2020. március 28., szombat

Gyopáros Alpár ismertette a Magyar falu program egészségügyi fejlesztéseit

2020. MÁRCIUS 27. MTI
A Magyar falu program keretében tavaly hatmilliárd forint értékben vásároltak orvosi eszközöket és újítottak fel rendelőket országszerte – mondta a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos pénteken Árpáson. A Győr-Moson-Sopron megyei településen a program keretében 2,9 millió forintból szereztek be korszerű orvosi eszközöket.
Gyopáros Alpár azt mondta: amikor ezt a pályázatot kiírták, a koronavírus-járvány még nem jelent meg, a jelenlegi helyzetben azonban elmondható, hogy „nagyon jó ütemben jött a segítség a kormányzattól”, mert olyan létfontosságú és korszerű eszközöket tudtak beszerezni az önkormányzatok és a praxisok, mint lélegeztetőballonok, tesztek, defibrillátorok, EKG-k, és több településen az informatikai háttér is megújult.
Hozzátette, hogy orvosi eszközökre idén is lehet majd pályázni, a pályázati felület a napokban nyílik meg.
A kormánybiztos kitért arra is, hogy a Magyar falu program keretében 15 pályázatot írtak ki tavaly, és csaknem hatvanmilliárd forint értékben mintegy 5300 nyertes pályázatot hirdettek. Ezek között szerepelt a falugondnoki hálózat megerősítése.
Azt látják – folytatta Gyopáros Alpár -, hogy a falvakban nagy jelentősége van a falugondnoki szolgálatnak, amely jellemzően szociális típusú feladatokat végez.
Egyebek mellett segít a közétkeztetésben, az orvosi receptek kiváltásában, az idősek szállításában és a bevásárlásban.
Ez a tevékenység most még inkább felértékelődik – mondta.
Tavaly kormányzati döntés született arról, hogy bővítik a hálózatot és már nem csak a hatszáz, hanem a nyolcszáznál kevesebb lakosú települések is pályázhattak falubuszok beszerzésére, emelték továbbá a falugondnoki hálózat normatíváját is, évi 2,5 millióról 4,2 millió forintra.
Hozzátette, hogy a jövőben különös gondot fordítanak a képzésre és tovább bővítik a hálózatot, az ezernél kevesebb lakosú települések is csatlakozhatnak a programhoz.
Tavaly 339 település szerzett be falubuszokat, ebből 180 olyan település volt, ahol idén január 1-je előtt nem működött falugondnoki szolgálat.
Gyopáros Alpár kiemelte azt is, hogy a Magyar falu program tavaly sikeresen zárult minden szegmensben, várakozáson felüli igénylés érkezett a falusi csokra és elindult a falusi útalap is, amelynek keretében mintegy ötvenmilliárd forintért több mint négyszáz kilométeren újultak meg állami kezelésben lévő, alacsonyabb rendű utak. Mindkét program folytatódik idén is – tette hozzá.
Szabóné Kovács Alice polgármester elmondta, hogy a rendelőbe bútorokat és orvosi eszközöket szereztek be, egyebek mellett EKG-t, defibrillátort, vércukormérőket, számítógépet és nyomtatót.

Válságban a juhtenyésztés

2020. MÁRCIUS 28. Gulyás J. Attila
TÖBB TÍZEZER FIATAL BÁRÁNYNAK KELLENE PIACOT TALÁLNI
Egy-két hónapig még itthon maradhatnának az olaszországi exportból visszamaradt 20-24 kilós pecsenyebárányok, hiszen azzal is számolni lehet, hogy a koronavírus-járvány elmúltával kereslet lesz a nagy súlyú bárányok iránt. A lapunknak nyilatkozó szakember szerint azonban ez csak részben enyhítené a tenyésztők gondjait. Juhász Páltól, a Kapos Ternero Kft. vágóhíd ügyvezető-tulajdonosától, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének alelnökétől megtudtuk: az olasz importőrök az elmúlt hetekben letörték az árakat és visszamondták a hozzávetőlegesen 150 ezer, exportra szánt állat átvételét. Ezzel a hazai juhtartók komoly bajba kerültek, hiszen a bárányok jó részét hagyományosan Olaszországban adják el húsvét előtt. – Ha pedig a többi exportpartnerünk is hasonlóan jár el, vagyis mintegy 250 ezer állat szorulna be az országba, az maga lenne a tragédia – fogalmazott.
Az alelnök szerint azzal már elégedettek lennének, ha 20-30 ezer bárány maradna itthon, bár ezek értékesítése nagy veszteséget okozna. – Mindenki bezárkózik, a potenciális vásárló Szlovénia, Szlovákia és Csehország is. Miután a Távol-Keleten is üresek az éttermek, Japán is visszamondta a megrendelt szállítmányt. A jövőben semmi sem úgy történik, ahogyan eddig. Tele vagyok kétellyel – tette hozzá a juhtenyésztő. Kérdésünkre, hogy az itthon maradt pecsenyebárányok feldolgozása és hazai értékesítése enyhítené-e a tenyésztők gondját, Juhász Pál azt válaszolta, szerinte 10-15 ezer feldolgozott báránynak lehetne közraktározási helyet biztosítani, a kellő vágóhídi kapacitás viszont hiányzik. Sajnos a magyar pia­con eddig kevés bárány fogyott, magasabb ára miatt kevesek vásárolják.

2020. március 19., csütörtök

Friss zöldség kisgazdáktól a nagyáruházakban: a Kolozs megyei Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet sikertörténetté vált

Makkay József • 2020. március 12. 
A hét évvel ezelőtt alakult Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet Kolozs megye egyik legismertebb gazdatársulása, több áruházlánc beszállítója. Tagjai olyan sikertörténet részesei, amely követendő példa lehet minden gazda számára, aki terményeit jobb áron és nagy tételben szeretné értékesíteni. Friss karfiolszállítmány érkezik a szövetkezeti lerakatba. 

A gazdák címkézett áruja az áruházak polcaira kerül • Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet 

A romániai mezőgazdasági termelők úgy vannak a szövetkezettel, mint a nézők a híres bűnügyi sorozat főszereplőjének, Columbo hadnagynak a feleségével: sokat hallottak róla, de még senki nem látta. Igaz, hogy működő és jól teljesítő erdélyi szövetkezettel esélye van találkozni az embernek, de a két kezemen megszámolhatnám, hány ilyen üzemel Erdélyben. 
Papíron persze sokat bejegyeztek – tavaly a román mezőgazdasági minisztériumban pénzt lehetett erre pályázni –, a valóságban azonban a rendszerváltás utáni romániai szövetkezetek többsége soha nem működött. A szerencsés kivételek mégis arra világítanak rá, hogy ha a kezdeményezést felvállaló gazdaközösség próbálkozása túléli az indulás időszakát, akkor sikertörténetté válhat. 
2013-ban, a Kolozs megyei Apahidán 16 taggal megalakult Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet ilyen történet. A közösségi vállalkozás tavalyi összforgalma félmillió euró volt. 

Anca Marcu szerint a szövetkezet tanulóiskola a gazdák számára • Fotó: Makkay József 

A nagyáruház sem hitt a sikerükben 
A szövetkezet ügyintézőjével, Anca Marcuval a Kolozsvár határában fekvő AgroTransilvania nagybani mezőgazdasági zöldség- és gyümölcspiac egyik irodájában találkozom, közvetlenül a raktárépület mellett, ahova a gazdáknak kell beszállítaniuk a nagyáruházaknak leszerződött árut. A magyarul és románul folyó beszélgetés során megpróbáljuk számba venni az elmúlt hét esztendő fontosabb mozzanatait. Munkáját a közeli Kolozson óvónőként kezdő szövetkezeti menedzser, miután Kolozsváron elvégezte az egyetemet, kilenc évig Spanyolországban dolgozott szociális munkásként, majd hazatérve a szövetkezet szárba szökkenését elősegítő Civitas Alapítvány munkatársa lett. Négy évvel ezelőtt a szövetkezet őt alkalmazta ügyintézőnek. Anca Marcu a vegyes lakosságú Kolozson tanult meg folyékonyan magyarul, amire ma is büszke. A 13 tagú apahidai szövetkezetnek jelenleg két magyar tagja van. „Amikor a Román–Amerikai Alapítvány kezdeményezésére hét évvel ezelőtt országszerte több szövetkezet is megalakult, induláskor nagy volt a lelkesedés. Apahidán hatvan résztvevő jelentkezett, de a második gyűlésre a gazdák fele lemorzsolódott. Amikor ki kellett fizetni a fejenkénti 500 lejt törzstőkének, tizenhaton maradtak, ők alakították meg a szövetkezetet” – emlékezik az indulás körülményeire az ügyvezető. A szövetkezetben a Civitas Alapítvány is részt vállalt, segítette munkájukat. A velük egyidőben alakult többi szövetkezet közül több megszűnt, vagy vegetál. A kezdetben apahidai és nemeszsuki gazdákkal bejegyzett szövetkezet tagjai is lassan kicserélődtek: többen visszaléptek és helyükbe újak jöttek. 
Anca Marcu feleleveníti a Kaufland áruházlánc egyik tisztviselőjének véleményét, aki évekkel később bevallotta: amikor 2013-ban megkötötték az első szerződést, a német kereskedelmi óriás nem jósolt nagy jövőt a Szamos-menti kezdeményezésnek. 

Friss zöldhagyma. A vásárlók a helyi termékeket keresik • Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkeze

Ehhez képest az apahidai szövetkezet ma már a Kaufland, a Lidl és a Profi stabil közép-erdélyi zöldségbeszállítója. Három áruházlánccal szerződnek A szövetkezetet az tartotta életben, hogy megalakulása után hat hónappal sikerült megkötni első szerződését a Kaufland üzletlánccal. Így a gazdák megbizonyosodtak arról, hogy jobban megéri közösen értékesíteni terményeiket, mint külön-külön piacolni. A legnagyobb forgalmú romániai áruházlánc évekig fejeskáposztát vásárolt az apahidai szövetkezettől. Később szerződést kötöttek a Lidl és a Profi üzletláncokkal is, így jelentősen bővült a zöldségválaszték. Ma összesen 27 zöldségfélét termelnek, legnagyobb mennyiségben fehér- és vöröskáposztát, padlizsánt, paradicsomot, uborkát, cukkinit, karfiolt, gyökérzöldségeket, fehér- és piroskrumplit, de kapor, lestyán és más fűszernövény is szerepel a listán. Marcu asszony elmagyarázza a munkamenetet: mindhárom áruházlánccal év elején vagy az előző esztendő végén egyeztetnek arról, hogy a gazdák mit tudnak kínálni az új esztendőben. A keretszerződésben rögzítik, hogy időszakonként milyen zöldségekre van szüksége az áruháznak. A részletes beszállítási tervek később, a szállítási idényben készülnek el heti rendszerességgel. „A gazdáktól kapott termények lajstromát minden hétfőn egyeztetem az áruházakkal, hogy a következő hétre mire van szükség. Csütörtökig mind a 13 szövetkezeti tagunk napi leosztásban megkapja a jövő hétre szóló szállítási listát: mikor, milyen és mekkora mennyiségű terményt kell beszállítania a szövetkezet lerakatába” – magyarázza az ügyintéző. Az irodában készülnek el az árut jelölő címkék a beszállító gazda adataival. Minden szállítmányon szerepel az áru származásának helye, a termelő adatai, illetve a marosvásárhelyi élelmiszer-biztonsági laboratóriumban elvégzett bevizsgálás eredménye, amelyet a betakarítás elkezdésekor szerez meg tagjai számára a szövetkezet. A Lidl saját laboratóriumában külön megvizsgál minden szállítmányt: ha a megengedettnél magasabb vegyszermaradványt észlelnek, azt rögtön jelzik a szövetkezetnek. 
Marcu szerint ilyen gondjaik nem voltak, az viszont megesett, hogy a termelő mosószerrel letakarított asztalon csomagolta termékeit, és a Lidl visszajelzett, hogy a padlizsán héján vegyszert talált. Apahidai retek. 

A Szamos-menti település egyik legismertebb zöldsége • Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet 

A kisgazdának nincs esélye szerződni Mára az apahidai és nemeszsuki szövetkezeti tagok kiegészültek a szintén Kolozs megyei Aranyos­egerbegy és a Maros megyei Maroskece néhány termelőjével. A legkisebb területen gazdálkodó szövetkezeti tag 58 áron termel, míg legnagyobb farmjuk, a maroskecei 30 hektárról hoz paradicsomot, paprikát, uborkát, padlizsánt és egyéb veteményt. Anca Marcu szerint a Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet mára a nagyáruházak megbízható beszállítójává vált, ezért biztos megélhetést nyújt gazdái számára. Senki nem hitt ebben az elején, mert az a közvélekedés, hogy a nagyáruházak nem partnerei, hanem ellenségei a termelőknek. Többéves tapasztalattal állítom, ez nem igaz” – fogalmaz vendéglátóm. A nagy területen termelő maroskecei magyar vállalkozó kivételével talán egyetlen szövetkezeti tagnak sem lenne esélye egyénileg bekerülni az áruházak beszállítói közé. Egyrészt a gazdák nem érik el az évi 100 ezer eurós forgalmat – az áruházak nem szívesen kötnek kisebb tételre szerződést –, másrészt a gazda nehezen tudná egymagában vállalni a többi beszállítási és élelmiszer-biztonsági feltételt. Marcu szerint a legtöbb áruház időben kifizeti a friss zöldség ellenértékét – a törvényi szabályozás szerint ez egy hét –, és az is fontos szempont, hogy a szövetkezettől nagy tételben jobb áron vásárolja fel, mint amit a gazda kapna érte a piacon, ha el tudná adni portékáját. „A szövetkezet egyféle iskola is a termelők számára.Mindig tolmácsolom az áruházak elvárásait, amihez már hozzászoktak a gazdák. Ezek elsősorban minőségi, külalaki és mennyiségi elvárások. Ha mi betartjuk szerződéses kötelezettségeinket, akkor az áruházak ügyintézői is ennek megfelelően kezelnek minket.Ez a kapcsolat kölcsönös, elégedett vagyok” – összegzi tapasztalatát Ana Marcu. 
Az ellenőrzött áru a szövetkezet teherkocsijain jut el a három üzletlánc logisztikai raktáraiba Apahidára, Tordára és Radnótra. Az ügyvezető tapasztalata szerint az áruházláncok abban érdekeltek, hogy egyre több helyi termék is felkerüljön polcaikra, mert a vevő elsősorban ezeket keresi. 

A szövetkezeti tagok legnagyobb tételben káposztát szállítanak a a nagyáruházaknak • Fotó: Kis-Szamos Rét Mezőgazdasági Szövetkezet 

A helyben megtermelt zöldség a betakarítást követő napon már ott van a Kaufland, a Lidl vagy a Profi üzletek polcain: más az állaga és a minősége, mint a Lengyelországból, Törökországból vagy Spanyolországból érkezett zöldségeké. Az ötéves adómentességet élvező apahidai szövetkezet a forgalomba kerülő termények árának 9 százalékából gazdálkodik, a pénz többi részét átutalják a gazdáknak. Minden termelő pontos kimutatást kap a szövetkezettől, hogy előző hónapban mennyit szállított és annak mennyi az ellenértéke. Anca Marcu szerint a tartós szövetkezeti munkának az átláthatóság az alapja. Frissen megnyert pályázatuk alapján bónuszként megkapják éves forgalmuk tíz százalékát, az apahidai szövetkezet tagjai tehát elégedettek. Akik bevételeikből eddig minden évben fejlesztettek. A szülőktől átvett gazdaságokban eddig négy fiatal tagjuk több tízezer eurós ifjúgazda-támogatást nyert uniós pályázaton. Anca Marcu szerint a zöldségforgalmazás terén Romániában mintegy húsz hasonló szövetkezet működik.

Torockói érlelt sajtok erdélyi tejből

https://erdelyinaplo.ro/gazdasag/torockoi-erlelt-sajtok-erdelyi-tejbol
 Makkay József • 2020. március 19. 
A hazai vásárlóközönség újra felfedezte az érlelt sajtokat, amit jól mutat a torockószentgyörgyi sajtgyár sikertörténete. Az uniós pályázati segítséggel és svájci technológiával tíz évvel ezelőtt beindult sajtüzem vezetője összefogásra ösztönzi az erdélyi tejtermelőket. Megítélése szerint csak így van esélyük a talpon maradásra. 

A nyers sajtok első állomása, ahol a sajtmester veszi kezelésbe a végterméket • Fotó: Makkay József 

Idén kereken tíz éve gyártanak érlelt sajtokat a torockószentgyörgyi üzemben. Az 1997-ben tejfeldolgozásra szakosodott gyárban 13 évig frissen piacra kerülő sajtokat és túrókat állítottak elő, mígnem 2010-re sikerült befejezni a 3,5 millió euróba kerülő új gyárat, amihez 2,2 millió euró összegű uniós pályázatot nyertek el. A gyár új technológiát kapott: a számítógép-vezérlésű gépsort Svájcból vásárolták, és onnan érkezett a sajtmester is, aki háromhónapos tanfolyam keretében tanította meg a munkásoknak a gépek kezelését, illetve minden sajtkészítési tudnivalót. 
Bő három héttel ezelőtt az üzem tulajdonosával, Szakács Nimróddal jártuk be a gyári tejfeldolgozás állomásait munkaruhába öltözve és fejfedővel ellátva. A hozzánk is begyűrűző koronavírussal kapcsolatban akkor azt mondta az igazgató, hogy az élelmiszerbiztonsági szabályok betartása a torockószentgyörgyi vállalatban mindig egyformán szigorú. A napi 30 ezer literes tejfeldolgozó kapacitás télidőben kevesebb, és a nyári időszakban éri el a csúcsot. Van vevő a drágább sajtra is Az érlelt sajtok nem számítanak újdonságnak Romániában, hiszen 1989 előtt az ország több tejfeldolgozó vállalata gyártott ilyent. Erdélyben a Kolozs megyei Noszoly érlelt sajtja volt az egyik legismertebb márka, de a rendszerváltás után rendre eltűntek az üzletek polcairól. A vásárlóközönség a frissen készülő, olcsóbb sajtokat kereste, és bő 20–25 esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, amíg újra kialakult a stabil fogyasztói réteg.
 „Szerepet játszottak ebben a romániai vásárlók nyugat-európai tapasztalatai, illetve a külföldről behozott érlelt sajtok forgalma. Amikor 2010-ben első termékeinket piacra dobtuk, nehezen boldogultunk. Legalább öt esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az emberek felfedezzék sajtjainkat és megkedveljék, de szerencsésen átvészeltük a nehéz időszakot” – magyarázza Szakács Nimród. 

Érlelőkamrában pihenő sajtok, értékesítésre készen • Fotó: Makkay József 

Felmérések szerint napjainkban a romániai tejtermékfogyasztók mintegy 13 százaléka vásárol érlelt sajtokat, ez pedig jelentős fogyasztói rétegnek számít. Ami sajtfogyasztók esetében plusz 25 százalékos többletkiadást jelent, ennyivel drágább ugyanis egy átlagos minőségű érlelt sajt. A gyártó szerint azonban ennyivel többe is kerül az előállítása, hiszen a 3–6 hónapig érlelt tejtermék a piacra kerülésig sokkal több munkafázison esik át, mint a frissen forgalmazott tehénsajt. Vendéglátóm szerint a svájci receptek alapján indult érleltsajtkészítés ízvilága menet közben alakult ki. A Nyugat-Európából érkező sajtok két okból sem hódítottak a romániai piacon. Egyrészt túl drágák, másrészt más az ízük. A hazai fogyasztók nem kedvelik az erősen érlelt sajtokat, így nálunk legfentebb 5–6 hónap lehet az érlelési időszak. A romániai vásárlóközönség egyre inkább a hazai gyártmányú élelmiszereket keresi, ez pedig az itteni tejfeldolgozókat hozza előnyös helyzetbe. Közösen értékesített tej A sajtüzem alapja a jó minőségű nyersanyag, a tej. A torockószentgyörgyi vállalat tehéntejet dolgoz fel, a szükséges napi mennyiséget 120 km-es körzetből vásárolja fel és szállítja saját haszonjárműveivel a gyárba. „
Tehénfarmokkal és tejszövetkezetbe tömörült gazdaközösségekkel állunk szerződéses viszonyban. Mivel egyre csökken az Erdélyben megtermelt tejmennyiség, nő a konkurencia a tejfelvásárlók között, ez pedig jót tesz a tejtermelőknek” – magyarázza a szakember. 

A torockószentgyörgyi sajtgyár saját járműveivel gyűjti be a környék tejét • Fotó: Makkay József 

A legtöbb faluban a kisgazdák abbahagyták a tehéntartást, mert egyénileg nem tudták értékesíteni a tejet, és csak kevés helyen sikerült szövetkezetbe tömörülniük. A torockói gyár sem vásárol fel egyéni kisgazdáktól tejet. A gazdák a tej átmeneti tárolására alkalmas hűtőtartályt szervezett keretek között tudnák megvásárolni és fenntartani, ehhez pedig valamilyen társulási, szövetkezeti forma kell. Szakács úgy látja, ez éri meg legjobban a gazdáknak is, hiszen közösen nagyobb mennyiséget értékesítenek, így a szövetkezet jobb árat tud kialkudni a felvásárlótól. Mivel külföldről nem akarnak tejet behozni, a környékről gyűjtik be két teherautóval minden reggel. A vállalkozó szerint mintegy 15 százalékkal fizetnek többet egy-egy liter tejért, hogy helyi nyersanyaghoz jussanak. Egyre nehezebb a tejtermelő gazdák helyzete. Egyrészt kiszámíthatatlan a román agrártámogatási rendszer – nem teszi lehetővé, hogy hosszabb távra tervezzenek a gazdák –, másrészt a szövetkezetek hiánya kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket” – magyarázza a gyár vezetője. Merő illúziónak tartja több hazai agrárszakember bátorítását, hogy a néhány állatot tartó kisgazda maga dolgozza fel a tejét, és azt sajtként, túróként értékesítse. Szakács szerint ez Svájcban vagy Franciaországban valóban így működik, de amikor az ottani példákat említjük, két lényeges dolgot felejtünk el: egyrészt az ottani gazdák kisebb-nagyobb szövetkezetekbe tömörülnek, és így jutnak be termékeikkel az üzletek polcaira, másrészt az agrártámogatási rendszerük másként épült fel, mint a romániai. Egy nyugat-európai példát nem lehet úgy átültetni Erdélybe, hogy közben a hazai feltételek és lehetőségek ezzel köszönőviszonyban sincsenek – véli a vállalkozó. 
Minőség és mennyiség kell 
A 35 embert foglalkoztató gyárban a szokásos délutáni tisztítás, takarítás fogad. 
A számítógépes tisztítóprogram minden műszak végén kitakarítja a csőrendszert, az inox­edényeket és az egyéb berendezéseket, hogy a reggel érkező friss szállítmányok patikatisztaságú gépekbe jussanak. 
A gyári labor külön kis részlege az üzemnek, ahol minden tejszállítmányból mintát vesznek és elvégzik a szükséges ellenőrzéseket. Addig nem kerülhet tej a szállító csövekbe, amíg a laboráns zöld utat nem mutat. Leggyorsabban a tej antibiotikum-tartalma mutatható ki, de több más gyorstesztet is elvégeznek. 

Szakács Nimród cégtulajdonos, az érlelt sajtok szakembere • Fotó: Makkay József 

Megtörtént már, hogy több ezer liter tej veszett kárba, mert a termelő nem vigyázott az egészségügyi előírásokra. A helyi laboreredményeket rendszeresen összevetik a végtermék bevizsgálásának adataival, amit egy állami intézmény laboratóriumában végeztetnek el, hogy soha ne érje váratlan meglepetés a gyár szakembereit. A részlegeket élelmiszeripari mérnökök vezetik, akik egyben az új termékek megálmodói is. Minden sajtnak közös az alapja, de az íze változó. 
Többféle fűszert kevernek a sajtok alapanyagába, egy-egy új termék tesztelési időszaka pedig egy-két év, amíg a sorozatgyártás beindul. 

Számítógép-vezérlésű automatizált svájci technológia • Fotó: Makkay József 

Az ízlelésre a különböző városnapok és nyári vásárok a legalkalmasabbak, ahova Szakács szerint rendszeresen eljönnek kisebb méretű sajtos műhelyek és kisgazdák is. Így ebben az ízkavalkádban jól lehet mérni, mit kedvelnek az emberek, és mit nem. „Aki piacon akar maradni, annak minőséget és mennyiséget kell termelnie. Kár azon siránkozni, hogy a közös uniós piacon sok az importtermék. Én inkább azt látom, hogy a hazai vásárló szívesebben vesz hazai élelmiszert, mert abban jobban bízik. Ezt az igényt kell a gazdáknak és az élelmiszeripari termelőknek kielégíteni” – fogalmaz Szakács Nimród, a torockói sajtok gyártója, akinek termékei ma már eljutnak az ország minden részébe.

A falugazdász-hálózatnak több évtizedes lemaradást és a gazda-érdekvédelem hiányát kell pótolnia

https://erdelyinaplo.ro/gazdasag/a-falugazdasz-halozatnak-tobb-evtizedes-lemaradast-es-a-gazda-erdekvedelem-hianyat-kell-potolnia
Sütő Éva • 2020. március 16., 10:22 
Laskovics István agrármérnökkel, falugazdásszal beszélgettünk az érmelléki, a hegyközi és a dél-bihari gazdálkodók munkájáról. Az érmelléki agrárszakember szakmai előadásokat és vásárokat is szervez, illetve külhoni agráreseményeken képviseli a Bihar megyei gazdákat. 

Nagy az érdeklődés az Érmellék Ízei és Termékei nevet viselő nagyváradi kirakodó nagyvásáron 
• Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete 

– Milyen szakmai tapasztalat áll agrármérnöki munkája mögött? 
– Nyolc éve diplomáztam a Partiumi Keresztény Egyetemen, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Karának kirendelt szakán. Az Érmelléki Gazdák Egyesületének (ÉGE) irodavezetői minőségében nemcsak a falugazdász feladatkört látom el, de minden vele járó tevékenységet koordinálok. Mezőgazdász családból származom, tehát korán kialakult a gazdálkodáshoz szükséges tapasztalat. Egyéves mérnöki diplomával kerültem ügyintézői munkakörbe a 2013-ban alakult gazdaegyesülethez. 
– A falugazdász-hálózat átszervezése után megmaradt az ÉGE alkalmazásában, több társa viszont más szervezetekhez került. Mennyire nehéz a munkája? 
– A falugazdász-hálózat kiépítése előtt már kapcsolatban álltam a Bihar megyei gazdákkal. A frissen alakult szervezet ügyintézőjeként készítettem el a gazdakatasztert, majd az ÉGE falugazdász-hálózatának kiépítése után a munkám könnyebb lett. A hálózat átszervezése után sajnos ismét egyedül maradtam: Dél-Biharban, a Belényesi-medencében, ahol az ÉGE ottani „helytartója” átfogó nyilvántartást készített a gazdákról, a munka szinte kárba veszett. Tudomásom szerint ott több település lefedetlen maradt, akárcsak Szatmár megye hozzánk tatozó részén. Hasonlóan a Hegyközben, ahol Borsi Levente Péter éppen a végére járt a felméréseknek és nyilvántartásoknak. Ez az átszervezés körültekintőbb munkát igényelt volna. 
– Miben segíti a falugazdászok, illetve az őket alkalmazó mezőgazdasági szervezetek munkáját a budapesti Agrárminisztérium hatáskörébe tartozó hálózat? 
– A magyar kormány eddig is számos szakmai előadással és tanulmányúttal segítette az EMGE-Szövetséghez tartozó gazdaszervezeteket, így az érmellékieket is. Mint ismeretes, az anyaország határain kívül rekedt magyarság több mint fele vidéken él, és ennek a hatalmas közösségnek hozzávetőleg a harmada mezőgazdasági termelésből tartja fenn magát és családját. A tapasztalat sajnos azt mutatja, hogy a magyar gazdákhoz csak kis mértékben jutnak el a munkájukat segítő információk. Ez egyrészt az államnyelv, a román hiányos ismeretéből fakad, másrészt gazdáink nem rendelkeznek megfelelő számítógépes ismeretekkel, tehát nem mozognak otthonosan az internetről begyűjthető információk világában. Hátrányukat növelte az is, hogy a kisgazdáknak Erdélyben és a Partiumban nem volt megfelelő érdekképviselete. A falugazdász-hálózat tehát hatalmas lemaradást igyekszik pótolni. 


Laskovics István Hegyközszentmiklóson, a sajtkészítő tanfolyamon népszerűsíti az ÉGE Búzavirág védjegyét • Fotó: Sütő Éva 

– Mennyire tudnak megbirkózni a feladatokkal és kihívásokkal? 
– A falugazdász-hálózathoz Erdély-szerte pozitívan viszonyul a gazdatársadalom. A gazdák érzik, hogy az ő segítségükre született, így jó az együttműködés. Gazdaegyesületünk a hálózat átszervezése után sem szűnt meg a kistermelők felzárkóztatását segíteni. Azok a falugazdászok, akik eddig az ÉGE fennhatósága alatt dolgoztak – és most más szervezetekhez kerültek –, továbbra is szívesen segítenek gazdáinknak. Akik mezőgazdasági pályázatot szeretnének benyújtani, Kun Attila bihardiószegi pályázatíró segít. Borsi Levente Péter, a volt hegyközi falugazdász vásárszervezőként maradt az ÉGE kötelékében. A budapesti Agrárminisztérium megbizonyosodott arról, hogy az általunk szervezett nagyvásárok, a nyári hagyományőrző rendezvények mennyire hasznosak és népszerűek, így munkánknak ezt a részét is folytathatjuk. 
– Hogyan zajlanak a szakmai képzések, gazdakonferenciák, illetve az Érmelléket népszerűsítő bemutatók? 
– Az Érmelléket bemutató előadásainkat legutóbb a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel közösen szerveztük. Ebben mindig segítségünkre van az érmelléki származású Szilágyi Ferenc egyetemi docens, a PKE Gazdaság és Társadalomtudományi Karának dékánja. Mivel menedzsment- és pénzügyi konferencia már volt, február végén turisztikai értekezletre került sor. A személyes kapcsolatok sokat segítettek a szervezésben, így sikerült bevonni az egri Eszterházy Károly Egyetemet is. Ezzel lépéseket tettünk a PKE kapcsolatrendszerének bővítése érdekében is, ami eddig csak a debreceni egyetemmel létező kapcsolatra, illetve tudományos együttműködésre korlátozódott. 
– A kisgazdák számára milyen hozadéka van egy ilyen tudományos rendezvénynek?
– A rendezvény nyitónapján az egyetem új épületének előcsarnokában jelen volt az Érmelléki Gazdák Egyesülete is, amelynek több tagja termékkóstolóval várta a konferencia előadóit és a szép számú hallgatóságot. Bemutattak egy szeletet abból a gasztronómiai kínálatból, amely az Érmelléken vonzóvá teheti a falusi turizmust. Ismertettük a kistérség jellegzetes élelmiszertermékeit és borkülönlegességeit: a helyi termelők által kínált kiemelkedő minőségű sajtkészítmények, természetes és különleges mézfajták, hidegen sajtolt olajok és maglisztek mind nagy sikert arattak. Az érmihályfalvi Hegedűs Pincészet jóvoltából minőségi borok kóstolójával tettük tökéletessé az élményt. Az Érmellék az iskolában programmal a nagyváradi Szent László Katolikus Líceumban mutatkoztunk be, ahol kóstolóval egybekötött rövid előadásokban ismertettük az egyesület munkáját és célkitűzéseit. Az iskola dísztermében felállított asztalokon kézműves sajtok, hidegen préselt olajok, különféle mézek, gyümölcsök várták a diákokat és tanárjaikat kóstolóra. Ezek mind olyan rendezvények, amelyekkel gazdáink termékeit és piacra jutását népszerűsítjük. 
– Mennyire gyakoriak gazdarendezvényeik, és mekkora közönséghez jutnak el? 
– Igyekszünk a megye egészét átfogni, és ilyenkor téli, kora tavaszi időszakban többet szervezünk. A Dél-Bihari Gazdák Egyesülete és az Érmelléki Gazdák Egyesületének szervezésében Gyakorlatiasan a szőlő- és gyümölcstermesztésről címmel szerveztünk szakmai előadásokat Bélfenyéren. A helyi szervező a Dél-Bihari Gazdák Egyesületének elnöke, Zahari Jakab volt. A határ túloldalán részt vettünk az Orosháza és Térsége Gazdakör gasztronómiai hagyományőrző rendezvényén (Orosházi Hagyományok, Ízek versenye), ahol Ványi Attila egyesületi elnökkel képviseltük a régiót és különdíjjal tértünk haza a kolbászgyúró versenyről. A hét végén az Érmellék Ízei és Termékei nevet viselő kirakodó nagyvásár zajlott a nagyváradi Szent László téren, ahol többek között kézműves termékekkel, házi készítésű élelmiszerekkel találkozhattak mindazok, akik a hagyományos ízeket szeretik. Érmellékről, Szatmár megyéből, Dél-Biharból és Kolozs megyéből érkeztek kistermelők, illetve korondi portékák között is lehetett vásárfiát találni. Sok volt az érdeklődő, az emberek szívesen vásároltak a gazdáktól.

2020. március 15., vasárnap

Mondragon

Gábor Hamvas, 2010. márc. 19.
Szociális gazdaság: Mondragon szövetkezet - Spanyolország 
A Mondragon Szövetkezeti Vállalat (Mondragon Corporacion Cooperativa - MCC) 1956-ban Mondragon városában kezdte működését, amikor egy 5 fiatal mérnökből álló csoport – akiket szocialista plébánosuk, Jose Maria Arizmediarrieta atya bátorított – megalapított egy szövetkezetet olajtüzelésű kályhák gyártására. Arizmediarrieta atya vízióját követve az öt fiatal hallgató mára megteremtette az MCC pénzügyi bázisát. Már 1959-ben ők alapították meg a Caja Laboral Populart (CLP), a Dolgozó Emberek bankját, amely nem pusztán a szövetkezetek bankja, hanem maga is szövetkezetként működik. Az MCC negyvenévi működése alatt nagyra nőtt, egyesítve 160 munkavállalói tulajdonú szövetkezetet, bevonva a 23 000 tulajdonos társat, miközben a termelési érték 1991-re 3 milliárd dollárt ért. A Mondragon Szövetkezeti Egyesülés fő célja a tulajdonos-alkalmazotti munkahelyek létrehozása, lehetőséget teremtve az emberek számára a gazdaságba való bekapcsolódásra. A statisztikák azt mutatják, hogy a Mondragon szövetkezetek jövedelmezősége kétszer akkora, mint a spanyol vállalatok átlaga, a munkavállalók termelékenysége meghaladja minden más spanyol szervezetét. Mindezt a közös sikerre, az emberek bevonására és a vállalati demokráciára alapozzák.
Az MCC növekedése során a tizenkét legnagyobb spanyol vállalat egyike lett (jelenleg 7.), és a legnagyobb Baszkföldön. Az MCC számos közösséget és munkavállalókra épített programot foglal magába, olyan gazdasági szervezeteket amelyek az egészségügy, lakásügy, szociális biztonság, alap- és felsőoktatás, képzés és átképzés és munkanélküli biztosítás terén működnek. A program meghatározó eleme fokozott erőfeszítések megtétele nyugdíjazással, átképzéssel azon munkavállalók esetében, akikre a világgazdaságban bekövetkező változások jelentős hatással vannak. Az általuk megvalósított oktatási rendszerhez több mint negyven iskola és kollégium tartozik. Van diákszövetkezet is, amely lehetővé teszi a dolgozó hallgatók számára, hogy saját továbbtanulásuk tandíját és megélhetési költségeiket a saját szövetkezetükben kifejtett tevékenységgel fedezzék.
Az MCC úgy tekint a tőkére, mint egy adott eredményhez szükséges erőforrásra. A végső cél egy boldog és termékeny munkakörnyezet, a tőke csupán ennek eléréséhez szükséges eszköz. Az éves tiszta profit tíz százalékát jótékonysági célokra fordítják, 40 százalékát visszaforgatják egy közös belső számlára. Ez a belső számla, mint a profit része, közös tulajdonú és a közös jószágok kezelésére szolgál; ha a szövetkezet valaha megszűnne, a profit ezen részét jótékony célra fordítanák. A maradék 50 százalékot szabadon felhasználhatják a tulajdonos munkavállalók. Használható kölcsönfedezetként is egy-két százalékponttal magasabb haszonkulcsért a fölött a hat százalék fölött, amennyit jövedelmez, a szövetkezetnek ugyanakkor a tőke haszna mégis megvan.
Az MCC egy további különös vonása az a mód, ahogyan a szövetkezet az új társaságok alapításával és az adósság törlesztéssel foglalkozik. A Coop mindig egy baráti csoporttal kezd egy új vállalkozásba, sohasem egyetlen személlyel. A barátság természetes kötelékét olyan alapnak tekinti, amelyre egy sikeres vállalkozást építeni lehet.
Az új vállalkozás és az MCC bank megállapodnak abban, hogy mindaddig együtt működnek, ameddig a vállalkozás nyereségessé nem válik. Az új csoportok tagjai a többiek által befektetett tőke kétszeresét fizetik be tagsági díjként. A további szükséges tőkét a bank hitelezi a szokásos kamatráta mellett. Ha a vállalkozás bajba kerül, a bank további tőkehitelt nyújt, durván az eredeti kamatráta feléért. Ha a társaságnak továbbra is pénzügyi nehézségei vannak, a kamatráta egészen nullára csökken, és ha még további segítségre lenne szükség, a bank tőkét adományozhat a cégnek. Végül is, még ha a társaságnak jelentős változásokon kell is átmennie, mint például vezetőváltás, új termékek bevezetése, a cég sikeressé válik. Így képes lesz visszafizetni a hitel nagy részét, habár a bank is felhasználja időről időre nyereségének egy részét, hogy csökkentse a hitelek mértékét az összes szövetkezeti cégnél.
Lásd még: Az MCC honlapja

A Mondragon szövetkezeti csoport története
A spanyolországi baszk régióban épült ki a második világháború után a Mondragon szövetkezeti csoport, amely többnyire ipari tevékenységet folytató szövetkezetekbõl áll. Nemzetközi elismertsége
annak köszönhetõ, hogy a világ legnagyobb ipari szövetkezeti csoportosulása (taglétszám, teljesítmény), s talán még ennél is fontosabb modellértékû vállalatvezetési és szerkezeti sajátossága.
A spanyol polgárháború és a II. világháború véres eseményei után, a kezdõdõ francói diktatúra alatt új alternatív gazdaságés társadalomszervezési modelleket tanulmányoztak, valamilyen középutat az államszocializmus és a nagyvállalati kapitalizmus között. 1956-ban megalakul az elsõ kisiparosszövetkezet.
Az 1960-ban alapított saját bank (Caja Laboral Popular) finanszírozza a szövetkezetek alapítását és növekedését. Alapítása óta a Caja a baszk régió vezetõ bankintézményei közé tartozik, 150 fiókszervezetével és egyedülálló vállalkozásfejlesztési részlegével, amely szövetkezetalapításban segít kisebb közösségeket, embercsoportokat, valamint technikai és pénzügyi támogatást nyújt létezõ szövetkezetek fejlesztésére vagy megmentésére. A társadalombiztosítási szövetkezet (Lagun-Aro)
eredetileg a Caja egyik részlegeként indult, mely 1967-ben önállósult.
Különösen az 1980-as években vált fontossá a növekvõ munkanélküliség kezelésében, de ezenkívül a biztosítási ágazatban is tért hódított. Önálló nyugdíjbiztosítási rendszert dolgoztak ki még akkor, amikor a kormány rendelete kirekesztette a szövetkezeteket a nemzeti társadalombiztosítási
rendszerbõl. Fontos az 1961-ben alapított Lana farmerszövetkezet, amely a legnagyobb tejtermék- és bútorgyártó-forgalmazó.
Az 1961-ben induló Eroski a vezetõ szövetkezeti áruházlánc Baszkföldön. 1965-ben alakul az Alecop diákszövetkezet, amely a hallgatóknak közvetít munkát és többletkeresetet tanulmányaik és megélhetésük költségeinek kiegészítésére. Az intenzív iparosodással egy idõben meg kellett oldani a régóta krónikus lakáshiányt is: a lakóház-építési feladatot az építkezõ és lakásszövetkezetek
vállalták. A csoport vállalatainak közös menedzselésére és közös piaci tevékenységeik irányítására és költségeinek kezelésére alakult 1965-ben az ULARCO mint közös szolgáltató a skála-gazdaság optimalizálására, megtartva ugyanakkor az egyes szövetkezetek belsõ autonómiáját. Ebbõl az elsõ csoportosulásból fejlõdött ki a Mondragon-konszern. Az oktatási-kutatási intézmények is kiépültek. Az 1943-ban indított Escuela Politecnica Profesional az alapító halála óta a Jose K Ö Z G A Z D Á S Z F Ó R U M

A Mondragon gazdasági sikerét a következõ mutatók illusztrálják:
Foglalkoztatás:
1956: 23 foglalkoztatott egyetlen szövetkezetben.
1987: 21 000, több mint 100 alapszövetkezetben.
1997: 23 000, 150 szövetkezetben és a másodfokú ernyõszervezetben.
Munkanélküliség:
A Mondragon-szövetkezetek tagjai között: 0,6%. A baszk tartományokban: 25%, Spanyolországban: 20%.
A szövetkezeti vállalatok életképessége: 1956–1986: 103 szövetkezet közül csak 3 zárt be.
Exportált termék: 1976: 10%, 1986: 30%
1997-ben már 150 szövetkezet volt tagja a Mondragon-csoportnak, amely Spanyolország tizenötödik legnagyobb magáncége, jelenleg 23 000 személyt foglalkoztat. A csoport szövetkezeteinek nagy része ipari termékeket állít elõ (közöttük van Spanyolország legnagyobb hûtõgépgyártója). A nagykereskedelmi Eroski baszk fogyasztási szövetkezeti áruházlánc 9000 személyt foglalkoztat, s ezenkívül több mint 250 000 fogyasztó-taggal rendelkezik, akiknek többsége az autonóm Baszkföld lakosa. Maria Arizmendiarrieta nevét viseli, és hároméves mûszaki fõiskolai képzést nyújt. A Spanyolország vezetõ kutatóintézetei között szereplõ Ikerlant az Escuela tanárai indították 1968-ban, amelynek új kutatási programjai 1976-ban már új épületben indulnak – automatizálás, robotika, mikroelektronika, számítástechnika, távközlés és egyéb területeken.
A Mondragon-csoport minden vállalata szövetkezeti formában mûködik. Egyrészt gazdasági értelemben: minden alkalmazott egy személyben szövetkezeti társult tag is, tehát üzletrészes (rész)tulajdonos (nincs külsõ üzletrész-tulajdonlás, - alkalmazott). Társadalmilag pedig: minden szövetkezet irányítása/ ügyvezetése egy komplex rendszer (képviseleti és direkt demokrácia) által ellenõrzött. A legmagasabb (ernyõszervezeti) szinten a csoportot a szövetkezeteket arányosan képviselõ (évente ülésezõ) Szövetkezeti Kongresszus irányítja. A napi ügyvezetést és piaci képviseletet/irányítást a Kongresszuson választott vezetõtestület végzi, az ügyvezetõ tisztviselõi funkcióval rendelkezõ elnök irányításával. Minden egyes szövetkezet hosszabb távú stratégiáját
évente összeülõ közgyûlése határozza meg. A közgyûlésben minden tagnak/alkalmazottnak közvetlen hozzászólási és döntési joga van az egy személy – egy szavazat elve alapján.
A Közgyûlésben választják a mindennapi ügyeket lebonyolító Irányító Bizottságot, valamint a Szociális Bizottságot, amely a humán erõforrásokért felel (munkabiztonság, egészség- és társadalombiztosítás, kompenzációk), s egyúttal Felügyelõ Bizottságként is mûködik, bár hatásköre csak javaslat- és tanácsadásra terjed ki. Nagyobb szövetkezetekben létezik még Menedzsment Bizottság is, amelynek tagjait részben kinevezik, részben választják, vezetõje pedig a szövetkezet menedzsere.
A szövetkezetek a jövedelmet sajátos módon osztják fel: a profit 70%-a a tag-tulajdonosok egyéni számláján jelenik meg tõkerészesedésként és jövedelemként; kb. 20%-ot újra befektetnek, 10% pedig közösségi programokra jut (elsõsorban baszk nyelvû iskoláknak, de más humanitárius akciókra). Amikor a Franco-kormányzat beszüntette a baszk nyelv és kultúra elleni repressziós kampányát, a szövetkezetek által addig törvényellenesen mûködtetett baszk iskolák (Ikastolas) elnyerték nyilvánossági jogukat. E szövetkezeti iskolák ezután gyorsan elterjedtek, elemi oktatást nyújtva spanyol és Euskera (baszk) nyelven egyaránt.
Az elõbbi közösségi/kulturális támogatáson kívül a Szolidaritás Mondragon-csoport sajátossága a baszk szolidaritás, ami konkrétan a következõkben nyilvánul meg:
1) Fenntartható munkahely: ha valamely vállalat átmenetileg problémákkal küszködik, és emiatt munkaerõ-elbocsátásra szorulna, a Mondragon-csoporton belül a többi vállalathoz – ezek beleegyezésével – „kölcsönadja” munkásait.
2) Szövetkezetek közötti kölcsönös támogatás: valamely szövetkezet önhibáján kívül bekövetkezett veszteségeit a csoport magára vállalja, így a veszteség elosztódik; a kölcsönösség a munkáskezek ideiglenes átvállalásában is megnyilvánul.
3) A fizetések méltányossága: csoportszinten irányelvként érvényesül; a kezdeti maximális 3:1 (vezetõ beosztott-munkás) fizetések közötti arány – a külsõ piaci nyomások hatására – 4,5:1, majd 6:1-re nõtt, bár itt meg kell jegyezni, hogy ha az adózást ebbõl leszámítjuk, az arány valójában 4:1 marad. Összehasonlításként: a legnagyobb amerikai vállalatoknál e jövedelmi index jelenleg 200:1 és 300:1 között mozog, és nincs jel e szakadék szûkülésére.
Etikai kódex
E kézzelfogható kulturális és szociális eredmények fenntartható biztosítása végett a Mondragon-csoport üzleti etikája 10 alapszabályszerû irányelvet érvényesít következetesen:
1) nyitott tagság;
2) demokratikus szerkezet;
3) a munka szuverenitása;
4) a tõke eszközjellege, alárendelt szerepe;
5) részvétel a vállalatok vezetésében;
6) jövedelmi szolidaritás;
7) kooperáció (a szövetkezeteken belül és között); 8) szociális biztonság;
9) egyetemes jelleg;
10) oktatás és képzés támogatása és megszervezése.
Az sem mondható, hogy a baszk régió fogékonyabb a szövetkezetalakításra, hiszen Spanyolország más területein is elég gyakori a szövetkezeti vállalati forma (a szövetségi alkotmányban külön paragrafus szól a szövetkezetekrõl). Másfelõl az 1970–80- as években több baszk ipari szövetkezet volt a Mondragonon kívül, mint belül. Ám egyedül a Mondragon-csoport alakított ki a szövetkezetek között egy integrált rendszert saját fenntartó szövetkezeti (hitel-, szociális és oktatási) intézményekkel.

Mondragón – a világ leghíresebb szövetkezete

2007.07.20. | Ethical Consumer
A Fagor márkájú mosógépet egy olyan szövetkezet munkásai készítik, amely tagja az észak-spanyolországi Mondragónban alapított Mondragón Szövetkezeti Vállalatnak.
A várost alaposan megtépázta a spanyol polgárháború, tömeges volt a munkanélküliség, amikor az ifjú José María Arizmendiarrieta atya 1941-ben Mondragónba érkezett. A háború előtt számos szövetkezet és önsegítő szervezet működött a baszk régióban, ezért José atya Mondragón gazdasági felemelkedését szövetkezeti formában gondolta megvalósítani. 1943-ban demokratikus alapokon működő politechnikumot alapított, amely később kulcsszerepet játszott a szövetkezeti mozgalom kiépítésében.
Az 1956-ban alapított Fagor a Mondragón Szövetkezeti Vállalat (Mondragón Co-operatives Corp, MCC) elsőként létrejött, és mára legnagyobb szövetkezete. Eredetileg benzinnel működő vízmelegítőket és tűzhelyeket gyártott. Később megalakult egy hitelszövetkezet is, amely először különböző pénzügyi szolgáltatásokat tett elérhetővé a szövetkezet tagjai számára, később kezdő tőkét nyújtott új vállalkozások beindításához.
Az MCC ma már a világ legnagyobb dolgozói szövetkezete, Baszkföld legnagyobb vállalata, a hetedik legnagyobb cég Spanyolországban. Működési területe három irányban oszlik meg: pénzügy, ipar termelés és disztribúció, és olyan tevékenységeket foglal magába, mint a banküzlet, társadalmi jólét, biztosítás, gyártás, elosztás és mezőgazdasági-élelmiszeripari vállalkozások. Kutató- és továbbképző központokkal rendelkezik, sőt van saját egyeteme is, 4000 diákkal. Az MCC körülbelül 210 céget foglal magába, ezek közel fele szövetkezeti formában működik.
2004 végén az MCC 70 884 embert foglalkoztatott, ennek 49%-át Baszkföldön, 39%-át Spanyolország egyéb területein, míg 12%-ot külföldön.
Az MCC döntéshozó testülete a 650 tagot számláló szövetkezeti kongresszus, amelynek tagjai a különböző szövetkezetekből kerülnek megválasztásra. Az éves közgyűlés választja meg a kormányzótestületet, amely felelős a mindennapos működésért és a felsővezetők kinevezéséért. Minden egyes üzlet rendelkezik ezenkívül egy munkahelyi tanáccsal, amelynek megválasztott elnöke együtt irányítja a céget annak vezetőjével, a dolgozók képviseletében.
A csoport vállalatai a japán ipari csoportosulásokhoz (keiretsu) hasonlóan működnek, beszerzéseikkor előnyben részesítve a szövetkezet többi tagjának termékeit. A szövetkezet tagjai a hitelszövetkezeten keresztül intézik pénzügyeiket, a Lagun Aro-nál kötik egészség-, és nyugdíjbiztosításukat, kedvezményesen vásárolnak az Eroski bevásárlóközpontokban, és olcsóbban juthatnak Fagor készülékekhez. Az Eroski boltokba a szövetkezet teherautói szállítanak, és könnyen lehet, hogy a dolgozók a Mondragón Egyetemen végeztek.
Ha egy szövetkezetnek anyagi gondjai támadnak, az alkalmazottak fizetéscsökkentést kapnak felmondólevél helyett. Ha a helyzet tovább romlik, az elbocsátottak számíthatnak arra, hogy állást kapnak a csoport egy másik vállalatánál.
A folyamatos bővülés miatt az MCC komoly problémával szembesült: hogyan lehet egyszerre piacképes nemzetközi nagyvállalat és a hagyományos szövetkezeti értékek képviselője. Hogy képesek legyenek felvenni a versenyt a hasonló termékeket gyártó multinacionális cégekkel, a Mondragón irányítói egy központi döntéshozó szervet emeltek az egyes szövetkezetek fölé, így alakult meg a Mondragón Szövetkezeti Vállalat az 1980-as években.
Jelenleg az MCC dolgozóinak valamivel több mint fele nem szövetkezeti tag. Ezek a „külsősök" többnyire a Baszkföldön kívüli ipari illetve elosztási szektorban tevékenykednek, Spanyolország egyéb területein vagy külföldön. (A Mondragón saját gyárakkal rendelkezik olyan alacsony gyártási költségű országokban, mint Marokkó, Mexikó, Tájföld vagy Kína.)
E probléma megoldására, a szövetkezeti kongresszus 2003 májusában elfogadott egy határozatot a tagság bővítéséről, amely lehetővé teszi a nem tag dolgozók számára, hogy részt vegyenek cégük tulajdonlásában és irányításában, a szövetkezeti modellhez hasonlóan.
A Mondragón saját szociális tanácsain keresztül intézi az olyan hagyományos munkaügyeket, mint a bérek, a munkaidő vagy a munkakörülmények. Ezek a tanácsok olykor képesek sikeresen érvényesíteni a dolgozók jogait, kritikusok szerint azonban egyre kevésbé tudják felvenni a versenyt az egyre agresszívabb „kapitalista" vezetéssel. A Mondragón dolgozóiban már felmerült a szakszervezet-alapítás gondolata, a szakszervezetek viszont az Eroskinál szakszervezet-ellenes hozzáállásról panaszkodnak.
Újabb feszültségekhez vezetett, hogy a menedzsment a vezetők és a dolgozók fizetése közti különbségeket szabályozó előírásokat is elkezdte egyre lazábban kezelni, hogy magasan képzett szakembereket csábítsanak a céghez. Az utóbbi években néhány szövetkezet kilépett az MCC-ből, hogy visszatérjen egy személyesebb, dolgozóbarátabb légkörhöz.
A problémák láttán felmerül a kérdés, lehetséges-e egy, a globális piacon működő nagy szövetkezetnek megtartania demokratikus jellegét, vagy ahogy a Mondragón szociális tanácsának egy tagja fogalmazott, képtelenség „szövetkezeti szigetként boldogulni egy kapitalista világban"? Mindenesetre sokan szívesen látnák, ha az MCC átalakítaná tengerentúli gyárait szövetkezetekké, és talán érdemes lenne tanulnia az olasz szövetkezeti mozgalomtól, amely még a baszkföldinél is kiterjedtebb. Ahogy a legnagyobb olasz szövetkezeti szövetség egy tisztviselője mondta: „Nem csupán a méret számít, hanem az is, miként szerveződnek a számok".

Helyi, pénzek cserekörök

Helyi pénzek
Kékfrank Sopronhttp://www.kekfrank.hu/
Szabályzatok még nem nyilvánosak, így később elemezzük ki a lehetőséget.
http://www.hamiinfo.hu/kapcsolat.html
Kékfrankkal húznák ki magukat a válságból a soproniak
Galambos Péter2009. 09. 28.,
Hamarosan kiderül, képes-e egy magyarországi régió münchhauseni módszerrel kiemelkedni a gazdasági válság csapdájából. Az MNB-nek nincs kifogása a soproni kékfrank néven ismert kezdeményezés ellen, a PSZÁF egyelőre vizsgálja az ügyet. November 1-jétől lazul a hazai szabályozás, könnyebb lesz pénzhelyettesítőt gründolni.
A kékfrankos már bevált Sopronban
Kedden alakítják meg Sopronban a nemrég nagy sajtóvisszhangot kapott, helyi pénzként bevezetni tervezett "kékfrank" - utalva a környék egyik sikertermékére, a kékfrankos borra - kibocsátóját, Hami Európai Szövetkezet néven. A regionális gazdaságélénkítőnek szánt projekthez nagy reményeket fűz a helyi gazdasági élet - a szövetkezet tagja lesz egyebek között a Soproni Kereskedelmi és Iparkamara, egyik partnere pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara.
A soproni helyi pénz gondolata tulajdonképpen osztrák import. A határ túloldalán három hasonló fizetőeszköz is működik, közülük a Bécsújhely környéki Bucklige Welt nevű tájegység 22 falvában használatos tallér adta az ötletet - mondta az [origo]-nak Horváth Vilmos, a kamara elnöke.
Hozzátette, a kezdeményezés a jelenlegi gazdasági helyzetben, értelmezhető kényszerpályaként is: ha máshogy nem megy a gazdaságélénkítés, a civil kurázsit kell segítségül hívni. A szervezők abban bíznak, hogy a kezdetben csak virtuálisan, cégek egymás közti elszámolási egységeként, később a fogyasztók számára, kézzelfoghatóan is megjelenő kékfrank elterjedéséből Sopron és környéke vállalkozásai profitálnak majd.
Ezer partner már adott
A fő ötletgazda, a vendéglátásban érdekelt Perkovátz Tamás, már korábban, két éve megteremtett egy étkezésiutalvány-rendszert. Ez nemcsak a nevét kölcsönzi az újonnan megalapítandó szövetkezetnek, hanem a kékfrank bevezetésekor, az utalvány ezres nagyságrendű bázisára is támaszkodna majd - avatta be az [origo]-t a tervekbe Perkovátz Tamás.
A világszerte számos országban működő helyi pénzek arra késztetik a lakosokat, hogy a helyben gyártott termékeket, szolgáltatásokat vásárolják - az általában szándékosan programozott értékvesztés révén pedig felhalmozás helyett, költésre ösztönöznek. Emellett nem elhanyagolható a közösségépítő funkciójuk sem.
A soproni kékfrank modelljébe nem építették be az utalványok minél gyorsabb pörgését serkenteni hivatott, néhány százalékos értékvesztést, ettől azonban még sikeres lehet, ha elegen használják - vélekedett kérdésünkre Szalay Zsuzsanna, a Corvinus Egyetem Üzleti Gazdaságtan Tanszékének adjunktusa, a téma kutatója.
Önfenntartó kistérség?
"Egy-egy helyi pénz bevezetése, adott esetben a válságból kivezető út is lehet bizonyos közösségek számára. A sokat emlegetett gazdaságélénkítésnél azonban valójában többről van szó, a létfenntartási piac belső megszervezéséről, az önfenntartóvá válás lehetőségéről" - magyarázta Szalay Zsuzsanna. Felvetésünkre, hogy a bezárkózó attitűd hosszú távon nem lehet-e káros, úgy reagált: nincs szükség totális bezárkózásra, de érdemes felkészülni arra az időszakra, amikor az olajárrobbanás miatt egyszerűen összeomlik a globális kereskedelem.
A rendszer célja tehát, hogy a helyi fogyasztást összekösse a helyi termeléssel, ily módon biztosítva az adott régió negatív külső hatásokkal szembeni ellenálló képességét. Éppen emiatt érdeklődött már több hazai önkormányzat, bár eddig, ami megvalósult (lásd lentebb), azt jobbára civil szervezetek vagy vállalkozók indították el.
Szalay Zsuzsanna kérdésünkre elismerte, a helyi pénzek koncepciója a mainstream közgazdaságtanban marginálisnak számít, a tudomány gyakran játékpénzként tekint a pénzhelyettesítőkre. Több nagyvállalat előszeretettel alkalmaz egyébként hasonló eszközöket, elég csak az azonos alapelven működő, pontgyűjtő akciókra gondolni. Sőt, a kapcsolt vállalkozások egymás közötti árai, például a multinacionális vállalatok transzferárai is, felfoghatók belső elszámolással megvalósított pénzhelyettesítésként, még akkor is, ha kötelelező a szokásos piaci ár alkalmazása.
Nem pénz, utalvány
Nem mellékes a soproni kezdeményezés jogi vetülete. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint bankjegyet csak a Magyar Nemzeti Bank bocsáthat ki Magyarországon - a törvény ugyanakkor nem határozza meg a bankjegy fogalmát. Egy korábbi, a kékfrankhoz hasonló próbálkozás éppen az MNB ellenállása miatt állt le, még az előkészítés szakaszában.
A Nyugat-Magyarországi Egyetem szombathelyi kampuszán tanító, a soproni projektben részt nem vevő Győrffy Ágnes elmondta, 2004-ben ötletgazdaként előzetes véleményezést kért a jegybanktól, és a jogi osztályról - szóban - azt a választ kapta, hogy a kibocsátás a fenti törvényi rendelkezés miatt illegális lenne. (Érdekes, hogy ekkor Járai Zsigmond volt az MNB elnöke, és a kékfrank-program egyik stratégiai partnere a Járai résztulajdonában álló CIG Európai Biztosító Zrt.)
Az [origo] megkereste az MNB-t, és kiderült, ma nem áll elutasítóan a kérdéshez. A sajtóosztályon kérdésünkre leszögezték, a jegybank még csak a médiában megjelent hírekből informálódott, és ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kékfrank nem pénz. Inkább a különféle - például étkezési - utalványok közé sorolható, hiszen ellenértékét előre beszedi a kibocsátó.
A PSZÁF még vizsgálódik
A jelenleg hatályos hazai szabályozás értelmében a kékfrank készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek minősül, mivel nem kizárólag a kibocsátó - jelen esetben a Hami Európai Szövetkezet - által előállított termékek, szolgáltatások megvásárlására lehet használni, hanem várhatóan sokkal szélesebb körben lesz felhasználható - vélekedik az MNB.
Készpénz-helyettesítő eszközként a kékfrank kibocsátása a PSZÁF engedélyéhez kötött, és csak hitelintézet vagy pénzügyi vállalkozás bocsáthatja ki. Érdeklődésünkre a felügyelet annyit közölt, hogy a kékfrankkal kapcsolatban jelenleg vizsgálatot folytat, így további információt nem tud adni. Egyúttal kérdésünkre jelezte, számít arra, hogy lesznek még Magyarországon hasonló, pénzhelyettesítők bevezetését célzó kezdeményezések.
Annál is inkább számíthat erre, mivel november 1-jétől a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelv (2007/64/EK) hazai jogrendszerbe történő átültetése, Magyarországon is szabad utat ad a pénzhelyettesítőknak. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény értelmében nem kell majd engedélyt kérni a bevezetéshez a PSZÁF-tól (ami nem jelenti azt, hogy a felügyelet ne ellenőrizné az efféle konstrukciókat).
Szakmai kételyek
Kun János közgazdász a HVG-ben szeptember elején megjelent publicisztikájában javasolta is, hogy a PSZÁF a jövőben folyamatosan ellenőrizze a Hami Szövetkezettel együttműködő Rajka és Vidéke Takarékszövetkezetet, szerinte ugyanis, a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján e pénzintézet lesz a kékfrank-rendszer fő nyertese. Megjegyzi azt is, hogy noha a pénzszűkében lévő magyar gazdaságban logikus lépés lehetne pénzhelyettesítővel segíteni egyes térségeket, a kékfrank modellje valójában nem juttat több pénzt a gazdaságba.
Kun János egy 1996-ban írt tanulmányt is jegyez a témában. A PSZÁF berkeiben készült dolgozat megjegyzi, hogy pénzhelyettesítők a kilencvenes években többször is megjelentek Magyarországon - egyebek között egy budapesti lakótelepen, továbbá Miskolcon, Szolnokon és néhány kisebb településen -, de ezek messze álltak attól, hogy helyi pénzként funkcionáljanak. A körök létszáma legfeljebb párszázas nagyságrendű volt, a tagok leginkább szolgáltatásokat cseréltek egymás között, voltaképpen a kalákahagyományt folytatva.
A körök mára egy kivétellel elhaltak, a közgazdász szerint vagy azért, mert a szervezők érdekeltsége megszűnt, vagy azért, mert a tagok úgy döntöttek: már ismerik egymást annyira, hogy pénzhelyettesítő nélkül is segítsenek egymásnak. Az egyetlen fennmaradt egylet a szolnoki, amely ma egy "jótékonysági csereboltot" üzemeltet, de mint az [origo] megtudta, vezetőjének további tervei vannak. Tóth Ferenc szolnoki önkormányzati képviselő igyekszik meggyőzni a polgármesteri hivatalt arról, hogy érdemes lenne városi szinten kiaknázni a modellben rejlő lehetőségeket.
Kun János tanulmányában felveti, egy önkormányzat bármikor úgy dönthet, a szociális segélyeket egy saját kibocsátású pénzhelyettesítővel fizeti, amit aztán a helyi adó fizetésére lehet felhasználni. Ha ilyen pénzhelyettesítők kibocsátására igény keletkezne, a kibocsátást az államháztartásról szóló törvényben lehetne szabályozni - állapítja meg a szakember.
http://www.napi.hu/cikkek/?nID=419031 2009.9.4 - 10:2(NAPI) 
Új fizetőeszköz lett Sopronban
Új utalvány jelenik meg Sopronban és környékén Kékfrank néven, ami a régió gazdaságának erősítését, dinamizálását hivatott elősegíteni - mondta lapunknak Perkovátz Tamás, az utalvány megálmodója.
A már forgalomban lévő természetbeni juttatások utalványaihoz hasonló fizetőeszköz azonban nemcsak papíralapon, hanem a helyi vállalkozások egymás közötti elszámolásánál mint számlautalvány is elérhető lesz, lejárati idő hiányában pedig korlátlan ideig felhasználható. A szeptember 29-én megalakuló HAMI Európai Szövetkezethez magánszemélyek és vállalkozások egyaránt csatlakozhatnak, egyenrangú tagként használhatják majd egymás között a Kékfrank utalványt - fejtette ki Perkovátz. Napjaink pénzügyi bajait kívánják az utalvánnyal orvosolni Sopronban. Az elégségesnél 4-5 százalékkal kevesebb pénz van a gazdaságban, ami pedig elérhető, az indokolatlanul megdrágult, a Kékfrankkal ezt az űrt kívánják betölteni - tette hozzá az ötletgazda.
Az utalvány megjelenésének előkészületei már zajlanak, az őszi bevezető szakaszban a helyi gazdasági élet szereplőivel ismertetik meg, várhatóan a jövő év elején megjelenhet a mindennapokban is. A grafikai megjelenést a soproni Grafik Dekor készíti, az utalvány pedig - utalva a térségben évszázadokon át összefonódó magyar, német és horvát kultúrára - háromnyelvű lesz. A különböző címleteken Sopron és környékének nagyjai, Liszt Ferenc, Joseph Haydn, Lackner Kristóf, Pejacsevich László, Kitaibel Pál és Eszterházy Pál szerepel majd. A program kidolgozását segíti a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Sopron és Vidéke Ipartestület, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara, illetve stratégiai partnerként a CIG Közép-európai Biztosító Zrt.
(c) 2001 www.napi.hu Online Kft. Minden jog fenntartva.
Cserekörök
http://www.koronakor.hu/pilis.php
Ez a szóösszetétel teljes egészében kifejezi a lényeget: a "klub" jelzi, hogy itt egy önkéntes és zárt közösségről van szó, a "csere" pedig arra utal, hogy a klub tagjai egymás között termékeket és szolgáltatásokat cserélnek.
Miért van szükségünk csereklubra?
A jelenlegi társadalom legnagyobb problémái a "rossz pénz" miatt alakultak ki. Megjósolható volt, hogy a bankok hitelezési gyakorlata, a profitot hajszoló gazdálkodása, valamint a fedezet nélküli pénzkibocsátás előbb-utóbb összeomláshoz vezet. Úgy is lett: mára bennünket is elért a pénzügyi világválság, aminek egyenes következménye lesz a gazdaság visszaesése, a munkanélküliség növekedése, a pénzhiány, stb.
Ebben a helyzetben szűkebb közösségi összefogásra, önellátásra kell törekednünk, hiszen senki sem fog "kívülről" segíteni rajtunk. Ehhez meg kell oldanunk a globalizált pénz- és haszoncélú világból való átmenetet a helyi együttműködésen és a bizalmon alapuló rendszerekbe. A megoldás a helyi kereskedelmi rendszerekben rejlik: a csereklubok megalakítása illetve a helyi pénzek bevezetése - a tapasztalatok szerint - fellendíti az érintett térség gazdaságát.
Az ellehetetlenült egyének, családok és kisvállalkozások túlélését segíteni kell. A csere által azok is hozzájuthatnak termékekhez, szolgáltatásokhoz, akiknek nincs pénzük, de van tehetségük és szorgalmuk.
A csereklubban való részvétel azok számára is előnyt jelent, akik semmiben sem szűkölködnek, hiszen a klubon belül olcsóbban vagy jobb minőségben hozzájuthatnak dolgokhoz, mint egy hagyományos üzletben.
Itt kell megemlíteni, hogy a csereklubnak erős közösségépítő hatása is van, ami nagyon fontos, mert az összetartásra, egymás segítésére, érdekeink védelmére ma nagyobb szükség van, mint valaha.
Hogyan működik egy csereklub?
Megszerveződik egy közösség, melynek tagjai egymás között termékeket, szolgáltatásokat cserélnek ki úgy, hogy e közben pénzt NEM használnak. Egyrészt minden tag közzéteszi felajánlásait (kínálatát) egy internetes program segítségével, vagyis leírja azt, hogy mit tud adni a közösség más tagjai számára. Másrészt választhat a többi tag felajánlásaiból, azaz igénybe veheti a mások által felkínált javakat. Az egyes cserék, mint események, eseti jelleggel jönnek létre a tagok szükségleteinek és felajánlásainak egymásra találásakor.
A ténylegesen lebonyolított cserék időpontja eltér, a csereérték is különböző, ezért a csereértékeket nyilván kell tartani. Ez is az internetes program feladata: minden tagnak folyószámlát vezet.
A csereklub bizalmi alapon működik, nem kell semmilyen fedezetet "letenni" annak, aki szeretne bekerülni. Ebből következik, hogy a klub tagjai védik saját közösségüket: csak becsületes, megbízható embereket vesznek fel.
Kik vagyunk?
A Cserekör egy online közösség, ahol szívességeket kaphatsz és adhatsz.
A tagjaink közötti szívességeket egy belső elszámolási egységben – Pontban – számoljuk el. Így biztosítjuk az átláthatóságot.
A Cserekörben hirdetéseket adhatsz fel, ügyleteket köthetsz és értékelheted a többieket. Részletes keresést végezhetsz a tagok és a hirdetések között. Üzeneteket küldhetsz a többieknek. Meghatározhatod érdeklődési körödet és értesítési beállításaidat.
A Cserekör rendszere zárt. A hirdetéseket és a tagok adatait csak a bejelentkezett tagok tekinthetik meg.
A helyi közösségekkel ellentétben a mi tevékenységünk az egész országra kiterjed. Szeretnénk segíteni a helyi csoportok megalakulását és a köztük lévő kapcsolatok erősödését.
Tevékenységünket elsősorban az interneten keresztül nyújtható szívességekre koncentráljuk.
Kiemelten ajánljuk közösségünket az otthon munkát végzőknek, az új lehetőségek iránt fogékony fiataloknak, az otthon gyermeküket nevelőknek, a munkanélkülieknek, a számítógéppel jól bánó nyugdíjasoknak és minden érdeklődőnek.

Társadalmi Fa

https://sites.google.com/site/vilagfainfo/egyeni-kepviselt
Az egyéneket természetes érdekközösségeik szerint kis létszámú csoportokba szervezi a szomszédság elvén. Így a lakóközösségek, társasházak, szomszédságok, utcák, tömbök, kerületek stb. automatikus képviseletet kapnak. Biztosított a segítők bizalmon alapuló választása és önkéntes támogathatósága, folyamatos forgása a bizalom fenntartásáért. 
Miért más és mit szolgáltat a rendszer? 
Elsősorban megoszthatatlan információs hálózatot hoz létre, ahol a segítők feladata ennek hatékony biztosítása. 
Meg kell alkotni azt a közösségi hálót, mely nem megosztható, mely hatékony munkára képes, a bizalmat építi és legfőbb társadalmi kincsként őrzi. Mely átlátható, minden természetes érdekközösséget képvisel, és azoknak teljes értékű hatékony képviseletet, önrendelkezést biztosít, mely kiküszöböl minden központosított újraelosztást. 
A nagyon hatékony cégrendszerek mellett egy ezekkel versenyképes társadalmi működést kíván létrehozni. Látjuk, hogy a gazdaságban kialakított verseny mind a természeti mind társadalmi erőforrásainkat felemészti. A magánvagyon végtelen összpontosulása és hatalmi viselkedése minden társadalmi rendszerre kétes hatással van. A mai rendszer jó úton halad afelé, hogy a földnek egyetlen tulajdonosa legyen. 
Azt kell belátni, hogy fegyelmezett, precíz munkába fogott kreativitásunk, munkaképességünk eredménye töredékében fordítódik saját jobblétünkre, és ha a cégekhez hasonló szervezettségben tennénk társadalmi szinten ugyanezt, nagyságrenddel jobb életet élhetnénk. Ha megnézzük, hogy a cégeknél a siker érdekében hány felelős vezetői pozíciót hoznak létre, belátható, hogy a legfontosabb társadalmi vezetés működésképtelen. Meg kell teremteni azt az együttműködési formát, ami ezt a potenciált valóban a közösség és az egyén jobblétére képes fordítani. 
A program minden funkciójában az életet próbálja modellezni és segíteni úgy, hogy az az informatikai hálózatok nélkül is fenntartható minta maradjon. Létrehoz egy bizalmon alapuló információs csoport rendszert, ahol a legoptimálisabban épülhet és terjedhet a tudás, helyes cselekvést eredményezve. 
Fizikai korlát ami nem átléphető: 
4.1.1 Emberi csoport-dinamika: 
A mindennapjainkból ismerjük hogy bizonyos létszám felett már nehéz közösen gondolkodni és kisebb körökre, hangadókra szakad a beszélgetés. A szociológusok megfigyelése szerint hét fő esetén még stabilan fenntartható, utána már felbomlik. 
A bizalom fenntarthatósága a fentinél nagyobb csoportban nem biztosítható, hiszen az kölcsönös odafigyelést igényel a mindennapokban is, mely időt vesz el a család, a lelki jó barátok rovására, de nem elkerülhető, hogy minimális szinten ezt a társadalom felé ne biztosítsuk. 
4.1.2 Csoport képzés
Első lépésként a regisztrálókat az egyetlen fix koordináta rendszerben, a tájban, csoportokra bontjuk 3, maximum 15 fővel. A csoportok területi alapon, szomszédság elvén alakulnak ki, hiszen egyedül így van esély arra, hogy senki ne maradjon ki, mert így átélhetővé válik a társadalmi felelősségvállalás, és a mai megosztottság csak az együttélés alapján oldható fel. Így ha egy faluból két ember jelentkezik akkor biztos hogy egy csoportba kerülnek, és felelősséget vállalnak a körülöttük élőkért, azokért is, akik soha nem fognak ilyen rendszereket használni. 
4.1.3 Az információ áramlást segítők kiválasztása: 
Az így létrejövő csoportokban akár az adott nap vagy időszak problémái, kihívásai szerint, a közösség adott tudati állapota szerint, és az egyén napi lelkesedése szerint választódik ki a legfelkészültebb, leglelkesebb, legtapasztaltabb segítő, aki a problémák megoldására, a közösség képviseletére vagy az információk, vélemények, továbbítására, de legfőképpen közössége segítésére hivatott. 
Bizalmi sorrendjét akár naponta átírhatják az egyének a rugalmasság jegyében. Mert így átélheti cselekvése következményét, hogy kialakuljon a felelősség érzése. Így a segítők mindig élvezik a tagok feltétlen bizalmát és megvalósul magasabb szinten a vezetők visszahívhatóságának gyakorlata. 
Ezt a működést a társadalmi fában és a közösségi működésű munkacsoportokban alkalmazzuk (4.2.6.5). A magán munkacsoportok választhatnak egyedi döntéshozatali szisztémát is (4.2.6.3). 
Ha egy bizalmi vezető adott szinten bizalmat veszt, az csak arra a szintre vonatkozik. Tehát ha egy segítőt már több szinten megválasztottak, pl. már megyei szinten segít, akkor ha szomszédsága új segítőt választ, attól ő a felsőbb szinteken szerzett bizalmait nem veszti el. 
Bármely alsóbb szinten választott segítő a következő szinten plusz segítőként jelenik meg, az adott szintet így két fő képviseli. Az új segítő így tanul bele a munkába. 
A szintek bizalmi eredménye látható: egy adott szinten együtt dolgozó segítők neve mellett mindig látható ha bizalmi szála megszakadt, amit a részfa tagja figyelembe vehetnek sorrendjük felállításánál vagy segítő szándékkal megnézhetik ennek okait. 
Mindenki dönthet, hogy e listája publikus vagy sem 
A sorrendi lista lehetővé teszi a helyettesek meghatározását is. 
Miért nem baj, hogy a megbízott könnyen leváltható? A jó programot úgyis ember függetlenül megvalósíthatják, nem kell, hogy "beragadjanak" emberek. Mint tapasztaltuk, nagyon káros következménye van a beragadásnak. Nem 4 évre, hanem évtizedekre blokkolja a változást, kiölve a közösség aktivitását. 
4.1.3.1 Saját szintem feletti vezetőkre leadott vélemény: 
Lehetőségem van sorrendet felállítanom a felsőbb segítői szinteken is. Új embert direkt nem javasolhatok, erre csak a saját csoportomon belül a megfelelő segítő kiválasztása a lehetőség. 
Az így leadott szavazatok a szint belső sorrendi szavazatát csak akkor bírálják felül, ha a szint alatt lévő összes személy meghatározó százalékban, de legalább 75% ugyanarra a személyre szavaz. Például egy ország első emberének személye mindenkit érdekel, ezen a módon mintegy automatikusan érvényre juttathatja egy hagyományos népszavazás eredményét annál sokkal rugalmasabb és árnyaltabb módszerrel. 
4.1.3.2 Területi felosztás 
A belépők a felhasználók adott létszáma szerint először föld nevű csoportnak lesznek tagjai, majd ahogy szaporodik a felhasználók száma Európa, Közép Európa, majd Magyarországnak. 
A feltöltődés természetesen települések szintjén zajlik majd, segítve működésüket, öntudatra ébredésüket, miközben a többi szinten is átláthatóvá teszi helyzetüket. Nem szervezethez kapcsolódnak, hanem önmagukat építik. 
A csoportokat a település szintjéig megadjuk a rendszerben, mert ezek a területi bontások a felhasználóknak nem egyértelműek, de kialakítottak. A rendszer nem lép át meglévő közigazgatási határokat. A felhasználók a maguk szintjein a csoport létszámot közösen módosíthatják 3-15 területi képviselő között. A javasolt és jelenlegi felosztás használata. 
6+1 régió 
Megye 
Kistérség 
Település 
Kerület 
Választói körzetek 
Tömb ha a felhasználók létszámától függően kb. 10 utcaközösség. 
Utca 
Telek 
Épület 
Emelet 
Lakás 
A hiányzó közigazgatási területeket, mint az utcák tömbökké csoportosítása, a felhasználók maguk alakíthatják ki, és megegyezés útján folyamatosan módosíthatják, míg az optimális felosztás kialakul. 
A program automatikusan felosztja a csoportot ha létszáma 15 fölé nő, de a megadott kategóriákból nem csinál fél csoportot. 
4.1.3.3 Segítők javadalmazása 
Ez a részvételi költségvetés első alkalmazási területe. 
Minden munka annak segít aki fizeti, minden pénz azt szolgálja aki azt létrehozza. Miért várnánk el tehát, hogy ingyen szolgáljon minket bárki, ha meg nem mi fizetjük munkáját, naivság azt gondolni, hogy a mi érdekeinket szolgálja. 
Létkérdés, hogy hatékony legyen a bizalmon alapuló civil segítői háló, és a teremtő munkáról, problémák megoldásáról kell szóljon, nem pozíciókról. 
Példa az önkéntes támogatói díjhoz 

Példa az önkéntes támogatói díjhoz
Szint
Fizetési javaslat
Ft/segítő
Támogatási igény a felhasználótól,(Tagsági díj)
Ft
1
3 000
300
2
30 000
300
3
300 000
300
4
400 000
40
5
400 000
4
6
500 000
0,5
7
500 000
0,05
8
600 000
0,006

:
944,556 Ft

Summa támogatás: 
944,556 Ft 
A segítői munka javadalmazást kaphat. Minden felhasználó felajánlhat támogatást a segítőinek, ezt akár szintenként megteheti, megnézheti az igényeket is ha a szint ilyet megadott, ahhoz képes megelégedés arányában lehet támogatást adni. Ennek költségei ha például az 1000 főt vagy afeletti létszámot képviselő segítők átlag 400 000 Ft fizetést kapnának míg a tizedes 3000 Ft a százados 30 000 Ft-ot akkor az 1000 Ft támogatást jelent egyénenként havonta. Mindenki saját életkörülményeihez mérten vesz részt a teherviselésben, így mindenki környezete életszínvonalához igazodik javadalmazásában. Segítői munkáját rosszul végzőnek először a javadalmát módosítják, finom jelzést adva munkájához, ha ez a jelzés nem segített, átírja a segítői sorrendjét. 
Az egyének szavazhatnak egy felsőbb szint vezetőjére, de ennek eredménye csak akkor írja felül a szint szavazatát, ha a teljes közösség 2/3-a azonosan szavaz rá, ez egy spontán népszavazásnak felel meg, melynek szabályait a szintek működési szabályzatában adhatják meg (4.7.2 . Belső működési szabályzata). 
A tagsági díj elosztását a felhasználó bármikor módosíthatja, így ha elégedetlen bármely szintű segítője munkájával, a maga részével módosíthatja a fizetését. Gyakorlatban a felhasználó azt adja meg, hogy melyik segítőnek mekkora fizetést adna, majd ennek arányában alakul ki a fizetendő tagsági díj. Ez a legfinomabb jelzéseket is lehetővé teszi a közösség számára, és készteti a segítőt hogy reagáljon a jelzésekre. 
A Segítők jövedelemhalmozása nem megengedett, az alsóbb szinten lévő javadalmazásuk szétoszlik a szint többi segítőjénél, hiszen rájuk hárul több feladat. 
4.1.3.4 Tiszteletbeli elnök 
Minden szint és munkacsoport választhat tiszteletbeli elnököt, mindenféle kötöttség nélkül, a társadalmi vagy szakmai képviseleti szinteken. A munkacsoportoknál az alapító szellemiséget képviselendő a legfelső döntéshozatalba delegálhatnak további egy fő tiszteletbeli elnököt. 

4.1.4 A hálózat felépülése
Az így kiválasztott segítők területi alapon hasonló kis csoportot hoznak létre, melyben mindig ismerősökkel kerül egy csoportba és választja meg a maga segítőjét. Az így felépülő hálózat országosan hét szintet hoz létre, úgy hogy egy egy segítő csak átlag tíz ember ötleteit kell segítse, kételyeit kell megválaszolja, és egy országos szintű segítő is csak hét fórumon kell hogy szerepeljen. 
4.1.5 Társadalmi fa: 
Így létrejött egy társadalmi fa, amelyben mindenki szerepel vagy képviseltetve van, és felbontása minden közösségi szintet lefed. Ez a felbontás teljes értékű közösségként kezeli, támogatja, kiszolgálja a szomszédságot, a társas házakat, az utca közösségét, a tömböket, választó körzetet majd a kerületeket, falut, város, régiót, megyét, országot és így tovább a teljes földi társadalomig. 
A társadalmi fában szereplő egyének mellett automatikusan látható milyen szakmai csoportokban szerepel munkahelyek, klubok, stb. Ennek a lokális gazdaság támogatásánál is nagy jelentősége van, hiszen egy feladat megoldásánál a legközelebb állók lehetőségeit ismerhetjük meg. Itt feltüntetheti azokat a csoportokat is amelyek nem szerepelnek a rendszerben. 

Technikai megvalósítás: 
Az adatbázist a felhasználók töltik fel és finomítják a hálózat felbontását az igények szerint Az alap adat beviteli struktúrában csak a közismert, definiált területi felosztások jelennek meg: ország, régió, megye, kistérség, település, kerület, választó körzet, utca, házszám, épület, lépcsőház, emelet, ajtó. 
A sor végén legtöbb esetben 1–es áll a családi házak esetén, de ha később társasházat építenek, használni fogják a finomabb bontást. 
Ha egy feljebb lévő szintet tovább szeretnénk finomítani, definiálhatnak a felhasználók újabb felosztást, vagy segédosztásokat adhatnak meg. 
Új szint beiktatása esetén a felettes szintnek jogában áll a programban ezt megtenni, vagy a csoportokat módosítani. Pl.: Budapest esetén Budára és Pestre osztani, ilyenkor a felhasználónak a meglévő alcsoportokat be kell sorolni az új csoportok alá. Valamint a régióba két képviselőjük eszerint kerül be (a kerületek száma alapján három is lehetne). 
Segéd csoport megadása nem hoz létre új képviseleti szintet, de segíti a kiépülésnél, hogy ha az adott szinten még kevesen regisztráltak, hogyan osztódjanak a létszám növekedésével. Pl.: Pesten még csak 10 fő regisztrált akkor nem kerületi, hanem csak pesti élő csoport létezik. Ha nő a felhasználók száma, akkor Pestet el kell felezni, ezt a program a segédháló nélkül, a gps koordináták alapján, geometriai úton teszi meg úgy, hogy a kerületek középpontjai alapján kettéválasztja, ez nem minden esetben hoz létre logikus felosztást. Ebben az esetben a definiálhatják a páros osztódás csoportjait. Ennek csak az adott szint kiépülésénél van szerepe, viszonylag rövid ideig, nem lesz nagy jelentősége az automatikus felosztás hibáinak. Utca osztódásánál a számozás ezt megadja, mivel az egy vonal menti skála és az egymást követő számok biztos szomszédságot jelentenek.

Világfa szakmai képviselete:
A szervezetek kapcsolata a társadalmi fával. Munkacsoportok, cégek, egyesületek, klubok érdekeltségi területük és a társadalmi minősítésük alapján kapcsolódnak a megfelelő képviseleti szintekhez, átláthatóvá téve az együtt élő közösségek szakmai munkáját, érdekeit, lehetőségeit. Biztosítja, hogy a szaktudás a legoptimálisabban kapcsolódjon a társadalom kommunikációjához, a szervezetek megismerhetőek, munkájuk ellenőrizhető és könnyen támogathatóak lesznek.
4.1.1 Szakmai fák - másod szintű képviselet:
Az egyének létrehozhatnak szakmai, tematikus csoport-fákat, melyek adott problémák megoldására jönnek létre. (tudományos, gazdasági , hobbi, iskolai, gyakorlatilag bármilyen témában ami az életben felmerül.) A szakma fák csoport bontását a közösség 3-15 fő között állíthatja be, biztosítva a szakágak létrehozását is. Ezek a szakmai fák a munkájuk szerint pontozódnak fel vagy le a társadalmi fában így kapcsolódva a társadalom különböző szintjeihez, hogy tudásukat a leghatékonyabban adhassák át, hogy működésüket a nekik megfelelő közösség megismerhesse és fenntarthassa. Így minden területi egységnek van egy társadalmi képviselete, mely az alapvető döntéshozó szerv, valamint ezekhez kapcsolódva a másodszintű képviselet melyet a szinthez tartozó civil szervezetek, cégek, kamarák, intézmények alkotnak. A szakmai csoportok közvetlenül kapcsolódnak a szint döntéshozatalához, véleményt formálhatnak, szavazásokat végezhetnek, melynek eredményét a társadalmi képviselet köteles közhírré tenni.
A szintekhez szakterületenként tematikus fában kapcsolódnak a szervezetek (egészségügy, mezőgazdaság, oktatás, stb..). Ha egy szinthez kezelhetetlenül sok szervezet kapcsolódik, szakterületek alatt is tovább csoportosodnak. Ennek rendszere hasonló a képviseletéhez, a szervezetek szavazással választanak vezető intézetet, vagy létrehoznak egy kommunikációs szövetséget. Ez egy speciális munkacsoport, amit maguk fölé szavaznak.
4.1.1.1 Miért fontos munkájuk pontozása?
Mert ez a terület másodszintű képviselete, ahol az emberek szakmájukon keresztül képviselhetik érdekeiket. Az adott szint segítői közvetlenül hozzájuk fordulnak szakmai kérdéseikkel, a szintekre érkező információkat ők is megkapják és javaslatokat dolgozhatnak ki. Szakmai kérdéseket, a szinthez tartozó munkacsoportok kidolgozással és végrehajtással együtt átvehetik a segítőktől.
4.1.1.2 Pontozás menete: a szakmai csoportot egy adott szint segítői és szakmai csoportjai pontozhatnak fel vagy le. Meghatározzák a javasolt szintet, mely több szinttel feljebb is, lejjebb is lehet, az így kapott szavazatok átlaga megadja, hogy arról a szintről fel vagy le jut, ha egy magasabb szint saját szintjén tartja, akkor alatta hiába szavazódik le, de ez mint a segítőknél látható lesz a neve mellett. Ez segíti, hogy a munkacsoport odafigyeljen az őt bizalmával feljuttatottak érdekeire. Feljutni csak úgy lehet, ha szintenként feljuttatják.
A csoportok helyzetét időközönként meg kell erősíteni, hogy mindig élő rendszer legyen. Egy csoport feladata végeztével megszűnik , vagy új feladatot választ, amivel újra bizalmat kell kapjon.
Munkacsoport több területi szinten is jelen lehet, hiszen tagjai szakmai alapon csatlakoznak nagy területről. Így egy munkacsoport tagjain keresztül több helyen is elindulhat, ahogy ma egy kamara is minden nagyvárosban jelen van. Ebből következően a különböző területek nem feltétlen együtt emelkednek a szinteken, ugyan így ha munkájuk bizalmat veszít egy szinten, nem csak a feljutás útvonalán kerülhet le, hanem kérheti új területi ágakban a megjelenését, ha arra van embere és kapacitása. PL.: egy kamara munkáját országos szinten leminősítik, akkor kérheti a kamara, hogy ha eddig nem volt megyei szinten csoportja, akkor azokat létrehozva, akár a leminősítés szintje alatt mindenhol megjelenjen munkacsoportjaival, de ezt a kérelmét a szinteknek el kell fogadni, e nélkül a feljutás útvonalán kerül vissza automatikusan.
4.1.1.3 Munkacsoportok további lehetőségei, magán cégek támogatása,
Úgy alakítjuk ki az eszközkészletet, hogy azok közösségi alapon és magán érdek mentén is a teljes közösség és cégszervezést segítse a felvetés pillanatától. Ennek ma mikor a multinacionális rendszerektől az elsorvadt lokális vállalkozások újraélesztése és támogatása felé fordulunk egyre nagyobb jelentősége lesz. Másrészt a rendszer nem akar más működési formákat kizárni, azonos feltételek mellett, mindig a hatékonyabb forma terjedhet el egy -egy feladatnál.
A magán tulajdonú kezdeményezések a rendszer minden lehetőségét szabadon használhatják, kivéve a közösségi időpénz teremtést. 5.4.3.
Forrásbevonásra a közösségi kölcsön rendszerét használhatják, ahol a felhasználók néhány forintos befektetéseit is gyűjthetik. Működésükhöz egy folyamatosan fejlesztendő szervezet és munka szervező rendszert használhatnak, ahol a szakágakat és vezetési szinteket könnye létrehozhatják, az egyes csomópontokban a döntéshozatal jellegét, szempontjait egyedileg beállíthatják. Termékeiket a rendszer termék nyilvántartási rendszerében megjeleníthetik, a lokális gazdaságot segítő e-piacon szabadon forgalmazhatják. 5.4.28, 6.2
Közösségi információ áramlás
A szerves társadalomszemléletben, mikor a föld egy egészséges lényként öntudatra ébred, az emberek közössége, mint a sejtek az emberi testben, egy új minőségű kommunikációt hoznak létre, ebben a párhuzamban a világfa az idegrendszer szerepét tölti be, hasonlatosan az emberi idegrendszerhez. A kollektív tudat, a mindenség és a szervek szintjén is működik, de a mindennapi cselekvés, a fájdalom ingerek, a szervezet rutinszerű munkája elsősorban az idegrendszert használja a információ áramlás alapjaként. Ennek jelei képesek aktiválni más, magasabb szintű kommunikációs síkokat, a sikeres cselekvés érdekében. Ma ez az idegháló szétszakadt, kialakulatlan, manipulált, ezért mint földi társadalom, daganatos sejtekként működünk. Ahogy egy izomsejt sincs feltétlen tisztában azzal hogy milyen teremtő gondolat miatt teszi a feladatát, úgy az sem tragédia ha az egyén nem érti környezete minden működését, de a rendszer mégis jó irányba halad.
Ennek a rendszerének az elsődleges szerepe, hogy olyan ideghálót hozzon létre, amiből senki nem marad ki. Akkor sem, ha egyesek soha nem kerülnek közvetlen kapcsolatba vele, de lesz a szomszédságában valaki, aki ismeri mindennapjait, képességeit, lehetőségeit és ennek tudatában dönt, a közösség érdekében, és meséli el a nagyobb célokat az adott egyén számára, fordítja le az ő nyelvére, élethelyzetére az adott feladatot.
Ez a rendszer nem informatika függő, a közösségek és különböző szintű segítők személyes összejöveteleik alkalmával beszélik meg a feladatokat, majd a nagyobb közösségek felől érkező és számukra fontos információkat a világfa rendszerében hatékonyan tudják közvetíteni, szervezni.
4.1.1 Milyen információk áramolhatnak:
Bármilyen témájú és formátumú. Szórakozástól a gazdaságon át a tudományig, videótól a szöveges üzenetekig bármi. Amit méltónak tartasz arra hogy családoddal, szomszédaiddal, barátaiddal, szakmai kollégáiddal, akikkel együtt élsz megoszd. Ebből a szűk körből az információ a csoportod tudat szintje szerint letisztulva megy tovább, ha arra méltó.
4.1.2 Az információk minősítése, építése:
Az egyénhez eljutó információkat minősíteni kell, melynek szempontjait szabadon lehet bővíteni. Továbbá a saját tudásom szerint véleményezhetem, átírhatom, fejleszthetem, akár csoportommal közösen vagy bevonva szakmai szervezeteket is, ha az éppen olyan fontosságú. Az egyén a hozzá vezető úton követheti visszamenőleg az információ épülését, „verzióit”.
Megadható az információ szakmai kapcsolata is, egészségügy, oktatás, ami a szakágak információ követését segíti.
Minden tudásnak az egyénhez lebomló magyarázó ága van. A segítői szintek a fel vagy lefelé áramló információkat a saját tudásuk, helyi egyedi szempontok szerint építik, így mire az egyénekhez eljut, magyarázat és cselekvési javaslat épül mellé.

4.1.3 Információk továbbjutása:
1. Az első amit az információnál meg kell adni, hogy véleményed szerint mekkora területi közösségnek fontos az adott információ (így akkor is túljuthat egy szinten a tudás, ha az adott szint nem továbbítaná, de az egyének adott százaléka fontosnak tartja a legalsó szinten), ezzel meghatározzuk hogy az információ egy magasabb szintre jusson e feljebb vagy lejjebb. Az információ ennek eredményeként lép le vagy fel egy szintet, ahol arra reagálni kell.
Fontos látni hogy egy felső szintű ajánlás sem azonnal a személyes fokokba érkezik, hanem a szinteken magyarázva jut le.
2. A segítő privilégiuma hogy ezt megteheti saját felelősségére, akár véleményezve is, de ha a csoport bármely tagja úgy gondolja, hogy a továbbított tudás 3. szavazást, vagy 4. konszenzust igényel, akkor az a már továbbított információ mellett láthatóvá válik.
3. Szavazás: Egyszerű tételek esetén hagyományos 2/3 szavazás. Ha mindenki elfogadja lehet 50%+1 a szavazás, de ezt külön be kell jelölni a szavazásnál. (Opció: hogy a szavazás százaléka se legyen vita, mindenki megadhatja 51-100% között az igényét, és mellé a szavazatát, így a továbbjutás százalékát a javaslat átlaga adja meg.)
4. Konszenzus: Ez általában egy közös dokumentum létrehozását jelenti, melyet munka közben folyamatosan minősítenek, mindaddig míg annak elfogadása legalább 2/3 nem lesz. Kérhető a teljes belegyezés is, ahol rögzíthető az ellenvélemény de már beleegyezem a tovább küldésbe.
5. Kérhető hogy az információ lefelé vélemény köteles legyen, ennek elsősorban figyelem felhívó hatása van hogy a segítők alttal kiemelten fontosnak tartott információk külön kezelhetőek legyenek.
6. Bármely segítő kérhet általános szavazást az általa képviseltek között, (hagyományos népszavazás) A megadott időtartamban bármikor szavazhatnak.
4.1.4 Az információk követése, böngészése, postaláda típusok.
Az egyén a felsőbb szintek munkáját, akár a véleményformálás fázisában is nyomon követheti. Megjegyzés szinten üzenetet is küldhet segítendő a munkájukat. A szint a véleményformálásba bárkit bevonhat, de alap működésben nem kell reagálniuk távolabbi szintek közvetlen hozzászólásaira, azoknak minden szinten meg kell mérettetődniük.
Az egyének tehát ráléphetnek a különböző szintekre és az ott aktuális témákat követhetik. Az ehhez kapcsolódó gondolatait , javaslatait azonnal elindíthatja felfelé, ha közvetlenül nem tudna bekapcsolódni a munkába.
Az egyén saját szintjein az információk kétféle csoportba oszthatóak:
1. Közvetlen csoportomtól, vagy az alatta felette lévő szintről érkező információk, melyekre már elvárt hogy reagáljak, elolvassam, pontozzam, továbbítsam.
2. Ajánlott hírek, melyeket az alsó vagy felső szintek az aktuális szintemnek, címeztek de még nem jutott le a többi szinten keresztül. Ide tartozik egy direkt népszavazási kérés is. Ezeket különböző szakmai, területi , támogatási szűrők segítségével rangsorolhatom.
- Az ajánlott levelek sorba rendezhetőek a támogatottság % szerint, preferált közösségi szintekre lebontva. Ha egy hírt a preferált területeken 100%-ban ajánlanak nekem, megnézem még mielőtt közvetlenül beérkezik. A felülről érkező üzeneteknél területenként megadhatom az ingerküszöb létszámot, akár képviseleti szinthez rendelve. (Távoli csoportok lelkesedéséből kezelhetetlen mennyiség lenne .)
Azok akik több szinten szerepelnek, értelem szerűen szintenként rendelkeznek „postafiókkal”, azon túl minden munkacsoportjában, minden képviseleti szintjén elkülönített postafiókot kap.
4.1.5 Személyes felelősség:
Minden információ mely ebben a rendszerben hozzád eljut, azért került oda mert addig senki nem volt aki megoldja, tehát neked kötelező arra reagálni, megoldani, továbbítani, ha azt te nem tudod megoldani, vagy nagyobb közösséget érint, tovább kell vinned egy magasabb szintre, hogy egy nagyobb közösség válaszolhasson rá. Ez a működés teszi lehetővé, hogy a nagy kérdések is lefordítódjanak a lokális szintre, az egyén aktuális tudására, hiszen a közvetítő ismeri élethelyzetét, a környék lehetőségeit, és meg tudja ítélni, milyen tudás hiányzik a jónak vélt cselekvés eléréséhez. Ha benne ébred kétely vagy hiány, van egy fórum, amihez bármikor bizalommal fordulhat.
4.1.6 Statisztika:
Minden információhoz szabadon bővíthető minősítő rendszer társul, ahol mindig látható területi és szintbeli elkülönítésben, hogy az adott információt hányan látták, hogyan értékelték akár az alap pontozásban, vagy azon felül, a közösségek által hozzátett egyedi szempontok szerint. Ez segíti, hogy a vélemény formálásunkat, cselekvésünket az általunk legfontosabb formában és helyen tegyük meg.
4.1.7 Hogyan áramlik az információ egy ilyen rendszerben:
Felmerül egy gondolat, probléma vagy hír, ami bekerül a rendszerbe az egyénen keresztül. ha azt a csoportjában nem tudják megoldani, vagy fejlesztendőnek érzik vagy csak mások számára is fontosnak, elindítják egy nagyobb közösség felé úgy, hogy a csoport a maga tudását, véleményét először hozzáteszi, véleményezi, megszavaztatja, választ készít, konszenzust hoz létre. Majd meghatározzák a kérdés aktuális érdekterületét, falu vagy megye, stb. Ha ez nagyobb az adott szintnél akkor tovább lép egy szintet az információ, ahol újra minősítik. Így feljutó információ minden lépésnél egy nagyság renddel nagyobb közösség kapja meg, akik a maguk élethelyzete szerint értékelik. Ötleteket, kételyeket vetnek fel. Ezek a gondolatok elindulnak felfelé keresve a válaszokat, vagy megmérettetődve arra, hogy az eredeti információt a legmagasabb szinten építsék. Azért fontos ez, mert így mindenkihez egyénileg lefordítódik az információ és azt az apró kérdést, ami esetleg a megértéshez hiányzott, lesz aki megválaszolja. Így lehetővé téve, hogy mindenki tudása, ötletei legjavát indíthassa el, és azok ne kallódjanak el, ne ragadjanak be.
Informatikailag minden tételnek az egyénhez lebomló magyarázó építő ága van.
Ez a működés lehetővé teszi, hogy egy közös tudás építésben, mindenki úgy vehessen részt, hogy építő gondolatai a közösség által, a fontosságát tükrözve, nyilvántartva legyenek, lehetővé téve, hogy az egyénhez a hír támogatottsága szerint jusson el. 
4.1.1 A személyes kapcsolat ösztönzése:
A rendszer az információ áramlásban nyújtott előnyök használata közben tanítja meg, hogy milyen logika mentén kell a közösségekben működni és ezt a tudást az Internet nélkül is hasznosítani. Célunk hogy ezt a közösségi modellt a falvak szintjén személyes Internet elérés nélkül is használni tudják, hogy kialakuljon a rendszeres kisközösségi döntéshozatal és ehhez a közösségek az e-pontokban rendszeresen megtartott összejöveteleken, közösen reagálnak a saját feladataikra és ott kapcsolódnak a rendszer segítségével a nagyvilág cselekvéseihez.
Érdeklődési körök összekötése a lokalitás jegyében:
A felhasználók érdeklődési körük megadásával, és a rendszer az egyén statisztikái alapján a közel eseményekről értesítést küld, akkor is ha a rendezvény szervezőit csoportjait nem ismeri de közelben történik és amúgy érdeklődési körébe tartozik.
4.1.1 E-pontok hasznosítása:
A fenti cél az Internet használatot közösségi eseménnyé emelné, ahol döntéseket hoznak, eközben a technika lehetőségeit, használatát önsegélyezéssel sajátítanák el, szemben az általános és gyenge hatásfokú tanfolyamokkal, itt mindig az aktuális helyzethez szükséges segítséget a gyakorlatban kapnák meg egymástól.
4.1.1.1 Ügyfélkapu szolgáltatásai
A rendszer használói főleg az átmeneti időszakban, a mai rendszerekben is működnek. A mindennapi és a gazdasági élet segítésére számtalan hasznos funkciót hoztak létre e-állam jegyében. Ezeket a hasznos funkciókat elérhetővé szeretnénk tenni a felhasználóknak, témájuk szerint kiemelve az adott feladathoz kapcsolódókat. Pl.: egy üzleti szerződés, vagy ajánlatok elbírálásánál az üzleti partner lekérdezésének linkje automatikusan kiemelt helyre kerül.

Részvételi Demokrácia
Részvételi Demokrácia. Részvétel a döntés-előkészítés folyamatában, korlátozott szavazati jogokkal: a társadalom tagjai (lakosság), szervezetei (civilszervezetek) és a döntéshozók közötti folyamatos együttműködés módját és területeit társadalmi szerződés rögzíti. A szerződésben rögzített kérdésekben jogokat ad át a különböző közösségeknek, illetve azok képviselőinek. A döntéshozatal szintjét szervezetekre és kis területi egységekre bontja.
A közösség igényeinek, ötleteinek munkaigényes felmérését szervezését bízza, az önkormányzat mellett felállított társadalmi rendtartásra, ahol társadalmi konszenzusok jönnek létre.