2017. november 18., szombat

A terepen virgonc Lada 4×4 Urban - Gazdáknak, erdészeknek gyártották


A Lada lényegében leporolta a Niva terveit és egy zsír új terepjáróval kedveskedett a márka szerelmeseinek. A név változott, de a lényeg nem, íme a funkcionalitás jegyében készült 4×4 Urban!
A tesztautót a LADA Hungary biztosította – http://lada.hu/
A Lada nem mélyedt bele a Niva fejlesztésébe, maradtak az 1994-ben ráncfelvarráson átesett karosszériánál, álló hátsó lámpás kialakításnál. Ugyanaz a nyers vezetési élmény, illat fogadja a sofőröket, mint annak idején. 

Niva formavilág? Maradhat. 

Sajnos az oroszok eladták a nevet a Chevrolet-nak, akik egy ötajtós terepjárót gyártottak le a Lada közreműködésével, ám az túl nagy sikert nem aratott az országban. Úgyhogy nem nevezhetjük nevén a Nivát, marad a 4×4.
A tesztautónk Urban kivitelű, amelynél már színre fújt lökhárító és a 16 colos könnyűfém felnik jelzik, hogy nem egy mezei 4×4-ről van szó. Az összhatáshoz hozzájárul még a százezer forintért kérhető modern metálfény is. A fényezés rétegmérős ellenőrzése után maximum száz mikronos értéket mutatott, ez elég vékonynak számít, így nem árt vigyázni rá.
Megmaradt tehát a klasszikus forma, a kerek fényszórókat mindenki jól ismeri, viszont az Urban jelzésű autó kapja csak meg a műanyag, fekete hűtőmaszkot. Az Urbanban a nagyobbra méretezett külső tükrök elektromosan állíthatóak, a kapcsolók a középkonzol végén, az elektromos ablakemelő mellett figyelnek. A megszokott Ladás billenőkilincset is megtartották, viszont már matt feketére vannak fújva és ugyanúgy képesek odacsípni az ember ujját, ha nem ismerjük a nyitás technikáját.
A Classic kivitelt azoknak ajánljuk, akik a régi arcú Nivára vágynak, kevesebb műanyaggal az orrán és szerényebb felszereltséggel. A karosszéria szögletes és magas, légellenállási együtthatókkal most nem dobálóznánk. A ki- és beszállás viszonylag könnyen megy, az ajtók tágra nyílnak, nem akadályoz semmi a belibbenésben. Hátul viszont már más lehet a helyzet, magasra vannak emelve az ülések, a jól ismert lyukacsos tetőkárpit laza lógásával simogatja a fejünk búbját.
A csomagtér viszonylag nagy mérete a motortérben elhelyezett pótkeréknek köszönhető. A hátsó üléssor két gomb benyomásával lehajtható, csak semmi trükk és máris egy köbméteres tér áll a rendelkezésünkre. Mióta áttértek az állólámpás megoldásra az óriási rakodóperem is már múlté. Komoly erőt igényel a csomagtartó feltárása, melynek a nyitásához a vezető oldali ülés mögött, az oldalfalon található, kis szövetdarabbal lefedett kart kellett meghúzni. Meg kellett szokni a rendszert, ez is Lada sajátosság.
Néhány apró újítás mellett tehát, megmaradtak a régi, jól bevált megoldásoknál. Az ajtók nyitásához még mindig külön kulcs kell és másik kulcs nyitja a tanksapkát is. Egy centrálzár azért 2017-ben már igazán elfért volna, ráadásul ha nem csaptuk be gyakorlatilag izomból az ajtót, nem lehetett bezárni sem.
Emlékkép a ’70-es évekből
A kabin sem változott szinte semmit, a rideg, itt-ott sorjás műanyagoktól kezdve a bajuszkapcsolókon át a lyukacsos tetőkárpitig, a bepattintós napellenző is teljesen ugyan az mint a ’70-es évek Niváiban. A B-oszlopon található beltéri lámpák is a megszokott, kis fekete kapcsolóval szabályozhatóak, fényük halvány sárgán pislákol, viszont előre a két napellenző közé bekerült egy újabb, kékes-fehér fénnyel világító egység.
A szervókormány jó húzásnak bizonyult, bár a vezetés íratlan szabálykönyve szerint álló helyzetben nem szabad a kormányt tekerni, most mégis jól esik, hogy egy Ladánál ezt tök könnyedén megtehetjük. A légzsák kimaradt sajnos, de kárpótoljanak bennünket az új ülések, melyeknek a méretei kielégítőek, de a párnázottságra lehet némi panasz. A szövet viszont rendben van, a varrás kifejezetten szépnek mondható, az elődhöz képest.


Sajnos klímát sem érdemes keresni még, de az oroszok már dolgoznak rajta, mert a régi freongázos rendszert nem szabad már Európában használni, illetve be sem fért volna a lapos műszerfal mögé. A hűtő-fűtő konzolnál is visszakalandozhatunk a 80-as évekbe, a tolós fűtéskarok és a billenőkapcsolók is tökéletesen betöltik a szerepüket.
Az elektromos ablak csak az Urban kivitelben kérhető, bár meglepődve észleltük, hogy nem engedi le teljesen, kb. 2-3 centi az üveg felső részéből a szabad levegőn marad. A könyökünket kényelmesen nem tudjuk megtámasztani az ajtó peremén, ami apró, de bosszantó hiba, főleg, hogy a klíma hiánya miatt igenis indokolt a lehúzott ablakkal történő közlekedés.
A váltógomb sajnos még mindig elég messze található a sofőrtől, főleg ötöshöz és a hátramenethez kell magunkat kissé előre lendíteni, egyébként a hosszúságához képest egész jól veszi a sebességeket, a váltóút rövid és viszonylag pontos. Kellemes kattanással érzékelteti, hogy megtaláltuk a fokozatot. A szerény hangszigetelésnek köszönhetően hangos is az autó, a kuplunggyorsabb felengedésénél pedig meglehetősen csattog, kattog a rendszer. Akinek ez a perverziója, nem fog csalódni, mi imádtuk. 
Oké, hogy Urban, de ez az autó mégis csak munkagép, a belteret éppen ezért nem is kell túlgondolni, jól bírja a mindennapos igénybevételt, nem árt neki a sáros cipő sem, könnyen takarítható, nem kell sajnálni. A lemezcsavaros kárpitok rögzítésén már meg sem lepődünk, teljesen felesleges is lenne, ilyennek kell lennie.
Nyers menetdinamika 
Elöl a tárcsafék, hátul a dobfék már a jól megszokott párost alkotja, a terepjáró 1285 kg-os súlyához bőven elegendő a fékerő. Bár egy ADAC-os mérés szerint a 4×4-nek 50 méterrel több kellett a 100 km/h-ról való megálláshoz, mint egy új Golfnak. Nézzük el neki ezt is, hiszen ez egy vérbeli terepjáró, a laza talajt kedveli igazán, ahol ritkábban száguldozik az ember 90-es tempó felett.
Az erőforrás az Euro 6-os normáknak már megfelel, köszönhetően annak, hogy javítottak a szelepvezérlésen és a kipufogórendszeren. Az 1,7 literes, 82 lóerős motor tényleg elég az autóhoz, a menetszél és az osztómű búgása nélkül pedig nem is lenne Niva a Niva,vagyis 4×4 a 4×4.
A német Spritmonitor.de weboldal valós tulajdonosi adatbázisa szerint, az új Lada terepjárók másfél-két literrel kevesebbet esznek, mint a régiek. Perszer azért a 10-12 liter ma már nem hasonlítható a dízel SUV-okhoz, az állandó 4×4 hajtás bizony nagy motorféket eredményez, városi használatra így viszont nem a legkényelmesebb.
Mint medve a málnásban
A 4×4 szereti eltolni az orrát ha nagyobb tempóval veszel be egy kanyart, a merev hátsó híd hajlamos a pattogásra, kanyarban pedig a magas bódé imbolyog, földúton, terepen viszont tényleg kisimul a járása. Összességében jól manőverezhető, átsuhan a bukkanók felett és nem ijed meg a nagyobb, pocsolyás árkoktól sem.
A hátsó merevhidas felfüggesztést tekercs rugókkal kombinálták, elöl pedig független a kerékfelfüggesztés, ami szintén tekercsrugókkal párosul, ezáltal jól vezethetővé vált. Viszont a független első futóműben a kisebb rugóutak miatt hamarabb tapadást veszíthet, ha egy kerék a levegőben van, könnyen elpörög a rendszer. Alapvetően mindenhol jól mozog, a titok a méretében és a súlyában keresendő, meglepően ügyes volt a bütykös gumik nélkül is.
A felezővel és a difizárral különösen élvezetes vezetni, csak úgy pakolgatod a sebességeket, ráadásul alapjáraton, gázadás nélkül is elhúzza magát, nem is kívánhatnánk jobbat a szűk erdei utakra. A Nivák mindenki által ismert hibája a túlmelegedés volt, ezt egyszerű megoldással küszöbölték ki, a 4×4 kapott egy sokkal nagyobb hűtőt, dupla ventillátorokkal. Gyakran hallatta a hangját a tesztünk során, igaz, csak pár percig duruzsolt, amíg a motor vissza nem állt az üzemi hőmérsékletre.
Összegezve
A közvetlen vetélytársai közül a Suzuki Jimmy és a Dacia Duster említhető, a kis japánt 4,5 millió forintért lehet megvenni, a Duster már inkább SUV jellegű, 3,8 milliótól szerezhető be.
A Lada 2 év garanciát vállal a 4×4 modellekre, a legfelszereltebb Urban kivitel 3,2 millió forinttól indul, a Classic 2 849 000 forintért már elvihető, a cégeknek ajánlható Pack verziót pedig már 2,3 millió forintért ki lehet hozni a szalonból.
A Lada 4×4 tehát egy kitűnő alternatívája az olcsó terepjárónak, bírja a nyúzást, ahogyan eddig is megszokhattuk. Az erdészeknek, vadászoknak, mezőgazdaságban tevékenykedőknek lehet igazán jó választás, mert a legolcsóbb a piacon, ráadásul kicsi és könnyű, egy jó terepgumival bárhol elmegy. Tényleg egy nagyon szerethető, nosztalgikus kisterepjárót alkotott a Lada, ami a múltjának köszönhetően még kedvesebb lehet az embereknek, mosolyogva fordultak többen is utánunk az utcán. A vezetési élmény sem fogható jelenleg máshoz a piacon, ritka élvezetes lehet azoknak, akik szeretnek vezetni és érezni akarják a kormányon, a váltón keresztül az autó minden egyes mozzanatát.
Ennek értelmében kell vizsgálni a teszt végén található pontszámokat is. Pontjaink bizonyos értelemben a felét és a dupláját is érik egyszerre. Szerettük a 4×4-et, aki kedvelte a Nivát, nem fog csalódni.




Lada 4×4 Urban
Lökettérfogat: 1690 cm3
Hengerek/szelepek: S4/8
Max. teljesítmény: 61 kW (82 LE) 5000/perc
Max. forgatónyomaték: 129 Nm 4000/perc
Hossz./szél./mag.: 3640/1690/1640 mm
Tengelytáv: 2200 mm
Fordulókör: 11,0 m
Saját tömeg/teherbírás: 1285/325 kg
Városi fogyasztás: 12,2 l /100 km
Országúti fogyasztás: 8,0 l /100 km
Vegyes fogyasztás:9,5 l /100 km
CO2-kibocsátás: 216 g/km
Végsebesség: 137 km/h
0-100: 17,0 s
A modell alapára: 2 849 000 Ft (4×4 Classic)
A tesztelt verzió ára: 3 199 000 Ft (4×4 Urban)
A tesztet készítette:
Aranyossy Medárd
Erős Márk

MEGHÍVÓ Hagyományértelmezések a nagykunsági paraszti tárgykultúrában

Országos szinten tekintve (kiemelten a nagykunság településein) a helyi értéktárában számtalan olyan elem is szerepel, melyek a hagyományos tárgyalkotó kultúra, a tárgyalkotó népművészet körébe tartoznak. 
Egyes elemek funkciójukban ma is használhatók (pl. bicska, cipő stb.), ám más tárgyak (pl. dohányzacskó, csizmahúzó stb.) kikoptak a használatból, múzeumi tárggyá váltak. 
Mindkét csoportra igaz, hogy alkotóik egyénileg készítették ezeket a népi hagyományos tárgyakat, de a fennmaradásukat un. forrást mindig az adott közösség ízlése és kontroll hatása döntötte el. 
A kézművesek munkái tudatos vagy már feledésbe merült un. kódrendszert éltettek, éltetnek tovább. A hagyományos alapú kézműves tudás jelentős szerepet játszik a 21. századi ember életmódjában. 
Ezen tudás gyűjtése, megőrzése kardinális feladat, mert kulturális örökségünk részét képezi.
Gyakorlati haszna abban rejlik, hogy a tudás bázis továbbadása, oktatása és alkalmazása fontos szerepet játszhat a vidékfejlesztésben, a lakosság, elsősorban a fiatalság helyben tartásában és a lokális identitástudat erősítésében. 
A Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület nevében tisztelettel hívjuk a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, kutatásának, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására (HUNG-2017) pályázathoz kapcsolódó 
„A hagyományértelmezések a nagykunsági paraszti tárgykultúrában” című rendezvénysorozatunkra. Minden program elem a nagyközönség számára is nyitott, ingyenes. 
Érdeklődni lehet: 
Pusztai Zsolt muzeológus (Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr) (56) 350-174, 30-315-1627 e-mail: fazekasmuzeum@gmail.com 
Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, elnök (Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület) (30)-359-7435 e-mail: barancsi.agnes@szpi.hu
Első napi program
Időpont: 2017. november 22. (szerda) 10 órától
Helyszín: Túri Fazekas Múzeum (Mezőtúr, Bajcsy-Zsilinszky E. út 41.) Néprajzi, ipartörténeti előadások, kiállítással
10:00-10:05 Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület elnöke köszöntő
10:05-10:10 Herczeg Zsolt Mezőtúr város polgármestere- köszöntő
10:10-10:25 Hegedűs Krisztián muzeológus (Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum) Sörfőzők a Körös partján
10:25-10:40 Pusztai Zsolt muzeológus (Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr) „Egyszer régen az irkámon” – A papír szerepe a paraszti háztartásban és az írásbeliségben
10:40-10:55 Dr. Gecse Annabella néprajzkutató (Damjanich János Múzeum, Szolnok) Gömöri cserép az Alföldön - használatban és a Damjanich Múzeum néprajzi gyűjteményében
10:55-11:15 kávészünet
11:15-11:30 Ament Éva bútorfestő, grafikus (Iharos Népművészeti Egyesület, Tárnok) Virágom, virágom
11:30-11:45 Benedek Csaba néprajzkutató (Damjanich János Múzeum, Szolnok) Református klenódiumok Jász-Nagykun-Szolnok megyében
11:45-12:00 Raj Rozália hímzés szakoktató, viseletkutató – Nagy István néptáncoktató, viseletkutató (Vajdasági Magyar Folklórközpont, Szabadka) Három bácskai falu egykori öltözetéről és vidékünk népi textíliáiról dióhéjban
12:05-12:10 Pusztai Zsolt muzeológus (Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr) zárszó
12:10-től helyi termék ebéd, kiállítás megtekintés, nyitott udvar- kézműves műhely
Második nap programja
Időpont: 2017. november 23. (csütörtök) 10 órától
Helyszín: Túri Fazekas Múzeum (Mezőtúr, Bajcsy-Zsilinszky E. út 41.)
A kézművesség oktatásának lehetősége óvodától a középiskoláig - Kerekasztal beszélgetés, kiállítás
10:00-10:05 Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület elnöke köszöntő
10:05-10:25 Kovács Anett Beáta intézményvezető (Mezőtúri Református Egyházközösség Idősek Otthona) Értékőrzés az idősek otthonában
10:25-10:45 Dr. Pusztai Gabriella történész, a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ igazgatója. Múzeumpedagógiai munka a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban
10:45-11:00 kávészünet
11:00-11:25 Pusztai Zsolt muzeológus (Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr) A „Múzeumi kincsesláda” című, óvodás korú gyermekeknek szervezett kézműves programsorozat bemutatása
11:25-11:45 Raj Rozália hímzés szakoktató, viseletkutató – Nagy István néptáncoktató, viseletkutató (Vajdasági Magyar Folklórközpont, Szabadka) A Vajdasági Magyar Folklórközpont oktató-szakképző munkájának bemutatása
11:45-11:55 Pusztai Zsolt muzeológus (Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr) zárszó
12:00-től helyi termék ebéd, kiállítás megtekintés, nyitott udvar- kézműves műhely

Közös gondolkodás a JNSZ megyei HACS-okkal

A Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési és a Tiszazugi Leader Egyesülettel tartott szakmai megbeszélést 2017. november 13-án Dr. Barancsi Ágnes JNSZ megyei területi felelős. 
A fő témakör a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívások megismerése, ismérveinek áttekintése.
Tiszazugi Leader Egyesület megjelent felhívásai:
Környezeti adottságokra épülő turizmusfejlesztés,
Térségi vállalkozásfejlesztés, induló és működő vállalkozások támogatása, megújuló erőforrások alkalmazásával,
Együttműködésben megvalósított helyi termékek előállítása és népszerűsítése,
Fokozottan veszélyeztetett hátrányos helyzetű csoportok támogatása.
Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület megjelent felhívásai:
Helyi termékek piacra jutásának támogatása,
Helyi turisztikai szolgáltatások és kínálat fejlesztése,
Helyi vállalkozások versenyképességének növelése.

2017. november 17., péntek

Tökéletes komposzt néhány hónap alatt

A kertben és a konyhában nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik, amit számos gazda szemetesbe dob vagy eléget, ezzel rontva a környező lakosok életminőségét. Amennyiben törődünk a természettel és a környezetünkkel, válasszuk a hulladék hasznosításának legmegfelelőbb módját: alakítsuk át minőségi trágyává. Erről szól a komposztálás.
A minőségi komposzt előállítása néhány hónap alatt nem lehetetlen. Fontos, hogy a baktériumok és a talajban élő mikroorganizmusok számára megfelelő körülményeket teremtsünk. Az anyag lebomlásának felgyorsításához szükséges a megfelelő komposztáló kiválasztása. Ennek előnye, hogy megvédi a biohulladékot az időjárási körülményektől; esős időben megakadályozza a tápanyagok kioldódását, melegben és szeles időben pedig azt, hogy a komposzt kiszáradjon.
A megfelelő hely kiválasztása
A komposztálót a kertben bárhol elhelyezhetjük, de vegyünk figyelembe néhány gyakorlati szabályt.
A komposztálót úgy helyezzük el, hogy:
a mi területünkön legyen, vagy a földtulajdonos járuljon hozzá;
ne legyen közel ivóvízforráshoz, vagy árvíz által veszélyeztetett területhez;
a talajjal álljon közvetlen kapcsolatban, hogy a talajban élő mikroorganizmusok könnyen hozzáférjenek;
minél közelebb legyen a hulladék forrásához;
legyen elég hely körülötte a szükséges eszközöknek;
csapadékos időben is legyen hozzáférhető legyen (faapríték, kavicságy, vagy járda mellett);
ne érje egész napos közvetlen napsütés (ideális esetben részleges árnyékban egy fa alatt);
ne zavarja a szomszédokat.
Mi hasznosítható?
Gyakorlatilag minden a konyhában és kertben keletkezett szerves hulladékot komposztálhatunk. Minél vegyesebb a komposztált anyag, annál ideálisabb eredményt kapunk. A komposztálóba tehetünk vágott füvet, leveleket, faforgácsot, fűrészport, faaprítékot, szalmát, trágyát, kávézaccot, teát, zúzott tojáshéjat. Egyedüli nehézséget az ételmaradék okozhat (élőlényeket csábít oda, kellemetlen szagot áraszt). Emiatt csak kis mennyiségű ételmaradékot tegyünk a komposztálóba, és jól keverjük el száraz, nedvszívó anyaggal. Semmiképp se tegyünk bele húst, halat, tejterméket, vagy ezek származékait, üveget, műanyagot, fémet, textilt, állati eredetű hulladékot, vegyszerrel kezelt anyagot. Fontos, hogy a komposztálóban lévő anyag minél összetettebb szerkezetű legyen. Ebben segítségünkre van a gyűjtővel ellátott fűnyíró, vagy a kerti faaprító.
A sikeres komposztálás alapvető feltételei
Komposztálás során a siker kulcsa az anyagok változatos összetétele, a megfelelő nedvességtartalom és a megfelelő oxigénellátás.
1. Az anyagok mérete és összetétele
A nehezen lebomló széntartalmú anyagok, mint a fa vagy a zöldségfélék kemény részei, minél apróbbak, annál gyorsabban bomlanak le. Ennek érdekében használhatunk kerti aprítót. A puha, nitrogéntartalmú lédús anyagok – trágya, gyümölcsök, konyhai hulladék – méretét nem szükséges csökkenteni. A megfelelő bomlás alapvető feltétele az anyagok összetett keveréke. A nitrogéntartalmú anyagok többnyire zöldek, puhák és lédúsak. Ezeket széntartalmú anyagokkal kell összekeverni, amelyek többnyire kemények, szárazak és barna színűek. A különböző anyagok térfogatának ideális aránya 1:1.
2. Megfelelő szellőzés és nedvességtartalomA tökéletes komposzt feltételei (Forrás: kapanyel.blog.hu)

A komposztálási folyamatokban részt vevő aerob mikroorganizmusoknak jelentős mennyiségű levegőre és nedvességre van szükségük. Amennyiben ezek kiegyensúlyozott kombinációját biztosítjuk, a hasznos baktériumok száma gyorsan növekedni fog. Mint már említettük, minél apróbb anyagok vannak a komposztálóban, annál gyorsabb az érési folyamat. Ugyanakkor a kisebb méretű anyagok között kevesebb levegő van, aminek következtében a komposzt rothadni kezd és kellemetlen szagot áraszt. Ezért van szükség arra, hogy időről időre forgatóval, vagy vasvillával segítsük a levegőztetést.
3. Megfelelő páratartalom
A jó komposzt harmadik alapkövetelménye az ideális páratartalom. Ha a komposztált anyag páratartalma alacsony, a folyamat lelassul, vagy akár teljesen leáll. A túlzott páratartalom nem kívánatos rothadást eredményezhet, melynek kellemetlen szag lesz a következménye. Ne felejtsük el, hogy az anyag egy zárt komposztálóban a segítségünk nélkül nem jut nedvességhez. Ezért rendszeresen ellenőrizzük a páratartalmat, és szükség esetén nedvesítsük az anyagot: öntsünk rá vizet vagy adjunk hozzá jelentős nedvtartalmú biohulladékot, vagy csökkentsük a szárazabb anyagok mennyiségét. A megfelelő nedvességtartalmat kézzel ellenőrizhetjük. Ha az anyagot markunkban összenyomjuk, és csak néhány csepp jelenik meg a tenyerünkön, akkor megfelelő a nedvességtartalom.
Ha a komposzt megérett
Az érett komposzt sötétbarna színű, összeesett, porhanyós szerkezetű, szaga jellegzetesen az erdei talajéhoz hasonlít. A komposzt érettségét csírázási teszttel is ellenőrizhetjük: egy kis edénynyi rostált, nyirkos komposztot vetőmaggal szórunk meg, és ha a hét folyamán a magok csírázni kezdenek, a komposztot használhatjuk a kertünkben is.

Burgonyatermesztés kis helyen

A burgonyatermesztés hely, idő és munkaigényes folyamat, a folyamatos gyomtalanítás, kapálás, földdel történő töltögetés miatt. Amennyiben nincsen elegendő helyünk a kertben, vagy éppen kert hiányában a balkonon szeretnénk egy kis burgonyát termeszteni, adunk hozzá egy ötletet! Íme!
A burgonya egy Amerikából származó zöldség, melyet Európában Kolumbusz utazása után ismertek meg az emberek. A krumpli előnye, hogy sokáig eltartható és laktató étel, valamint olcsó is… illetve az utolsó állítás már nem feltétlenül igaz. Ezért is termel otthon burgonyát, aki csak teheti.
A hagyományos burgonyatermesztésnek nagy hely- és élőmunka igénye van, de aki nem rendelkezik ezekkel a követelményekkel, egy kis leleményességgel és kb. 1 négyzetméteres földterülettel ő is tud burgonyát termeszteni!Így is lehet, de ha egészséges burgonyát szeretnénk fogyasztani, inkább fából üssünk össze egy keretet, ami még dekoratívabban is néz ki

Íme, a „recept”:
készítsük elő a kiválasztott területet, lazítsuk fel, tisztítsuk meg mindenféle növénytől és szórjunk rá 20 cm vastagságban termőföldet, (érdemes fából, téglából, nádszövetből keretet építeni, amelybe beleszórjuk a földet, így egy esztétikus krumpli termesztő berendezésünk lehet, amely akár még a kertünk dísze is lehet)
ezt követően szórjunk rá már csírázó, egészséges krumplikat, jó sűrűn, (célszerű kerülni a tömegtermelésből származó, rosszabb minőségű fajtákat, inkább használjunk tájfajtákat!)
5-10 centi mulccsal takarjuk be a burgonyaszemeket, majd még 5-10 cm termőföldet helyezzünk rá (mulcsként használhatunk növényi aprítékot, vágott füvet, gazt – egyszóval mindent, ami komposztálható!)
Most következik a várakozás és töltögetés: amint kihajt a krumpli, ismét szórjunk rá mulcsot és termőföldet. Ezt addig-addig kell ismételni, amíg el nem éri a másfél métert (maximum!) a földkupacunk. Persze a locsolást itt sem felejthetjük el és a burgonyabogarakat is el kell távolítani a növényi részekről!
Forrás: hogyankell.hu

Fahéjjal a palántadőlés ellen

Amikor kibújnak a palánták a fóliában, és aktuálissá válik a palántadőlés veszélye. Nem kell azonban megijedni, érdemes kipróbálni egy házi praktikát, a fahéj ugyanis nem csak a konyhában tehet jó szolgálatot, hanem a palántaneveléssorán is.
A fahéj az egyik legjellegzetesebb fűszer, illatos, aromás, sütemények, szószok, vagy éppen a forralt borelengedhetetlen ízesítője. Ezen kívül nagy hatással van a rovarokra, gombákra is, mivel gombaölő tulajdonsággal bír.Érdemes kipróbálni egy természetes módszert, hogy megelőzzük a palántadőlést!
A palánták hervadásos betegségét a gomba okozza. Nem kell azonban egyből valamilyen méreghez nyúlnunk, a palántadőlés ellen beszórhatjuk a talajt fahéjjal! Ezzel távol tartjuk a hangyákat és egyéb bogarakat is, mivel nem igazán kedvelik a fűszer illatát. A fahéj a gyökereztető hormonhoz hasonlóképpen hat. Nedvesítsük meg a növény szárvégét, forgassuk meg fahéjban ültetés előtt.

Velünk élő hagyomány – Díjazzuk ünnepi díszeit


KÖZELEDIK AZ ADVENT ÉS A KARÁCSONY, s mi újabb népművészeti ágban hirdetünk pályázatot. Ezúttal gyékény-, csuhé-, szalmatárgyakat várunk, hogy megmutathassuk e természetes anyagokból készült díszek, ajándékok szelíd szépségét. A legértékesebb alkotások készítői jutalomban részesülnek.
„András zárja a hegedűt” – szól a mondás, mert Szent András napja után kezdődik az adventi időszak, amely az eljövetelt, az Úrra való csendes várakozást jelenti. A legbensőségesebb téli ünnepünket, a karácsonyt megelőző időszak több kisebb-nagyobb ünnepből, jeles napból áll. Az ünnepsorban sajátosan ötvöződnek a vallási elemek a népszokásokkal. Az ünnepkör egyik legnépszerűbb dramatikus népi játéka a betlehemezés, amelynek fő kelléke a jászol vagy a templom alakú betlehem, amelyet házilag, különböző anyagokból készítettek.
Az adventi koszorú és a karácsonyfa állítása nem túl régi szokás. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A fenyőfa házilag készített díszei jelentést hordoznak. Az alma a paradicsomi fára is utal, a dió szerencsét hoz, egészséget ad, mint a többi gyümölcs is. A karácsonyfa tetejére tűzött csillag a háromkirályoknak utat mutató csillagot szimbolizálja. A gyertya a téli napfordulókor feltámadó fényt és annak hozóját, a megszülető Jézust jelképezi.
A fa feldíszítésének divatja sokat változott az idők során. A készen kapható díszek, színes üveggömbök, figurák, a szaloncukor, ezüst- és aranyszál felváltotta a régi termésdíszeket. Az utóbbi években a környezettudatos szemlélet terjedésével újra divatba jöttek a természetes anyagból készíthető díszek, ajándéktárgyak. Sokan sütnek mézeskalácsot, emlékbe vagy a karácsonyfára. Betlehemet tesznek a fa alá, növényekkel, termésekkel díszítik fel a lakást, az ünnepi asztalt és a karácsonyfát. Nagyon alkalmasak erre a célra a fonható növényeink, a gyékény, a csuhé és a szalma, amelyekből egy kis ügyességgel és ötlettel változatos fonatokat, bábokat, adventi és karácsonyfadíszeket készíthetünk.
Fiatal koromban, az 1970-es évek népművészeti mozgalmaihoz csatlakozva kezdtem készíteni gyékény-, csuhé- és szalmatárgyakat. Fontosnak tartottam és tartom, hogy e kihalás szélén álló mesterségeket dokumentáljuk, és továbbtanítsuk a fiatalabb nemzedékeknek.
A célszerűségre, használhatóságra és szépségre törekvés alakította a fonott alkotásokat, bennük az évezredek során hatalmas tudásanyag halmozódott fel, amit nem szabad veszendőbe hagyni. Ezért tanítom tanfolyamokon, múzeumokban, iskolákban gyerekeknek, felnőtteknek a gyékény-, csuhé- és szalmafonást. Ezek a technikák a szó valódi értelmében vett kézműves mesterségek, hiszen az anyagot gépek nélkül, eredeti, természetes állapotában dolgozzuk fel.
A gyékény, a csuhé és a szalma megmunkálása gazdag változatosságot mutat. Ahhoz, hogy valaki az anyagokat mesterfokon tudja feldolgozni, sok idő és gyakorlás szükséges. Ezek a hajlékony, képlékeny anyagok könnyen formálhatók, az egyszerűbb játékok, bábok, díszek vagy akár kicsi betlehemek elkészítésével egy kezdő is sikerrel próbálkozhat.
Biztatok mindenkit, hogy vegyen részt a Szabad Föld karácsonyi pályázatán, hiszen a saját készítésű ajándék vagy dísz mindig becsesebb, mélyebb nyomot hagy, emlékeket ébreszt, élményekkel gazdagít. Családi program is lehet a meghitt várakozás időszakában a közös alkotás, örömteli készülődés az ünnepre. 
Bárány Mara 
KINEK JÁR DÍJ? 
Kedves Olvasóinkat arra kérjük, hogy az önök által gyékényből, csuhéból, szalmából font adventi-karácsonyi díszeket, ajándéktárgyakat – vagy az ezekről készült fényképeket – december 6-ig küldjék el a Szabad Föld szerkesztőségének címére: 1066 Budapest, Jókai u. 6. A borítékra írják rá: Karácsonyi pályázat. 
Munkájukat – Bárány Mara népi iparművész, a gyékény-, csuhé-, szalmafonó mesterségek arany okleveles oktatója vezetésével – szakértő zsűri értékeli, és az ünnepek hangulatát tükröző legszebb alkotásokat díjazza.
Eredményt lapunk karácsonyi számában hirdetünk, a tárgyakat visszaküldjük. Gyékény, csuhé, szalma vásárolható a Budapesti Művelődési Központ épületében levő Guzsalyas Boltban (1119 Budapest, Etele út 55., telefon: 06- 20/416-2724) és a Kenderkóc Webáruházban (www.kenderkoc.hu, telefon: 06-20/333-3560). 
Kérdéseikre a 06-30/610-6065-ös és a 06-1/489-8805-ös telefonszámom, valamint a maracka@freemail.hu és a dulai.sandor@szabadfold.hu e-mail címen válaszolunk. 
Dulai Sándor
A GYÉKÉNY
A lecsapolások előtt, amíg sok vadvize volt az országnak, és bővelkedtünk a gyékényben, felhasználása igen széles körű volt. Valaha az ember ágya párnája, sátra is gyékényből készült. Gyékényszakajtóban kelt a kenyértészta, gyékénybölcsőben aludt a kisgyermek.
Gyékényből készült a kalap, a papucs, valamint számtalan kosár- és szatyorféle.
A gyékényt Szent István napja után kell vágni. Legértékesebb része a töve, amely a víz alatt van. A gyékény szellős helyen évekig eláll. Felhasználás előtt leveleire kell bontani. Ahogy befelé haladunk a bontással, a levelek egyre keskenyebbek és rugalmasabbak. Ezeket a leveleket belocsoljuk, amitől puhává, hajlíthatóvá válnak néhány óra alatt. Szükségünk lesz egy bicskára vagy ollóra, a szálak áthúzásához gyékénytűt vagy nagyfokú tűt is használhatunk. A bábokat, díszeket saját anyagukkal vagy rafiával is összeköthetjük.
A CSUHÉ
A kukoricalevél használata nem tekint nagy múltra vissza. A csuhéfonás fénykora a XX. század elejére, közepére tehető, amikor a háziipar kialakulásával igen sok embernek jelentett megélhetést, keresetkiegészítést a csuhé feldolgozása. Szívós, erős anyaga alkalmas piaci szatyrok, táskák, kosarak, lábtörlő, papucs készítésére. Alkalmas székek befonására is.
A kukoricatörés ideje augusztustól októberig tart. Törés után a leveleket sürgősen le kell fosztani a csőről, nehogy penészfoltot kapjanak. A csövön levő felső levelek kemények, törősek, ezért nem olyan alkalmasak a feldolgozásra, mint az alattuk levő, a csőhöz közel eső, puha, vékony levelek. Az anyagot szellős helyen jól ki kell szárítani. A csuhé meleg vízben áztatva néhány perc alatt hajlíthatóvá, formálhatóvá válik. Csuhétárgyakat lehet készíteni hármas fonással, csomózással, pödréssel vagy kötözéssel. A bábokat és díszeket formára vágással, kötözéssel alakítjuk.
A SZALMA
A kutatók szerint a honfoglalás előtti magyarság már ismerte a földművelést, a gabonafélék termesztését. A legbecsesebb táplálékul szolgáló növényünk, a búza elnevezése ezekből az időkből ered.
A magyarság a búzát „életnek” is nevezte, a belőle sütött kenyeret szentként tisztelte, Jézus testét látta benne. Az aranylóan fénylő anyagból fonták a szalmakalapokat, a tárolóedényeket, és belőle készültek a változatos formájú aratódíszek.
A szalma – a búza, a rozs, a tritikálé, az alakor szára – alkalmas a fonásra. Gyűjtése június közepe táján történhet. Sarlóval vagy metszőollóval óvatosan kell levágni a szárakat, hogy ne törjenek. A szárról a bütyköket ki kell vágni, és a levelektől meg kell tisztítani. A vastagság szerint válogatott szalmát papírdobozban tároljuk, vigyázzunk, hogy nedvesség ne érje.
A felhasználás előtt 20-40 percig langyos vízben kell áztatni a szalmát. A darabolásához ollót, a fonatok összevarrásához varrótűt, cérnát használunk. Kötözhetjük rafiával vagy erős cérnával is.

Kell-e félni a fákon élő zuzmóktól?

Az őszi lombhullás után, amikor a fák elvesztik lombkoronájukat, egyszerre szembetűnővé válnak a fakérgen élő különböző színű zuzmótelepek. Gyakran kérdezik a szakembert, hogy károsítják-e ezek az élőlények a fát, el kell-e távolítani a fákról?
Milyen élő szervezet a zuzmó?
A zuzmók két élőlény szoros együttműködésén alapuló életközösségek: gombák és algák élnek együtt szimbiózisban. A gombák az algák által előállított szerves vegyületekkel táplálkoznak, az algák pedig a gombák által felvett vizet és ásványi anyagokat hasznosítják fény segítségével. A zuzmók táplálékukat önállóan készítik, nem a fákból nyerik, a fákat nem károsítják.
Telepes szerkezetű zuzmók vékony, apró, gyökérszerű képleteket fejlesztenek, ezekkel rögzítik magukat a fakéreg felszínéhez. A zuzmók gomba alkotói egy bizonyos gombacsoportba tartoznak, az úgynevezett tömlós (aszkuszos) gombákhoz, és gyakran fejlesztenek a gomba-csoporta jellemző termőtesteket (apotécium), melyek szabad szemmel is jól megfigyelhetők.
A változatos alakú és színű zuzmók, a természetben számos helyen találják meg életterüket. A fákon az úgynevezett kéreg- és áglakók élnek. Ismertek a zöld levelekre telepedő, az előzőektől eltérő telepképet mutató levéllakó fajok is. Élettelen anyagokon is megtalálják helyüket a sziklalakók, melyek házak és kertek kő, beton építményein is gyakran megtelepednek. Ismertek még a talajlakó zuzmók is.
Hazánkban több száz zuzmófaj él, alakjukat, színűket tekintve rendkívül változatos formát mutatnak. A kéregtelepű zuzmók a szilárd, elsősorban kő alapot kedvelik, arra szorosan tapadnak, eltávolításuk nagy erőskifejtést igényel. A lombos (leveles) zuzmók lazán kötődnek az aljzathoz, ezek gyakoriak fás növényeken. A bokros zuzmók laza szerkezetűek, lelógóak, alig rögzülnek az aljzathoz.
Hogyan védekezhetünk a zuzmók ellen?
A fák kérgén élő zuzmó telepeket számosan nem kedvelik, és szeretnék eltávolítani. A zuzmók kiirtását a gomba alkotórész elpusztításával tudjuk elérni. A fák nyugalmi állapotában, tehát lombhullás utáni és rügypattanás előtti időszakban ajánlott az alábbi kezelések bármelyikét alkalmazni. A gombaölő hatás kifejtéséhez nem elegendő a fagypont körüli hőmérséklet, kezeléskor legalább 8-10 °C-ot érje el a levegő hőmérséklete.
Mosószappanos lével végzett kéregkeféléssel a zuzmók eltávolítása eredményesen megoldható. A lúgos kémhatású szappanlé és a dörzsölés megfelelő ölő hatást biztosít. A kéreg dörzsölésére kerülendő a kemény sörtéjű kefe, mivel az a kéreg megsebzését okozhatja.
A gyümölcsfák téli lemosó permetezésénél bevált kalcium-poliszulfid hatóanyagú Tiosol szintén eredményes pusztítja a zuzmók gomba alkotó elemét.
Hasonlóan jó gombaölő hatást fejtenek ki a réz hatóanyagú gombaölő szerek. Közülük elsősorban arézszulfát hatóanyagúakat érdemes választani, ezek gombaölő hatása lényegesen erősebb, mint a rézoxi-klorid illetve a rézhidroxid hatóanyagúaké.
Az ajánlott gombaölő szerek szabadforgalmúak, és a felhasználásra vonatkozó előírások betartása mellett házi kertekben is veszély nélkül alkalmazhatóak. A felsorolt szerek a biológiai (ökológiai) termesztésben is engedélyezettek.
Fák zuzmómentességének fenntartása
A zuzmók olyan területen szoktak felszaporodni, ahol párás, nedves a fa környezete, ahol a lomb beárnyékolja a fatörzset, tartósan magas a páratartalom a lombkoronában és a fa környékén. A gombaölő szeres kezelés után javasolt a fa lombkoronájának ritkítása, hogy több napfény érje a fakoronát belül is, valamint a lomb átszellőzése biztosított legyen.
Növényekkel túlzsúfolt kertben, melyet magas, több méter magas falként nevelt sövénysor szegélyez több irányban is, a légmozgás gátolt, a növények közül a pára nem tud eltávozni, a zuzmók fennmaradása és továbbszaporodása biztosított. Helytelen öntözési gyakorlat is fokozhatja a zuzmók elszaporodását.
A gyakori kis vízadaggal, este vagy éjjel végzett öntözés – a hosszantartó nedves növényfelület révén – kedvez a zuzmók fennmaradásának és szaporodásának. Ennek ismeretében ritkábban, alkalmanként nagyobb vízadaggal és csak a reggeli órákban ajánlott a növények öntözése.
Fotók és forrás: balintgazda.hu

5 jó tanács, mit és hogyan ültessen

Új, még nem próbált növényt termesztene, vagy most vágna bele először a zöldségtermesztésbe? Olvassa el, mi az az 5 tanács, amelyeket mindenképpen érdemes megfogadnia. Emellett kiderül az is, hogy mely növények állnak közeli rokonságban egymással, és melyeknek nincs közük egymáshoz.
1. Koncentráljon egy-két fajtánál többre, ha szeretné elkerülni, hogy korlátozottak legyenek a lehetőségei!
Vannak olyan zöldségek, amelyek elriasztják egymás növényi kórokozóit, de vannak olyanok, amelyek segítenek a szaporodásukban. Ráadásul sok zöldség korán beérik, a leszedett termés helyére a nyár közepén lehet másik növényt is ültetni, vetni. Így pedig hozamot növelhetnek.
2. Ne termesszen egymás után ugyanazon a helyen rokon zöldségeket!
Legyen tisztában a vetésforgó hasznosságával. Azaz, az egymással rokonságban lévő növényeket (pl: vöröshagyma és póréhagyma, paradicsom és burgonya) ne ültessen ugyanazon ágyásba a következő évben. Cél, hogy minél távolabbi rokonságban legyenek az egymás közelébe ültetett növények. Néhány példa:



3. Elsőre könnyebb esetekkel próbálkozzon!
Először sikerélményt adó zöldségekkel foglalkozzon. Ilyen a burgonya, a tök, az uborka, vagy a póréhagyma és a zöldhagyma. De még könnyebb lehet a dolga, ha hibrid fajtákkal (F1 jelzéssel ellátottak) kezd. Ezt követően vethet céklát, sóskát, spenótot, mángoldot, salátát, borsót, babot vagy éppen kukoricát.
4. Szakértelemmel kényesebb növényeket is ültethet!
A dinnye sok napfényt, és területet igényel, plusz rengeteg profi gondoskodást. A paprika az átlagosnál több tápanyagra és vízre tart igényt. Ráadásul könnyen áldozatul esik a kártevőknek, kórokozóknak. A káposzta és rokonai (karalábé, kelkáposzta, karfiol) is nagyon igényesek, bár a betegségek ellen viszonylag könnyen megvédhetők permetezéssel.Ha leszedte a káposztát, jövőre ültethet a helyére petrezselymet, de a hagymát felejtse el!
5. Vízgazdálkodás és szerszámok
Úgy válassza meg a növényeket, hogy mennyit hajlandó öntözni őket. Illetve érdemes átgondolni, hogy milyen kerti szerszámra lesz szükség a gondozás során.
Forrás: vetomag-arak.hu

2017. november 12., vasárnap

Lószeretet háromféleképpen. A lipicaiakra esküszik Antal Vidor

Kovács Attila • 2017. november 09.,
Fizikatanárnak készült, aztán teljesen másképp alakult minden az 1949-ben Csíkdánfalván született Antal Vidor számára. A ló lett tevékenységének központi eleme, mégpedig háromféleképpen: állatorvosként, állattartóként és fogathajtóként is bizonyított. Antal Vidor több évtizeden át gyógyította az állatokat
Antal Vidor nyugalmazott csíkjenőfalvi állatorvos szakmája gyakorlása mellett állattartó gazdaként is tevékenykedik. Mindig is a ló, elsősorban a lipicai fajta volt a kedvence, amelyeket nemcsak haszonállatként tartott – évtizedekkel ezelőtt társaival részt vett a hazai fogathajtó versenyek elindításában, és fogathajtóként is szép eredményeket ért el.
Elmondta: az ő generációja idején volt párhuzamos osztály a dánfalvi középiskolában, ahol az elemi iskola után tanulmányait folytatta. Tizenegyedik osztályban döntött arról, hogy mégsem lesz fizikus. „Édesapám tanító volt, én a reál tantárgyakat szerettem. De volt ott egy Lovász nevű állatorvos, és amikor megláttam, hogy dolgozik, megtetszett. Amúgy is szerettem az állatokat, gyermekkoromban nyulaink, galambjaink voltak. Tizenegyedik osztály végén döntöttem el, hogy állatorvosira megyek, a fizikatanárom meg is haragudott emiatt” – elevenítette fel a pályaválasztás történetét. Gyakorolta a szakmát Az érettségi után Kolozsvárra felvételizett, az akkor Groza Péter nevét viselő állatorvosi karra, ahol 1973-ban végzett. A kihelyezés során szülőfalujához közel, Csíkszenttamásra került, ahol egy borjúhizlalda működött, és telepvezetőként kezdett dolgozni. „Kilenc évet töltöttem ott. Többen is voltak ott előttem, de nem bírták sokáig. Kemény munka volt, reggel hattól kezdődött a program, és egész nap tartott. A mai fiatalok nem hiszem, hogy ezt megtennék. Előnye is volt, hogy a hizlaldánál egy jó bázis volt, tudtam gyakorolni a szakmát. A kezelést az állatvásárlástól kezdve végeztem, mentem állatvásárokba, a borjakat megvizsgáltam, a főmérnök nagyon örvendett ennek, mert ritka volt, hogy beteg állatot vettünk, de úgy is sok elhullás volt – abban a rendszerben a takarmányozás nem olyan volt, amilyen kellett volna. 
A termelőszövetkezetben volt lóállomány is, sokat lovagoltam, mert a legelőn voltak az állatok, Háromkúttól a szenttamási részig, Marosfő felé. Egész nyáron jártam, volt olyan nap, hogy 50 kilométert lovagoltam” – mesélte. Több ezer lovat herélt ki Kilenc év után az agráripari tanácsnál, az akkori AGRIT-nál folytatta a munkát állatorvosként a '89-es változásokig, majd később következett a privatizáció, körzeti állatorvos lett. 
A körzetem Karcfalva, Jenőfalva és Szenttamás lett, de körzeten kívül is foglalkoztam a lovakkal, annak idején sok volt a ló, és a lóherélést Felcsíkon sokszor én végeztem. Több ezer lovat heréltem ki, olyan is volt, hogy egy nap tizenkettőt. Az emberek számára egyfajta ünnep volt a lóherélés – aznap egyebet nem csináltak, lejöttek, segíteni kellett, dönteni kellett a lovat, de hála Istennek, nem volt egy balesetünk sem. Mindig felhívtuk a figyelmet, hogy vigyázzanak – volt egy eset, hogy az illető közel állt, mondtam, álljon hátrább, azt mondta, nem, ő tudja. A ló egyet rántott, és mivel a gazda a kötelet közel fogta, és beesett, de nem lett semmi baj. Egyetlen esetem volt, amikor herélés után a lónak a belei lecsúsztak az ágyékgyűrűn, de megoldottuk, és a kezelés után helyrejött. Az volt a szerencse, hogy nem este történt, mert akkor reggelig elpusztult volna” – elevenítette fel. 
Változó feltételek 
Antal Vidor szerint, noha a régi rendszerben nem voltak ilyen feltételek, ilyen gyógyszerválaszték, bódítás, altatás, de akkor is volt gyakorlat. „Voltak esetek, amikor jó lett volna, ha lettek volna modernebb gyógyszerek is – saját lovam volt, amelyik egyszer olyan kólikás görcsöt kapott, hogy minden gyógyszert megpróbáltunk az akkori felszereltséggel, de nem tudtuk, hogy megmarad-e, de reggelre fel volt állva. Ez biológia, nem úgy van, mint az iparban. Ugyanazzal a betegséggel más állatnál más tünet van, másképp reagál a kezelésre” – magyarázta. Saját körzetében most is ötszáz ló van, mint elmondta, a kollektivizálás előtt sokkal több volt, viszont a kollektív idején nem volt ennyi. 
A mostani lovakat gazdasági okokból is tartják, de valamennyit szeretettből, hobbiból is. Hazahozzák a szénát olyan helyről, ahová traktorral nem tudnak menni, a tűzifát elhozzák vele. Nekem is sokszor mondták, hogy megéri-e lovat tartani, de mondtam, én nem cigarettázom, ki kell számítani, hogy mennyibe kerül” – magyarázta. Meghonosították a fogathajtást Az 1980-as években Kelemen Atilla marosvásárhelyi állatorvossal, Márton Istvánnal és Romfeld Jánossal közösen kezdték meghonosítani Romániában a fogathajtást. 
„Ezt úgy kell elképzelni, hogy a régi, összeszerelt lószerszámokkal és hámokkal fogatoltunk, nem volt külön maratonkocsi, csak Kelemen doktornak, így a maratonon is azzal a kocsival indultunk, amivel az akadályhajtáson. Igaz, hogy most másképp van, de akkor is elvittük Szatmárig a teherautóval és az utánfutóval a kocsit, a fogatokat, s a lovat, a segédhajtók a pótkocsin a szalmában, bundában ültek – így is mentünk, és csináltuk. Kevés is volt a versenyző, 7-8 versenyző indult, Páll Vilmosék Gyergyóalfaluból, Maros megyéből is volt egy pár hajtó még. Országos harmadik helyezést is szereztem, szép volt, ambíciósak voltunk. Én a lipicaiakra esküszöm, nekem azok voltak, azokkal versenyeztem, most is azokat tartok, ez az egyik legkomplexebb ló. Most már csak nézőként járok versenyekre, de nyáron hobbiból azért még befogom a lovakat, megvan a maratonkocsim, a hámszer is” – mondta. 
Állattartó, gazdálkodó 
Antal Vidort nemcsak orvosként, hanem gazdálkodóként, állattartóként is ismerik. „Édesanyám jenőfalvi volt, és a változás után a jenőfalvi nagyszülőktől visszakaptam a birtokot, gazdálkodni kezdtem. A téeszből kivettem néhány tehenet, egy lovat, azzal kezdtem. Annyira fejlesztettem, hogy ezelőtt tizenöt évvel Ausztriából hoztunk négy vemhes üszőt, akkor kedvezményes áron kaptam meg ezeket. A téeszben megvolt a genetika, csak nem volt takarmány. Amit kivettük a téeszből teheneket, üszőket, mind jó állatok lettek, ebből kezdtem szaporítani. És elértem oda, hogy most 30 szarvasmarha van az istállóban, 3 ló, és 20 juh illetve kecske. Az állományomból 19 tehén van tejkontroll alatt” – számolt be. Továbbadta a szakmát Szerinte a jó állatorvosnak felkészültségre, gyakorlatra, és megfelelő hozzáállásra van szüksége. „Technikusokkal, középkáderekkel dolgoztunk együtt, olyan kollégák vannak, akikkel már 15-20 éve is. Sürgősségi esetben, elléseknél éjjel két órakor is szolgálatban voltunk, szombat és vasárnap is, ha itthon voltam, az emberek jöttek, kiszolgáltuk, ha elutaztunk, a szomszéd kollégákkal megbeszéltük a helyettesítést” – emlékezett. Nemcsak orvosként, hanem gazdálkodóként, állattartóként is ismerik 
 A szakma a családban maradt, mert lánya, Lilla szintén állatorvosként dolgozik, ő pedig több éve nyugdíjas. „A mai fiataloknak, mert most sok állatorvos végez, nincs elég munkalehetőségük, több a káder, mint a hely. A magánpraxisban, amíg adják a támogatást a gazdáknak, ki tudják fizetni a munkát, de amikor ez megszűnik, nem tudják kifizetni” – vázolta a helyzetet. Szerinte az állattartás kultúrája is van, ahová fejlődjön meg, például a kötelező oltások időpontját nem csak az állatorvos, hanem a gazda is kellene tudja. „A kutyákat minden évben el kellene vinni oltásra. Sajnos ott vagyunk, hogy házalunk, megyünk, s azt mondják, ott van, s oltsák be. Mondjuk, hogy nem úgy van, maga kellene elhozza, hogy segítsünk. Ilyen esetek vannak” – említette. Azt mondta, ha újrakezdené, ugyanezt a szakmát választaná. „Van aki hálás és olyan is, aki nem, de a munkámat értékelték, van elégtétel ebben” – zárta a beszélgetést.