2017. szeptember 20., szerda

„Közel a segítség- Hálózatban együtt a vidékért”- OMÉK 2017

2017. 09. 22. Gábor Hernyák
Sáringer-Kenyeres Tamás Elnök Úr, Schultz Gábor Ügyvezető Úr és Weidel Walter Főtitkár Úr nevében, szeretettel meghívjuk Önt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat 2017. szeptember 22-én (péntek), 13.30 órától megtartásra kerülő konferenciájára, amely az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) keretén belül: „Közel a segítség – Hálózatban együtt a vidékért” címmel kerül megrendezésre. (Hungexpo Konferencia Központ

A konferencia fő témája a Széchenyi Program Iroda és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat tevékenysége lesz, amit partnereikkel együtt végzünk a vidék felzárkóztatása érdekében.
Szót kapnak nemzetközi és hazai partnereink és a rendezvény végén ünnepélyes keretek között, együttműködési megállapodások aláírására kerül sor.
A rendezvény 18.00-kor szendvicsvacsorával zárul.
Tiszteljen meg minket jelenlétével, legyen részese Ön is Hálózatunk e nagy eseményének.
A rendezvényen való részvétel és a 22.-ére szóló napi jegy ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Kérjük, töltse ki regisztrációs kérdőívünket: jelentkezési űrlap.
Amennyiben másik napon kíván részt venni az OMÉK-on, kérjük, tüntesse fel jelentkezési űrlapunkban dátum és az időpont megadásával. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat meghívottjai számára ingyenesen biztosítja a belépést a Vásárra.
Tisztelt vendégeinket a kiállítás időtartalma alatt, szeretettel látjuk standunkon, ahol Szakáli János, Pest megye Területi Felelőse lesz a stand házigazdája (elérhető a Szakali.Janos@szechenyiprogramiroda.hu címen). 
Megyei Területi Felelőseink frissítővel és partnereink által felajánlott kóstolóval várják a látogatókat minden nap, 9.00 – 18.00-ig az (A pavilon 108/B) SZPI – MNVH standon.
Program „Közel a segítség- Hálózatban együtt a vidékért”
2017. szeptember 22. 13.30-20.00-ig Hungexpo, 1101 Budapest, Albertirsai út 10.
13.30 - 14.00: Regisztráció 14.00 - 14.30:
Köszöntők „Közel a segítség”
Schultz Gábor, Széchenyi Programiroda ügyvezetője
Mike Gregory, Európai Vidéki Hálózat vezetője
Sáringer-Kenyeres Tamás, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat elnöke
14.30 - 15.00: Az SZPI és az MNVH aktualitásai
Rácz Gábor, Széchenyi Programiroda, Közép - magyarországi regionális igazgatója (SZPI)
Weidel Walter, Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat főtitkára (MNVH) 15.00 -
15.30: Kávészünet
15.30 - 16.00: LEADER együttműködés
Az Európai LEADER Szövetség vezető helyettese (ELARD) Vasiliu Daniel, Román LEADER Szövetség főtitkára (FNGAL)
Dr. Mátéffy Mária, Román LEADER Szövetség alelnöke (FNGAL),
Csík LEADER HACS munkaszervezet vezetője
Dr. Finta István, LEADER Egyesületek Szövetségének elnöke (LESZ)
16.00 - 17.00: „Hálózatban együtt” Győrffy Balázs, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (NAK) Dr. Juhász Anikó, Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója (AKI)
Dr. Ónodi Gábor, Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozat elnöke (MUT) Básthy Béla, Magyar Natúrpark Szövetség elnöke (MNSZ)
17.00 - 18.00: Együttműködési megállapodások ünnepélyes aláírása, sajtótájékoztató
Győrffy Balázs, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke (NAK) Dr. Juhász Anikó, Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgatója (AKI)
Vasiliu Daniel, Román LEADER Szövetség főtitkára (FNGAL)
Dr. Finta István, LEADER Egyesületek Szövetségének elnöke (LESZ)
Dr. Ónodi Gábor, Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozat elnöke (MUT)
18.00 - 20.00: Szendvics vacsora

2017. szeptember 9., szombat

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat is ott lesz az OMÉK-on

Újabb két év telt el és végre elérkezett az idő, hogy kilátogathassanak Magyarország legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítására, az OMÉK-ra! Öt pavilon, a Kincsem Park, és a passzázs várják az érdeklődőket a Hungexpon 2017. szeptember 20 – 24. között.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások megjelenése mellett, nemzetközi partnerek standjaira is ellátogathatnak és megtekinthetik kiállított termékeiket, a rendezvény díszvendége Japán lesz. Részt vehetnek kertészeti bemutatón, tájegységek, kistermelők és a Kárpát-medence kincseinek bemutatásán, vagy éppen a bioszigeten és a biopiacon. A kiállításról természetesen nem hiányozhatnak az állattenyésztők sem, akik állatbemutató programokkal, fajtaversenyekkel teszik izgalmassá a kiállítást, de a mezőgazdasági gépbemutatók sem maradnak el.
Az OMÉK elsődleges célja, hogy szakmai szempontból bemutassa a fejlett, hatékony, környezettudatos vállalkozásokra, családi gazdaságokra, kis- és őstermelőkre épülő mezőgazdaságot, és annak értékeit, valamint eredményeit megismertesse a szakmával és a nagyközönséggel.
MNVH idén is saját standdal várja az érdeklődőket az A pavilon 108 B standjánál! Az érdeklődők a Területi Felelőseinktől kaphatnak információt a Vidékfejlesztési Program aktualitásairól, az Európai Innovációs Partnerségről, az MNVH aktualitásairól, vagy éppen a Rövid Ellátási Lánc programról.
A rendezvény szakmai programjaihoz csatlakozva, „Közel a segítség – Hálózatban együtt a vidékért” címmel szeptember 22-én, pénteken 13.30-tól, konferenciát tartunk, amelynek elsődleges témái érintik a Hálózat aktualitásait, a LEADER program legfontosabb tudnivalóit, a Széchenyi Programirodaelért sikereit és szolgáltatásait, valamint az egyéb együttműködési lehetőségeket.
A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, melyet az 
linkre kattintva tehetnek meg.
Várunk minden érdeklődőt szeretettel!

Résztvettünk a Szolnokon megrendezett Agrárkonferencián

Egy kedves meghívásnak tettünk eleget, amely a Közösség a Megújjuló Vidékért Egyesület vezetője dr.Barancsi Ágnes részéről érkezett a cimünkre.
Szolnokra utaztunk, ahol az Agrárkonferencia a Magyar Konyháért lett megrendezve és ahol telt terembe egy nagyon magasszintű előadássorozatot láthattunk. 
A jövő a magyar gasztronómia számára komoly lehetőséget rejt magába, hiszen a turizmusipar és a turisták is nagyon is érdekeltek.
Dr. Barancsi Ágnes barátunkkal az előadássorozat után hosszabb megbeszélést tartottunk, amikor is több közös témában a közös pályázási lehetőségeket is taglaltuk. 
Mivel a két egyesületnek majdnem azonos alapszabályzata van és a tevékenységeik is azonosak nagy reménnyel fordultunk a Mezőturban tevékenykedő Közösség a Megújjuló Vidékért Egyesület tagjaihoz illetve a dr. Barancsi Ágnes elnöknőhöz és nem bántuk meg. A tárgyalás után beigazolódtak azok a reményeink is, amelyek a közös tevékenységeinkről szóltak.
Mezőtur olyan város, ahol az élet nem könnyű, mégis olyan lelkes és odaadó civil egyesületi vezetők lakják, akiket nagyon is meg kell becsülnie a helyi vezetésnek, hiszen ha csak az elmúlt pár év alatt sokkal több tevékenységet rendetek mint egyész Kalotaszegen.
E tevékenységek közül a gazdasszony képzést és a gazdaképzést szeretnénk kiemelni. De fontos azok a képesitések is, amelyek a helységek szempontjából igencsak hiánypótlók, mint pld. a Hulladéktelep-kezelő
Fontosak a mezőgazdasági képzéseket biztositók is, mint pld. az Aranykalászos gazda , a Méhész vagy a Mezőgazdasági vállalkozó is.
Dr. Barancsi Ágnes sokrétű tevékenysége is azt mutatja, hogy tudatosan kell a vidéket fejleszteni és nem csupán a polgármesterre támaszkodni, hanem a civil egyesületekkel együttesen a munkáltatók és vidékfejlesztési szakemberek bevonásával kell a helyi fejlesztési terveket megvalósítani.
Érdekes, hogy a helyi termék és termelők reneszánszát lehet látni a dr. Barancsi Ágnes szinte összes tevékenységében amiért csak köszönet jár. Horváth Zoltán,

  

2017. augusztus 29., kedd

Gondoltál már arra, hogy vályogházat vegyél? Elmondjuk, mennyibe kerül

2017. augusztus 29., Privátbankár.hu
Átlagosan negyven százalékkal olcsóbban lehet lakáshoz vagy házhoz jutni, ha valaki a tégla helyett a vályogot választja. A legolcsóbban a keleti megyékben juthatunk vályogházhoz, egy 90 négyzetméteres ingatlant, akár 5 millió forintért is meg lehet kapni, megfelelő szigeteléssel pedig növelhető az ingatlan értéke

Felújított parasztház Hollókő ófalujában (Forrás: MTI Fotó, Komka Péter)

Bár a régi időkben a vályog elterjedtsége megkérdőjelezhetetlen volt, mára már sokkal vegyesebb a megítélése, hiszen víztűrő képessége nem a legjobb, az építkezéskor hosszú kiszáradási idővel kell számolni, majd pedig zsugorodási repedések jelentkezhetnek, és igen nehezen szabványosítható.Mindezek ellenére pozitív tulajdonságai elvitathatatlanok, így például az, hogy képes gyorsan reagálni a páratartalom megváltozására, környezetbarát, többször is felhasználható és kiváló hőszigetelő.
Tégla vagy vályog?
Országos viszonylatban a vályogházak átlagára 127 ezer forint négyzetméterenként, ami 40 százalékkal alacsonyabb a téglából épült házak áránál. Ez a különbség látható módon megjelenik a különböző ingatlantípusok esetén is, így például míg egy újszerű tégla ingatlant 304 ezer Ft/négyzetméterért vásárolhatunk meg, addig ugyanez vályogból 169 ezer forint/négyzetméter - derül ki az Otthontérkép elemzéséből.
A vályogház-kínálat nagy része a keleti és a középső országrészekre koncentrálódik, leginkább a kisebb falvakban, tanyákon találkozhatunk ilyen épületekkel, jóllehet a nagyvárosok peremén is gyakran előfordulnak.„Újabban a fővárosi agglomerációban és a Balaton és a Velencei tó környékén is növekszik a népszerűsége, főleg a téglához képest alacsonyabb ára és hőtartó tulajdonságai miatt” – mondta Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője. A szakértő ugyanakkor utalt az Otthontérkép vályog-érték térképre, amelyből egyértelemű, hogy a fent említett környékeken a legdrágábbak a vályogépületek.
Területi elhelyezkedés függvényében az ingatlanok ára igencsak nagy eltérést mutat. Egy 90 négyzetméteres 2-3 szobás vályog otthon Budapesten például átlagosan 31 millió forint, ezzel ellentétben Vas és Nógrád megyében már 5 millió forintért hozzá lehet jutni egy hasonló kvalitásokkal bíró házhoz. A viszonylag drága vályogházak többsége – a fővárosi és a balatoni körzeten kívül - Szolnokon, Kecskemét környékén és Debrecen közelében található.
A vályogházak jellemzően alapozás nélküli épültek, ezért a talaj felől felvett nedvesség a fő ellenségük. Ez ellen úgy védekeznek, hogy az épület alá úgynevezett XPS táblákat csúsztatnak be, amik tökéletesen víztaszítóak. A vályogházaknál többnyire fagerendás födémet használtak, amelyre agyagtapasztásos deszkaborítás került. Ez a födémfajta jobb hőszigetelő, mint a monolit vasbeton födém, de ezen is lehet javítani, egy párafékező réteget kell leteríteni, és arra 15-20 cm vastagságban lehetőleg eltolt illesztésekkel 2 rétegben üveggyapot tekercseket vagy táblákat kell elhelyezni.
Vályogházak hőszigetelésére jellemzően kőzetgyapot vagy üveggyapot hőszigetelést ajánlanak, azok páraáteresztő képessége miatt, azaz ne rontsa el a vályogfal-szerkezet páraszabályzó képességét. "A vályogfal sokkal több nedvességet tud felvenni, majd visszaadni a környezetnek, mint bármely más falszerkezet, ezáltal gondoskodik a szobák optimális relatív páratartalmáról, és ezt a képességet a szálas hőszigeteléssel megőrzi." - hívta fel a figyelmet Brassnyó László, a KnaufInsulation alkalmazástechnikusa.
Ha kőzetgyapot, akkor rendszerint kontakt (ragasztott és dűbelezett) rendszer készül, ha átszellőztetett homlokzat, akkor a házra egy külső keret készül, amit kasírozott üveggyapottal töltenek ki, úgy, hogy mögötte légrést is kialakítanak a kellő levegőmozgás érdekében, majd a szigetelőanyagra kerül egy párazáró réteg, fölé pedig egy burkolat, erre pl. a fagyapot egy ideális választás. Mindkét rendszer lényege, hogy ne legyen olyan komponense, ami a páraáteresztő képességét megszűntetné (pl. akril tartalmú vakolat, nem páraáteresztő ragasztó). A szakértő szerint a polisztirol hőszigetelő anyagok nem páraáteresztőek, ezért nem ajánlott a velük való vályogház szigetelés.

2017. augusztus 21., hétfő

Szövetkezeti rendszer Erdélyben – milyen volt és milyen lehetne újra?

2017. augusztus 21. Kustán Magyari Attila
Erdélyben magyar szövetkezetek százai alakultak a huszadik században, a természetes fejlődésüket az államosítás törte meg. A StudCoop kolozsvári egyesület célja a szövetkezeti szerveződések népszerűsítése, de hangsúlyt fektetnek az egészséges táplálkozásra, és civil akciókkal is készülnek. Dr. Hunyadi Attila Gábor történésszel a szövetkezetek működéséről, múltjáról és jelenéről beszélgettünk, valamint a többedmagával alapított StudCoopról.
A szövetkezetek túlélték a 19. századot annak köszönhetően, hogy olyan egyetemes elveket követtek, mint például az emberközpontú vállalkozás elve – a szövetkezetekben ugyanis minden tag egy szavazattal rendelkezik, a közösség iránti elkötelezettség, így ezek a szervezetek valahol az egyesületek és a vállalkozások közötti metszés-zónában helyezkednek el. A jövedelemből bizonyos százalékot a tagok képzésére, iskoláztatására fordítanak, a környezetvédelemre is odafigyelnek, illetve együttműködnek más szövetkezetekkel.
Reményik temploma és iskolája mellett mindig is működött a falvakban egy bírói hivatal, vagy mai néven önkormányzat, a közösség negyedik kereke pedig egy gazdakör vagy szövetkezet volt. Ezek a 19. század első felében jelentek meg elsősorban német és angol területeken előbb karitatív célú egyesületekként, a lefektetett alapokat pedig 1895-ben nemzetközi alapelvekként fogalmazták meg, megalakítva a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségét, Londonban.
A szövetkezetek és a baloldal
A szövetkezetek szinte megelőzték a baloldali mozgalmakat: a Rochdale-i takácsok szövetkezetének megalakulása (1844) előtt a kapitalista vállalatok munkásai kötelezően a vállalatnál kellett levásárolják a bérük egy részét – ennek ellenében hozták létre a takácsok a saját szövetkezeti üzletüket, törvényi változásokat követően. Korábban ugyanis a Combination Act tiltotta a munkások szervezkedését.
Charterek, vagyis petíciók megfogalmazásával a nagytömegű munkásság elérte azt is, hogy törvényes reformokkal a gyárosok monopóliumait megszüntessék, és maguk a gyárosok is belátták, hogy éhbéren dolgoztatni napi 12-14 órán át nem lehet dolgoztatni a munkásokat, mert korán halnak meg – sokan egyébként is az Egyesült Államokba vándoroltak ki. „Ez egyfajta konstruktív szocializmus volt, sőt nagyon sok szövetkezetfejlesztő keresztényszocialistának vallotta magát” – magyarázza Hunyadi, aki szerint ugyanakkor Marx, majd később Lenin „görbén nézett” ezekre a szövetkezetekre, mert az osztályharcot nem élezték, hanem tompították a konszenzuskereső politikájukkal.
Virágzó Erdély
Kolozsváron 1825-ben alakult az első szövetkezeti biztosító társaság Kolozsvári Gondoskodó Társaság néven. Ez a nyugdíjalapot képező társaság 1948-ig, a májusi államosítási rendeletig élt, amikor minden magánvállalkozást megszüntettek. A kolozsvári példa mellett számos más takarékpénztár működött német modell alapján.
Termékfeldolgozással foglalkozó szövetkezetek elsősorban hitelszövetkezetként jöttek létre, mezőgazdasági válságok után – „amíg a golyó nem fütyül a fülük mellett, az emberek nem nagyon hajlandók együttműködésre”, fogalmaz Hunyadi Attila. „Amikor az 1890-es években egész Európa, s benne Erdély szőlészetét tönkretették járványok (filoxéra, peronoszpóra), akkor a szőlőtermesztők a kihalt dombokon teheneket kezdtek el legeltetni. Kezdtek megjelenni azok a hitelszövetkezetek, amelyek gép-, állat-, földvásárlásra nyújtottak csak hitelt. Ezek idővel kiterjeszkedtek a polgárosodó, gazdagodó lakosság irányába is, így olyan egységeket hoztak létre, amelyeken belül a pénzügyeket intézték. Idővel ezek a falusi hitelszövetkezetek gazdasági alosztályokat hoztak létre, amelyek például cséplőgépeket és tejszeparátorokat vásároltak közösen, illetve állatokat, épületeket és termést biztosító ágazatát is bevezették.”

1901-ben Brassóban már tejszövetkezet működött, 1909 előtt pedig Maros megyéből tojást exportáltak Németországba. Az első világháború előtt már több száz szövetkezetet hoztak létre Erdélyben – mindennek nagy löketet adott, hogy 1902-ben Tusnádfürdőn, a Székely Kongresszuson számos szakosztály mellett hitelügyi és szövetkezeti szakosztályt is létrehoztak, ennek eredményeképp pedig egy minisztériumi kirendeltséget Marosvásárhelyen és megyei ügynökségeket a székely vármegyékben. Nagyenyeden így olyan saját szárnyvasúttal rendelkező logisztikai raktárat hoztak létre, amely köré saját gyárak és borpincészet épültek.
A két világháború közötti állandó jogi bizonytalanság, politikai befolyásolás, adókedvezmények és állami hitelek hiányában a kisebbségi szövetkezetek elsősorban tagságuk, valamint a keretintézmények támogatásához folyamodtak. Az újjászervezési munkát a korábbi szövetkezeti és minisztériumi kirendeltségek Erdélyben maradó tisztviselői vállalták magukra, a mozgalom szócsövei a Hangya naptár, a Szövetkezés és a Szövetkezeti Értesítő szaklapok voltak 1948-ig.
Az 1930-tól megmutatkozó gazdasági és pénzügyi válság okozta pénzügyi veszteségek mutattak kiutat a magyar szövetkezeti mozgalom számára. A harmincas években Marosvásárhelyen, majd Székelykeresztúron tejfeldolgozót épített magyarországi kölcsönnel a kolozsvári GHSz, amelynek hatására a tejszövetkezeti hálózat fellendült: egy évtized alatt, 1939-ig 133 tejszövetkezet jött létre főleg Udvarhely és Maros megyékben és Kalotaszegen. A Transsylvania márkával ellátott tejtermékeket, pasztőrözött vaj Románia nagyvárosaiban és külföldön (Anglia, Görögország, Palesztina) talált piacra. Más mezőgazdasági és erdészeti termékeket (gyógynövény, erdei gyümölcs, fa) feldolgozó és exportáló szövetkezetek is szép számban alakultak, akárcsak kisipari termelő, nyersanyagbeszerző és áruértékesítő szövetkezetek is. A harmincas évek végére több száz iskola- és diákszövetkezet is alakult.
Egy korszak vége
1948-ban több mint 1100 magyar szövetkezetet olvasztottak be az országos szövetkezeti hálózatba, elveszítve önkormányzatiságuk, demokratikus jellegük, és mindent a tervutasításos rendszernek rendeltek alá. „Valójában már 1945-ben elindult a szövetkezeti vezetőségek vegzálása, a magyarok 1946 novemberéig, a választásokig még meg tudták védeni a szövetkezeteket, de ezt követően végrehajtották az államosítást” – teszi hozzá Hunyadi Attila kiemelve, hogy ez a folyamat törvénytelen volt, hiszen egy szövetkezet csak a tagjai döntésével, közgyűlési határozattal oszolhatott fel vagy olvadhatott volna be.
1990-től máig
A rendszerváltás utáni restitúciós törvények viszont nem vonatkoznak ingó vagyonokra, így csak egyéni úton lehet perelni. Mára a régi népházak boltokként működnek, de nem olyan szervezett módon, mint régen. Ráadásul egyoldalú a működésük: a széles fogyasztási cikkeket falura szállítják alternatíva híján, de a szövetkezetek egyúttal azt is vállalnák, hogy a falusi termékeket városra szállítják – ez pedig ma nem működik így.
Az EU-s csatlakozást követően Románia fel kellett vállalja, hogy támogatja a szövetkezeteket, de közel nem tartunk ott, ahol 1948-at előzően. „Sem az a közel 300 magyar bank, sem a többezer vállalkozás nem került vissza az örökösök tulajdonába, és ez érvényes a szövetkezeti vagyonra is” – mondja el a történész, aki a Keresztúri történetével illusztrálja, hogy sok próbálkozás után a szövetkezeti rendszer kialakítása milyen előnyökkel jár a termelők és a vásárlók számára.

A Székelygyömölcsben – amelynek köszönhetően Madéfalván, Zetelakán és Farkaslakán feldolgozó központ működik – mindenki beviszi a gyümölcstermését a manufaktúrába és annak a 15 százalékát (vagy az árát) beadja a közösbe a feldolgozó, csomagoló szolgáltatás ellenértékeként.
A helyi tulajdonlású vállalkozások olyan munkahelyeket képesek létrehozni, amelyek az elnéptelenedő falvakat segítik, odafigyelhetnek a környezetre, vagy akár a gluténérzékenységre, ahogyan az említett keresztúri szövetkezet is így jár el. Ráadásul a szövetkezetek horizontálisan, egymást is ellenőrzik, és együttműködnek: például amellett, hogy a profit egy hányadát képzésre fordítják, a többi pénzt tartalékalapba teszik, így hálózati szinten akkora összeget gyűjtenek, hogy nagyobb beruházásra – például szennyvíztisztításra – is elég lesz. Ez az egymástól elszigetelt vállalkozások esetében nem működik.
Hunyadi Attila szerint az a kérdés, hogy mikor jutunk el a kritikus tömegig: „ahhoz képest, hogy a két világháború közötti Romániában közel 10 ezer szövetkezet működött, most gyakorlatilag sehol sem vagyunk”. Közben megváltozott a világ: egy globális infrastruktúrában próbálunk helyi szövetkezeteket létrehozni úgy, hogy egy tejgyárnak olcsóbb külföldről hozni a tejet, mint egyenként begyűjteni a helyi gazdáktól. Az embereknek rá kell jönniük, hogy csak összefogva tudnak megrendeléseket teljesíteni, de összefogni csak akkor érdemes, ha külön nem megy – csak pénzért nem lehet, mondja Hunyadi.
Egyesülettel a szövetkezetekért
A StudCoop 2015 májusában jött létre, Kolozsváron. Hunyadi Attila 18 éve kutatta a témát, amikor úgy döntött, hogy más érdeklődőkkel együtt nonprofit egyesületet alapít, a szövetkezeti értékek és az egészséges táplálkozás népszerűsítésére. Részt vettek számos rendezvényen, illetve idén már az EduKitchen programmal is jelentkeztek, amelyet a Slow Food Torda elnöke Pozsonyi Márta szakács koordinál.
Az elmúlt időszakban sikerült helyi, de a kolozsváriak számára addig ismeretlen termelőket megismertetni a tudatos vásárlókkal. Ilyen például Csekefalváról Moldován-Szeredai Noémi, aki levendulatermékeket és szörpöket értékesít, vagy a mezőkeszüi Veress család, akik tejtermékekek készítenek, de léteznek olyan facebookos önellátó csoportok, amelyeknek köszönhetően Bánffyhunyad környékéről vásárolnak be kolozsváriak egy brit házaspár közreműködésével.

A STUD COOP a Kolozsvári Magyar Napokon
A StudCoop számára fontos még petíciók, civil akciók szervezése. A tej-kifli programmal szemben szeretnének lépni például, mert ahelyett, hogy helyi, egészséges tejet adnának a diákoknak, tejsavóból és tejporból meg tartósítószerekből készült italt szállítanak az iskolákba. Emellett nem javítottak a szegények élelmezési viszonyain, mert falun nem isszák meg ezt az italt, a legrosszabb esetben pedig patakok kanyaraiban találjuk meg az egymásra tornyosuló tejesdobozokat.
Az iskolabüfékben is változást szeretnének elérni: szinte minden iskolában létezik kávéautomata, amelyet sajnos korlátlanul használhatnak a diákok, a büfék pedig tele vannak tartósítószerekkel tömött szendvicsekkel. Ehelyett azt javasolják, hogy lisztből, tejből, friss gyümölcsből állítsanak elő tízóraikat az iskolákban, és gyümölcslevet forgalmazzanak. Ehhez a termelők összefogására volna szükség, hogy a minőséget és a mennyiséget is tudják biztosítani.
(Címoldali illusztráció forrása: erdelyihangya.blogspot.ro)

2017. augusztus 20., vasárnap

Szövetkeznek a gazdák, mert egyre keresettebb a háromszéki pityóka

2017. augusztus 16.   Kovács Zsolt
A hazai nagyáruházak és vásárlóik körében egyre kelendőbb a háromszéki pityóka. Néhány Kovászna megyei nagygazda korszerű termesztői, feldolgozói és értékesítési tevékenységének köszönhetően egyre nagyobb igény fogalmazódik meg a székelyföldi krumpli iránt, a szupermarketek évről évre nagyobb mennyiséget igényelnek a nagytermelőktől – számolt be portálunknak ifj. Orbán Miklós.
Az AgroSic Közösségek Közti Társulás vezetője szerint a nagyáruházaknak termelő 5-6 háromszéki nagygazda, miután maximalizálta termelését, már bértermelőkkel termeszti meg azt a krumplimennyiséget, amivel ki tudja szolgálni a felvásárlói egyre növekedő igényeit. Ezek a piaci alapon létrejött termelői-feldolgozói és értékesítési „szövetkezetek” pedig kiváló lehetőséget jelentenek a kis és közepes gazdák, családok számára, hogy kiegészítsék bevételeiket.
Orbán Miklós szerint a gazdáknak érdemes előszedniük munkagépeiket, a családi földeken, de több család összefogva, akár másodállásban is foglalkozhat bértermeléssel. Ennek alapfeltétele, hogy teljesítsék a minőségi elvárásokat. Ezért általában a megrendelő nagygazdák biztosítják a minőségi vetőmagot, a termelőnek pedig kellő odafigyeléssel a termelési kritériumokat kell biztosítania. Ősszel a megegyezett áron átadják a termést a megrendelő nagygazdának, aki piacképessé teszi, csomagolja és értékesíti azt.
Az AgroSic egyesület vezetője szerint a bértermelők hektáronként akár 3000 eurós jövedelemre is szert tehetnek. Ugyanakkor felhívta az érintettek figyelmét a szerződések betartásának fontosságára, hiszen a hosszú távú együttműködés alapfeltétele, hogy álljanak ellen a szabadpiac csábításának, tartsák magukat a megegyezéshez. Előfordult ugyanis, hogy az egyezség ellenére a bértermelő átadta termését egy néhány banival többet ígérő kereskedőnek.
A háromszéki pityókatermesztésről is szó eset a hétvégén, a háromszéki Csomakőrösön szervezett SIC Feszt nevű szabadegyetemen is, a „Mezőgazdasági jövőkép” című beszélgetésen, amelynek előadóit és közönségét háromszéki mezőgazdászok és agrárszakemberek alkották. A Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) fiatal gazdákért felelős képviselője, Könczei István által vezetett beszélgetésen Orbán Miklós, az AgroSic vezetője, Kozma Béla a mezőgazdasági igazgatóság irodavezetője és Márton Árpád RMDSZ képviselő vitatta meg az ágazat jövőjét és kilátásait.
Kozma Béla ismertette Petre Daea mezőgazdasági miniszter, gazdáknak írott levelét, amelyben tájékoztatott a kormányprogramban tervezett adócsökkentésekről és állami támogatásokról, amiket a jelenlevők bizakodva, de kellő szkepticizmussal fogadtak. Orbán Miklós szerint válaszlevélben tájékoztatják a szaktárcát, hogy milyen intézkedések életbe ültetését tartják fontosnak.
Az AgroSic egyesület elnöke szerint egyetértettek abban, hogy jelentősen segítené az agrárágazatot, ha a kormány adómentessé tenné a megművelt parcellákat és a mezőgazdasági gépeket azok számára, akik mezőgazdaságból jutnak jövedelemhez. Másik fontos terv, hogy a 40 évnél fiatalabbakat alkalmazó gazdáknak nem kellene járulékokat fizetni, ami közel 40 százalékos megtakarítást eredményezne.
Orbán Miklós szerint a jelenleginél magasabb béreket lehetne biztosítani a mezőgazdaságban dolgozóknak, ami által itthon lehetne tartani a fiatalokat. Fontosnak tartják azt a tervezetet, hogy az állam 50 százalékos támogatást biztosítana klimatizált raktárfelületek építéséhez. Ezt sok háromszéki gazda is kihasználná, és hozzájárulna a pityókatermesztés, feldolgozás és értékesítés modernizálásában, véli Orbán Miklós, aki szerint Kovászna megyében tervezik egy több ezer tonnás átvevő, válogató és csomagoló központ építését.
Szerk. megjegyzés
Sajnálatos, hogy a székelyföldi vezetők közt még él most is az a tévhit, hogy a szövetkezeti mozgalom nem az alulról jövő kezdeményezés, hanem a felülről irányítottaknak kell lennie, ami persze elég furcsa hiszen a történelmi HANGYA szövetkezetek tagjai egyszer már "átestek" ezen a buktatón.
A hazai szövetkezeti törvények elég mostahán bánnak azokkal, akik végül is szövetkezésre szánják magukat és hiába írja a törvény, hogy az Államnak kötelessége a szövetkezetek támogatása - anyagi és erkölcsi formában is - sokszor szándékosan elfelejtik ezt a passzust.
Ha csak a TÉSZ-ben (termelői és értékesitési szövetkezetekben) gondolkodunk akkor eleve hibát követünk el, mert a hazai értelmezésben egy szövetkezet az kereskedelmi egységgé vállik és nem kapja az európai szövetkezetekben honos alap előnyeit...
Már a könyvelésben is egy szövetkezet gazdasági életét is úgy kell vezetni mintha az egy 1000 munkással dolgozó "kereskedelmi egység" lenne, holott a szövetkezés 5 alaptétel éppen ebben adja a maga előnyeit, hogy az a tagoknak kedvezzen!
De még a 2005-ben megalkotott szövetkezeti törvény (Legea nr.1 din 2005) sem a tagoknak kedvez, hanem az államnak illettve a kormánynak a hatáskörébe utalódik és nem tartja be az 5 alaptételt ami a szövetkezést illeti. Az említett törvénybe kivételesen több tételt is "beloptak", amivel ezeket megkerülik és egyfajta hazai sajátosságot adnak az olasz mintának( a 2005-ös törvény nagyjából az olasz szövetkezési törvényt másolja le). Már az is, hogy a törvény kötelezi az újonnan alakult szövetkezeteket, hogy szövetkezeti uniókba tömörüljenek (értsd CENTROCOOP vagy FEDERALCOOP-ba), nem a tagokat szolgálná, hiszen ezekben az úniókban nagyon magas tagdij! De az is furcsa, hogy ha egy szövetkezet megszünne, akkor annak javai, tulajdonai az államra maradna és nem az alapító tagokra...
Hasonlóan értelmezhetetlen, hogy miért tiltja ez a törvény azt, hogy a tagok között miért nem lehet más országbeli tag? Várjuk-igényeljük a külföldi befektetőt,mégis megtiltjuk, hogy esetleg tagja legyen annak a gazdasági egységnek amelybe be akar fektetni. Pedig a befektetők egy része értékelné azt, hogy tagként is felügyelhetné a pénz forgalmat is.
Igaz voltak alkotmányjogi megjegyzések e törvény cikkejeivel kapcsolatosan, de egy "letisztult" törvényt még eddig nem sikerült megalkotni, igy hazai szinten már van három szövetkezeti törvény is, ami által vannak 1-es és 2-es típusú szövetkezetek attól függően, hogy tagjaik között van jogi személy vagy sem.
Frucsa az is hogy a megengedett 19 szövetkezeti típus mellett mégsem nem lehet iskolaszövetkezetet vagy szociális szövetkezetet alkotni!!!
A tisztségviselőink és a parlamenti képviselőink ebben kellene jeleskedjenek, főleg azok, akik még a gazdaegyesületekben is érdekeltek. Nem elhanyagolható ha ezeket a kitételeket eltörlését ezen képviselkőink
felvállalnák és e téren is jeleskednének, de hogy egyelőre ne mondjunk neveket, e téren is igényeljük az összes képviselő tevékeny hozzáállását is.
Ha az ifjú társadalomban az iskolaszövetkezetek által ismertté vállna a szövetkezési folyamat, akkor azt véljük, hogy kevesebben lesznek azok, akik elutasítják azt! HZ

2017. augusztus 9., szerda

Gazdanapi Frisomat kedvezmény Szentlőrincen!

Látogasson el a hétvégén a Szentlőrinci Gazdanapokra és mi szeretettel és meglepetéssel várjuk a kiállított Frisomat acélcsarnoknál.
2017. augusztus 11-13 között teljes életnagyságban tekintheti meg az egyik csarnokunkat a szentlőrinci helyszínen, ahol minden kérdésére válaszolunk.
A kiállítás ideje alatt nemcsak 10% kedvezményt kapnak a Gazdák a megrendelt Frisomat csarnokok árából, hanem még egy extra meglepetéssel is szolgálunk:
aki a kiállítás helyszínén acélcsarnokot rendel,
30 000 Ft értékű ajándékcsomagot kap 
meglepetésként a 10% árkedvezményen felül.
A 10 százalékos kedvezmény a 2017. szeptember 30-ig megrendelt csarnoktípusokra érvényes, melyek a kedvezményes szórólapon szerepelnek.
Keressen bennünket a kiállítási területen, a nagy fehér acélcsarnokot könnyű megtalálni!

Build-Communication Kft.
2040 Budaörs, Liget utca 3/2.
Tel: 23/611-028 / 029
rendezveny@buildmarketing.hu

2017. június 25., vasárnap

A XV. Partiumi Néptánctalálkozó Micske, 2017. június 25.

Programtervezet:


14.00 – 15.45 A résztvevő csoportok érkezése, fogadása a Balogh Péter Művelődésiházban. Öltözködési lehetőség a Kultúrházban.
14.00 – 15.45 Színpadbejárás a és öltözés
16.00 - Népviseletek parádéja (amennyiben az időjárás engedi)
16.45 - Össztánc az összetartozás jegyében
17.00 - A találkozó ünnepélyes megnyitója
17.15 – Néptáncgála, a Központban felállított szabadtéri színpadon
21.00 - Táncház 
Zenél a Soroglya Zenekar

2017. június 17., szombat

Levendulafesztivál - Tihany

Péntektől vasárnapig tart a tihanyi Levendulafesztivál, amelyen színházi előadások, kézműves kirakodóvásár, a levendula jegyében szervezett játszóház várja az érdeklődőket.
A fesztivál nyitónapján a hagyományápolás jegyében néptáncosok és népzenészek szórakoztatják majd a közönséget. Fellép mások mellett az Echo Citerabanda és a Tihanyi Asszonykórus, valamint a Városok, Falvak Szövetsége által szervezett tábor mintegy 170 néptáncosának műsorát láthatja a közönség a Mádl Ferenc téren.
Szombaton kézműves kirakodóvásár várja a látogatókat és a Tihanyi-félsziget természeti kincseit bemutató, valamint az Öreg- Levenduláshoz induló gyalogtúrához is lehet csatlakozni, melyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának szakemberei vezetnek. A nap zárásaként vándormutatványosok szórakoztatják a közönséget és lámpás felvonuláson lehet majd részt venni.
A Kávészünet zenekar koncertjét követően az esetet Rakonczai Imre zenés műsora zárja a Mádl Ferenc téren. Vasárnap a Belső-tó partján magyar népi hangszerekkel lehet megismerkedni, a Portéka Színpad vásári komédiája kerül színre és népi játékpark várja a legkisebbeket.
A település polgármestere elmondta azt is, hogy a fesztivált kísérőprogramok színesítik, a látogatók megismerkedhetnek a levendulalepárlás folyamatával és részt vehetnek a szedd magad akcióban is. Csatlakozva a Múzeumok éjszakája programsorozathoz, az apátságban látható gasztronómiai kiállítást tárlatvezetés mellett lehet majd megtekinteni pénteken és szombaton előzetes regisztrációt követően - fűzte hozzá.

2017. június 15., csütörtök

Afrika után Európába is átjön a kártevő?

A bagolylepkék hosszú évek óta pusztítanak a világ szinte minden táján, most azonban Afrikában egy ott nem honos fajta okoz bonyodalmat. Etiópia után már Ghána is komoly veszélyben van, oda lehet a termés egy meghatározó része a betolakodó miatt.
A bagolylepke (spodoptera) ismert kártevő Afrikában. Az ott élő fajtákat képesek is kezelni a gazdálkodók. Most azonban Afrika több részén is megjelent a Spodoptera frugiperda alfaj, amely gyakorlatilag mindent felfal, ami elé kerül.
Ez az alfaj jellemzően Észak- és Dél-Amerikában honos és valóságos Istencsapásaként tekintenek rá az ott termelő farmerek. Csak Brazíliában évente 600 millió dollárnyi kárt okoz és most már Afrikában is hódít

A fotón egy bagolylepke lárvája látható

Először Nigériában azonosították be 2016-ban, azóta azonban több nyugat- és közép-afrikai országba is eljutott. Decemberig Zambiában, Zimbabwéban és Malawiban észlelték, majd letarolta Dél-Afrika kukoricásait. Sőt, idén májusban már Ghánában is rendkívüli állapotot rendeltek el, ugyanis hirtelen és nagy számban jelentek meg és kezdtek pusztítani a mohó kártevők.
Abban viszont csak reménykedhetünk, hogy Európába, valamint Magyarországra nem fog eljutni ez a bagolylepke fajta. Ellenkező esetben mi is kezdhetjük törni a fejünket, hogyan lehet védekezni a falánk lárvái ellen.