2018. június 10., vasárnap

Törvénnyel segítik az őstermelőket

Kömény Kamilla • 2018. május 16., 
Új jogszabállyal rendezte a bukaresti törvényhozás a mezőgazdasági termeléssel és értékesítéssel foglalkozó gazdák termelői bizonylatának és értékesítési könyvének a kibocsátását és használatát. A 70. számú törvény az őstermelőket hozza helyzetbe. Csíkszeredai zöldségpiac: Székelyföldön is egyre kevesebb az őstermelő és egyre több a viszontelad • Fotó: Gecse Noémi Az eddigi egy esztendő helyet idéntől hét évig érvényes termelői bizonylatokat és értékesítési könyveket kellene kapniuk a gazdáknak. De mivel év elején – az akkor hatályos jogszabály szerint – több ezer, öt évre szóló bizonylatot és értékesítési könyvet állítottak ki, egy sürgősségi kormányrendelettel azokat sem érvénytelenítették, így július végéig használhatók. A termelői bizonylatok és az értékesítési könyvek használatát a mezőgazdasági termékek őstermelői áruforgalmazására vezette be a román kormány 2014-ben. A két dokumentumot minden olyan személynek igényelnie kell, aki háztáji és közepes méretű gazdaságában nemcsak saját fogyasztásra termel, hanem a felesleget piacon szeretné értékesíteni. Fekete Endre, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa lapunknak elmondta: a bizonylat és az értékesítési könyv birtokában a gazda csak a saját területén megtermelt, és a saját állataitól származó elsődleges termékeket értékesítheti. A feldolgozott termékek – lekvárok vagy sajtok – értékesítési könyvvel való forgalmazásához a gazdának feldolgozói tevékenységét a területileg illetékes állategészségügyi igazgatóságon kell bejegyeztetnie. 
Egy, öt, illetve hét év A 2014/145-ös törvény értelmében 2015-től 2017-ig a gazdák egy naptári évre érvényes termelői bizonylatot és értékesítési könyvet válthattak ki a helyi önkormányzattól. A polgármesteri hivatalokhoz a megyei önkormányzatok juttatták el a nemzeti nyomdától megrendelt dokumentumokat. Mivel a 2016-os támogatásigényléskor a gazdáktól nem fogadták el az előző év folyamán igényelt termelői könyvet – ezt ugyanis minden év elején meg kellett újítani –, Tánczos Barna szenátor törvénytervezetet nyújtott be. Ebben azt javasolta, hogy a termelői bizonylat és értékesítési könyv öt évre legyen érvényes – éves láttamozással. Megkeresésünkre az RMDSZ-es politikus elmondta: a kormány első lépésben negatívan fogadta javaslatát, de mivel a mezőgazdasági bizottság az ötletet felkarolta, és azt beépítette egy új törvénytervezetbe – amely más módosításokat is tartalmazott –, a jogszabályt végül elfogadták. Ezért a termelési könyvek érvényessége idéntől öt évre szólt volna. 
Az RMDSZ-es javaslat mégsem maradt végleges, mert a képviselőházban ismét módosították az eredeti elképzelést, és az érvényességi időt öt évről átírták hét évre. Még kibocsáthatóak az öt évre szóló bizonylatok és értékesítési könyvek • Fotó: Gecse Noémi Több érvénytelen dokumentumra született megoldás Azokban a megyékben, ahol időben megrendelték és megkapták az öt évre érvényes termelői könyveket, az új törvény hatályba lépése (március 25-e) után nem tudták, mi lesz a sorsa a gyakorlatilag érvényüket vesztett dokumentumoknak. Idén tavasszal már több tízezer, öt évig érvényes dokumentum volt a megyei önkormányzatoknál. Tánczos Barna szerint egy törvénybe foglalt átmeneti intézkedés révén – amely előírja, hogy a kinyomtatott dokumentumok lejártukig használhatóak – elkerülhető lett volna a kialakult helyzet. A gyors megoldásra elsősorban azért volt szükség, mert a tavalyi, lejárt dokumentumokkal bizonyos agrártámogatásokat a gazdák már nem tudtak igényelni. Végül is sokat nem kellett várni a sürgősségi kormányrendeletre, amely április 10-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A 2018/27-es jogszabály előírja, hogy amennyiben április 10-ig nem bocsátották ki az új törvény által előírt, hét évig érvényes dokumentumokat, akkor a készleten lévő, öt évre szóló bizonylatokat és könyveket július 30-ig lehet kiadni a gazdáknak, és ezek lejártukig használhatóak. Augusztus elejétől viszont már csak a hét évig használható új gazdadokumentumok igényelhetők. Mi mindenre jó az értékesítési könyvecske? Fekete Endre agrárszakember szerint a gazdák első lépésként a termelői bizonylatot válthatják ki, ezen feltüntetik az igénylő adatait. Az első oldal mellett további öt – az újak esetében hét –hozzákapcsolt lap található, amelyen évente feltüntetik, hogy a termelői bizonylat tulajdonosa mekkora területen gazdálkodik, illetve milyen állatállománnyal rendelkezik. A gazdának a kötelessége minden évben bejelentenie az illetékes hatóságnál, hogy mezőgazdasági területén milyen növényi kultúrákat termel, illetve mekkora az állatállománya. A bizonylat alapján állítják ki az értékesítési könyvet, amely egy számlatömbhöz hasonlít, oldalainak többsége az árujegyzék szerepét tölti be. Ennek első oldalaira – amiből szintén öt, illetve hét lehet – a termelő adatai mellett évente felkerülhetnek az elsőfokú családtagok adatai is, valamint fel kell tüntetni a bizonylat számát, a gazdaság azonosító adatait és az eladásra szánt termékek mennyiségét. A könyvben szerepelnie kell annak a maximális termésmennyiségnek is, amit a gazdaságban egy év alatt elő lehet állítani, és amit szakegyesületek vagy a mezőgazdasági igazgatóság munkatársai láttamoznak, hogy valótlan adatokat ne lehessen feltüntetni. 
Az értékesítési könyv a kiskereskedelmi, illetve a nagykereskedelmi értékesítésekhez is használható. Amennyiben a gazda piacokra és vásárokra jár, a könyvecskébe be kell vezetni, hogy melyik piacra viszi az árut, és fel kell tüntetni a termék megnevezését, a piacra vitt reggeli mennyiséget – ezt a piacgondnoknak is be kell vezetnie a piaci regiszterbe –, este pedig az eladott mennyiséget. Amennyiben a termelő nagykereskedelemmel is foglalkozik, önmásolós oldalra kell beírnia az értékesítés dátumát, az eladó és vásárló adatait, valamint a termék megnevezését, mennyiségét, árát: a kitöltött nyomtatványból mindkét fél kap egy példányt, egy pedig az értékesítési könyvben marad. Betelte után az értékesítési könyvet le kell adni a helyi önkormányzatnál. Helyzetbe hozott termelők Mivel az értékesítési könyvek bevezetése a mezőgazdasági termelői értékesítést szolgálja, ezzel csak a mezőgazdálkodók által előállított terméket lehet értékesíteni, a máshonnan felvásároltakat nem. A rendszer éppen a viszonteladóktól próbálja védeni az őstermelőket. Az őstermelők segítésére szolgál az az előírás is, miszerint a piacokon az asztalok legalább 40 százalékát számukra kell fenntartani. Azonban hiába az előírás, a csíkszeredai zöldségpiacon is egyre kevesebb az őstermelő. A gazdák elmondása szerint ennek oka az, hogy nincs ember, aki a földeken dolgozzon, és közben áruljon is. 
A hetvenes törvény hozadéka 
A képviselőház által idén elfogadott 70. számú törvény elsősorban a gazdák piacra jutásával kapcsolatban hozott újításokat. A jogszabály rendezi az őstermelők által forgalmazott termékek nyilvántartását és szabályozza, hogy egy termelői könyvvel hány piacon árulhat a gazda, illetve családja. A családtagok különböző piacokon egy időben is értékesíthetik mezőgazdasági termékeiket, amelyek a családi gazdaságból származnak. A gazdáknak immár nem kell évi rendszerességgel fizetniük a dokumentumokért, az évi láttamozás ingyenes.

Lovasfesztivált szerveztek szombaton Tasnádon

2018-06-10 
Tasnád Város Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa a Szatmári Erdők Erdészeti Hivatalával második alkalommal szervezett lovasfesztivált a tasnádi strand melletti zöld övezeten.
A rendezvény szervezői elmondták, hogy az elmúlt évben Tasnádon első alkalommal megszervezett lovasfesztiválon elhatározták, hagyományt teremtenek az eseményből azzal a céllal, hogy népszerűsítsék a lovassportot és felhívják a figyelmet: a ló a történelem folyamán mindig segítője volt az embernek a munkában, a harcokban és sok más területen, a modern technika viszont változásokat eredményezett ezen a téren, ma már a lovat nem munkára, hanem szórakozásra használják.
Grieb Csaba, Tasnád város polgármestere fontosnak tartja, hogy Tasnád környékén fejlődjön a lovassport, a hasonló lovas rendezvények gazdagítják a turistaövezet programját, látványosságát és egy más jellegű szórakozási lehetőséget biztosítanak a turisták számára.
Balogh Sándor, a Szatmári Erdők Erdészeti Hivatalának igazgatója úgy látta, hogy a tavalyihoz képest nagyon sok fejlődés tapasztalható. A lótulajdonosok betartják a szabályokat, kevesebb állattal jelentkeztek, de azok minőségileg jobbak. Az erdészeti hivatal azért társult be a polgármesteri hivatal mellé, mert eredetileg az itt nagy számban látható nehéz és félnehéz lovakat a fakitermelésben igavonásra használták fel. Persze ezek a hajdani munkalovak manapság inkább csak bemutatók alkalmával adnak ízelítőt a tudásukból, de szemmel láthatóan egyaránt lenyűgözik az embereket, főként a városról érkező turistákat. A lótenyésztés kezd fellendülni Tasnád és Nagykároly vidékén. Egyre szebbek a lovak, egyre jobban karbantartottak, ma már vannak olyan gazdák, akik akár tíz-tizenöt ezer eurót érő lovakat is vásárolnak, ezeknek a tartása sem olcsó mulatság, több ilyen lovat is meg lehetett megtekinteni lovas bemutatón.
A zsűri több kategóriában bírálta a lovakat, így alakultak ki az eredmények.
Anyakancák (Frizzek) — 
1. díj: Ferke Marcelina (Idil); 2. díj: Haga Antal (Baba); 3.díj: Serban Cristian (Menek). 
Nehéz és félnehéz lovak — 
1.díj: Cican Gruia (Tarzan); 3.díj: Fagi Daniel (Caméleon Breton); 3.díj: Cristea Nicolae (Vulcan). 
Anyakancák — 
1.díj: Horandau Vasile (Pusa); 2.díj: Földes Ioan (Patima); 3.díj: Hendre Petru (Luiza). 
Póni lovak — 
1.díj: Seutea Emil (Didel); 2.díj: Seica Adi (Vifor); 3.díj: Seutea Emil (Pusa). 
Fogatok — 
1.díj: Ferke Marcel, 2.díj: Haga Antal, 3.díj: Astalis Ioan Catalin.
A lovasfesztiválon a lótartók számára lehetőség adódott beszélgetésre, ismerkedésre, a turisták pedig nem mindennapi látványban részesültek.





Elek György

Nagy István: Tudás nélkül nincs sikeres agrárium

2018-06-07
Tudás nélkül nem lehet sikeres a megújuló agrárium - mondta Nagy István agrárminiszter Gödöllőn.
A tárcavezető kifejtette: a becslések szerint 2050-re 9 milliárd ember fog élni a földön, és ezért 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség. Hozzátette, hogy 10 éven belül a tudomány jövendölése szerint 40 százalékkal több fehérje is kell.
Nagy István elmondta: fel kell készíteni a magyar agráriumot, hogy nyitott és kész legyen az új információk befogadására. Meg kell újítani az agrárszakképzést és az agrár-felsőoktatást - tette hozzá.
A miniszter kifejtette: "fel kell tennünk a kérdést, hogy milyen legyen a XXI. század agrármérnöke, és meg is kell keresnünk a kérdésre a választ". Hozzátette, az agrármérnököknek képesnek kell lenniük arra, hogy az új tudományos eredményeket folyamatosan szintetizálják.
A tárcavezető közölte, a szakemberek munkáját nézve, kiváló példát látott Gödöllőn a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) működésében, amely 16 szerteágazó kutatóintézetet integrál magában, mégis remekül tudnak együttműködni.
Hozzátette, megismerkedve a vezetőikkel, megtapasztalta, hogy megértették, milyen plusz energiákat tud felszabadítani a különböző tudományágak együttműködése. Aláhúzta, ki kell használni azt a szellemi potenciált, amely a magyar agrárkutató intézetekben van.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója elmondta, hogy intézményükhöz országosan 12 kutatóintézet és négy gazdasági társaság tartozik, amelyek lefedik az agrárium minden területét.
A főigazgató három fontos kutatási területet nevezett meg, amelyek meghatározzák munkájukat: a precíziós gazdálkodás, a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás és a kedvezőtlen adottságú területek hasznosításának a lehetőségei. Hozzátette, hogy ismét létrehozzák az öntözési kutató intézetet.
A sajtótájékoztató végén a NAIK stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Vitafort Zrt. Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt.-vel és a Hungrana Keményítő- és Izocukorgyártó és Forgalmazó Kft.-vel, amelynek Nagy István mint miniszter elvállalta a védnökségét.
MTI

2018. június 8., péntek

Csomós Attila (1938–2018)

Bakó Zoltán • 2018. június 01.
Pünkösd hétfőjén váratlanul elhunyt a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezetének (RMGE Maros) elnöke. Csomós Attila idén augusztusban töltötte volna 80. életévét. Óriási munkabírása és a gazdaemberek sorsa iránti mély elkötelezettsége példaértékű marad. ,,,

Mikházán a gazdamozgalom múltját bemutató kiállítást rendezte • Fotó: Bakó Zoltán

A forradalomnak nevezett változás utáni eufóriában mindenki igyekezett tenni valamit azért, hogy saját élete jobb legyen. Városon ez hellyel-közzel sikerült, de a falu megrekedt valahol félúton. Széthordták a termelőszövetkezeteket – a közösből eltűntek a szerszámok és a haszonállatok – abban bízva, hogy ami jól működött a háború előtti időkben a falusi embernek, az sikerülni fog az új demokráciában az unokáknak is. Csak azzal számoltak kevesen, hogy az idők változtak, és sokkal nehezebb lett gazdaként talpon maradni, mint korábban. A politikusok nagy sebbel-lobbal megalkottak egy földtörvényt, amiről hamar kiderült, rossz. Ezért elkezdték toldozni-foldozni, amitől még rosszabb lett. Falun rövid idő alatt kialakult a kilátástalanság érzete. Ekkor egyértelművé vált, hogy a nehéz helyzetből csak olyan emberek segítéségével lehet továbblépni, akik a falusi ember hóna alá nyúlnak, és elmondják neki, mivel próbálkozzon, mihez fogjon. Ilyen ember volt Csomós Attila mezőgazdasági mérnök Maros megyében. Gazdakörből országos hírű egyesület E zavaros években, amikor ezerszámra vették kezükbe a vándorbotot az erdélyi falusi fiatalok – hogy Nyugaton epret szedjenek, állatot gondozzanak, sajtkészítést tanuljanak –, kevesen látták, hogyan állhatna talpra a romániai mezőgazdaság. Aztán 2007-ben az ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Újból tanulni kellett, szokni a közösségi agrárviszonyokat és kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyeket az uniós Európa felkínált. Ebben az útkereső tapogatózásban segített Csomós Attila, aki már 1991-től a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének volt a tagja, hogy az évtizedek alatt felhalmozott mérnöki tudásával és tapasztalatával azokat segítse, akik itthon maradva vagy hazatérve fantáziát láttak a gazdálkodásban. 
Előbb a szásznádasi gazdakört irányította, majd 1996-tól a jogi személyiséggel még nem rendelkező RMGE Maros megyei elnöke lett. Majd négy év után sikerült hivatalosan is bejegyeztetni az Erdély viszonylatában a legjobban működő megyei gazdaszervezetet. 
Felismerte, a gazdák boldogulásának előfeltétele, hogy elsajátítsák a korszerű gazdálkodás elméleti ismereteit, miközben azt vallotta, hogy az elméleti tudás soha nem elegendő a sikeres gazdálkodáshoz. Akárcsak a mezőgazdasági oktatás és képzés 19. századi hőskorában, a gyakorlatban is meg kell tanulni a gazdálkodás fogásait. Büszke volt arra, hogy a magyar mezőgazdasági felnőttoktatás Erdélyben kezdődött el 174 éve, jóval korábban, mint az anyaországban. „1844-ben alakult meg az Erdélyi Gazdasági Egyesület (EGE) néven a nagy előd, amelynek a példáját követni kell, ha eredményt akarunk elérni”–szokta mondogatni.

2018. június 3., vasárnap

Ez a traktor az ültetvények specialistája

2018. május 31., Agroinform.hu
Közel húsz hektáron, meredek hegyoldalakon, kemény kötött talajon dolgozik gépeivel Stumpf András kertész-borász. A szűk táblaközi művelőutak miatt fordulékony, megbízható, gyors, erős és masszív traktorra van szüksége.
Ennek az elvárásnak a Landini Rex 105 F tökéletesen megfelel. A tokaj-hegyaljai gazdát arról is faggattuk, miért vásárolt még két másik Landini traktort a már több mint 8000 üzemórát teljesítet Rex mellé.
Stumpf András őstermelőként 19,7 hektáron szőlőtermesztéssel foglalkozik a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sárospatak melletti Hercegkúton. Beleszületett a gazdálkodásba, az első saját, 0,4 hektáros szőlőterületét még gyermekkorában édesapjától kapta. Kertészeti szakközépiskolába járt, majd jeles eredménnyel felsőfokon is elsajátította a szakma könyvekben olvasható tudományát.

Stumpf András kertész-borásznak fordulékony, megbízható, gyors és erős traktorra van szüksége a gazdálkodáshoz

Minden, a szőlőtermesztésből befolyó nyereséget visszaforgatott a gazdaságba, területnövelésre, gépek vásárlására. 5 hektár birtoknagyság elérése után 2003-ban döntött úgy, hogy kilép az akkori munkahelyéről, és minden idejét a szőlőtermesztésnek szenteli. Ez az időpont tekinthető a családi gazdaság megalapításának. A szőlőterületek nagysága mára közel húsz hektárnyi. Évente 1150 mázsa furmint-hárslevelűt szüretelnek, melyek Tokaj-hegyalja fő fajtái. Ezen felül 600-650 mázsa korai fajtával is dolgoznak: tramini, sauvignon, szürkebarát és sárgamuskotály is terem a napsütötte szőlőikben. A szőlők java része Sárospatak határában, a Királyhegy-dűlőben található, ami másfél-két cukorfokkal többet produkál – a teljesen déli fekvés miatt – a környékbeli átlaghoz képest. Mindezek remek adottságok, de a kiváló területek megművelése komoly és precíz gépek nélkül lehetetlen
„Feleségemmel együtt kertészként diplomáztunk, ő a munkahelye mellet sokat segít. Szintén rengeteget segítenek a gyermekeink. A fiam szőlész-borásznak tanul, a lányom idegenfogalomból és vendéglátásból mesterdiplomázott. Egyelőre mindent termésként adunk el, de Hercegkút határában most épül egy közösségi feldolgozó, így bízunk abban, hogy késztermékként is piacra kerülhet a szőlőnk. Jelenleg csak saját fogyasztásra készítünk bort. Mindig próbáljuk fejleszteni a gazdaságunkat, hol csarnoképítéssel, hol szőlők, gépek vásárlásával. 2005-ben vettük meg az AXIÁL-tól gazdaságunk első oszlopos tagját, a Landini Rex 105 F típusú ültetvénytraktorunkat.”
Az AXIÁL a Rex traktorcsaládot egyszerűen és lényegre törően ültetvényspecialistának nevezi. A szőlő- és gyümölcsültetvények művelése kiemelkedő technikai sajátosságokat követel, így keskeny nyomtávú, speciális gépekre van szükség. Az „F” modellt ideálisan ültetvényekbe, gyümölcsösökbe, szőlőkbe ajánlják.

A Landini Rex F modellje kifejezetten ültetvényekbe ajánlott erőgép

A traktorokat Perkins 3- és 4-hengeres, turbófeltöltéses és turbólevegő-utánhűtéses motorokkal látták el, amelyek nemcsak modernek, de környezetbarát erőforrások is, és kifejezetten mezőgazdasági alkalmazásokra készültek. A motorburkolat magasra nyitható, így könnyű hozzáférést biztosít a motortérhez a rutin szervizek és karbantartások végrehajtásakor.
A 20 collos első gumiabroncsokkal, nagy 55 fokos bekormányzási szöggel kiváló fordulékonyságot biztosít még a szűk sorvégeken is. A kombinált első és hátsó nedves tárcsás fékek pedig mind a négy kerék esetében hatékony fékezést biztosítanak. A benne található PowerFive sebességváltó egy 5-fokozatú szinkron sebességváltóval, 4-fokozatú csoportváltóval, Power Shuttle elektrohidraulikus-irányváltóval, elektro-hidraulikusan kapcsolható Hi-Lo felezővel, autó-start funkcióval rendelkezik. Így összesen 40 előremeneti és 40 hátrameneti fokozat kapcsolását teszi lehetővé. Az F modellekhez Landtronic elektronikus vezérlésű hátsó 3-pont függesztő szerkezet is igényelhető.
„A Landininek a megbízhatóság a legfontosabb ismérve. Ennyi év alatt sosem hagyott minket cserben."
"Megbízhatóságát és hadrafoghatóságát nagymértékben alátámasztja az is, hogy már kétszer is az év traktorának választották. A mi Landini 105 F traktorunkban már több mint 8000 üzemóra van, ennyi idő alatt volt lehetőségünk arra, hogy kellő tapasztalatot szerezzünk a gépről, és megismerjük az összes pozitívumát. A benne lévő angol Perkins-motor már 1400-as fordulatszámon eléri nyomatékának 100 százalékát. Nem kell pörgetni, nem kell nyúzni, csak betenni a megfelelő sebességbe, és dolgozni vele. Ennek köszönhetően természetesen az üzemagyag-fogyasztása is kiváló.

A Landini 105 F üzemagyag-fogyasztása is kiváló

Roppant csendesen, alacsony fordulatszámon kiválóan teljesít. Ennyi év és üzemóra után csak olyan dolgok avultak el rajta, amely természetes kopás során óhatatlanul is bekövetkezik: csupán gumigyűrűket, kisebb szimeringeket, kopóalkatrészeket kellett cserélnünk.”
A Rex a Perkins motorral, a szinkronizált 5 sebességes alapváltóval, az autó-start irányváltóval, a Hi-Lo felezővel, a négykerék fékezéssel, a kiváló fordulékonysággal, a viszonylag nagy önsúllyal (alapban: 3100 kg, fagyállóval feltöltött kerekek esetén: 3650 kg), a három hidraulika szivattyúval, a légfék-szettel, az első három pont felfüggesztéssel, a hátsó három pont felfüggesztés elektro-hidraulikus vezérléssel Stumpf András szerint egy kiváló, robusztus, elnyűhetetlen traktort eredményez.
A harmadik hidraulikaszivattyúról számos hidraulikusan meghajtott eszköz (csonkázó gép, soraljművelő szerszám, stb.) függetlenül, olajáram veszteség nélkül üzemeltethető. A hátsó három pont elektro-hidraulikus vezérlésekor a pilóta beállíthatja, hogy milyen mélyen, azaz helyzetben, milyen támasztási ellenállást, azaz erőt felvéve dolgozzon az eszköz. Ez így jó beállítással képes arra, hogy ha 30 cm mélyen a talajban rejtőzik egy nagy kő, annak letapogassa a tetejét a szerszám anélkül, hogy az eltörne.
A Rex mellé vásároltak egy 2002-es Landini Mythos Delta 100-ast is hat évvel ezelőtt, hogy kevésbé terheljék a Rexet, és legyen a gazdaságban egy olyan „igásló”, ami bármilyen nagyobb, nehezebb gépkapcsolatot könnyedén kezel. Ez stabilabban cipel akár egy tonna feletti súlyt is raklapvillán vagy targoncatornyon, nehezebben lehet vele felborítani. Ezt a traktort ugyanaz a Perkins motor hajtja, mint a Rexet, de mivel nagyobb az önsúlya, nehezebb a boríthatósága, többet bír el, a nagyobb gumiknak köszönhetően nagyobb a kapaszkodóképessége is. Azért is nagy segítség számukra ez a plusz gép, mert a munkákban már két géppel lehet számolni, nem kell egyből átszerelni.

A Landini Mythos Delta 100-as akár egy tonna feletti súlyt is elcipel

Idén tavasszal a Stumpf család a kertészeti gépberuházási pályázatnak köszönhetően megrendelhette az AXIÁL-tól az új Landini Rex 4-et, ami hamarosan megérkezik a gazdaságba. Ennél a szériánál a traktorba épített innováció a teljesítmény-orientált, megbízható, négyhengeres, 2,9 literes Deutz Tier 4 Interim (TCD L4) dízel oxidációs katalizátoros (DOC) motornál kezdődik, mely részecskeszűrő nélkül teljesíti az emissziós előírásokat. Ez a technológia az üzemeltetés szempontjából költséghatékony, mivel nincs adalékanyag (AdBlue), illetve nincs részecskeszűrő, melynek cseréje jelentős költségekkel jár.
A motor paraméterei: -fogyasztás, -nyomaték, -teljesítmény kiválóak. Az Engine Memo kapcsoló tempomathoz hasonlóan eltárolja a motorfordulatot, ezzel is szolgálva a pilóta kényelmét. Az üzemanyagtartály térfogata max. 90 liter, mely a takarékos erőforrás mellett nagyon hosszú műszakokat tesz lehetővé. A sebességváltó elektro-hidraulikus irányváltót, 4 szinkronizált sebességfokozatú alapváltót, 3 fokozatú csoportváltót, High-Medium-Low azaz 3 fokozatú terhelés alatt nyomógombokkal kapcsolható elektro-hidralikus váltóegységet tartalmaz majd, autó-start funkcióval és nyomógombbal is működtethető kuplungfunkcióval. Opcionálisan szupermászó fokozat is rendelhető hozzá.

Az új Landini Rex-4 nemsokára megérkezik a gazdaságba

Az új Total View vezetőfülkének hála a kezelő kilátása a fülkéből sokkal jobb, ez pedig könnyebb és gyorsabb munkaeszköz-vezérlést biztosít elöl és hátul. A korábban jelentős akadályt okozó sebességváltó-alagút az új fülkében szinte eltűnt, alig emelkedik ki a padló síkjából. Ezen kívül a teleszkóposan állítható és dönthető kormányoszlop a légrugózású vezetőüléssel, klimatizálással maximális kényelmet nyújt. A 4-es kategóriájú – opcionálisan rendelhető – fülkevédelemnek köszönhetően a pilótát az új széria óvja a növényvédő szerektől. Ez a túlnyomásos rendszernek és az azt figyelő szenzoroknak, valamint a fülke aktív szenes szűrőrendszerének köszönhető. Ami pedig jól működik, azt érdemes megőrizni: az új szériában megmaradt az 55°-os bekormányzási szög a fordulékonyság érdekében.
„Nagy várakozással vagyunk az új Rex iránt. Ennek még kényelmesebb lesz a fülkéje, kisebb a fogyasztása. A PowerFour váltó hatalmas segítség a kezelőnek az automata funkciói miatt. Ebben már egyáltalán nincs váltóalagút, és maga a váltó is korszerűbb lesz, már 3 sebességfokozat lesz kapcsolható nyomógombbal.
Az elektronikusan tárolható motorfordulat-funkcióval változó terhelésnél, változó talajellenállásnál is tartja majd a haladási sebességet, vagyis azonos motorfordulatot tart a 3 fokozattal, a nyomógombbal csökkentett haladási sebességek esetén is, ami permetezésnél, vegyszerezésnél a sorvégi fordulóknál hasznos.
Számomra az évek során a Landini a megbízhatósággal lett egyenlő, legyen szó akár kemény, száraz, kötött talajon végzett talajmunkáról, akár éjszakai permetezésről, sosem hagyott minket cserben. Ahogy az AXIÁL szervize sem. Kezdettől fogva jól működő, megfizethető éves átalánydíjas szerviz-szerződésünk van az AXIÁL-lal. Ennek fejében a kiszállási díj és a javítás ingyenes. A javítást szerződés szerint 24 órán belül elvégzik, de minimum elkezdik. Az üzemelés során szaktanácsot adnak, és csak a felhasznált alkatrészt kell kedvezményes áron kifizetni. Bármi meghibásodás történik, másnapra itt az új alkatrész, vagy ha kell, a szerviz.
Ennyi gép komoly alkatrészellátás és szervizháttér nélkül nem üzemeltethető. Közel húsz hektár művelésre váró terület esetében elengedhetetlen, hogy a gazda érezze mindezt a biztonságot.”

Közel 13 ezer látogató kereste fel a XXII. Pápai Agrárexpót

2018. május 28., NAK
2018. május 27-én, vasárnap véget ért a XXII. Pápai Agrárexpo, amely szakmai és közönségsikert aratott.
2018. május 25. és 27. között zajlott a hagyományos – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főszervezésében lebonyolított – Pápai Agrárexpo. A sorrendben 22. esemény vasárnap este zárult; a három nap során közel 13 ezren keresték fel a 120 kiállítót, a szakmai rendezvényeket – így a Nyugat-Magyarországi Agrárfórumot és a fehérjenövényekkel kapcsolatos tanácskozását –, valamint az egyéb programokat: a gép- és tenyészállat-bemutatókat, a lovas programokat, a vadásznapot és a gyermekprogramokat.

13 ezren keresték fel a 120 kiállítót és a szakmai rendezvényeket – fotó: Agroinform.hu

A bemutatkozó cégek között megtalálhatóak voltak a mezőgazdasági gépeket, felszereléseket, eszközöket, szolgáltatásokat forgalmazók, az inputanyagokat kínálók, az élelmiszeripari vállalatok. Mellettük jelen voltak még a kézműves termékeket ajánlók, az erdőgazdálkodásban és állattenyésztésben érdekeltek, valamint az érdekképviseleti szervezetek, az intézmények és a pénzügyi szolgáltatók is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara standján pedig a falugazdászok, illetve a szakmai referensek tájékoztatták az érdeklődőket a kamarai szolgáltatásokról.

Hogyan lett rossz legelőből halgazdaság? – És egyben sikertörténet!

2018. június 03., NAK
Három évig kell nevelni a halakat – időt és pénzt nem sajnálva – mire a kész terméket el lehet adni. Akasztón sikerült mindezt még leleménnyel és hozzáadott értékkel is megspékelni, így hosszú évek alatt egy jól működő összetett gazdaságot alakítottak ki.
Kevés olyan komplexum van Magyarországon, mint az Akasztói Horgászpark és Halászcsárda: a neve egyben utal a helyszín szabadidős és vendéglátóipari funkciójára, ám az egész „lelke” az ezekhez szorosan kapcsolódó halgazdaság. Utóbbi munkájába pillanthattunk be abból az alkalomból, hogy Akasztón kötött stratégiai együttműködési megállapodást a NAK és a MA-HAL.
Jelen, korszerű, modern állapotában nehéz elképzelni, de az 1980-as évek végéig itt, az akasztói-dunatetétleni területen még birkák legeltek. 
– De annak se volt jó! Annyira szikes volt a talaj, hogy ha esett az eső, akkor az állatok lába megbetegedett, ha pedig sütött a nap, akkor kiégett a legelő – mesélte Szabó József tulajdonos-igazgató.
Mivel a földet az akkori tulajdonok nem tudták érdemben használni, így Szabó József egy ötletet megvalósítva halastavat kezdett építeni. Az évek során később – a szomszédos területek megvásárlásával – 300 hektárossá bővítette a halgazdaságot. Aztán a támogatások segítségével intenzív telepet – ahol most a halak előnevelése történik –, illetve egy kis kapacitású feldolgozóüzemet is létesített. Mindemellett, hogy tényleg komplex legyen az egész, a halastavak mellett termesztett gabonával etetik a halakat (a felesleget meg értékesítik).

A keltetőházi szaporítás pillanatképe – fotó: NAK

Akasztón félintenzív halastavi és intenzív medencés termelés egyaránt folyik, teljes üzemű gazdaságként a keltetéstől a piaci méretű nevelésig minden folyamatot helyben végeznek. A tulajdonos-igazgató azt mondta, látszólag könnyű szakma ez, valójában meglehetősen idő- és költségigényes munka. Az étkezési célú halat ugyanis három évig kell nevelni, mire a boltokba kerül, és ennek az időszaknak a finanszírozása nem kevés tőkét igényel.
A kezdő, a köztes és végpontot egyaránt láttuk. A keltetőházban – amolyan kémcsőhöz hasonlító edényekben – folyik az ikrák szaporítása; mint Szabó József megjegyezte, egy kiló ikrából körülbelül 800 ezer darab hal lesz.
A köztes pontnak a betonmedencék és a halastavak számítanak, amelyekben most is volt bőségesen hal. Az állatok számára pedig a vég kezdte a halfeldolgozó, aztán pedig a csárda. (Mint megtudtuk, előbbibe nem csak az étkezési célú halak kerülnek. Ugyanis a tulajdonos igazgató-szerint akkor lesz igazán jó minőségű az általuk készített kaviár, ha egy halból csak egyszer fejnek le ikrát, így aztán ha ez megtörtént, a halat „ki kell végezni”.)
Sokan éppen azért ódzkodnak a haltól, mert tele van szálkával és inkább nem bajlódnak az evésével – nos, Akasztón az is kiderült,van megfelelő módszer a „szálkátlanításra”.
A feldolgozóban halszeleteket az irdalógépbe teszik, amely azokat nagyon sűrűn, a bőrig bevágja, így szinte apróra töri meg a benne lévő szálkákat. Mint Szabó József megjegyezte, ezt követően a szelteket besózzák, a só megbontja a halcsontot, a sütés-főzés során pedig a hő hatására ezek a szálkák gyakorlatilag „elolvadnak”.
Minderről a csárdában mi is meggyőződtünk: se a halászlében, se rántott halban nem leltünk egyetlen szálkára sem.
Aztán arra is rácsodálkoztunk, hogy miként lehet olyan vörös egy-egy halszelet, mint egy szép darab sertés- vagy marhahús.
Szabó József elárulta a trükköt: kevés takarmánnyal kell etetni a halat, a feldolgozás előtt pedig alaposan ki kell véreztetni. Mint mondta, meglepődni felesleges, hiszen a vörös szín a halhús természetes színe.
Persze a leglényegesebbről nem szóltunk még: a halakról.
A – megízlelt – akasztói szikiponty a halgazdaság különleges terméke. Egyedülálló minőségét a Magyar Gasztronómiai Egyesület az „Aranyszalag Minőség” tanúsító védjeggyel is elismerte. Ezen kívül a szikiponyt az idei év elején hazai földrajzi oltalom alá került és folyamatban van az uniós oltalom alá helyezése is.
Mitől különleges?
Az alacsony zsírtartalom (7,2-12,6 százalék), az alacsony koleszterintartalom, sőt a koleszterincsökkentő hatás és a sok életfontosságú vitamin (A, B1, B2, B12, D), aminosav és ásványi anyag (foszfor, kalcium, vas) az akasztói halat egy különösen könnyű és magas értékű természetes táplálékká teszi. A halgazdaság termelési technológiájának része a teljes polikultúrás termelés, így a szikiponty mellett még amurt, fekete amurt, busát, compót, csukát, süllőt és szürkeharcsát, lapátorrú tokot, lénai tokot, vágótokot és vizát is nevelnek – például a halgazdaság másik különlegessége a kádban úszkáló nyolcéves, 40 kilós viza, amelynek „sorsa” még nem dőlt el –, továbbá kisebb-nagyobb mennyiségben kárász és keszeg is előfordul a tavakban.
A jelen szép, de Szabó Józsefnek további tervei is vannak még: többel között a feldolgozóüzem kapacitását szeretné bővíteni, hogy ne csak Akasztó 50 km-es körzetébe, hanem az ország valamennyi megyéjébe tudjon halat, haltermékeket, -készítményeket szállítani. Mivel családi gazdaságként működik a komplexum – lánya és fiai a különböző üzletágakat viszik – nem kell attól tartania, hogy évek múlva netalán egész más profilú tevékenység folyjon itt. Birkalegelőnek nem volt jó, halgazdaságnak tökéletes…

Idén is lesz Öreg Traktorok Találkozója!

9. Öreg Traktorok Találkozója
2018. június 09., 08:00|Agroinform.hu

Időpont: 2018. június 9., 8:00
Helyszín: Csáford, Zala megye
fotó: Shutterstoc
Június 9-én 8 órakor veszi kezdetét a regisztráció és gépmustra. Ezt követően a kreatív ötletekkel feldíszített, és karneváli hangulattal megtankolt matuzsálem traktorok egyéb berregő társaikkal együtt nosztalgiakörútra indulnak Csáford és Zalaszentgrót között. A délután folyamán változatos kulturális programok, kézműves árusok, fröccsváltó, és ügyességi versenyek, egyszóval vidám falusi romantika biztosítja a kikapcsolódást.
Csáfordon állni fog a bál, újra lesz traktorkarnevál! Méltóképpen köszönti a nyarat, aki június 9-én traktorral vagy anélkül részt vesz a Csáford és Zalaszentgrót által szervezett kilencedik Öreg Traktorok Találkozóján.
Ismét együtt dobban majd kicsik és nagyok szíve, mikor a hátsó udvarokból előkerülő száznál is több öreg munkagép újra végigpöfög jól ismert útjain. Ahogy már megszokhattuk, június 9-én 8 órakor veszi kezdetét a regisztráció és gépmustra. Ezt követően a kreatív ötletekkel feldíszített, és karneváli hangulattal megtankolt matuzsálem traktorok egyéb berregő társaikkal együtt nosztalgiakörútra indulnak Csáford és Zalaszentgrót között. A délután folyamán változatos kulturális programok, kézműves árusok, fröccsváltó, és ügyességi versenyek, egyszóval vidám falusi romantika biztosítja a kikapcsolódást.

Program:
8:30 Regisztráció és gépmustra
10:30 Megnyitó
11:00 Felvonulás Zalaszentgrótra
11:30 Városi Fúvószenekar köszöntője
12:15 Indulás vissza Csáfordra
13:30 Band of Streets zenekar
15:00 Fűnyíró traktor verseny
16:00 Ügyességi versenyek
16:30 Eredményhirdetés, tombola sorsolás
17:00 Zalaapáti Harmónika Zenekar
18:00 Sláger Tibó
19:00 Bál


2018. május 30., szerda

Banat Agralim Mezőgazdasági Vásár

Pataki Zoltán  2018. május 30., 
A Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem (USAMVB), a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamarával partnerségben 2018. június 8–10. között 16. alkalommal szervezi meg Banat Agralim Mezőgazdasági Vásárt. A pénteki megnyitó ünnepségen ott lesz Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter és az oktatás, kutatás és innováció minisztériumának képviselője is.
A mezőgazdasági vásárt beharangozó sajtótájékoztatón Florica Chiriță ügyvezető kamarai elnök elmondta: a Banat Agralim vásár évről évre bővül, gyarapodik, a tavaly 15 000 látogatója volt, idén még több látogatóra számítanak. 2021-ig, amikor Temesvár Európa Kulturális Fővárosa lesz, akár a külföldi turisták számára is vonzó attrakció lehet a mezőgazdasági vásár. Idén a hazai vállalatok mellett Szerbiából és Magyarországról érkezett cégek és gazdák is bemutatják termékeiket.
Alin Popescu, a Temesvári Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem rektora a sajtónak azt nyilatkozta: a vásáron külön csarnokban mutatják be a mezőgazdasági kutatóintézetek legújabb eredményeit és innovációit. A vásáron mintegy 120 mezőgazdasági vállalat, társulás és egyéni vállalkozó mutatja be kínálatát. Nagy lesz a választék mezőgazdasági gépekből, a mezőgépgyártó vállalatok szabadföldi bemutatót is tartanak az érdeklődők számára. A tenyészállatokat bemutató részleg kínálata is nagyobb lesz a tavalyinál, a haszonállatokon kívül lovas és kutyás bemutatókra is sor kerül. Nem hiányoznak a vásárról a biotermékek és hagyományos termékek sem, amelyek nagyobb jövedelmet biztosítanak a gazdák, és egészséges, vegyszerektől mentes termékeket a fogyasztók számára.
A péntektől vasárnapig 9–18 óra között látogatható mezőgazdasági vásárban a gyermekeknek külön tombolát szerveznek, ahol meglepetéstárgyak lesznek a nyeremények!

Cél: a mezőgazdász-társadalom fiatalítása

2018-05-30 
Közel harminc évvel a rendszerváltás után még mindig nem történt meg a mezőgazdaság modern alapokra való helyezése, melynek legfontosabb lépése a fiatalítás. Ennek lehetőségeiről kérdeztük dr. Magyar Lórándot, a képviselőház mezőgazdasági bizottságának tagját.
— A mezőgazdasággal foglalkozókat hideg zuhanyként érte az a hír, hogy 2020-tól átszervezik az európai uniós támogatásokat, és az is előfordulhat, hogy a jelenleginél kisebb lesz a lehívható alap. Mi ebből a valóság?
— Van öt-hat ország, ahol emelkednek a vidékfejlesztési alapból történő támogatások, azaz a keretösszeg, Románia ugyanazon a szinten marad, mint a jelenlegi pályázati ciklusban. Az Európai Bizottság jól látja azt, hogy a kisgazdákat kellene támogatni, és a felső határ hatvanezer euró legyen, de ezt nem fogják tudni keresztülvinni, mert a nagyok lobbija úgyis hatékonyabb lesz, nem fognak belenyugodni abba, hogy ilyen kis összeget kapjanak. A nagy gazdaságokban támogatás nélkül is lehet nyereségesen működni, de az árakat ők szabják meg, nem a kicsik, ezért félő, hogy ha nem kapják meg a várt támogatást, megemelik az árakat. A nagy gazdaságok jobban szerveződnek, ezek azok, amelyek tudják hallatni a hangjukat. Van egy-két egyesület, amelyik a kisgazdák érdekeit képviseli, de túl sok a kisgazda, nem tudnak egységesen fellépni. Az Európai Unió szempontjából jó lenne, ha hatvanezer euró lenne a felső határ, Románia szempontjából nem lenne jó, mert harminc százalékkal biztosan megemelkednének az árak.
— Mi az, ami segítene a román mezőgazdaságon?
— Elsősorban az, ha nem csak területalapú támogatás lenne, hanem összekapcsolnák az állattenyésztéssel. Nagyon sokan a húsz-harminc ezer hektáron gazdálkodók is a mezőgazdaságnak az egyszerű formáját művelik, s amit megtermelnek, az nagyjából kimegy az országból. Őket valamilyen módon rá kellene bírni, hogy ne exportálják a takarmányt, hanem hozzanak létre állatfarmokat, és a terményt etessék meg az állatokkal.
— Románia 2016-ban kidolgozott egy sertésprogramot, ami nem igazán működik. Mi ennek az oka?
— A kormány által kidolgozott finanszírozási rendszer jó, de az államelnök visszaküldte újratárgyalásra, mert a 2016-ban elfogadott törvényben az állt, hogy 2017-ben lép életbe. Kijavították, hogy 2018-ban lép életbe, az államfő kihirdette, de megtámadta az alkotmánybíróság. Ilyen körülmények között nem lehet hosszú távon tervezni. Ha az alkotmánybíróság miatt a törvény ebben az évben nem lép életbe, ismét visszakerül újratárgyalásra.
— Olyan hírekről is lehet hallani, hogy Németországban felhalmozódott egy hatalmas húsmennyiség, amit ide akarnak hozni.
— Ide is hozzák. Ezért mondom azt, hogy kombinálni kellene a növénytermesztést az állattenyésztéssel, mert a takarmány kimegy Németországba, Lengyelországba és más országokba, ahonnan visszahozzák a húst. Nem csak az a baj, hogy nincs kialakult román élelmiszerlánc, hanem a profit, ami termelődik, mind külföldön marad. A romániai vágóhidak több mint hetven százaléka külföldről behozott, romániai takarmánnyal felhizlalt húsból dolgozik.
— Miért drága nálunk a malac?
— Azért, mert nincs. Nincsenek kocatelepek. A megyében jelenleg két kocatelep működik, és épül még néhány, de ezeket sertésfarmok tulajdonosai hozzák létre, akik a saját farmjuk számára használják fel a malacokat. Nagyon sok sertésfarm külföldről vásárolja a malacokat.
— Milyen jövője van a román mezőgazdaságnak?
— A közös agrárpolitika meglesz, a kérdés az, hogy a román fél mit fog erőltetni. Az Unió, miután megállapodnak az irányvonalakban, nem szól bele, hogy melyik ország mit csinál a pénzzel. Azt Románia kell majd eldöntse, hogy az egyszerű formáját választja — kiosztja területalapú támogatásként —, vagy támogatja az állattartást. Külön kategóriába kellene sorolni a kis- és a nagy gazdaságokat. Nagyon fontos a kisgazdaságok megtartása, mert ha ez az ágazat eltűnik, a vidéki mezőgazdaságból élők elözönlik a városokat.
— A helyi termelők folyton arra panaszkodnak, hogy a viszonteladók kiszorítják őket az élelmiszerpiacokról, és a csőd felé tartanak.
— A kistermelőket nem lehet külön-külön támogatni, csak akkor, ha összefognak. A piacon megvan a helyük a kistermelőknek. A probléma az, hogy nem tudnak olyan nagy mennyiségű terméket előállítani, amivel egész évben ott lehetnek a piacon. Ez az oka annak is, hogy nem tudnak betörni a nagy bevásárlóközpontokba, hiszen oda egész éven át ugyanazt a mennyiséget és minőséget kellene szállítani. A viszonteladókat nem lehet kiszorítani a piacokról, hiszen ők is az őstermelők termékeit árulják. A probléma csak az lehet, hogy a viszonteladó nem helyi termékeket árul, de amennyiben az áru megfelel a vásárlónak, miért kellene annak az árúsítását megakadályozni? Valamikor Szatmárnémetiben megvolt a kultúrája annak, hogy szerdán piacnap volt, a vásárló tudta, hogy melyik soron, melyik asztalnál van az a termelő, akitől ő vásárolni szeretne. Ma már az emberi kényelem oda jutott, hogy bemennek a bevásárlóközpontba, és egy helyen mindent megvásárolnak.
— Mennyire használják ki a fiatalok a számukra külön kiírt pályázati lehetőségeket?
— Nem százszázalékosan, de nagyon jó arányban. 2007-től az az elképzelés, hogy plusz támogatáshoz jussanak azok a fiatalok, akik a mezőgazdaságban képzelik el a jövőjüket. Sok olyan eset is van, amikor egy egyetemen lévő fiatal számára alapítanak céget szülők azzal a reménnyel, hogy majd a gyerek hazajön. Sok fiatal valóban hazajön, és hozzájárul a mezőgazdász-társadalom megújításához. Vannak olyan fiatalok is, akik inkább elmennek külföldre napszámosnak, és olyan munkát végeznek, amire az ott élő emberek nem hajlandóak. Ez a mai generációnak a nagy problémája, hogy gyorsan akar sokat elérni, és sajnos sok szülő ezen a járhatatlan úton segíti a gyermekét. Lehet több pénzt keresni külföldön, mint itthon, de hosszú távon az a több sokkal kevesebb.
Elek György