2019. február 28., csütörtök

P. Daea: Az agrárlíceumok a mezőgazdasági minisztérium alárendeltségébe kerülnek

2019. február 28.  
Az agrárlíceumok az mezőgazdasági minisztérium alárendeltségébe kerülnek - jelentette be csütörtökön iaşi-i látogatásán Petre Daea miniszter. Kifejtette: 'már van egy lista' azokkal a tanintézményekkel, amelyek a mezőgazdasági minisztérium fennhatósága alá kerülnek. Azt mondta: a társadalom kérte ezt a módosítást. Kifejtette: a termőföld 60 százaléka 50 évesnél fiatalabbak megművelésében van, és még több fiatalt szeretnének a mezőgazdaságba vonzani. 'Az idős gazdáról a fiatal gazdára kell áttérni. Az emberek fele idős, akitől át kell venni a tapasztalatot' - hangoztatta a tárcavezető. A miniszter úgy vélte: ha betartják a technológiákat, a mezőgazdaságból jól meg lehet élni. (agerpres)

Mancel traktor: kínai tulajdonos, európai minőség

2019.02.25.
Stílusosan hazai környezetben, a párizsi SIMA mezőgazdasági szakkiállításon mutatták be az új francia traktormárkát. A Mancel komponenseinek 80 százaléka Európából származik, a váltó és a hátsó híd Kínából érkezik.
Egy új traktormárka piacra kerülése mindig nagy figyelmet vált ki, még akkor is, ha nem teljesen az alapoktól építik fel a friss jövevényt. A francia Mancel létrehozója a kínai YTO, amely még az International Harvester (IH) által 1950-ben felépített, Saint-Dizier-ben lévő gyárban kezdi meg a termelést.
Az ír AgriLand szaklap által készített fotón jól látszik, hogy nem a legkisebb teljesítménytartományba tartozó új erőgépekről van szó, a Párizsban kiállított F5-145 jelzésű traktor a széria legnagyobb tagjának számít. A sorozathoz tartoznak még az F5-110, F5-120 és F5-130-as modellek, ahol az utolsó három számjegy a motorok lóerejére utal. A 4,5 literes, négyhengeres, Stage V emissziós szintű erőforrások az FPT-től származnak, az első híd a Carrarótól, míg a hátsó híd és a négy sebességcsoportot kínáló fél-powershift váltó az anyacég YTO-tól.
A hírek szerint a kínaiak első körben a francia piac meghódítására törekszenek, majd a többi európai országban is meg kívánnak jelenni. Az YTO francia leányvállalata 2011-ben jött létre, ekkor jutott a kezükbe a Saint-Dizier-ben lévő gyár is. Az üzem a rövid Csipkerózsika-álma után végre ismét működni fog, elsőként az F5-ös széria négy modellje gördül majd ki belőle, talán már az idei esztendő legvégén. A tervek szerint 2025-ben már évi 8000 darab traktor kerül le a futószalagról.

Székelyföldi Kisállat Kiállítás 2019

2019/02/14
Bár a kiállítás kezdete előtt öt nappal megjelenő afrikai disznópestis kis híján keresztülhúzta a terveinket, végül mégiscsak megérkezett az engedély, és nekifoghattunk felkészíteni a nyulainkat egy minden eddiginél nagyobb megmérettetésre. Ugyanis soha eddig ennyi székely nyúl még nem volt egyszerre, egy helyen (most tekintsünk el egy pillanatra a hátsó udvaromtól).

A győztes fekete szallander bak Tenyésztő: Fazakas Alpár

Az ötödik Székelyföldi Kisállat Kiállításra minden előzetes várakozást túlszárnyalva, 48 székely nyulat neveztek a tenyésztők, és a csapat komolyságát mutatja, hogy ezek az állatok mind meg is jelentek a helyszínen. Ez épp egy tucattal több a tavalyi kiállításon megjelenő 36 székely nyúlnál. Ha továbbra is ilyen tempóban nő a székely nyulak száma, akkor néhány éven belül a legnagyobb számban kiállított fajta lesz a székely kiállításon.
Tavaly mindössze hét havanna szallander egészítette ki a 29 fekete szallandert, az idén viszont sokat fejlődött a két kevésbé ismert színváltozat is; a 30 fekete szallander mellett 13 havanna szallander és öt kék szallander is ki lett állítva. Ez egy bíztató tendencia, főként ha arra gondolunk, hogy a 2021 őszére kitűzött Európa Kiállításra mindhárom színváltozatból legalább 20-20 példányt szeretnénk benevezni.
A tavalyihoz hasonlóan az idén is Botha Miklós bírálta le a nyulakat, akiről nyugodtan kijelenthetjük, hogy az ország legtapasztaltabb székely nyúl bírója, és aki a kezdetektől a szívén viseli a fajtánk sorsát. Az idén is nagy odafigyeléssel, aprólékosan, de ugyanakkor jóindulatúan bírálta le az állományt, bátorítást nyújtva a kezdő tenyésztők esetlegesen gyengébb állatainak, a legjobbakat pedig biztos kézzel választotta ki a tömegből.

A győztes fekete szalander nőstény Tenyésztő: Deák Győző

Fekete szallander kategóriában a Bihar megyéből érkező Fazakas Alpár nagy testű, kifejezetten erős rajzolatú bakja bizonyult a legjobbnak 97 ponttal, míg a nőstények között Deák Győző elegáns, jó húsformákat mutató és igen jó szőrben lévő nősténye lett a bajnok, szintén 97 ponttal. Érdekesség, hogy itt volt a mezőnyben a néhány hónappal ezelőtt Európa bajnoki címet szerzett fekete szallander nőstény is, de ezúttal szőrcsere miatt nem volt esélye a győzelemre. 
Havanna szallander kategóriában nekem is sikerült behúznom egy díjat a Köpcös névre hallgató, pózolós bakom segítségével, aki ugyan csak 95,5 pontot kapott, de még így is a legjobb lett a bakok között. A havanna szallander nőstényeknél megint csak Fazakas Alpárnak lehetett gratulálni, aki egy nagy testű, erős, jó fültartású nősténnyel ért a csúcsra, melyet 96,5 pontosnak talált a bíráló.


A győztes havanna szallander bak Tenyésztő: Rákossy Zsigmond



Kék szallander kategóriában a bajnoki címhez szükséges minimális hat példány hiányában nem avattak bajnokot, viszont kollelkcióból a minimális három helyett öt is volt. Ebben a kategóriában szoros csatában Deák Győző győzedelmeskedett (sic!), egy ponttal ráverve Fazakas Alpár kollekciójára, így a kollekcióért járó kupa mellett ő lett a legjobb székely nyúl kollekcióért járó vándorserleg első gazdája is.
Összegezve a látottakat, úgy gondolom, hogy egy nagyon jó kiállításon vagyunk túl, mely izgalmakban és szép nyulakban is bővelkedett. Bízom benne, hogy továbbra is hasonló ritmusban alakul majd a fajta, és jövőre még szebb és még számosabb állománnyal tudunk majd részt venni a kiállításon. Ez úton is biztatom a tenyésztőket, hogy próbáljanak meg kollekciókban gondolkodni és lehetőség szerint négy azonos színű nyulat nevezni a kiállításra, még izgalmasabbá téve a versenyt. Az sem baj ha valakinek több színből is sikerül kollekciót összeállítani! Rákossy Zsigmond



A győztes havanna szallander nőstény Tenyésztő: Fazakas Alpár

2019. február 21., csütörtök

AGRARIA 2019 április 11-14



Nem érhető el leírás a fényképhez.

2019. február 19., kedd

Hóstáti kertek tegnap és ma

Nu este disponibilă nicio descriere a fotografiilor.

2019. február 18., hétfő

III. AgrárFórum

A képen a következők lehetnek: szöveg

A képen a következők lehetnek: 8 ember, ülő emberek és belső tér

Harmadik alkalommal szervezik meg a Kolozs Megyei Agrárfórumot

2019 Február, 15
Idén harmadik alkalommal szervezi meg a Kolozsi Gazdakör közösen a Kolozs Megyei Gazdák Egyesületével (KMGE) az Agrárfórumot, amelyet február 22-23-án tartanak Kolozson.
Az érdeklődés évről évre nő, ezért úgy érezzük, hogy hiánypótló az ilyen típusú tájékoztatások megszervezése, első sorban azért, mert azt tapasztaltuk, hogy a gazdákhoz nem jutnak el azok az információk, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy kihasználhassák a rendelkezésükre álló forrásokat. A témakörök minden évben változnak, így szeretnénk minél többoldalú tájékoztatást biztosítani a kis és nagy gazdálkodók számára” – tájékoztatott Bakó Alpár, a KMGE elnöke.
A két napos eseményen szó lesz pályázati lehetőségekről, biogazdálkodásról, méhészetről, takarmányozási megoldásokról, zöldségtermesztésről, illetve a földalapú támogatásokról is.
Örülünk, hogy idén is megszervezhetjük az Agrárfórumot, ez fontos számunkra, mert ez által is megerősödik bennünk, hogy a Kolozsi Gazdakör jól működik és nem vész kárba a befektetett munkánk. Reméljük ez úttal is nagy sikere lesz az eseményünknek és jövőben is sikerül szervezni ilyen jellegű összejöveteleket” – nyilatkozta Debreczeni József, a Kolozsi Gazdakör és az RMDSZ kolozsi szervezetének elnöke.
Bár az eseményre a belépés ingyenes, részvételi szándékot előre jelezni kell a kmgeoffice@yahoo.com email címen vagy a KMGE Facebook oldalán. További információkat a fórumról ITT itt találnak az érdeklődők.

Csak egy érdek lehet: a gazdák sikeressége

Makkay József • 2019. február 07., 
Egységes Kárpát-medencei agrárpiacban gondolkodik a budapesti agrárminisztérium. Dr. Nagy István: több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő termelőket. A különböző magyarországi gazdaságélénkítő befektetések fő kedvezményezettje Erdélyben a mezőgazdasági ágazat. Dr. Nagy István agrárminiszterrel Budapesten beszélgettünk. 


Látogatóban az agrárminiszter kabinetjében. A szaktárcánál mindig szívesen fogadott vendégek az erdélyiek:fotó Pelsőczy Csaba 

– Az utóbbi három évtized legnagyobb magyar agrárbefektetéseinek vagyunk tanúi a Kárpát-medencében. Hogyan látja az erdélyi magyar gazdák helyzetét: mekkora lemaradást kell behozniuk
– A külhoni magyarság mintegy 70 százaléka vidéken él, és ennek kb. 25–40 százaléka foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel, ez így van Erdély vonatkozásában is. Tapasztalataink szerint az erdélyi magyar gazdák egy része nem él az EU-s és egyéb nemzeti pályázati lehetőségekkel, így gazdaságát nem tudja a mostani kornak megfelelő kihívások szerint fejleszteni. Gondot látunk a generációváltás, a mezőgazdasági szakképzés iránti érdeklődés csökkenésében is, a fiatalok kevésbé látnak perspektívát a mezőgazdaságban. Továbbá az új kor kihívásainak – az agrárdigitalizáció és a közösségi vállalkozásfejlesztések – szükségszerűsége az erdélyi gazdatársadalmat is jelentősen érinti. A magyar kormány a szülőföldön való megtartás elősegítése érdekében indította el gazdaságfejlesztési programját. Bízunk abban, hogy ezzel a programmal sikerül helyzetbe hozni a gazdákat, ugyanis az eddigi tapasztalatok alapján a pályázati kiírások több mint fele agrárcélú. 
– Agrárgazdasági szempontból milyennek tartja a mezőségi gazdaságfejlesztési program hatékonyságát? 
 – Magyarország kormánya 2016-ban a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programot indított a Kárpát-medencében. Ennek keretében – a vajdasági és a kárpátaljai gazdaságfejlesztési programok bevezetését követően – került sor az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program elindítására. Ennek lebonyolítója a külgazdasági és külügyminisztérium. A program alapját az RMDSZ irányításával elkészített gazdaságfejlesztési terv adja. Lebonyolítására 2017 áprilisában – szakmai és egyházi szervezetek alapításában – létrejött a Pro Economica Alapítvány. Az alapítvány romániai jogi személy, amely marosvásárhelyi székhellyel látja el a pályázati rendszer működtetésével kapcsolatos operatív feladatokat. A Mezőség területén mintajelleggel meghirdetett gazdaságfejlesztési program egyértelmű sikerként könyvelhető el. A Pro Economica Alapítvány által 2017 őszén meghirdetett mezőgazdasági, földhivatali rendezési és vállalkozásfejlesztési pályázati kategóriákban beérkezett pályázatokról döntő többségében pozitív döntés született. 2018 októberében – az első pályázati kör folytatásaként és földrajzi kiterjesztéseként – újabb kis értékű felhívás került meghirdetésre a Mezőség Kolozs és Beszterce-Naszód megyékhez tartozó részein. A mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és közepes vállalkozók pályázhattak tevékenységük fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzésére. A pályázatok feldolgozása folyamatban van. 
– Hogyan látja a székelyföldi folytatást? 
– A Pro Economica Alapítvány által 2018 decemberében meghirdetésre kerültek a székelyföldi mezőgazdaság nagyobb értékű beruházásait támogató pályázati felhívások is. Ezek a részben integrációval egybekötött beruházások a beszállítóik, azaz a kisebb gazdák boldogulásához is hozzájárulnak majd. A konstrukciók keretében székelyföldi mikro-, kis- és közepes vállalkozások igényelhettek támogatást mezőgazdasági termeléshez és terményeik feldolgozásához, illetve forgalmazásához. A pályázat benyújtási határideje 2019. január 25-e volt. A 2018 végén közzétett pályázati konstrukciók a mezőgazdasági termények előállításától a feldolgozáson át egészen a forgalmazásig terjedően nyújtanak támogatást. A pályázatok támogatásának feltétele, hogy a támogatás terhére a vállalkozók teremtsenek munkalehetőséget, és építsenek ki beszállítói láncokat. E programnak köszönhetően bővül a vállalkozások kapacitása, hatékonyabbá válhat a termelés, ami magával hozza a beszállítók körének bővülését, ezáltal lehetőséget teremt a helyi gazdálkodók terményeinek piacra jutására. Az Udvarhelyszéki Gazdák Egyesületének Kárpát-medencei összefogás kapuja a budapesti Agrárminisztérium előcsarnokában  
– A falugazdász-hálózat kiterjesztése sok, határon túli magyar közösség számára jelent segítséget. Hogyan sikerül alkalmazni a magyarországi modellt a Kárpát-medencében? 
– Az agrárminisztérium 2018-ban indította el a teljes Kárpát-medencét lefedő falugazdászprogramját. Ennek keretében több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő termelőket. Kezdeményezésünk előzménye, hogy a határon túli civil agrárszervezetek elnökei évek óta jelezték felénk, hogy a külhoni magyar agrárvállalkozókhoz nem jut el kellő mértékben a gazdálkodásukat elősegítő támogatási vagy szakmai jellegű tájékoztatás. A Kárpát-medencei falugazdászprogram célja ezért az, hogy a külhoni agrárszervezetek olyan falugazdászokat alkalmazzanak, akik agrárvégzettséggel és magas szintű informatikai ismeretekkel rendelkeznek, így tényleges segítséget tudunk nyújtani a termelőknek. A szakemberek legfőbb feladata az aktuális pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás, valamint azon életképes, magyar tulajdonosi körrel bíró és minőségi élelmiszert előállító kis- és közepes agrárvállalkozók feltérképezése és regisztrációja, akik révén a külhoni magyarság gazdaság­ereje növelhető. Mint minden új intézkedés vagy lehetőség, természetesen ez is számos kérdést vet fel, de remélem, hogy e kérdésfelvetések után mindenki azt fogja mondani: az elmúlt időszak egyik legjobb intézkedése volt ez, megannyi előnnyel jár a magyar gazdák számára. 
– Az agrárminisztériumnak sikerült közös asztalhoz ültetni az egymással nem túl jó viszonyban levő erdélyi magyar agrárszervezeteket. Hogyan tekint a kialakult együttműködésre? 
– Az egyezséget, az együttműködést fönn kell tartani. Mint minden új folyamatnál, idegenkedések, félelmek fogalmazódnak meg. A magyar–magyar párbeszéd azonban létfontosságú, az információ mindenkinek fontos. Én kifejezetten ragaszkodom ahhoz, hogy a falugazdászok szakmai munkát végezzenek. Őket nem saját szervezetük küldi, hanem a magyar kormány finanszírozza azért, hogy az ottani gazdák kivétel nélkül eredményesen tudjanak gazdálkodni, és a versenyben helyt tudjanak állni. Csak egy érdek lehet: a gazda sikeressége!   
– Általános jelenség, hogy kevés fiatal érdeklődik a mezőgazdasági szakoktatás iránt. Több erdélyi magyar szaklíceum és szakiskola túlélésre rendezkedett be. Miben tudják segíteni boldogulásukat? 
– Olyan javaslaton, előterjesztésen dolgozunk, amely ezeknek az oktatási intézményeknek a korszerűsítését, fejlesztését irányozná elő. Az erdélyi, a partiumi megmaradásunknak az egyik záloga, hogy a fiatalokat miként tudjuk arra késztetni, hogy az agráriumban maradjanak. Hogyan veszik át szüleik gazdaságát? Hogyan választják a vidéki megmaradást? Ez a határon túl is olyan létkérdés, mint határon innen. A középfokú szakképzés korszerűsítése és fejlesztése kiemelt célunk. Az intézmények mellé bemutató vagy mintagazdaságok létrehozását szeretnénk támogatni. Ha azt akarjuk, hogy gazdáink eredményesen termeljenek, ahhoz látniuk kell, és ki kell próbálniuk a fejlett technológiákat, amelyekkel eredményesen gazdálkodhatnak. Ha a gazdaság eredményes, akkor a fiataloknak megéri ezt vállalni. Ha csak a küszködést, a nehézséget, a bizonytalanságot látják, akkor inkább elmennek városra vagy másik országba, ahol többet kereshetnek, és nagyobb biztonságban élnek. A vidéki megmaradás egyik kulcskérdése, hogy a gazdákat megismertessük a korszerű technológiákkal. Azt szeretnénk, hogy az erdélyi gazdaságfejlesztési csomagba ez is belekerüljön, de mi ezentúl is fejleszteni akarjuk a mezőgazdasági iskolahálózatot. 
– Több partiumi gazdaközösség szeretné, hogy könnyebb legyen a román–magyar határ átjárhatósága mindkét irányba a gazdák által felkínált termékek és szolgáltatások számára. Van-e esély erre? 
 – Vizsgáljuk a partiumi magyar gazdaközösségek által megfogalmazott igény megvalósításának lehetőségét, keressük a megoldási alternatívákat. Összetett problémáról van szó, hiszen nem tudjuk például az értékesítés helyszínén ellenőrizni, hogy a magyar oldalon megjelenő, magát kistermelőnek mondó vállalkozó valóban regisztrált kistermelő-e Romániában. Ezáltal olyan termékek is megjelenhetnének a termelői piacon, amelyek nem kistermelőktől szár­­maznak, hanem a feketekereskedelem révén jutnak piacra. A különböző nemzetek eltérő jogi szabályozásának harmonizálása hosszú folyamatot vesz igénybe, azonban rendkívüli fontos kérdésnek tartjuk. Akadályt jelent az is, hogy a tagállamok adópolitikája eltérő, más áfa terheli a termelés során felhasznált anyagokat (termelésnövelő anyagok, vetőmagok, növényvédő szerek, stb.), valamint a kistermelők adóztatásában is lehetnek eltérések a tagállamokban, amely egyenlőtlen piaci versenyt eredményezhet. Egy ilyen irányú stratégia kialakítása hosszú és összetett folyamat, de kollégáimmal folyamatosan arra törekszünk, hogy minden eszközzel támogassuk a határon túli termelők tevékenységét, lehetőséget biztosítva ezzel is az értékes helyi ízek piacon maradására. 
– A budapesti mezőgazdasági tárca segítségével az elmúlt években erdélyi magyar gazdák is kijutottak nemzetközi piacokra. Hogyan lehet ezt a törekvést hangsúlyosabbá tenni? 
– A tárca számára kiemelt terület a külhoni helyi termelők segítése. Folyamatosan figyelemmel kísérjük sorsuk alakulását, és minden eszközzel támogatjuk fennmaradásukat. Nagy problémát jelent, hogy a határon túli kitűnő magyar minőségű termékek még mindig nem ismertek kellő mértékben, fejlesztésre és ajánlásra szorulnak éppúgy az anyaországban, mint a külhoni térségekben egyaránt. Ezért felkaroltuk a helyi termelőket, különböző kiállításokon, vásá­rokon segítjük őket termékeik bemutatásában. A 2019. évi Orszá­gos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) is hangsúlyosan, színvonalasan és látványosan, gazdag termékpalettával tervezzük bemutatni a Kárpát-medence ízeit és kultúráját. A tárca kapcsolatrendszerében lévő külhoni civil agrárszervezetek és az általuk becsatornázott élelmiszer-előállító kis- és középvállalkozások helyi termékei mutatkozhatnak be a kiállításon. Ez a kiállítás a legrégebbi és a legrangosabb magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari seregszemle, amely néhány éve már nemcsak az ország határain belüli, hanem a Kárpát-medencei magyar gazdák ünnepe is, a kiállítók a Kárpát-medence teljes spektrumából fellehetők. 
– Kelet-Európa gazdaközösségei egyre jobban tartanak az Európai Unió változó közös agrárpolitikájától. Van-e esély közös kelet-európai lobbira? 
– Magyarország a többi jelentős agrártermelő országgal együtt arra törekszik, hogy a mezőgazdaság számára – azon belül is vidékfejlesztési célokra – elérhető uniós források ne csökkenjenek jelentős mértékben. A magyar kormány abban érdekelt, hogy megtaláljuk a környezet- és klímavédelmi célok tiszteletben tartása és a mezőgazdasági szereplők versenyképességének fenntartása iránti igény közötti egyensúlyt. Most van itt a szövetségkeresés ideje, hiszen az Európai Bizottság által letett javaslatot egyetlen ország sem fogadta el. A Brexit miatt ez Magyarország esetében 26 százalékos vidékfejlesztési csökkenést jelentene, ami számunkra elfogadhatatlan. A visegrádi né­gyek nagyon komoly együttműködésén túl van egy másik nagy együttműködés, amely a V4-hez tartozó balkáni és baltikumi országok csoportja, a plusz 8 ország. Tizenketten már egy olyan komoly tényező vagyunk az Európai Unión belül, akik szavára oda kell figyelni. Románia is ehhez az együttműködéshez tartozik. Most, hogy ők látják el az EU elnökségét, kifejezetten szoros együttműködésben dolgozunk. 
– Nagy-Britannia távozásával lényegesen kevesebb pénz marad a büdzsében. A mezőgazdasági támogatások esetében hogyan lehet ezt a hiányt pótolni? 
– A tárgyalások során képviselt magyar álláspont olyan szövegszerű javaslatokat fogalmaz meg, amelyek egy végrehajtó, kiszámíthatóan működő, tervezhető, valódi szubszidiaritást és egyszerűsítést lehetővé tevő közösségi szabályozás elfogadását segítenék. Ha a rendelkezésre álló forrásokra vonatkozó igényt nézzük, akkor a V4 tagországai Bulgáriával, Horvátországgal, Romániával és Szlovéniával közös nyilatkozatban jelezték, hogy a hagyományos politikák védelme érdekében hajlandó bizonyos keretek között emelni a közös költségvetésbe történő befizetéseit. A mezőgazdasági források megőrzéséért a tagállamok döntő többsége, valamint az Európai Parlament is egyértelműen kiállt. Fontosnak tartom ugyanakkor kiemelni, hogy a kelet-európai együttműködés nem áll meg a források megőrzéséért folytatott harcnál. A 2020 utáni közös agrárpolitika számtalan további témájában is keressük a közös fellépés lehetőségét, mint például a termeléshez kötött támogatások fenntartása, a beruházási támogatások megőrzése, a megerősített környezeti kondicionálás, a mezőgazdasági tartalék (cseh–szlovák–magyar közös nyilatkozat 2018 novemberében) vagy a végrehajthatóság és kiszámíthatóság biztosítása. Ugyanakkor nem kizárólag a kelet-európai tagállamokkal egyeztetjük álláspontjainkat, hiszen az ilyen jellegű hosszú tárgyalássorozat velejárója az is, hogy egyes témákban eseti szövetségek jönnek létre. Ennek megfelelően minden tagországgal, így a hozzánk hasonlóan gondolkodó régi tagállamokkal is – köztük Franciaországgal, Görögországgal, Írországgal, Olaszországgal vagy Spanyolországgal – folyamatosan egyeztetünk, keressük a közös pontokat.

2019. február 17., vasárnap

III. Végvári Kolbászgyúró Verseny

Pataki Zoltán 2019. február 17., 
Gazdakörök találkozója, a hagyományőrzés és a jókedv jegyében III. Végvári Kolbászgyúró Verseny

A Végvári Magyar Gazdák Egyesülete február 16-án, szombaton harmadik alkalommal szervezte meg a kolbászgyúró versenyt, Hagyományos disznótor címmel. A rendezvény támogatói között volt a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete, a kolbászgyúró vetélkedő pedig jó alkalom volt a Temes megyei magyar gazdakörök tagjai számára a találkozásra és a vidám együttlétre.
A végvári kultúrotthonban megszervezett kolbászgyúró versenyre 13 csapat – 11 felnőtt és 2 ifjúsági csapat nevezett be: Gátalja, Igazfalva, Majláthfalva, Ótelek, Ötvösd, Pusztakeresztúr, Újmosnica, Varjas, Végvár, Zsombolya csapatai, a békéscsabai Igaz Történet csapat, valamint a pusztakeresztúri és a végvári junior csapatok. Dr. Kiss Zsolt szervező, zsűritag a Nyugati Jelennek elmondta: minden csapat kapott 10 kg sertéshúst és 10 m belet, amit a szervezők biztosítottak a végvári helyi tanács és a Smithfield húsfeldolgozó üzem támogatásával. A részvételi díj 100 lej volt csapatonként. A csapatok megdarálták és előkészítették, megfűszerezték a húst és megtöltötték a kolbászokat. A zsűri közben körbejárt és figyelembe vette a csapatok által feldíszített asztalok külsejét, a higiéniát, a kolbásztöltés technológiáját, a felhasznált eszközöket és nem utolsósorban a kolbászok által nyújtott ízvilágot. A zsűrizéshez minden csapat előkészített egy-egy kolbászmintát, amelyeket megszámoztak és lassú tűzön megsütöttek, a végső döntést a kolbászminták megkóstolása és elbírálása után hozta meg a dr. Csősz János (elnök), Benkő Zsolt, dr. Kovács Péter, Pastean Erika és dr. Kiss Zsolt összetételű zsűri. A jó hangulathoz a háttérzenét Szarvas Lajos szolgáltatta, a kolbászok elkészülte után a csapatok vidám nótázásba kezdtek, majd néhányan táncra is perdültek. A helyszínen kapható volt étel-ital, de a végvári gazdák egy-egy tál sertésmáj-levessel és finom sült hússal is megkínálták a vendég csapatokat.
Végre eljött az eredményhirdetés, a díjak kiosztásának várva várt pillanata. A rendezvény szép számú résztvevőjét Szabó László, a Végvári Gazdák Egyesületének elnöke, dr. Csősz János, a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének elnöke, zsűrielnök, Csáki Károly végvári polgármester és Marossy Zoltán, a Temes Megyei RMDSZ szervezetének elnöke köszöntötték. A konferanszié szerepét ezúttal is Pastean Erika iskolaigazgató, zsűritag vállalta el, aki először a részvételi díjakat és okleveleket adta át a csapatoknak. „Minden csapat győztes és nagy tapsot érdemel! – mondta Pastean Erika, külön megdicsérve a végvári gazdák egyesületének tagságát, akik önerőből készítették elő és szervezték meg a kolbászgyúró versenyt és a jó hangulatú gazdatalálkozót. Külön tapsot érdemeltek a végvári és pusztakeresztúri ifjúsági csapatok, amekyek a jövőjét jelentik a bánsági gasztronómiai hagyományok ápolásának. A Tifán Szilveszter vezette pusztakeresztúri junior csapat teljesítményét a zsűri különdíjjal jutalmazta.
Ezután a legmagasabb pontszámokat elért csapatokat díjazta a zsűri: a harmadik helyet a Kádár György alpolgármester vezette újmosnicai csapat (magyarmedvesi erősítéssel), a második díjat a Borsos Lehel vezette békéscsabai (Magyarország) csapat, az első díjat pedig a Virág Antal vezette ötvösdi csapat érdemelte ki, amely első alkalommal nyert kolbászkészítő versenyt. Az első díjas ötvösdi sertéskolbász hagyományos fűszerezéssel (só, bors, paprika, köménymag, fokhagyma) készült, enyhén csípős változatban – tudtuk meg Virág Antal csapatvezetőtől, akinek Varga Vencel csapattársával együtt nagy tapasztalata van a disznók nevelésében, levágásában és a kolbászkészítésben. Az ötvösdi csapat is nagy hangsúlyt helyez az utánpótlás nevelésére, az ötvösdi gyerekek együtt gyúrták a kolbászt a felnőttekkel.
Csáki Károly polgármester azt ígérte, hogy jövőre még nagyobb méretű lesz a végvári kolbászgyúró verseny és a gazdákkal közösen megfontolják a szabadtéri szervezés lehetőségét, Végvár főterén.

2019. február 11., hétfő

Körösközi Diákszó

2019. február 11., 

A Körösközi Diákszóba várják a környékbeli iskolák diákjainak és pedagógusainak írásait is

Az Erdőhegyi Általános Iskola újsága, a Diákszó az idei tanévtől rendelkezik az időszaki kiadványok nemzetközi azonosító számával, tehát ISSN (International Standard Serial Number) számot kapott, bejegyzésre került a bukaresti Román Nemzeti Könyvtárban. Sajnos ezért tizenhat év után át kellett neveznünk kiadványunkat Erdőhegyi Diákszóból Körösközi Diákszóra, valamint első évfolyamtól kezdeni a számozást.
Az Erdőhegyi Diákszó első száma 2003 februárjában jelent meg, ahogy erről a Nyugati Jelen február 21-én megjelent száma is tudósított. Iskolánk akkor a Mihai Veliciu Iskolacsoport része volt, tagozatfelelősünk, Bíró Margit kezdeményezésére bált szerveztünk, amelynek bevételéből megvásároltuk a sokszorosításhoz szükséges fénymásolót. Az első számot Máté Csaba, iskolánk volt diákja szerkesztette, Máté Erzsébet és Sime Judit tanárnők segítségével. Évente 3-5 szám jelent meg, a sokszorosítást a mindenkori hetedik osztály végezte. Az újság hasábjain helyet kaptak a diákok versei, prózai beszámolói, rejtvényei, riportjai, receptjei, de volt slágerlista is Sime Sorin tanár úr összegzésével, valamint helytörténeti írások, városunk híres szülötteinek élete és munkássága. A régi számok megtalálhatók iskolánk honlapján, a padureni@wikifoundry.com címen.
Iskolánk önállósulása, 2012 szeptembere után az újság beszámolt minden olyan tevékenységről, versenyről, ahol iskolánk tanulói és pedagógusai képviselték intézményünket, ugyanakkor megjelent iskolánk Évkönyve is, amelyben magyar és román nyelven is olvashatják a tudósításokat.
A Körösközi Diákszó követni szeretné ezeket a hagyományokat, valamint publikálási lehetőséget szeretne nyújtani minden körösközi, vagy távolabb élő pedagógusnak és diáknak, aki iskolája tevékenységeiről, szakmai sikerekről számolna be, ezzel hozzájárulva a szorosabb együttműködéshez intézményeink között. Igény szerint igazolást is kiállíthatunk a megjelent tudósításról, amely hozzájárul a pedagógusok személyi dossziéjának teljesebbé tételéhez. Az első számban, Sime Judit tanárnő szerkesztésében, Pusztai Matild tanárnő és Sime Sorin tanár úr lektorálásában iskolánk tevékenységei, diákjaink írásai, rejtvényei, valamint egy pályázat is helyet kapott.
Az Erdőhegyi Általános Iskola közössége köszönetet szeretne mondani az ISSN szám megszerzésében nyújtott segítségért Ilyés Ibolya tanfelügyelőnek és Gaiță Iuliananak, az aradi Pedagógusok Háza (Casa Corpului Didactic „Alexandru Gavra”) könyvtárosnőjének. Köszönet mindenkinek, aki hozzájárult az Erdőhegyi Diákszó tizenhat éven át tartó megjelenéséhez, reméljük, hogy utódja is hasonlóan szép kort ér meg! Sime Judit

2019. február 10., vasárnap

Méhészkonferencia hazai újdonságokkal

Gligor Róbert László
Méhészkonferenciát szervezett a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros szervezete (RMGE Maros), amelyen a hangsúlyt a hazai előadókra és újdonságokra fektették. A héten további ismeretterjesztő találkozásokat szerveznek. 
Szombaton az RMGE Maros marosvásárhelyi székházában méhészkonferenciát tartottak, amelyen mintegy nyolcvanan jelentek meg. Kiss Miklós falugazdász elmondta, Szőcs Boróka ötlete volt a rendezvény, és célja az ismeretterjesztés volt. A méhészek nagy része mindig „kapható” a hasonló előadásokra, a megyében létező féltucatnyi méhészegyesület rendszeresen szervez szakmai napot, konferenciát. Amitől azonban ez a rendezvény más volt, mint a méhészegyesületeké, az az, hogy míg azok jórészt magyarországi előadókat hoznak és ottani tapasztalatokat osztanak meg, az RMGE Maros rendezvénye a hazai szakembereknek adott bemutatkozási lehetőséget. Így szombaton Dan Marton József az oxálsavas és illóolajos atkairtásról értekezett, Demeter Imre biológus kevésbé kutatott témáról, a lítium-kloridos kezelésről beszélt a hallgatóságnak, dr. Tófalvi Melinda a méhnemesítéshez kapcsolódóan arra hívta fel a méhészek figyelmét, hogy milyen felelősségük van abban, hogy megőrizzék az őshonos genetikai vonalakat a méhészetben a megfelelő családkialakítás révén. A gyergyószárhegyi Mezei Attila a méhek általi gyógyítás, az apiterápia hatásaira, eredményeire és az apiterápiás házakra hívta fel a figyelmet, míg Márton Tihamér méhész azokról a nehézségekről és különbségekről beszélt, amelyekkel a gyergyói méhészeknek szembe kell nézniük a dél-romániai vagy az erdélyi méhészekkel szemben, például arról, hogy nincsenek meg a feltételek a vándorméhészet előkészítésére, így itt főleg állóméhészet folyik. A résztvevők megismerkedhettek a székelyudvarhelyi Tőkés Attila által kiállított méhészeti eszközökkel, Kiss Miklós falugazdász pedig a magyar kormány Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési programjáról szólt. Szervezőként úgy értékelte, hogy a konferencia pozitív kicsengésű volt, ahol a méhészek új kapcsolatokat köthetnek, eszme- és tapasztalatcsere folyik és elgondolkodtató témákat vetnek fel. Az RMGE Maros elnöke, Fazakas Miklós a Népújságnak hozzátette: a rendezvény a tavaly elindított Szülőföldön okosan nevű koncepcióhoz kapcsolódóan valósult meg, amely révén szeretnének a hazai gazdáknak segítséget nyújtani olyan témákban, amelyekre szükségük van. 
A konferencia Szőcs Boróka biológus kezdeményezésére született meg, és az RMGE szerint szükség van ilyen emberekre, akik akár társadalmi munkában is hajlandók segíteni abban, hogy a gazdák olyan információkhoz jussanak, amelyek előmozdítják a hatékony munkát. A szervezet szeretné a falugazdászai révén felhívni a gazdák figyelmét az újdonságokra és a hamarosan induló székelyföldi gazdaságfejlesztési programra is, hogy azok tudjanak időben előkészíteni átgondolt, árajánlatokkal, előszámításokkal rendelkező terveket, hogy olyan beruházásokra, eszközökre, technológiákra hívhassanak le támogatásokat, amelyek hosszú távon is megalapozzák a hatékony gazdálkodást. Ennek érdekében ezen a héten vidéken is tartanak tájékoztatókat, kedden Héderfáján állattenyésztésről, szerdán Mezőpanitban több témakörben, csütörtökön Sóváradon állattenyésztésről és pályázatokról lesz szó. A gazdák figyelmét felhívják a modern kommunikációs eszközök használatára. Jó lenne, ha minden gazdacsaládban legalább egy személy kezelne számítógépet, okostelefont, elektronikus postát, hiszen számos információt már a szervezet is ezeken a csatornákon oszt meg. Az RMGE Maros szombatra gazdabálra hívja az érdeklődőket, ahol „kiengedhetik a gőzt”, beszélgethetnek az évindításról és elénekelhetnek néhány nótát kötetlenebb keretek között. 
Annak ellenére, hogy nem a méhészegyesület szervezte, viszonylag sok méhészt érdekelt a konferencia
Fotó: Balázs Boglárka Beatrix

2019. február 9., szombat

Sikeres volt az első gazdabál

Együttlét, jókedv, bizakodás
Múlt szombaton került sor Balavásáron az első Maros megyei gazdabálra. Az eredmény jóval felülmúlta a várakozást, így méltán reménykednek a folytatásban.
Hiánypótlás céljával rendezte meg az első gazdabált a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – Maros csoport (RMGE Maros). Már tavaly nyáron felmerült, hogy szükség lenne egy közösségépítő rendezvényre, jó lenne egy hagyományőrző bált szervezni, hiszen a hasonló rendezvényeken a szervezet nem tudta az egész helyi gazdatársadalmat képviselni. Ezért is döntöttek a megyei gazdabál mellett – magyarázta el a részleteket az RMGE Maros elnöke, Fazakas Miklós. A szervezés nehézkesen indult, ismerte el az elnök, de a személyes meghívásoknak köszönhetően nagyon sokan jelentkeztek, és mintegy háromszázan érkeztek a szombat délutánra meghirdetett mulatságra a Romantik étterembe. A jó hangulatról Miklós Károly és zenekara mellett a kósteleki Vaszi Levente ceremóniamester gondoskodott, aki mókáival alaposan próbára tette a résztvevők nevetőizmait.
A Kárpát-medence kicsiben
A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel a magyarországi agrárium jeles képviselői: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külkapcsolati igazgatója, Kocsy Béla amerikai útjáról tért vissza, hogy jelen lehessen, itt volt dr. Torda Márta, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi és Kárpát-medencei kapcsolatok főosztályának vezetője, valamint a bukaresti magyar nagykövetség agrárattaséja, Sándor Tibor László is. A helyi politikumot dr. Vass Levente képviselő és Szabó Árpád megyei tanácsos képviselte, de ott volt a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke, Becze István is. Természetesen a gazdatársadalmat a legszámosabban a Maros megyei gazdák képviselték, de voltak állatorvosok, agrármérnökök, polgármesterek is, vidéken élő és gazdákat segítő személyek. „Kicsiben leképeztük a Kárpát-medencét” – fogalmazott Fazakas, aki a közösségépítés szempontjából fontosnak tartja, hogy ezek mind segítsék egymást. A gazdáknak szükségük van egy év eleji kezdőlökésre, hogy érezzék, nincsenek egyedül, és hogy a trianoni szétszakítottságon már régen felül kellett volna emelkedni, mert Európában Magyarországgal együtt jó helyen vagyunk földrajzilag is, gazdaságilag is. „Merjünk bátrak, büszkék lenni, és megtalálni az erőt, amely segít a helytállásban. Próbáljunk gazdálkodni és jövőt építeni” – buzdítja a gazdákat az RMGE Maros elnöke, aki úgy véli, az újévköszöntő rendezvényen a jókedv és az együttlét a fontos. Úgy sikerült, ahogy éppen kell – foglalta össze Fazakas Miklós, aki reméli, hogy az „erős” kezdet után próbálják minden téren tartani a tempót az év folyamán, és mivel igény van rá, jövőben is megszervezik a gazdabált. 
A kora délutántól éjfél utánig tartó mulatságot sosem tapasztalt jókedv jellemezte, sokat köszönhetnek a támogatóknak, az Igazi Csíki Sör Manufaktúra és Lénárd András felajánlásainak, de finom borok is érkeztek adományként, a gazdasszonyok pedig süteményekkel tették édesebbé az alkalmat. Nem hiányzott a tombola sem, amelynek háromezer lejes bevéte-lét Timár Tímea ötlete nyomán Pál atya gyermekotthonának ajánlották fel és adták át, mintegy megkoronázva a rendezvényt.

Háromezer lejt adtak Pál atya gyermekotthonának Fotó: www.facebook.com/RMGE Maros

Jelen vannak vidéken
Ebben az időszakban az RMGE Maros munkatársai szinte mindennap vidéken vannak, szaktanácsot adnak a munkatársaik, falugazdászok, hogy kiépítsék a kapcsolatot a gazdákkal, megalapozzák a gazdák és szaktanácsadók közötti bizalmat, oktatási programokat szervezzenek. Szeretnének segítséget nyújtani a gazdáknak, de a székelyföldi gazdaságfejlesztési programra is készülnek, konferenciákat, tájékoztatókat, előadás-sorozatokat tartanak. Februárban elismert szakember részvételével tartanak előadásokat az öntözéstechnológiáról és tápoldatozásról, továbbá állattenyésztés témakörben kerekasztalt, hogy főleg a kisebb gazdaságokon próbáljanak segíteni – sorolta a közeljövő terveit Fazakas Miklós elnök

Kukoricatermelés tekintetében Maros megye az élbolyban

2019-02-08  Mezey Sarolta
A tavalyi kukorica- és napraforgótermés tekintetében Románia vezető helyre került az Európai Unióban. A gabonatermés 30 millió tonnára tehető, ami jóval meghaladta az előző évi mennyiséget – ezt múlt év végén jelentette be Petre Daea mezőgazdasági miniszter. Kukoricát 2.415 millió hektáron termesztettek, a termés meghaladta a 18 millió tonnát. Hogyan áll a Maros megyei mérleg? – kérdeztük Jude Silviát, a Maros Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság szakemberét.
– Maros megyében összesen 74.231 hektáron termesztettek kukoricát, nagyon jó átlagterméssel számoltunk, hektáronként 8600 kilogrammal. Ezzel a megye országos viszonylatban az ötödik-hatodik helyen, az élbolyban helyezkedik el, ami örvendetes, mert ezzel megtérült a gazdák által befektetett munka. Miközben a tavalyelőtti termést 45 banis átlagáron értékesítették, az ideit 55-60 bani közötti áron adták el – tájékoztatott a szakember.
A farmerek zöme még a mezőről értékesítette a termést, hiszen nagy volt a kereslet rá. A mezőgazdasági tanácsadó példákkal is szolgált, elmondta, hogy a Backamadaras és Ákosfalva környéki gazdák a Fehér megyei Transavia baromfitelepnek adták el a kukoricát, méghozzá nagyon jó áron, kilogrammonként 58 baniban. Sokan a konstancai székhelyű Brisegroup radnóti gabonalerakatnak adták el a termést, ahonnan közvetítők révén európai felvásárlók értékesítették. Volt, aki a Temes megyei felvásárlókkal kötött üzletet. 

A felvétel a mezőmadarasi Balázs László és Dalma gazdaságában készült Fotó: Nagy Tibor (archív)

28 ezer hektárt vetettek be búzával 

Nemcsak a kukoricatermés volt rendkívüli, hanem a búzatermés is. Országos viszonylatban több mint 10,2 millió tonnát jegyeztek, ami szintén nagyobb, mint az előző évi, amikor 10 millió tonnával számoltak. A kedvezőtlen időjárás miatt a szakembereknek sokkal pesszimistább előrejelzései voltak. Maros megyében 29 ezer hektáron termesztettek búzát, az átlagtermés hektáronként ötezer kiló körül volt. 
S ha már a tavalyi búzatermésről esett szó, arra voltunk kíváncsiak, Maros megyében mekkora területet sikerült bevetni búzával?
– Őszi búzával 27.426 hektárt, durumbúzával 464 hektárt. Tekintettel arra, hogy az utóbbi iránt nagy a kereslet, valószínűleg tavasszal is jelentős területeket vetnek be vele, amit többnyire a száraztésztaiparban használnak fel.
Hazai paradicsom és fokhagyma 
A Mezőgazdasági Igazgatóságon idén is folytatják a hazai paradicsomtermelésre kiírt programot, ami tavaly nagy sikernek örvendett a gazdák körében. Megyei szinten 83 kisgazdaságot üzemeltető farmernek sikerült bekapcsolódni a programba. Ezt a pénzt azért folyósítják, hogy serkentsék a hazai paradicsomtermelést. Az az ember, aki ezer négyzetméteres paradicsomost alakított ki, és három tonna paradicsomot értékesített, 3000 euró támogatásban részesült. Az összeget vetőmagra, fűtésre, melegházi kellékek, berendezések vásárlására fordíthatták a gazdák – tájékoztatott Silvia Jude. 
A paradicsomprogramhoz hasonlóan kezdeményezték a fokhagymaprogramot is, ennek életbe ültetésére megszületett az útmutató. A feltételek hasonlóak a paradicsomtermesztést ösztönzőéhez, csak itt a beültetett felületnek 3000 négyzetméternek kell lennie, s az eladott mennyiség öt tonna kell legyen. A támogatás értéke ezer euró. Erre a programra is sok az érdeklődő.

2019. február 4., hétfő

Farsangi tűzoltóbál lesz Majláthfalván

Balta János  2019. február 04., 
Február 9-én, szombaton 19 órai kezdettel a Majláthfalvi Önkéntes Tűzoltótestület a helybeli kultúrotthonban szervezi meg a hagyományos farsangi mulatságát. Zenél a Partium együttes, a szervezők egész éjjel üzemelő büféről, értékes tombolanyereményekről gondoskodnak, szeretettel várják a helybeli és a környékbeli mulatni vágyókat!

Nemzeti érték lett „Balla Tibor citeramuzsikája”

„Balla Tibor citeramuzsikája”, mint nemzeti érték felvételt nyert a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Értéktárba. A mezőtúri születésű népzenész gyermekkorától kezdve összefonódva él a zenével.
A tekerő- és citerajátékot a Jászberényi Népzenei Iskolában tanulta. Az Arany Páva díjat először 1999-ben nyerte el a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége által meghirdetett országos minősítő versenyen, melynek célja a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, a hagyományok megmentése és továbbadása az utánunk következő generációk részére. Ezt a díjat azóta kilenc alkalommal hozta haza. Ugyanebben az évben elnyerte a Vass Lajos díjat is tekerőlanttal a Vass Lajos Népzenei Szövetség által meghirdetett versenyen. Rendszeresen vesz részt a városi rendezvényeken, népzenei és táncházas találkozókon országszerte. Értékeket közvetít, a citera és tekerőlant sajátos stílusával népszerűsíti a népzene ezen irányát.
Településünkről elszármazott Balla Tibornak jó egészséget, további sikeres fellépéseket kívánunk!

Kutassuk Közös Kincseinket! vetélkedő Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hungarikum Vetélkedőre várja a megye általános iskola felső tagozatos diákjait és a középiskolásokat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat. A Kutassuk közös kincseinket! vetélkedő célja, hogy a fiatalabb korosztály tagjaival megismertessék a magyar kultúra értékeit, erősítsük identitástudatukat.
A vetélkedő első, iskolai fordulóját követően a második forduló március 29-én lesz a Megyeházán. Nevezni 4 fős csapatokkal lehet.
A verseny témája a nemzeti értékgyűjtés mára kialakult rendszere, az értéktárak egyes szintjei és azok működése, a megyei értéktárban, a magyar értéktárban szereplő nemzeti értékek és hungarikum

A mezőtúri Daloló Pacsirták és a Túri Zsiványok Citera Zenekar előadása

A mezőtúri Daloló Pacsirták és a Túri Zsiványok Citera Zenekar volt a meglepetés műsorszám az Agrárminisztériumban
 „Termelői Közösségek Napja” címmel konferenciát szervezett az Agrárminisztérium. A rendezvény célja a hagyományos termékeket előállító közösségek tevékenységének szakmai támogatása, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítése.

CLLD egyeztetés zajlott Mezőtúron

A Mezőtúr Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégiájában meghatározott célok állt a napokban történt egyeztetés fókuszában. A Mezőtúri Közművelődési és Sport Közhasznú Nonprofit Kft. látja el a TOP-7.1.1-16-2016-00081 CLLD pályázati felhívás koordinálását. A szakmai munka Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős részvételével zajlott.
Projekt lehetőségek:
Kulturális és közösségi épületek minőségi javítás a helyi közösségek együttműködésének érdekében
Helyi hagyományok, kulturális értékek és tudományos ismeretanyag átadását szolgáló oktatási-nevelési és ismeretterjesztő programok
Sportolásra, szabadidős tevékenységek ellátására alkalmas terek kialakítása

Elhunyt Kilyén Attila újságíró (1950. július 8. – 2019. január 20.)

https://erdelyipolgar.blogspot.com/2019/02/nagy-megrendulesunkre-tudtuk-meg-hogy.html
Nagy megrendülésünkre tudtuk meg, hogy kedves barátunk a Kilyén Attila , a Népújság vidékjáró riportere elhunyt. Igazat kell anunk a Népújság-beli kollégáknak akik azt írták róla. hogy "ritkaságszámba megy ma már az ilyen újságíró." Valóban "elvesztésével szegényebbek lettünk". A családjának őszinte résztvételünket és együttérzésünket fejezzük ki, még ha kicsit elkéstünk vele! Erdélyi Polgár szerkesztőségi gárdája nevében,  Hováth Zoltán. 
A Népújság csapata megrendülten értesült, hogy a független napilap alapítói közül újabb munkatárs és barát távozott az égi írógépek világába. 
Kisebb kitérővel, a némaságra ítélt marosvásárhelyi területi rádiótól került 1987-ben lapunk elődjéhez, a Vörös Zászlóhoz. 
A rendszerváltás napjait, a bizakodás és a csalódások hónapjait, éveit tárgyilagos tudósításaival dokumentálta. A falu volt a vadászterülete. 
Annak ellenére, hogy városon született, mégis el tudott szakadni az aszfaltkoptatók szemléletétől, és kíváncsian faggatta a mezőgazdasági munkásból újra paraszttá, majd farmerré vált vidéki embereket. 
A szövetkezeti vagyon szétlopása, az enyészetnek vetett gazdasági épületek látványa irritálta, talán ezért is lelkesedett, amikor létrejöttek a gazdák szakmai szervezetei. 
Erénye volt, hogy egyformán otthon érezte magát a létfenntartó paraszti gazdaságban és a nagyüzemi vállalkozások, a kísérleti parcellák „iparosított” környezetében. 
Talán nincs Maros megyében olyan malom, pékség vagy vidéki húsfeldolgozó, ahol ne visszatérő ismerősként köszöntötték volna. 
Ritkaságszámba megy ma már az ilyen újságíró. 
Elvesztésével szegényebbek lettünk. 
Nyugodj békében, Attila!

Az összefogás fóruma

December 5-én az idén hetedik alkalommal tartották meg Budapesten, az Agrárminisztériumban az összefogás fórumát, amely alkalmat teremtett a Kárpát-medence jelentős gazdaszervezetei és szakemberei számára az év végi összegzőre. Nemrég indult be a kiterjesztett Kárpát-medencei falugazdászprogram, melynek működtetésére évi 420 millió forint kormányzati támogatás áll rendelkezésre. A fórumon átadták a programban részt vevő szervezetek számára a részvételt igazoló okleveleket. 
Farkas Sándor, a magyarországi szaktárca államtitkára köszöntőbeszédében elmondta, hogy a rendelkezésre álló összegből több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő magyar termelőket. A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a határon túli magyar gazdaságok – tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az agrártárca 2012-ben kezdte el kiépíteni külhoni agrárkapcsolatait, aminek köszönhetően a minisztérium mostanra egy jól működő, az agrárium egészét átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik. A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés a Kárpát-medencében rendkívül fontos, hiszen a külhoni magyar lakosság mintegy 70 százaléka vidéki környezetben él, és 30 százalékuk tartósan az agráriumból tartja el családját. Mintegy 40 külhoni civil kapcsolattal van folyamatos kapcsolata az agrártárcának, amellyel mint-egy félmillió külhoni magyar gazdálkodó szólítható meg – fogalmazott Farkas Sándor. Az államtitkár szerint nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében folyamatosan jelen lévő kérdés a generációváltás problémája. Ezért prioritás a szakképzés támogatása. A tárca 2014-ben indított, és azóta minden évben megvalósított ösztöndíjprogramja az agrár szakon tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó külhoni egyetemista fiatalokat támogatja. Emellett fontos a felnőttek szakképzésének támogatása, valamint a határon túli helyi termelők segítése is. 
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság, mezőgazdaság támogatása fontos érdek. A jövő évi költségvetési törvényben 50 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési programok megvalósítására a Kárpát-medencében, a határon túli magyar régiókban. Közölte, hogy eddig mintegy 100 milliárd forint elérhető forrás jelent meg a határon túli vállalkozások támogatására.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MaGOSZ) elnöke azt említette, hogy a külhoni magyarsággal az országot összeköti és segíti a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), valamint a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: 14 évvel ezelőtt, december 5-én nemzeti sokk érte a magyarságot, az a nap szégyenfoltként vonult be a magyar történelembe, mély sebeket ejtett a magyar közösségek lelkén, hosszú időn át terhelte méltatlanul a magyar–magyar kapcsolatokat. 2010 óta a magyar kormány nemzetegységet kihangsúlyozó programjának eredménye, hogy mára egymillió magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé, egyre erősebb az összetartozás érzése, egyre több együttműködési fórum van, amely a Kárpát-medencei összefogást segíti – tette hozzá a NAK elnöke.
A Kárpát-medence gazdavezetőinek felszólalásai rendjén Csomortányi István, az EMGE szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetség tagszervezetei számára az erdélyi agrárium kérdése nem csupán egyszerű gazdasági, gazdaságossági kérdés, és nem szólhat csak a nagy profitot termelőkről. Az elmúlt századokban ugyanis a vidék volt az, mely biztosította a magyarság túlélését, és a történelemben nem volt még példa arra a katasztrofális népességfogyásra, melyet falvainkban az utóbbi évtizedekben tapasztalhatunk. Éppen ezért a vidék és a gazdák felemelése elsőrendű nemzetpolitikai kérdés, szigorúan véve létkérdés. Mindent meg kell tenni azért, hogy a gazdák gyarapodni tudjanak, meg tudják tartani a termőföldet, és munkájukkal megtartsák falvainkat is. Ezért előremutató és nélkülözhetetlen a falugazdászprogram, melyért köszönet jár a minisztériumnak, és mindent meg kell tennünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program sikeréért – összegzett Csomortányi.
A falugazdászprogramban részt vevő gazdaszervezeteknek járó, a minisztériummal való együttműködést igazoló oklevelet az Érmelléki Gazdák Egyesülete nevében Csomortányi István, a Szilágysági Gazdák Egyesülete részéről Bákai Attila elnök, a Hosszúmezői Agráregyesület részéről Várkola Tibor elnök, az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete részéről Fancsali Ernő ügyvezető elnök, az RMGE-Maros részéről Fazakas Miklós elnök, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete részéről Jakab Ernő elnök vette át. Majd átadták a minisztérium segítségével a Kárpát-medencei magyar agrár szakos egyetemi hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat elismerő okleveleket is. Erdélyben az EMGE szövetség hat, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanuló diáknak biztosít ösztöndíjat. Az erről szóló szerződéseket Tiboldi László alelnök adta át. Emellett az Érmelléki Gazdák Egyesülete a minisztérium segítségével további három, a Partiumi Keresztény Egyetemen kihelyezett szakként működő agrárképzésben részesülő diáknak biztosít ösztöndíjat a 2018–2019-es tanévben – áll az EMGESZ közleményében.
A fórum résztvevői
Fotó: AM/Krasznai-Nehrebeczky Mária