Az eltelt pár év azt bizonyította, hogy a HANGYA Gazda hasznos a vidéken gazdálkodók számára, viszont még kevésbé ismert. A régi Kerbarátok Lapja szerkesztői közül egy páran eltávolódtak az Erdélyi Gazda hasábjain mellékletként megjelenő, de hasonló tartalmat adó kiadványtól. Szeretnék a régi csapatot összehozni, akik a 90-es évek elején a Kertbarátok Lapját készítették. Igaz a régiek közül a Veres családhoz tartozók megmaradtak az Erdélyi Gazda lapnál. Elég sokszor eltévelyednek, mint ahogy nem is olyan rég olvashattuk a dr. Veress Éva könyvében, hogy "elfelejtette", hogy ki is volt a Kertbarátok lapjának a kiadója illetve, hogy a lapot nem egy névtelen cég adta ki, hanem az Athos lapkiadó kft.
A dolgok pikantériája pedig az, hogy nem csupán feledékenységről van szó, hiszen a wiki-ben is megjelent szócikkben a dr. T.Veress Éva munkásságában meg van emelítve ugyan, hogy a Kertbarátok Lapja szerkesztője is volt, de nem a valóságnak megfelelően azt a lapot aminek a munkatársa volt a Kertbarátok Egyesület kiadványaként tünteti fel, ami azért sem valós, mert az egyesület jóval a lap beindulása után alakult és a lapot az 1990-ben megalakult Athos lapkiadó Kft jelentette meg.
Persze lehet nem emlékezni, de a mobil telefonok világában szinte pár perc alatt meg lehetett volna kérdezni azt, aki a kiadó cég vezetője volt, pontosabban Horváth Zoltán úrat. Mi is hozzá fordultunk:
- Tisztelt igazgató úr örvendek, hogy elfogadta kérésünket és a majdnem 30 éve történtekről, együtt leporolhatjuk port és az emlékzetet is letisztázhatjuk. Úgy tudjuk, hogy ön kereste meg a Veress István profeszort és felkérte, hogy legyen Kertbarátok Lapja felelős szerkesztője. Vagy tévednénk?
- Köszönöm a kérdését, de egy kissé pontatlan. Veress István nyugalmazott professzort nem én kerestem meg, hanem a lánya dr. T.Veress Éva, akivel az egyetemen sok éven át egy kollektívában dolgoztam a Fizika Kar kutatólaborjában, majd a Környezettudományi és Környezetmérnöki Karon is kollegák voltunk. Ismertem, hogy biokertészet híve ezért tetszett, hogy az ajánlatomat nem csak elfogadta, hanem ki is egészítette azzal, hogy a férjét a Tótfalusi Adalbert urat még főszerkesztőnek is beajánlotta. Igy egyszerre három szakmabelivel bővült a szerkesztőségi gárda.
- Az első lapszám még 1991-ben jelent meg.
- Igen, a jövő évben ünnepelhetnénk meg a Kertbarátok Lapja kiadvány 3 évtizedes létezését.
- Havilapként indult és kis formátuma ellenére hagyon hamar közismertté vált, milyen áldozatokat követelt Öntől?
- Inkább nem szeretnék erről beszélni, hiszen nem volt éppen kényelmes út, amelyen a kis közösség elindult. Sok pénzt kellett belefektetnem, és sajnos sok esetben a meg nem értés és az irigység volt a fizettségem, sőt amikor már elértük az 5000-es példány-számot rá kellett döbbenem, hogy nem nagyon van elismerve, és csak kevés elismerést kapott, kaptam. Igaz nem is nagyon kerestem ezt... A kis csapatba sikerült több egyetemi tanárt bevonnunk, amit főleg a dr.T.Veress Éva édesapjának és Farkas Zoltánnak, az RMGE akkori ügyvezető alelnökének köszönhetek.
- Igen olvastam, hogy az Agronómia tanerői közül szinte az egész csapattól sikerült cikekket kapni.
- Igen. Amikor a dr. Pap István a kis lapot meglátta nagyon megörvendett és dicsérni kezdte a Veress Családot , mert nem tudta, hogy nem Ők, hanem én vagyok úgy a kiadó, mint az Athos kft tulajdonosa is. Nem igen értette, hogy én mint fizikus miért akarok a mezőgazdasággal foglalkozni...
Aztán a személyemmel kapcsolatosan csak akkor enyhült meg, amikor végül is megtudta, hogy újraindítottam az Erdélyi Gazda lapot is. Akkor Makkai Józsefet kértem fel a főszerkesztőnek, amit Ő el is vállalt.
- Ez már a 1993-as őszén történt, így valószínű, hogy nem volt nagy örőmmel fogadva.
- Nem mindenkinek tetszett! De hallgatólagosan elfogadta mind a két szerkesztőség, a másiknak a létezését.
- Komoly performansznak számíthatott, hogy egy kis kft két lapot is ki tudott adni! Miből?
- Igen sokan kérdezték már tőlem, de amikor kitudódott, hogy az egyesület nem igen tudja támogatni a közös kiadványt, akkor magamra maradva döntenem kellett, mert időközben a Makkai kolléga is elment tőlünk, amikor arról tárgyaltunk, hogy a két lap helyett legyen egy összevont kiadványunk amit az RMGE-vel közösen az ATHOS kft adjon ki.
- Időközben voltak nem kívánatos jelenségek is, főleg a Makkai úrral kapcsolatosak...
- Erről nem akarok semmit sem mondani, mert elmúlt dolgok közül sok már érvényét vesztette!
- Mégis a változások szele előre megérezhető volt.
- Makkai úr sokat tett azért, hogy a laphoz kerüljenek a támogatási pénzek és sok reklámot is hozott a lapszámokhoz, amikor a szines borítóval készítettük a kiadványt. Igaz ugyan, hogy megkapta a reklámok után járóösszegek 20 %-át, de úgy találta, hogy keveset kap a munkájához képest...
- Ez is egy olyan ok volt, amiért aztán elment a laptól...
- Jól mondja "ez is"...
- Tehát mégis kiderül, hogy mi is történt?
- Sajnos a lapegyesítés után egy kicsit negatív helyzetbe kerültem, mert időközben sem a Veress családnak és sem Makkainak nem tetszhetett, hogy a két lapot összevontam, "egyet fizet kettőt kap" szlogen mentén. Az Erdélyi Gazda belső 8 oldala a Kertbarátok Lapja felülete lett míg a többi 24 oldalt a gazdáknak szánt oldalak tették ki.
- Vagyis nem érthették, hogy mind a két lap olvasó táborának más féle igénye lehet.
- Igen a Kertbarátok Lapja olvasó tábora inkább a városi kerttulajdonosokat, míg az Erdélyi Gazdának inkább a vidéki gazdatársadalmat elégíthette ki.
- Még is az olvasószám havonta növekedett!
- Ez valóban így volt, de ez annak volt az eredénye, hogy 100-150 lapot szórtunk szét ingyenesen az író-olvasó találkozásokon és a lapkihordáskor. Ez azt eredményezte, hogy az olvasói szám megduplázódott és tíz ezer fölé ugrott.
- Vagyis el tudta látni az igények mellett a szerkesztő gárda fizetésére is jutott.
- Igen 7 tagú volt a csapatunk.
- Végül is mennyibe került a két lap induló összege?
- Sokba. De a lényeg nem ez, hanem az, hogy még Makkai idejében sikerült a kormánytól az RMDSZ-nek adott pénzalapokból, annyit elkülönítettnünk, hogy a nyomtatási költségeket onnan fizették ki az RMGE közvetítésével.
- Vagyis elképzelhető, hogy ezért is haragszanak Önre a szövetségi vezetők...
- Ezt nem merném így állítani... Annak ellenére, hogy a lap kapott támogatást, az Erdélyi Gazdába mindig visszapörgettem a nyereség javát! Ezért és emiatt nyugodtan alszom.
- Akkor hogyan magyarázná, hogy annak ellenére, hogy több évig kaptak az HANGYA által kiadott lapok támogatást, aztán hirtelen letiltották az egyesületi sajtó támogatását...
- Valóban több éven át a Communitas Alapítvány, Sajtó kurratóriuma támogatta a HANGYA kiadványait.
Érthetetlen módon, amikor az új szövetségi ügyvezető lett a sajtó kurratórium elnöke hirtelen nem volt már arra alap, hogy az addigi támogatást megkapjuk. Ez van tudomásul vettük. Ennyi!
- Térjünk vissza az Erdélyi Gazda laphoz. Makkai elment és maradt a Tótfalusi társfőszerkesztőnek?
- Időközben sikerült megnyerjem Horváth Arany novellaírót hogy legyen az Erdélyi Gazda társfőszerkesztője, aki örömmel el is fogadta. Igy két alapemberrel gazdagodott a lap.
- Ekkor már együtt volt a két lap?
- Igen és a pénzalapnak egy része is nagyobb lett, mert Horváth Aranynak sok pártolója volt. Itt jegyzem meg, hogy a csehországi ismerőse több mint tíz tonna papírral támogatta a lapunkat. Viszont szükség volt egy állattenyésztő szakemberre, aki a cikkeket át tudta nézni és véleményezni.
- Ekkor került a lapjukhoz Sebestyén Csaba?
- Nem még volt más próbálkozásunk is, akit Balogh professzor úr ajánlott, egy állatorvos, akit ismertem a gyergyói Agrocaritas alkalmazottjaként. Ő a Gépkörök elterjesztésében segítette Bart Ottó plébánus urat, aki az Agrocaritast kigondolta és működtette. Sajnos a nagy távolság miatt elég rövíd lett az együttműködésünk annak ellenére, hogy a LAM Alapítvány által adott pénzösszegből egy kis könyv is elkészült számára.
- Miért kapta a lap azt a pénzt?
- A LAM Alapítvánnyal több éven át szervezett közösen az RMGE gazdaképzéseket. Ott jeleskedett dr.Pap István és Veress István profeszorok mellett dr. Sebők M Péter tanár úr is. Ő lelkes támogatója lett az Erdélyi Gazda lapnak. Az Ő kérésének tett eleget a LAM Alapitvány, hogy pénzzel támogatja a Gazda Könyvtár füzetsorozatot, amit én sok éven át szorgalmaztam. 5 millió lejt irányoztak elő, amiből 10 füzetet kellett volna előállítanunk, de az árak annyira elfutottak a dollár árfolyam emelkedése miatt, hogy csak 5 cimet tudtunk megcsinálni 4 magyar-, és egy románnyelvűt. Mivel nem tudtuk a 10 cimet leadni a LAM Alapítvány vezetőjének megvonták a további támogatásukat és azóta haragszik rám az, aki mostanra már püspök lett.
- Ezt csak részben ismertem, de végül is a Sebestyén úr a csapat tagja lett?
- Igen. Sebők professzor ajánlotta be, mint egy olyant, akit megtorpedóztak az agronómián, hogy ledoktoráljon...
- Igy került az Erdélyi Gazda szerkesztőségébe ez az úr?
- Igy is lehet mondani. Ő lett a szerkesztőségi titkár.
- A nagyon komoly munkából miként vette ki a részét
- Egy jó ideig nem volt semmi probléma, de mindig hiányolta a fizetése mennyiségét, pedig neki és Horváth Aranynak szinte egyforma volt a fizetése.
- Mégis mennyi volt az a kevés?
- Igyekeztem a dollár árfolyamhoz igazítani a fizetéseket és emeltem ahogy lehetett. Igy amikor a fizikusi fizetésem az Armatura gyárban 49.950 lej volt a főszerkesztőnek 200.000 mig a titkárnak 150.000 volt a bére, de a többieknek is 100.000 körüli összeg járt.
- Kevésnek nem lehet mondani...
- A reklámok után járó összegekből neki is 20 % volt a része. Majd, amikor új elnökséget választottak az RMGE-nél az én közbejárásommal is, meg a Horváth Arany unszolására dr. Csávossy György az RMGE elnöke, elfogadta tőlünk az ajánlást, hogy Sebestyén úr legyen az ügyvezető alelnök a gazda egyesületnél.
- Ennek semmi nyomát sem találtam, hogy lehet ez?
- Eddig nem is mondtam el senkinek sem és valószínű, hogy Horváth Arany sem.
- Mi változott meg azután, hogy "kenyérbe esett"?
- Sajnos félreértette a szerepkörét. Nem tudta átérezni a gazdatársadalom problémáit és csak arra törekedett, ami neki hozhat hasznot, majd felfedezte a politikai lehetőségeket...Ekkor történt meg az első összeröffenésünk, mert nem tudtam támogatni azt amit Ő akart azaz a szövetség biztosítson a gazdaegyesületnek egy szenátori és egy képviselői helyet.
- A cselekedetei sikeresek voltak, mert végül is elvitte a gazdalapot az Őn cégétől
- Nos ez történt, de ha én akartam volna nem tudott volna semmit sem elérni, hiszen a gazdalap ISSN száma a cégem nevén fut még ma is. Azaz akármikor leállíthattam volna... De nekem az olvasó érdeke fontosabb volt mint az, hogy megbosszúljam az engem ért sérelmeket
- Amikor megvádolták önt, hogy több millióval tartozna az RMGE-nek, mit érzett?
- Volt ilyen is, de végül is hamis infókkal futkoráztak mindenfelé, de a törvényszékre nem mertek menni, s ez mindent elmond!
- Szabadság napilapban volt olvasható, hogy Őn nem végezte volna becsületesen a munkáját...
- Igen, megjelent, de sem a Szabadság sem pedig az RMDSZ felügyelője sohasem kérdeztek meg. Azaz beperelhettem volna mindegyiket, de dr. Csávossy arra kért, hogy ne adjam törvényre a dolgot és megígérte, hogy megjelentetnek egy tisztázó és bocsánatkérő cikket... Sajnos nem tették meg! Én jóhiszeműen aláírtam az eltávozó munkatársaknak, hogy beleegyezek az áthelyezésükbe, azaz, hogy átmenjenek az új lapkiadó kft-hez így már nem volt szükség arra, hogy az igéretüket betartsák!
- Vagyis végül is megbocsátot nekik miután kiutálták?
- Mondtam volt, számomra a lap olvasói voltak fontosak, nem holmi civakodás. Horváth Aranynak is elmondtam, hogy én voltam az, aki a főszerkesztői tisztségre felkérte, és ha nem leszek, neki is menni kell majd, de nem értette. Mint ahogy azt sem, hogy amikor valaki kijelent valamit azt bizonyítani is tudnia kell, de Sebestyén úr semmiről sem tudott bizonylatot adni, csak vádaskodást. Ezért is haragszik most is rám s ahol tud ütni is próbál, de csak tegye, lelke rajta.
- Sajnálom, hogy olyan húrokat pengettek meg, ami fáj.
- Kérdezzen csak nyugodtan. Nem tettem semmi olyant, amit szégyelnem kellene. Ezért mondtam volt nyugodtan alszom. Máskülönben azt mondhatom, hogy az Idő minden sebet begyógyít, csak az irigységet nem.
- De hát miért mondja ezt?
- Amikor felkerült a porondra, hogy nem tudnék elszámolni és tartoznék az RMGE-nek, beleegyeztem abba, hogy egy könyvvizsgáló szakember nézze át a cégem könyvelését. Nagy megrökönyödésre a kinevezett szakember csak annyit tudott megállapítani, hogy egy havi 2,3 milliós forgalom mellett 13.536 lejjel költöttem többet mint, amenyi a cég nyeresége volt, vagyis az én zsebem bánta akkor is.
- Mi volt a válasz?
- Csak annyi, hogy a könyvvizsgáló - aki a Horváth Arany jóismerőse volt - szenilis öreg, mert nem tudta a Sebestyén úr által jelzett "hiányt kimutatni"!
- Megérte a sok veszteséget és plussz munkát és vádaskodást lenyelni?
- Az amit és amennyit én csináltam nem volt hiába való! A többi pedig nem számít!
- Úgy tudjuk most is lap és könyvkiadással foglalkozik
- Igen igy van. A Kertbarátok Lapja és az Erdély Gazda kiadás előtt is a sajtóban tevékenykedtem, még ha nem is ebből éltem. A Családi Tükör havilapnál lapmenedzseri teendőket is elláttam s mivel e lap a Nemzeti Sajtóhoz tartozott annak az alkalmazottja voltam. Időközben elindítottam előbb a Kertbarátok Lapja majd az Erdélyi Gazda lapokat. A Családi Tükör lap név használatát a nemrég elhalálozott Szöcs G. vette meg de, már az első hónap után kirugatott. Igy magamra maradtam a két lappal egészen 97-ig amikor is az említett Sebestyén úr meggyőzte volt a dr. Csávossy urat az RMGE akkori elnökét, hogy szerezzék vissza, az egyesített lapot. 97-ben aztán megpróbáltam volt a Kertbarátok Lapját újraindítani, de sajnos a volt partner és alkalmazottak által okozott pénzhiány miatt már nem tudtam csak 5 lapszámot megjelentetni.
- Ez azt eredményezte, hogy végül is visszakerült az Babes-Bolyai tudományegyetemre?
- Igen visszahívtak, hiszen a 89-es események előtt 20 évig ott, a Fizika Kar kutató intézetében, dolgoztam. Majd átkerültem a Környezettudományi és Környezetmérnöki Karra. Később elinditottam egy pár bloglapot is,pld. az Erdélyi HANGYA-t. Abba az időben sikerült több egyesületben is alapító tagként tevékenykednem.
- Igen emlékszem, hogy a 90-es évek végén a "Havasi Gyopár" egyesületben találkoztam Önnel, amikor a hasonló nevű, de román nyelvű lapot, mutatták be.
- Nem csak a "Havasi Gyopár"-, hanem a "Zöld Erdély" egyesületek alapító tagjaként is tevékenykedtem, de amikor a fiatal tagok megtanulták mi a teendőjük átadtam volt a vezetést.
- De tudtommal a "PRO Kolozs" vidékfejlesztő egyesületben is alapitótag
- Igen megkeresett a Dezső Tibor úr aki nagyvállalkozóként az UNION Co igazgatója, hogy mivel Kolozsra kiköltözött szeretné a községet fellendíteni és segitsek neki egy egyesület megalakításával
- Ez a Kolozsi Magyar Napok szervezője volt?
- Igen azt is de lénygében egy 20 éves fejlesztési tervet készítettem el az ottani kollegáknak. Sajnos a helyi közösségben felül kerekedett egy olyan helyzet ami a dolgok szétesését eredményezte. Sok kakas egy dombbal nem tudott megelégedni.
- Aztán az Aranyos-menti fejlesztés következett?
- Igen a mészkői unitárius papnővel beszélgettve arra a kért, hogy készjtsek egy fejlesztési tervet ami a Balázs Ferenc-i alaptételeket megtartja de a vidék fejlesztését mutatja be. Az elkészített anyag mindenkinek tetszett, de a papnő családjával hazakerült Nagykárolyba igy minden függőben maradt. Azaz nem éppen, mert később a papnő helyébe érkezett papnak annyira tetszett a terv, hogy amikor megkérdeztem ismeri-e, azt mondta hogy nagyon tetszik neki de nem adja vissza nekem.
- Ezután alapították meg a HANGYA egyesületet
- Nem. Megkértek a "Fehér Solyom" egyesület vezetői, hogy csináljunk egy bemutató farmot és a bemutató faiskolát Egy 40 hektárnyi területet sikerült 30 évre koncsesszió formájában megszerezniük Kide szomszédságában, de időközben összevesztek a tagokkal és széteset a dolog...
- Azután alakult meg a HANGYA
- Igen. Az idén fogjuk a 10. évi tevékenységeinket megünepelni. Eddig egy évtized alatt 17 nemzetközi konferncia társszervezőjeként működött egyesületünk. Eddig majdnem 60 pályázatot nyertünk meg az összesen bevónyűjtott 80 közül. Az utolsó 5 év megkeményebben telt el, hiszen ekumenikus táborunk, és a előadás sorozatunk mellett, még egy Önkéntes Tűzoltó csapat(a kövendi ÖTE néven) állt össze a kövendi fiókszervezet mellett alakult meg. Meg alakult az Agroformer Felnőtképző Központunk a "Nyugati Havasok" Leader Kistérség vezetésével közösen.
- Köszönöm a beszélgetést
- Köszönöm a lehetőséget! Lejegyzete: Zöld Sára
