2017. november 30., csütörtök

“Hagyományértelmezések a nagykunsági paraszti tárgykultúrában” rendezvény összefoglaló

„Hagyományértelmezések a nagykunsági paraszti tárgykultúrában” címmel szervezett 3 napos rendezvény sorozatot a Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület Mezőtúron. A Nagykunság a helyi értéktárában számtalan olyan elem is szerepel, melyek a hagyományos tárgyalkotó kultúra, a tárgyalkotó népművészet körébe tartoznak. Egyes elemek funkciójukban ma is használhatók (pl. bicska, cipő stb.), ám más tárgyak (pl. dohányzacskó, csizmahúzó stb.) kikoptak a használatból, múzeumi tárggyá váltak. Mindkét csoportra igaz, hogy alkotóik egyénileg készítették ezeket a népi hagyományos tárgyakat, de a fennmaradásukat un. forrást mindig az adott közösség ízlése és kontroll hatása döntötte el. Ezen tudás gyűjtése, megőrzése kardinális feladat, mert kulturális örökségünk részét képezi.
2017. november 22-én „Forrás – Kód megfejtés a paraszti tárgykultúrában” című tudományos konferencián elhangzott előadásokban egy máig megmaradt, időről időre újraértelmezett kultúra összefüggéseire világítottak rá közérthető formában. Herczeg Zsolt Mezőtúr város polgármestere és Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, a szervező egyesület elnökének köszöntő beszédükben kardinális hangsúlyt fektettek a helyi kultúra megőrzésére, a helyi identitástudat erősítésére. Hegedűs Krisztián a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum muzeológusa a sörfőzőkről, Pusztai Zsolt a Túri Fazekas Múzeum muzeológusa a papíruszról, Dr. Gecse Annabella a szolnoki Damjanich János Múzeum néprajzkutatója az Alföldön használt Gömöri cserepekről, Ament Éva grafikus a bútorfestésről, Benedek Csaba néprajzkutató a Református klenódiumokról, míg Raj Rozália hímzés szakoktató, viseletkutató és Nagy István néptáncoktató, viseletkutató (Vajdasági Magyar Folklórközpont, Szabadka) néhány bácskai falu egykori öltözetéről és vidékünk népi textíliáiról tartottak szakmai előadásokat.
2017. november 23-i kerekasztal beszélgetés célkitűzése volt a tudományos konferencia tapasztalatainak bemutatása, a tárgykultúra, a kézművesség integrálásának lehetősége az oktatásba. A szakmai beszélgetést követően a jelenlévő óvodai és iskolai pedagógusok, intézményvezetők jó pedagógusi gyakorlatot szerezhetnek a kiállító kézművesektől. Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, egyesületi elnök köszöntőbeszédében kiemelte a fiatalok helyben tartásának, helyi identitástudat növelésének fontosságát. Kovács Anett Beáta a Mezőtúri Református Egyházközösség Idősek Otthonának intézményvezetője bemutatta az idősek otthonában történő értékőrzés fontosságát. Dr. Pusztai Gabriella történész, a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ igazgatója Múzeumpedagógiai jó gyakorlatokat prezentált a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban folyó munkákról.
Pusztai Zsolt a Túri Fazekas Múzeum muzeológusa beszámolt a „Múzeumi kincsesláda” című, óvodás korú gyermekeknek szervezett kézműves programsorozat eredményeiről. Raj Rozália hímzés szakoktató, viseletkutató és Nagy István néptáncoktató, viseletkutató (Vajdasági Magyar Folklórközpont, Szabadka) hasznos, gyakorlati információkat közvetítettek a Vajdasági Magyar Folklórközpont oktató-szakképző munkáiról.
2017. november 23-án mintegy 250 óvodás, iskolás gyermek vett részt a „kézműves játszóházban”. A mesterek által eszközölt jó gyakorlatok bemutatás és átadása, a tudástranszfer mindenképp példaértékű, adaptálható hatással lehet a fiatal célcsoport valamint szüleik, tanáraik számára is.

2017. december 7. – Termelői Közösségek Napja

M E G H Í V Ó
A Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelemért Felelős Helyettes Államtitkársága, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és az EOQ MNB Közhasznú Egyesület közreműködésével tisztelettel meghívja Önt a
T e r m e l ő i K ö z ö s s é g e k N a p j a címmel tartandó szakmai rendezvényére.
A konferencia időpontja: 2017. december 7. (csütörtök), 10.00 – 16.00 óráig

Helyszín: Földművelésügyi Minisztérium, Darányi Ignác terem 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.
A Termelői Közösségek Napjának megszervezésével célunk a hagyományos termékeket előállító közösségek tevékenységének szakmai támogatása, együttműködésük és tapasztalatcseréjük elősegítése. A jól működő termelői közösségek az eredetvédelem alapkövét jelentik. A konferencia keretében kerül sor a földművelésügyi miniszter által a példaértékű tevékenységet folytató közösségek elismerésére a 2016-ban alapított „Közösségi Díj a Hagyományos Termékekért” elismerés, valamint a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használati jogára sikerrel pályázó termelők, illetve termelői közösségek részére az elismerő díjak és oklevelek ünnepélyes átadására.
Az Eredetvédelmi Program eredményeként idén nemzeti oltalmat kapott termékek termelői, valamint az Eredetvédelmi Program lebonyolításában közreműködő szakemberek és szakmai szervezetek miniszteri elismerő okleveleket vehetnek majd át.
A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztráció: >> KATTINTS IDE <<
Bővebb információ: Eredetvédelmi Főosztály telefon: +36-1-795-5737 email: eredetvedelem@fm.gov.hu
Kísérő rendezvények:
Mozgó Piac HÍR védjegyes és eredetvédett termékek termelőivel délelőtt 9-13 óra között
Konzultációs lehetőség az Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának munkatársaival délelőtt
Regisztrációja során kérjük, írja meg, ha a programmal kapcsolatos kérdése van, amire konferencián szeretne választ kapni!

2017. november 26., vasárnap

Kutyahalat fogtak a Kettős-Körösben

2017. november 26. 
24.HU-HÍR
A legtöbb horgász számára csak hírből, képről ismert halat fogott nemrégiben Laukó Zoltán a Kettős-Körösön – szúrta ki elsőként a Körösvidéke Horgász Egyesület Szövetségének weboldalán a beol.hu.
A békési duzzasztónál bevetett halszeletes szerelékre akadt a 30-40 dekagramm súlyú, 40 centiméteres, különös kinézetű tarka uszonyos menyhal.
A népiesen téliharcsa vagy kutyahal névvel illetett zsákmány fogása örvendetes hír, hiszen ez a titokzatos, rejtett életet folytató, Békés megye folyóira egykor kifejezetten jellemző őshonos halunk az utóbbi időkben igencsak megfogyatkozott az ottani vizekben.

Közös gondolkodás a JNSZ megyei HACS-okkal (2)


Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület megjelent felhívásai:
Helyi termékek piacra jutásának támogatása,
Helyi turisztikai szolgáltatások és kínálat fejlesztése,
Helyi vállalkozások versenyképességének növelése.

Hogyan védekezzen az aknázómoly ellen?

Komoly károkat okozhat a gyümölcsültetvényeken az aknázómoly. A hernyók a leveleken különböző, fajra jellemző körkörös, sátorszerű, pontsoros vagy kígyózó aknákban károsítanak. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan védekezhet ellenük.
Az aknázómoly a lombfelület csökkentésével, korai lombhullás előidézésével okoz kárt. Ezzel nemcsak az adott évi termést, hanem a következő év hozamát is veszélyezteti. Leggyakoribb képviselői az almalevél aknázómoly, az almalevél-sátorosmoly az almalevél-törpemoly és a lombosfa-fehérmoly.Az aknázómoly ellen lárva állapotban érdemes védekezni. Képünk illusztráció, 

Fotó: Pixabay, Alexas_Fotos 

Levélaknázómolyok: Almalevél-aknázómoly (Phyllonorycter blancardella)
A lárvája a levelekben ellipszis alakú, erek által határolt aknát készít, ami először a levél fonákán figyelhető meg. Súlyos fertőzés esetén nagymértékű lombhullást okoz
Almalevél-sátorosmoly (Phyllonoricter corylifoliella)
A hernyója a levél belsejében foltaknát készít. Az akna vörösesbarna, majd ezüstös színű, ovális alakú. Közepén egy hosszúkás, barna színű folt alakul ki. Súlyos fertőzés jelentkezésekor a levelek barnulnak, majd idő előtt lehullanak.
Almalevél-törpemoly (Nepticula malella) (Nepticulidae – törpemolyok)
A lárva a levéllemezben kanyargós, vékony aknát készít.
Lombosfa fehérmoly (Leucoptera scitella) (Leucopteridae – fehérszárnyú molyok)
A lárva a levél belsejében kör alakú aknát készít. Később csigavonalban látható az aknában a lárva ürüléke.
Az összefoglalót a növénydoki oldal anyagából készítettük.
Az aknázómoly elleni védekezés
Rajzásuk feromon-csapdával követhető nyomon, viszont ez csak a hímeket fogja. A védekezést a tömeges lárva kelés idején kell elvégezni.
Nagyon fontos az első nemzedék tojásrakása előtti egyszeri védelem, ilyenkor ugyanis a lombozat még könnyen átpermetezhető. Hosszú hatástartamú, érintő hatású, rovarkifejlődés szabályozó, kitinszintézist gátló hatóanyagokkal lehet ellenük védekezni. Később az aknában fejlődő lárvák ellen már csak felszívódó szereket érdemes használni.
Milyen vegyszerekkel érdemes?
Az Insegar 25 WG használatát közvetlenül a virágzás után javasolt az almailonca, sodrómolyok, aknázómolyok együttese ellen. Különösen ajánlott az integrált növényvédelmi technológiát alkalmazó termelőknek. Kisebb felületre készítsen 0,06 százalékos permetlevet (10 l vízben 6 g Insegar 25 WG).
Az Affirm hatóanyaga és hatásmechanizmusa révén hatékony védelmet nyújt az almamoly, az aknázó molyok és a sodrómolyok lárvái ellen. Felhasználását az egérfüles-zöldbimbós állapotban a sodrómolyok lárváinak korai megjelenésekor, illetve az alma mogyoró nagyságától javasolt elkezdeni. Az almamoly második nemzedéke ellen július második felére időzítse a permetezést. Elhúzódó rajzás esetén 7-10 nap múlva célszerű megismételni a kezelést. Kisebb felületre készítsen 0,3 százalékos permetlevet (10 l vízben 30 g Affirm).
Az Actara SC a levéltetvek és az aknázómolyok ellen hatékony. A levéltetvek megjelenésének kezdetén használja a hosszú hatástartamú és felszívódó Actara SC-t. Az Actara SC hatékony minden almán, körtén károsító levéltetűfaj ellen. Felszívódó, ezért eléri a rejtett helyen szívogató levéltetveket is. Hosszú hatástartamának köszönhetően pedig a napokkal később érkező levéltetveket is elpusztítja. Kisebb felületre készítsen 0,02 százalékos permetlevet (10 l vízben 2 ml Actara SC-t). Aknázómolyok ellen is tökéletesen véd az Actara SC, nagyobb dózisban, a tömeges lárvakelés idôszakában kijuttatva. Kisebb felületre készítsen 0,03 százalékos permetlevet (10 l vízben 3 ml Actara SC-t). Az Actara SC engedélyokiratának megfelelően, a készítmény csak a virágzás utáni időszakban alkalmazható.

Hogyan történhet zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken?

Tiltja a növényvédő szerek használatát az EU 2018-tól az ökológiai jelentőségű területek esetében. Ezzel védik meg az élővilág sokféleségét. De hogy lehet ezeket betartani, hogyan alkalmazkodjon hozzá, hogyan történhet zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken? Cikkünkben ezt foglaljuk össze.
Szakmai szervezetek ajánlásai a gazdálkodóknak: Hogyan alkalmazkodjon a növénytermesztésben az ökológiai fókuszterületeken bevezetendő növényvédőszer-tilalomhoz?

Változik a zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken – Fotó – Pixabay, croisy

Az Európai Unió 2018-tól növényvédőszer-használati tilalmat vezet be a zöldítés úgynevezett táblaszintű ökológiai jelentőségű területein (EFA). A módosítás célja, hogy javítsa a zöldítés környezeti hatékonyságát, és ezen belül maximalizálja az EFA-területek biológiai sokféleségre gyakorolt kedvező hatását. Az uniós szabályozás változása miatt a zöldítésre vonatkozó 10/2015. (III. 13.) FM rendeletet is szükséges módosítani. A módosítások 2018. január 1-jén lépnek hatályba. A szabályok változása a gazdálkodóktól az eddigi gyakorlattól eltérő megoldásokat követel. Az átállás támogatására a Földművelésügyi Minisztérium Agrárgazdaságért felelős Államtitkársága kiterjesztett konzultációt tartott a következők részvételével:
Duna Szója Egyesület
Földművelésügyi Minisztérium
Gabonatermesztők Országos Szövetsége
Magyar Szója Egyesület
Magyar Növényvédelmi Szövetség
Magyar Államkincstár
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
NÉBIH Növény-, Talaj-és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
A konzultáció fő célja a megváltozott szabályozás áttekintése, a kollektív gondolkodás elindítása és a gazdálkodóknak szóló közös ajánlások megfogalmazása volt. A résztvevők szeretnék, hogy a magyar agrárium szereplői a lehető legkönnyebben tudjanak alkalmazkodni a megváltozott uniós jogszabályokhoz.
Egyre fontosabbak az ökológiai jelentőségű területek az EU-ban, és nálunk is
A növényvédő szerekkel kapcsolatban a szervezetek közötti együttműködésnek és a tapasztalatcserének még nagyobb jelentősége lesz a jövőben. Fokozatosan csökkenő hatóanyag-kínálattal és szűkülő növényvédő szer felhasználással kell majd szembenéznünk hosszú távon. Előtérbe kerülnek a növényvédő szerek kiváltását szolgáló technológiai fejlesztések az új agrotechnológiai eljárások kidolgozásakor.
A biogazdálkodásról itt írtunk korábban.
A növényvédő szer tilalom az uniós és hazai szabályok alapján, Magyarországon engedélyokiratban növényvédő szerként engedélyezett szerek használatára vonatkozik. Így a követelménynek való megfeleléshez az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett növényvédő szereket sem lehet használni az ökológiai jelentőségű területként bejelentett termelő területeken. A Magyarországon engedélyezett növényvédő szerekről a NÉBIH adatbázisában olvashat.
A növényvédő szerek fogalma
A hatályos 1107/2009/EK rendelet értelmében növényvédő szereknek tekintendők azok a készítmények, amelyek – abban a formában, ahogy eljutnak a felhasználóhoz – hatóanyagokból, védőanyagokból vagy kölcsönhatás-fokozókból állnak vagy ilyet tartalmaznak, és amelyek rendeltetésszerű felhasználása a következők egyike:
a) növények vagy növényi termékek védelme valamennyi károsító szervezettel szemben, vagy az ilyen szervezetek működésének megakadályozása, kivéve, ha e szerek fő rendeltetése nem a növények vagy növényi termékek védelme, hanem higiéniai célzatú;
b) a növények élettani folyamatainak befolyásolása, mint például a növekedést befolyásoló anyagok, kivéve a tápanyagokat;
c) a növényi termékek tartósítása, amennyiben ezek az anyagok vagy növényvédő szerek nem képezik a tartósítószerekre vonatkozó különös közösségi rendelkezések tárgyát;
d) nemkívánatos növények vagy növényrészek elpusztítása, nem számítva az algákat, kivéve, ha a szereket talajban vagy vízben, növényvédelmi célból alkalmazzák;
e) növények nemkívánatos növekedésének visszaszorítása vagy megakadályozása, nem számítva az algákat, kivéve, ha a szereket talajban vagy vízben, növényvédelmi célból alkalmazzák.”
Zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken – új szabályok
Az új szabályrendszer nem azt jelenti, hogy azokat a fajokat, amiket eddig nitrogénmegkötő növényként vagy ökológiai jelentőségű másodvetés keverékében elfogadtunk (pl. szója, borsó), a továbbiakban ne lehetne ökológiai jelentőségű területként elszámolni. Ezek a fajok továbbra is a zöldítés szerves részét képezik. Viszont ökológiai jelentőségű területként történő elfogadásuk 2018-tól egy további feltételhez, a növényvédő szerek használatának tilalmához kötött. A tiltás nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét.
A gazdálkodóknak a bejelentett szántóterületük legalább öt százalékának megfelelő nagyságú ökológiai jelentőségű területtel kell rendelkezniük. Tehát, ha egy gazdálkodó az összes szántóterületén kizárólag nitrogénmegkötő növényt termel, akkor a növényvédőszer-mentes ökológiai jelentőségű terület kijelölési kötelezettségnek mindössze a bejelentett szántóterületének (legalább) 5 százalékán kell megfelelnie. Az ökológia jelentőségű terület méretének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy az egyes területtípusok esetében a súlyozási tényezőtől függően a végül elszámolható terület nagysága eltér a valós, fizikai méretétől. Ökológiai célú másodvetés esetén ez a szorzószám pl. 0,3, vagyis 1 ha ökológia célú másodvetés 0,3 ha EFA-területként számolható el. Az egyes területtípusokhoz tartozó átváltási és súlyozási tényezőket a 10/2015. FM rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.
Itt is lényegesek a helyi adottságok
Tekintettel arra, hogy a gazdálkodói körülmények minden esetben egyediek, az elszámolni kívánt EFA-területek kiválasztásával kapcsolatos döntést is a gazdaság egyedi adottságait figyelembe véve kell meghozni:
Amennyiben a gazdálkodó nem kívánja felvállalni a növényvédőszer-használat szigorításából fakadó termesztéstechnológiai változtatásokat, dönthet úgy, hogy valamely más típusú EFA-területtel teljesíti kötelezettségét. Továbbra is választhatóak
a tájelemek, köztük a fás sávok, magányos fák, fa- és bokorcsoportok, kis kiterjedésű tavak, kunhalmok és gémeskutak, továbbá
táblaszegélyek,
a vízvédelmi sávok,
agrár-erdészeti hektárok,
erdősített területek,
rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvények – ahol az eddigi előírásoknak megfelelően szintén tilos növényvédő szert és műtrágyát kijuttatni
a szántóföldi teraszok.
Bár az újonnan bevezetett, a fenntartási időszakra vonatkozó növényvédőszer-használati tilalom a parlagon hagyott földterületeken és az ökológiai jelentőségű másodvetés esetében is él, ezeken a területeken jóval kisebb agrotechnológiai változtatásokra lesz szükség. Így e hasznosítási módok szintén megfelelő lehetőségként jöhetnek számításba a növényvédő szer igényes nitrogénmegkötő kultúrák helyett. Ezeken a területeken, különösen az ökológiai jellegű másodvetések esetében előtérbe kell, hogy kerüljön
a vetési sorrend helyes kialakítása,
a vetés megfelelő időpontjának kiválasztása,
az agrotechnika helyes kivitelezése, illetve
a mechanikai gyomszabályozás.
A zöldítés az ökológiai jelentőségű területeken segít az ellenállóbb növényállományok elérésében
Megfelelő agrotechnikával – a betakarítás utáni tarlóhántás és hengerezés időben történő elvégzésével, a magágy előkészítésével –, a helyes vetési időpont megválasztásával és harmonikus tápanyag ellátással megfelelő állapotú, a gyomosodásnak és a kórokozóknak, kártevőknek jobban ellenálló növényállomány érhető el. Fontos a megfelelő vetési sorrend kialakítása, hogy a vetésforgóba leginkább illő növénykeveréket válasszuk. Különösen fontos, hogy a legkedveltebb olajretek-mustár keveréket ne keresztes virágú kultúra után vessük, mert így elkerülhető a közös kórokozók és kártevők felszaporodása. Érdemesebb az előveteményre kevésbé igényes, összetettebb, pillangósokat is tartalmazó keverékeket választani.
Amennyiben a fenntartási időszak alatt a gyomosodás olyan mértékű, hogy az beavatkozást igényel, illetve veszélyes gyomnövény jelenik meg a területen, a mechanikai gyomszabályozást – kaszálást vagy szárzúzást – úgy kell elvégezni, hogy a másodvetésként termesztett növény még felismerhető állapotban maradjon. Ezzel biztosítható, hogy a helyszíni ellenőrzésen a növényállományt elfogadják az ellenőrök, mint EFA ökológiai jelentőségű másodvetést.
Nitrogén, extenzív kultúrákból
További lehetőség, hogy a gazdálkodó változatlanul nitrogénmegkötő növényekkel bevetett területet számol el EFA-területként, de az intenzív, növényvédőszer-használatot igénylő kultúrák helyett egy extenzívebb kultúrát termeszt, mint pl. szálas pillangósok, vagy különböző takarmány keverékek, melyek termesztése megoldható a fenntartási időszak alatti növényvédőszer-tilalom mellett is. A mechanikai gyomszabályozásnak és a helyes agrotechnikai kivitelezésnek itt is komoly a jelentősége.
Ha a gazdálkodó vállalja, hogy továbbra is az intenzívebbnek tartott kultúrák – pl. szója, borsó – termesztésével szeretné teljesíteni EFA-terület fenntartási kötelezettségét, az alábbi eszközök segítik a sikeres termesztést:
gyommentes tábla kiválasztása a termesztésre;
a vetésforgó szakszerű kialakítása a problémásabb gyomok visszaszorítására és a betegségek, kártevők fellépésének megelőzésére;
harmonikus tápanyag-ellátottság biztosítása, hogy az egészséges, megfelelő kondíciójú növényállomány ellenálló legyen a kórokozókkal, kártevőkkel szemben;
helyes agrotechnika kivitelezése – kiemelten az őszi és tavaszi talaj-előkészítés, magágy előkészítés;
a termesztési körülményeknek megfelelő, ellenálló fajtájú, nagy tisztaságú vetőmagok használata;
a választott fajtának megfelelő időpontban történő vetés;
a mechanikai gyomirtást lehetővé tevő vetési sortáv alkalmazása, egyenletes vetés;
mechanikai gyomszabályozás vetés előtt, kelés után és állományban is gyomfésűvel, különböző típusú kapákkal, kultivátorokkal;
vetés előtti, ún. presowing növényvédelem alkalmazása, ahol olyan növényvédő szerek használhatóak fel, melyek engedélyezési okiratában szerepel ezen technológia;
Mivel a növényvédőszer-tilalom csak az EFA-ként elszámolni kívánt területekre vonatkozik, nem szükséges a gazdaság összes szója vagy borsó tábláját a fenti elvek szerint művelni, elegendő csak az EFA-nak jelölt területeken így gazdálkodni.
Az ökológiai jelentőségű területek esetében is fontos a dokumentáció
Fontos, hogy a növényvédő szer kijuttatásának és a kultúra vetésének és betakarításának, beforgatásának ideje is pontosan dokumentálható legyen. Ehhez a gazdálkodónak várhatóan egy egyszerűsített nyilvántartást kell majd vezetnie és megőriznie, illetve a helyszíni ellenőrzésen bemutatnia. Az egységes kérelem benyújtásakor pedig a gazdálkodónak nyilatkoznia kell, hogy tudomásul veszi, hogy az EFA-területek bizonyos típusain a fenntartási időszak alatt nem használhat növényvédő szert.
Minden esetben ajánlott a témában jártas, a szaktanácsadói névjegyzékbe felvett, aktív szaktanácsadó felkeresése, aki szakszerű tanácsaival segíthet a döntések meghozatalában.

2017. november 25., szombat

Mérnökből lett aromaterapeuta

Központ november 20, 2017
A növények kincse: illóolajok
A növényi kivonatokkal, illóolajokkal való gyógyítás az egyik legősibb orvoslási mód, amely manapság újra reneszánszát éli. Az iparosodás és technologizáció korában az embernek egyre több „újkori” betegséggel kell szembenéznie, amelyek nagy része tudattalanba ágyazott, pszichés eredetű. Kacsó Etelka illóolaj-tanácsadó szerint ennek legfőbb oka a természettől való eltávolodás, amelynek következménye a test–lélek–szellem egységének felbomlása.Az illóolajok hatásairól, felhasználásáról, titkairól beszélgettünk a szakemberrel. 
Kacsó Etelka négy évvel ezelőtt, mérnökként ismerkedett meg az aromaterápiával. Elmondása alapján eleinte nagyon csodálkozott a módszereken, ahogy illóolajos mézet kanalazgatnak, kenegetik a gyerekek mellkasát és talpát, míg ő azzal is megszenvedett, hogy az édes gyógyszerszirupokat gyerekeibe diktálja. Aktív tagja lett az Aromaterápia a mindennapokban Facebook-csoportnak, majd egy előadáson is részt vett, ahol tovább mélyült lelkesedése és kíváncsisága.Önismereti játék is, ha valaki mással kezd foglalkozni: a korábban számára fontos mérnöki pontosság, precizitás helyét átvette az érzékelés, intuíció, kreativitás. Olyan sokat foglalkozott az illóolajokkal, hogy végül választás elé állította az anyaság és az élet: vagy dadust fogad a nyári szünetre, vagy a gyerekekkel marad, és belevág valami egészen újba. „Akkor otthagytam az állásomat, és egy ilyen lássuk, mi lesz – mozdulattal belementünk a nyári vakációba. És jó lett. Azóta már tudom, hogy nem akarok visszamenni, most már ez a hitvallásom, az életvitelem, a szerelmem. És ezt is a gyerekeimnek köszönhetem” – fejtette ki a tanácsadó
Hogyan hat az aromaterápia?
Az aromaterápia mint gyógyító eljárás az illóolajokat használja, amelyek gyógy- és fűszernövények kivonatai. A több mint nyolcszázezer növényfaj közül csak ezerötszáz termel illóolajat, ezeket intelligens növényeknek nevezzük. Kacsó Etelka elmondta, az illóolaj a növény esszenciája, amely a talaj, szél, eső, napfény szintetizálásával jön létre. Hozzátette, az illóolajnak mint élő anyagnak eléggé magas a rezgésszáma: ötvenkét Megahertztől akár háromszázig terjedhet, és egy ilyen magas energiájú anyag különösen jól tudja táplálni a szervezetet. Az aromaterápia hatásmechanizmusával kapcsolatban sok az ellentmondás. Egyes elméletek szerint szoros összefüggés van a szaglás és az agy egyes részei között, és az illóolajok molekulái stimulálnak bizonyos agyi területeket, például a memóriáért felelős hippokampuszt és az érzelmi központot, az amygdalát. Más feltételezések alapján az illóolaj-molekulák úgy működhetnek, mint a hormonok vagy enzimek. A tanácsadó kifejtette: hisz a szervezet öngyógyító programjában, ugyanakkor körülményeink, gondolataink, találkozásaink változásokat indítanak el bennünk, amelyeket az illóolajokkal befolyásolni lehet. „Maga az illat mint információ a szaglóidegen keresztül kapcsolatba lép a limbikus rendszerrel, az érzelemközponttal, így bármilyen szagélmény rögtön megváltoztathatja a lelkiállapotunkat, hangulatunkat, energiaszintünket, tudatállapotunkat.Ezért sem mindegy, hogy milyen szagokkal vesszük körül magunkat” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Az aromaterápia alternatív gyógymódként, önmagában és kiegészítő terápiaként is alkalmazható. Kacsó Etelka bevallása szerint gyerekei két- és négyévesek voltak, amikor megismerkedett az aromaterápiával, és azóta nem kaptak gyógyszert. Ehhez viszont nem elég a „beveszem és megszűnnek a panaszok”-típusú gyógyításon szocializálódott attitűd, hanem testtudat és felelősségteljes hozzáállás szükséges.
Az illóolajok helyes használata
Az illóolajokat legtöbbször külsőleg alkalmazzák: párologtatás, inhaláció, bedörzsölés, borogatás, fürdő, masszázs útján történik a felhasználás. Kacsó Etelka elmondta, a belégzéses módszer nagyon hatásos, akár üvegcsékben tárolt, akár zsebkendőre pöccintett illóolajat szagolunk. A bedörzsölés, kenegetés a másik legelterjedtebb felhasználási mód. „A pici illóolaj-molekulák át tudnak jutni a bőr különböző rétegein, és eljutva a vérhálózatig, az egész szervezetet átjárják. Azt szoktuk javasolni, hogy inkább talpra használjuk, mert egyrészt biztonságos, másrészt a talp egy teljes reflexzóna, tehát minden egyes szervünknek, részünknek van végződése ott. Ha a talpat bekenik egy illóolajjal, fél óra múlva kimutatható a lélegzetben, megtörténik a körforgás” – magyarázta az illóolaj-tanácsadó. „Ami nagyon fontos, hogy amikor bőrre kenjük, akkor hígítani kell, tehát egy hordozóolajat kell használni, mert annyira koncentráltak, hogy irritálhatják a bőrt” – tette hozzá. A leggyakrabban használt vivőolajok az olívaolaj, kókuszolaj, kókuszzsír, mandulaolaj, szőlőmagolaj, de akár hidegen préselt napraforgóolajat, testolajokat és krémeket is biztonsággal elegyíthetünk illóolajokkal. Kacsó Etelka hasznos tanácsokkal látta el az aromaterápiával ismerkedni vágyókat. „Aki elkezdi az illóolajokat használni, az mindenképpen egyszerű kivonatokat szerezzen be, mint a levendula, citrom. A levenduláról tudjuk, hogy fájdalomcsillapító, nyugtató, görcsoldó. Ez a legelterjedtebb, mert az esti elalvástól kezdve az égési sérülésekig széles spektrumon használható. A citrom-illóolaj egyszerű fertőtlenítő, nyákoldó, ami hangulatjavító és energizál is.” A tanácsadó figyelmeztetett: ahhoz, hogy a hatások érvényesüljenek, nem mindegy, hogy milyen minőségű termékeket szerzünk be, érdemes száz százalékos, nem vegykezelt, terápiás minőségű illóolajat keresni. Fontos az is, hogy felelőtlenül ne kísérletezzünk, ilyenkor egy illóolaj-tanácsadó vagy aromaterápiában jártas személy szakvéleményét lehet kikérni.
Mi mindenre jó?
Az illóolajok a testi tünetek, betegségek széles spektrumán tudnak segíteni, most az előfordulás gyakorisága szerint szűkítjük a kört, és térünk ki néhány esetre Kacsó Etelka ajánlásai alapján.Gyomorproblémákra, az emésztés harmonizálására a fűszernövényeket javasolja a szakember: az ánizs, kömény, kapor, édeskömény, borsmenta, koriander, gyömbér illóolajai hasznosak ilyenkor. A citrom-levendula keveréke hatásos gyermekeknél láz esetén. A borsmenta a felnőttek lázcsillapítója, de az idősödő nők hőhullámainak kellemetlenségeit is jelentősen enyhíti a hajlatokba kenve, bőven vegyítve növényi olajjal. Stresszoldásra kiváló a levendula, római kamilla, teafa, tömjén és citromfű. Fejfájásra a fájdalom típusától függően több illóolaj is hatékony lehet. Homloküreg-gyulladás esetén a borsmenta vagy borsmenta citrommal belélegezve, vagy akár helyileg kenve (növényi olajjal elegyítve) segíthet. Feszültségalapú fejfájásnál főleg a feszültségoldó illóolajok: a levendula, római kamilla, ilang-ilang, majoránna tudnak segíteni. Ha kimondottan élénkítésre lenne szükségünk, bátran nyúlhatunk a borsmenta, citrom, rozmaring, citromfű illóolajaihoz. Álmatlanság ellen levendulából cseppenthetünk kicsit a párnára, napokig érződik, és nagyon hatásos. Torokfájás, mandulagyulladás esetén öblögethetünk, gargarizálhatunk citrommal, naranccsal, szegfűszeggel, teafával, vagy ezek keverékével. Orrdugulás esetén babáknál cseppenthetünk citromot a tenyérbe, és az orra előtt lengetjük egy kicsit, vagy mellette párologtatunk citromot. Kacsó Etelka végülkiemelte, a külső kezelés mellett ugyanolyan fontosrésze a gyógyulási folyamatnak a belső figyelés, szervezetünk működésének tudatosítása.
Kozma Ágnes

2017. november 21., kedd

Magas rangú anyaországi szakemberekkel Konferencia Szatymazon, a gazdák szolgálatában

Balta János  2017. november 21., 
A gazdák szolgálatában címmel megszervezett konferencia prezídiumában középen dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter

Szombaton a Szeged melletti Szatymazon A gazdák szolgálatában címmel konferenciát szerveztek, Arad megyei résztvevőkkel. A Dankó Pista Művelődési Házban a Szatymazi Gazdakör, Szatymaz Község Önkormányzata, a NAIK ZÖKO Szegedi Kutató Állomás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Csongrád Megyei Szervezete, az MTA Kertészeti Albizottság, SZAB Kertészeti-, Növénybiológiai és Biotechnológiai Munkabizottság közreműködésével megszervezett tanácskozást dr. Pauk János, az MTA doktora, a Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője nyitotta meg. A rendezvény fővédnöke dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter volt, védnökei között olyan anyaországi személyiségek szerepeltek, mint Jakab István, a MAGOSZ elnöke és Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos elnöke.
A művelődési ház tárgyalótermében előkészített 56 fűszerpaprika mintát és a 70-nél több vörös-, illetve fehérbor-mintát a közönség megkóstolhatta, véleményezhette, a neves szakemberekből összeállt bíráló bizottság pedig értékelt
Köszöntőt mondott Barna Károly szatymazi polgármester, dr. Gyuricza Csaba NAIK főigazgató, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
A továbbiakban A fűszerpaprika, az őszibarack és a bor aktualitásai a Homokhátságon témakörben termelők, kutatók és vállalkozók tartottak előadást. Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter; Riesing József kereskedelmi igazgató, a Rubin Kft. részéről; Vas Róbert fűszerpaprika-termelő; Gyuris Mihály őszibarack-termelő és Tóth István, a Mórahalmi Hegyközség RT elnöke.
Záró gondolatainak adott hangot dr. Somogyi György, a Szatymazi Gazdakör elnöke.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter átadta a termékverseny díjait, köztük az Arad megyei Csipkár Imre által vitt fűszerpaprika-őrlemények, ugyanakkor Balla Géza elismert borász, borbíra vörös- és fehér borai aranyminősítést, míg a gyoroki Pál János borai ezüst, illetve bronzminősítést érdemeltek ki a komoly megmérettetésen.
A Hogyan jussunk előre témakörben az eredményes gazdálkodás előmozdítása érdekében megszervezett szakmai előadásokon dr. Somogyi Norbert stratégiai főigazgató helyettes, NAIK; dr. Kókai Zoltán egyetemi docens, tanszékvezető, SZIE Élelmiszer-tudományi Kar; dr. Eszesné Tóth Katalin minőségügyi és élelmiszer-biztonsági tanácsadó; dr. Harangozó Tamás, a növénygenetikai erőforrások szakreferense tartott magas színvonalú, közérdekű előadást. Az előadókhoz címzett kérdések és válaszok, illetve hozzászólások és zárszó után Viniczai Sándor vezetésével borárverést szerveztek.
Az összegyűlt bor- és paprikamintákat a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonainak adományozták.A szatymazi konferencián részt vevő Kocsik József AMMGE-elnök és Csipkár Imre megyei fűszerpaprika-szervező hasznos tapasztalatokkal tértek haza, de Kocsik József több, az Arad megyei gazdák tevékenységére komoly haszonnal kecsegtető tárgyalást is folytatott.

Mezőgazdasági szakmai előadássorozat indul

2017. november 21., 
November 24-én, pénteken a Nagyperegi Polgármesteri Hivatalban mezőgazdasági témájú szakmai előadássorozat indul Kovács Imre polgármester és az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete szervezésében.
A 10 órakor kezdődő rendezvényen előadást tart Fodor Gábor (Szeged) a talajkondicionálásról és a célzatosan növényekre igazított tápanyag-gazdálkodásról, Nagy Zoltán (Szeged), az Agromag Kft. fajtakísérlet-értékeléséről, valamint a két előadó közösen az alternatív növények termesztéséről és értékesítéséről. Gál Mihály mérnök, az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság főtanácsadója a román mezőgazdaság időszerű kérdéseiről számol be.
Az előadásokra nemcsak a helybeli gazdákat, hanem minden érdeklődőt is szívesen látnak. Az igények szerint hasonló előadásokra a jövőben is sor kerül.

Újra mellőzték a HANGYÁT

Nem kapott meghívást a KEF-re a történelmi HANGYA nyomdokán haladó erdélyi HANGYA egyesület. 
Csomortányi úrtól már rég nem várjuk a meghívást, hiszen az alakulásuk után egy pár nappal jeleztük, hogy szeretnénk együttműködni az EMGESZ tagjaival, de még válaszra sem méltatta jelenzkezésünket, mintha csak a néppárti gazdaegyesületek lennének a fontosak és nem az azokban szereplő erdélyi gazdák. 
Az Aranyosmenti gazdaegyesületnél, amelynek a központja éppen Kolozsvárt van, sem jeleztük, hogy a HANGYA is létezik, mert azt tartja az elnökük, hogy nincs semmi szüksége az együttműködésre.    
Úgy tűnik az FM-be sem akarnak tudni a HANGYA-ról, annak ellenére, hogy Tóth Katalin helyettes államtitkárral több alkalommal is volt sikeres beszélgetésünk, de ezidáig hiába.
Annak ellenére, hogy ide s tova az erdélyi HANGYA októberben ünnepelte volt tevékenységének a hatodik évét eddig szinte senki sem volt arra kiványcsi, hogy miként képzeljük el a történelmi HANGYA hagyományainak a tovább fejlesztését és a balogheleméri Hangya Rendszert hogyan tudjuk a modern termelői rendszerekbe beilleszteni. 
Az idei év a HANGYA életében is sok változást hozott, hiszen több pályázatot is elnyert és a BGA-ZRT egyik páláyzatán is nyert és mindegyiket el is számolta. 
A Communitas pályázata maradt még hátra aminek az elszámolása folyamatban van. 
Ebben a hónapban pedig három újabb pályázatnak a beinditását is elkezdtük, amelyek a jövő évi tevékenységeinkre fognak alapokat adni.
Csak remélhetjük, hogy végül is a KEF-hez való jelentkezésünk el lesz fogadva és akkor teljes értékű tagként hozzájárulhatunk a gazdáink tevékenységének a gazdagitásához. Horváth Zoltán,  HANGYA igazgató
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma zajlott november 9-én, csütörtökön a horvátországi Karancson, amelyen részt vett Csomortányi István is, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségének elnöke is.
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) mintegy húsz tagszervezetének vezetői tartottak egyeztetést a horvátországi Karancs (Karanac) községben.
A KEF magyarországi alapítói – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Orosháza és Térsége Gazdakör, a Földművelésügyi Minisztérium – mellett Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából, Romániából, Ukrajnából, valamint Szlovákiából érkeztek magyar gazdálkodó szövetségek és egyesületek vezetői a találkozóra.
A KEF karancsi rendezvényén a szervezetek beszámoltak eddigi és tervezett programjaikról, továbbá köszönetet mondtak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) és a magyar kormánynak is azért, hogy fokozott figyelemmel kíséri tevékenységüket, segítő kezet nyújt nekik. Az unión belüli térségekből érkezettek az EU Közös Agrárpolitikájának reformjával kapcsolatos álláspontjukat is megvitatták, a kárpátaljai és a szerbiai tagszervezettel pedig egyeztettek a regionális együttműködés továbbfejlesztéséről.
Győrffy Balázs, a KEF és a NAK elnöke megerősítette: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden lehetséges szakmai segítséget megad a határon túli gazdálkodók, gazdaszervezetek számára.
A Kárpát-medencén belüli magyar gazdák összefogásának egyik nagyon jó példája a Magyarok Kenyere program: az egész Kárpát-medencét átfogó kezdeményezés minden rekordot megdöntött 2017-ben. Idén 3900 áldozatkész magyarországi és határon túli magyar gazdálkodó mintegy 600 tonna búzát gyűjtött össze, így – az őrlés után – 360 tonna lisztet juttattak karitatív célokra. A határon túli területek az elmúlt években is aktívak voltak a programban, azonban idén még több, 150 tonna gabonával járultak hozzá annak sikeréhez. Összesen 1600 határon túli gazda állt a kezdeményezés mellé, és adományozott búzát, amely rászoruló határon inneni és túli gyermekekhez jut el kenyér, péksütemény formájában.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) kiemelt célkitűzése a külhoni magyar agrártársadalom szellemi, gazdasági, kulturális megerősödése, amelyhez a tárca a jövőben is minden támogatást meg fog adni – hangsúlyozta Tóth Katalin helyettes államtitkár is az agrárkonferenciáján.
A Karancson megrendezett eseményen a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy rendkívül fontos a vidéki térségek közösségeinek megerősödése, amihez azonban szükséges a magyarság jelentős részének megélhetést biztosító agrárium és a mezőgazdaság fejlesztése.
Ezt a cél szolgálják Magyarország Kormányának gazdaságfejlesztési programjai, melyek az agrár- és vidékfejlesztési vállalkozások versenyképességének javítását hivatottak elérni, elősegítve a legfontosabb nemzetpolitikai célt, vagyis a magyar emberek szülőföldön való érvényesülését. A különböző szellemi, kulturális, illetve gazdasági vetületű nemzetpolitikai programok sikerességének biztosítása során lényeges szempont, hogy a magyar kormány nagy hangsúlyt helyezett eddig is, és helyez a jövőben is a szomszédos országokkal való szoros együttműködésre – tette hozzá a szaktárca helyettes államtitkára.
Tóth Katalin ezt követően kitért arra is, hogy az elmúlt két évben az Földművelésügyi Minisztérium a Miniszterelnökséggel közösen működtette azt a hiánypótló falugazdász programot, amelynek segítségével többek között a határon túli magyar nemzetiségű gazdákhoz is eljuthatnak a munkájukat segítő információk, legyen az támogatási vagy akár szakmai jellegű.
Meggyőződésem, hogy a magyar vidék – amely nem zárul le a jelenlegi országhatárok mentén – nagyszerű természeti adottságaira és hagyományaira támaszkodva, illetve a Kárpát-medencei agrár- és vidékfejlesztés jelenlévő prominens képviselőivel együtt dolgozva, elérheti azt, hogy a szorgalom és a hozzáértés eredményre vezessen – zárta szavait Tóth Katalin.
Csomortányi István, az EMGE-Szövetség nevében beszámolt a falugazdász-program jelenlegi állásáról, mely programot, kislépésekben ugyan, de régió-szerte sikerült elindítani. A magyarországi segítségnek köszönhetően számos erdélyi előadás, tanulmányút segítette ebben a gazdaszervezeteket. Ismertette az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK), elért kiemelkedő eredményeket, majd hozzátette: e rangos rendezvényen elért elismerés tükrében az érmelléki márka (Búzavirág) mintájára az aranyosszéki gazdák is elindították a helyi brand kialakítását, termelői vásárok szervezésével, minőségi termékek forgalmazásával, népszerűsítésével.
Mindezek sikeres továbbviteléhez nélkülözhetetlen a magyarországi szaktárcával való további együttműködés, mivel a földművelésben mindig az egymásrautaltság, az egymássegítés volt a döntő tényező – mondta Csomortányi István – közölte az Érmelléki Gazdák Egyesülete.

Lezajlott az idei utolsó Bejön a vidék! helyi termelői vásár

Lezajlott az idei utolsó Bejön a vidék! helyi termelői vásár

Az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete kilencedik alkalommal szervezte meg a Bejön a vidék! elnevezésű helyi termelők vásárát, november 11-12. között Kolozsváron. A vásárra idén utolsó alkalommal került sor, jövőre azonban tovább folytatódik a rendezvény.
A hétvégi vásárban sok érdeklődő megfordult, legtöbben elégedett vásárlókként távozva, akik a jó minőségű helyi termékek között válogathattak. Idén nyolc alakommal sikerült megszervezni a Bejön a vidék! rendezvényt, amelyen összesen 40 Kolozs megyei termelő vett részt. Az árusok bérmentesen vehettek részt az eseményen, a vásárok költségeit az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete biztosította.
A nagy népszerűségnek örvendő rendezvényen idén több mint 10000 látogató fordult meg, így a termelők is kellő elégedettséggel zárhatták be standjaikat. A vásár célja, hogy felhívja a figyelmet a helyi termékek fogyasztásának fontosságára, így segítve a termelők fennmaradását.
Az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete megköszöni a sajtó részvételét az esemény reklámozásában, továbbá a STUDCOOP és a Slow Food Torda egyesületek időszakos partnerségét. Az események a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával jöttek létre.

2017. november 18., szombat

A terepen virgonc Lada 4×4 Urban - Gazdáknak, erdészeknek gyártották


A Lada lényegében leporolta a Niva terveit és egy zsír új terepjáróval kedveskedett a márka szerelmeseinek. A név változott, de a lényeg nem, íme a funkcionalitás jegyében készült 4×4 Urban!
A tesztautót a LADA Hungary biztosította – http://lada.hu/
A Lada nem mélyedt bele a Niva fejlesztésébe, maradtak az 1994-ben ráncfelvarráson átesett karosszériánál, álló hátsó lámpás kialakításnál. Ugyanaz a nyers vezetési élmény, illat fogadja a sofőröket, mint annak idején. 

Niva formavilág? Maradhat. 

Sajnos az oroszok eladták a nevet a Chevrolet-nak, akik egy ötajtós terepjárót gyártottak le a Lada közreműködésével, ám az túl nagy sikert nem aratott az országban. Úgyhogy nem nevezhetjük nevén a Nivát, marad a 4×4.
A tesztautónk Urban kivitelű, amelynél már színre fújt lökhárító és a 16 colos könnyűfém felnik jelzik, hogy nem egy mezei 4×4-ről van szó. Az összhatáshoz hozzájárul még a százezer forintért kérhető modern metálfény is. A fényezés rétegmérős ellenőrzése után maximum száz mikronos értéket mutatott, ez elég vékonynak számít, így nem árt vigyázni rá.
Megmaradt tehát a klasszikus forma, a kerek fényszórókat mindenki jól ismeri, viszont az Urban jelzésű autó kapja csak meg a műanyag, fekete hűtőmaszkot. Az Urbanban a nagyobbra méretezett külső tükrök elektromosan állíthatóak, a kapcsolók a középkonzol végén, az elektromos ablakemelő mellett figyelnek. A megszokott Ladás billenőkilincset is megtartották, viszont már matt feketére vannak fújva és ugyanúgy képesek odacsípni az ember ujját, ha nem ismerjük a nyitás technikáját.
A Classic kivitelt azoknak ajánljuk, akik a régi arcú Nivára vágynak, kevesebb műanyaggal az orrán és szerényebb felszereltséggel. A karosszéria szögletes és magas, légellenállási együtthatókkal most nem dobálóznánk. A ki- és beszállás viszonylag könnyen megy, az ajtók tágra nyílnak, nem akadályoz semmi a belibbenésben. Hátul viszont már más lehet a helyzet, magasra vannak emelve az ülések, a jól ismert lyukacsos tetőkárpit laza lógásával simogatja a fejünk búbját.
A csomagtér viszonylag nagy mérete a motortérben elhelyezett pótkeréknek köszönhető. A hátsó üléssor két gomb benyomásával lehajtható, csak semmi trükk és máris egy köbméteres tér áll a rendelkezésünkre. Mióta áttértek az állólámpás megoldásra az óriási rakodóperem is már múlté. Komoly erőt igényel a csomagtartó feltárása, melynek a nyitásához a vezető oldali ülés mögött, az oldalfalon található, kis szövetdarabbal lefedett kart kellett meghúzni. Meg kellett szokni a rendszert, ez is Lada sajátosság.
Néhány apró újítás mellett tehát, megmaradtak a régi, jól bevált megoldásoknál. Az ajtók nyitásához még mindig külön kulcs kell és másik kulcs nyitja a tanksapkát is. Egy centrálzár azért 2017-ben már igazán elfért volna, ráadásul ha nem csaptuk be gyakorlatilag izomból az ajtót, nem lehetett bezárni sem.
Emlékkép a ’70-es évekből
A kabin sem változott szinte semmit, a rideg, itt-ott sorjás műanyagoktól kezdve a bajuszkapcsolókon át a lyukacsos tetőkárpitig, a bepattintós napellenző is teljesen ugyan az mint a ’70-es évek Niváiban. A B-oszlopon található beltéri lámpák is a megszokott, kis fekete kapcsolóval szabályozhatóak, fényük halvány sárgán pislákol, viszont előre a két napellenző közé bekerült egy újabb, kékes-fehér fénnyel világító egység.
A szervókormány jó húzásnak bizonyult, bár a vezetés íratlan szabálykönyve szerint álló helyzetben nem szabad a kormányt tekerni, most mégis jól esik, hogy egy Ladánál ezt tök könnyedén megtehetjük. A légzsák kimaradt sajnos, de kárpótoljanak bennünket az új ülések, melyeknek a méretei kielégítőek, de a párnázottságra lehet némi panasz. A szövet viszont rendben van, a varrás kifejezetten szépnek mondható, az elődhöz képest.


Sajnos klímát sem érdemes keresni még, de az oroszok már dolgoznak rajta, mert a régi freongázos rendszert nem szabad már Európában használni, illetve be sem fért volna a lapos műszerfal mögé. A hűtő-fűtő konzolnál is visszakalandozhatunk a 80-as évekbe, a tolós fűtéskarok és a billenőkapcsolók is tökéletesen betöltik a szerepüket.
Az elektromos ablak csak az Urban kivitelben kérhető, bár meglepődve észleltük, hogy nem engedi le teljesen, kb. 2-3 centi az üveg felső részéből a szabad levegőn marad. A könyökünket kényelmesen nem tudjuk megtámasztani az ajtó peremén, ami apró, de bosszantó hiba, főleg, hogy a klíma hiánya miatt igenis indokolt a lehúzott ablakkal történő közlekedés.
A váltógomb sajnos még mindig elég messze található a sofőrtől, főleg ötöshöz és a hátramenethez kell magunkat kissé előre lendíteni, egyébként a hosszúságához képest egész jól veszi a sebességeket, a váltóút rövid és viszonylag pontos. Kellemes kattanással érzékelteti, hogy megtaláltuk a fokozatot. A szerény hangszigetelésnek köszönhetően hangos is az autó, a kuplunggyorsabb felengedésénél pedig meglehetősen csattog, kattog a rendszer. Akinek ez a perverziója, nem fog csalódni, mi imádtuk. 
Oké, hogy Urban, de ez az autó mégis csak munkagép, a belteret éppen ezért nem is kell túlgondolni, jól bírja a mindennapos igénybevételt, nem árt neki a sáros cipő sem, könnyen takarítható, nem kell sajnálni. A lemezcsavaros kárpitok rögzítésén már meg sem lepődünk, teljesen felesleges is lenne, ilyennek kell lennie.
Nyers menetdinamika 
Elöl a tárcsafék, hátul a dobfék már a jól megszokott párost alkotja, a terepjáró 1285 kg-os súlyához bőven elegendő a fékerő. Bár egy ADAC-os mérés szerint a 4×4-nek 50 méterrel több kellett a 100 km/h-ról való megálláshoz, mint egy új Golfnak. Nézzük el neki ezt is, hiszen ez egy vérbeli terepjáró, a laza talajt kedveli igazán, ahol ritkábban száguldozik az ember 90-es tempó felett.
Az erőforrás az Euro 6-os normáknak már megfelel, köszönhetően annak, hogy javítottak a szelepvezérlésen és a kipufogórendszeren. Az 1,7 literes, 82 lóerős motor tényleg elég az autóhoz, a menetszél és az osztómű búgása nélkül pedig nem is lenne Niva a Niva,vagyis 4×4 a 4×4.
A német Spritmonitor.de weboldal valós tulajdonosi adatbázisa szerint, az új Lada terepjárók másfél-két literrel kevesebbet esznek, mint a régiek. Perszer azért a 10-12 liter ma már nem hasonlítható a dízel SUV-okhoz, az állandó 4×4 hajtás bizony nagy motorféket eredményez, városi használatra így viszont nem a legkényelmesebb.
Mint medve a málnásban
A 4×4 szereti eltolni az orrát ha nagyobb tempóval veszel be egy kanyart, a merev hátsó híd hajlamos a pattogásra, kanyarban pedig a magas bódé imbolyog, földúton, terepen viszont tényleg kisimul a járása. Összességében jól manőverezhető, átsuhan a bukkanók felett és nem ijed meg a nagyobb, pocsolyás árkoktól sem.
A hátsó merevhidas felfüggesztést tekercs rugókkal kombinálták, elöl pedig független a kerékfelfüggesztés, ami szintén tekercsrugókkal párosul, ezáltal jól vezethetővé vált. Viszont a független első futóműben a kisebb rugóutak miatt hamarabb tapadást veszíthet, ha egy kerék a levegőben van, könnyen elpörög a rendszer. Alapvetően mindenhol jól mozog, a titok a méretében és a súlyában keresendő, meglepően ügyes volt a bütykös gumik nélkül is.
A felezővel és a difizárral különösen élvezetes vezetni, csak úgy pakolgatod a sebességeket, ráadásul alapjáraton, gázadás nélkül is elhúzza magát, nem is kívánhatnánk jobbat a szűk erdei utakra. A Nivák mindenki által ismert hibája a túlmelegedés volt, ezt egyszerű megoldással küszöbölték ki, a 4×4 kapott egy sokkal nagyobb hűtőt, dupla ventillátorokkal. Gyakran hallatta a hangját a tesztünk során, igaz, csak pár percig duruzsolt, amíg a motor vissza nem állt az üzemi hőmérsékletre.
Összegezve
A közvetlen vetélytársai közül a Suzuki Jimmy és a Dacia Duster említhető, a kis japánt 4,5 millió forintért lehet megvenni, a Duster már inkább SUV jellegű, 3,8 milliótól szerezhető be.
A Lada 2 év garanciát vállal a 4×4 modellekre, a legfelszereltebb Urban kivitel 3,2 millió forinttól indul, a Classic 2 849 000 forintért már elvihető, a cégeknek ajánlható Pack verziót pedig már 2,3 millió forintért ki lehet hozni a szalonból.
A Lada 4×4 tehát egy kitűnő alternatívája az olcsó terepjárónak, bírja a nyúzást, ahogyan eddig is megszokhattuk. Az erdészeknek, vadászoknak, mezőgazdaságban tevékenykedőknek lehet igazán jó választás, mert a legolcsóbb a piacon, ráadásul kicsi és könnyű, egy jó terepgumival bárhol elmegy. Tényleg egy nagyon szerethető, nosztalgikus kisterepjárót alkotott a Lada, ami a múltjának köszönhetően még kedvesebb lehet az embereknek, mosolyogva fordultak többen is utánunk az utcán. A vezetési élmény sem fogható jelenleg máshoz a piacon, ritka élvezetes lehet azoknak, akik szeretnek vezetni és érezni akarják a kormányon, a váltón keresztül az autó minden egyes mozzanatát.
Ennek értelmében kell vizsgálni a teszt végén található pontszámokat is. Pontjaink bizonyos értelemben a felét és a dupláját is érik egyszerre. Szerettük a 4×4-et, aki kedvelte a Nivát, nem fog csalódni.




Lada 4×4 Urban
Lökettérfogat: 1690 cm3
Hengerek/szelepek: S4/8
Max. teljesítmény: 61 kW (82 LE) 5000/perc
Max. forgatónyomaték: 129 Nm 4000/perc
Hossz./szél./mag.: 3640/1690/1640 mm
Tengelytáv: 2200 mm
Fordulókör: 11,0 m
Saját tömeg/teherbírás: 1285/325 kg
Városi fogyasztás: 12,2 l /100 km
Országúti fogyasztás: 8,0 l /100 km
Vegyes fogyasztás:9,5 l /100 km
CO2-kibocsátás: 216 g/km
Végsebesség: 137 km/h
0-100: 17,0 s
A modell alapára: 2 849 000 Ft (4×4 Classic)
A tesztelt verzió ára: 3 199 000 Ft (4×4 Urban)
A tesztet készítette:
Aranyossy Medárd
Erős Márk

MEGHÍVÓ Hagyományértelmezések a nagykunsági paraszti tárgykultúrában

Országos szinten tekintve (kiemelten a nagykunság településein) a helyi értéktárában számtalan olyan elem is szerepel, melyek a hagyományos tárgyalkotó kultúra, a tárgyalkotó népművészet körébe tartoznak. 
Egyes elemek funkciójukban ma is használhatók (pl. bicska, cipő stb.), ám más tárgyak (pl. dohányzacskó, csizmahúzó stb.) kikoptak a használatból, múzeumi tárggyá váltak. 
Mindkét csoportra igaz, hogy alkotóik egyénileg készítették ezeket a népi hagyományos tárgyakat, de a fennmaradásukat un. forrást mindig az adott közösség ízlése és kontroll hatása döntötte el. 
A kézművesek munkái tudatos vagy már feledésbe merült un. kódrendszert éltettek, éltetnek tovább. A hagyományos alapú kézműves tudás jelentős szerepet játszik a 21. századi ember életmódjában. 
Ezen tudás gyűjtése, megőrzése kardinális feladat, mert kulturális örökségünk részét képezi.
Gyakorlati haszna abban rejlik, hogy a tudás bázis továbbadása, oktatása és alkalmazása fontos szerepet játszhat a vidékfejlesztésben, a lakosság, elsősorban a fiatalság helyben tartásában és a lokális identitástudat erősítésében. 
A Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület nevében tisztelettel hívjuk a nemzeti értékek és hungarikumok gyűjtésének, kutatásának, népszerűsítésének, megismertetésének, megőrzésének és gondozásának támogatására (HUNG-2017) pályázathoz kapcsolódó 
„A hagyományértelmezések a nagykunsági paraszti tárgykultúrában” című rendezvénysorozatunkra. Minden program elem a nagyközönség számára is nyitott, ingyenes. 
Érdeklődni lehet: 
Pusztai Zsolt muzeológus (Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr) (56) 350-174, 30-315-1627 e-mail: fazekasmuzeum@gmail.com 
Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, elnök (Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület) (30)-359-7435 e-mail: barancsi.agnes@szpi.hu
Első napi program
Időpont: 2017. november 22. (szerda) 10 órától
Helyszín: Túri Fazekas Múzeum (Mezőtúr, Bajcsy-Zsilinszky E. út 41.) Néprajzi, ipartörténeti előadások, kiállítással
10:00-10:05 Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület elnöke köszöntő
10:05-10:10 Herczeg Zsolt Mezőtúr város polgármestere- köszöntő
10:10-10:25 Hegedűs Krisztián muzeológus (Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum) Sörfőzők a Körös partján
10:25-10:40 Pusztai Zsolt muzeológus (Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr) „Egyszer régen az irkámon” – A papír szerepe a paraszti háztartásban és az írásbeliségben
10:40-10:55 Dr. Gecse Annabella néprajzkutató (Damjanich János Múzeum, Szolnok) Gömöri cserép az Alföldön - használatban és a Damjanich Múzeum néprajzi gyűjteményében
10:55-11:15 kávészünet
11:15-11:30 Ament Éva bútorfestő, grafikus (Iharos Népművészeti Egyesület, Tárnok) Virágom, virágom
11:30-11:45 Benedek Csaba néprajzkutató (Damjanich János Múzeum, Szolnok) Református klenódiumok Jász-Nagykun-Szolnok megyében
11:45-12:00 Raj Rozália hímzés szakoktató, viseletkutató – Nagy István néptáncoktató, viseletkutató (Vajdasági Magyar Folklórközpont, Szabadka) Három bácskai falu egykori öltözetéről és vidékünk népi textíliáiról dióhéjban
12:05-12:10 Pusztai Zsolt muzeológus (Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr) zárszó
12:10-től helyi termék ebéd, kiállítás megtekintés, nyitott udvar- kézműves műhely
Második nap programja
Időpont: 2017. november 23. (csütörtök) 10 órától
Helyszín: Túri Fazekas Múzeum (Mezőtúr, Bajcsy-Zsilinszky E. út 41.)
A kézművesség oktatásának lehetősége óvodától a középiskoláig - Kerekasztal beszélgetés, kiállítás
10:00-10:05 Dr. Barancsi Ágnes MNVH JNSZ megyei területi felelős, Közösség a Megújuló Vidékért Egyesület elnöke köszöntő
10:05-10:25 Kovács Anett Beáta intézményvezető (Mezőtúri Református Egyházközösség Idősek Otthona) Értékőrzés az idősek otthonában
10:25-10:45 Dr. Pusztai Gabriella történész, a Kunszentmártoni Általános Művelődési Központ igazgatója. Múzeumpedagógiai munka a Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeumban
10:45-11:00 kávészünet
11:00-11:25 Pusztai Zsolt muzeológus (Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr) A „Múzeumi kincsesláda” című, óvodás korú gyermekeknek szervezett kézműves programsorozat bemutatása
11:25-11:45 Raj Rozália hímzés szakoktató, viseletkutató – Nagy István néptáncoktató, viseletkutató (Vajdasági Magyar Folklórközpont, Szabadka) A Vajdasági Magyar Folklórközpont oktató-szakképző munkájának bemutatása
11:45-11:55 Pusztai Zsolt muzeológus (Túri Fazekas Múzeum, Mezőtúr) zárszó
12:00-től helyi termék ebéd, kiállítás megtekintés, nyitott udvar- kézműves műhely

Közös gondolkodás a JNSZ megyei HACS-okkal

A Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési és a Tiszazugi Leader Egyesülettel tartott szakmai megbeszélést 2017. november 13-án Dr. Barancsi Ágnes JNSZ megyei területi felelős. 
A fő témakör a LEADER helyi akciócsoportok által meghirdetett helyi felhívások megismerése, ismérveinek áttekintése.
Tiszazugi Leader Egyesület megjelent felhívásai:
Környezeti adottságokra épülő turizmusfejlesztés,
Térségi vállalkozásfejlesztés, induló és működő vállalkozások támogatása, megújuló erőforrások alkalmazásával,
Együttműködésben megvalósított helyi termékek előállítása és népszerűsítése,
Fokozottan veszélyeztetett hátrányos helyzetű csoportok támogatása.
Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület megjelent felhívásai:
Helyi termékek piacra jutásának támogatása,
Helyi turisztikai szolgáltatások és kínálat fejlesztése,
Helyi vállalkozások versenyképességének növelése.

2017. november 17., péntek

Tökéletes komposzt néhány hónap alatt

A kertben és a konyhában nagy mennyiségű szerves hulladék keletkezik, amit számos gazda szemetesbe dob vagy eléget, ezzel rontva a környező lakosok életminőségét. Amennyiben törődünk a természettel és a környezetünkkel, válasszuk a hulladék hasznosításának legmegfelelőbb módját: alakítsuk át minőségi trágyává. Erről szól a komposztálás.
A minőségi komposzt előállítása néhány hónap alatt nem lehetetlen. Fontos, hogy a baktériumok és a talajban élő mikroorganizmusok számára megfelelő körülményeket teremtsünk. Az anyag lebomlásának felgyorsításához szükséges a megfelelő komposztáló kiválasztása. Ennek előnye, hogy megvédi a biohulladékot az időjárási körülményektől; esős időben megakadályozza a tápanyagok kioldódását, melegben és szeles időben pedig azt, hogy a komposzt kiszáradjon.
A megfelelő hely kiválasztása
A komposztálót a kertben bárhol elhelyezhetjük, de vegyünk figyelembe néhány gyakorlati szabályt.
A komposztálót úgy helyezzük el, hogy:
a mi területünkön legyen, vagy a földtulajdonos járuljon hozzá;
ne legyen közel ivóvízforráshoz, vagy árvíz által veszélyeztetett területhez;
a talajjal álljon közvetlen kapcsolatban, hogy a talajban élő mikroorganizmusok könnyen hozzáférjenek;
minél közelebb legyen a hulladék forrásához;
legyen elég hely körülötte a szükséges eszközöknek;
csapadékos időben is legyen hozzáférhető legyen (faapríték, kavicságy, vagy járda mellett);
ne érje egész napos közvetlen napsütés (ideális esetben részleges árnyékban egy fa alatt);
ne zavarja a szomszédokat.
Mi hasznosítható?
Gyakorlatilag minden a konyhában és kertben keletkezett szerves hulladékot komposztálhatunk. Minél vegyesebb a komposztált anyag, annál ideálisabb eredményt kapunk. A komposztálóba tehetünk vágott füvet, leveleket, faforgácsot, fűrészport, faaprítékot, szalmát, trágyát, kávézaccot, teát, zúzott tojáshéjat. Egyedüli nehézséget az ételmaradék okozhat (élőlényeket csábít oda, kellemetlen szagot áraszt). Emiatt csak kis mennyiségű ételmaradékot tegyünk a komposztálóba, és jól keverjük el száraz, nedvszívó anyaggal. Semmiképp se tegyünk bele húst, halat, tejterméket, vagy ezek származékait, üveget, műanyagot, fémet, textilt, állati eredetű hulladékot, vegyszerrel kezelt anyagot. Fontos, hogy a komposztálóban lévő anyag minél összetettebb szerkezetű legyen. Ebben segítségünkre van a gyűjtővel ellátott fűnyíró, vagy a kerti faaprító.
A sikeres komposztálás alapvető feltételei
Komposztálás során a siker kulcsa az anyagok változatos összetétele, a megfelelő nedvességtartalom és a megfelelő oxigénellátás.
1. Az anyagok mérete és összetétele
A nehezen lebomló széntartalmú anyagok, mint a fa vagy a zöldségfélék kemény részei, minél apróbbak, annál gyorsabban bomlanak le. Ennek érdekében használhatunk kerti aprítót. A puha, nitrogéntartalmú lédús anyagok – trágya, gyümölcsök, konyhai hulladék – méretét nem szükséges csökkenteni. A megfelelő bomlás alapvető feltétele az anyagok összetett keveréke. A nitrogéntartalmú anyagok többnyire zöldek, puhák és lédúsak. Ezeket széntartalmú anyagokkal kell összekeverni, amelyek többnyire kemények, szárazak és barna színűek. A különböző anyagok térfogatának ideális aránya 1:1.
2. Megfelelő szellőzés és nedvességtartalomA tökéletes komposzt feltételei (Forrás: kapanyel.blog.hu)

A komposztálási folyamatokban részt vevő aerob mikroorganizmusoknak jelentős mennyiségű levegőre és nedvességre van szükségük. Amennyiben ezek kiegyensúlyozott kombinációját biztosítjuk, a hasznos baktériumok száma gyorsan növekedni fog. Mint már említettük, minél apróbb anyagok vannak a komposztálóban, annál gyorsabb az érési folyamat. Ugyanakkor a kisebb méretű anyagok között kevesebb levegő van, aminek következtében a komposzt rothadni kezd és kellemetlen szagot áraszt. Ezért van szükség arra, hogy időről időre forgatóval, vagy vasvillával segítsük a levegőztetést.
3. Megfelelő páratartalom
A jó komposzt harmadik alapkövetelménye az ideális páratartalom. Ha a komposztált anyag páratartalma alacsony, a folyamat lelassul, vagy akár teljesen leáll. A túlzott páratartalom nem kívánatos rothadást eredményezhet, melynek kellemetlen szag lesz a következménye. Ne felejtsük el, hogy az anyag egy zárt komposztálóban a segítségünk nélkül nem jut nedvességhez. Ezért rendszeresen ellenőrizzük a páratartalmat, és szükség esetén nedvesítsük az anyagot: öntsünk rá vizet vagy adjunk hozzá jelentős nedvtartalmú biohulladékot, vagy csökkentsük a szárazabb anyagok mennyiségét. A megfelelő nedvességtartalmat kézzel ellenőrizhetjük. Ha az anyagot markunkban összenyomjuk, és csak néhány csepp jelenik meg a tenyerünkön, akkor megfelelő a nedvességtartalom.
Ha a komposzt megérett
Az érett komposzt sötétbarna színű, összeesett, porhanyós szerkezetű, szaga jellegzetesen az erdei talajéhoz hasonlít. A komposzt érettségét csírázási teszttel is ellenőrizhetjük: egy kis edénynyi rostált, nyirkos komposztot vetőmaggal szórunk meg, és ha a hét folyamán a magok csírázni kezdenek, a komposztot használhatjuk a kertünkben is.

Burgonyatermesztés kis helyen

A burgonyatermesztés hely, idő és munkaigényes folyamat, a folyamatos gyomtalanítás, kapálás, földdel történő töltögetés miatt. Amennyiben nincsen elegendő helyünk a kertben, vagy éppen kert hiányában a balkonon szeretnénk egy kis burgonyát termeszteni, adunk hozzá egy ötletet! Íme!
A burgonya egy Amerikából származó zöldség, melyet Európában Kolumbusz utazása után ismertek meg az emberek. A krumpli előnye, hogy sokáig eltartható és laktató étel, valamint olcsó is… illetve az utolsó állítás már nem feltétlenül igaz. Ezért is termel otthon burgonyát, aki csak teheti.
A hagyományos burgonyatermesztésnek nagy hely- és élőmunka igénye van, de aki nem rendelkezik ezekkel a követelményekkel, egy kis leleményességgel és kb. 1 négyzetméteres földterülettel ő is tud burgonyát termeszteni!Így is lehet, de ha egészséges burgonyát szeretnénk fogyasztani, inkább fából üssünk össze egy keretet, ami még dekoratívabban is néz ki

Íme, a „recept”:
készítsük elő a kiválasztott területet, lazítsuk fel, tisztítsuk meg mindenféle növénytől és szórjunk rá 20 cm vastagságban termőföldet, (érdemes fából, téglából, nádszövetből keretet építeni, amelybe beleszórjuk a földet, így egy esztétikus krumpli termesztő berendezésünk lehet, amely akár még a kertünk dísze is lehet)
ezt követően szórjunk rá már csírázó, egészséges krumplikat, jó sűrűn, (célszerű kerülni a tömegtermelésből származó, rosszabb minőségű fajtákat, inkább használjunk tájfajtákat!)
5-10 centi mulccsal takarjuk be a burgonyaszemeket, majd még 5-10 cm termőföldet helyezzünk rá (mulcsként használhatunk növényi aprítékot, vágott füvet, gazt – egyszóval mindent, ami komposztálható!)
Most következik a várakozás és töltögetés: amint kihajt a krumpli, ismét szórjunk rá mulcsot és termőföldet. Ezt addig-addig kell ismételni, amíg el nem éri a másfél métert (maximum!) a földkupacunk. Persze a locsolást itt sem felejthetjük el és a burgonyabogarakat is el kell távolítani a növényi részekről!
Forrás: hogyankell.hu

Fahéjjal a palántadőlés ellen

Amikor kibújnak a palánták a fóliában, és aktuálissá válik a palántadőlés veszélye. Nem kell azonban megijedni, érdemes kipróbálni egy házi praktikát, a fahéj ugyanis nem csak a konyhában tehet jó szolgálatot, hanem a palántaneveléssorán is.
A fahéj az egyik legjellegzetesebb fűszer, illatos, aromás, sütemények, szószok, vagy éppen a forralt borelengedhetetlen ízesítője. Ezen kívül nagy hatással van a rovarokra, gombákra is, mivel gombaölő tulajdonsággal bír.Érdemes kipróbálni egy természetes módszert, hogy megelőzzük a palántadőlést!
A palánták hervadásos betegségét a gomba okozza. Nem kell azonban egyből valamilyen méreghez nyúlnunk, a palántadőlés ellen beszórhatjuk a talajt fahéjjal! Ezzel távol tartjuk a hangyákat és egyéb bogarakat is, mivel nem igazán kedvelik a fűszer illatát. A fahéj a gyökereztető hormonhoz hasonlóképpen hat. Nedvesítsük meg a növény szárvégét, forgassuk meg fahéjban ültetés előtt.

Velünk élő hagyomány – Díjazzuk ünnepi díszeit


KÖZELEDIK AZ ADVENT ÉS A KARÁCSONY, s mi újabb népművészeti ágban hirdetünk pályázatot. Ezúttal gyékény-, csuhé-, szalmatárgyakat várunk, hogy megmutathassuk e természetes anyagokból készült díszek, ajándékok szelíd szépségét. A legértékesebb alkotások készítői jutalomban részesülnek.
„András zárja a hegedűt” – szól a mondás, mert Szent András napja után kezdődik az adventi időszak, amely az eljövetelt, az Úrra való csendes várakozást jelenti. A legbensőségesebb téli ünnepünket, a karácsonyt megelőző időszak több kisebb-nagyobb ünnepből, jeles napból áll. Az ünnepsorban sajátosan ötvöződnek a vallási elemek a népszokásokkal. Az ünnepkör egyik legnépszerűbb dramatikus népi játéka a betlehemezés, amelynek fő kelléke a jászol vagy a templom alakú betlehem, amelyet házilag, különböző anyagokból készítettek.
Az adventi koszorú és a karácsonyfa állítása nem túl régi szokás. A magyar népi hagyományokban a karácsonyi életfa vagy termőág tekinthető a karácsonyfa elődjének. A fenyőfa házilag készített díszei jelentést hordoznak. Az alma a paradicsomi fára is utal, a dió szerencsét hoz, egészséget ad, mint a többi gyümölcs is. A karácsonyfa tetejére tűzött csillag a háromkirályoknak utat mutató csillagot szimbolizálja. A gyertya a téli napfordulókor feltámadó fényt és annak hozóját, a megszülető Jézust jelképezi.
A fa feldíszítésének divatja sokat változott az idők során. A készen kapható díszek, színes üveggömbök, figurák, a szaloncukor, ezüst- és aranyszál felváltotta a régi termésdíszeket. Az utóbbi években a környezettudatos szemlélet terjedésével újra divatba jöttek a természetes anyagból készíthető díszek, ajándéktárgyak. Sokan sütnek mézeskalácsot, emlékbe vagy a karácsonyfára. Betlehemet tesznek a fa alá, növényekkel, termésekkel díszítik fel a lakást, az ünnepi asztalt és a karácsonyfát. Nagyon alkalmasak erre a célra a fonható növényeink, a gyékény, a csuhé és a szalma, amelyekből egy kis ügyességgel és ötlettel változatos fonatokat, bábokat, adventi és karácsonyfadíszeket készíthetünk.
Fiatal koromban, az 1970-es évek népművészeti mozgalmaihoz csatlakozva kezdtem készíteni gyékény-, csuhé- és szalmatárgyakat. Fontosnak tartottam és tartom, hogy e kihalás szélén álló mesterségeket dokumentáljuk, és továbbtanítsuk a fiatalabb nemzedékeknek.
A célszerűségre, használhatóságra és szépségre törekvés alakította a fonott alkotásokat, bennük az évezredek során hatalmas tudásanyag halmozódott fel, amit nem szabad veszendőbe hagyni. Ezért tanítom tanfolyamokon, múzeumokban, iskolákban gyerekeknek, felnőtteknek a gyékény-, csuhé- és szalmafonást. Ezek a technikák a szó valódi értelmében vett kézműves mesterségek, hiszen az anyagot gépek nélkül, eredeti, természetes állapotában dolgozzuk fel.
A gyékény, a csuhé és a szalma megmunkálása gazdag változatosságot mutat. Ahhoz, hogy valaki az anyagokat mesterfokon tudja feldolgozni, sok idő és gyakorlás szükséges. Ezek a hajlékony, képlékeny anyagok könnyen formálhatók, az egyszerűbb játékok, bábok, díszek vagy akár kicsi betlehemek elkészítésével egy kezdő is sikerrel próbálkozhat.
Biztatok mindenkit, hogy vegyen részt a Szabad Föld karácsonyi pályázatán, hiszen a saját készítésű ajándék vagy dísz mindig becsesebb, mélyebb nyomot hagy, emlékeket ébreszt, élményekkel gazdagít. Családi program is lehet a meghitt várakozás időszakában a közös alkotás, örömteli készülődés az ünnepre. 
Bárány Mara 
KINEK JÁR DÍJ? 
Kedves Olvasóinkat arra kérjük, hogy az önök által gyékényből, csuhéból, szalmából font adventi-karácsonyi díszeket, ajándéktárgyakat – vagy az ezekről készült fényképeket – december 6-ig küldjék el a Szabad Föld szerkesztőségének címére: 1066 Budapest, Jókai u. 6. A borítékra írják rá: Karácsonyi pályázat. 
Munkájukat – Bárány Mara népi iparművész, a gyékény-, csuhé-, szalmafonó mesterségek arany okleveles oktatója vezetésével – szakértő zsűri értékeli, és az ünnepek hangulatát tükröző legszebb alkotásokat díjazza.
Eredményt lapunk karácsonyi számában hirdetünk, a tárgyakat visszaküldjük. Gyékény, csuhé, szalma vásárolható a Budapesti Művelődési Központ épületében levő Guzsalyas Boltban (1119 Budapest, Etele út 55., telefon: 06- 20/416-2724) és a Kenderkóc Webáruházban (www.kenderkoc.hu, telefon: 06-20/333-3560). 
Kérdéseikre a 06-30/610-6065-ös és a 06-1/489-8805-ös telefonszámom, valamint a maracka@freemail.hu és a dulai.sandor@szabadfold.hu e-mail címen válaszolunk. 
Dulai Sándor
A GYÉKÉNY
A lecsapolások előtt, amíg sok vadvize volt az országnak, és bővelkedtünk a gyékényben, felhasználása igen széles körű volt. Valaha az ember ágya párnája, sátra is gyékényből készült. Gyékényszakajtóban kelt a kenyértészta, gyékénybölcsőben aludt a kisgyermek.
Gyékényből készült a kalap, a papucs, valamint számtalan kosár- és szatyorféle.
A gyékényt Szent István napja után kell vágni. Legértékesebb része a töve, amely a víz alatt van. A gyékény szellős helyen évekig eláll. Felhasználás előtt leveleire kell bontani. Ahogy befelé haladunk a bontással, a levelek egyre keskenyebbek és rugalmasabbak. Ezeket a leveleket belocsoljuk, amitől puhává, hajlíthatóvá válnak néhány óra alatt. Szükségünk lesz egy bicskára vagy ollóra, a szálak áthúzásához gyékénytűt vagy nagyfokú tűt is használhatunk. A bábokat, díszeket saját anyagukkal vagy rafiával is összeköthetjük.
A CSUHÉ
A kukoricalevél használata nem tekint nagy múltra vissza. A csuhéfonás fénykora a XX. század elejére, közepére tehető, amikor a háziipar kialakulásával igen sok embernek jelentett megélhetést, keresetkiegészítést a csuhé feldolgozása. Szívós, erős anyaga alkalmas piaci szatyrok, táskák, kosarak, lábtörlő, papucs készítésére. Alkalmas székek befonására is.
A kukoricatörés ideje augusztustól októberig tart. Törés után a leveleket sürgősen le kell fosztani a csőről, nehogy penészfoltot kapjanak. A csövön levő felső levelek kemények, törősek, ezért nem olyan alkalmasak a feldolgozásra, mint az alattuk levő, a csőhöz közel eső, puha, vékony levelek. Az anyagot szellős helyen jól ki kell szárítani. A csuhé meleg vízben áztatva néhány perc alatt hajlíthatóvá, formálhatóvá válik. Csuhétárgyakat lehet készíteni hármas fonással, csomózással, pödréssel vagy kötözéssel. A bábokat és díszeket formára vágással, kötözéssel alakítjuk.
A SZALMA
A kutatók szerint a honfoglalás előtti magyarság már ismerte a földművelést, a gabonafélék termesztését. A legbecsesebb táplálékul szolgáló növényünk, a búza elnevezése ezekből az időkből ered.
A magyarság a búzát „életnek” is nevezte, a belőle sütött kenyeret szentként tisztelte, Jézus testét látta benne. Az aranylóan fénylő anyagból fonták a szalmakalapokat, a tárolóedényeket, és belőle készültek a változatos formájú aratódíszek.
A szalma – a búza, a rozs, a tritikálé, az alakor szára – alkalmas a fonásra. Gyűjtése június közepe táján történhet. Sarlóval vagy metszőollóval óvatosan kell levágni a szárakat, hogy ne törjenek. A szárról a bütyköket ki kell vágni, és a levelektől meg kell tisztítani. A vastagság szerint válogatott szalmát papírdobozban tároljuk, vigyázzunk, hogy nedvesség ne érje.
A felhasználás előtt 20-40 percig langyos vízben kell áztatni a szalmát. A darabolásához ollót, a fonatok összevarrásához varrótűt, cérnát használunk. Kötözhetjük rafiával vagy erős cérnával is.