2015. augusztus 26., szerda

Gyüttmentek

2015. augusztus 26.Sánta Edina Vidékfejlesztési szakértő 
- Kik ezek és honnan jöttek?- kiabál oda Pista bácsi szembe szomszédjának, Terkának.
- Valami városi gyerekek. Azt mondják, ők itt gazdálkodni, élni akarnak. Önfenntartást emlegetnek. Majd meglátjuk, mi lesz belőlük. - feleli Terka néni.
Éppen ezt a kérdést járja körbe az idén először megrendezésre kerülő Gyüttment Fesztivál. A Nógrád megyei Csobánkapusztán, a Fiatalok a Magyar Vidékért Alapítvány szervezésében augusztus 27. és 30. között megvalósuló "gyüttmentek találkozója" a vidéken letelepedni vágyó városi fiatalok, családok és a már vidékre költözött ex-városlakók és vidéki közösségek számára létrejövő rendezvény, ahol az ország egész területéről érkező résztvevők oszthatják meg egymással tapasztalataikat az új életmódjukról, nehézségeikről, sikereikről, tervekről.
Mert aki igazán komolyan gondolja a vidékre települést, a gazdálkodóvá, önellátóvá válást, annak bizony szembe kell néznie a valósággal és átértékelnie az ábrándokat, a romantikus elképzeléseket. 
A gyüttmenteknek tudniuk kell, hogy a nagy lelkesedés önmagában kevés. Igazán elhívatottnak, felkészültnek kell lennie annak, aki komolyan meg akarja vetni a lábát faluhelyen, a tanyán.
A Fiatalok a Magyar Vidékért Alapítvány éppen ezért programokat dolgoz ki, hogy ebben a felkészülésben és meggyökerezésben minél hatékonyabban segítse a fiatalokat. Bíznak benne, hogy a gyüttmentekből egy rendszeresen összejáró, egymást támogató, tudásátadó közösség jön majd létre, akik helyi szinten is aktívan bekapcsolódnak majd a fejlesztésekbe.
A lelkes fiatalok ugyanis nemcsak egymással oszthatják meg a tudásukat, nemcsak egymással foghatnak össze. Helyi szinten is mozgatórugóivá, aktív részeseivé válhatnak a közösségfejlesztésnek, bármilyen helyi kezdeményezésnek.
Erre most lehetőség is nyílik, hiszen a 2014-2020-as vidékfejlesztési program számukra is kínál perspektívákat, akár együttműködésekben, akár önálló fejlesztésekben gondolkodnak. 
Az ősz folyamán induló Leader-es Helyi Fejlesztési Stratégiák közös tervezésébe, civil párbeszédébe is bekapcsolódhatnak.
De nézzük, milyen programra számíthat, aki ellátogat a Gyüttment Fesztiválra:
- Szakmai beszélgetések, előadások, információ megosztás, amelyek megkönnyítik a "gyüttmentté" válást,
- Gyüttment életpálya modellek bemutatása,
- Családi és gyermekprogramok, játékok és főzőversenyek,
- Hagyományőrző és természetbarát építészeti, kertészeti, gyógyászati megoldások, praktikák bemutatása,
- Közös építés, főzés, kertészkedés, közös alkotói workshopok,
- Kulturális élményszerzés népművészek, muzsikusok, zenekarok részvételével,
- Termelői piac, ahol mesteremberek alkotásai is jelen lesznek,
- Adomány alapú háztáji konyha helyi termelőktől beszerzett alapanyagokból,
- Ingyenes nomád kemping környezetbarát zuhanyzóval, komposztvécével.
A rendezvényen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nógrádi és baranyai Szervezete is képviselteti magát, hogy szakmai tanácsokkal támogassa a gazdálkodásba kezdő fiatalokat és társadalmi szerepvállalásra buzdítsa őket.
Jól tudjuk, erre nagy szükség van, hiszen az elöregedő vidéki társadalom negatív tendenciájának megfordításában, a falusi tradíciók és a helyi környezeti értékek megőrzésében kiemelkedő szerepe lehet a tudatos gondolkodású, aktív, családalapító fiatalok helyben maradásának és betelepedésének.
További információk a kezdeményezésről:

Magyar-magyar gazdatalálkozó az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének szervezésében

2015.08.26. 
Forrás: aradihirek.ro

A közelmúltban szakmai találkozót szervezett az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete.
Tíz évvel ezelőtt indult a magyar fűszerpaprika-program Arad megyében. Ennek lényege, hogy a Szegedi Paprika Kutató Intézet által nemesített, hibrid, fóliasátor alatt hajtatott paprikát a külhoni magyar gazdák is termesszék, a szegedi intézet szakmai irányításával és támogatásával. Ezáltal népszerűsítik a magyar fűszerpaprikát mint hungarikumot.
A közelmúltban találkozót szervezett az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, a magyar földművelésügyi minisztérium, a kutatóintézet képviselőinek és a gazdák részvételével.
Megtekintették a paprikaültetvényeket, majd Kisiratoson szakmai megbeszéléssel zárult a rendezvény. 

Egy konferencia margójára - direktvetés és MVH

2015. június 3.
Májusban került megtartásra a Phylazonit Talajközpontú Termelés-konferencia a Talaj Éve tiszteletére, amelynek híre azóta nyomtalanul eltűnt a szervező és szponzoráló cég honlapjáról, pedig néhány érdekes előadás is elhangzott.
A szponzori termék egész alacsony hangsúlyt kapott, de máig nem tiszta számomra, hogy mi is lett volna a témája a konferenciának. A talajok védelme, a talajéletet támogató eljárások nem kaptak hangsúlyt az előadások során, jobbára ismert panelokat hallhattunk a mezőgazdaság területeinek helyzetéről a kereskedői termékbemutató mellett.
Az érdekes témák között volt a nemzetközi hírű nemesítő intézet kutatója, aki a termelők segítségét kérte, hogy folytathassák a kulcsfontosságú rezisztenciakutató munkájukat, mert az államiforrások elapadnak és a termelőknek volna nagy szükségük arra, hogy a toxinos kukoricájuk ne a kazánban végezze. A különféle fuzárium gombák különböző toxinokat termelnek, amely egészségügyi problémákat okoznak embernél, állatnál és egyre erősebben jelentkezik a fertőzés, fertőzött terményt pedig nem vesznek át. Kíváncsi leszek, melyik nagy kukoricatermesztő fogja megszponzorálni a kutatásokat, hogy új, a fuzáriummal ellenálló fajták kerülhessenek köztermesztésbe vagy a meglévő fajták közül kiválaszthatóak lehessenek a fuzáriumrezisztens fajták, biztosabb bevételt adva.
Volt államtitkár, aki szép dolgokról beszélt, de gyorsan elhagyta a termet, pedig a következő előadó intézett hozzá néhány kérdést. A kerekasztal beszélgetést a konferencia végén pedig kifejezetten mélyütésként éreztem a cégnek, ahogy a meghívott nagy Phylazonit felhasználók őszintén közölték a termék terméshozamra gyakorolt kimutathatatlan hatását. De erről később.
Nagy nevek szólaltak fel, különösen Dr. Gyuricza Csabára voltam kíváncsi, mint az MVH irányvonalát meghatározó vezetőre, akinek nemrég került megvédésre nagydoktorija. Ezt a nagydoktorit használom az eltérő tapasztalatok alátámasztására is, mert három különböző területet próbál egymás mellett egységként kezelni, amelyeknek részegységei inkább együtt és kibővítve kellene jelen lenniük a termelés során, ha valaki sikeresen szeretné talaj termékenységét gyarapítani – az összefüggésekben kezelt témák viszont alkalmatlanok a tudományos életben elvárt ismételhető kísérletekre.
Számos kérdés merült fel az elhangzottakkal kapcsolatban, amelyek több ponton ellentmondanak a hazai és külföldi gyakorlati tapasztalatoknak, de egyet kifejezetten kiemelek.
Ahogy Dr. Gyuricza Csaba mondta:
.“.az a sokszor generális megállapítás, hogy a szántás az mindenféle rossznak az előidézője, míg mondjuk minél kevesebb talajbolygatás és mondjuk lemegyek a legszélsőségesebb esetig, a direktvetésig, a vetés és kelés feltételeinek művelés nélküli biztosításáig, az pedig minden eredendő jónak a forrása lehet, azért ez hazai viszonyok között megint csak nem általánosítható ilyen módon. Tehát nem feltétlenül az a legrosszabb, amikor szántok. A szántás akkor rossz, ha azt rossz időben, rossz minőségben végzik el, de egy szántás lehet nagyon jó minőségű is. Most remélem ezért senki nem fog megkövezni, de ezt én saját tapasztalataim alapján is vallom. És a direktvetésre is igaz az, hogy hazai viszonyok között, hazai időjárási feltételek között az a direktvetéses rendszer, az a klasszikus direktvetéses rendszer, amit mondjuk az Egyesült Államokban alkalmaznak, ki lehet próbálni, valószínűleg kudarcra lesz ítélve az esetek 99 százalékában. Magyarországon létjogosultsága inkább a kevés bolygatást alkalmazó, mulcshagyó technológiáknak lehet, de az meg már nem direktvetés.“
A nagydoktori kivonatában azonban ez áll:
„Megállapítottuk, hogy a bolygatott talajon bekövetkezett ülepedés a lazító műveléseket követően a csapadék mennyiségétől függetlenül bekövetkezik, és a mértéke kisebb a nem bolygatott direktvetésben tapasztaltnál. A talajnak a művelés utáni és tenyészidei lazultság különbsége adja azt a termesztési előnyt, amellyel a direktvetésre jellemző állapot nem rendelkezik az első években. Igazoltuk a direktvetésre jellemző talajon a hosszabb időszak alatt bekövetkezett állapot javulást, továbbá a bolygatott talajon a lazult állapot legfeljebb egy tenyészideig tartó hatását.“
Akkor most mi is a jövő útja? A direktvetéssel hosszú távon biztosíthatjuk tartósan a talajok jobb állapotát, a bolygatott talaj csak egy szezonig tart – mégis mindenki szánt.

A képen a felém szokásos szántási technológia látható – mikrobiális holokauszt maximális szerkezetrombolással.  Jelszó: Majd a fagy szétüti a rögöket!

A szántás már lassan 100 éve bizonyítottan okoz hatalmas károkat, világszerte a talajpusztulás, az elsivatagosodás egyik okozója, de szélesebb történelmi kitekintésben civilizációk buktak bele a termőtalajok pusztulásába. Az USA-ban a múlt század elején pedig sikerült négy és fél Magyarországnyi termékeny területet valódi sivataggá szántani, ez volt a hírhedt Dust Bowl, ami után állami szinten kezdték el kutatni a talajkonzerváló mezőgazdasági technikákat.
A szántásnál, különösen az elmunkálatlan felszínnél a szénveszteség orbitális, a mezőgazdaság az egyik legnagyobb klímaváltozást okozó gázkibocsátó. A szénveszteség minden esetben a talaj biológiai formában kötött szennek eltávozását jelenti, a szén pedig a legnagyobb limitáló tényező a talajban, nem is a nitrogén, mint régóta hiszik a termelők. Ezen a biochar sem segít, a szénciklus részeként a humuszosodás más kiinduló alapanyagokat igényel.
Eközben világszerte egyre jobban terjed a forgatás nélküli művelés és direktvetés, amit viszont nem támogat a magyar agrárgyakorlat és ezt a vonalat ezek szerint stabilan képviseli az MVH is.
Az MVH véleményével szemben a szántás nélküli művelés azonban számos magyar gazdaságban bizonyította már be az életképességét, rekordhozamokat produkálva. Vannak magyar gazdaságok, elsősorban külföldi érdekeltségek, ahol a direktvetés is a rutin része, máshol akkor alkalmazzák alkalomszerűen, mikor a forgatás nélküli műveléssel javuló talaj már alkalmas direktvetésre is. A klasszikus direktvetés technológiája tehát jelen van az országban és sikeresen alkalmazzák magyar termelők is, annak ellenére, hogy ökológiai elemeket nem használnak.
Jelenleg nekem is 12 féle búza kalászol a földemen a zalai agyagba direktvetéssel vetve, ökológiai termesztési körülmények között, de úgy néznek rám a környékbeli gazdák, hogy elment az eszem, mert nem szántok.
A megfelelő keretrendszerben alkalmazott direktvetés a szántással összehasonlítva jelentős előnyökkel jár, a megtakarítás és a környezetre gyakorolt pozitív hatása miatt is.
Dr. Gyuricza Csaba azonban kiemelte, hogy Magyarországon az amerikai jellegű direktvetés 99%-ban kudarcra van ítélve.
Igen, az egyértelműen kudarcra van, ezt én is megerősítem, mert egyik napról a másikra átállni direktvetésre egy biológiailag leromlott földben gazdasági öngyilkosság.
A magyar földek jelentős része műtrágya nélkül alkalmatlan a mezőgazdasági termelésre. Számos terület már műtrágyával is csak szerény hozamokra képes, ezeket csak az ökológiai alapelvek alkalmazásával és a minél alacsonyabb mértékű talajmunkával lehetne újra termőtalajjá változtatni, mégis bőszen szántják a gazdák a homokozókat és agyagsivatagokat is.
Az amerikai jellegű direktvetést azonban inkább a dél-amerikaira pontosítanám, mert az USA-ban találhatók azok az évtizedek óta direktvetéssel gazdálkodó termelők is, mint Gabe Brown, akik a világon mindenhol példaképként szerepelnek az úttörő parasztok előtt.
Ahogy a szántást gyakran rosszul végzik, úgy a direktvetést is lehet ökológiai szempontból katasztrofális módon végezni. A dél-amerikai példa egyértelmű zsákutcája a mezőgazdaságnak, a külföldi multicégek tulajdonában álló hatalmas latifundiumok hatalmas mennyiségű glifozát és egyéb méreg alkalmazásával látják el Európát olcsó monokultúrás GMO szójával a felégetett őserdők és pampák helyén. Ott a direktvetés azért terjed elsősorban, mert ez a legolcsóbb termelési eljárás.
Ennek a gazdasági előnynek köszönhetően Európa kivételével töretlenül emelkedik a direktvetéses területek mennyisége. Az alacsony európai alkalmazás fő oka a magántulajdonú földek alacsony aránya és az agrártámogatási rendszer. Aki megkapja a területalapút az nem érdekelt sem a talaj javításában, sem a változtatásban, kijön a plusz pénzből az a fél-egy tonna műtrágya hektáronként és a számos permetezés, hogy legyen elegendő hozama.
Miért látható az MVH véleményével szemben a direktvetéses szántók stabil gyarapodása világszerte a legváltozatosabb klimatikus viszonyok és talajtípusok mellett? Már jóval 100 millió hektár felett van a direktvetéses területek mennyisége, ez több, mint tízszer akkora terület, mint Magyarország teljes területe.
Miért is nem működik az MVH vezetője szerint a technológia az apró ország területén, mikor a szomszédos Ukrajnában már Magyarországnyi területen folyik a direktvetés?
Annak ellenére, hogy a magyar közvélekedés alkalmatlan technológiának minősíti, szántóföldi körülmények között a direktvetés a leghatékonyabb eljárás, amely a Talajmegújító Mezőgazdaság keretrendszerében képes a talajokat életre kelteni, hozamokat emelni, talaj minőségét javítani a természetes termékenységet létrehozó folyamatok elősegítésével. Egyetlen hagyományos módon gazdálkodó, magyar gazdával nem találkoztam, aki beszámolt volna szántóföldjének jelentős javulásáról, szerves anyag készletének megsokszorozásáról, örülnek, ha szinten tudják tartani a humusztartalmat.
A humusztartalom pedig fontos értékmérője a talajoknak, 4-5%-os humusztartalmú talaj már hatalmas mennyiségű vizet és tápanyagot képes tárolni szivacsként. Az ilyen humusztartalom mellett nem okoz kárt egy olyan aszály, amely kiszárítja talajt és tönkreteszi a növényeket a szerényebb humusztartalmú területeken.
Az ökológiai szempontokat is figyelembe vevő direktvetést alkalmazók, mint Gabe Brown, képesek zordabb klímán, kevesebb csapadékkal, cserépgyári agyagon is akár nyolcszorosára növelni a talajuk humusztartalmát, ami kiemelkedő aszálytűrést és stabil hozamokat biztosít műtrágya alkalmazása nélkül is.
Egy évtizede még sárga agyag volt a megye legnagyobb kerámiaüzemének szomszédságában.
Most 10% feletti humusztartalma van ennek a talajnak.

Miért nem merül fel opcióként akkor a direktvetés a magyar tudományos és termelői életben?

Az oktatás és technológia
Dr. Gyuricza Csaba, Dr. Birkás Márta vonalát képviseli, a föld fizikai és kémiai paramétereire koncentrálva a tudományos vizsgálatok során. A föld szó használata szándékos, mert a tisztán kémiai-fizikai egységként kezelt mállástermék csak akkor válik talajjá, mikor megjelenik a biológia is a földben. Ha valaki elolvassa Dr Birkás Márta könyveit, nem sok szó esik bennük a talaj táplálékhálóról, talajéletről, pedig anélkül nem beszélhetünk talajról. Addig csak föld, kosz, por, piszok a neve.
A talajélet és a talaj táplálékháló kihagyása az egyenletből hatalmas probléma a magyar agráriumban, mert egyre növekvő termelési költségeket és gazdasági károkat okoz a romló talajélet.
A magyar mezőgazdaság a vegyipar nagy kedvence, mázsaszám kerül ki a műtrágya hektáronként és van ahol évente 15-20 permetezéssel árasztják el az ültetvényeket növényvédő, rovarirtó, gombairtó, legrosszabb esetben talajfertőtlenítő szerekkel. Ezek a szerek sosem csak a célba vett kórokozót vagy kártevőt pusztítják, sokkal szélesebb a dokumentálatlan és nehezen helyrehozható pusztításuk a talajéletre és a környezetre.
Ebben az erősen leromlott ökológiai szolgáltatású közegben csak a legellenállóbb létformák maradnak fent – közülük kerülnek ki a gyorsan szaporodó, r-stratégiás kártevők és kórokozók, amelyek egyre szélesebb körű kártétellel jelentkeznek természetes ellenségeik hiányában.
A talajélet pusztulása kevéssé látható közvetlenül, közvetetten viszont megjelenik szinte minden agrártechnológiai problémában, amelytől szenvednek a magyar termelők, ezért létfontosságú volna a talajok mielőbbi jobb állapotba hozása.
A talajélet pusztulásának jelei és a direktvetés segítsége
Néhány problémás jelenséget vázlatosan megemlítek, amelyre a Talajmegújító Mezőgazdaság keretrendszere a forgatás nélküli műveléssel és később a direktvetéssel együtt hozhat megoldást.
Tömörödés: A talaj tömörödöttségét az egyre nehezebb gépkapcsolatok mellett a nedves állapotban taposás is erősíti a természetes ülepedés mellett. Azonban míg egy mulccsal takart, jó mikrobiológiájú és aggregátstabilitású talaj gumiként viseli el a taposást, egy mikrobiális életben, stabil aggregátokban szegény föld azonnal letömörödik levegőtlenné már az első nagyobb esőtől. Az egyre nehezebben művelhető föld erősebb, nagyobb súlyú gépeket igényel, több menetes talajműveléssel, amelyek tovább súlyosbítják a mély tömörödés problémájátt.
Ez a tünet a magyar szántók többségére jellemző, a föld agyonművelt és tömörödött egyszerre, a szántás okozta lazultság csak a néhány hónapig áll fenn, közben csapadékmennyiségtől függően előbb vagy utóbb összeomlik a pórustér, letömörödik a talaj. Még a homokban is megjelenik a homokkövesedő réteg a taposási kártól, de kevés termelő veszi kezébe az ásót és nézi meg a szelvényeket az okszerű művelés alapjául.
Ilyen állapotú ásványi frakcióban nem lehet arra számítani, hogy a direktvetés sikeresen működne.
Másik probléma, hogy a talaj tömörödöttségét 20-30 cm, maximum 50 cm mélységig vizsgálja Dr. Gyuricza Csaba is, általában mások sem néznek mélyebbre. Holott a talaj addig tart, ameddig a gyökerek képesek lemenni, szűz talajokban több méter mélyre is lehatolnak a fűfélék gyökerei. Az ökológiai direktvetésnél még méter mélyen is megfelelő pórustérrel rendelkezik a talaj, amelyben a gyökerek akadálytalanul növekednek. Ezzel szemben a művelt talajoknál gyakori probléma az eke és tárcsatalp, s a növekvő súlyú gépek egyre mélyebbre helyezik a tömörödött réteget, amely hátrányosan érinti a vízháztartást, a gyökerek mélyebbre jutását, a tápanyagok elérhetőségét. Minden egyes bolygatás összeomlasztja és átrendezi a pórustereket, miközben a műveléstől függően mikrobák billióit pusztítja el – ismét csak a gyors szaporodású mikrobáknak kedvezve.
A mélyen lazult talajállapot fontos alapfeltétele, hogy a gyökérzóna minél kevésbé legyen művelve, minél több biológiai úton kialakuló mikro- és makropórus maradjon érintetlen, amelyekben minimális ellenállással növekedhet a gyökérzet. A nagyobb gyökérzet pedig a jobb hozammal és egészségi állapottal áll összefüggésben. Ezért az ökológiai direktvetést alkalmazóknál a legjobb a talajállapot, ahogy Dr. Gyuricza Csaba is megállapította hagyományos direktvetéses tartamkísérletében:
„Igazoltuk a direktvetésre jellemző talajon a hosszabb időszak alatt bekövetkezett állapot javulást, továbbá a bolygatott talajon a lazult állapot legfeljebb egy tenyészideig tartó hatását.“
Akkor kérdéses, miért nem a forgatás nélküli művelés és a direktvetés irányába terelik a termelőket?
Kórokozók: a növények lombján található kórokozók jelentős része származik a talajból vagy szerepel életciklusában a talaj. Ha nincs megfelelően kiegyensúlyozott talajélet, a kórokozók fognak nyerni a jótékony hatású mikroorganizmusokkal szemben. A jótékony mikroorganizmusok szerepe a növényvédelemtől kezdve a tápanyagszolgálatásig rendkívül változatos, hiányukban az embernek kell beavatkoznia – ahogy történik is a vegyszerekkel, egyre romló spirálba taszítva a talajok állapotát. A talajélet pedig a minél kevésbé bolygatott talajban lesz változatosabb és képes szélesebb szolgáltatásokat nyújtani, ez a direktvetéssel biztosítható.
Mulcshagyás: szántásnál nem lehet a talajt takaró mulcsrétegre számítani, pedig a felszínen maradó szármaradvány létfontosságú a talajélet szempontjából. A mulcs csökkenti a talaj hőmérsékletét, visszatartja a nedvességet, tápanyagot és életteret szolgáltat a talajlakóknak. A forgatás nélküli művelésnél is marad valamennyi szármaradvány a felszínen, ami a homokot már képes megfogni, de ez még mindig kevés a sikerhez. A direktvetésnél az egyre javuló talajállapot kulcsfontosságú eleme a szármaradvány felszínen hagyása egyfajta páncélként, amely nélkül kiszáradnak, elpusztulnak a jótékony mikroorganizmusok.
Tápanyaggazdálkodás: a jó vízháztartású, jó mikrobiológiájú, magas humusztartalmú talajokban a tápanyagok szinte önfenntartó ciklusban állnak a növények rendelkezésére. Gabe Brown már tápanyagutánpótlás nélkül is magasabb hozamokat ér el, mint a megyei átlagtermés, ezt az élő talajának és a sok éves ökológiai direktvetés javító hatásának köszönheti.
A halott földben csak az a tápanyag hasznosul, amit a növény gyökere el tud csípni, a többi elszivárog a talajvízbe, vagy növény számára felvehetetlenül ásványi kötésben lekötődik. 60-80%-os is lehet ez a tápanyagveszteség műtrágyázásnál, ami jelentős kárt okoz a termelőknek és a környezetnek.
Az ökológiai direktvetés során kialakuló magasabb humusztartalom és a talaj táplálékhálója képes a tápanyagok szinte maradéktalan hasznosítására és folyamatos körforgásban tartva biztosítják a növénynek a megfelelő tápanyagot, a szükséges időpontban, mennyiségben és összetételben.
Vízháztartás: a magyar klíma egyre inkább mediterrán jelleget ölt, időszakosan nagy esők és hosszú, forró és száraz ciklusok váltakoznak. Ezt a szélsőséget csak humuszban és pórusokban gazdag, takart talaj képes átvészelni, amely képes akár 24 órán belül leeső 300 mm csapadék tárolására is. A homok kivételével a magyar földek jelentős része képtelen elnyelni nagyobb mennyiségű csapadékot, az elfolyó víz pedig magával viszi a termőtalajt is vagy belvizeket képez olyan helyen is, ahol jó talajállapotnál nem jelenne meg. A vízháztartást szintén a direktvetésnél kialakuló szivacsszerűen viselkedő, stabil pórustér, magasabb humusztartalom ésa talaj fedettsége fogja javítani.
Zöldtrágya: a legrosszabb fogalom. Ezt a zöldítésnek hívott új intézkedéscsomag sem változtatta meg, kizárva a forgatás nélkül és direktvetéssel gazdálkodókat az ökológiai jelentőségű másodvetés hatékony használatából. Az ok egyszerű: le kell forgatni a takarónövényt.
Ennél rosszabb megoldás nem sok van.
Egy virágzáskor leszántott mustár, ami a leggyakrabban alkalmazott „zöldtrágya“ 70-75%-a víz, elenyésző a tartós szerkezetű szervesanyag benne, minimális hatást képes csak kifejteni a talaj szerkezetére és termékenységre, ahogy Dr. Gyuricza Csaba is megállapította:
„Bizonyítottuk, hogy kedvezőtlen termőhelyi körülmények között az egyszeri zöldtrágyázásnak, a képződő nagymennyiségű 30-60 t/ha zöld-biomassza ellenére nincs az utónövényre termésnövelő hatása, pozitív hatás csak többszöri alkalmazásával érhető el.“
Tehát nem jó a kötelező eljárás, de hogy is kellene csinálni jól? A takarónövények alkalmazásának nincs hagyománya Magyarországon, az AKG miatt vetették monokultúrában a mustrát, olajretket és facéliát, amit még kötelezően a tél előtt bedolgoztak a talajba. Az új magyar rendelet az EU két növénykategóriáját mossa össze szakmai szempontokkal nem törődve és nem foglalkozva pl. az USA 4-5 növénykategóriájával, amelyet kutatók és farmerok hosszú távú együttműködése alakított ki.
A takarónövények sok évtizedes eredményes felhasználói azonban teljesen más stratégiát követnek.
Összetett, akár 20 féle vetőmagból álló keverékeket is vetnek és mindig a felszínen marad a szármaradvány. 

Összetett talajépítő keverék - ezt egyben is kiveti a JD750

Ennek eredményeként javulnak a talajok, csökken a gyomnyomás, hatalmas mennyiségű szabadon elérhető tápanyag keletkezik és áramlik a talaj táplálékhálójában. Él a talaj, mert az élő gyökerek környezetében a legnagyobb aktivitású a talaj, a szármaradványok, halott növényi maradványok csak a McDonalds szerepét töltik be a talajéletben.
Takarónövény keverék alkalmazásánál meg lehet figyelni, hogy a fedett talaj még akkor is laza marad, mikor a szántott területek hantjai már kopogósra fagytak – a talaj egész télen képes élő maradni, ha van rajta bunda és van mit ennie. A megfelelően válogatott növények több mázsa nitrogént és egyéb tápanyagot tudnak felszívni az ősz folyamán, amelyek egyébként tavaszra elvándorolnak a mélyebb rétegekbe vagy megkötődnek elérhetetlenül. Az elfagyó takarónövények pedig pontosan a következő főnövény aktív periódusában adják le az elraktározott tápanyagokat, jelentős megtakarítást hozva a termelőnek. Ez viszont csak akkor igaz, ha a szántás teljes egészében ki van zárva és a forgatás nélküli művelés is minimális menetszámú, optimális technológia itt is a direktvetés. A forgatás nélkül dolgozó magyar termelőknek egyenlőre marad a szabálysértés, amennyiben szeretnék, hogy talajuk jobb legyen a takarónövények használatával.
Komposzt: a komposztnak nem tápanyagnak, hanem mikrobiális oltóanyagnak kell lennie, amely koncentrált formában tartalmazza a talajélet széles spektrumú változatosságát. A nitrogén csak akkor található meg benne szabadon nagyobb mennyiségben, ha éretlen vagy alacsony mikrobiális aktivitású komposzttal találkozunk. A magyar komposztálási gyakorlat számára azonban ismeretlen ez a felfogás, a komposztáló létesítmények fő célja a szerves hulladék mielőbbi eltüntetése, elsősorban szennyvíziszapra és kommunális zöldhulladékra épül a technológia. Ezzel viszont nem lehet elérni megfelelő mikrobiológiai összetételű komposztot, amellyel az elszegényedett talajéletű földeket be lehetne oltani. A baktériumtrágyák néhány törzse is alkalmatlan a talajélet stabilizálására, mert több százezer fajta mikroorganizmus van egy jó minőségű talajban, ott csepp a tengerben egy szárbontó baktériumtörzs. Funkcionális szempontból is problémás a bakteriális szárbontás, mert a hemicellulóz, cellulóz és lignin bontásában a gombáknak van jelentős szerepe a természetben, nem a baktériumoknak. A gombák azonban csak direktvetéssel művelt talajokban képesek úgy felszaporodni, hogy 2-3 hónap alatt számottevő mennyiségű szármaradványt képesek eltüntetni.
A komposzt alkalmazása alapvető fontosságú volna a talajélet változatosabbá és robosztusabbá tételében, felgyorsítja a kolonizálási folyamatot és már kipusztult törzsek pótlásával gazdagítja a talaj táplálékhálójának szolgáltatásait.
A direktvetésnek és forgatás nélküli művelésnek természetesen megvannak az árnyoldalai, az egyik ezek közül a kezdeti erős gyomosodás, azonban a talajélet javulásával ez a probléma is jelentősen csökken. Az árnyoldalak többsége a technológiák nem megfelelő alkalmazásából születnek, a direktvetés önmagában nem csodaszer, kizárólag úgy érdemes alkalmazni, ha a termelő megtanulja az ökológiai összefüggéseket és tudatosan alkalmazza a takarónövényeket, mulcsozást, változatos vetésforgót, mikrobiológiai oltóanyagokat és esetleg az állatokat is.
Egy ilyen rendszerben nagyon gyorsan várható a talaj szerkezetének és termékenységének változása.
A nagyon gyors fogalma a talaj természetes képződéséhez viszonyítandó – míg a természetben 100 év is kell egyetlen centiméter humuszos talaj létrejöttéhez, a talajmegújító rendszerben dolgozó termelőknél dokumentáltan már egy évtized alatt 30-40 cm mély humuszos talaj képződhet.
Ilyennel kevesen találkoztak még, ezért meseként értékelik az efféle híradásokat – szerencsére a Föld is már gömbölyű és nem teknősök hordják a hátukon, noha sokáig tartották magukat efféle elképzelések.
Az úttörő farmerok legtöbb esetben a tudomány előtt járnak, mert nem köti munkájukat a tudományos élet szigorú rendszere.
Ők csak teszik a dolgukat és direktvetéssel, takarónövényekkel új életre keltik a talajokat.
Úttörőnek lenni kellemetlen, mert mindenkit falu bolondjának néznek emiatt.
A legprogresszívebb direktvetéses farmer szomszédja is máig szánt, nem lát át a mezsgyén.
Kérdés, hogy akarunk-e látni vagy elég a vakhit?
Az írás elején említettem a Phylazonit felhasználói értékelését. A cég honlapján a hozamnövelés előkelő helyet foglal el – végülis mi másra van szüksége a termelőnek.
Hatalmas termésátlagok, rekordok sorakoznak az oldalon, amit a Phylazonit használatával értek el – azonban mit is mondtak a felhasználók a konferencián?
Két nagy felhasználó, Gyenei Ferenc a Dalmandi Mezőgazdasági Zrt.-től és Samu Gábor az Agro Delo Kft.-től egyaránt kimutathatlannak ítélte a Phylazonit hozamnövelő hatását, de hisznek benne. Azonban mindketten kiemelték, hogy a hozam lehet, hogy nem nőtt, azonban a talajművelés könnyebb lett. Valószínű, hogy a több éves, akár több, mint tíz éves, folyamatos szárbontó baktérium használata megemelte a mikrobiális tömeget, ezen keresztül az aggregátok képződését és javította a talaj szerkezetét. Érdekes kérdés volna, hogy a humusztartalom is pozitívan változott-e az elmúlt évek alatt, mert évenként kétszeri kijuttatás a több éves alkalmazással már számottevő növekedést mutathatna, ha valóban hatásos a készítmény. A humuszosodás folyamata azonban csak egészséges talajban zajlik, mert a lebontó törzsek mellett ott kell lenniük a humuszt építőknek is – a kettő nem ugyanaz.
A kérdés felmerül, hogy akkor miért is használják a szárbontókat, ha nem igazolódik a hozamnövelő hatása?
Samu Gábor több, mint tíz éve használ Phylazonitot és szinte minden gépén van kijuttató, az ő válasza egyszerű volt:
„És az, hogy most ez hat vagy nem hat. Hát én azt mondom, hogy valamiben hinni kell, tehát ez is az a kategória. De komolyan így van. Ilyet, hogy termésnövelő hatást én még soha nem tudtam kimutatni.“
Ha a hiten múlik a mezőgazdaság sikere, érdemes volna a szántás elhagyása után a forgatás nélküli művelés és direktvetés hitét is magunkévá tenni, hogy a magyar talajok valóban jobb állapotba kerülhessenek.
Csak rajtunk múlik talajaink sorsa és ehhez tanulni kell, megszabadulni a szokásoktól, hogy megforduljon a talajpusztítás spirálja.
Kishantos országában nem várhatunk az állami szervekre, hogy ebben segítségen nyújtsanak, de én szívesen segítek a technológiai váltás megtervezésében és végigvitelében.
Évek következetes munkájával mindenkinek jobb lehet a talaja, ezen keresztül stabilabb a hozama, egyre csökkenő költségekkel és munkaigénnyel.
A legjobb időpont a kezdéshez az aratás után lesz, közvetlen a kombájn után tarlóhántásnál már lehet szórni a talajépítő vetőmagkeveréket.
Hajrá!
Bejegyezte: Kökény Attila dátum: 9:18

2015. augusztus 24., hétfő

Esővízgyűjtés Irányelvei

Érdekes előadást lehetett a permafórum weblapjában olvasni amit mi is leközlünk: (E:H)
http://www.permaforum.hu/permaforum/index.php/forditasok/63-esoviz-gyujtes-iranyelvei
Írta: Gergő Székely, Forrás: Brad Lancaster - Rainwater Harvesting for Drylands and Beyond (Vol.2)


2015. augusztus 21., péntek

Zöld a brüsszeli lámpa a 70 milliárdos Duna-régiós program előtt

2015. augusztus 21. 
Elsősorban az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése, a Duna régió természeti és kulturális kincseinek megóvása, az összekapcsoltság fejlesztése és a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása áll az Európai Bizottság által ma elfogadott új "Duna transznacionális együttműködési program" középpontjában. A program az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) több mint 202 millió eurót, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA) pedig 19,8 millió eurót kap a Duna-medence területén megvalósuló transznacionális projektek céljára, összesen tehát mintegy 222 millió eurót, ami mai árfolyamon közel 70 milliárd forintot jelent. 
Az Európai Bizottság összefoglalója szerint a program az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának prioritásaival összhangban támogatja a transznacionális együttműködési projekteket. Földrajzi kiterjedése megegyezik a stratégia által lefedett területtel, azaz 9 uniós tagállam (Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia), valamint 3 Unión kívüli ország (Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegró) régióit foglalja magában. Moldova és Ukrajna ugyancsak támogatható lesz majd a program alapján, amint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből származó finanszírozás rendeződik.
Corina Creţu, regionális politikáért felelős uniós biztos a Duna transznacionális együttműködési program bizottsági jóváhagyásaként azt hangsúlyozta:
Nagy örömömre szolgál a program elfogadása. A programot annak érdekében dolgoztuk ki, hogy az a tematikus prioritásai és a stratégia irányításának támogatása révén hozzájáruljon az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának sikeres végrehajtásához. A feladata, hogy segítséget nyújtson a Duna régió országainak olyan kézzelfogható és pozitív hatású projektek kidolgozásához, amelyeknek köszönhetően ezen országok továbbra is vonzó helynek számítanak majd, ahol érdemes élni, tanulni, dolgozni, látogatást tenni és beruházni.
A ma elfogadott - négy tematikus prioritásra épülő - program nyomán az első pályázati felhívásokat 2015 őszén teszik közzé. A nyitórendezvényre szeptember 23-24-én kerül sor Budapesten.
A Duna transznacionális program irányító hatóságaként a budapesti Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalt jelölték ki. A projektpartnerek tevékenységének legfeljebb 84%-át társfinanszírozzák.

222 millió euró a Duna régión belüli együttműködési és támogatási projektekre
Mindenekelőtt az innováció és a vállalkozói készség ösztönzése, a Duna régió természeti és kulturális kincseinek megóvása, az összekapcsoltság fejlesztése és a karbonszegény gazdaság irányába történő elmozdulás támogatása áll az Európai Bizottság által elfogadott új "Duna transznacionális együttműködési program" középpontjában.
A program az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának prioritásaival összhangban támogatja a transznacionális együttműködési projekteket. Földrajzi kiterjedése megegyezik a stratégia által lefedett területtel, azaz 9 uniós tagállam (Magyarország mellett Ausztria, Bulgária, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Németország, Románia, Szlovákia és Szlovénia), valamint 3 Unión kívüli ország (Bosznia és Hercegovina, Szerbia és Montenegró) régióit foglalja magában. Moldova és Ukrajna ugyancsak támogatható lesz majd a program alapján, amint az Európai Szomszédsági Támogatási Eszközből származó finanszírozás rendeződik.
Corina Creţu, regionális politikáért felelős uniós biztos kijelentette: "Nagy örömömre szolgál a program elfogadása. A programot annak érdekében dolgoztuk ki, hogy az a tematikus prioritásai és a stratégia irányításának támogatása révén hozzájáruljon az Európai Unió Duna régióra vonatkozó stratégiájának sikeres végrehajtásához. A feladata, hogy segítséget nyújtson a Duna régió országainak olyan kézzelfogható és pozitív hatású projektek kidolgozásához, amelyeknek köszönhetően ezen országok továbbra is vonzó helynek számítanak majd, ahol érdemes élni, tanulni, dolgozni, látogatást tenni és beruházni."
Az EU az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) több mint 202 millió eurót, az Előcsatlakozási Támogatási Eszközből (IPA) pedig 19,8 millió eurót fordít a Duna-medence területén megvalósuló transznacionális projektek céljára.
Az első pályázati felhívásokat 2015 őszén teszik közzé. A nyitórendezvényre szeptember 23–24-én kerül sor Budapesten.
Háttérinformációk
A Duna transznacionális program négy tematikus prioritásra épül:
Innovatív és társadalmilag felelősségteljes Duna régió: az innováció, a tudástranszfer és a vállalkozói készség előmozdítása
Környezetbarát Duna régió: a Duna régió természeti és kulturális kincseinek megőrzése és kezelése
Jobban összekapcsolt és energiaügyi szempontból felelősségteljes Duna régió: fenntartható és biztonságos közlekedési rendszerek kifejlesztése, az energiahatékonyság előmozdítása
Megfelelően irányított Duna régió: támogatás az EU Duna-stratégiájának végrehajtásához, valamint a jogi és politikai keret javítása a fő társadalmi kihívások – például a munkaerő-piaci politikák, az oktatási rendszerek, a demográfiai változás stb. – megoldása érdekében
A Duna transznacionális program irányító hatóságaként a budapesti Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalt jelölték ki. A projektpartnerek tevékenységének legfeljebb 84%-át társfinanszírozzák.
Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) célja az Európai Unión belüli gazdasági és társadalmi kohézió erősítése az EU régiói közötti egyenlőtlenségek csökkentése révén. Az ERFA 2014–2020 között több mint 199 milliárd eurót ruház be az európai régiókban.
Az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA) pénzügyi és technikai segítséget nyújt a csatlakozásra váró országokban végrehajtandó reformok támogatásához. Az IPA-alapok építik az érintett országok kapacitását, így fokozatos, pozitív változásokat érnek el a régióban. A 2014–2020 közötti időszakban az IPA költségvetése mintegy 11,7 milliárd eurót tesz ki.
További információk

Agroerdészet külföldön, lehetőségek itthon – Dr. Borovics Attila előadásán jártunk

2015 máj. 21
2015. május 19-én Sopronban Dr. Borovics Attila, a NAIK-ERTI főigazgatója tartott élmény- és szakmai beszámolót az agroerdészet kapcsán szerzett külföldi tapasztalatairól. A Franciaországban és Törökországban eltöltött tanulmányutak értékes, számunkra is tanulságos példákban bővelkedtek. Az aktualitása pedig az az Európai Uniós forrás (4 milliárd Ft), melyet az erdészeti pályázatok körében kifejezetten agroerdészeti rendszerek kialakítására és tesztelésére lehet majd megpályázni 2020-ig.
Az így kialakított agrár területek legfontosabb feltétele, hogy legalább a felén mezőgazdasági termelést kell folytatni, miközben nem lehet több 200 faegyednél hektáronként. Ez utóbbi könnyen vállalható, hiszen a 9×11 m-es hálózat jelenti a 100 fa/hektáros egyedsűrűséget.
Az agroerdészeti rendszerek számos formája bizonyítja, hogy a kialakításuknak csak a fantázia és a szakértelem szabhat határt: erdő-szántó, erdő-legelő, védősávok, javított ugar, szórvány gyümölcsösök, stb.
Számos előnyös tulajdonságuk van, amelyek bizony elgondolkodtatják azokat a gazdákat, akik hosszú távon a termőföldből szeretnének megélni. Franciaországban több mint két évtizede rádöbbentek már arra, hogy elsősorban maga a termőföld és annak potenciálja az érték. Így ennek megőrzése, sőt növelése az egyik legfontosabb feladat. A domboldalban, rétegvonal mentén telepített fasorok megkötik a talajt, míg köztes műveléssel hasznosítható marad az a földterület, amin megmarad a termőréteg. A sajátos mikroklíma és az árnyalás miatt sokkal kevesebb vizet veszít a feltalaj. Egyes kutatásokból még azt is megtudtuk, hogy 1 hektár agroerdészeti üzemben kezelt területen annyi terményt és faanyagot lehet megtermelni, mint 0,8 hektár szántón és 0,6 hektár erdőterületen együtt. Ez az a pont, ahol a kedves olvasóközönségben talán megfogalmazódik a kérdést: „Miért nem így gazdálkodunk?”.
Az előnyöknek azonban még nincs vége. A lomb többlet-szervesanyagot jelent a talaj számára. A fasorok védik a talajt és a kultúrát is a perzselő napsütéstől, a széltől, miközben megfogják a vizet és nem adnak esélyt az eróziónak. A fa- és cserjefajok élőhelyként szolgálnak a károsítók természetes ellenségei számára. De a rontott, termőréteg nélküli talajainkat feljavíthatjuk például akácsorokkal, amelyek a gyökerükön található nitrogén megkötő baktériumok segítségével egyfajta természetes trágyázást végeznek a földben, miközben kifejtik árnyaló hatásukat, hullajtják lombjukat és nem utolsósorban méhlegelőnként szolgálhatnak. Ez természetesen csak egy lehetőség a sok száz, ha nem sok ezer közül.
De a faültetvények számára is nagy tartalékokat rejt a módszer. Az előadás során bemutatott nyarasban éppen a köztes mezőgazdasági művelés hatására húzódtak mélyebbre a nyárfák gyökerei. Gyökérfeltárásokkal bizonyították a kutatók, hogy míg egy nemes nyár konszociációban a felszín közelében indultak a vízszintes gyökerek, a búzával együtt művelt nyárfák esetében 2-2,5 méter mélyen indult el az oldalirányú gyökérfejlődés, ami nagyban segítheti nyarasaink túlélését.
Azok számára, akik a földből élnek, talán a legnagyobb segítséget az jelenti, hogy több lábra tudják állítani a gazdaságukat. Egy kukorica monokultúrával szemben, ahol 7 hónapig feketén, szántva szárad a termőrétegtől megfosztott föld, lehetőség adódik egy évben több kultúra termesztésére, legeltetésre, miközben faanyagot termelhet (pl. oszlopfának), gyümölcsöt takaríthat be, mézet állíthat elő és a sor még hosszú.
Láttuk, hogy vannak olyan termőhelyi viszonyok, amik indokolttá teszik az agroerdészetet. Azt is láttuk, hogy bizony, pénzben kifejezve is megéri. De egy olyan francia gazda történetét is meghallgattuk, aki azért váltott a hagyományos mezőgazdasági modellről, mert egészségileg nem bírta a sok vegyszert. És itt elérkeztünk a technológia egy újabb múlhatatlan előnyéhez, ez pedig a minőségi, vegyszermentes élelmiszer, ami manapság kitűnő reklám.
Kis hazánk, leginkább az a gyönyörű vidék nagyon sok kihasználatlan potenciált tartogat. Itt a lehetőség megdönteni azt a talán szándékosan elterjesztett tévhitet, hogy a magyar ember a földből, főleg kicsiben, nem tud megélni! Erre mi sem jobb példa, mint a török szociális háló agroerdészeti eleme?! Ott ugyanis nincs segély! Helyette viszont a rászoruló családok megkaphatják ingyen a fasorok közötti sávokat, amelyet megművelve, munkával biztosítják a megélhetésüket
Borovics Attila felhívta a figyelmet azokra az önerdősülő területeinkre, melyeket egyelőre még nem minősítettek át erdőművelési ágba, de már elindult valamiféle fás vegetáció felverődése a területen. Ezek a földek potenciálisan alkalmasak az agroerdészet számára, csak ki kellene használnunk.
Összefoglalva, ha egy agroerdészeti rendszert hozunk létre, akkor egy olyan gazdaságot építhetünk fel, amely több lábon áll, nincs kiszolgáltatva a szélsőséges időjárási viszonyoknak, jövedelmezőbb, egészségesebb termékeket állít elő, nem mellékesen pedig élhetőbb munkakörnyezet a benne dolgozóknak és örömforrás a gazdának, akinek büszkesége lesz egy ilyen, szakmai kihívásokkal teli, összetett rendszert működtetni.

Génmegörzés

2015. augusztus 20., csütörtök

Házépítés háromszázezer forintból?!

Balázs budapesti születésű városi ficsúr, akinek elege lett a tömegből, büdösből, és az értelmetlen mókuskerékből egy olyan iskolában, munkahelyen, aminek semmi értelme nem volt számára. Mint meséli: 
"Barátommal, és az ő feleségével két és fél éve hagytuk magunk mögött a várost, mostanra már mondhatom, hogy megvetettük a lábunkat. Négy és fél hektáros kis gazdaságunkban van erdő, kaszáló, némi kukoricás, sokféle haszonállat, saját magunknak ásott kút, néhány kis lakó- és melléképület, nincs viszont hitel, közmű, aszfaltút, traktor és sárga csekk. Még bőven van hova fejlődni, de úgy érzem, jó irányba tartok. A Gyüttment Fesztiválon arról tervezek beszélni, idáig hogyan jutottunk el. Előadásom során főleg a kiköltözés mikéntjére, és ennek anyagi oldalára koncentrálok. Nem állítom, hogy az összes jó válasz a tarsolyomban van, vagy hogy mindent utánam kéne csinálni, de a saját tapasztalataimat meg tudom osztani."
Nógrád, Csobánkapuszta

2015. augusztus 19., szerda

A jó cefrealap

2015. AUGUSZTUS 18.,  Valló László
A forró nyárban cukrosan érnek gyümölcseink, közülük a hullottak, hibásak (de nem fertőzöttek) kiválóan alkalmasak cefrének.
Ne feledjük azonban, hogy a gyümölcsből cefrét készíteni ugyanazt a kémiai folyamatot jelenti, mint a szőlőből bort erjeszteni. Ezért a gyümölcscefrét is hasonló gonddal készítsük, ha igazán jó pálinkát akarunk nyerni.

2015. augusztus 18., kedd

FARMER Expo Debrecenben, 2015

A Farmer-Expo Magyarország egyik vezető nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítása, mely első pillanattól kezdve céltudatosan az agráripari ágazatcsoport részeseinek és partnereinek igyekszik minél szélesebb körű és minél hatékonyabb lehetőségeket biztosítani a kapcsolatteremtésre, a kapcsolatok elmélyítésére, a megmérettetésre, egyszóval az előrelépésre.
A kiállítás ennek megfelelően fórumot biztosít a közvetlenül mezőgazdasági termeléssel foglalkozó, illetve az ehhez a szférához kapcsolódó, azzal partneri viszonyban álló hazai és külföldi cégeknek, vállalkozásoknak és szervezeteknek a termékeik, szolgáltatásaik bemutatására.
Emellett a program évről évre bővülő palettáján olyan szakmai rendezvények is szerepelnek, amelyek az egyes, szőkebb területein tevékenykedő szakemberek számára adnak módot az új, fontos ismeretek elsajátítására, a legújabb kutatási, termelési eredmények vagy egyéb, a gyakorlatban közvetlenül hasznosítható tapasztalatok megismerésére.
A Farmer-Expo helyszínéül 1993-tól minden évben a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központ szolgál. Az intézmény megalapítása óta eltelt több mint 140 év alatt létrejött egy olyan korszerű intézmény, amely mára az ország egyik legnagyobb tudományos mezőgazdasági és vidékfejlesztési központjává vált, és emellett egy csodálatos természeti környezetben fekszik.
Mind a területet, mind a résztvevők számát és színvonalát tekintve dinamikusan fejlődött a kiállítás 1999-ig, amikor is - a rendezvény sikerén felbuzdulva - a kiállítási terület iránt más kiállításszervező cégek is érdeklődni kezdtek. Ez és a nehéz gazdasági év együttesen közrejátszottak abban, hogy egy kb. 30%-os csökkenést realizáljon a Farmer-Expo a terület nagyságban és egy 20%-os csökkenést a kiállítói létszámban. 2000-ben a négyévente megrendezésre kerülő OMÉK mérsékelte az érdeklődést, ennek ellenére mintegy 10%-kal növekedett a kiállítás az 1999. évihez képest. A 2001. évi kiállításon 40%-os terület-növekedést (12.197 m2-ről 17.000 m2-re nőtt a kiállítási terület nagysága), valamint közel 12%-os kiállítói létszám növekedést (369-ről 412-re nőtt a kiállítók száma) regisztrálhattunk a 2000. évihez képest. Ez a növekedés 2002-ben és 2003-ban is folytatódott. 2004-ben az uniós csatlakozással kapcsolatos kivárás és a kiadások mérséklése jellemezte a cégeket, ami a kiállítók számának kismértékű csökkenésével járt. 2005-ben az eddigi hagyománytól eltérően június elején került megrendezésre a kiállítás, mely a szokatlan időpont ellenére is sikeres volt.
2006-tól a kiállítók és a szakma igénye alapján az augusztus végi - szeptember eleji új időpontot kívántuk meghonosítani. Ebben az évben indult útjára az I. HORTICO Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Szakkiállítás is, amely hiánypótló jelleggel a kertészeti ágazat számára biztosít átfogó szakmai fórumot.
A vadgazdálkodásnak szoros kapcsolata van a mezőgazdasággal, így a Farmer-Expóra látogatók nagy részének közelebbi kapcsolata van a vadászattal, illetve a horgászattal, hiszen a mezőgazdasági gazdálkodók igen nagy része vadász, vagy horgász; így a potenciális látogatói kör jelen van a kiállításon. Ebből adódóan, 2009-ben szintén hiánypótlásként először rendeztük meg a VADÁSZexpo Vadászati, Halászati, Természetjáró Szakvásárt, mely a Farmer-Expo társrendezvényeként kétévente kerül megrendezésre. Célja a természet, a környezet és az állatvilág szeretetének, védelmének, a vadgazdálkodásnak, a vadászati kultúrának, a horgászatnak és a táplálkozás élettanilag kiváló hatású vad- és halételeknek a népszerűsítése a városi emberek körében.
A növekvő kiállítás kapcsolódó rendezvényei között a nemzetközi üzletember-találkozóktól a növénynemesítő szimpóziumokon keresztül az agrárpolitikai fórumokig a legkülönbözőbb események is megtalálhatóak.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége a Farmer-Expo-t a hivatalos tenyészállat bemutató rendezvényeként ismeri el.
1994 óta, amikor a sertés első állatfajként jelent meg a kiállításon, évről évre tudatosan egy-egy állatfajjal bővült az állattenyésztési kiállítás. A 2001-ben bemutatásra került állatfajokkal (sertés, ló, szarvasmarha, baromfi, juh, kecske, nyúl és hal) a Farmer-Expo nyújtotta a legszínesebb állattenyésztési kiállítást az országban.
A kiállítás szakmai program tematikájára jellemző, hogy minden évben kiemelésre kerül egy-egy, az agráriumot érintő kérdés, melyet konferencia keretében, külföldi szaktekintélyek bevonásával vitatnak meg a hazai szakemberek. A szakmai rendezvényeket minden évben gyakorlati bemutatók, üzletember-találkozók és termékbemutatók színesítik. Az állattenyésztési kiállítást európai színvonalú szarvasmarha, ló, sertés, és juh showbírálat teszi még értékesebbé.
Programok:

2015. augusztus 19. szerda
• 10.00: A kiállítás megnyitója, termékdíjak átadása
Helyszín: Magház előtti szabad terület
• 11.00: Holstein – fríz egyéni és ivadékcsoport show bírálat
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 11.00: Nyilvános sertésbemutató és bírálat
Helyszín: Sertés pavilon
• 11.30: Juh – kecske tenyészállat és fajtabemutató
Helyszín: Juh-kecske pavilon
• 13.00: Ló szabadon ugratás I. előszűrő
Helyszín: Állattenyésztési bemutató terület mellett
• 13.30: Jersey show bírálat
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 14.00: Gyakorlati szántóföldi bemutató
Helyszín: Debreceni Egyetem ATK, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Kismacsi Kísérleti Telep
• 14.00: Magyar – Ukrán üzletember találkozó
Helyszín: MAG -ház földszinti aula
• 14.30: Négyes-fogatok akadályhajtás bemutatója
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 15.00: Ló tenyészállat felvezetés
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 15.30: Magyar népi fogatkultúra élőben
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 16.30: Ember- és lóerők vetélkedője
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 17.00: Roven csikók bemutatója
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 17.30: Zenés négyes-fogat karusszel
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
2015. augusztus 20. csütörtök
• 10.05: Kutya agility bemutató
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 11.00: Az állattenyésztési kiállítás eredményhirdetése, díjkiosztás
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 11.00: Agri – Corn Kft. – partnertalálkozó „Kukoricatermesztés aktualitásai”
Helyszín: „K” pavilon
• 13.00: Ember- és lóerők vetélkedője
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 13.30: Ló tenyészállat felvezetés
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 14.00: Gyakorlati szántóföldi bemutató
Helyszín: Debreceni Egyetem ATK, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Kismacsi Kísérleti Telep
• 14.30: Szarvasmarha csülökápolási bemutató
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 15.00: Korlátugratás különböző fajtájú és marmagasságú lovakkal
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 15.40: Magyar népi fogatkultúra élőben
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 16.20: Ló felvezető verseny I. forduló
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 17.00: Szarvasmarha közönségprogramok
Helyszín: Szarvasmarha pavilon
• 17.20: Roven csikók bemutatója
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 17.40: Zenés négyes-fogat karusszel
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
2015. augusztus 21. péntek
• 10.00: Vakvezető kutyák bemutatója
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 10.20: Ló tenyészállat felvezetés
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 10.30: Zöldség- gyümölcstermelés fejlesztési kilátásai, 2014-20 pályázati lehetőségek tükrében
Helyszín: „K” pavilon
• 11.00: Ember- és lóerők vetélkedője
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 13.00: Allergénmentes élelmiszerek kezelése a közétkeztetésben
Helyszín: MAG-ház
• 11.30: Szarvasmarha fajtabemutató
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 13.00: Ló szabadon ugratás II. előszűrő
Helyszín: Állattenyésztési bemutató terület mellett
• 13.00: Szarvasmarha felvezetők ügyességi versenye
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 14.00: Gyakorlati szántóföldi bemutató
Helyszín: Debreceni Egyetem ATK, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Kismacsi Kísérleti Telep
• 14.00: Sertéstenyésztési fórum „A magyar sertés jövője”
Helyszín: Sertés pavilon
• 14.00: Tejtermelési konferencia „Van-e jövője a magyar tejtermelésnek?”
Helyszín: K pavilon  
• 15.00: Négyes-fogatok akadályhajtás bemutatója
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 16.00: Ló felvezető verseny II. forduló
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 16.00: Telepvezetők eszmecseréje az elmúlt 2 év sikerével és kudarcával
Helyszín: Szarvasmarha pavilon mögötti szabad terület
• 16.30: Magyar népi fogatkultúra élőben
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 17.00: Szarvasmarha közönségprogramok
Helyszín: Szarvasmarha pavilon
• 17.10: Roven csikók bemutatója
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 17.30: Zenés négyes-fogat karusszel
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér

2015. augusztus 22. szombat

• 10.00: Kutya agility bemutató
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 10.30: Szarvasmarha fajtabemutató
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 11.00: Juh – kecske tenyészállat és fajtabemutató
Helyszín: Juh-kecske pavilon
• 11.30: Szarvasmarha közönségprogramok
Helyszín: Szarvasmarha pavilon
• 11.30: Ló tenyészállat felvezetés
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 13.00: Ember és lóerők vetélkedője
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 13.30: Roven csikók bemutatója
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 14.00: Gyakorlati szántóföldi bemutató
Helyszín: Debreceni Egyetem ATK, Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézet Kismacsi Kísérleti Telep
• 14.00: Korlátugratás különböző fajtájú és marmagasságú lovakkal
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 15.00: Ló szabadon ugratás döntő
Helyszín: Állattenyésztési bemutató terület mellett
• 16.00: Ló felvezető verseny döntő
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 17.00: Magyar népi fogatkultúra élőben
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér
• 17.30: Zenés négyes-fogat karusszel
Helyszín: Állattenyésztési bemutató tér

2015. augusztus 14., péntek

Mezőgépraktár 1900 körül


2015. augusztus 9., vasárnap

Talléros Falunap Földes, 2015 aug 21.

Egész nap változatos programokkal várjuk Kedves Lakosainkat.Cím: Szabadidőközpont, Földes, Hungary
Szervező: Földes Nagyközség Önkormányzata
Kezdete: 21.08.2015 11:00 Vége: 21.08.2015 23:50
Szeretettel várunk kicsiket és nagyokat 2015. augusztus 21-én,
az egész napos, változatos programokban bővelkedő
TALLÉROS FaluNAP-ra.

Kohéziós politika 2014 -2020

Évi végrehajtásának támogatására szolgál. Összességében az átstrukturált kohéziós politika mintegy 351,8 milliárd eurót[1] biztosít az európai régiókba, városokba és a reálgazdaságba történő beruházások céljára. Ez képezi majd az EU fő beruházási eszközét, amely lehetővé teszi az Európa 2020 célkitűzéseinek elérését: a növekedés elősegítését és a munkahelyteremtést, az éghajlatváltozással és az energiafüggőséggel szembeni küzdelmet, a szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentését. Ennek érdekében az Európai Regionális Fejlesztési Alapot a fő kihívásokra összpontosítják majd, ideértve a kis-és középvállalkozások támogatását, amelyek tekintetében a célkitűzés szerint a támogatás összege a hét év alatt megduplázódik (70 milliárd euróról 140 milliárd euróra). Erősödik az eredményorientáltság és az új, teljesítéshez kötött tartalék az összes európai strukturális és beruházási alap vonatkozásában, ami ösztönzi a projektek hatékonyságát. Végül a kohéziós politika, a vidékfejlesztés és a halászati alap hatékonysága a gazdasági kormányzással is összefügg majd, előmozdítva, hogy a tagállamok igyekezzenek megfelelni az európai szemeszter keretében közzétett uniós ajánlásoknak.
[1] Folyó árak. 2011.
Az EU kohéziós politikájának átstrukturálása, hogy a lehető legnagyobb hatást fejtse ki a növekedésre és munkahelyteremtésre: A reform 10 pontban

Az EU kohéziós politikájának átstrukturálása, hogy a lehető legnagyobb hatást fejtse ki a növekedésre és munkahelyteremtésre: A reform 10 pontban
A 2014–2020-as uniós költségvetés szerint a kohéziós politika 325 milliárd eurót ruház be Európai tagállamaiba, régióiba és városaiba, hogy ezáltal megvalósulhassanak a növekedéssel és munkahelyteremtéssel kapcsolatos uniós szintű célkitűzések, és kezelni lehessen az éghajlatváltozás, az energiafüggőség és a társadalmi kirekesztettség okozta problémákat. Számításba véve a tagállamok nemzeti hozzájárulásait és a pénzügyi eszközök tőkeáttételi hatását, az összhatás várhatóan meghaladja majd az 500 milliárd eurót. A kohéziós politika reformja biztosítani fogja e beruházások maximális hatását, az egyes régiók és városok egyedi szükségleteihez igazodva. A reform kulcselemei a következők:
1. Beruházás valamennyi uniós régióba és a támogatás szintjének és a nemzeti hozzájárulás mértékének (társfinanszírozási arány) hozzáigazítása az egyes régiók fejlettségi szintjéhez:
Kevésbé fejlett régiók (GDP < az EU-27 átlagának 75%-a)
Átmeneti régiók (GDP az EU-27 átlagának 75%–90%-a között)
Fejlettebb régiók (GDP > az EU-27 átlagának 90%-a)
2. A forrásoknak a kulcsfontosságú növekedési ágazatokban történő célzott felhasználása: Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) keretében történő beruházások 4 kulcsprioritásra összpontosulnak majd: innováció és kutatás, digitális menetrend, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatása és karbonszegény gazdaság, az adott régió kategóriájától függően (kevésbé fejlett régiók: 50%, átmeneti régiók: 60%, fejlettebb régiók: 80%). Megközelítőleg 100 milliárd eurót fordítanak ezekre az ágazatokra, amelyből legalább 23 milliárd euró a karbonszegény gazdaságra történő átállás (az energiahatékonyság és a megújuló energiák) előmozdítására szolgál. Ezzel összefüggésben az ERFA-forrásokat különálló kötelezettségvállalások formájában ítélik oda (kevésbé fejlett régiók: 12%, átmeneti régiók: 15%, fejlettebb régiók: 20%).
Hozzávetőlegesen 66 milliárd euró a prioritást képező transzeurópai közlekedési vonalakra és a Kohéziós Alapon keresztül megvalósítandó kulcsfontosságú környezetvédelmi infrastrukturális projektekre irányul.
Az Európai Szociális Alapon (ESZA) keresztül a kohéziós politika jelentősen hozzájárul majd az uniós prioritások megvalósításához a foglalkoztatás területén, például képzések és az egész életen át tartó tanulás, az oktatás és a társadalmi befogadás révén (minden tagállamban az ESZA legalább 20%-át e célkitűzés támogatására kell felhasználni). Az ESZA-forrásokat az egyes tagállamok szükségleteinek megfelelően állapítják meg egy előre meghatározott minimum szerint, minek következtében a teljes összeg legalább 70 milliárd eurót tesz ki. Az ESZA-hoz kapcsolódó és legalább 6 milliárd eurót jelentő új ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az ifjúsági garancia végrehajtásának támogatására szolgál.
3. Világos, átlátható, mérhető célok és célkitűzések az elszámoltathatóság és az eredményesség érdekében: Az országoknak és régióknak már a kezdet kezdetén be kell jelenteniük, milyen célkitűzéseket kívánnak megvalósítani a rendelkezésre álló forrásokból, pontosítva, hogy miként mérik majd az e célok irányába történő előrelépést. Ez lehetővé teszi a rendszeres ellenőrzést és a pénzügyi források felhasználási módjáról szóló vitát. Így az időszak vége felé kiegészítő forrásokat lehet majd rendelkezésre bocsátani a jobban teljesítő programok számára (ún. teljesítéshez kötött tartalék).
4. Feltételrendszer bevezetése a források célba juttatása előtt a beruházások hatékonyságának fokozása érdekében. Például az „intelligens szakosodási” stratégiák az egyedi erősségek és potenciál azonosítása céljából, a vállalkozásbarát reformok, a közlekedési stratégiák, a közbeszerzési rendszerek javítását célzó intézkedések, a környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés, az ifjúsági munkanélküliség és az iskolai lemorzsolódás visszaszorítására vagy a nemek közötti egyenlőség előmozdítására kidolgozott stratégiák, valamint a megkülönböztetésmentesség egyaránt ilyen szükséges előfeltételt jelentenek.
5. Közös stratégia meghatározása a jobb koordináció és a kevesebb átfedés érdekében: A közös stratégiai keretnek köszönhetően javítható az európai strukturális és beruházási alapok (ERFA, Kohéziós Alap és ESZA, úgy mint a kohéziós politika keretébe tartozó három alap, valamint a vidékfejlesztési és halászati alapok) közötti koordináció. Ez a keret ugyanakkor biztosítja a többi uniós eszközzel – például a Horizont 2020 keretprogrammal, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel vagy a foglalkoztatás és a szociális innováció európai programjával – való jobb kapcsolatot.
6. A bürokrácia csökkentése és az uniós beruházások felhasználásának egyszerűsítése a valamennyi európai strukturális és beruházási alap esetében alkalmazandó közös szabályrendszer, valamint egyszerűbb beszámolási szabályok, célzottabb jelentéstételi kötelezettségek és a digitális technológia („e-kohézió”) fokozottabb használata révén.
7. A szakpolitika városi dimenziójának fokozása az ERFA keretében a városokban lévő integrált projektek céljára – a városi területek fejlesztését célzó egyéb kiadásokon túlmenően – elköltendő források minimális összegének meghatározásával.
8. A határokon átnyúló együttműködés erősítése és a határokon átnyúló nagyobb számú projekt elindításának megkönnyítése. Ezenfelül annak biztosítása, hogy a nemzeti és regionális programok támogatják a makroregionális stratégiákat, köztük a Duna- és a Balti-tenger-stratégiát.
9. Annak biztosítása, hogy a kohéziós politika szorosabban kapcsolódik a tágabb értelemben vett európai uniós gazdasági irányításhoz: A programoknak összhangban kell állniuk a nemzeti reformprogramokkal és foglalkozniuk kell az európai szemeszter során közzétett országspecifikus ajánlásokban azonosított megfelelő reformokkal. A Bizottság szükség esetén – az ún. „makrogazdasági feltételek” záradék alapján – felkérheti a tagállamokat a programjaik oly módon történő kiigazítására, hogy azok támogassák a kulcsfontosságú strukturális reformokat. A Bizottság végső eszközként felfüggesztheti a finanszírozást, amennyiben a gazdasági ajánlásokat ismételten és súlyosan megsértik.
10. A pénzügyi eszközök fokozottabb használatának ösztönzése, hogy ezáltal javuljon a kkv-k támogatása és hitelhez való hozzáférése: A kölcsönöket, garanciákat és a saját/kockázati tőkét uniós forrásokból, közös szabályok alkalmazásával támogatják, azok felhasználási körének kiterjesztése és különféle ösztönzők nyújtása (pl. magasabb társfinanszírozási ráták) mellett. Azáltal, hogy a hangsúlyt a kölcsönnyújtásra helyezik a támogatások helyett, várhatóan javul a projektek minősége és visszaszorítható a támogatásoktól való függőség.

Európa Vidék Parlamentje 2015 nov 4-7

Programme European Rural Parliament 2015 Gatheringto be held at Schärding, Upper Austria, 4 to 6 November 2015
Provisional programme
Sunday to Tuesday
1-3 November ‘Spider’ of cross-border traveling workshops from(e.g.) Prague, Warsaw, Budapest, Vienna, Ljubljana, reaching Schärding evening of 3 November
Tuesday
3 November Afternoon/evening Arrivals of participants who opt for field visits
Reception/registration + dispersal to accommodation
No communal catering
Wednesday
4 November 09.00 Formal greeting to field-visit participants
09.30-18.00Field visits
Afternoon/evening Arrival of other participants
Opportunity to mount displays in the ‘Ideas market’
19.30 shared supper in Marquee, Schärding town square
Thursday
5 November from 08.30 Registration
09.30 Plenary session
– Formal welcome by co-initiators and Austrian hosts
– Self introduction (very brief) by national delegations
– Explanation of programme
10.30-11.00 Coffee break
11.00-12.30 First session of thematic workshops (focused on the draft Manifesto and Report)
12.30-14.30 Lunch break and ‘Ideas market’
14.30-16.00 Second session of thematic workshops
16.00 onwards Tea and ‘Ideas market’ + spontaneous group discussions Rapporteurs gather to improve the Manifesto and report
18.00 Buses leave to take participants to the Danube harbour
18.30 to 21.00 Danube cruise, with reception, dinner, music and entertainment
Friday
6 November 09.30 Plenary session :
– Presentation of case studies
– Explanation of Manifesto and of post-Gathering action proposed by co-initiators
10.30-11.00 Coffee break
11.00-12.30 General discussion
12.30-14.30 Lunch break and ‘Ideas market’
14.30-17.30 Plenary session :
– Line-by-line discussion and finalisation of the Manifesto
– Reactions by Ministers and others
– Commitments and closure
Evening Informal gathering in the Marquee
Departures
Saturday
7 November Optional guided tour of Schärding and surrounding rural area for those who wish. Departures

Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés (CLLD)

A LEADER helyi fejlesztési megközelítés egy közösségi kezdeményezés, amelyet az Európai Bizottság indított el 1991-ben. Célja, hogy olyan módszert adjon az EU vidéki közösségeinek kezébe, amelynek segítségével helyi partnerek vonhatók be az adott térség jövőbeli fejlesztésébe. A LEADER-megközelítést nagy érdeklődéssel fogadták az EU-ban és azon túl, nemcsak a vidéki, hanem a városi és a tengerparti területeken egyaránt.
A LEADER első generációi különálló közösségi kezdeményezésként részesültek az uniós strukturális alapok támogatásában. A LEADER program a 2004-2006 közötti időszakban lépett „érett" szakaszba, és 2007 óta az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) keretében történik társfinanszírozása.
Bár a LEADER az uniós intézmények és az összes kapcsolódó érdekelt teljes támogatását élvezi, mégis elismerték, hogy nem aknázta ki annak lehetőségét, hogy átfogóan integrálja a helyi igényeket és megoldásokat a helyi fejlesztési stratégiákba. Ezért annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a vidéki térségek számára a több ágazatra kiterjedő igények jobb figyelembe vételét, javasolták, hogy a jövőben a LEADER lehetőséget nyújtson az egyéb uniós alapok által is támogatott, több alapból finanszírozott helyi fejlesztési stratégiák megvalósítására.
A több alapból finanszírozott LEADER-megközelítést „közösségi szinten irányított helyi fejlesztés" (CLLD) néven emlegetik. A 2014 és 2020 közötti időszakban a CLLD (LEADER) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott vidékfejlesztési programok kötelező része marad, míg opcionális részét alkotja majd az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) által nyújtott támogatásoknak. Az integrált helyi fejlesztési stratégiák (HFS) és tevékenységek koherenciájának biztosítása érdekében, a „közös stratégiai keret" értelmében, közös szabályokat kell alkalmazni ezeknél az alapoknál.
Ha szeretné mélyebben tanulmányozni a CLLD tevékenységét, akkor tekintse meg az alábbi tájékoztatókat:
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság
Jogi javaslatok a 2013 utáni közös agrárpolitikához, ideértve a vidékfejlesztési támogatásra vonatkozó javaslatot
Európai Vidékfejlesztési Hálózat műhelye a közösségi szinten irányított helyi fejlesztésről
Regionális Politikai Főigazgatóság
A közösségi szinten irányított helyi fejlesztés megvalósítása a városokban: az URBACT tanulságai
PDF formátumban is letölthető: [PDF]
Tengerügyi és Halászati Főigazgatóság
Olasz fordításban is rendelkezésre áll.

LEADER kapu
A LEADER (francia betűszó: Liaison Entre Actions pour le Developpement de l’Economie Rurale, amelynek jelentése: kapcsolatok a vidéki gazdaság fejlesztési intézkedései között) egy helyi fejlesztési módszer, amelynek segítségével a helyi szereplők egy adott területet annak belső fejlődési lehetőségeire támaszkodva fejlesztenek. A LEADER-megközelítés a 2007–2013-as időszakban az uniós vidékfejlesztés négy tengelyének egyikét alkotja. Ebben a fejezetben a LEADER-re vonatkozó valamennyi fontos információt megtalálja, ha rákattint az alábbi ikonokra.
LEADER eszköztár
Az eszköztár támogatja a vidékfeljesztésben érdekelt feleket a LEADER vérehajtása soránTovább...
Európai regisztrált helyi akciócsoportok (HACS) adatbázisa, azok stratégiai témái, elérhetőségi adatai és a HACS-térkép.Tovább...
LEADER fókuszcsoport
Információk a következő témákat feldolgozó négy fókuszcsoportról: alulról felfelé építkező megközelítés, innováció, együttműködés és helyi fejlesztési stratégiaTovább...
További tájékoztatás
Információk a LEADER jelenlegi programidőszakban történő megvalósításáról, valamint az azt megelőző LEADER programokról.Tovább...
Média és események
A LEADER európai aktuális helyzetére vonatkozó információk és a LEADER tevékenységét bemutató audiovizuális anyagok.Tovább...

/hu/file/06hupng06_hu.png

Gyakorlati információk és eszközök a transznacionális együttműködési projektek felállításához és megvalósításához.Tovább...
Clld