vitamin-tartalmának. Mivel kalóriaszegény, a súlycsökkentő diétában is helyet kaphat. A belőle kanyarított kapros, habart tökfőzelék elsőrendű étel, de – a rakott kelhez hasonlóan – húsos, rizses egytálétel is készíthető belőle. A termés fűtés nélküli, hűvös, száraz pincében, kamrában hosszú időn (4-6 hónapon) át tárolható. Hazai nemesítésű fajtája a Téli zöld, amely erős növekedésű és hosszú indát fejleszt. Jelentőségét növeli, hogy egyre általánosabban használt alanya a hajtatott, illetve a korai szabadföldi dinnye- és uborkaoltványoknak, mivel a gyökérzetét a fuzárium nem támadja meg.
A laskatököt magvetéssel szaporítjuk, palántázni szükségtelen.
A magokat – a többi tökféléhez hasonlóan – legjobb fészekbe vetni május folyamán, 2 x 1,5 méteres tenyészterületre. (Sűrűbbre ne vessük, mert elburjánzik és rosszul fog termékenyülni.) Öntözést, növényvédelmet nem igényel, így a biotermesztésbe is beilleszthető, csak a gyomirtásra kell gondot fordítani.
Szedését akkor kezdjük, ha a lombját megcsípi az első fagy. Téli tárolásra kizárólag a teljesen kifejlődött, érett termések alkalmasak. Úgy szedjük, hogy a kocsány ne törjön le a kabakról.
TÖK JÓ FASÍRT. Tökből fasírtot is készíthetünk. Szükséges hozzá 1 kiló (istengyalulta) tök, 2 kanál liszt, 1 tojás, bors, só, kapor és olaj a sütéshez. A tököt nagy lukú reszelőn lereszeljük, besózzuk, kis ideig állni hagyjuk, majd kipréseljük belőle a vizet. A szikkadt tököt elkeverjük tojással, borssal, kaporral és annyi liszttel, hogy galuska sűrűségű masszát kapjunk. Ezt követően kanállal nagyobb galuskákat szaggatunk, amelyeknek mindkét oldalát pirosra sütjük az olajban. Készíthetünk hozzá például kaporszószt és úgy tálaljuk.

Mudik a nagyvilágból

2017. OKTÓBER 03., Balogh Géza
Az ország egyik legnépszerűbb falumúzeuma, a nyíregyháza-sóstói skanzen görbe utcáit sok furcsa látogatócsoport járta már végig, de olyan, mint legutóbb, még sosem.

Fotó: Balázs Attila, MTI

Hetven kutya hangjától volt hangos a terület, amely az első alkalommal megrendezett Mudi Világtalálkozónak adott helyet. A négynapos rendezvényen a magyarországiakon kívül szép számmal érkeztek kutyák német, svéd és finn földről is. 
Az egyik legritkább és legkevésbé ismert magyar pásztorkutyafajtát lapunknak dr. Maczák Viktória, a Magyar Mudi Egyesület elnöke és Zsíros Csaba, az egyik legeredményesebb magyar pásztorkutya-tenyésztő mutatta be. Mindketten elhozták saját kutyáikat, az elnöknő mindjárt hatot. Többek között azért szereti a mudit, mert egyaránt alkalmas a munkára és a sportolásra is. Gazdájához nagyon ragaszkodik, bátor és éber, vadászatnál és terelőversenyeken is jól szerepel, viszonylag rövid szőrzete és kitűnő alkalmazkodóképessége miatt pedig lakásban is tartható. Tanulékonysága és értelmessége révén remek keresőés segítőkutyává képezhető, ráadásul az utóbbi években az úgynevezett agility versenyeken is kiemelkedő eredményeket érnek el, ahol a kutya ügyessége és a képezhetősége számít a különböző akadályok leküzdésénél.
A nyírségi találkozón is bizonyíthatták ebbéli képességüket. Libikókán, alagutakon, gerendákon kellett áthaladniuk, meghatározott sorrendben. Igaz, segítettek a gazdák, futottak ők is a kutyával, hogy aztán hosszú percekig meg se tudjanak szólalni a levegőhiány miatt. Nem úgy a kutyák: mentek volna további köröket is, de ezen csak a kívülálló csodálkozott, hiszen a mudi közismerten nagy munkabírású.
Egyetlen dolgot utál, de azt nagyon – a tétlenséget. Így aztán, aki muditartásra vállalkozik, abban biztos lehet, hogy nem fog unatkozni. De ezt egy percig sem állították az általam megszólított kutyások, mint például a debreceni Nyikos Orsolya, a bezerédi Csiszár Viktor, a szécsényi Miskédi Miklós vagy éppen a harmincéves tenyésztői múlttal rendelkező finn Riita Hohtella.
A finn hölgy, akárcsak Nyikos Orsolya, a nyíregyházi Zsíros Csaba Nyírségfia kenneljéből választotta magának a négylábú barátját. 
Jó helyre ment annak idején kutyát keresni: Zsíros Csaba háromszoros mestertenyésztő, kevesen ismerik nála jobban a mudit a világon.
Vagy húsz éve az ő ötlete alapján szervezték meg szintén a Nyírségben a magyar pásztorkutyák első találkozóját, amelynek legnagyobb attrakciója a juhterelés volt. Zsíros Csaba ugyanis tudta, hogy a mudi még őrzi a régi pásztorkutya tulajdonságait. A többi kutya már társasági eb lett, s ha mondjuk birkát lát, néz, mint Rozi a moziban. A mudi viszont rögtön szalad, hajt és terel. Igaz, eleinte szegény birkát zavarja neki a nagyvilágnak. De nagyon kön?- nyen meg lehet rá tanítani, hogyan kell bánni a nyájjal. A mostani világtalálkozón láttunk ilyent is, olyant is. A legközelebbi világtalálkozón egészen biztosan csak „ilyent” fogunk látni. Azaz elég lesz egy füttyentés, s máris megy a nyáj, mint a karikacsapás

2017. október 3., kedd

Okos Közösségek Akadémia

Elsőként került megrendezésre az Okos Közösségek Akadémia (Smart Communities Academia) 2017. szeptember 28-29. között, Legénden, Nógrád megyében. A nemzetközi workshop és konferencia szervezéséért, szakmai irányításáért a Szent István Egyetem, azon belül is a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar volt a felelős.

A nemzetközi tudományos konferencia célja az volt, hogy összehozza a gyakorlati és akadémiai szféra szakembereit a projektben lefektetett fő célok figyelembe vételével. A konferencián a szakértők, egyetemi oktatók, PhD hallgatók 6 – magyar és angol nyelvű – tematikus szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket, valamint tapasztalataikat az okos közösségekhez kapcsolódó témakörökben. Előadást tartott – többek között – dr. Barancsi Ágnes az MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi felelőse helyi gazdaságfejlesztés témakörben, 

Tóth Márta Bács-Kiskun megye területi felelőse a Foglalkoztatási Paktumok témakörben, valamint Székely Rita a Győr-Moson-Sopron megyei területi felelős, a Natúrpark Szövetség alelnöke, natúrpark témakörben.
A rendezvényen plenáris előadóként részt vett: 
Dr. Mezei Dávid, agrár- vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár,
Balla Mihály, országgyűlési képviselő, fejlesztési biztos, 
Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke, 
Tunkel Tamás, Legénd Község polgármestere,
Bíró Anna, az MNVH Nógrád megyei területi felelőse és
Gerard Van Berkum, Legénd Község lakosa.
A rendezvény sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy mintegy 25 ország több mint 100 résztvevője képviseltette magát és vett részt a szakmai programban.
A konferenciához kapcsolódóan – a beküldött kéziratokból – tudományos konferenciakiadvány is készül az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának koordinálásában.

Mezőtúri kertek a „Magyarország legszebb konyhakertjei” versenyben

Nagy örömünkre szolgál ha olyan dolgokról tudunk beszámolni amelyben a barátainkat  munkáit, tevékenységeit dicsérik. Alább a mezőtúri barátaink kertjeit kitüntetését bemutatü cikket közöljük. Ime egy követendő példa HZ
Mezőtúr Város Önkormányzata az idei évben immáron ötödik alkalommal vett részt a Kovács Szilvia ötletgazda, Karcag város alpolgármestere által létrehozott „A legszebb konyhakertek” – Magyarország legszebb konyhakertjei országos programban, melynek helyi „A legszebb konyhakertek” - Mezőtúr program ünnepélyes eredményhirdetésére 2017. szeptember 28-án a Városháza Dísztermében került sor.
A jubileumi ünnepséget Szűcs Dániel városi képviselő vezette le, a díjakat Herczeg Zsolt polgármester adta át.
Az országos összefogás eredményeképpen 366 településről, több mint 2300 nevezés érkezett az idei színvonalas, példaértékű megmérettetésre. Mezőtúron 5 kategóriában (balkon, közösségi, zártkert gyümölcsös, zártkert vegyes és mini 50 m2-ig) összesen 9 kertművelő mutatta meg értékteremtő munkáját a nagyközönségnek. Az első helyezetteket a helyi zsűri az országos díjra is jelölte.
Alpolgármester asszony sajnos egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott az eredményhirdetésen személyesen részt venni, de írásban megosztott néhány gondolatot a jelenlévőkkel. Mindenkinek üdvözletét küldte és ígéretet tett rá, hogy hamarosan meglátogatja önkormányzatunkat és lehetősége szerint néhányat a legjobb kertesek közül. Köszönetét fejezte ki polgármester úrnak, hogy immáron 5. éve áll a program mellé, a kertgazdáknak töretlen lelkesedésükért, egész éves áldozatos munkájukért, Olajos Sándornak és Korcsok Anitának az elmúlt 5 éves példamutató együttműködésért, a zsűri tagjainak és mindenkinek, aki bármilyen tettel segítője volt annak, hogy Mezőtúron az idei évben is sikeresen megvalósuljon a program. Szívből gratulált a szép eredményekhez, további munkájához, életéhez mindenkinek jó egészséget, sok erőt, szerencsét, töretlen kitartást kívánt a Jóisten áldásával!
Alpolgármester asszony megtisztelő szavait követően Mezőtúr Város Önkormányzata és Herczeg Zsolt polgármester úr nevében képviselő úr is elismerését, köszönetét, büszkeségét fejezte ki a versenybe jelentkező mezőtúri kertgazdának, kertművelőknek, akik most is egytől-egyig méltón képviselték városunkat a megmérettetésen. Továbbá köszönetet mondott Kovács Szilvia alpolgármester asszonynak és a Legszebb Konyhakert Csapatának áldozatos munkájukért és az immáron 5 éve tartó töretlen, sikeres együttműködésért.
Ezt követően az elismerések átadása következett. Díjazottak:
Balkon kategóriában:
2. helyezett Dandár József
1. helyezett: Veres Ágnes
A balkon kategóriában minden évben megmutatják a résztvevők, hogy nem csak kertes háznál lehet kertészkedni, termelni, valamint azt, hogy egy erkély milyen csodálatos dísze lehet egy lakásnak, a lakókörnyezetnek, a településnek.
Közösségi kategóriában:
2. helyezett a Mezőtúri Városi Óvoda Gyermek-kert Tagintézménye
1. helyezett: Mezőtúri Városi Intézmény – Csoda - Vár Központi Óvoda
Különösen megható azt látni, amikor a gyermekek mutatják be a kertművelés iránt érzett szeretetüket, tenni akarásukat és annak csodálatos eredményeit. Köszönet illet minden gyermeket és az őket segítő, támogató pedagógusokat, dolgozókat.
Zártkert gyümölcsös kategóriában
Egyedüli nevezőként díjat vehetett át Lengyel Alexandra és Sőrés Sándor.
Az ünnepségen sajnos nem tudtak személyesen jelen lenni, de minden fiatal számára példaértékű lehet a tenni akarásuk, fáradtságot nem kímélő gyümölcsöző munkájuk.
Zártkert vegyes kategóriában:
2. helyezett Enyedi Erzsébet és Fehér András
1. helyezett Jászné Polgár Mária, Jász Ferenc és 5 unokájuk
Értékteremtő munkásságuk, melynek köszönhetően a tudás és a természet iránti szeretet generációkon át öröklődik, szolgáljon példaként mindenki előtt!
Mini 50 m2-ig
2. helyezett Nagyné Balogh Ibolya
Itt kell megemlíteni, hogy a díjként átadott kerámia ajándékok, kolléganőnk Ibolya kezeinek munkáját dícsérik. Ezúton is köszönjük a szebbnél szebb alkotásokat és szívből gratulálunk az elért helyezéshez.
1. helyezett Uzsoki János
Amint azt már korábban említésre került, a helyi zsűri minden kategória első helyezettjét az idei évben is országos díjra jelölte. „ A legszebb konyhakertek – Magyarország legszebb konyhakertjei” országos program 2017. évi országos megmérettetésén a jelöltek közül országos örökös díjat kapott a mini 50 m2-ig kategóriában Uzsoki János úr. A díjat 2017. szeptember 24-én az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás Záró-, Díszünnepségén vehette át Kovács Szilvia alpolgármester asszonytól, a Program ötletgazdájától, illetve Dr. Nagy István Földművelésügyi Miniszterhelyettes úrtól. Fogadja szívből jövő gratulációnkat a szép, kiemelkedő eredményhez, Mezőtúr nagyon büszke Önre, hogy immáron 3. alkalommal részesül az országos zsűri elismerésében!
Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ezen ünnepségen Mezőtúr Város Önkormányzata és Korcsok Anita koordinátor is miniszteri elismerő oklevélben részesült az 5 éves együttműködés eredményeképpen, mellyel hozzájárultunk a Magyar Nemzet hagyományainak ápolásához, kertművelő tudásunk, értékeink továbbörökítéséhez, kertkultúránk gazdagításához.
Önkormányzatunk nevében képviselő úr külön köszönetét fejezte ki a helyi program mozgatórugójának, Olajos Sándornak, aki hosszú évek tapasztalatának, tudásának birtokában zsűrizi a kerteket, tartja a kapcsolatot a kertművelőkkel és immáron 5 éve hozzájárul a Program sikeres lebonyolításához.
Ezúton is szívből gratulálunk minden kertgazdának, további eredményes kertművelést és jó egészséget kívánunk! Jövőre is nevezzenek minél többen!
Haladjanak tovább ezen az úton, tanítsák, ösztönözzék gyermekeiket, unokáikat és a környezetükben élőket arra, hogy egészségük megőrzése érdekében termeljenek és fogyasszanak saját maguk által előállított zöldségeket, gyümölcsöket, gyógynövényeket, továbbá tegyék szebbé lakóhelyüket!
Az ünnepség az egyik kedves kertnevező, Jászné Polgár Mária által beküldött, Áprily Lajos gyönyörű versével zárult:
A kertbe ment

Uram, én nem tudom, milyen a kerted,
a virágosod és a pázsitod.
Én nem tudom, virágok ültetését
ágyásaidban hogy igazítod.

Csak azt tudom, hogy kendőjét levetve
júniusi vasárnap hajnalán,
beteg lábával és beteg szívével
bánatosan kertedbe ment anyám.

Uram, tele volt immár félelemmel,
sokszor riasztó árnyék lepte meg,
de szigony-eres, érdes két kezével
még gyomlálgatta volna kertemet.

A kicsi teste csupa nyugtalanság,
s most elgondolni nem tudom, hogy ül.
Virágosodban könyörülj meg rajta,
hogy szegény ne szenvedjen tétlenül.

Mezőiden ne csak virágmagot vess,
virágaid közé vegyíts gyomot,
hogy anyám keze gyomlálhassa kerted:
asphodelosod és liliomod.


2017. október 1., vasárnap

A HANGYA vezetősége résztvett a Iskolakertekért Alapitvány kétnapos konferenciáján

A HANGYA vezetősége résztvett a Iskolakertekért Alapitvány kétnapos konferenciáján, amelyet a Lakiteleki Népfőiskolában rendeztek meg.
Az Iskolakértekért Alapitvány vezetősége ezúttal már a harmadik alkalommal tartja meg az általuk kialakitott Iskolakerti Hálózatnak az országos konferenciáját.
Az első napon a Kárpát-medencei együttműködést szorgalmazták a résztvevők,akik a Felvidékről, Kárpátukrajnából, Erdélyből, Vajdaságból, Muravidékről, Muraközről érkezetek s akikhez egy csehországi szakember is csatlakozott.
Érdekes  megbeszélés alatt komoly partnerkapcsolatok alakultak  ki úgy az anyaországi mint az elcsatolt részekől érkezettek között.
image (1)

Legéndi biodinamikus tangazdaság

A 30 hektáros, Biokontroll Hungária ellenőrzése alatt álló tangazdaságot a Waldorf- iskolák tanmenetében szereplő gabona epocha, kertművelés és mezőgazdasági gyakorlat megvalósulásához szükséges helyszín biztosítása iránti igény hívta életre. 
Az itt található zöldségesben, a gyümölcsösben, szántón és legelőn biodinamikus módszerrel gazdálkodnak. 
. " Ebben az életkorban a felelősség megélése, a más jellegű határok kipróbálása, a közös munka ereje és öröme, a hasznos és értelmes tevékenység és az együttlét miatti alkalmazkodás gyógyítóan hat és formálja a közösséget. Munkájuk során a fiatalok találkoznak a teremtett világ sok szintjével: művelik a talajt, ápolják a növényeket, ellátják az állatokat és főznek a közösségnek." Csécs Mónika kertészmérnök, kertművelés tanár, mezőgazdasági gyakorlatvezető