2014. december 23., kedd

Szűkülő lehetőségek a Nyárád- és Küküllő mentén

Bakó Zoltán | 2014.12.23.
Kiesnek a Nyárád- és a Küküllő-mente gazdái a legelőtámogatási rendszerből. Ha eddig megszabott feltételek mellett lehetett úgy kaszálótámogatást igényelni, hogy a széna is felhasználható volt, az új uniós költségvetési időszakban csak akkor igényelhető uniós támogatás a kaszálókra, ha a gazdák vállalják, hogy csak augusztusban és csak kézzel kaszálják le a földeket. De ez is csak akkor, ha a rendkívül ritka madárfajtának, a harisnak élőhelye a legelő.
Az új rendszerben a marosszéki magyar gazdák gyakorlatilag elesnek az uniós kaszálótámogatásoktól

Módosul a magas természeti értékű kaszálókra (HNV) vonatkozó környezetkíméléses gazdálkodói támogatási forma a 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakra. A megyebeli gazdáknak azonban érdemes alapos megfontolás után pályázni a támogatásokra.
A korábbi HNV támogatás első csomagja azt írta elő, hogy a kaszálást csak július elseje után végezzék. Ehhez lehetett csatolni a második csomagot, amely azt követelte meg, hogy a kaszálás kézzel történjen. A jelenlegi módosítás azt írja elő, hogy a tengerszint feletti 600 méteres magasságig terjedő területeken már június 15-étől lehet kaszálni, ugyanis július 1. után a széna már gyenge, esetleg alkalmatlan is takarmányozásra (az ennél magasabban fekvő területeken marad a július elsejei időpont a kaszálás elkezdéséhez). Az alaptámogatás kérhető traktorral történő kaszálás esetén is. Erre lehet még rákérni a plusztámogatást, amennyiben a pályázó vállalja, hogy kézzel vagy kisgéppel kaszál.
A harisos rendszer keretében csak kézi- és késői kaszálás esetében igényelhető támogatás
Nagy Péter Tamás leköszönő mezőgazdasági államtitkár viszont néhány nappal ezelőtt egy nagyernyei találkozón elmondta, a Nyárád- és Küküllő mentén levő területeket kivették a HNV támogatási rendszerből, helyette haris-támogatás kérhető, amennyiben a gazda úgy dönt, hogy az megéri neki. Ennek lényege, hogy nincsenek választható alternatívák. A kérelmezőnek vállalnia kell, hogy augusztus 1. után és csak kézzel kaszál. Ez azt jelenti, hogy nő a megszerezhető támogatási összeg, de ezzel párhuzamosan a munkaráfordítás is, fordított arány jelenik meg a munkabefektetés és az elérhető többletjövedelem között. Az államtitkár szerint a harisos támogatást nem fogják sokan igényelni, ugyanis nálunk már egyre kevesebben kaszálnak kézzel. Aki harisos területen lakik, nem kaphat környezetkímélő gazdálkodásért pluszpénzt, csak akkor, ha július 31. után és csak kézzel kaszál. Kérdés, hogy ez megéri-e a gazdának, ugyanis a széna minősége jóval alacsonyabb a kései kaszáláskor. Ráadásul kevesebb pénzt kap, mint ha a HNV-ben kézzel kaszálna, pedig ott le lehet vágni a füvet már június 15. után, a harisban meg csak másfél hónappal később.
A HNV-ben választhatja azt, hogy traktorral kaszál (igaz, kevesebb pénzért). A harisban nincs ilyen lehetőség – csak kézzel és csak későn lehet kaszálni. Ráadásul a gazdáknak meg kell érdeklődniük a környezetvédőktől, madárvédő egyesületektől azt is, hogy a kaszáló haris-élőhelyként meg van-e jelölve, nyilván van-e tartva, ellenkező esetben ugyanis nem igényelhető a támogatás a védett faj hiányában.
Arra a kérdésre, hogy akkor mégis mi lenne jó a megyebeli gazdáknak, a leköszönő államtitkár így válaszolt: a legjobb az lenne, ha úgy módosítaná a szaktárca a rendszert, hogy mindenhol lehessen pályázni a HNV-re (mint eddig), a harisos támogatás pedig úgy jelenne meg, mint egy ezen felüli alternatíva. Vagyis: ahol van haris, ott lehessen igénybe venni ezt. További javítási lehetőség lenne, hogy ne zárják ki a kisgéppel való kaszálást a harisos területek támogatásából. Mert a jelenlegi felállás szerinti rendszerben van még egy kalkulációs hiba is: ha valaki a HNV-ben választja a kézi kaszálást, akkor több pénzt kap, mint a harisban, pedig ez utóbbiban is kézzel kell kaszálni, de sokkal később, amikor már nem jó minőségű, esetleg teljességgel használhatatlan is a széna.
Kaszálótámogatási változatok

1. változat
2. változat
3. változat
Haris

HNV
HNV + kisgép
HNV + kézi kaszálás
kézi kaszálás
Támogatás összege
139 euró/ha
160 euró/ha (139+21)
246 euró/ha (139+107)
244 euró/ha
Kaszálás időpontja
június 15., vagy július 1.
június 15., vagy július 1.
június 15., vagy július 1.
július 31. után
Kaszálás módja
traktorral is
kis gépi kaszával
csak kézi kaszával
csak kézi kaszával

Áldott Békés Karácsonyi Ünnepeket Kívánok Mindenkinek!


2014. december 22., hétfő

Ökológiai gazdálkodás – termelékenyebb, mint gondolnánk

2014. december 19
„A növényvédő szereket és műtrágyákat hasznosító gazdálkodás súlyos környezeti károkat okoz, de magasabb termésátlagok érhetőek el vele – ez a jelenlegi mezőgazdaság egyik alaptétele. Most egy független és átfogó kutatás bebizonyította, hogy ez nem egészen igaz.” – írja a Piac és Profit Klímablogja
A cikk a kaliforniai Berkeley egyetem legújabb kutatási eredményein alapul, ahol a kutatók eddig példa nélkül álló adattömeggel dolgoztak. 38 ország ezernél is több gazdaságát 52 terménykategóriában hasonlították össze ökológiai és konvencionális eredményeik alapján. 
A meta-analízisből kiderül, hogy még a leggyengébb művelési módszerrel dolgozó biogazdaságok átlagos terméshozama is csak 19 százalékkal marad el a konvencionális gazdaságok teljesítményétől. Amennyiben modern, sok-kultúrás ökológiai gazdálkodást (multi-cropping) folytatnak, a különbség mindössze hat százalék. 
Egyes munkaigényes veteményféléknél, mint például a hüvelyesek (bab, borsó, lencse) pedig ugyanolyan hozam érhető el, mint műtrágyák és szintetikus növényvédők használatával.
Magyarországon az ökológiai művelés alá fogott terület nagysága alig 300 ezer hektár, ami a teljes 8,2 millió hektáros mezőgazdasági terület kevesebb, mint 5 százaléka.” 
Sajnos a valóság ennél is szerényebb: a hazai ellenőrzött ökoterületek nagysága jelenleg 130 ezer ha körül mozog, ami a teljes mezőgazdasági terület 3 százalékát sem éri el. 
A kaliforniai kutatókra hivatkozva a cikk leszögezi: ezt az arányt csak akkor lehet javítani, ha az ökológiai gazdálkodás éppolyan finanszírozható lesz, mint a konvencionális termelési módok. Ehhez a szabályozás változtatásaira és még inkább az agrárszakemberek és döntéshozók szemléletének megváltoztatására van szükség. 
A globális, de a helyi élelmiszerbiztonságot is csak úgy valósíthatjuk meg, ha hosszú távon javítjuk a hatékonyságot a mezőgazdaságban, beleértve a környezeti erőforrás-felhasználás hatékonyságát, és csökkentjük az élelmiszerek pazarlását.
Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi)
Az ÖMKi a nemzetközileg elismert svájci ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet, a FiBL hazai partnerintézménye. Célja, hogy előmozdítsa az ökológiai gazdálkodás magyarországi tudományos kutatását és fejlesztését.
Az ÖMKi alapelvei a hitelesség, a termelőkkel és a feldolgozókkal szoros együttműködésben végzett innováció, a gyakorlat-orientált kutatás, és a hatékony ismeretátadás.
A biogazdálkodás
Az ökológiai gazdálkodás a talajok és az élővilág épségének, valamint az emberek egészségének megőrzését célzó termelési rendszer. Természetes folyamatokon alapul és kerüli a káros hatású anyagok alkalmazását, így törekszik a környezet megóvására és az egészséges életformát elősegítő gazdálkodás megteremtésére.
Az ökológiai gazdálkodás a világ legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági rendszere. Az Európai Unióban az elmúlt 25 évben az ökológiai művelés alatt álló területek nagysága 125 ezer hektárról 9,3 millió hektárra nőtt, a termelő gazdaságok száma pedig 8 ezerről 260 ezerre.Hazánkban az ökológiai ellenőrzési rendszer keretében több mint 1500 vállalkozás 130 ezer hektárnyi területen, évente közel 30 milliárd forint értékű élelmiszert állít elő.
A globális környezeti, társadalmi és gazdasági kihívások hatására az ökológiai alapú mezőgazdaság és élelmiszeripar kutatása és fejlesztése a tudományos világ kiemelkedő jelentőségű területévé vált. Magyarország számára az ökológiai gazdálkodás a hazai mező- és élelmiszergazdaság megújulásának és hosszú távú fenntarthatóságának egyik legnagyobb lehetősége. Ahhoz, hogy az ökológiai gazdálkodás új lendületet kapjon, kulcsfontosságú annak megalapozása tudományos kutatással és stratégiai piacfejlesztéssel.
Az ÖMKi
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Közhasznú Nonprofit Kft. olyan kutatási-innovációs feladatokon dolgozik, amelyek a gyakorlatban is alkalmazható eredmények révén biztosítják az ökológiai gazdálkodás és élelmiszeripar magyarországi továbbfejlődését és hosszú távú versenyképességét.
Az ÖMKi céljai pontokba szedve:
Az ökológiai gazdálkodás hazai kutatás-fejlesztésének fellendítése.
Az ökológiai gazdálkodás hitelességének és versenyképességének növelése.
A magyarországi ökológiai piac szélesítése.
Az ökológiai gazdálkodók számának növelése.
Az ökológiai módon művelt területek nagyságának növelése.
Az ökológiai gazdálkodásban rejlő vidékfejlesztési potenciál kihasználása.
Az ökológiai gazdálkodásban rejlő táj- és természetvédelmi lehetőségek érvényesítése.
Az ökológiai gazdálkodás kedvező egészségügyi hatásainak érvényesítése.
Fogyasztóvédelem, ismeretterjesztés, hiteles (termék-) tájékoztatás.
Az ökológiai gazdálkodók érdekérvényesítési képességének erősítése.
Az ökológiai gazdálkodók kapcsolatrendszerének, tudásbázisának fejlesztése.
Támogatók
Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FiBL) és Pancivis Alapítvány.


Okleveles tájépítészmérnök 
Ügyvezető
Mobil: +36 20 346 9120
dora.drexler (at) biokutatas.hu
Egyetemi tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetemen végeztem, ahol 2004-ben szereztem tájépítészmérnöki diplomát tájtervezési és területfejlesztési szakirányon. Ezt követően a Technische Universität München Tájökológiai Tanszékén doktoráltam. Kutatásom a táj európai kultúrtörténeti fejlődését vizsgálta Anglia, Franciaország, Németország és Magyarország példáján. 2010 decembere és 2011 májusa között a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL Svájc) munkatársa voltam, 2011-ben részt vettem az ÖMKi megalapításában, melynek 2011 júniusától vagyok az ügyvezetője.
Önéletrajz (angolul)
Publications
Dr.-Ing. Dóra Drexler
Monographs
2010 Dóra Drexler: Táj és Tájértelmezés. A tájfogalom kultúrtörténeti vizsgálata Anglia, Franciaország, Németország és Magyarország összehasonlítása alapján (In English: Landscape and landscape perceptions. A cultural-historical analysis and comparison of the concept of landscape in England, France, Germany, and Hungary). Akadémiai Kiadó, Budapest. (Preview: http://akkrt.hu/1086/tudomany/muvelodestortenet/taj_es_tajertelmezes)
Dóra Drexler: Landschaft und Landschaftswahrnehmung. Untersuchung des kulturhistorischen Bedeutungswandels von Landschaft anhand eines Vergleichs von England, Frankreich, Deutschland und Ungarn. (In English: Landscape and landscape perceptions. A cultural-historical analysis and comparison of the concept of landscape in England, France, Germany, and Hungary). SVH Verlag, Munich. (Preview: https://www.svh-verlag.de/catalog/details/store/de/book/978-3-8381-1774- 4/landschaft-und-landschaftswahrnehmung)
Theses
2010 Dóra Drexler: Landscape and landscape perceptions. A cultural-historical analysis and comparison of the concept of landscape in England, France, Germany, and Hungary. Department of Landscape Ecology, Technical University of Munich, Weihenstephan, Germany. (http://www.darteurope.eu/full.php?id=214629)
2004 Dóra Drexler: Landscape and the evaluation of landscapes. Study of the correlations between the
symbolic meanings of landscape and the methods of landscape evaluation in France Germany and
Hungary. Diploma theses at the Corvinus University of Budapest, Department of Landscape Planning
and Regional Development, Budapest. (http://www.tagszem.hu/file.php?fid=30)
Book chapters
2014 Zoltán Dezsény and Dóra Drexler: Hungary. In: Meredith, Stephen; Willer, Helga (Eds.): Organic in Europe. Prospects and development. IFOAM EU Group, 41-43.
2013 Zoltán Dezsény and Dóra Drexler: Organic Agriculture in Hungary – Past, Present, Future. In: Willer, Helga (Ed.): The World of Organic Agriculture 2013. IFOAM, 239-244.
Ádám Donkó, Eszter Illyés †, Péter Török and Dóra Drexler: Investigation of species-rich cover crop
mixtures in Hungarian vineyards, preliminary results (In Hungarian: Fajgazdag szőlősorköztakarónövényzet magkeverékek vizsgálata és előzetes eredményei magyarországi szőlőültetvényekben) In: Péter Török (Ed.): Theory and practice of grassland establishment in ecologically oriented agriculture (In Hungarian: Gyeptelepítés elmélete és gyakorlata az ökológiai szemléletű gazdálkodásban). Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest. 83-96.p.
Dóra Drexler: Landscape perception – a look at the English, French, and Hungarian landscape idea (In German: Die Wahrnehmung der Landschaft – ein Blick auf das englische, französische und ungarische Landschaftsverständnis) In: Landschaften: Theorie, Praxis und internationale Bezüge. In: Bruns,
Diedrich; Franke, Ulrich; Kühne, Olaf (Eds.): Landschaften: Theorie, Praxis und internationale Bezüge. Oceano-Verlag, 37-52.
Dóra Drexler: The meanings of landscape – A comparison of the cultural-history of landscape in England, France, Germany and Hungary In: Förster, Horst; Herzberg, Julia; Zückert, Martin (Eds.): Environmental histories. Central-East-Europe from the industrialization till post-socialism (In German: Umweltgeschichte(n). Ostmitteleuropa von der Industrialisierung bis zum Postsozialismus.
Vandenhoek & Ruprecht, Göttingen – Bristol, 129-164.
2011 Dóra Drexler: Landscape and landscape perception – A comparison of English, French, German, and Hungarian landscape interpretations (In German: Landschaft und Landschaftswahrnehmung – Ein Vergleich englischer, französischer, deutscher und ungarischer Landschaftsverständnisse). In: Bayerische Akademie für Naturschutz und Landschaftspflege (ANL) (Ed.): Landschaftsökologie. Grundlagen, Methoden, Anwendungen. ANL Laufener Spezialbeiträge 2011, Laufen, 18-25.
2010 Agata Cieszewska, Dóra Drexler, Péter Kalincsák, Olgirda Belova, and Jan Prochazka: Chapter 6. Eastern Region. In: Pröbstl, Ulrike, Wirth, Veronika, Elands, Birgit, and Bell, Simon (Eds.): Management of Recreation and Nature Based Tourism in European Forests. Springer, Berlin, 115-140.
2009 Ágnes Sallay and Dóra Drexler: The role of landscape values in the tourism of the Firtos micro-region (In Hungarian: Tájértékek szerepe a Firtos kistérség turizmusában). In: Gábor Michalkó and Tamara
Rátz (Eds.): Attracted by Space: Space-specific Characteristics of Touristic Product Development (In
Hungarian: A tér vonzásában: a turisztikai termékfejlesztés térspecifikus vonásai). Turizmus Akadémian 4., Székesfehérvár-Budapest, 215-233.
Dóra Drexler: Cultural differences of landscape perception in England, France, Germany and Hungary (In German: Kulturelle Differenzen der Landschaftswahrnehmung in England, Frankreich Deutschland und Ungarn). In: Kirchhoff, Thomas and Trepl, Ludwig (Eds.): Vieldeutige Natur. Landschaft, Wildnis und Ökosystem als kulturgeschichtliche Phänomene. Transcript Verlag, Bielefeld, 119-136.
Simon Bell, Agata Cieszewska, José Castro and (as contributor) Dóra Drexler: Strategic planning of
forest recreation and nature tourism. In: Bell, Simon et al. (Eds.): European Forest Recreation and
Tourism. A handbook. Taylor & Francis, London, New York, 151-176.
2007 Dóra Drexler: Tendencies and possibilities of landscape development in peripheral rural areas of Hungary after the change of the agricultural and landscape policies (In German: Tendenzen und Möglichkeiten der Landschaftsentwicklung in Folge agrarstruktureller und landschaftspolitischer Veränderungen in peripheren ländlichen Räumen Ungarns). In: Bundesamt für Naturschutz (BfN) (Ed.): Die Zukunft der Kulturlandschaft. Verwilderndes Land - wuchernde Stadt? BfN-Skripten 224, Bonn-Bad Godesberg, 205-217.
Dóra Drexler: The symbolic meaning of landscape and its role in planning healthy environment (In
Italian: Il significato simbolico del paesaggio e il suo ruola nella pianificazione di un ambiente integro). In: Angrilli, Massimo and Catalino, Silvia (Eds.): Landscape Opportunities. Temi, piani e progetti per il governo del paesaggio. SALA editori, Pescara, 66-70.
2006 Dóra Drexler: Landscape and landscape perception. A study of the changing symbolic meanings of landscape through a European comparison (In German: Landschaft und Landschaftswahrnehmung. Untersuchung des symbolischen Bedeutungswandels der Landschaft anhand eines europäischen Ländervergleichs). In: Kazal, Irene; Voigt, Annette, Weil, Angela; Zutz, Axel (Eds.): Kulturen der Landschaft. Ideen von Kulturlandschaft zwischen Tradition und Modernisierung. Landschaftsentwicklung und Umweltforschung. Schriftenreihe der Fakultät Architektur Umwelt Gesellschaft, Technische Universität Berlin, Berlin, 193-208.
Dóra Drexler: Landscape history variations on the theme of the Firtos Mountain (In Hungarian: Tájtörténeti variációk a Firtos témájára). In: Baráth, Géza; Bokros, Balázs; Gábor, Petra (Eds.): Kavicsok. A Bolyai Önképző Mühely 2006-ban végzős hallgatóinak gyűjtemény-kötete. Bolyai Műhely Foundation, Budapest, 243-249.
2003 Dóra Drexler: The “beautiful landscape” – an absorbing enjoyment (In Hungarian: A „szép táj” – önfeledt élvezet) In: Feher, János; Hajba, Ferenc; Hermann, György (Eds.): Életöröm életmód,
Építésügyi Tájékoztatási Központ, Budapest, 133-140.
Journal articles
2013 Ádám Donkó, Eszter Illyés †, Gábor Zanathy, Péter Herpergel, Balázs Stumpf, György Lukácsy, Dóra Drexler: Experiences with the application of species-rich cover crops in the Tokaj wineregion. (In Hungarian: A sokfajú takarónövény használat tapasztalatai a Tokaji borvidéken – Borászati Füzetek, 24 (3), 5-11.
Dóra Drexler: Landscape, Paysage, Landschaft, Táj: The Cultural Background of Landscape Perceptions in England, France, Germany, and Hungary – Journal of Ecological Anthropology. 16 (1), 85-96.
2010 Dóra Drexler: Thoughts on landscape, the specificities of Hungarian landscape perception and their cultural-historical reasons (In Hungarian: Gondolatok a tájról, a tájértelmezés magyar sajátosságairól és azok kultúrtörténeti okairól) – 4D Journal of Landscape Architecture. 2010 (20), 20-29.
2006 Johannes Gnädinger, Thomas Heinemann and Dóra Drexler: Perspectives for an Eastern-European cultural landscape – The Firtos-Region in Transylvania (Romania) (In German: Perspektiven für eine osteuropäische Kulturlandschaft – Die Firtos-Region in Siebenbürgen, Transsilvanien, Rumänien). – ANLiegen Natur. Zeitschrift für Naturschutz, Pflege der Kulturlandschaft und Nachhaltige Entwicklung.2006 (30), 5-12.
Ágnes Sallay, Dóra Drexler, Johannes Gnädinger and Thomas Heinemann: Landscape Protection and Development in the Firtos Region – Experiences of an International Students’ Project (In Hungarian: Tájvédelem és -fejlesztés a Firtos térségében. Egy nemzetközi hallgatói projekt tapasztalatai). – 4D. Journal of Landscape Architecture and Garden Design. 2006 (4), 31-36.
Dóra Drexler: Landscape Scenery – From a different point of view (In Hungarian: A tájképröl –másképp). – Falu-Város-Régió, Journal of Regional Development and Regional Planning 2006 (3), 37- 41.
2005 Johannes Gnädinger and Dóra Drexler: Development perspectives for an East-European cultural landscape – The Firtos-Region in Transylvania (Entwicklungsperspektiven für eine osteuropäische Kulturlandschaft – Die Firtos-Region in Siebenbürgen). – Politische Ökologie. Landschaftskult. Natur als kulturelle Herausforderung. 2005 (96), 58-59.
2002 Dóra Drexler: The “beautiful landscape” – an absorbing enjoyment (In Hungarian: A „szép táj” – önfeledt élvezet) – Sport and Health Sciences, I. (1).
2001 János Fehér and Dóra Drexler: Poliphenols in wine (In Hungarian: Polifenolok a borban). – Borbarát, VI. (2), 56-58
Full-papers
2014 András Jung, Boglárka Hegedűs, Michael Vohland and Dóra Drexler: Rapid treatment monitoring by field spectroscopy. In: Proceedings of the 18th IFOAM World Congress, Istanbul, Turkey (accepted for publication).
Ádám Donkó, Tamás Miglécz, Péter Török, Orsolya Valkó, György Zsigrai and Dóra Drexler: Comparison of species-rich cover crop mixtures in Hungarian vineyards. In: Proceedings of the 18th
IFOAM World Congress, Istanbul, Turkey (accepted for publication).
Tamás Csáki, Dóra Drexler: Hungarian on-farm research program for varroa control in organic
beekeeping. In: Proceedings of the 18th IFOAM World Congress, Istanbul, Turkey (accepted for
publication).
Boglárka Hegedűs, Dóra Drexler, Csaba Gyuricza, Katalin Sárdi, András Jung, Michael Vohland: Rapid  Monitoring of Organic Foliar Fertilizer Treatments on Organic Spelt by a Portable SPAD 502
Chlorophyll Meter and Field Spectroscopy. In: 34. Wissenschaftlich-Technische Jahrestagung der
DGPF, 26-28. März 2014 in Hamburg, Gemeinsame Tagung der DGfK, der DGPF, der GfGI und des
GiN 23/2014, 1-9.
2012 Eszter Illyés, Dóra Drexler, Péter Herpergel, Orsolya Valkó, Gyula László and Péter Török:
Development and application possibilities of species rich cover crop seed mixtures in Hungarian
vineyards: overview and first results (In Hungarian: Fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzet
magkeverékek fejlesztése és alkalmazási lehetőségei magyarországi szőlőültetvényeken: kitekintés és
előzetes eredmények). Full paper at the Georgikon Scientific Days, Keszthely.
2010 Dóra Drexler, Ágnes Sallay, Sándor Jombach: Visibility Assessment of the Pereny Windpark near the Kőszegi Mountains in Hungary. In: Fábos, J., Ryan, R. L., Lindhult, M., Kumble, P., Kollányi, L., Ahern, J., Jombach, S. (Eds.): Proceedings of Fábos Conference on Landscape and Greenway Planning 2010, Budapest, Hungary, 47-53.
Sándor Jombach, Dóra Drexler and Ágnes Sallay: Using GIS for Visibility Assessment of a Wind Farm in Perenye, Hungary. In: Buhmann, E., Pietsch, M., Kretzler, E., (Eds.): Peer Reviewed Proceedings of Digital Landscape Architecture 2010. Wichmann, Anhalt, Germany, 322-330.
2009 Ágnes Sallay and Dóra Drexler: Landscape Change in the Firtos Region – An Excerpt of the results of the Firtos Project (In Hungarian: Tájváltozás a Firtos térségében – Szemelvények a Firtos Projekt eddigi eredményeiből). Full-paper at the 7th Conference on Landscape History – Landscape Change in Transylvania. Marosvásárhely, Romania, 51-56.
2007 Dóra Drexler: Landscape and landscape perception – Methodological proposal for the cultural-historical study of European landscape conceptions (In Hungarian: Táj és tájértelmezés – módszertani javaslat az európai tájfelfogások kultúrtörténeti kutatásához). Full-paper at the 1st Hungarian Ph.D. Conference on Environmental Economy, Corvinus University of Budapest, Budapest. (http://korny.unicorvinus.hu/phd/1_kg_konf/drexler_phdkonf.pdf)
Dóra Drexler, Maria Bihunova and Barbara Mariotti: Comparison of Forest Recreation and Nature
Tourism in Hungary, Italy and Slovakia based on the First Outputs of the COST E33 Action. Full-paper at the MMV-3 Conference 2006, Rapperswil, Switzerland. (http://www.wsl.ch/mmv-3/call/MMV3_proceedings.pdf)
Ágnes Sallay and Dóra Drexler: History of the landscape development in the Firtos micro region (In
Hungarian: Tájalakulás történet a Firtos kistérségben). Full-paper at the 3rd Hungarian Conference on
Geography, MTA, Budapest. (http://geography.hu/mfk2006/pdf/Sallay%20%C1gnes.pdf)
2005 Dóra Drexler: Landscape change: State of environment – state of mind. Full-paper at the Annual Conference of the European Council of Landscape Architecture Schools (ECLAS), Ankara, Turkey, 34- 42.
2004 Dóra Drexler: Landscape perceptions – The symbolic meaning of landscape and its role in mental wellbeing. Full-paper at the Open Space: People Space Conference, Edinburgh, Scotland, UK.
(http://www.openspace.eca.ac.uk/conference/proceedings/summary/Drexler.htm)Reports,assessments and technical leaflets
2013 Dóra Drexler and Orsolya Papp (Eds.): On-farm research 2012. First year results (In Hungarian: Onfarm kutatás. Az első év eredményei). Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest.
Mihály Földi and Dóra Drexler: Testing of biostimulators on organic arable crops (Növénykondicionáló készítmények tesztelése ökológiai gabonában) – Őstermelő, 2013 (2), 92-95.
2012 Orsolya Papp and Dóra Drexler (Eds.): Organic potato – quality in each step of the production (In Hungarian: Bioburgonya, minőség a termesztés minden lépésében). Ökológiai Mezőgazdasági
Kutatóintézet, Budapest.
Zoltán Dezsény and Dóra Drexler: Present, past and future. Organic agriculture in Hungary – Ecology & Farming, 2012 (3), 20-23.
2011 Monika Messmer, Isabell Hildermann, Christine Arncken, Dóra Drexler and Klaus-Peter Wilbois: Chances and potentials of different breeding methods for organic agriculture (In German: Chancen und Potenziale verschiedener Züchtungsmethoden für den Ökolandbau). Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FiBL), Frick, Switzerland. (http://orgprints.org/20029)
2010 Landscape value assessment for the Hungarian Landscape Values Database (with László Kollányi and Ágnes Sallay). Client: Corvinus University of Budapest, Norwegian Fund Project
2009 Visibility, landscape integration and coloring plans for the wind park of Perenye, Hungary (with Ágnes Sallay and Sándor Jombach). Client: Szél-Erő Energia Hasznosító Kft.
2008 Aesthetic impact assessment of the wind park of Perenye for the preliminary Environmental Impact Assessment (with Ágnes Sallay). Client: Szél-Erő Energia Hasznosító Kft.
2005 Aesthetic impact assessment of the wind park planned near the city of Győr, Sashegy-dűlő, Hungary (with Attila Csemez and Ágnes Sallay). Client: Clean Energy Kft.
Posters
2014 Boglárka Hegedűs, Dóra Drexler, Csaba Gyuricza, Katalin Sárdi, András Jung, Michael Vohland: Rapid Monitoring of Organic Foliar Fertilizer Treatments on Organic Spelt by a Portable SPAD Meter and Field Spectroscopy (Geoinformationen öffnen das Tor zur Welt, Gemeinsame Jahrestagung 2014, Hamburg, Germany)
2013 Boglárka Hegedűs, Ed Garret, Dóra Drexler, András Jung, Csaba Gyuricza, Katalin Sárdi: Effects of foliar fertilizers on grain quality by using SPAD chlorophyll meter (ICOAS - 4 th International Conference on Organic Agriculture Sciences, Eger, Hungary)
2012 Eszter Illyés, Dóra Drexler, Péter Török, Balázs Deák, Péter Herpergel, Gyula László: Experimental investigation of species rich vineyard cover crops (In Hungarian: Fajgazdag szőlősorköztakarónövényzet kísérletes vizsgálata). 9 th Hungarian Ecologist Congress, Keszthely, 55.
2006 Ágnes Sallay and Dóra Drexler: Landscape development in the Firtos-Region (In Hungarian:
Tájváltozás a Firtos térségében). Landscape Change in the Carpathians – Settlements in the Landscape. 6 th Scientific conference on landscape history, Tokaj, Hungary.
Attila Csemez, Ágnes Sallay and Dóra Drexler: The Firtos-Project (In Hungarian: A Firtos Projekt).
Lippay-Ormos-Vas Scientific Session, Corvinus University of Budapest, Budapest.
2005 Dóra Drexler and Ágnes Sallay: The Firtos-Region in Transylvania (In German: Die Firtos-Region in Siebenbürgen). Hungarologisches Graduiertenkolloquium des Ungarischen Instituts München, München.
2004 Dóra Drexler: Landscape Architectural Design of the Danube Centre (In Hungarian: A Duna Plaza tájépítészeti arculatterve). Exhibition of the Youth Section of the Hungarian Association of Garden Designers (MKTSZ) – We, the landscape architects?!, Corvinus University of Budapest, Budapest.
2003 Petra Dollmayer, Dóra Drexler, Dóra Földesi, Márton Kéthelyi, András Prokopp, Lili Sziráki and Zsombor Tatai: Park of the Waste Reduction Alliance, Hungary. 3rd European Landscape Biennial – Only with Nature, Barcelona.
Other publications
2013 Dóra Drexler and Ed Garrett (Eds.): Proceedings of the 4th International Conference of Organic Agriculture Sciences. ICOAS, Budapest.
Dóra Drexler and Zoltán Dezsény: Organic agriculture and research in Hungary. ISOFAR Newsletter, 2013 (17), 5-8.
Zoltán Dezsény, Katalin Réthy and Dóra Drexler: Community Supported Agriculture in Hungary – Vegetable Communities in Hungary (In Hungarian: Közösség által támogatott mezőgazdaság – Zöldségközösségek Magyarországon). Biokultúra 2013 (5).
2012 Dóra Drexler and Zoltán Dezsény: New wind in organic agriculture – the Hungarian Research Institute of Organic Agriculture introduces itself (In Hungarian: Új színfolt az ökológiai gazdálkodásban – Bemutatkozik az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet). – Vidék és Gazdaság. 2012 (2), (to be published in April 2012).
2012 Dóra Drexler, Orsolya Papp, Zoltán Dezsény, Mária Tarnai, Mihály Földi, Eszter Illyés (Eds.):
Proceedings of the 1st ÖMKi Conference “State of Organic Agriculture in Hungary – Trends and
Breakout Points”. Hungarian Research Institute of Organic Agriculture, ÖMKi, Gödöllő, Hungary.
2010 Dóra Drexler: ECLAS Conference in Istanbul – Topos. The international review of landscape
architecture and urban design. 2010 (73), 7.


2014. december 21., vasárnap

A "Völgység Kincse" szociális szövetkezet célja

2013. január 31.
A szövetkezet célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése.
A szövetkezet az előzőekben megjelölt alapvető céljának eléréséhez a szociális szövetkezetekről rendelkező 141/2006. (VI.29) Korm. rendeletben meghatározott konkrét foglalkoztatási módokon felül elősegíti, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben levő tagjai a főtevékenységként, vagy kiegészítő jelleggel végzett gyümölcs termelésből rendszeres bevételhez, jövedelemhez jussanak, ezért felvásárolja a tagjai által termelt terményeket és termékeket, és gondoskodik az arányos ellenszolgáltatás garantált kifizetéséről. A léüzem termelő tevékenységében résztvevő tagok rendszeres munkabért kapva, önfoglaltoztatók lévén további rendszeres, biztos jövedelemhez jutnak. Ugyanakkor a térség gyümölcstermelői további értékesítési lehetőséghez jutnak az üzem bérfeldolgozói tevékenysége által. 
A cél megvalósítása érdekében a tagok kihasználják a szövetkezeti formában történő demokratikus működés lehetőségeit, a tagokat egyenlő arányban megillető szavazati jog gyakorlásával történő döntéshozatal előnyeit, illetve a tagok és a szövetkezet közötti együttműködésből fakadó lehetőségeket.
A szövetkezet gazdasági tevékenységén kívül – anyagi lehetőségei függvényében és az elsődleges célok megvalósulásának veszélyeztetése nélkül – szociális juttatásban részesíti tagjait, továbbá támogatja tagjai kulturális, oktatási, közművelődési és sport tevékenységét.
Távolabbi célként kívánja megvalósítani a szövetkezet újabb területeken munkahelyek létrehozását, a tagság létszámának bővítését.

Önfenntartó falu, fenntartható vidék

2014.11.21.
Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: helyi gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében címmel rendezték meg az Önfenntartó falu – fenntartható vidék konferenciasorozat októberi, negyedik tanácskozását.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) Kutatási, Stratégiai és Koordinációs Igazgatósága a Nemzetstratégiai Akadémia sorozat részeként hívta életre Önfenntartó falu – fenntartható vidék kezdeményezését. A konferenciasorozat októberi, negyedik tanácskozásán a fenntartható helyi fejlesztések álltak a középpontban.
A Jó gyakorlatok, kreatív megoldások: helyi gazdaságfejlesztés a Kárpát-medencében címmel megrendezett másfél napos esemény társzervezője a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE), a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) és a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) voltak.
A konferencia első blokkjában, amelyet Mezőszentgyörgyi Dávid, a társzervező NAKVI főigazgatója elnökölt, köszöntő előadások hangzottak el. A tanácskozást és az előadások sorát Szász Jenő, az NSKI elnöke nyitotta meg, aki köszöntő beszédében a nemzeti integráció, a nemzetegyesítés fontosságáról, eddigi eredményeiről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az NSKI küldetésének tekinti e folyamat előmozdítását, ezen belül is konkrétan a magyar humánvagyon megőrzését, megerősítését és a szülőföldön való boldogulás elősegítését. Ehhez Kárpát-medencei egybefüggő hálózatok kialakításán, a célokhoz rendelhető európai uniós többletforrások bevonásán fáradozik. Ennek elősegítésére előkészítés alatt áll a Kárpát-haza hosszú távú fejlesztési koncepciója, illetve a nemzetegyesítés rövid távú fejlesztési programja. Mindkét programdokumentumban nemzetstratégiai jelentőségű célként szerepelnek a helyi fejlesztések.
Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára köszöntőjében azt emelte ki, hogy a nemzeti integráció egy fontos formája a gazdasági nemzetegyesítés, amelyet bölcs és okos módon kell és lehet véghezvinni. Egy Kárpát-medencei gazdasági együttműködési tér versenyképes gazdasági erőtérként, régióként jelenhet meg az Európai Unióban, ennek létrejöttéhez azonban szükség van az öngondoskodás iránti képesség növelésére, a szándék és hajlandóság támogatására a jó ötletek, elképzelések kitalálásához és megvalósításához. Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztésekért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkára aláhúzta, hogy a hivatalos kormánypolitika szintjére emelt Kárpát-medencei gazdasági összefogás kialakítása nem egy a segélyezési gyakorlatra emlékeztető egyirányú folyamatként fogalmazódik meg, hanem együttműködési politikaként a határon túli nemzetrészekkel. Bencsik János, a Tatai-medence országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának alelnöke, az Energetikai Albizottság elnöke megnyitó előadásában a fenntartható helyi fejlesztések fontosságát emelte ki a nemzeti megmaradás szempontjából. Elmondta, hogy az egymást erősítő világszintű gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok mára már a fennmaradásunkat veszélyeztetik, a káros következmények csökkentése azonban csak a fenntarthatóság társadalmi normává válásával lehetséges.
A délelőtt második részében, amelynek levezető elnöke Szántó Zoltán, a BCE oktatási rektorhelyettese volt, a helyi gazdaságfejlesztés tudományos megközelítéseiről és fejlesztéspolitikai kapcsolódásáról hallhattak előadást az érdeklődők. Horkay Nándor, az NSKI Kutatási, Stratégiai és Koordinációs igazgatója a helyi gazdaságfejlesztés nemzetstratégiai fontosságát indokoló gazdasági és társadalmi körülményekről, ehhez kapcsolódóan a fejlesztéspolitikai szemléletváltozás szükségességéről, illetve a helyi gazdaságfejlesztés szakmai előzményeiről, eddigi eredményeiről beszélt röviden. Ezt követően ismertette az NSKI által kidolgozás alatt álló Kárpát-haza Fejlesztési Rendszerben, azon belül is a hosszú távú koncepcióban a helyi gazdaságfejlesztés szerepét, helyét. Ginter Gábor, az NSKI elemzési referense mutatta be a Kárpát-haza Fejlesztési Rendszer másik elemét, a Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014-2020 tervdokumentumot is, kiemelve ebben is a helyi fejlesztések fontosságát.
A csütörtök délután és a péntek délelőtt a példaadó jó gyakorlatok, ötletadó megoldások bemutatkozásával telt. Az első blokkban, amelynek levezető elnöke Schwarcz Gyöngyi, az NSKI osztályvezetője volt, a helyi termékek, helyi márka kialakítására irányuló tevékenységet megvalósító települések, programok mutatkoztak be, ezeken belül is külön csoportként a gyümölcstermeléshez és –feldolgozáshoz kapcsolódó jó gyakorlatok. A délutáni második blokkban Pozsgai Péter, a BCE docensének vezetésével olyan átfogó települési vagy térségi programokat ismerhettek meg az érdeklődők, amelyekben egyszerre jelenik meg a társadalmi és gazdasági felzárkózás célkitűzése. Péntek délelőtt Kükedi Zsolt, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal hálózatfejlesztési referense elnökletével bonyolított szekcióban polgármesterek beszéltek fejlesztési törekvéseikről, eredményeikről, arról, hogyan sikerült a más-más okok miatt nehéz körülmények közül eltérő módon, de mégis csak valamiféle kiutat találniuk.
A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetést Eperjesi Tamás, a NAKVI vidékfejlesztési igazgatója vezette. Mindenkinek személyre szabott kérdések formájában adott lehetőséget arra, hogy elmondhassa, szakterülete szempontjából miért is fontosak a helyi fejlesztések, miért kellene jobban odafigyelni rájuk szakmai, politikai és össztársadalmi szinten egyaránt, illetve milyen beavatkozások szükségesek a helyi fejlesztések hangsúlyosabbá tételéért.
A bemutatott prezentációk a cikk alján elérhetőek, a konferencia teljes anyaga pedig várhatóan 2015 januárjában megjelenik az NSKI Kárpát-haza Szemle sorozatában is. A konferencia iránt mutatkozó nagy érdeklődés arra ösztönzi az NSKI-t, hogy továbbvigye az Önfenntartó falu – fenntartható vidék konferenciasorozatot. Következő rendezvényét a tervek szerint 2015 tavaszán tarthatják, amikor a helyi társadalomfejlesztés jó példáit mutatják majd be.
Forrás: NSKI

Önmegmentő közösségek példái - Görögszállás

2014.12.13.
Több a kevés a semminél. - Görögszállás is egy volt a végtelenül lepusztult magyar tanyaközpontok közül – pár éve. Az öreg magyarok meghaltak, gyermekeik elköltöztek, az üres portákat pedig a környék cigányai foglalták el.
Minden családban öt-hat gyermek, a férj iszik, a feleség ordít, a kertben nyakig érő dudva, munka sehol, lopások, verekedések – nem embernek való környezet, élet. Fél évtizede azonban valami elkezdődött a Nyírtelekhez tartozó településen...
Málnát csipegetünk Görögszállás közepén, egy dombon. A málnás nem nagy, olyan kétezer négyzetméternyinek nézem. Már csak itt-ott látni néhány szemet, de ez így is kisebbfajta csoda. Először is: máskor ilyentájt már nemhogy málna, de levél se nagyon billeg az ágon. Másodszor pedig: két éve ezen a dombon még nem málna nőtt, hanem bozót, de olyan sűrű, hogy a vaddisznó se tudott volna csapást vágni benne. Aztán jött pár görögszállási cigányasszony meg néhány férfi, kiirtották a bozótot, és málnát telepítettek. Mást is…
MENTSD MEG MAGAD! Egy pap, egy polgármester, egy révbe ért, jómódú elszármazott vagy egyszerűen valaki a közösségből, aki már nem bírja tovább tétlenül nézni, hogyan szegényedik el, csúszik le a szeretett környezete. Többnyire ez az alaprecept: kell egy lelkes ember és kell egy jó ötlet arra, hogyan kéne kimászni a gödörből – a többi hozzávaló valahogy megjön. Olykor egy szikra is elég, hogy felocsúdjanak a helyiek és kihúzzák magukat a mélyből. Az elkövetkező hetekben – a görögszállásiak után – ilyen önmegmentő közösségek szép példáját mutatjuk meg olvasóinknak.
Előtte azért történt egy s más a településen. Például az, hogy nyolc évvel ezelőtt megjelent egy idegenekből álló kis csapat a főutcán, teát, zsíros kenyeret hoztak, és megpróbáltak szóba elegyedni a helybéliekkel. Nehezen ment. Mondhatnánk azt is, hogy afféle városi bolondoknak nézték őket, akiknek nincs más dolguk, csak zsíros kenyeret osztogatni a görögszállási cigányoknak. Akik, ha jókedvük volt, nagy kegyesen elvették a kenyeret, beleharaptak, majd tüntetőleg faképnél hagyták az ajándékozókat.
Mivel az idegenek mind komoly, felnőtt emberek voltak, szépen, választékosan beszéltek, szép vallási énekeket is énekeltek, egyre többen figyeltek oda rájuk. Már nemcsak a kenyeret vették el, s már nemcsak addig maradtak, amíg a kenyér tartott, hanem kicsit tovább is. Aztán kérdeztek is ezt-azt – de hogy leüljenek ők is a fűbe, na, azt azért mégse! Sőt, amikor már kezdett volna összemelegedni a két csapat, a helybéliek közül mindig akadt egykét „jópofa”, aki gúnyosan be-beszólt az idegeneknek, s kezdődhetett elölről a barátkozás.
Amúgy a nyírteleki evangélikus gyülekezet tagjai voltak a kenyérosztók, vezetőjük pedig a lelkész, Györfi Mihály. Akárcsak görögszállási hívei, hosszú ideig ő maga se volt templomba járó. Nyakas kunnak született, az érettségi után pedig beállt geodétának. Magyarán földmérőnek. A világ egyik legjobb foglalkozása az, kóborolhat kedvére az ember, és ha szerencséje van, még a szakállért, a hosszú hajért se szólnak. Györfi Mihály élte hát a magyar hippik boldog életét, aztán gondolt egy nagyot, és húszévesen megnősült. A kóborlás véget ért,beállt a nógrádi szénbányákhoz fúrómunkásnak. Nagyon jó kis csapat gyűlt ott össze, és a munkarend is pont megfelelt – egy hét munka, egy hét szabadság. Közben a szakmai ranglétrán is egyre feljebb lépett. Előbb csak főfúrómester lett, aztán már üzemvezető-helyettes. 1986-ban azonban nagy változás történt az életében, mások mellett a helyi lelkész és evangélikus gyülekezet hatására beiratkozott a teológiára. A vén, dörzsölt bányászok csodálkoztak is, hogy nem félti az állását, de ő ezen csak mosolygott. „Az én protektorom egy szinttel magasabban lakik” – felelte, s valóban, 1990-ben nyugodtan lediplomázhatott.
– Nem akartam én lelkész lenni – meséli, még mielőtt útnak indulnánk felkeresni görögszállási híveit. – Költözni meg semmiképp, hiszen akkor már házat építettünk Sámsonházán, és nagyon jól éreztük magunkat Nógrádban, de aztán mégiscsak el kellett vállalnom a szolgálatot. Öt helyre is hívtak, köztük a Nyírségbe, Nyírszőlősre. Istenre bíztam a döntést, s azt találtam mondani a feleségemnek, hogy meglásd, a Nyírség lesz az, mert oda nem akarunk menni. Így is lett, de mi ezen egyáltalán nem morgolódtunk, mert ahol Isten látni akar minket, ott van áldás az életünkön.
Nyíregyháza erős evangélikus város. De az északi határában lévő Nyírszőlős már vegyes. A mellette lévő Nyírtelek pedig zömében katolikus, de ma már ott is impozáns evangélikus templom, gyülekezeti terem várja a híveket, s az ottani, Filadelfia Evangélikus Egyházközség a keleti országrész egyik legdinamikusabb közössége. Ők kezdték a görögszállási cigányok megszelídítését, gondolkodásuk megváltoztatását, ami talán egy hideg téli este ért el a fordulópontjához.
– Mínusz húsz fok volt, de nem nyitották ki a közösségi házat – mondja Györfi Mihály. – Ott fagyoskodtunk az utcán, amikor az egyik cigány ember megkönyörült rajtunk, és behívott magukhoz bennünket. Beszélgettünk, elmélkedtünk, amikor kiszólított a tornácra egy rendkívül zaklatott, részeg férfi, és elmondta, hogy meghalt a kislánya, de nem tudja elengedni, ezért is iszik folyton. Kint a sötétben nagyon sokáig beszélgettünk. Ő tért meg a leghamarabb. Aztán jöttek sorban a társak.
Görögszállás amolyan se falu, se tanya típusú település, tizenöt kilométerre Nyírtelektől, és a házak állapota is olyan köztes. Vannak kimondottan lakályosak, de elhanyagoltak is; az utóbbiak száma a több. A főutcán kutyák meg kismalacok szaladgálnak, az utca Nagycserkesz felőli végén pedig vagy tízen alapot ásnak, a közösségi centrum kertjében lévő fóliához tervezett kazánház alapjainak a kiöntéséhez készülődnek.
Az evangélikus egyház szociális földprogramjának részesei mindannyian, bérüket egy pályázat alapján a közfoglalkoztatás keretében a Belügyminisztérium állja. A közösségi ház is az Európai Unió és a magyar állam együttes támogatásával valósult meg csaknem ötvenmillió forintból. Az épület alig másfél éves, és kezdetektől maximális a kihasználtsága, egyebek mellett otthont adott felzárkóztató átképzéseknek, kosárfonó és fafaragó tanfolyamoknak is.
Most a szociális földmunkaprogram résztvevőinek vendégei vagyunk. Elnézően mosolyognak a gárgyú városiakon, akik nem győznek áradozni, hogy milyen szép meg jó itt minden. Van abban a mosolyban egy kis sértődöttség is minden bizonnyal, és talán legszívesebben a képünkbe vágnák talán: „Mit csodálkoztok, azt hiszitek, mi nem tudunk felállítani egy nyamvadt sátrat!?” Nem mondanak persze semmi ilyet, de azért Oláh Csaba, a brigád vezetője megmutatja, hogy milyen erős a hangja. Helyettünk azonban egy fiatal romát teremt le, aki gazt éget lent a kertben, és oldalt fekve figyeli a lángokat.
– Dunnát ne hozzak!? – bömböli a brigádvezető, mire a fiú úgy pattan fel, mintha darázs csípte volna. Aztán felénk fordul. – Muszáj keménynek lenni, mert még mindig akadnak, akik azt hiszik, a munka hason fekve is megy.
Szociális földmunkaprogramját 2011-ben indította az egyházközség. Nyírtelken öt hektár szántóföldön, Görögszálláson pedig 0,6 hektár szántón és ezer négyzetméter fóliaházban gazdálkodnak. A program célja többrétű: egyrészt rendszeres napi munkához szoktatni a cigány embereket, másrészt elsajátíttatni velük a zöldség- és gyümölcstermesztési ismereteket, harmadrészt a megtermelt, jó minőségű termények értékesítésével bevételhez juttatni a közösséget. A szántóterületen általában csemegekukoricát termelnek, a fólia alatt pedig paprikát, uborkát, paradicsomot. Az értékesítéssel nincs baj, sőt el tudnának adni sokkal többet is, csak hát a keret… De az időzítéssel is baj van, a pályázati határidők ugyanis nem a vegetációs időszakot követik. A mostani szerződések is szeptember 1-jétől április végéig tartanak, pedig a földeken, pláne a fóliasátorban nyáron is sok a munka.
Mocsár Piroskának is így szól a szerződése, de ő örül ennek is, mert mint mondja, a családi gondok addig se foglalkoztatják. Márpedig abból kijut neki. Ötvenéves férje százszázalékos rokkant, a hatból három gyermeke még iskolás, ráadásul az egyik unokájának is ő a gyámja. Havi hetvennyolcezer forintot keres, és amikor azt kérdik tőle, hogy nem kevés-e ez, azt szokta felelni: ez a semminél pont hetvennyolcezerrel több.
Így gondolkodik Görögszálláson ma már a többség, de bizony előfordul, hogy nem tudnak felvenni minden jelentkezőt. Kár lenne azonban elhallgatni, olyan is előfordult, főleg régebben, hogy el kellett bocsátani az illetőt. Nem a munkájával volt a baj, hanem az órájával. Állandóan késett, amit azzal magyarázott, hogy ő nem bír felkelni időben.
De ennek már vége. Most is fél egy lesz öt perc múlva, és mégis mindenki megérkezett az ebédből. Legvégül Mocsár András esik be, az utolsó falat még a szájában – de még egy perccel így is hamarabb jött!
– Könyörögni kellett, hogy ide kerülhessek, úgyhogy most örülök – mondja a magas, csontos, ötvennégy éves férfi, aki négy gyermeket nevel.
Egy asszony jön: elhagyta a kulcsot, nem tud bemenni a házba – Oláh Csaba erre elküldi segíteni az egyik ezermesterét. Aztán azt tanácsolja, nézzük meg a disznókat, amiket a gyülekezet ajándékozott kismalacként hét családnak. Először az övét nézzük meg. Nemcsak a porta, de a disznóól is olyan, mintha díszszemlére készülne a ház ura meg asszonya. A kertben gondozott gyümölcsfák, a krumpli zsákokban, a diófa alatti asztalon most berakott befőttesüvegek, az ólban pedig két akkora koca, mint egy-egy elefánt, ráadásként meg egy rakás kismalac.
A kismalacokban reménykedik az ötgyermekes Ádám Barna is, aki most nem dolgozik sehol, a család a segélyből meg a gyermekek utáni járandóságokból él. Szegényesen, de iparkodnak mind. A házuk nagyszobáját épp a napokban parkettázták le, csak hát nem volt pénzük mesterre, így az fel is vált pont a szoba közepén. Bútorra is szükségük lenne, meg egy használható mosógépre, centrifugára, mert a ruha most is kint szárad a kerítésen. Még a téli tüzelő sincs meg, és havi nyolcvanezer forint a jövedelmük – ezt tényleg ki kéne egészíteni egy kis mellékessel. A négy disznóból Barna kettőt már levágott, a húst pedig kimérte. Igaz, jórészt hitelre, de az ő fejében meg sem fordult, hogy valaki az adósa marad.
– Hogy öt éve is így tettem volna? – vakarja meg a fejét. – Aligha. Akkor én már kismalacként eladom őket, az árát pedig eliszom. Ha pedig nem adták volna meg a kölcsönt, földig vertem volna őket.
Ádám Barna az a férfi, aki annak idején félrehívta a tiszteletest, és elpanaszolta neki a nagy bánatát. Azóta Barna vízen kívül egy kortyot sem iszik, és tizennyolc év vadházasság után a feleségével a templomban is megesküdtek. Szép percek voltak, amit aztán Györfi Mihály azzal tetézett, hogy mindenkit megvendégelt. A szomszéd teremben szépen megterítettek, és ha nem is volt húszfogásos vacsora, mindenkinek jutott egy harapás.
A vendéglátás, a másik megsegítése egyébként se áll távol a görögszállásiaktól, de arra, ami pár hónapja történt, nem nagyon volt még példa. A pénzkeret szűkössége miatt el kellett volna engedni a földmunkások felét. Mire azt mondták: szó sem lehet róla! Csökkentsük felére a fizetést, de maradjon mindenki!
Forrás: szabadfold.hu

Technikától - Technikáig | December

Rendszeresen járva a hazai és külföldi kiállításokat látjuk, hogy az innováció nem áll meg. Ezért minden hónapban körbejárjuk pár, itthon már forgalmazott gépcsalád háza táját, újdonság térképünkön pedig még ismeretlen gépek legfrissebb hírei közt szemezgetünk. 
TeeJet – nagyfrekvenciás fúvókavezérlés vagy fúvókacsere?
A TeeJet DynaJetFlex 7120 fúvókavezérlő az egyes fúvókák sebességfüggő – útarányos – permetlémennyiségét állandó nyomáson és mindig azonos cseppmérettel változtatja. Rendkívüli mértékben – 1:8 arányban! – növeli egy adott fúvóka alkalmazásának lehetséges sebességtartományát. A DynaJetFlex 7120 által vezérelt, elektromágneses szelepekkel működő szórófejtestek percenként akár 10.000 ki-/bekapcsolási frekvenciával is működhetnek. Nagy munkasebességnél a fúvóka ritkábban kapcsol ki, lassan haladva gyakrabban, miközben munkaminőségi jellemzői nem változnak. Ezt szemmel képtelenség követni, mivel a permetlésugár és a szóráskúp ilyen nagy kapcsolási frekvencia mellett változatlannak tűnik – és az is! Az átlagos permetezési sebesség növekedése révén 10-15%-kal nő a napi területteljesítmény, csökken a mellékidő, hiszen nem kell fúvókákat cserélni. Az Aeros 9040 egyetlen műszerben egyesíti a TeeJet valamennyi bevált és előremutató megoldását: a RealView élő videós nyomkövetést, a FieldPilot automata kormányzást, a BoomPilot automatikus szórókeret szakaszolót, a folyékony műtrágyák kijuttatásakor fontos, fúvókánkénti átfolyásmérőt és a nagyfrekvenciás fúvókavezérlőt.
TeeJet – nagyfrekvenciás fúvókavezérlés vagy fúvókacsere?
Ezek a csúcstechnológiájú műszerek azonban nagyon drágák. A különleges szórófejtestek darabonkénti kb. 100 Euros árával együtt, könnyen kerülhetnek egy nagyobb gép esetén, akár 9 millió forintba is. A termelékenység növekedése az alacsony magyar munkabérek miatt hosszabb távon is bizonytalanná teszi megtérülésüket. 
Kézzelfoghatóbb gazdasági előnnyel jár a fúvókák néhány tízezer forintba kerülő, idényenkénti cseréje. Ez egy átlagos gazdaság éves vegyszerköltségének csupán alig 0,03%-át jelenti, azonnali busás megtérüléssel! Ezért is üdvözöljük azt, hogy a bevált TTJ60 és a légbeszívásos AITTJ60 fúvókák most már 08, 10, 15 méretben is kaphatók! Ezzel a méretsorozattal a nagyobb munkasebességre képesgépek számára új távlatok nyílnak. 
Kibővült a Fendt Vario traktorprogram
Az új fejlesztésű Fendt 300 Vario (310-311-312 és 313 Vario típusjelű) modellek, 110-138 LEteljesítményű, AgcoPower (SiSu) traktordízelmotorjai a legmagasabb környezetvédelmi normatívákat –Tier 4 final/Stage IV– teljesítik. A CommonRail nagynyomású üzemanyag-befecskendezési porlasztás, a dízeloxidációs katalizátor (DOC), a külső füstgáz-visszavezető (AGRex) rendszerrel kiegészítve teljes értékű füstgáz utókezelést végez el, és minimális környezetszennyezést okoz. Az erőgépek új VisioPlus vezetőfülkéjének 2,52 m3-es légtere vagy 6,2 m2 üvegfelülete, a 77°-os látómező, a tágas belsőtér, a különböző kezelőülés változatok, stb. a felhasználói igények teljes körű kielégítését célozzák meg. A traktorok műszaki tartalmát más „Vario”-ok is tovább növelik: pl. központi Vario-center a jobb hátsó sárvédőlemezen; 7 coll-os Vario-terminal a kezelés-vezérlés elősegítéséhez; Variotronic forduló automatika; Vario-Joystick kezelőszerv, illetve opcióban az ISOBUS-munkaeszköz vezérlés is beszerezhető.
Kibővült a Fendt Vario traktorprogram
A Fendt 700 Vario teljes sorozata is megújult: a 714-716-718-720-722 és 724 Vario modellek 145-240 LE/107-176 kW maximális teljesítményű változatai nem véletlenül a Fendt „legkapósabb” erőgépei. Az erőgépek Tier 4 final követelményeket biztosító Deutz motorjai, a kategóriájukban a legkisebb (254 g/kWh) fajlagos üzemanyag-felhasználást eredményezik, illetve károsanyag-kibocsátásuk minimális. A traktormotorok AGR füstgáz-visszavezetéses károsanyag-elégető rendszere, az SCR/AdBlue szelektív redukciós katalizátor, a CSF (Couted Soot Filter) részecskeszűrő, stb. hatékony és tiszta, jó hatásfokú motorüzemet biztosítanak. A Fendt 700 Vario erőgépek Profi, ProfiPlus és Power kivitelekben is kaphatók.
Kverneland Accord U-drill 6000: új gépkombináció
A Kverneland cégcsoport újdonsága a 2013. évi, hannoveri Agritechnica kiállításon debütált, idén pedig már nálunk is kapható! Ez a vontatott kivitelű, 6 m munkaszélességű magágykészítő és gabonavető gépkombináció – kompakt tárcsasoraival – egyetlen munkamenetben oldja meg a talaj-előkészítést, a vetőágy szintezést, majd a (vetősoronkénti gumiabroncsos) talaj visszatömörítést, és a kalászosok (vagy az apró magvú repce) vetését. Kialakításánál nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy még a nagyobb sebességű (15-18 km/h) munkavégzés mellett is kifogástalanul pontos maradjon a lényegi művelet: a magvak talajba történő lehelyezése! A szokatlanul nagy, 4350 liter űrtartalmú magtartály ~18-20 hektárra elegendő magmennyiséget fogad be.
Kverneland Accord U-drill 6000: új gépkombináció
A géphez biztosított magfeltöltő csigának köszönhetően a vetőmagfeltöltéséhez nincs szükség külön rakodógépre. A magvak kiadagolását két – külön-külön – elektromos motorral meghajtott mechanikus (celláshengeres) magadagolóegység végzi el, amelyeket a magtartály oldalán, könnyű hozzáférést biztosítva helyeztek el. Az adagolószerkezetektől a magvak pneumatikus magtovábbítással jutnak el a központi elosztófejekbe, majd onnan a vetőcsoroszlyák által nyitott barázdákba. Az U-drill vetőgépGeocontroll+Seedercontroll szoftverrel kiegészítve alkalmas a GPS alapú szakaszvezérlésre, mely a 6 m-es vetőgép esetében két szakaszt jelent. A 6 m munkaszélességű gépkombináció szélső szárnyrészei szállításkor hidraulikusan felhajthatók, így a szállítási szélesség 3 méterre csökken. Az új gabonavető gépcsalád első tagját nemsokára egy 4 m munkaszélességű, második „családtag” is követi, amely a vetéssel egy időben műtrágya kijuttatására is alkalmas lesz, teljesebbé és szélesebbé téve így a termékpalettát.
ÚJDONSÁG TÉRKÉP
A „technikák” fejlesztése, a piacon maradás érdekének szempontjából sohasem állhat meg. Az előzőkben bemutatott, és a hazai gyakorlatban már jól ismert cégek gépfejlesztései mellett néhány olyan mezőgépgyártót is felvázolunk, amelyeknek gyártmányai a hazai gazdálkodók előtt csak részben, vagy talán nem is ismertek.
Grazioli Remac srl., Calvisano (Olaszország): vegyes profilú és széles gyártmány-választékkal rendelkező mezőgépgyártó. Kertészeti talajmarói (0,8-5,0 m), forgóboronái (1-7 m), ágyáskészítő, mulcsozó gépei (1-5 m), az 1-, 2- vagy 3-tengelyes (különböző felépítményű) pótkocsik, és a 3.000-30.000 ezer liter űrtartalmú hígtrágya tartálykocsik mellett az önjáró (elektrohidraulikus működtetésű) silómaró-rakodói a legérdekesebbek. (www.grazioliremac.it)
Grazioli Remac srl., Calvisano (Olaszország): vegyes profilú és széles gyártmány-választékkal rendelkező mezőgépgyártó. Kertészeti talajmarói (0,8-5,0 m), forgóboronái (1-7 m), ágyáskészítő, mulcsozó gépei (1-5 m), az 1-, 2- vagy 3-tengelyes (különböző felépítményű) pótkocsik, és a 3.000-30.000 ezer liter űrtartalmú hígtrágya tartálykocsik mellett az önjáró (elektrohidraulikus működtetésű) silómaró-rakodói a legérdekesebbek. (www.grazioliremac.it) 
Paul Werner Maschinenbau, Legau (Németország): a családi vállalat állatgondozással, -ápolással kapcsolatos berendezések, gépek gyártója. Szarvasmarhák körmözésével (körmeik ápolásával), lovak patájának kezelésével kapcsolatos ketrecek, állatemelő-állványok, csörlők és egyéb állatgondozási kiegészítők (pl. lábfejemelők, „patakozmetikai” termékek, biztonsági hevederek), valamint (önjáró) dízelmotoros istállótisztító kisgépek vannak a portfólióban. (www.rinderputzmaschine.de)
Paul Werner Maschinenbau, Legau (Németország): a családi vállalat állatgondozással, -ápolással kapcsolatos berendezések, gépek gyártója. Szarvasmarhák körmözésével (körmeik ápolásával), lovak patájának kezelésével kapcsolatos ketrecek, állatemelő-állványok, csörlők és egyéb állatgondozási kiegészítők (pl. lábfejemelők, „patakozmetikai” termékek, biztonsági hevederek), valamint (önjáró) dízelmotoros istállótisztító kisgépek vannak a portfólióban. (www.rinderputzmaschine.de) 
Jagoda JPS, Skierniewice (Lengyelország): gyümölcsös ültetvények művelő, ápoló és betakarító gépeinek gyártója. Ezeken belül a bogyósgyümölcsűek (ribiszke, köszméte, stb.), alma- és csonthéjas-termésűek (alma, cseresznye, szilva, stb.) betakarító gyűjtőernyői, farázó- és betakarító gépei, az ültetvények talajművelő, talajmaró, ápoló- (ritkító), vagy (automata kitérőrendszerű) tőközművelő rotációs kaszái, mulcsozó gépei, stb. találhatók meg. (www.jagoda.com.pl)
Jagoda JPS, Skierniewice (Lengyelország): gyümölcsös ültetvények művelő, ápoló és betakarító gépeinek gyártója. Ezeken belül a bogyósgyümölcsűek (ribiszke, köszméte, stb.), alma- és csonthéjas-termésűek (alma, cseresznye, szilva, stb.) betakarító gyűjtőernyői, farázó- és betakarító gépei, az ültetvények talajművelő, talajmaró, ápoló- (ritkító), vagy (automata kitérőrendszerű) tőközművelő rotációs kaszái, mulcsozó gépei, stb. találhatók meg. (www.jagoda.com.pl)
Tolmac B.V., St. Annaparochie (Hollandia): 110-130 kW teljesítményű erőgépek frontfüggesztő berendezéseire kapcsolható, 2-soros burgonya-betakarító (MT-12 és MT-14 típusú) kiegészítő adapterek gyártására szakosodott. Ezekkel a burgonya kiszedő-rendrakó adapterekkel, a vontatott 2-soros géppel együtt a munkaszélesség nagyon egyszerűen 2x2 = 4-sorosra növelhető, ami 50-80% teljesítménynövekedést eredményez. (www.tolmac.eu)
Tolmac B.V., St. Annaparochie (Hollandia): 110-130 kW teljesítményű erőgépek frontfüggesztő berendezéseire kapcsolható, 2-soros burgonya-betakarító (MT-12 és MT-14 típusú) kiegészítő adapterek gyártására szakosodott. Ezekkel a burgonya kiszedő-rendrakó adapterekkel, a vontatott 2-soros géppel együtt a munkaszélesség nagyon egyszerűen 2x2 = 4-sorosra növelhető, ami 50-80% teljesítménynövekedést eredményez. (www.tolmac.eu)

2014. december 13., szombat

Miénk a felelősség

2014. december 11.
Növekedés vagy fenntarthatóság? címmel tartottak pódiumbeszélgetést december 9-én a Corvinus Egyetemen. A Goethe Intézet meghívására Harald Welzer, a fenntartható fejlődés és az alternatív gazdasági formák világszerte ismert professzora is Budapestre érkezett.
A növekedés központi kérdéssé válása újdonságnak számít a közgazdaságtan területén: 60-70 évvel ezelőtt kezdett egyre érdekesebbé válni a fogalom, amelynek pozitív töltete mára bizonyos országokban megkérdőjeleződik. Ma mégis inkább arról szeretnék beszélni, mit tartok ésszerű perspektívának a fenntarthatóság témakörében” – mondta el Harald Welzer a rendezvény témaindító felszólalásában. 
A német teoretikus szerint úgy tűnhet, mintha a fenntarthatóság szó önmagában értéket képviselne: fontos a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a légszennyezés ellen pedig fel kell lépnünk, de sokszor nem tesszük fel a kihagyhatatlan kérdést, miért és milyen nézőpontból van értelme erről beszélni.
Az embereket nem nyerhetjük meg a 'jó élet' projektjére, ha a fenntarthatóság mellől kizárjuk a társadalmi egyenlőség és igazságosság témáját. Az ökológiai és szociológiai egyenlőtlenségek legyőzésével megváltoztatni egy közösséget ugyanis egyszerre kulturális, tudományos, technikai kihívás” – tette hozzá Welzer. A demokratikus társadalmakban élő állampolgároknak megvan a lehetősége, hogy aktívan részt vegyenek közéleti kérdésekben. Welzer (és az általa alapított Futurzwei közhasznú alapítvány) célja, hogy segítse ennek a szintnek a fenntartását és a részvétel terjesztését. „Jelenleg egy olyan expanzív rendszerben élünk, ami a 'kevesebbet' kategóriát nem, csak a 'többet' ismeri. A kérdés, hogy a növekedésközpontú gazdasági rendszer folytatható-e vagy alapjaiban kellene megváltoztatni?
A rövid bevezetőt követően a pódiumbeszélgetés többi résztvevője is reagálhatott az alapkérdésére: kizárja-e egymást a növekedés és a fenntarthatóság? 
Dósa Mariann, a Közélet Iskolája alapítója szerint, ha a növekedést a felhalmozás, szemetelés, túlfogyasztás és folyamatos termelés összetevőkkel definiáljuk, akkor sem környezeti, sem társadalmi értelemben nem fenntartható a Földünk. Van azonban egy másik megközelítés: ennek értelmében már elértük azt a fejlettségi szintet, hogy a fogyasztás helyett a nem materiális javakra és az emberi kapcsolatokra koncentrálhassunk. A társadalmak a növekedés bűvöletében élnek, miközben a cél a javak igazságos elosztása lehetne. 
„Bizonyos gazdasági szint felett a boldogság nem fokozódik” – folytatta a gondolatmenetet Harald Welzer. „A gazdag országokban nincs szükség a növekedésre, a fejlettségi szint fenntartása is elegendő lenne.” Mégis számtalanszor szembesülünk a „túl sokat fogyasztók országával” – például Németországban is, ahol évente átlagosan 30-40 új ruhadarabot vásárolnak az emberek, de ugyanez érvényes a műszaki cikkek és a bútorok felhalmozására is. A hiperfogyasztásnak pedig romboló hatása van. A német előadó szerint reduktív fejlődésre van szükség, ami azonban szembemegy a „modern idők koncepciójával”, ezért nehéz ebbe az irányba terelni a változást.
Fenntarthatósági kerekasztal Harald Welzerrel 2014 12 09

A fenntarthatóság maximalizálásával egyes kritikák szerint a „kényelmetlenség kora” jönne el.
A beszélgetés résztvevői egyöntetűen elutasították ezt a felvetést, szerintük ugyanis távol vagyunk a kényelmetlenségtől: egyes kutatások alapján az átlagfogyasztásunk 30%-ával is jó körülmények közt élhetnénk. Reith András, a Mérték Építészeti Stúdió építésze szerint nem kényelmetlenségről, sokkal inkább rendszerhibák sorozatáról beszélhetünk. Példaként hozta fel, hogy az irodaházak egy részében ugyanazon a napon egyszer fűtenek, kicsit később pedig hűtenek, valamint gyakran előfordul, hogy az egyik cég irodájában túl melegre állítják a hőmérsékletet, ezért a szomszédban már klímázni kell. Ilyenkor a kulcsszó a szociális intelligencia, amivel elkerülhetőek lennének a hasonló helyzetek.
„Az emberiség legnagyobb kihívása jelenleg a klímaváltozás. Milyen megoldási kísérletek léteznek?” – hangzott el a kérdés a közönségből. A felhalmozás, termelés, fogyasztás paradigma beágyazódott a társadalmi rendszerekbe, ezért rendszerszintű változásra lenne szükség ahhoz, hogy érdemi eredmények szülessenek. Az első lépés tehát nem az újrahasznosítás, hanem a fogyasztás leépítése kellene, hogy legyen – érkezett a válasz Dósa Marianntól. 
Harald Welzer szerint az elmúlt évtizedekben nagy változás állt be a politika és a köztudat szintjén is. Ahogy növekedett a pusztítás mértéke, úgy jelent meg az egyre nagyobb fokú tudatosság. A problémák megoldására azonban nem a tradicionális, romboló gazdaság rendszerén belül születtek megoldások, hanem párhuzamosan létrejött egy új, aggódó rendszer. „Az utánagondolás és a társadalmi kísérletek nem kerülnek pénzbe” – mondta a német előadó. „Az igazi megoldás mindig gyakorlati szinten valósul meg, nem új találmányokkal, konferenciákkal vagy eszközökkel.”
Kiknek a feladata lenne a változtatás?
Welzer az oktatás helyett a középkorúak felelősségére helyezi a hangsúlyt, hiszen ez a korosztály fogyaszt a legtöbbet, rendelkezik a legnagyobb mobilitással és keresettel, ők befolyásolhatják leginkább a folyamatokat. „Gyakran előfordul, hogy a felnőttek dicsőítik a fenntartható fejlődést, de gyakorlatban az ellenkezőjét csinálják. A gyerekek azonban a megvalósuló tevékenységekből tanulnak. Éppen ezért rajtunk van a felelősség. Persze ez sokszor kellemetlenebb, hiszen saját magunknál kell elkezdeni a változást” – tette hozzá.
Reith András közönségkérdésre válaszolva elmondta, hogy szerinte elsősorban saját környezetünkben kell változtatni: „először a körülöttünk élőkkel foglalkozzunk, utána tágítsuk ki a kört a világban élő 4 milliárd szegényre”. Tóth Gergely, a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért képviselője a multik felelősségére helyezte a hangsúlyt. „Olyan üzleti modellre lenne szükség, ami a mélyszegénységben élő embereket is bekapcsolja a rendszerbe. A multik profitnövelési lehetőségei mostanra korlátozottá váltak, ezért a fejlődési lehetőség számukra az lehet, hogy a nyomorból kiemeljék a 4 milliárd embert”.
A lezáró megszólalások röviden összefoglalták a pódiumbeszélgetésen felmerült legfontosabb témákat. A fenntarthatóságot a résztvevők szerint nemcsak ökológiai értelemben, hanem szociális felelősségvállalásként is értelmezhetjük. Ebbe beletartozik, hogy a gazdagabb országok ideális esetben lemondanak bizonyos javakról, amelyekből a szegényebb társadalmak profitálhatnak. A túlköltekezés és a negatív értelemben vett növekedés pedig elkerülhető lenne kevesebb fogyasztással, csökkenő igényekkel, tudatos utazással és az energiahatékonyság növelésével.

2014. december 7., vasárnap

Meghivó