2018. szeptember 27., csütörtök

Kézműves termékek kiállitása Mezőtúron


A képen a következők lehetnek: étel és szöveg

Gazdanapok 2018


Nem található automatikus leírás.

2018. szeptember 21., péntek

"Bejön a vidék" az idén is

A képen a következők lehetnek: egy vagy több ember és étel
Szeretettel meghívunk a szeptemberi vásárunkra, ahol tizenhárom vidéki termelő és gazda termékeit vásárolhatjátok meg és fogyaszthatjátok el! 
Program: 
September 22. 
10:00 - Bejön a vidék - market 
19:00 - Jam-session 
September 23. 
10:00 - Bejön a vidék - market

2018. szeptember 16., vasárnap

XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozó Aradon Színvonalas előadások, baráti együttlét a siker titka

Balta János  2018. szeptember 16.
A szabadtéri kiállítótér tele volt mindenfajta korszerű mezőgazdasági géppel és felszereléssel

Az AGROMALIM 2018 Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolástechnikai Nemzetközi Kiállítás programjában szombaton 10 órától az Arad Expo kiállítási központ B pavilon emeleti előadótermében szervezték meg a XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozót.
A Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit KFT aradi regionális irodája, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületéhez tartozó Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete által szervezett, az RMDSZ Arad megyei szervezete, a Magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara közreműködésével, a magyarországi Agrárminisztérium, az Arad Megyei Kulturális Központ, valamint a Berthlen Gábor Alap támogatásával létrejött fórum résztvevőit Kranowszky Nagy Andrea, a jelzett Nonprofit KFT aradi regionális irodavezetője, programvezető köszöntötte. Ezt követően Gheorghe Seculici, az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara elnöke nyitotta meg a nemzetközi fórumot. Az elnök köszöntőjében örömének adott hangot, hogy közreműködésükkel immár XIX. alkalommal szervezik meg a Magyar–Magyar Gazdatalálkozót, amelyen Magyarország Agrárminisztériuma államtitkári rangon képviselteti magát, ugyanakkor külön köszöntötte Winkler Gyula EP képviselőt, Sebestyén Csaba RMGE-elnök parlamenti képviselőt és Faragó Péter parlamenti képviselőt, és sikeres együttgondolkodást, a gyümölcsöző gazdasági kapcsolatok elmélyítését kívánta a résztvevőknek.
A továbbiakban Kranowszky Nagy Andrea a közelmúltban elhunyt Kocsik József AMMGE elnök emlékére – aki 18 évig vezette a megyei gazdaszervezetet, illetve a Magyar–Magyar Gazdatalálkozókat – egyperces néma felállásra kérte a résztvevőket, majd bemutatta ifj. Zágoni Szabó András megválasztott AMMGE-elnököt.
Faragó Péter parlamenti képviselő, RMDSZ megyei elnök köszöntő szavait követően gratulált az Arad Megyei Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamarának és az elnökének, amiért az általa vezetett intézmény évről évre egyre nagyobb sikerrel, egyre több kiállító és látogató részvételével szervezi meg az őszi nagy gazdasági seregszemlét. Ugyanakkor köszönet jár az RMGE, ezen belül az AMMGE vezetőségének is, amiért immár XIX. alkalommal, egyre gazdagabb programmal szervezi meg a Magyar–Magyar Gazdatalálkozót. Zárszavaiban sikeres munkát kívánt az Arad megyei gazdaszervezet új elnökségének, hogy a gazdaszervezet munkájának haszonélvezője az Arad megyei magyar közösség legyen. Köszönetet mondott az anyaországi támogatásért, amely évről évre anyagi és szakmai tekintetben is segíti a romániai magyar gazdákat.
A továbbiakban Farkas Sándor, a magyar Agrárminisztérium parlamenti államtitkárságának államtitkára köszöntötte a résztvevőket, akiket a Magyar Kormány további, sokrétű támogatásról biztosított gazdaságserkentő pályázatok, továbbá szakemberképzés területén az országhatár mindkét oldalán. Ezzel is biztosítani szeretnék a szülőföldön való boldogulás feltételeit, hangsúlyozta.
Telegdi Andrea, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának külgazdasági attaséja ismertette az általa képviselt intézménynek az anyaországi, illetve a külhoni vállalkozók és üzletemberek közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének a metodológiáját.
Érdekes szakmai előadások
A szakmai előadások során előbb Winkler Gyula EP képviselő tartott igen érdekes adatokkal, illetve előrejelzésekkel alátámasztott elemzést mindazokról a tényezőkről, amelyek befolyásolhatják a csökkenő tendenciát mutató mezőgazdasági támogatásokról az EU 2021-2027. közötti időszakában. Mindenképp folytatódni fognak a vidékfejlesztési, illetve a hátrányos helyzetű hegyvidékek felzárkóztatási programjai, de ezek kidolgozásában, illetve a végrehajtásában komoly változásokat hozhatnak a jövő évi EU parlamenti választások eredményei, a felálló új EP, illetve az Európai Bizottság színezete, politikai összetétele.
Sebestyén Csaba országos RMGE-elnök, parlamenti képviselő előadását azzal kezdte: komolyan készült, ezért eredetileg a jelenlegi romániai gazdatársadalom teljes feltérképezését tervezte, csakhogy az idő rövidsége miatt inkább címszavakban mutatja azt be, ahol szükséges, ott bővebb elemzésbe is bocsátkozik. Tény, hogy az Aradon megszervezett gazdatalálkozók elején a gazdák csak megbámulhatták az itt kiállított, drága mezőgazdasági gépeket és berendezéseket. Miközben talán senki nem gondolta komolyan, hogy ezeket egyszer maga is megvásárolhatja. Az álom mára beteljesedett, hiszen EU pályázati támogatással a legkorszerűbb gépek is a gazdák tulajdonába juthatnak. A továbbiakban megköszönte a Magyar Kormány Külügyi Kapcsolatok Főosztálya osztályvezetőjének, dr. Torda Mártának a határon túli mezőgazdász-hálózat kiépítésében nyújtott támogatását. Nagy szükség van a szaktanácsadásra, amely itthon hivatalosan megszűnt. A gazdáknak nem az a legfontosabb feladatuk, hogy állandóan vadásszák a pályázati lehetőségeket, illetve a változó uniós és hazai szabályozásokat, hanem a hatékony termelés.
Skapinyecz Péter, a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit KFT cégvezetője, Gazdasági kapcsolatépítés a régióban címmel megtartott értekezésében kifejtette: jelenleg 22 irodával rendelkeznek az erdélyi nagyvárosokban, illetve a Visegrádi országok felé is nyitni próbálnak. Az aradi irodát Kranowszky Nagy Andrea vezeti, méghozzá igen hatékonyan. Munkájukkal a Közép-európai régió gazdaságfejlesztését mozdítják elő, ami közvetlenül kihat az itt élő emberek életminőségének a növekedésére is.
Geréb Emőke, a Pro Economica Alapítvány irodavezetője a Maros-mezőségi gazdaságfejlesztési program tapasztalatait és eredményeit osztotta meg a hallgatósággal.
Az Agromag Mezőgazdasági Termék-előállító, Forgalmazó és Szolgáltató KFT szakembere a Kihelyezett fajtasorok értékelése, valamint ez évi lehetőségek, ajánlatok címmel tartotta meg értekezését. Sebestyén Csaba és Skapinyecz Péter előadásaira bővebben visszatérünk.
Kiállítók között
A gazdafórum után a pavilonban elvegyültünk a kiállítók között, ahol az Arad megyei magyar gazdák standján Csipkár Imre és a felesége, Julianna a felakasztott szárított paprika- és fokhagymafüzérek, valamint lopótökök társaságában mutatták be a Fazekasvarsándon termett, ugyanott elkészített háromfajta paprikaőrleményt, a csípőst, az édeset és a füstöst. Amint kérdésünkre kifejtették, az idei termelés a szélsőséges időjárási viszonyok miatt nem a legjobb feltételek között történt, ugyanis a palántaneveléskor nagy hideg volt, utána jött a tavaszi kánikula. Ennek ellenére közepes mennyiségű, de kiváló minőségű őrleményeket tudnak ajánlani. Mellettük az Aradi Máltai Szeretetszolgálat munkatársai a majláthfalvi Lavandair vállalkozástól származó levendulás zacskókat, illetve ízesített olajokat ajándékoztak, amelyekért elfogadtak önkéntes felajánlásokat. Az ebből származó pénzt a Szeretetszolgálat programjaira fordítják – tudtuk meg Szellelki Annamáriától és dr. Naghiu Paraschivától. Ugyanazon a standon kínálta mézeskalács termékeit a nagyzerindi Szénási Zsuzsanna is, aki újdonságokkal is jelentkezett: a férje által készített csipkés mézeskalácsokat maga is előállítja, ugyanakkor ovális ajándékkosárkákat és ajándéktálat is készített.
Noha még egyedül dolgozik, beszélgetésünket abban a reményben zárta, hogy a családban lesz folytatója a mézeskalács készítésének.
A jelzett stand mellett számos helyen állítottak ki, árusítottak édességeket, pék-, illetve édes süteményeket, hús- és mézkészítményeket, mindenfajta élelmiszert, köztük gyümölcsízeket, illetve fehér, vörös és rozé borokat. A jelzett felhozatal iránt komoly érdeklődés is megnyilvánult.
A szabadtéri kiállításon a mindenfajta mezőgazdasági, korszerű gépek és felszerelések mellett a hátulsó, fedett részen karámokban a sertések és juhok kivételével mindenfajta állatot és szárnyast mutattak be. Pónilovat, de hátaslovat is meg lehetett lovagolni. A kiállítóterület szélén helyezkedtek el az Arad megyei magyar gazdák bográcsfőző csapatai. Közülük Khell Levente és csapata 15 kiló sertéshúsból főzte a pörköltet, amihez Csipkár Imre biztosította a fűszerpaprikát. Mellettük a zimándközi Szabó Sándor két üstben, összesen 60 kiló sertéshúsból főzött, a harmadik üstben körítésnek burgonya rotyogott. A Máltai Szeretetszolgálat bográcsában Farkas József a majláthfalviaktól kapott 15 kiló őzhúsból főzte a pörköltet. A vendégek a sátrak hűvösében elhelyezett asztaloknál fogyasztották el a pörköltet, amit borral, ásványvízzel öblítettek le. Mivel a gazdák által adott húsból maguk főzték a pörköltet, ezúttal nem szerveztek közöttük versenyt, de az ebéd feltálalásában közreműködtek az AMMGE iroda, valamint a Máltai Szeretetszolgálat munkatársai, egyetlen nagycsalád, a magyar gazdatársadalom tagjaiként.
A XIX. Magyar–Magyar Gazdatalálkozó sikeréért köszönet jár a vendégek ellátásában, illetve a főzésben közreműködő minden embernek, nem utolsósorban a támogatóknak, a magyar Agrárminisztériumnak, az Arad Megyei Kulturális Központnak, valamint a Bethlen Gábor Alapnak – nyilatkozta a helyszínen az AMMGE fiatal elnöke, Zágoni Szabó András agronómus.

2018. szeptember 9., vasárnap

2018. október 4. – Háztáji piac Szandaszőlősön

2018. október 4., 18. 13:00-18:00
5008 Szolnok Gorkij utca 32. Szandaszőlősi Művelődési Ház
Minden hónapban két alkalommal kerül megrendezésre a háztáji piac Szandaszőlősön. A programot még 2016 októberében hozták létre a lakosság kérésére.
A vásárban kizárólag csak kézműves, helyben megtermelt alapanyagokból előállított termékek találhatóak meg. Folyamatosan kapható hentesáru, kecske-és tehénsajt-különlegességek, méz, szörp és fűszerek is. Mindezek mellett az érdeklődők találkozhatnak gyógynövényes teakeverékekkel és kézműves csokoládékkal is.

Vidékfejlesztési támogatással bővülhet a méhállomány

A területi felelősöknek fontos szerep jut abban, hogy információt nyújtsanak és ezáltal segítséget adjanak a Vidékfejlesztési Program pályázati felhívásaihoz kapcsolódóan. Ennek köszönhetően ismerkedtem meg Perjesi Tiborral, aki Mezőtúr külterületén található Pusztabánrévén él és gazdálkodik, és aki sikeresen pályázott a Vidékfejlesztési Program mezőgazdasági kisüzemek fejlesztését célzó tevékenységeinek támogatására. A fejlesztés különösen az adottságaik és ambícióik alapján fejlődőképes kis méretű mezőgazdasági termelők jövedelemszerzését és stabilitását segíti elő
Perjesi Tibor tanyagazdasága jelenlegi formájában 1998 óta működik, akkor még 3000-5000 db liba tartásával foglalkoztak. Infrastrukturális szempontból közepes adottságokkal rendelkeznek (van vezetékes villany és fúrt kút, nincs vezetékes ivóvíz hálózat és szilárd útburkolat). A tanya teljes területe 2,3876 ha, ebből az épületeket, méhkaptárakat, fóliasátrakat tartalmazó kivett rész 6255 m2, a szántóterület 1,6458 ha, melyen jelenleg édesanyja zöld spárga ültetvénye található és a 1163 m2 legelőként funkcionáló gyepterület.
A család eddig meghatározó ágazata a kertészet, 500 m2-en fóliás zöldség (paprika, paradicsom, zeller, sárgarépa, saláta) és gyümölcstermesztéssel (ringló szilva) foglalkoznak. Lekvárt, szörpöket készít saját célra, piaci eladásra nem végez élelmiszer-feldolgozást. Az állattartásunk génmegőrzés céljából az őshonos baromfitartásra épül. Alkalmanként 50-100 db broiler csirkét nevel 6- 7 hétig intenzív körülmény mellett saját éves felhasználásra. 2015-ben 220 db fehér magyar és fogoly színű, sárga, kendermagos, erdélyi kopasz nyakú tojótyúkot és 10 db bronzpulyka fajtát tart. Jelenleg 50 db méhcsaláddal rendelkezik extenzív körülmények között tartja őket. Fő termékeik:
repceméz
akácméz
napraforgóméz
vegyes virágméz
mustárméz
mézharmat méz
propoliszos méz
Gyorsabban ikrásodó mézeiket az egyre inkább közkedvelt krémméz formában is forgalmazzák. Speciális mézes termékeik:
propoliszos méz
diós méz
goji bogyós fahéjas repce krémméz
levendulás akácméz
fehércsokis krémméz
kakaós pirított darált diós vegyes krémméz
A kiskereskedelmi értékesítésük forgalmának 37%-át az akác, 21%-át vegyes-napraforgó, 18%-át a repce, 17%-át a mustár még 7%-át a mézharmat méz adja. Kuriózum kedvelt produktumait a propoliszos krém, méhviaszos ajakír.
A gazdálkodás helyi, táji hagyományait követő elemei a fajtahasználat, az talajadottságokhoz igazodó low input talajművelés. Fentiek tekintetében önellátásunk már több lábon biztosított, árutermelés tekintetében azonban a spárga, mint fő profil biztosítja a bevételüket. Jelenleg és jövőt illetően is, kísérleti céllal olyan arid körülményeket bíró táj- és helyi fajták termesztését célozta meg, melyek jól adaptálhatók a tanyagazdaság területén. A keletkező zöldség- és gyümölcs zöld hulladékot, mellékterméket komposztáló ládában gyűjtik. A folyamat során a szerves hulladékból, a növények számára felvehető tápanyagot tartalmazó, magas humusztartalmú komposzt keletkezik. A komposzt felhasználásával csökkenteni tudjuk a műtrágya felhasználást.
Az egészséges táplálkozás, reformétkezési szokásoknak köszönhetően az éttermeket, üzletláncokat tekintve egyre nagyobb igény, kereslet mutatkozik az általuk előállított zöldség, baromfihús és méz, valamint méhészeti termékek iránt. A kedvező talaj adottságoknak és a környezetkímélő low input agrotechnikai módszereiknek köszönhetően jó minőségű alapanyagot tudnak előállítani. Termelésük a minőségbiztosítási rendszerünknek köszönhetően ellenőrzött, nyomon követhető keretek között zajlik. Őshonos és tájfajtákat használnak, melyek a génállomány megőrzését, valamint fenntarthatóságát segíti. A zöldség vetőmagokat költségkímélő módon magunk állítjuk elő. A zöldség, gyümölcs kultúrában nem használnak szintetikus vegyszereket, ezen költségek sem emelik termékeik árát. Zöldség és gyümölcs, valamint baromfi tenyésztésben sok éves tapasztalattal rendelkeznek. Gazdaságuk több lábon áll, egyfajta stabilitást biztosít a megélhetésükhöz.
A méhészettel való kiegészítés a továbbfejlődés egyik lépése, mely gazdasági előrelépést jelent. A saját célú termelésen túl bőséggel jut értékesítésre, melynek eredményeként létrehoztak egy kiszerelő egyedi, kisüveges értékesítést is. A magyar méz kiválóságát világ szerte ismerik, hazánkban is egyre elterjedtebb a fogyasztása. A házi mézben bízhat a vásárló, és tudja, hogy kedvező áron a termelőtől kaphatja meg a kiváló minőséget. Önellátó, önfenntartó gazdaság kialakítására törekszenek vegyszerek nélkül, működő modern és ősi módszerekkel kombinálásával.
A fejlesztéseket pályázati úton nyert támogatásokkal próbálják véghezvinni. Ennek köszönhetően van napelemes rendszerünk, mely minden energiaigényünket ellátja és a méhészeti eszközök korszerűsítésében, munkájuk könnyebbé tételében is nagy segítséget jelent. Jelentősen tudták növelni az állatállományukat, kertészeti kultúráikat. Kísérleti jelleggel egy napkollektoros aszaló berendezést is kipróbálnak, mellyel a gazdaság gyümölcseit, gyógy-és fűszernövényeit aszalják, száríthatják a „mézes” termékpalettájuk bővítése céljából. Sikeres pályázatot nyújtottak be a Vidékfejlesztési Program Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése projektre. A megvalósítás során a méhállományt bővíteni szeretnék az elkövetkezendő 4 év alatt. A családszám növelést vásárlással és szaporítással képzelik el. A szaporításhoz a meglévő állományból választják ki a legjobb tulajdonságú tenyészcsaládokat, vérfrissítés céljából pedig más, megbízható méhészetből vásárolnak termelő családokat. A kis kiszerelésű mézek (tasakos kávéhoz, teához és reggelizős) csomagolására törekszenek, mely a termékkínálat és a felvásárlópiac bővülését eredményezné, beszállítói lehet szállodáknak, éttermeknek, kávézóknak, benzinkutaknak és közétkeztető intézményeknek. Szintén pályázati lehetőségekből kiszerelőüzemet szeretnének létrehozni.
Jó ideje természetes összetételű kozmetikumok (szappan, ajakír, propoliszos krém) előállításával is kísérleteznek. A családi és baráti „jótékony, hasznos” visszajelzések alapján úgy döntöttek, hogy engedélyeztetésükre és forgalmazásukra engedélyeket nyújtanak be a “Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című kiírásra.
Tanyagazdaságuk példaértékű a mezőgazdasági kisüzemi fejlesztés területén. Hitvallásuk a helyi identitás tudat növelése, a hagyományok tisztelete és elsősorban a fiatal korosztály számára történő tudás átadása. Óvodás csoportokat is rendszeresen fogadnak tanyalátogatásra, állatsimogatásra, mézkóstolásra. A LEADER térségek közötti együttműködés keretében indult „Helyi termékekre, helyi szolgáltatásokra alapozott jó gyakorlatok feltérképezése és hálózatba szervezése Jász-Nagykun-Szolnok megyében” című projekt során is több alkalommal mutatták be a tanyagazdaságukat a résztvevő csoportoknak.
dr. Barancsi Ágnes
MNVH Jász-Nagykun-Szolnok megyei területi felelős

2018. szeptember 2., vasárnap

10 éves a Kézdivásárhelyi Nők Egyesülete

A képen a következők lehetnek: 11 ember, , mosolygó emberek

Falusi vendéglátó képzés

A képzés célja: szakmai felkészítés, kezdő falusi vendéglátók és vidéki szolgáltatóként tanyagazdaságot, farmgazdaságot működtető magánszemélyek, kis- és mikro vállalkozások számára.
A képzés célcsoportja: a falusi vendégfogadók, a falusi turizmus, mint szolgáltatói tevékenység iránt érdeklődők akik most tervezik bekapcsolódásukat a vendégfogadásba, vagy szeretnék ismereteiket elmélyíteni. Ők lehetnek kezdő falusi vendéglátók, ÚMVP nyertes falusi szállásadók, vidéki szolgáltatók, tanyagazdaságot és farmgazdaságot működtető magánszemélyek, őstermelők, kis- és mikro vállalkozások vezetői, munkatársai.
A képzés tervezett helyszínei:
Budapest, Megyeszékhelyek
A képzés várható időtartama: 70 óra 
Képzés várható kezdése: 2018. október
A képzés formája: Hétvégi előadások és gyakorlati foglalkozások
A képzés központi koordinációs irodája: 
FATOSZ központi információs irodája: 1077 Budapest, Király u. 93.
Jelentkezés az ITT található jelentkezési lap kitöltésével történik, kérjük e-mailben való megküldését az info@falusiturizmus.hu e-mail címre.
JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2018.09.30.
Bizonyítvány:
A hallgatók az akkreditált képzés végén tanúsítványt kapnak, amelyet elfogadnak EMVA és LEADER-es pályázati támogatásokat nyertek számára előírt képzettségnek.
Tematika:
I. Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek alkalmazása a turizmusban
II. Környezetkialakítási ismeretek
(a szálláshely berendezése, szálláshely üzemeltetési engedély, védjegy rendszer, szakosodás)
III. Szabadidős tevékenységek szervezési ismeretei
Szabadidős tevékenységek szervezése ( felnőtt és gyermek programok szervezése, csomagajánlatok készítése, örökségturizmus, kulturális turizmus, hagyományőrzés)
IV. Higiéniai ismeretek
(étkeztetés higiéniai feltételei, ételkészítés, konyha higiéniéje, általános előírások, személyi és tárgyi feltételek)
V. Kommunikáció, marketing és fogyasztóvédelmi ismeretek
(vendéggel való kapcsolattartás, konfliktus kezelése, helyi és térségi közösségépítés, internetes (on-line) megjelenés, fogyasztóvédelem)
Oktatók: Szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező oktatók és sikeres vállalkozást működtető, gyakorlott falusi vendéglátók.
A képzés költsége: 70.000 Ft
A díj befizetése: A tanfolyam megkezdése előtt, átutalással
A képzési díjon felül a hallgatókat terhelő költségek:
-A szállás, utazás és az étkezés költsége
A FATOSZ által biztosított: nyomtatott és elektronikus tananyag.
Budapest, 2018.07.03.
Frankó Pál
FATOSZ Elnöke

Szalmából is jó ház épülhet

2018. június 19.,
Tényleg lehet szalmából házat építeni? Kell-e attól félnünk, hogy a tehenek megeszik vagy a falai közé egerek, patkányok települnek? Kapunk rá építési engedélyt? Falai elég erősek-e ahhoz, hogy emeletet építsünk? A telet és esőt mennyire bírja, azaz számíthatunk arra, hogy néhány éven belül összedől? Tűzveszélyes, gazdaságosan fűthető, penészedik-e? Építése mennyire olcsó vagy drága, illetve mennyi időbe telik? Víz- és villanyhálózatot vezethetünk-e be, illemhelyet alakíthatunk-e ki benne? Csak pénzünket öljük bele, vagy eladható a szalmabálából épült ház?

Épülő szalmaház Árkos határában. A szerző felvételei

Ilyen és hasonló kérdések tucatját tették fel azok, akik az Agrosic Közösségek Közti Társulás által a hónap elején szervezett háromnapos szalmabálaház-tanfolyamon részt vettek. Az igencsak népszerű eseményről – Háromszéken kívül Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Csíkszeredából, Gyergyószentmiklósról, de még Bukarestből, sőt, a Duna-deltából is érkeztek – senki sem távozott válasz nélkül. Talán nem kell nagyon merésznek lennünk ahhoz, hogy kijelenthessük: a tanfolyamnak köszönhetően térségünk a közeljövőben néhány hagyományos, de mégis modernnek számító házzal bővülhet.
Akár egy „rendes” ház
A tanfolyam első napján az Agrosic ügyvezető igazgatója, Orbán Miklós és a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Édler András üdvözlőszavait követően Török Áron építész a fenntartható és a környezettudatos építkezésről szólt röviden.
Mint mondotta, a multik importból származó építőanyagai jól kiválthatóak a helyben megtalálható anyagokkal, amelyek olcsóbbak, ráadásul előállításuk, majd a ház üzemeltetése során is kisebb szén-dioxid-kibocsátással számolhatunk, és sok tekintetben egészségesebb életkörnyezetet biztosítanak családunk számára.
Úgy vélte, bár a törvénykezés nem feltétlenül segíti az átlagostól eltérően építkezni vágyókat – fontos lenne például, hogy a németországi példán elindulva az alternatív építőanyagok szabványosítása megtörténjék nálunk is –, nem lehetetlen célt érni, csak kellő elszántságra és bizalomra van szükség hozzá. Niste Gabriel megyei főépítész a vonatkozó építészei törvénykezés ismertetésekor nem vesztegette a képzésen résztvevők idejét: szalmabálaházak esetében sincs kivétel, a hagyományosnak mondott házat építőkhöz hasonló feltételeknek kell megfelelni, valamint ugyanazon engedélyeket is kell beszerezni. A maga részéről úgy véli, semmi akadálya, hogy a betonalappal rendelkező faszerkezetű ház – bármilyen anyagból is készüljenek falai – megkapja az engedélyt.
T. Kovács Áron műépítész a tervkészítés fontosságára hívta fel a figyelmet. Nem csak azért kell a terv, mert a törvény megköveteli, de gondokra világíthat rá, azokra megoldásokat adhat, felmérhetjük az építőanyag-szükségletet, meglehetősen pontos becslést kaphatunk az építési időről, kiszámolhatjuk az építési költséget, azaz segíti a kivitelezést – jelentette ki.
A fiatal szakember részleteiben bemutatott, versenyre készült ökoházterven keresztül szemléltette, milyen fontos, hogy a jövendőbeli házat a telek formájához és méretéhez vagy éppen az égtájakhoz igazítsuk – a menedékesebb telek sem feltétlen kedvezőtlen az építéshez, sőt, bizonyos esetekben akár előnyünkre is fordíthatjuk azt.
Javasolta, a jövendőbeli szalmabálaház-építők figyeljenek oda olyan apróságokra is, mint a nap járása, hiszen nem mindegy, hogy nyáron vagy télen süt be több napfény otthonunkba, a környezetünkért az esővízbegyűjtéssel, biztonságunkért pedig a ház gépészetének 12 volton működtetésével tehetünk többet – mondotta.
Elhessegetni a tévhiteket
A képzés főelőadója, Németh János tizenöt éve dolgozik az építőiparban, ebből az utóbbi hat-hétben kizárólag ökoházakkal – előbb mint építő, kivitelező, mostanság tanácsadóként járja Székelyföldet –, nem csoda tehát, hogy ő látja el a gyakorlati vezetői tisztséget is. Lakott már kisebb és nagyobb városban is, de mint mondotta, a legjobban makfalvi otthonában érzi magát, ahol érezhetően „él” és „lélegzik” a ház, az pedig kihat családja mindennapjaira és boldogságukra is.
Örömmel tölti el, hogy nem- csak ő gondolja így, hanem egyre többen vannak, akik úgy vélik, minden tekintetben, az építkezésben is, vissza kell térnünk a természethez – épülnek is szép számban szalmabálából és földből szebbnél szebb házak. Ezek a jó példák hozzájárulnak ahhoz, hogy a természetes alapanyagokkal szembeni előítéleteiket minél többen „lebontsák”.
Fából, földből, nádból, vályogból, szalmából és újrahasznosított alapanyagokból építkezni nemhogy nem szégyen – mert igenis az az általános nézet, hogy azokból csak a szegény ember készít magának házat –, de hasznos is, hiszen általa környezetünket óvjuk, sőt, a saját egészségünk érdekében is cselekszünk, ha nem penészedő, jó páradiffúziós tulajdonságokkal rendelkező, meleg és száraz házban élünk.
Általános tévhit az is, hogy a szalmaház teli van egérrel, patkánnyal, illetve hogy nagyon kell vigyázni a fűtéssel, mert tűzveszélyes. Nem, sem az egér, sem a patkány nem eszik szalmát, s könnyű az ellen tenni, hogy még a téli hideg ideje alatt se telepedjenek meg: az építés során a falba olyan természetes anyagokat is be lehet építeni, amelyek elriasztják őket, de tehetünk sűrűn szőtt hálót is, lelkünk nyugalma érdekében pedig macskát is tarthatunk, s akkor egészen biztosan nem lesz több rágcsáló a szalmaházunkban, mint az átlagos téglaházban lenne.
Tűzveszély? A szalma bár jól ég, de az építkezéskor fagerendák közé szorítják, azaz környezete oxigénszegény, aztán kívül-belül 3–5 centiméter vályoggal fedik. Egy hatóságilag még el nem ismert kísérlet szerint az ily módon elkészített fal közel három órán át bírta a lángok ostromát, s csak 1049 Celsius-foknál kezdett el égni... a fa!
A szalmabálaház előnyének mondható az is, hogy olcsón építhető.
Persze, ha az ember kőművesekkel dolgoztat, sokat nem fog megtakarítani, hiszen a falak értéke a házépítés össz­költségének csak a töredéke –, de miért is tennénk úgy, ha egész sor feladatot végezhetünk el saját vagy kalákázni hajlandó baráti társaságunk keze által? Az alap elkészítésén, az ácsfeladatok és a hálózati vezetékek beszerelésén kívül minden gyermekjátéknak mondható.
A felnőtt férfiaknak és nőknek nem jelenthet gondot a szalmabálák egymásra rakása és be-, illetve leszorítása, az oszlopok melletti hézagok betömése, a föld, víz, homok, szalma és trágya kis mennyiségben való hordása, a gyermekek pedig szórakozásnak fogják fel, hogy azok elegyét jól megtapossák, majd a szalmafalakra simítsák. Ha mindezt sikerül magunknak megoldanunk, a végén nem kizárt, hogy négyzetméterenként csak 50–60 euróval kell számolnunk, de napszámosok fizetése és esetleg a fürdőszobánál igényesebb alapanyagok használata esetén is legfeljebb tizenötezer euróval számolhatunk egy száz négyzetméteres alapterületű ház építésekor.
„Megépítettem, és benne élek”
Lázár Attila háza építésének és az azóta eltelt négy, lakóként eltöltött év tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal. Háza nem nagy, átlagos tömbházméretű, de különleges hangulata van, jó benne lakni – vallja. Hogy miért döntött e nem szokványosnak mondott építkezési forma mellett?
Mert a szalma egészséges, élhető környezetet biztosít, ráadásul olcsón, helyi anyagokat felhasználva lehet építkezni, épületfizikai tulajdonságai kiválóak, és nem utolsósorban környezetvédelmi szempontból kicsi a lábnyoma.
A munkát elkezdeni sem volt egyszerű, mert hiába keresett fel konvencionális építkezésben jártas szakembert, egyikük sem vállalta, hogy megtervezi házát. Rengeteg szakirodalmat olvasott, de a kivitelezésnek csak azt követően mert nekifogni, hogy elméleti tudását Észtországban gyakorlattal egészítette ki.
A ház alapját használt, hulladéknak számító autógumiba foglalt kavicságy, a szigetelését szintén autószervizben dolgozó ismerősétől kapott szélvédők tucatja adja, a ház váza pedig fából van. A falakat szalmából emelte, a jobb stabilizáció érdekében azokat mogyorófa-vesszővel szúrta át, a hézagokat a környékről jelképes összegért vásárolt gyapjúval oldotta meg – fontos, hogy lanolinnal telített, azaz mosatlan legyen, mert ellenkező esetben károkozók támadhatják meg, figyelmeztetett –, a tapasztáshoz szükséges agyag zömét pedig – mivel ez az ősi alapanyag ma már inkább hulladéknak számít – nemhogy ajándékba kapta, de meg is köszönték, amiért elvitte. A ház tetőzetéhez felhasznált némi fóliát is, de a szigetelését a föld és a zöld növényzet adja. Pázsitot nem akart, mert az gyorsabban nő, azért kaszálni kell vagy kecskét kellene odatennie, hogy legeljen – jegyezte meg viccesen –, ráadásul száraz időben akár ki is gyulladhat, úgyhogy hazai szárazságtűrő növények telepítése mellett döntött. A melléjük tett kövek sem kizárólag dekoráció: télen hófogóként „működnek”, azaz a szigeteléshez járulnak hozzá. A ház melegítését szolgálja az is, hogy a belső falakat téglából készítette. A ház fűtését saját maga épített tömegkályhával oldotta meg, de a szalmafalak nem veszik át a hőt, ezért fontos, hogy azok tömör, hagyományos téglából készüljenek – magyarázta.
A ház építése során mesteremberek alkalmazásától nem tudott eltekinteni, a ház műszaki kábelezését is szakemberekre bízta, de meglehetősen sok olyan feladat volt, amit ő és családja meg tudott oldani, a tapasztásnál pedig jól jött, hogy arra könnyű volt szervezni kalákát, mert a sárral való foglalatoskodást gyermek és felnőtt egyaránt szereti.
Bő három éve költöztek be a maguk készítette házba, de ennyi idő múlva is szinte naponta fedez fel valami apró újdonságot rajta – örvend, hogy lakhatja – mondotta előadása zárásaként a csíkcsomortáni fiatalember.
Egészséget a családnak!
A képzés terepgyakorlata Antal András épülő házánál zajlott (fotók). Az Árkos sepsikőröspataki végében épülő házról messziről kitűnik, nem átlagos épülettel van dolgunk. Nem formája tér el a megszokottól, hanem a – még jól látszó – felhasznált építőanyag: szalmabálákból készül. Tennivaló akad bőven: kis csoportokat alkotva készítik a vályogot, a csömpölyeget, tapasztják a falakat, intézkednek a tetőn. Jó hangulatban folyik a házigazdának heteket megtakarító munka – látszik, szívesen végzik a sok tanulsággal járó feladatokat.
A házigazda ötszemélyes családja számára készíti a 14,8 × 6,6 méteres alapterületű, faszerkezetű épületet. Földszintjén nappali, konyha, kamra és fürdő lesz – ez a felnőttek területe –, az emeleten a három gyermek számára három szoba, fürdőszoba és lomtár készül. Az építésnek 2015-ben fogott neki, de ha arról kérdezzük, mikor fejezi be, csak mosolyog, legfeljebb annyit mond, majd...
A kivitelezés elkezdése előtt hosszú ideig a gerendákat gyűjtötte, amikor félre tudott tenni egy-egy teherautóra való pénzt, az erdészetektől vásárolt, a búzatermelő gazdák ingyen adták a szalmát azzal a feltétellel, hogy a mezőről rendesen eltakarít mindent, az ablakok, ajtók és a cserepek is bontásból származnak, a felhasznált építőanyagokat, mint például az agyagot és a földet a ház melletti területről termeli ki, azaz eddig jóformán alig kellett valamire is pénzt költeni. Az is fontos, ha az embernek építésben jártas rokonai vannak, akik hajlandóak az ácsmunkában segédkezni, és ismerősei, akikre a tapasztásnál lehet számítani.
Nem fél attól, hogy a szalmaház közepén megvesz az Isten hidegétől: a 45 centiméter szalma, a kétszer öt centiméter vályogvakolat, a jól kiterjesztett, csapadéktól védő tető, valamint a fűtést biztosító 5–8 tonnás tömegkályha több mint elegendő lesz a melegen tartásához.
Hogy bátorítana-e bárkit is szalmabálaház-építésre? Úgy nem érdemes, hogy másra bízzuk a munkát, s mi csak a készbe beköltözünk! De aki nem fél a munkától, s van némi érzéke az építéshez, továbbá szeretné, ha családja egészséges környezetben él, akkor feltétlenül érdemes megpróbálni – mondja.