2016. október 14., péntek

Nem jártak jól a gazdák az idei almaterméssel

2016. október 14.  forrás: mti
A legfrissebb előrejelzések szerint az idén épp csak elérheti a félmillió tonnát az almatermés mennyisége Magyarországon - olvasható a Magyar Hírlap pénteki számában.
Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) elnöke, Takács Ferenc a lapnak elmondta: 480-500 ezer tonna körüli almatermésre számít a tavalyi 520 ezer tonna után.
Az átlagosnál több lesz az ipari alma, ám a felvásárlási ár rendkívül alacsony, a termesztők csupán nettó 17-18 forintot kapnak a léalma kilójáért. Tavaly 23-24 forintról indult a kilónkénti felvásárlási ár, amely 36 forintig emelkedett.
A jelenlegi nyomott felvásárlási ár oka, hogy a nagyobb vevők az európai sűrítménypiacon kivárnak a szerződéskötéssel, így a léüzemek most raktárra gyártanak. Takács Ferenc jelezte: a magyar légyártó üzemek mintegy négyszázezer tonnányi kapacitással rendelkeznek, ám az idei almatermésből csak mintegy 320-350 ezer tonnányi almát dolgozhatnak fel.
Az Ékasz elnöke szerint jó lenne, ha a magyar fogyasztók tudatos vevőként nemcsak az ár alapján vásárolnának, hanem a jóízű magyar terméket pártolnák. Míg az 1980-as években húsz kilogramm felett volt az évi egy főre eső hazai almafogyasztás, addig napjainkban csupán tizenkét kilogramm.


2016. október 9., vasárnap

Röszkei Paprika Park - Paprika Üzem és Múzeum - Röszke

A PaprikaMolnár Kft. paprikaszárító és őrlő üzeme a szegedi fűszerpaprika termelő tájkörzet szívében, Röszkén működik már több mint 10 éve.
2008-ban üzemünkben új szolgáltatást vezettünk be, mellyel szeretnénk hozzájárulni paprikás örökségünk megőrzéséhez, megismertetéséhez és a paprika újra felfedezéséhez.
Néhány száz éves magyarországi történelme során a paprika úgynevezett hungarikummá nőtte ki magát, pedig vannak a világnak részei, ahol jóval többfajta és több paprikát termelnek, mint nálunk. Mivel magyarázható mindez? A paprika termesztése és feldolgozása Szegeden és környékén hagyományokat, jellegzetes szegedi foglalkozásokat teremtett. A paprikások gondos munkájának eredményeként a 19. század végén a szegedi fűszerpaprika őrlemény az ország keresett export-cikkévé vált: Szegedet – ahogy egy amerikai magyar írta – a „paprika helyezte Földünk térképére”. A paprika szó a szegedi térségben alakult ki, de számos nyelv ismeri és használja, a nagyvilág azonosít vele bennünket, és mi is azonosítjuk vele magunkat.
Kiállításunk célja emléket állítani a Szeged környéki, különösen a röszkei és szentmihálytelki paprikás családoknak, akik megteremtették a magyar paprika hírnevét és olyan értékeket és tudást hagyományoztak ránk, melyet kötelességünk megőrizni, művelni. A kiállítás azonban nemcsak a múltnak, hanem a jövőnek is készült: a fiatalabb generációkkal is szeretnénk megismertetni, megszerettetni a paprikát. Ezzel szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy ne tűnjön el asztalunkról a magyar paprika.
A Röszkei Paprika Parkban állandó kiállítás keretében bemutatjuk a fűszerpaprika származását, fajtáit, hagyományos és modern feldolgozását és azok eszközeit, a paprika felhasználását és értékeit, térségünk paprikás hagyományait, a kutatás-nemesítés új útjait, és sok más egyebet, élő környezetben, humorral fűszerezve.
A Park alkalmas népszerűsítő és szakmai bemutatásra. Mint oktató hely, bekapcsolható iskolák tanmenetébe, intézmények, szervezetek programjaiba. Tematikájából adódóan a kiállítás különösen érdekes mezőgazdasági, élelmiszeripari, vendéglátóipari, turisztikai, történelmi-néprajzos szakirányú, érdeklődésű csoportok számára. A szakmai látogatóknak a működő üzemet is bemutatjuk.
A kiállítás idegenvezetéssel, előzetes időpont egyeztetéssel, akár hétvégén is látogatható. A kiállítás magyar, angol, német nyelvű. Idegenvezetést magyar és angol nyelven biztosítunk.
A Röszkei Paprika Park Szegedtől 12 km-re, jól megközelíthető helyen, tömegközlekedéssel is elérhető helyen található. Partnerünk a Park melletti Forró fogadó, ahol szállás és finom paprikás ételek várják a látogatókat.
Cím: 6758, Röszke II körzet 50/B  Telefonszám: (62) 272-788, (30) 371-8044
Nyitva tartás: A múzeum előzetes bejelentkezés alapján látogatható, a hét minden napján, egyénileg és csoportosan egyaránt.

2016. szeptember 6., kedd

Szokott krumplit vásárolni? Ennek a változásnak örülni fog!

Napi.hu, 2016. szeptember 6.
Szeptember elseje óta mind a csomagoltan, mind az ömlesztve árult étkezési burgonyáknál kötelező alkalmazni az új jelölési előírásokat. A jövőben többek között nem csak a fajtáról és a származási országról, hanem a jellemző főzési típusról is tájékozódhatnak a vásárlók - jelentette be a Nébih.
Május közepén lépett életbe az étkezési burgonyára vonatkozó rendelet, ami a minőség és a jelölés terén is rendet tesz az ágazatban. Az előírás alól mentesültek azok a tételek, amelyeket még a rendelet hatályba lépése előtt csomagoltak és címkéztek, mostantól viszont már minden kereskedelmi forgalomban lévő csomagoltan és ömlesztve árult burgonyánál kötelező feltüntetni az adatokat - olvasható a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal közleményében.
A vásárlók ezentúl tájékozódhatnak többek között a termék pontos fajtájáról, származási országáról és főzési típusáról. Kötelező feltüntetni az "étkezési burgonya" vagy "újburgonya" megnevezést is és csomagolt termék esetén a csomagoló és a forgalmazó nevét, címét, a csomagolás időpontját, valamint a gumók minimum méretét.
A főzési típust - az adott fajtának megfelelően- három kategóriába sorolják:
"A - saláta (nem szétfővő)", 
"B - főzni való (kissé szétfővő)" és 
"C - sütni való (szétfővő)". 
Az új, egységes jelölés jelentős segítséget nyújt a vásárlók számára, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő terméket választhassák.
Az információkat a csomagoláson, vagy egy ahhoz rögzített címkén kell feltüntetni. Ömlesztve árult burgonya esetén a termék mellett kell jól olvashatóan kihelyezni, tehát az előírás a piacok árusaira is vonatkozik.

2016. május 26., csütörtök

Jó példa ragadós - Kézdi sajtot vegyenek! – A példás összefogás eredménye

2016.05.26. 
Százszázalékos tehéntejből készült, Kézdi márkanévvel ellátott sajtot, tejet, tejfölet, szánát és túrót kóstolhattak meg az érdeklődők tegnap délelőtt a kézdialmási művelődési otthonban. A kóstolóval egybekötött bemutatón ismertették meg először a közönséggel a felső-háromszéki tejtermelők nyersanyagából készített termékeket.
A piacra egyelőre félzsíros tej és négyféle tehénsajt kerül. A Kézdi Lacto Coop Szövetkezet Székelykeresztúron és Csíkszépvízen elkészített első termékei – amelyek nevükben is a helyi jellegzetességeket (Kézdi Céhes Sajt, Kézdi Perkő Sajt) reklámozzák, már kaphatóak a Bertis üzletekben, hétfőtől pedig a megye más élelmiszerboltjaiban is megvásárolhatóak lesznek.
Tavaly Fejér László Ödön képviselő kezdeményezésére kezdték el szervezni a Kézdi Lacto Coop Szövetkezetet, amelynek elsődleges célja, hogy az állattartó gazdákat összefogja és arra ösztönözze, hogy saját kezükbe vegyék sorsukat: ne csak tejet állítsanak elő, hanem azt dolgozzák is fel. Miután a sepsiszentgyörgyi Covalact Rt. egyoldalúan felmondta a termelőkkel kötött szerződést, más megoldást kellett keresni.
E hónap eleje óta a napi körülbelül 6000 liter felső-háromszéki tejet a szépvízi és a székelykeresztúri szövetkezetek feldolgozóüzemeibe szállítják, ahonnan a késztermék Kézdi márkanévvel kerül vissza az üzletekbe. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője elmondta: a természetes alapanyagokból, adalékok felhasználása nélkül előállított termékek már ezen a héten megjelennek az üzletekben, könnyű őket felismerni, hiszen a Kézdi szó olvasható rajtuk. Fejér László Ödön képviselő kifejtette: a székelység összefogásának konkrét eredménye az, hogy ma már kézbe foghatjuk a termékeket, viszont csak az út felénél állunk: következik a kézdivásárhelyi tejfeldolgozó létrehozása.
Ennek kapcsán a bemutatón jelen levő Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármester messzemenő támogatásáról biztosította a gazdákat, így sikeres pályázat után a szentkatolnai úton levő, kedden átvett 2-es számú ipari parkban kaphat helyet az új vállalkozás. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke elmondta, ez a szövetkezet a székelyek csattanós válasza azzal szemben, hogy a nagy felvásárlók cserbenhagyták a helyi gazdákat. 
„A kis ügyeket a nagy ügyektől az különbözteti meg, hogy egymagunkban nem tudunk semmi előremutató lépést megtenni, csak közösen” – hangsúlyozta a megyei önkormányzat vezetője, aki arra biztatott mindenkit, hogy vásárolják és népszerűsítsék a Kézdi terméket. Az ozsdolai Nagy Károly, a Kézdi Lacto Coop Szövetkezet elnöke szerint sokat léptek a tej útja érdekében: képzéseken vettek részt, több mint 400 gazdával találkoztak, elemezték a hibákat, és tanultak belőle. „Nagy kő esett le a szívemről, amikor az első autó elgördült a tejjel, és amikor megérkeztek az első termékek. Egy éve nem gondoltam volna, hogy ma Almáson a mi, egészséges termékünket kóstolhatjuk” – mondotta a szövetkezet elnöke.
Az eseményen minden hozzászóló az összefogás fontosságát hangsúlyozta. Tankó László, a keresztúri szövetkezet ügyvezető igazgatója szerint a termékek egyelőre Hargita megyében készülnek, hamarosan közel hetvenféle sajt, tejszín, szána, vaj, vajkrém, sima és gyümölcsös joghurt és egyéb kerül az üzletekbe. Hangsúlyozta: fel kell készülni arra, hogy számos nehéz­séggel szembesülnek, ugyanakkor mindenkit a tejtermékek vásárlására, népszerűsítésére buzdított.
Elmondása szerint, amennyi­ben tízezer kézdiszéki naponta csak öt deka sajtot vagy más terméket fogyaszt a Kézdi vagy keresztúri termékekből, a szövetkezet már önfenntartóvá válik. Árakról is szó esett: egy liter palackozott, eredeti, házi tehéntej 2,5 lejbe kerül, míg egy nagyáruházban az importból származóért akár öt lejt is elkérnek.
Iochom István Háromszék

2016. május 19., csütörtök

Változtak a mezőgazdasági támogatás-igénylés követelményei

2016.05.19. 
A Hivatalos Közlöny május 16-i, 375-ös számának I. részében jelent meg az a rendelet, mely módosítja a korábbi előírásokat, és megszabja, milyen körülmények között igényelhetnek mezőgazdasági támogatásokat a gazdák szervezetei (egyesületek, termelői csoportok, szövetkezetek), amelyek önkormányzati tulajdonban lévő legelőket vettek bérbe vagy koncesszionáltak.
A tavalyi évhez képest jelentősek a módosítások, ezért kérik a szervezetek vezetőit, mielőbb vegyék fel a kapcsolatot a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség azon hivatalnokaival, akiknél korábban iktatták támogatási kérelmeiket – mondta el tegnap érdeklődésünkre Marius Popica, az ügynökség Kovászna megyei igazgatója.
Annál is fontosabb, hogy a szervezetek vezetői tiszta képet kapjanak a követelményekről, mert szűk két hét áll a rendelkezésükre a támogatásigénylések iktatására. Május 31-ét követően – június 25-ig – napi egyszázalékos büntetőmegvonás mellett fogadják az iratcsomókat. Június 25-től nem fogadják már az idei évre vonatkozó kéréseket.
A közbirtokosságok számára nem változtak az előírások, ugyanúgy kérhetik a támogatásokat, mint tavaly.
Bokor Gábor Háromszék

2016. március 26., szombat

Igazi csodaszer tavasszal: a medvehagyma

Fessler Emma 2013.04.04. 
Hazai erdeinkben a tavasszal téli álmukból ébredő medvéket gyakran kapták medvehagyma-evésen - az állatok a növény segítségével erősítették és méregtelenítették szervezetüket. Innen ered a neve is. A medvehagyma jótékony hatása azonban nem korlátozódik a medvékre: fogyasztása mindenkinek ajánlott, elsősorban tisztító és méregtelenítő tulajdonságai miatt, másodsorban pedig azért, mert nagyon finom.
A növénynek március végén jelennek meg jellegzetes, lándzsa alakú levelei, áprilisi virágzásakor pedig gyönyörű fehér szőnyegként borítja az erdő alját. Ha a medvehagyma leveleit magad szeretnéd szedni, erdeinkben a nem védett területeken - még a virágzás előtt - megteheted. 
Arra azonban vigyázz, hogy a medvehagyma nagyon könnyen összekeverhető a mellette növekvő mérgező gyöngyvirággal, ezért mielőtt leszednéd, morzsold meg a levelét: ha a kezeden fokhagymaillatot érzel, medvehagymával van dolgod. Ha nincs időd vagy lehetőséged az erdőben barangolni, a piacokon és a nagyobb boltokban is vehetsz a friss növényből.
Tizenkétszer hatékonyabb a fokhagymánál
A medvehagyma valódi egészségbomba. 
Tavaszi méregtelenítéshez ideális, mert tisztítja a gyomrot, a veséket és a vért, illetve gátolja a rögképződést. A vérnyomást és a koleszterinszintet is csökkenti, de nagyvárosi embereknek igazán ólommentesítő hatása miatt ajánlott. Íze és illata a fokhagymáéra emlékeztet, ám hatása az utóbbinál jóval nagyobb: vírus- és baktériumölő hatóanyagai tizenkétszer erősebbek a fokhagymáénál! Köhögésre, gyomorproblémákra gyakran ajánlják, de bélférgesség esetén is nagyon hatásos.
Szendvicsekhez, levesekhez, húsokhoz
A medvehagyma felhasználása igen sokrétű. A friss leveleket apróra vágva akár a reggeli szendvicshez is fogyaszthatod, készíthetsz belőle főzeléket, levest, de húsokhoz és köretekhez is kiváló. Salátába is beleteheted, de a szárított levelekkel az ételeket is fűszerezheted. Mivel a medvehagyma csak májusig szedhető, ha hosszú távon szeretnéd fogyasztani, érdemes frissen lefagyasztani, vagy fűszerolajként tárolni. A friss növényből többek között az alábbi ételeket készítheted el.
Medvehagyma-krémleves
Ehhez a különleges leveshez pucolj meg egy fej vöröshagymát, vágd össze, és két, szintén darabokra vágott krumplival tedd fel főni körülbelül másfél liter vízzel. Egy maréknyi medvehagymalevél egyötödét is tedd hozzá a leveshez és várd meg, míg a krumpli megpuhul. Ezután hagyd hűlni az ételt, közben néhány gerezd fokhagymát nyomj össze, és dobd a levesbe. Ezután öntsd a keveréket turmixgépbe, és a maradék medvehagymával, majd fél liter tejszínnel pépesítsd. Sóval, borssal ízesítheted.
Medvehagymás szendvicskrém
Ha nem vajas kenyérrel szeretnéd enni a medvehagymát, készíts belőle finom szendvicskrémet, melyet akár önmagában is fogyaszthatsz. Ehhez egy kis marék medvehagymát apríts fel, és keverj össze 250 gramm túróval, fél liter tejszínnel, 50 gramm sajttal, egy gerezd fokhagymával, és ízesítsd kedved szerint sóval-borssal. Nemcsak finom étel, de tálalni is öröm: egy egészben hagyott medvehagymalevélbe tegyél egy adag krémet, és tekerd fel.
Medvehagymás csirke wokban
Könnyű és egészséges étel, mely hússal vagy anélkül is kiváló. Szükséges hozzá 30 dkg csirkemellfilé, melyet darabolás után érdemes chilis-szójaszószos pácban érlelni egy darabig. Zöldségek közül ízlés szerinti mennyiségben válassz kelkáposztát, gombát, vöröshagymát, kaliforniai paprikát, és persze egy kis csokor medvehagymát. Ezek felaprítása után a felforrósított wokba először a csirkét helyezd a vöröshagymával, majd némi pirítás után jöhetnek egyenként a zöldségek, a medvehagymát egyelőre hagyd ki. Amint a hozzávalók megpuhultak, a kész ételhez frissen keverd hozzá. Ha túl száraznak érzed a végeredményt, készíthetsz szezámolaj, öt evőkanál szójaszósz, ugyanannyi rizsecet és diónyi reszelt gyömbér segítségével szószt is hozzá.

Békés és Áldott Húsvéti Ünnepeket kivánunk minden kedves olvasónknak!

2016. március 16., szerda

Vidékfejlesztési terv – Idén Gazdaságok korszerűsítésén lesz a hangsúly

2016.03.15. 
Az elkövetkező hét évben a gazdaságok korszerűsítésénél (4.1-es intézkedés) összesen 1,018 milliárd euró pá­lyázható meg, ebből 2015-ben közel 206 millió elfogyott. Szakál András, a Mezőgazdasági Beruházásokat Kifizető Ügynökség vezérigazgatójának ígérete szerint e fejezet pályáztatását április első napjaiban indítják el.
A vezérigazgató külön felhívja a háromszékiek figyelmét, hogy kövessék figyelemmel az ügynökség honlapját, hiszen a tavalyhoz képest lesznek bizonyos változások, egyszerűsítések, a végleges pályázati eligazító füzetet pedig napokon belül közzéteszik. A támogatási kéréseket folyamatosan várják, míg az éves keretösszeg el nem fogy. A gazdaság mérete kizáró jellegű, csak a 8000 SO euró értékűnél nagyobb gazdaságok pályázhatnak.
A 4.1 fejezetben következő megvalósítások támogatását lehet kérni: farmépítés és -korszerűsítés, gabonatárolók építése, válogatósorok és csomagolók vásárlása, gazdasági utak építése és korszerűsítése, farmszintű termékfeldolgozást támogató beruházások, a feldolgozott termékek értékesítését szolgáló beruházások (pl. üzlethelyiség kialakítása a gazdaság kapujában, eladást segítő utánfutók vásárlása), öntözési rendszerek építése, mezőgazdasági gépek és felszerelések vásárlása, hűtőkocsik és állatszállító járművek vásárlása, gyümölcstermő cserjés ültetvények létrehozása.
A támogatáshoz önrész szükséges, a teljes beruházás értékének fele (50 százaléka) pályázható meg. Viszont az igényelt összeg aránya növekedhet egészen 90 százalékig (10 százalék ön­résszel), ha a pályázat bizonyos feltételeknek megfelel: 20 százalékkal kevesebb önrész szükséges, ha a pályázó 40 év alatti, és a vállalkozásként (engedélyezett fizikai személy, egyéni vagy családi vállalkozás, cég) bejegyzett gazdaságot nem több, mint öt éve létesítették; 20 százalékkal nagyobb a támogatás mértéke, ha a gazdaság hátrányos hegyvidéki övezetben található, vagy ha környezetbarát beruházás valósul meg, illetve a pályázó ökogazdálkodást folytat.
A pontozásos elbírálásnál pont jár, ha a növénytermesztő gazdaság mérete bizonyos SO-érték között mozog (12 000 és 50 000 SO euró között 15 pont, 50 000 és 100 000 euró között 13 pont, 100 000 és 250 000 euró között 11 pont). Több jár a zöldségtermesztőnek (14 pont), valamivel kevesebb az olajos és fehérjedús fajtákat (13 pont), valamint a gabonaféléket és burgonyát termesztőnek (11 pont). Pont jár akkor is, ha a termés több mint felét a gazdaságban dolgozzák fel, és még több, ha az csak egy köztes felvásárlón keresztül jut el a végleges fogyasztóig (pl. előszerződés egy panzióval).
A termelői csoport vagy szövetkezet tagjának is jár pont, ha a feldolgozás és értékesítés a szakmai szervezet tagjain keresztül valósul meg. A kiírás megengedi, hogy a termelői csoportok és szövetkezetek is pályázzanak, ezek a szakmai társulások az elbírálásnál 20 pontot kapnak. Pont jár a mezőgazdasági terület minőségi besorolása szerint is, a minisztérium honlapján megtalálható az útmutató. 
A pontosztásnál előnyben részesül, aki mezőgazdasági egyetemet (10 pont), mezőgazdasági líceumot végzett (8 pont), valamint azon szakiskolát végzettek, akik mezőgazdasági felkészítőn való részvételt igazoló diplomát tudnak felmutatni. Ugyancsak pont jár azon gazdálkodók pályázatára, akik helyi (őshonos) növényfajtákat termesztenek. Az állattenyésztők pontokat gyűjthetnek a gazdaság mérete (11–15 pont) és az elsődlegesség elve alapján (húsmarha 15 pont, tejelőfarm 14 pont, sertéstenyészállat-tartás 13 pont, sertéshizlalda 12 pont, szárnyastelep 11 pont). Pontot ér, ha a termékek feldolgozásra kerülnek a gazdaságban, és közvetlenül értékesítik azokat, ha az állattenyésztésben érvényes minőségi besorolás valamelyik csoportjába esnek. Ez a községenkénti besorolás az ügynökség honlapján tanulmányozható. Pontot ér, ha a gazdaságban származási lappal rendelkező tiszta fajtájú állatokat tenyésztenek.
A pályázatok leadása csak on-line történik idén is. Előzőleg a pályázónak be kell jelentkeznie kérés alapján a www.afir.info honlapon, a visszajelzés után felhasználói fiókot kell létrehoznia, majd a pályázatokat és mellékleteket fel kell töltenie a létrehozott fiókba. 
A pályázatot abban a megyében ellenőrzik, ahol leadták. Kivételt képeznek az építkezést is magukban foglaló támogatási kérések, ezeket a gyulafehérvári központ szakemberei ellenőrzik és bírálják el. Az eredményt a pályázóval ugyancsak interneten közlik. A fent bemutatott feltételrendszer még nem végleges, a Szakál András által ígért április elejei kiírásig még változhat, de semmiképp sem a lényeges pontokban.
Incze Péter Háromszék

2016. március 15., kedd

Szuperbaktériumok: csökkentsék az antibiotikumok használatát az állattartásban


Sajtóközlemény - Mezőgazdaság / Közegészségügy − 10-03-2016
Az állatgyógyszerek nem szolgálhatnak a rossz állattenyésztési módszerek kompenzálására, mondják az EP-képviselők ©AP Images/ European Union-EP
Hogy le lehessen küzdeni a baktériumok növekvő antibiotikum-rezisztenciáját, vissza kell fogni az antimikrobiális gyógyszerek használatát és újakat kell kifejleszteni, jelentette ki az Európai Parlament csütörtökön. Az állatorvosi gyógyszerekről szóló jogszabály tervezett frissítéséről szóló csütörtöki szavazáson a képviselők támogatták az állatok kollektív és preventív antibiotikumos kezelésének betiltását és az új gyógyszerek kutatásának stimulálásra szolgáló intézkedéseket.
„Azáltal, hogy az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetett, hogy a világ egy antibiotikumok utáni kor felé közeleg, ahol az antibiotikum-rezisztencia több halált okoz évente, mint a rák, ideje volt energetikus lépéseket hoznunk és megfognunk a problémát a gyökerénél”, mondta Françoise Grossetête (néppárti, francia) jelentéstevő képviselő.
„Az antibiotikum-reszisztencia elleni küzdelemnek az állatgazdaságokban kell kezdődnie. Meg akarjuk akadályozni az antibiotikumok csupán preventív célú használatát, korlátozni a kollektív kezeléseket szigorúan meghatározott esetekre, és be akarjuk tiltani az antibiotikumok, vakcinák és a pszichotropikus gyógyszerek online árusítását. Ezeknek a lépéseknek köszönhetően azt reméljük, hogy csökken a fogyasztók tányérjára kerülő antibiotikumok mennyisége”, tette hozzá.
„Ugyanakkor nem célunk az állatorvosok számára rendelkezésre álló gyógyászati eszköztár szűkítése. Ez a rendelet a munkájukat hívatott segíteni. Elengedhetetlen, hogy ösztönözzük a kutatást és az innovációt ebben a szektorban”, mondta.
Semmilyen körülmények között sem szolgálhatnak az állatgyógyszerek a teljesítmény növelésére vagy a rossz állattenyésztés kompenzálására, mondják az EP-képviselők, akik a profilaktikus kezelések (azaz a fertőzés klinikai tüneteinek hiányában, megelőző intézkedésként használt gyógyszeres kezelések) egyes állatokra és csak állatorvos által igazolt esetekre való korlátozását javasolják.
Az antimikrobiális rezisztencia leküzdésének támogatására, a felülvizsgált törvény felhatalmazná a Bizottságot annak megállapítására, hogy mely antimikrobiális gyógyszereket kell kizárólagosan emberek kezelésére elkülöníteni.
Innováció
Az új antimikrobiális gyógyszerek kutatásának serkentésének érdekében az EP-képviselők támogatják olyan ösztönzők bevezetését, mint például a hosszabb védelmi időszak az új gyógyszerek technikai dokumentációjára, kereskedelmi védelem az innovatív hatóanyagok számára, és védelem a már létező antimikrobiális termék javítását vagy piacon tartását célzó kutatásokba való jelentős befektetéseknek.
Csütörtökön a képviselők Claudiu Ciprian Tănăsescu (szocialista, román) jelentését is támogatták, amely egy másik törvényt egészít ki, az állatgyógyászati termékek értékesítési engedélyezését javítandó, amely az emberi alkalmazásra szánt gyógyszerekétől el lesz különítve.
Következő lépések
Mindkét jelentést kézfeltartással fogadták el. A képviselők arról is szavaztak, hogy megkezdik az egyeztetéseket a Tanáccsal, hogy megállapodást érhessenek el a tervezetekről az első olvasatban.

2016. március 14., hétfő

Miért tartunk cikta juhot?

https://www.facebook.com/Cikta-Egyes%C3%BClet-1502030660094237/
Ez a kérdés kicsit nehezen megválaszolható számomra. Mondhatnék egy-két szót, amivel körülírom a cikta hasznosíthatóságát, de ennek nem lenne sok értelme, mert a mai, ipari körülmények között a cikta gyakorlatilag sehogyan sem hasznosítható, "nem éri meg" tartani. Hogy megértsd, hogy mi miért tartjuk, ahhoz a fajtáról is kell mondanom egy kicsit, és a saját hitünkről, gondolkodásunkról is. 
"Haszonállatot" az ember alapvetően a "haszonért" tart, így van ez, mióta az ember az első állatot magához vette. A termékeiért (juh esetében hús, gyapjú, tej, fajtától függően egyik, vagy másik hangsúlyosabban), munkájáért, szolgálatáért cserébe adja neki védelmét, gondoskodását, hovatovább szeretetét. Ez lehet egy tisztességes együttműködés, amikor a nagyobb "hatalommal" rendelkező ember tiszteletben tartja az állatot és nem alakítja a végletekig az ő igényeit kiszolgáló, önállóan már életképtelen, túltenyésztett torzlénnyé. Ennek a tisztességes együttműködésnek a megtestesítői a parlagi állatfajták. Az ő esetükben a tenyésztői munka hozzáadott az eredeti kiindulási alaphoz, úgy, hogy életképességet nem vett el a szükséges mértéken túl. Amikor az ember olyan körülmények között tart állatot, hogy az már természetközeli helyzetben teljességgel életképtelen lenne, amikor "inkubátorba" helyezi azzal a céllal, hogy saját igényeit a legspeciálisabb módon elégítse ki, és elsiklik afölött az apróság fölött, hogy az állat is teremtett lelkes lény (sőt, egy idő után oda ragadtatja magát, hogy nem átallja ugyanezt embertársaival is megtenni), azt a tevékenységet én itt most inkább nem minősíteném, mert ehhez nekünk semmi közünk... Tehát a haszonállat alapvetően az ember ellátását és segítségét élvezve, azért cserébe termel neki.
A cikta juh Magyarországon alakult ki, ilyen értelemben magyar őshonos fajtának nevezzük, ebben a formájában máshol nem létezik, mivel a Kárpát -medence - és azon belül szűkebb - élettere alakította olyanná, amilyen. 
Igazából a Németországból betelepített svábok hoztak magukkal egy juhfajtát, amit aztán itt, új otthonukban évszázadokon át használtak, együtt éltek vele, ezzel alakítva olyanná, amilyennek ma ismerjük. 
A cikta másik neve: tolna-baranyai sváb juh. Ennek megfelelően a cikta azt tudja, amit ők vártak tőle: háztáji tartásban minden családnak volt anyagi lehetőségeihez mérten néhány anyajuha (nem nagy nyáj, kb. 2-10 anya), aminek a célja elsősorban az volt, hogy megtermelje a család számára a hagyományos gyapjú ruhadarabok alapanyagát, amit aztán családi szinten fel is dolgoztak, el is készítettek. A hústermelés nem volt számukra annyira lényeges, mivel a svábok nem igen ettek juhot. A felesleges bárányszaporulatot és a selejtet jellemzően a magyar napszámosokkal etették meg szüret idején, mert hogy szőlőtermelő népek voltak. Családokon belüli juhtejhasznosításról nem hallottunk (nyilván teheneket tartottak erre a célra, az egy családra eső anyajuhlétszám nem adott volna elegendő tejet), de arról hallottunk, hogy egyes falvakban a nyári időszakra a falu lakóitól összehajtott juhnyájat legeltetésre kiadták magyar vándorjuhászoknak, akik közül többen is fejték őket, tehát erre is alkalmasak. 
Saját tapasztalatunk alapján háztáji szinten hármas hasznosítása lehetséges, akkor, ha az ember abban gondolkodik, hogy az állat, amit megszelídített, ellátja őt mindennel, és fel is használ mindent, amit tőle kap. Tehát családi gazdaság szintjén a gyapjú-, hús- és tejhasznosítás lehetőségeit hordozza magában.

És hogy mi miért tartjuk őket? 
Leginkább azért, hogy megmaradjon egy juhfajta, amely még rendelkezik azzal a képességgel, hogy a természetes időjárási viszonyokhoz alkalmazkodva, a természet adta táplálékot jól hasznosítva élni, termelni képes. 
Hogy megmaradjon a lehetősége és genetikai alapja a háztáji gazdálkodásnak, mert ez a fajta arra nagyon alkalmas, és ki tudja, talán egyre többen jönnek rá, hogy nem biztos, hogy az ipar és a technika útja hosszútávon fenntartható, járható... 
Hogy maradjon meg a lehetőség, az élet esélye, a sokféleség szépsége, ami mellesleg nem csak szépség, de létszükséglet is itt, a Föld nevű bolygón. 
Hogy maradjon meg ez a génkészlet, és a megváltoztatott tartásmóddal ne torzuljon. És végül: mert mi nem robotok vagyunk, akik teszik a cserébe kapott jutalomfalatért a mindennapi rutinfeladatot, hanem gondolkodó lények, életcélokkal, (élet)közösségben gondolkodva... 
Igyekszünk a fajtát népszerűsíteni és terjeszteni azok körében, akik családi önellátásban gondolkodnak, vagy fontosnak tartják a sokféleség, az eltűnő értékek megőrzését.