2018. október 18., csütörtök

Meghívó


Tisztelettel meghívjuk a 18 és 60 év közötti férfiakat ,2018.október 21-én. ( vasárnap), 15 órától ,a kövendi kultúrotthonban tartandó önkéntes tűzoltó csapat alakuló gyűlésére. 
Mivel ez hagyomány volt a falunkban, úgy gondoltuk itt az ideje, hogy közösen tegyünk e hagyomány újraélesztéséért.

Tisztelettel
Kövendi Hangya Egyesület elnöke
Nyegre Csaba

2018. október 13., szombat

Népszerűtlenek az erdélyi szövetkezetek – noha egykor 1100 magyar gazdatársulás működött, nehéz újjáéleszteni a hagyományokat

Meglepődve olvastuk a Jóska barátunk alábbi cikkét. Együtt inditottuk el az Erdélyi Gazda havilapot és sokszor vitatkoztunk arról, hogy miként kellene a szövetkezeti mozgalmat  folytatni, de mostanra kikristályosodott, hogy sajna még mindig ugyanazok a problémák és főleg dilemmák vetődnek fel ami az eltelt negyed évszázad első éveiben, pedig azóta felnött egy új generáció is. 
Jónak értékeljük, hogy a barátunk több oldalról is megközelitette a szövetkezetést azzal, hogy több szakembert is megkérdezett, de...
De, vannak olyan dolgok is, amiről nem a "tegnapi ésszel" és a "mai lehetőségekkel" kell variálni, hanem a mai ésszel a mostanra előállt lehetőségeket kell összevetni. 
Hazánkban van 3 azaz három szövetkezeti törvény! Viszont sokszor egymásnak ellentmondóan vannak értelmezve. Ez feltételezné, hogy ezeket egyesítve egy jól  - és nem a kommunista idők szellemében - kidolgozott formába öntve, megváltoztassák. 
A nyugati világban a szövetkezet egy civil szerveződés, nállunk viszont "kereskedelmi és gazdasági egység"-ként van elfogadva de - az európai szövetketezetekkel ellentétbe - kettős könyvelések kell alárendelni. Miért probléma ez? Elsősoban azért mert az agrárriumba idénymunka folyik azaz nincs egyenletes termelés vagyis nincs állandó árueladás!  A legutolsó törvény, amely javitószándékkal a szövetségiek szakembereivel is egyeztettek azaz a  Legea 1/2005, sokmindenben előre mutatna de a végére több olyan dolgot is "beleloptak" amiért a szövetkezni akarókat elhessegetik: Egy újonnan alakult szövetkezetnek be kell lépnie egy únióba, de azok csak a FederalCoop, vagy a UCECOOP lehetnek, ha nem alkotnak egy külön uniót. E kitételeket az akkori ellenzékiek ugyan megkérdőjelezték azóta semmit sem hallani a következményekről. Aztán a hazai szinten alakult szövetkezetben nem lehet külföldi tag, ezzel mintegy megtorpedózták az Európai Szövetkezetek megalakulását. Aztán abban az esetben ha egy szövetkezet felbomlana, a tulajdona az államra marad... (újfajta államosítás?!?)
De van még egy kitétele ennek a törvénynek ami azt szögezi le, hogy az újonnan alakult szövekezetek tagjainak az állambácsi pénzalapokat kell biztositson, de nincs megadva a forma ahogyan és a normativa, mennyi lenne a jogosultsági arány...
A törvényekben rögzitve van az egyes és kettes kategóriájú szövetkezési forma attól függően, hogy a tagok között vannak jogi személyek vagy nincsenek, de két fontos szövetkezési forma nincs megemlítve: a szociális szövetkezésről és az iskolaszövekezetekről hallgat, pedig mindkettőre nagy szükség lehet az öregedő falutársadalomnak. 
Annak ellenére, hogy - általában - mezőgazdasági környezetben lenne értelme egy szövetkezetet létrehozni és működtetni az elönytelen megkülönböztetés miatt az "agrár-szövetkezet"( coperativă agricolă) lekicsinylően van értelmezve és azzal, hogy az 566/2004-es törvényben adott az a kitétel, hogy "autonom egyesület". Ez a helytelen kitétel pedig sokszor értelmezési problémákat okoz! lásd:
"Art. 2. - Cooperativa agricolă reprezintă o asociație autonomă de persoane fizice și/sau juridice, după caz, persoană juridică de drept privat, constituită pe baza consimțământului liber exprimat de părți, în scopul promovării intereselor membrilor cooperatori, în conformitate cu principiile cooperatiste"  
A félreértelmezést pedig erősiti a következő cikkely is:

"Art. 3. - Cooperativa agricolă este o asociație autonomă cu un număr nelimitat de membri, cu capital variabil, care exercită o activitate economică, tehnică și socială pentru a furniza bunuri, servicii și locuri de muncă exclusiv sau preponderent membrilor săi." 
Annak ellenére, e cikkely előírja, hogy a szövetkezeti tag munka vállaló is azaz alkalmazotti minőséget is kaphat erről nem igen vesz tudomást más intézmény (pld. a munkaügyisek)
De a félreértések szaporodnak azzal is, hogy az agrárszövetkezeteket több kategóriába is osztják: 
"Art. 6. - Cooperația agricolă cuprinde cooperative, entități juridice pe domenii și ramuri de activitate, cum ar fi:Modificări (1)
a) cooperative agricole de servicii, care asigură în sistem cooperativ serviciile pentru micii producători;
b) cooperative agricole de achiziții și vânzări, care organizează atât cumpărările de materiale și de mijloace tehnice necesare producției agricole, cât și vânzările produselor agricole;
c) cooperative agricole de procesare a produselor agricole, care asigură produse tipice, de marcă, cu prezență permanentă;
d) cooperative agricole manufacturiere și de mică industrie în agricultură;
e) cooperative agricole de exploatare și gestionare a terenurilor agricole, silvice, piscicole și a efectivelor de animale;
f) cooperative agricole pentru finanțare, asistență mutuală și asigurare agricolă;Modificări (1)
g) cooperative agricole de tipurile mai sus menționate și de alte tipuri care se vor constitui cu respectarea dispozițiilor prezentei legi."
De alig egy pár hónap múlva a harmadik szövetkezeti törvényben(nr.1 -2005) is megjelennek hasonlóak
"Art. 4. - Societățile cooperative de gradul 1 se pot constitui în una dintre următoarele forme:
a) societăți cooperative meșteșugărești - asociații de persoane fizice care desfășoară în comun activități de producție, de comercializare a mărfurilor, de executare de lucrări și prestări de servicii, care contribuie, direct sau indirect, la dezvoltarea activităților meșteșugărești ale membrilor lor cooperatori;
b) societăți cooperative de consum - asociații de persoane fizice care desfășoară în comun activități de aprovizionare a membrilor cooperatori și a terților cu produse pe care le cumpără sau le produc și activități de prestări de servicii către membrii lor cooperatori și către terți;
c) societăți cooperative de valorificare - asociații de persoane fizice care se constituie în scopul de a valorifica produsele proprii sau achiziționate prin distribuție directă sau prin prelucrare și distribuție directă;
d) societăți cooperative agricole - asociații de persoane fizice care se constituie cu scopul de a exploata în comun suprafețele agricole deținute de membrii cooperatori, de a efectua în comun lucrări de îmbunătățiri funciare, de a utiliza în comun mașini și instalații și de a valorifica produsele agricole;
e) societăți cooperative de locuințe - asociații de persoane fizice care se constituie cu scopul de a construi, cumpăra, conserva, renova și administra locuințe pentru membrii lor cooperatori;
f) societăți cooperative pescărești - asociații de persoane fizice care se constituie cu scopul de a înființa ferme piscicole și de acvacultură, de a produce, repara, întreține și cumpăra echipamente, utilaje, instalații, ambarcațiuni de pescuit, precum și de a pescui, prelucra și distribui produse piscicole;
g) societăți cooperative de transporturi - asociații de persoane fizice care se constituie cu scopul de a realiza activități de transport și activități conexe acestora, pentru membrii cooperatori și pentru terți, pentru îmbunătățirea tehnică și economică a activităților de transport desfășurate de membrii cooperatori;
h) societăți cooperative forestiere - asociații de persoane fizice care se constituie cu scopul de a amenaja, exploata, regenera și proteja fondul forestier deținut de membrii cooperatori, ținând seama de condițiile impuse de regimul silvic;
i) societăți cooperative de alte forme, care se vor constitui cu respectarea dispozițiilor prezentei legi."
Felhivjuk a figyelmet a 4. cikkely d. pontját amely "meghatározza" (újra)  az agrár szövetkezetet valamint az i.-ik pontjára,amely felborit mindent az "alte forme" bevezetésével... 
A falugondnoki tevékenységre sem gondoltak a hazai törvényalkotók, pedig az olasz szövetkezeti törvényben - amit a 2005-ős törvény magalkotásakor figyelembe vettek - mindkettő szerepel, sőt az olasz gazdaságban vezetőszerepük van... de lássuk a cikket,   Horváth Zoltán

Makkay József • 2018. október 13.
Miközben a különböző hazai és európai uniós pályázatok kiírásai a gazdák szövetkezési kedvét próbálja serkenteni, a végeredmény kevésbé látványos. Vannak ugyan sikertörténetek is, de a pályázati célból alakult legtöbb mezőgazdasági szövetkezet vegetál. Miközben a két világháború közötti Erdélyben nagy hagyományai voltak a gazdák összefogásának, ezt az örökséget a rendszerváltás óta nehezen lehetett újjáéleszteni. A gazdákat csak a piac kényszerítő ereje tudja rávenni a szövetkezésre. 
Az európai uniós mezőgazdasági és élelmiszeripari pályázatok a 2014–2020-as időszakban prioritáslistára helyezték a szövetkezeti formák támogatását a termeléstől a feldolgozásig, illetve az értékesítésig. Az irányváltás azt szolgálja, hogy a hazai gazdák kedvet kapjanak a szövetkezésre. A bejegyzett szövetkezetek száma alapján Románia a sereghajtók közé tartozik az Európai Unióban, aminek következményei meglátszanak a gyenge hatékonyságú és jövedelmezőségű mezőgazdasági termelésben. 
Sok az előnye a társulásnak 
Az összefogást támogató pályázatok azt szolgálják, hogy egyre több gazda vállalja a közös mezőgazdasági termelést és értékesítést, és ez a tendencia már érződik a frissen bejegyzett mezőgazdasági egyesületek és szövetkezetek számán is” – magyarázza Kis Júlia kolozsvári jogász, aki az utóbbi időben több, társuláson alapuló mezőgazdasági vállalkozás bejegyzésénél segédkezett. A szakember mégsem látja túl derűsen a szövetkezetek jövőjét, mert a bejegyzett közös mezőgazdasági vállalkozások közül sok nem működik.
A nem túl tetemes, 500 lejes törzstőke könnyen összeadható a bejegyzéshez szükséges legalább öt személy részéről, az igazi kihívás azonban az új vállalkozás működtetése. Kis Júlia úgy látja, hogy a nehézkes indulás vagy rossz működés egyik alapvető oka a bizalmatlanság, valamint a vezetőség és a tagság közötti hibás vagy hiányzó kommunikáció. Miközben a tagság mindent a vezető(k)től vár el, nem veszi figyelembe, hogy a szövetkezetben a taggyűlés a perdöntő: ez a fórum dönthet a legtöbb kérdésben. A jogász szerint eleve úgy kell elkészíteni a szövetkezet alapszabályát, hogy az pontosan meghatározza a különböző hatásköröket, a feladatokat, illetve azt, hogy a taggyűlés milyen elvégzendő feladatokat bíz a vezetőségre. A jól működő szövetkezeteknél pontosan rögzítik a feladatköröket, a tagság számára pedig nyomon követhető a szövetkezet minden tevékenysége. Ugyanakkor az is gond lehet, ha a tagság nem motivált, illetve a gazdasági teljesítmény elmarad az alakuláskor meghatározott céloktól. 
Közép-Erdélyben sok a jól működő mezőgazdasági egyesület, amelyek különböző tanfolyamoktól kezdve a mezőgazdasági termelésig széles palettát ölelnek fel. A jogász szerint egyesületet eleve könnyebb bejegyeztetni, és habár ezt a társulási formát nem profitorientált tevékenységre találták ki, bizonyos feltételek között erre is alkalmas. Például úgy, hogy a tagság – az egyesület égisze alatt – céget működtet a termelésre, a feldolgozásra vagy az értékesítésre
A szövetkezésnek nagyon sok az előnye. 
Ha a gazdák eldöntötték, hogy együtt akarnak működni, már csak arról kell határozniuk, hogy mit tesznek a közösbe, illetve mit végeznek el közösen, és ennek függvényében megtalálható az erre legmegfelelőbb jogi keret. Géppark közös használatától az értékesítésig és a feldolgozásig nagyon sok tevékenység jöhet szóba, amit az egyénileg dolgozó gazdák nehezen, vagy jóval nagyobb költségekkel és kevesebb hatékonysággal tudnak elvégezni” – magyarázza a kolozsvári jogász. 
A piac kényszerítő ereje 
A lakosság számarányához viszonyítva Erdélyben a két székelyföldi megye nyeri el a legtöbb mezőgazdasági pályázatot és földalapú támogatást, tehát Hargita és Kovászna megye jellegzetesen agrártermelésre alapozó régió. A szövetkezeti összefogást támogató uniós és hazai pályázati kiírások azonban mégsem népszerűek, hiszen a két megyében mindössze egy tucatnyi szövetkezet van bejegyezve, és azok közül sem működik valamennyi. 
Könczei Csaba, a Kovászna megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője a baj okát abban látja, hogy a szövetkezést elméletben mindenki elfogadja, a gyakorlatban viszont nehéz életbe léptetni. Az emberek a régi idők rossz emlékei miatt nem akarnak közösködni, de azokban a faluközösségekben is gond van, ahol vállalnák szövetkezet bejegyzését, itt azonban nem találnak szakembert a vállalkozás irányítására. Az igazgató szerint szinte senki nem akarja vállalni az ilyen társulások menedzselését. 
Könczei Csaba úgy látja, az utóbbi időben mégis van elmozdulás a szövetkezés terén. A megyében bejegyzett öt szövetkezetből három jól teljesít, ami követendő példa lehet a most születő új kezdeményezések számára. 
A kézdivásárhelyi Kézdi Lacto Coop Szövetkezet kényszerből jött létre, miután a sepsiszentgyörgyi Covalact tejfeldolgozó vállalat nem vásárolta fel többé a felső-háromszéki tehéntartó gazdák tejét. A székelykeresztúri Nagyküküllő Mezőgazdasági Szövetkezet mintájára ekkor a kézdiszéki gazdák összefogással jegyeztették be az új szövetkezetet, ami azóta sikertörténetté vált. Szárazajtán sok apró parcella tulajdonosa fogott össze, hogy szövetkezeti keretben jusson hozzá a területalapú támogatásokhoz és az egyéb mezőgazdasági pályázati forrásokhoz. Ma már mintegy 600 hektár területet művelnek, a korábbi eredményekhez képest sokkal nagyobb hatékonysággal. A gazdákat csak a piac kényszerítő ereje tudja rávenni a szövetkezésre. Ha terményeiket többé nem tudják eladni hagyományos módon, akkor rájönnek, hogy a szövetkezés az egyetlen megoldás” – fogalmaz Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgató. Gazdag hagyományok Ma már kevesen tudják, hogy Erdélyben igen gazdag hagyománya van a szövetkezésnek. A sztálinista rendszer az ötvenes években ezekre alapozva vezette be a kényszerszövetkezetesítést, amelynek azonban semmi köze nem volt az önkéntes alapon történő összefogáshoz. 
Dr. Hunyadi Attila Gábor gazdaságtörténész, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem oktatója, az erdélyi szövetkezeti hagyományok szakavatott kutatója szerint az 1902-ben, Tusnádfürdőn megszervezett első Székely Kongresszustól számítva épült ki Erdély-szerte az a sűrű szövetkezeti háló, amelyet a kommunista hatalom a negyvenes évek végén egy tollvonással államosított. A Székelyföldön elindított szövetkezeti háló kiépítése egész Erdélyben elterjedt. „Szakembereik részt vettek Erdély-szerte a hitel-, a fogyasztási-, a tejszövetkezetek, valamint az állat-, a tűzkár- és a terménybiztosítási rendszer kidolgozásában” – fogalmaz a történész, aki 1100 romániai magyar szövetkezetről tud, amelyeket a negyvenes évek végén olvasztottak be a román Centrocoop hitel- és fogyasztási szövetkezeti hálózatba, és ebből a rendszerváltás óta gyakorlatilag semmit nem sikerült visszaszerezni. „A sors fintora, hogy akik ma az Erdély-szerte ismertté vált székely­keresztúri Nagyküküllő Mezőgazdasági Szövetkezetet elindították, azoknak a szüleitől, nagyszüleitől a román állam tetemes szövetkezeti vagyont vett el 1948-ban... A mai székelykeresztúri tejszövetkezet elődje egy igazi sikertörténet volt. 1938-ban jött létre tejszövetkezeti vajgyárként a helyi, illetve a szövetkezeti központ üzletrészeivel és kiváló szakértőkkel. Héjjasfalván keresztül Konstancára szállították vagonokban a jégtömbökkel hűtött vajat, amit Transilvania márka néven exportáltak brit mandátum alatt levő területekre: Palesztinába, Egyiptomba, de Görögországba és Angliába is. A bukaresti vajpiac felét a két világháború között az erdélyi magyar tejszövetkezetek látták el” – magyarázza a történész. 
Mint mondja, az erdélyi szövetkezeti mozgalom jeles képviselője, Balázs Ferenc unitárius lelkész sem légüres térben szervezkedett, hiszen mészkői szolgálata idején már 30 éves hagyománya volt az erdélyi szövetkezeteknek. A haszon a gazdák zsebében marad Hunyadi abban látja a korabeli szövetkezetek nagy sikerét, hogy mindenhol akadt egy-egy lelkes szervező, akiben megbíztak az emberek. „Kecskeméthy István kolozsvári teológiai professzor nevét említem, aki a kolozsvári hóstáti gazdák számára szervezett hitelszövetkezetet. Ugyanez elmondható Ürmösi Józsefről is, aki szintén Kolozsváron végzett az unitárius teológián, majd néhány év dunántúli szolgálat után Homoródszentpálon lett lelkész 1902-ben. Most kiadásra kerülő emlékirataiban olvasható, hogyan sikerült néhány év alatt hitelszövetkezetet, 
Hangya Fogyasztási Szövetkezetet, tej- és biztosító szövetkezetet szervezni a faluban” – összegzi a korabeli sikertörténeteket a történész.
Erdélyben igen gazdag hagyománya van a szövetkezésnek 
Napjaink tapasztalatai alapján Hunyadi abban látja a siker titkát, ha egyre több gazda rájön arra, hogy milyen előnyökkel jár az összefogás: a szövetkezeti keretben történő tejfelvásárlás dupla jövedelmet hoz a többi magángazdákhoz viszonyítva, tehát a haszon a gazdák zsebében marad. Minden szövetkezetben a megtermelt, illetve eladott áruval a gazda és a fogyasztó egyaránt jól jár: a gazda több pénzhez, a fogyasztó pedig olcsóbb áruhoz jut. A szakember azt is fontos fejleménynek tartja, hogy az erdélyi magyar gazdasági szakembereket tömörítő Közgazdász Társaság vándorgyűlései immár érdemben foglalkoznak a témával. Ugyanakkor fontos szerepe lehet a szövetkezet megszervezésére igényelhető több tízezer euró támogatásnak is. „Félévente nyitják meg a szövetkezést támogató 16.4-es pályázati tengelyt, és amikor a keret betelik, a kapu bezárul. Megvizsgálják, kik jogosultak, kik felelnek meg a minimális követelményeknek, és ha marad pénz, a pályázati kaput ismét megnyitják. A 16.4-es pályázati kiírás éppen arról szól, hogy szövetkezeti keretben a legrövidebb értékesítési láncot szervezzék meg a termelők, feldolgozók, csomagolók, illetve a végső fogyasztók részvételével. A szövetkezeti kiírásban pluszpontot jelent, ha a pályázó oktatási intézményt is bejelöl az értékesítési lánc részeként” – összegzi Hunyadi Attila Gábor történész, aki az elmúlt években Erdély-szerte számos előadáson népszerűsítette a szövetkezeti mozgalom fontosságát.

2018. szeptember 27., csütörtök

Kézműves termékek kiállitása Mezőtúron


A képen a következők lehetnek: étel és szöveg

Gazdanapok 2018


Nem található automatikus leírás.

2018. szeptember 21., péntek

"Bejön a vidék" az idén is

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember és étel
Szeretettel meghívunk a szeptemberi vásárunkra, ahol tizenhárom vidéki termelő és gazda termékeit vásárolhatjátok meg és fogyaszthatjátok el! 
Program: 
September 22. 
10:00 - Bejön a vidék - market 
19:00 - Jam-session 
September 23. 
10:00 - Bejön a vidék - market

2018. szeptember 16., vasárnap

XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozó Aradon Színvonalas előadások, baráti együttlét a siker titka

Balta János  2018. szeptember 16.
A szabadtéri kiállítótér tele volt mindenfajta korszerű mezőgazdasági géppel és felszereléssel

Az AGROMALIM 2018 Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Nemzetközi Kiállítás programjában szombaton 10 órától az Arad Expo kiállítási központ B pavilon emeleti előadótermében szervezték meg a XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozót.
A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit KFT aradi regionális irodája, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületéhez tartozó Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett, az RMDSZ Arad megyei szervezete, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara közreműködésével, a magyarországi Agrárminisztérium, az Arad Megyei Kulturális Központ, valamint a Berthlen Gábor Alap támogatásával létrejött fórum résztvevőit Kranowszky Nagy Andrea, a jelzett Nonprofit KFT aradi regionális irodavezetője, programvezető köszöntötte. Ezt követően Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara elnöke nyitotta meg a nemzetközi fórumot. Az elnök köszöntőjében örömének adott hangot, hogy közreműködésükkel immár XIX. alkalommal szervezik meg a Magyar–Magyar Gazdatalálkozót, amelyen Magyarország Agrárminisztériuma államtitkári rangon képviselteti magát, ugyanakkor külön köszöntötte Winkler Gyula EP képviselőt, Sebestyén Csaba RMGE-elnök parlamenti képviselőt és Faragó Péter parlamenti képviselőt, és sikeres együttgondolkodást, a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok elmélyítését kívánta a résztvevőknek.
A továbbiakban Kranowszky Nagy Andrea a közelmúltban elhunyt Kocsik József AMMGE elnök emlékére – aki 18 évig vezette a megyei gazdaszervezetet, illetve a Magyar–Magyar Gazdatalálkozókat – egyperces néma felállásra kérte a résztvevőket, majd bemutatta ifj. Zágoni Szabó András megválasztott AMMGE-elnököt.
Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ megyei elnök köszöntő szavait követően gratulált az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamarának és az elnökének, amiért az általa vezetett intézmény évről évre egyre nagyobb sikerrel, egyre több kiállító és látogató részvételével szervezi meg az őszi nagy gazdasági seregszemlét. Ugyanakkor köszönet jár az RMGE, ezen belül az AMMGE vezetőségének is, amiért immár XIX. alkalommal, egyre gazdagabb programmal szervezi meg a Magyar–Magyar Gazdatalálkozót. Zárszavaiban sikeres munkát kívánt az Arad megyei gazdaszervezet új elnökségének, hogy a gazdaszervezet munkájának haszonélvezője az Arad megyei magyar közösség legyen. Köszönetet mondott az anyaországi támogatásért, amely évről évre anyagi és szakmai tekintetben is segíti a romániai magyar gazdákat.
A továbbiakban Farkas Sándor, a magyar Agrárminisztérium parlamenti államtitkárságának államtitkára köszöntötte a résztvevőket, akiket a Magyar Kormány további, sokrétű támogatásról biztosított gazdaságserkentő pályázatok, továbbá szakemberképzés területén az országhatár mindkét oldalán. Ezzel is biztosítani szeretnék a szülőföldön való boldogulás feltételeit, hangsúlyozta.
Telegdi Andrea, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja ismertette az általa képviselt intézménynek az anyaországi, illetve a külhoni vállalkozók és üzletemberek közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének a metodológiáját.
Érdekes szakmai előadások
A szakmai előadások során előbb Winkler Gyula EP képviselő tartott igen érdekes adatokkal, illetve előrejelzésekkel alátámasztott elemzést mindazokról a tényezőkről, amelyek befolyásolhatják a csökkenő tendenciát mutató mezőgazdasági támogatásokról az EU 2021-2027. közötti időszakában. Mindenképp folytatódni fognak a vidékfejlesztési, illetve a hátrányos helyzetű hegyvidékek felzárkóztatási programjai, de ezek kidolgozásában, illetve a végrehajtásában komoly változásokat hozhatnak a jövő évi EU parlamenti választások eredményei, a felálló új EP, illetve az Európai Bizottság színezete, politikai összetétele.
Sebestyén Csaba országos RMGE-elnök, parlamenti képviselő előadását azzal kezdte: komolyan készült, ezért eredetileg a jelenlegi romániai gazdatársadalom teljes feltérképezését tervezte, csakhogy az idő rövidsége miatt inkább címszavakban mutatja azt be, ahol szükséges, ott bővebb elemzésbe is bocsátkozik. Tény, hogy az Aradon megszervezett gazdatalálkozók elején a gazdák csak megbámulhatták az itt kiállított, drága mezőgazdasági gépeket és berendezéseket. Miközben talán senki nem gondolta komolyan, hogy ezeket egyszer maga is megvásárolhatja. Az álom mára beteljesedett, hiszen EU pályázati támogatással a legkorszerűbb gépek is a gazdák tulajdonába juthatnak. A továbbiakban megköszönte a Magyar Kormány Külügyi Kapcsolatok Főosztálya osztályvezetőjének, dr. Torda Mártának a határon túli mezőgazdász-hálózat kiépítésében nyújtott támogatását. Nagy szükség van a szaktanácsadásra, amely itthon hivatalosan megszűnt. A gazdáknak nem az a legfontosabb feladatuk, hogy állandóan vadásszák a pályázati lehetőségeket, illetve a változó uniós és hazai szabályozásokat, hanem a hatékony termelés.
Skapinyecz Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit KFT cégvezetője, Gazdasági kapcsolatépítés a régióban címmel megtartott értekezésében kifejtette: jelenleg 22 irodával rendelkeznek az erdélyi nagyvárosokban, illetve a Visegrádi országok felé is nyitni próbálnak. Az aradi irodát Kranowszky Nagy Andrea vezeti, méghozzá igen hatékonyan. Munkájukkal a Közép-európai régió gazdaságfejlesztését mozdítják elő, ami közvetlenül kihat az itt élő emberek életminőségének a növekedésére is.
Geréb Emőke, a Pro Economica Alapítvány irodavezetője a Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalatait és eredményeit osztotta meg a hallgatósággal.
Az Agromag Mezőgazdasági Termék-előállító, Forgalmazó és Szolgáltató KFT szakembere a Kihelyezett fajtasorok értékelése, valamint ez évi lehetőségek, ajánlatok címmel tartotta meg értekezését. Sebestyén Csaba és Skapinyecz Péter előadásaira bővebben visszatérünk.
Kiállítók között
A gazdafórum után a pavilonban elvegyültünk a kiállítók között, ahol az Arad megyei magyar gazdák standján Csipkár Imre és a felesége, Julianna a felakasztott szárított paprika- és fokhagymafüzérek, valamint lopótökök társaságában mutatták be a Fazekasvarsándon termett, ugyanott elkészített háromfajta paprikaőrleményt, a csípőst, az édeset és a füstöst. Amint kérdésünkre kifejtették, az idei termelés a szélsőséges időjárási viszonyok miatt nem a legjobb feltételek között történt, ugyanis a palántaneveléskor nagy hideg volt, utána jött a tavaszi kánikula. Ennek ellenére közepes mennyiségű, de kiváló minőségű őrleményeket tudnak ajánlani. Mellettük az Aradi Máltai Szeretetszolgálat munkatársai a majláthfalvi Lavandair vállalkozástól származó levendulás zacskókat, illetve ízesített olajokat ajándékoztak, amelyekért elfogadtak önkéntes felajánlásokat. Az ebből származó pénzt a Szeretetszolgálat programjaira fordítják – tudtuk meg Szellelki Annamáriától és dr. Naghiu Paraschivától. Ugyanazon a standon kínálta mézeskalács termékeit a nagyzerindi Szénási Zsuzsanna is, aki újdonságokkal is jelentkezett: a férje által készített csipkés mézeskalácsokat maga is előállítja, ugyanakkor ovális ajándékkosárkákat és ajándéktálat is készített.
Noha még egyedül dolgozik, beszélgetésünket abban a reményben zárta, hogy a családban lesz folytatója a mézeskalács készítésének.
A jelzett stand mellett számos helyen állítottak ki, árusítottak édességeket, pék-, illetve édes süteményeket, hús- és mézkészítményeket, mindenfajta élelmiszert, köztük gyümölcsízeket, illetve fehér, vörös és rozé borokat. A jelzett felhozatal iránt komoly érdeklődés is megnyilvánult.
A szabadtéri kiállításon a mindenfajta mezőgazdasági, korszerű gépek és felszerelések mellett a hátulsó, fedett részen karámokban a sertések és juhok kivételével mindenfajta állatot és szárnyast mutattak be. Pónilovat, de hátaslovat is meg lehetett lovagolni. A kiállítóterület szélén helyezkedtek el az Arad megyei magyar gazdák bográcsfőző csapatai. Közülük Khell Levente és csapata 15 kiló sertéshúsból főzte a pörköltet, amihez Csipkár Imre biztosította a fűszerpaprikát. Mellettük a zimándközi Szabó Sándor két üstben, összesen 60 kiló sertéshúsból főzött, a harmadik üstben körítésnek burgonya rotyogott. A Máltai Szeretetszolgálat bográcsában Farkas József a majláthfalviaktól kapott 15 kiló őzhúsból főzte a pörköltet. A vendégek a sátrak hűvösében elhelyezett asztaloknál fogyasztották el a pörköltet, amit borral, ásványvízzel öblítettek le. Mivel a gazdák által adott húsból maguk főzték a pörköltet, ezúttal nem szerveztek közöttük versenyt, de az ebéd feltálalásában közreműködtek az AMMGE iroda, valamint a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, egyetlen nagycsalád, a magyar gazdatársadalom tagjaiként.
A XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozó sikeréért köszönet jár a vendégek ellátásában, illetve a főzésben közreműködő minden embernek, nem utolsósorban a támogatóknak, a magyar Agrárminisztériumnak, az Arad Megyei Kulturális Központnak, valamint a Bethlen Gábor Alapnak – nyilatkozta a helyszínen az AMMGE fiatal elnöke, Zágoni Szabó András agronómus.

2018. szeptember 9., vasárnap

2018. október 4. – Háztáji piac Szandaszőlősön

2018. október 4., 18. 13:00-18:00
5008 Szolnok Gorkij utca 32. Szandaszőlősi Művelődési Ház
Minden hónapban két alkalommal kerül megrendezésre a háztáji piac Szandaszőlősön. A programot még 2016 októberében hozták létre a lakosság kérésére.
A vásárban kizárólag csak kézműves, helyben megtermelt alapanyagokból előállított termékek találhatóak meg. Folyamatosan kapható hentesáru, kecske-és tehénsajt-különlegességek, méz, szörp és fűszerek is. Mindezek mellett az érdeklődők találkozhatnak gyógynövényes teakeverékekkel és kézműves csokoládékkal is.

Vidékfejlesztési támogatással bővülhet a méhállomány

A területi felelősöknek fontos szerep jut abban, hogy információt nyújtsanak és ezáltal segítséget adjanak a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaihoz kapcsolódóan. Ennek köszönhetően ismerkedtem meg Perjesi Tiborral, aki Mezőtúr külterületén található Pusztabánrévén él és gazdálkodik, és aki sikeresen pályázott a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó tevékenységeinek támogatására. A fejlesztés különösen az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes kis méretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és stabilitását segíti elő
Perjesi Tibor tanyagazdasága jelenlegi formájában 1998 óta működik, akkor még 3000-5000 db liba tartásával foglalkoztak. Infrastrukturális szempontból közepes adottságokkal rendelkeznek (van vezetékes villany és fúrt kút, nincs vezetékes ivóvíz hálózat és szilárd útburkolat). A tanya teljes területe 2,3876 ha, ebből az épületeket, méhkaptárakat, fóliasátrakat tartalmazó kivett rész 6255 m2, a szántóterület 1,6458 ha, melyen jelenleg édesanyja zöld spárga ültetvénye található és a 1163 m2 legelőként funkcionáló gyepterület.
A család eddig meghatározó ágazata a kertészet, 500 m2-en fóliás zöldség (paprika, paradicsom, zeller, sárgarépa, saláta) és gyümölcstermesztéssel (ringló szilva) foglalkoznak. Lekvárt, szörpöket készít saját célra, piaci eladásra nem végez élelmiszer-feldolgozást. Az állattartásunk génmegőrzés céljából az őshonos baromfitartásra épül. Alkalmanként 50-100 db broiler csirkét nevel 6- 7 hétig intenzív körülmény mellett saját éves felhasználásra. 2015-ben 220 db fehér magyar és fogoly színű, sárga, kendermagos, erdélyi kopasz nyakú tojótyúkot és 10 db bronzpulyka fajtát tart. Jelenleg 50 db méhcsaláddal rendelkezik extenzív körülmények között tartja őket. Fő termékeik:
repceméz
akácméz
napraforgóméz
vegyes virágméz
mustárméz
mézharmat méz
propoliszos méz
Gyorsabban ikrásodó mézeiket az egyre inkább közkedvelt krémméz formában is forgalmazzák. Speciális mézes termékeik:
propoliszos méz
diós méz
goji bogyós fahéjas repce krémméz
levendulás akácméz
fehércsokis krémméz
kakaós pirított darált diós vegyes krémméz
A kiskereskedelmi értékesítésük forgalmának 37%-át az akác, 21%-át vegyes-napraforgó, 18%-át a repce, 17%-át a mustár még 7%-át a mézharmat méz adja. Kuriózum kedvelt produktumait a propoliszos krém, méhviaszos ajakír.
A gazdálkodás helyi, táji hagyományait követő elemei a fajtahasználat, az talajadottságokhoz igazodó low input talajművelés. Fentiek tekintetében önellátásunk már több lábon biztosított, árutermelés tekintetében azonban a spárga, mint fő profil biztosítja a bevételüket. Jelenleg és jövőt illetően is, kísérleti céllal olyan arid körülményeket bíró táj- és helyi fajták termesztését célozta meg, melyek jól adaptálhatók a tanyagazdaság területén. A keletkező zöldség- és gyümölcs zöld hulladékot, mellékterméket komposztáló ládában gyűjtik. A folyamat során a szerves hulladékból, a növények számára felvehető tápanyagot tartalmazó, magas humusztartalmú komposzt keletkezik. A komposzt felhasználásával csökkenteni tudjuk a műtrágya felhasználást.
Az egészséges táplálkozás, reformétkezési szokásoknak köszönhetően az éttermeket, üzletláncokat tekintve egyre nagyobb igény, kereslet mutatkozik az általuk előállított zöldség, baromfihús és méz, valamint méhészeti termékek iránt. A kedvező talaj adottságoknak és a környezetkímélő low input agrotechnikai módszereiknek köszönhetően jó minőségű alapanyagot tudnak előállítani. Termelésük a minőségbiztosítási rendszerünknek köszönhetően ellenőrzött, nyomon követhető keretek között zajlik. Őshonos és tájfajtákat használnak, melyek a génállomány megőrzését, valamint fenntarthatóságát segíti. A zöldség vetőmagokat költségkímélő módon magunk állítjuk elő. A zöldség, gyümölcs kultúrában nem használnak szintetikus vegyszereket, ezen költségek sem emelik termékeik árát. Zöldség és gyümölcs, valamint baromfi tenyésztésben sok éves tapasztalattal rendelkeznek. Gazdaságuk több lábon áll, egyfajta stabilitást biztosít a megélhetésükhöz.
A méhészettel való kiegészítés a továbbfejlődés egyik lépése, mely gazdasági előrelépést jelent. A saját célú termelésen túl bőséggel jut értékesítésre, melynek eredményeként létrehoztak egy kiszerelő egyedi, kisüveges értékesítést is. A magyar méz kiválóságát világ szerte ismerik, hazánkban is egyre elterjedtebb a fogyasztása. A házi mézben bízhat a vásárló, és tudja, hogy kedvező áron a termelőtől kaphatja meg a kiváló minőséget. Önellátó, önfenntartó gazdaság kialakítására törekszenek vegyszerek nélkül, működő modern és ősi módszerekkel kombinálásával.
A fejlesztéseket pályázati úton nyert támogatásokkal próbálják véghezvinni. Ennek köszönhetően van napelemes rendszerünk, mely minden energiaigényünket ellátja és a méhészeti eszközök korszerűsítésében, munkájuk könnyebbé tételében is nagy segítséget jelent. Jelentősen tudták növelni az állatállományukat, kertészeti kultúráikat. Kísérleti jelleggel egy napkollektoros aszaló berendezést is kipróbálnak, mellyel a gazdaság gyümölcseit, gyógy-és fűszernövényeit aszalják, száríthatják a „mézes” termékpalettájuk bővítése céljából. Sikeres pályázatot nyújtottak be a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése projektre. A megvalósítás során a méhállományt bővíteni szeretnék az elkövetkezendő 4 év alatt. A családszám növelést vásárlással és szaporítással képzelik el. A szaporításhoz a meglévő állományból választják ki a legjobb tulajdonságú tenyészcsaládokat, vérfrissítés céljából pedig más, megbízható méhészetből vásárolnak termelő családokat. A kis kiszerelésű mézek (tasakos kávéhoz, teához és reggelizős) csomagolására törekszenek, mely a termékkínálat és a felvásárlópiac bővülését eredményezné, beszállítói lehet szállodáknak, éttermeknek, kávézóknak, benzinkutaknak és közétkeztető intézményeknek. Szintén pályázati lehetőségekből kiszerelőüzemet szeretnének létrehozni.
Jó ideje természetes összetételű kozmetikumok (szappan, ajakír, propoliszos krém) előállításával is kísérleteznek. A családi és baráti „jótékony, hasznos” visszajelzések alapján úgy döntöttek, hogy engedélyeztetésükre és forgalmazásukra engedélyeket nyújtanak be a “Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című kiírásra.
Tanyagazdaságuk példaértékű a mezőgazdasági kisüzemi fejlesztés területén. Hitvallásuk a helyi identitás tudat növelése, a hagyományok tisztelete és elsősorban a fiatal korosztály számára történő tudás átadása. Óvodás csoportokat is rendszeresen fogadnak tanyalátogatásra, állatsimogatásra, mézkóstolásra. A LEADER térségek közötti együttműködés keretében indult „Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése és hálózatba szervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében” című projekt során is több alkalommal mutatták be a tanyagazdaságukat a résztvevő csoportoknak.
dr. Barancsi Ágnes
MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi felelős

2018. szeptember 2., vasárnap

10 éves a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete

A képen a következők lehetnek: 11 ember, , mosolygó emberek

Falusi vendéglátó képzés

A képzés célja: szakmai felkészítés, kezdő falusi vendéglátók és vidéki szolgáltatóként tanyagazdaságot, farmgazdaságot működtető magánszemélyek, kis- és mikro vállalkozások számára.
A képzés célcsoportja: a falusi vendégfogadók, a falusi turizmus, mint szolgáltatói tevékenység iránt érdeklődők akik most tervezik bekapcsolódásukat a vendégfogadásba, vagy szeretnék ismereteiket elmélyíteni. Ők lehetnek kezdő falusi vendéglátók, ÚMVP nyertes falusi szállásadók, vidéki szolgáltatók, tanyagazdaságot és farmgazdaságot működtető magánszemélyek, őstermelők, kis- és mikro vállalkozások vezetői, munkatársai.
A képzés tervezett helyszínei:
Budapest, Megyeszékhelyek
A képzés várható időtartama: 70 óra 
Képzés várható kezdése: 2018. október
A képzés formája: Hétvégi előadások és gyakorlati foglalkozások
A képzés központi koordinációs irodája: 
FATOSZ központi információs irodája: 1077 Budapest, Király u. 93.
Jelentkezés az ITT található jelentkezési lap kitöltésével történik, kérjük e-mailben való megküldését az info@falusiturizmus.hu e-mail címre.
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2018.09.30.
Bizonyítvány:
A hallgatók az akkreditált képzés végén tanúsítványt kapnak, amelyet elfogadnak EMVA és LEADER-es pályázati támogatásokat nyertek számára előírt képzettségnek.
Tematika:
I. Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek alkalmazása a turizmusban
II. Környezetkialakítási ismeretek
(a szálláshely berendezése, szálláshely üzemeltetési engedély, védjegy rendszer, szakosodás)
III. Szabadidős tevékenységek szervezési ismeretei
Szabadidős tevékenységek szervezése ( felnőtt és gyermek programok szervezése, csomagajánlatok készítése, örökségturizmus, kulturális turizmus, hagyományőrzés)
IV. Higiéniai ismeretek
(étkeztetés higiéniai feltételei, ételkészítés, konyha higiéniéje, általános előírások, személyi és tárgyi feltételek)
V. Kommunikáció, marketing és fogyasztóvédelmi ismeretek
(vendéggel való kapcsolattartás, konfliktus kezelése, helyi és térségi közösségépítés, internetes (on-line) megjelenés, fogyasztóvédelem)
Oktatók: Szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező oktatók és sikeres vállalkozást működtető, gyakorlott falusi vendéglátók.
A képzés költsége: 70.000 Ft
A díj befizetése: A tanfolyam megkezdése előtt, átutalással
A képzési díjon felül a hallgatókat terhelő költségek:
-A szállás, utazás és az étkezés költsége
A FATOSZ által biztosított: nyomtatott és elektronikus tananyag.
Budapest, 2018.07.03.
Frankó Pál
FATOSZ Elnöke