KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR VIDÉKFEJLESZTŐK első TALÁLKOZÓJA - SZARVAS |
 |
Szarvas városa nemcsak arról nevezetes, hogy a történelmi Magyarország földrajzi középe, hanem arról is, hogy számos olyan emléke, intézménye, eredménye van itt a magyar vidékfejlesztésnek Tessedik Sámueltől, Mendöl Tiboron át az Arbarétumig.
Program • EU 2014-től esedékes programjairól (KAP, KSK) előadó: Búsi Lajos h. államtitkár – Vidékfejlesztési Minisztérium (Magyarország) • Kárpát-medencéről gondolkodók Hungáriáról, Az öt genezisről, Kárpát-medence földrajzáról • Mezővárosról, Faluról, Tájakról • Zarándoklat a Történelmi Emlékút és Történelmi-Magyarország közepére • Arborétum és Szarvas látnivalói www.szaras.hu A részvétel ingyenes, de regiszrációhoz kötött. |
2012. május 31., csütörtök
Kárpát-medencei vidékfejlesztők találkozója
2012. május 30., szerda
Nagy terveket sző Gyula és Újkígyós
BL Forrás: MTI, MNO 2012. május 05.,
Határon átnyúló mezőgazdasági és agrár-üzleti infrastruktúra fejlesztésére dolgozott ki közös pályázatot a magyar oldalon Gyula és Újkígyós, a román oldalon Nagyzerind és Zimándújfalu. A projekt teljes költsége 1,245 milliárd forint – mondta a program vezető partnere, Szebellédi Zoltán (KDNP), Újkígyós polgármestere.
Szebellédi Zoltán elmondta: a projekt célja a térségben élő mezőgazdasági termelők, kertészek és állattartók közös érdekeinek integrálása, új feldolgozó, csomagoló és tároló kapacitások létrehozása, a térben termelt áruk eljuttatása Arad és a városhoz kapcsolódó ipari övezet felé. A pályázatot a Magyarország–Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program irányító hatósága befogadta.
A beruházás teljes összege támogatással együtt 1,245 milliárd forint, a gyulai projekt költsége 436,8 millió forint, az újkígyósi beruházás költsége 425 millió forint, a programhoz csatlakozó két romániai településen a fejlesztések összege 384 millió forint.
A projekt keretében Gyulán épül egy többfunkciós állatvásártér, kiállításokra és szakmai fórumokra alkalmas épületegyüttes, Újkígyóson a helyi kertészeti kultúrára alapozva zöldségfeldolgozó és hűtőtároló létesül, az Arad melletti Zimándújfalun jelentős kapacitású új hűtőüzem szállítási logisztikával, ahonnan a térségben megtermelt élelmiszer az aradi ipari övezetbe jut. A Gyula melletti Nagyzerinden gabonatározó épül, ahol nincs elegendő tárolókapacitás, és a termelők többsége nyomott áron tudja a termést értékesíteni.
Nem ez az egyetlen projekt a határ két oldala között: Gyula és Arad több közös európai uniós programot is megvalósít, ráadásul hamarosan Arad megyéből érkezik majd az ivóvíz Békésbe.
Fazekas Sándor - Az EU-csatlakozás óta 2011 volt a legjobb évünk
BL Forrás: MTI 2012. május 24.,
Sikeresnek értékelte az elmúlt két év kormányzati tevékenységét a mezőgazdaságban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
A távirati irodának nyilatkozva kiemelte: az uniós csatlakozás óta a legeredményesebb évét zárta tavaly a magyar mezőgazdaság. Mindez azt jelentette, hogy az ágazat kibocsátása 2011-ben elérte a 2000 milliárd forintot, a 2500 milliárd forint összkibocsátású élelmiszeripart is magában foglaló export értéke pedig 6,9 milliárd eurót tett ki, míg az import 4,2 milliárd euróra rúgott. Így az ágazat adta a múlt évi nemzetgazdasági többlet csaknem 40 százalékát. A tárca elkészítette a Nemzeti vidékstratégiát és a Darányi Ignác-tervet. Ezt széles körű társadalmi vitát követően véglegesítette a kormány, elfogadva a 2020-ig tartó nemzeti ágazati stratégiát. A tárca célja a vidéki Magyarország egészének megújítása.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy Magyarország a múlt év első felében betöltött soros elnöksége idején fogadták el az Európai Unió új, 2014–2020 közötti Közös Agrárpolitikájának (KAP) alapját képező koncepciótervezetét. Magyarország erős uniós Közös Agrárpolitika fenntartásában érdekelt, amelynek megvalósításához a források is rendelkezésre állnak. Ez azt jelenti, hogy a gazdák a következő ciklusban is kapnak támogatást az uniótól.
A KAP finanszírozására a tervek szerint az unió következő költségvetési időszakában mintegy 371 milliárd eurót szánnak. Ebből a közvetlen támogatásokra 281 milliárd, a vidékfejlesztésre 90 milliárd euró jutna. A miniszter kitért arra, hogy a tárca idei költségvetése mintegy 709 milliárd forintot tesz ki. Ebből az agrártámogatások összege az idén mintegy 626 milliárd forint lesz. A szóban forgó támogatás összegéből a nemzeti támogatás valamivel több, mint 124 milliárd forint.
Új piacok kellenek
Fazekas Sándor ugyanakkor jelezte azt is, hogy az ágazat csak akkor fejlődhet dinamikusan, ha tovább tudja növelni kivitelét. Ennek feltétele, hogy további piacokat találjon a magyar mezőgazdasági cikkek és élelmiszerek értékesítésére. Ezért ösztönözni kívánják a magyar agrár- és élelmiszer-ipari termékek eladását az unión kívüli országokban, elsősorban a keleti piacokon, mivel ott jelentős az érdeklődés és a kereslet is.
A miniszter megemlítette, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyát a tárca mielőbb helyre szeretné állítani. Ezért az állattenyésztést kiemelten kívánja ösztönözni, valamint az állati termékeket feldolgozó élelmiszer-ipari tevékenységeket is támogatni kívánják. Különösen a sertés-, a húsmarha- és a kertészeti ágazatot mint stratégiai területeket kell fejleszteni.
Segítik a kistermelőket
Fazekas Sándor beszélt arról: a kormány agrárpolitikájának megfelelően a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megkezdte az állami földek haszonbérbe adását. Eddig mintegy 18 ezer hektár termőföldet adtak bérbe 600 őstermelőnek és családi gazdálkodóknak. A pályázatokon meghirdetett átlagos birtoknagyság 37 hektár körül volt.
A miniszter kategorikusan visszautasította azokat a vádakat, hogy a pályáztatás során nagy állami birtoktestek kerültek magánbérlők kezébe. Jelezte ugyanakkor azt, hogy a magyar mezőgazdaság birtokstruktúrájában helye van mind a nagy- mind a közepes, mind pedig a kisüzemi termelésnek, de a kormány a kis és közepes gazdaságok megerősítését tűzte ki célul. Aláhúzta: a magyar agrárgazdaság ugyanis csak akkor felelhet meg a bel- és külföldi piaci kihívásoknak, ha termelési szerkezete sokszínű és alkalmazkodni tud a piaci elvárásokhoz.
Emlékeztetett: a tárca az elmúlt két évben különös figyelmet fordított a kistermelők és családi gazdaságok működési feltételeinek javítására. Megkönnyítették a kistermelők számára az élelmiszer-termelés és -feldolgozás, valamint az -értékesítés feltételeit. A feltételek javítása érdekében módosult a közbeszerzési törvény is. Így lehetővé vált, hogy a helyben termelt élelmiszert helyben használhassák fel a közétkeztetésben. Megjegyezte: az idén bevezették az agrár Széchenyi-kártyát is.
Szigorodott a GMO-vizsgálat
Az élelmiszer-biztonság garantálása és javítása érdekében a tárca bevezette a másodlagos élelmiszer-vizsgálatot, megakadályozva a silány minőségű külföldi élelmiszerek további beáramlását a belföldi piacra. Emellett megszigorították a génmódosított szervezeteket (GMO) tartalmazó vetőmagok magyarországi ellenőrzését. Magyarország GMO-mentességét az alaptörvény is rögzíti. Elkészült továbbá az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer is, amely alapján nagyobb biztonságban érezhetik magukat a gazdálkodók. A korábbi 4 milliárd forint helyett ugyanis most mintegy tízmilliárd forint áll rendelkezésre a különböző – elsősorban eleminek minősülő – károk enyhítésére.
Annak érdekében pedig, hogy a 2014-ben lejáró, a külföldiek magyarországi földvásárlását tiltó moratórium után is magyar kézben maradhasson a hazai termőföld, a kormány a napokban úgy módosította a büntető törvénykönyvet, hogy a zsebszerződések megkötésében közreműködők büntethetővé válnak.
Jön az új földtörvény
A miniszter jelezte: a tárca rövidesen benyújtja az új földtörvényt az Országgyűlésnek, hogy a moratórium lejártáig megoldást lehessen találni az e területen még meglévő gondokra. Emellett a magyar birtokviszonyok rendezése érdekében a jelenleg mintegy 2 millió hektárra tehető osztatlan közös földtulajdon kimérésének költségeit magára vállalja az állam.
Tavaly fogadta el az Országgyűlés a termékdíjtörvényt. Ennek célja, hogy növelje az újrahasznosítást és érdekeltté tegye a kibocsátót a hulladékcsökkentésben. A honatyák most tárgyalják a hulladéktörvényt. A jogszabály a szennyező fizet elvet érvényesíti – tájékoztatott Fazekas Sándor. A miniszter aláhúzta: eredményeket annak ellenére sikerült elérni, hogy óriási ipari katasztrófa történt Kolontáron, és a dioxin- és az uborkabotrány is megviselte az ágazatot.
Homoktövis szörp
Piac: Gyergyószentmiklós (Erdély)
termelői áru TERMÉKLEÍRÁS
A homoktövis az egyedüli gyümölcs, amely nem a gyergyói zónába terem. Ellenben Erdély más tájain pl. a Bözödi tó környékén és a Mezoségen honos. A homoktövis szörpöt 0,5 L / üvegekben lehet megvásárolni.
A homoktövis mivel nagyon értékes gyógyhatású gyümölcs, a saját, nagymamám nyers gyümölcsszörp receptje szerint próbálkoztam belole szörpkészítéssel. A homoktövis szörpöm közkedveltté vált és mondhatom, hogy elismerés övezi.
Szörpjeim elkészítése nyersen történik, hideg eljárással. Segédanyagként kis étkezési citromsavat használok minimális mennyiségben (0,01%-0,02%). Édesítésükhöz vagy havasi mézet, vagy cukrot alkalmazok. A havasi mézet jól ismert méhészektől veszem.
Szoktam édesítetlen gyümölcslevet is ledugaszolni a cukorbetegekre gondolva. A szörpjeink gyümölcstartalma minimálisan 45% - 80%-ig terjed. Vízben oldódó szárazanyag tartalma 66 - 68 refrakció százalék.
A szörpök színe megegyezik a megfelelő gyümölcs eredeti színével. Illatuk a jellegzetes eredeti friss gyümölcs illata. Mivel nyers szörpökről van szó, ízük és zamatuk tökéletesen megegyezik az illető gyümölcs nyers ízével, zamatával. Üdítő italnak mindenik szörp 1 a 10 arányban hígítható. Tartósításukhoz az erdélyi konyha által közismerten használt kevés szalicilt alkalmazok. De próbálkozom a hőkezeléses tartósítási eljárással is.
10 + 1 ok, ami miatt megéri nekünk, fogyasztóknak a helyi termékek megvásárlása mellett voksolnunk
http://helyipiac.hu/magyarorszag/hir/1/98/10-1-ok-ami-miatt-megeri-nekunk-fogyasztoknak-a-helyi-termekek-megvasarlasa-mellett-voksolnunk
1. A helyi termék vásárlása előnyösen hat a lokális gazdaságra. Tanulmányok szerint a helyben elköltött 100 Ft a helyi gazdaság szereplői számára 200 Ft bevételt jelent. Amikor az értékesítő vállalkozás nem helyi tulajdonú, a profit garantáltan elhagyja a helyi közösséget.
2. A helyben termesztett zöldség, gyümölcs frissebb. Míg a nagyáruházak polcain található zöldségeket, gyümölcsöket éretlenül szedték le, esetenként hetekig, hónapokig szállították, majd valahol hűtve tárolták, addig a helyi zöldségek a piacon nagy valószínűséggel az ez eladást megelőző 24 órában kerültek betakarításra. Ez nem csak a frissességére van hatással, hanem a beltartalmára is, hiszen az idő múlásával ezen élelmiszerek táplálkozási értéke csökken.
3. A helyi élelmiszernek jobb az íze. Kóstolj meg egy kerti paradicsomot, frissen a növényről letépve és egy importot a boltból. Érezhető a különbség!
4. A helyi zöldségek, gyümölcsök tovább érnek. Mivel ezek a termékek helyben kerülnek értékesítésre nem kell elviselniük a hosszú hajóutat, a szállítás gyötrelmeit és a hosszú hűtőházi tárolást. Ezért nem kell, hogy éretlenül szüreteljék be őket.
5. A helyi termékek fogyasztása kevésbé szennyezi a környezetet. Annak köszönhetően, hogy a helyi termék lényegesen kevesebbet utazik (általában max. 60 km-t), a fogyasztásuk jelentősen csökkenti a környezet terhelését. Sajnos nagyon import biotermék szállítása során bekövetkező környezetszennyezés gyakran nagyobb mérvű, mint az az előny, amit az ökológiai termesztés során a gazda megtakarít…
6. A helyi élelmiszer segít minket az évszakokkal harmóniában élni. Az évszakoknak megfelelő zöldségek és gyümölcsök fogyasztása hozzásegít minket ahhoz, hogy átélve ezt a harmóniát akkor fogyasszuk a ezeket, amikor a legjobb ízűek, legnagyobb mennyiségben kaphatóak és a legolcsóbbak.
7. Minden helyi termékhez tartozik egy helyi történet is. A piaci árusok, a helyi zöldség és gyümölcstermesztők, állattartók és élelmiszer feldolgozók mind-mind rendelkeznek egy saját, családi (siker)történettel. Különösen igaz ez akkor, ha az előállítás során a hagyományos családi recepteket, módszereket alkalmazzák. Azzal hogy megvesszük ezeket a termékeket, a történet részeseivé válunk.
8. A helyi élelmiszer kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak. Azzal, hogy kevesebbet kell az élelmiszereket szállítani, nincs szükség jelentős tartósításra. A helyi termékkel kapcsolatos probléma esetén a helyi termelő gyorsabban, hatékonyabban felelősségre vonható. A termelőnek pedig érdeke a minőségi termék, hiszen gyakran a saját becsülete, az arca, az a brand, amit értékesít.
9. A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz. Azzal, hogy nem kell a termelőnek jól tárolható, jól szállítható, magas profittal kecsegtető nagyipari fajtákat termeszteni, megmaradhatnak olyan ősi hazai fajták, melyek termesztése egyre inkább a feledésbe merül.
10. Helyi termékek vásárlásával a saját környezetünket támogatjuk. Azzal hogy a helyi termékek mellett tesszük le a voksunkat hozzájárulunk ahhoz, hogy a településünk, a kistérségünk, vagy a régió gazdaságilag fejlődjön, életképes, élhető és sikeres maradjon.
+1. Egységes Helyi Termék Védjegy - Önökért!
Kialakítás alatt van az egységes Helyi Termék Védjegy, mely felkerülhet a településeken helyi alapanyagokból, helyi munkaerővel előállított termékekre, így aki azokat a boltban leemeli a polcról, eldöntheti, hogy vásárláskor előnyben részesíti-e a helyi vagy térségi terméket. Ezt a védjegyet az általunk elképzelt termékszövetségek adják ki, és az önkormányzatok felügyelik egy minőségbiztosítási rendszer alapján.
1. A helyi termék vásárlása előnyösen hat a lokális gazdaságra. Tanulmányok szerint a helyben elköltött 100 Ft a helyi gazdaság szereplői számára 200 Ft bevételt jelent. Amikor az értékesítő vállalkozás nem helyi tulajdonú, a profit garantáltan elhagyja a helyi közösséget.
2. A helyben termesztett zöldség, gyümölcs frissebb. Míg a nagyáruházak polcain található zöldségeket, gyümölcsöket éretlenül szedték le, esetenként hetekig, hónapokig szállították, majd valahol hűtve tárolták, addig a helyi zöldségek a piacon nagy valószínűséggel az ez eladást megelőző 24 órában kerültek betakarításra. Ez nem csak a frissességére van hatással, hanem a beltartalmára is, hiszen az idő múlásával ezen élelmiszerek táplálkozási értéke csökken.
3. A helyi élelmiszernek jobb az íze. Kóstolj meg egy kerti paradicsomot, frissen a növényről letépve és egy importot a boltból. Érezhető a különbség!
4. A helyi zöldségek, gyümölcsök tovább érnek. Mivel ezek a termékek helyben kerülnek értékesítésre nem kell elviselniük a hosszú hajóutat, a szállítás gyötrelmeit és a hosszú hűtőházi tárolást. Ezért nem kell, hogy éretlenül szüreteljék be őket.
5. A helyi termékek fogyasztása kevésbé szennyezi a környezetet. Annak köszönhetően, hogy a helyi termék lényegesen kevesebbet utazik (általában max. 60 km-t), a fogyasztásuk jelentősen csökkenti a környezet terhelését. Sajnos nagyon import biotermék szállítása során bekövetkező környezetszennyezés gyakran nagyobb mérvű, mint az az előny, amit az ökológiai termesztés során a gazda megtakarít…
6. A helyi élelmiszer segít minket az évszakokkal harmóniában élni. Az évszakoknak megfelelő zöldségek és gyümölcsök fogyasztása hozzásegít minket ahhoz, hogy átélve ezt a harmóniát akkor fogyasszuk a ezeket, amikor a legjobb ízűek, legnagyobb mennyiségben kaphatóak és a legolcsóbbak.
7. Minden helyi termékhez tartozik egy helyi történet is. A piaci árusok, a helyi zöldség és gyümölcstermesztők, állattartók és élelmiszer feldolgozók mind-mind rendelkeznek egy saját, családi (siker)történettel. Különösen igaz ez akkor, ha az előállítás során a hagyományos családi recepteket, módszereket alkalmazzák. Azzal hogy megvesszük ezeket a termékeket, a történet részeseivé válunk.
8. A helyi élelmiszer kevesebb vegyszermaradványt tartalmaznak. Azzal, hogy kevesebbet kell az élelmiszereket szállítani, nincs szükség jelentős tartósításra. A helyi termékkel kapcsolatos probléma esetén a helyi termelő gyorsabban, hatékonyabban felelősségre vonható. A termelőnek pedig érdeke a minőségi termék, hiszen gyakran a saját becsülete, az arca, az a brand, amit értékesít.
9. A helyi termékek értékesítése hozzájárul a diverzitáshoz. Azzal, hogy nem kell a termelőnek jól tárolható, jól szállítható, magas profittal kecsegtető nagyipari fajtákat termeszteni, megmaradhatnak olyan ősi hazai fajták, melyek termesztése egyre inkább a feledésbe merül.
10. Helyi termékek vásárlásával a saját környezetünket támogatjuk. Azzal hogy a helyi termékek mellett tesszük le a voksunkat hozzájárulunk ahhoz, hogy a településünk, a kistérségünk, vagy a régió gazdaságilag fejlődjön, életképes, élhető és sikeres maradjon.
+1. Egységes Helyi Termék Védjegy - Önökért!
Kialakítás alatt van az egységes Helyi Termék Védjegy, mely felkerülhet a településeken helyi alapanyagokból, helyi munkaerővel előállított termékekre, így aki azokat a boltban leemeli a polcról, eldöntheti, hogy vásárláskor előnyben részesíti-e a helyi vagy térségi terméket. Ezt a védjegyet az általunk elképzelt termékszövetségek adják ki, és az önkormányzatok felügyelik egy minőségbiztosítási rendszer alapján.
Parádfürdőn tartották meg a Pünkösdi Palóc Piacot
Ha egy kicsit késve is de legalább utólag is bemutatjuk a Pünkösdi Palóc Piacot, a Palóc Kézműves Kirakodóvásártamelynek minden évben nagy visszhangja van !
Modern telep, jó alapanyag a siker kulcsa
2012.05.27. magyarhirlap.hu
Évente mintegy kétmillió csirkét nevelnek majd a tegnap átadott korszerű baromfitelepen, a Csongrád megyei Faragó-tanyán. Fazekas Sándor tárcavezető szerint az ilyen beruházások segítik, hogy helyreálljon az állattenyésztés és növénytermesztés egyensúlya Magyarországon.
Az állattartó telepek korszerűsítésére 46,2 milliárd forintot különített el a minisztérium.
Az ország egyik legjelentősebb beruházásának nevezte a Csongrád megyei Felgyő és Csanytelek között 1,7 milliárd forintból elkészült baromfitelepet Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. A korábban szarvasmarha-tenyésztésnek otthont adó Faragó-tanyán most tíz, egyenként 1680 négyzetméter alapterületű ólat létesítettek, amelyek egyszerre 352 ezer broilercsirke nevelésére alkalmasak. A beruházás megvalósításához 710 millió forintos állami támogatást nyert el a Hungerit Zrt. A korszerűsített telepen évente hat turnusban kétmillió csirkét nevelnek.
„Az ehhez hasonló beruházások segítik, hogy megvalósítsuk a nemzeti vidékstratégiában kitűzött célokat, s azt, hogy helyreálljon az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya Magyarországon. Az állattartó telepek korszerűsítésére 46,2 milliárd forintot különített el a minisztérium, összesen 338 beruházás valósulhat meg országszerte” – jelentette ki Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Úgy fogalmazott, hogy 2012-ben is számos, az állattenyésztést segítő támogatást hirdetnek meg, emellett több hitelprogrammal is segítik a vállalkozókat.
„A gazdaságfejlesztési operatív támogatásokkal és a vágópontok átszervezésével a helyi feldolgozást ösztönözzük. Támogatjuk a helyi gazdákat abban, hogy vállalkozzanak, beruházzanak, amivel a hazai és a külföldi piacon is minőségi termékeket tudnak előállítani” – tette hozzá a tárcavezető. Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója felidézte: a most átadott létesítmény hét évvel ezelőtt csupán egy romos épület volt, ma pedig az ország egyik legnagyobb baromfitelepe.
„Fontos, hogy kiváló minőségű termékekkel lépjünk piacra, ehhez mások mellett három dologra van szükségünk. Modern telepre, magyar alapanyagokra és jól képzett hazai munkaerőre” – hangsúlyozta Magyar József.
Fazekas Sándor az avatás után helyi családi gazdálkodóknak és a Felgyő-Kev Baromfitenyésztő, Takarmánygyártó és Forgalmazó Kft. ügyvezetőjének adott át állami földterületekre vonatkozó haszonbérleti szerződéseket. Bali Zoltán őstermelő 26,5 hektárnyi területet, Kotogány Árpád családi gazdálkodó pedig 25 hektárt nyert a Nemzeti Földalapkezelő pályázatán.
--------------------------------------------------------------------------------
Román aggodalom
Dacian Ciolos, az EU agrárbiztosa támogatná, hogy Magyarországhoz hasonlóan Románia is meghosszabbítsa a külföldiek földvásárlási tilalmát. Romániában 2014. január elsején jár le a moratórium. Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszter ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Romániának nem áll módjában meghosszabbítani a tilalmat, mert az uniós szerződésébe nem építették be ezt a lehetőséget. (MTI) Szarvas Szilveszter
2012 a Szövetkezetek Nemzetközi Éve
http://www.kormany.hu/hu/videkfejlesztesi-miniszterium/elelmiszerlanc-felugyeletert-es-agrar-szakigazgatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/2012-a-szovetkezetek-nemzetkozi-eve
2012. május 30.
A mezőgazdasági és élelmiszeripari szövetkezetek fejlődése különösen fontos Magyarország számára, hiszen az ország jelentős méretű és kiváló minőségű termőterületekkel rendelkezik, ahol a termelés évezredes hagyományokra tekint vissza – fogalmazott beszédében Kardeván Endre a Szövetkezetek Nemzetközi Éve alkalmából szervezett rendezvényen a római FAO központban.
A Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára José Graziano da Silva, az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) főigazgatójának meghívására vett részt a nemzetközi találkozón. A rendezvényen a meghívottak a FAO és a szövetkezetek, valamint a termelő szervezetek kapcsolatáról, és a nemzetközi szervezet éhezés elleni küzdelemben vállalt szerepéről tárgyaltak. A FAO főigazgatója bejelentette, hogy a FAO szervezetén belül újraindítják a ’80-as években megszüntetett szövetkezeti osztályt.
Kardeván Endre államtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány az Európai Unió által nyújtott támogatási lehetőségeket is kihasználva ösztönzi a termelői szerveződések megalakulását és megerősödését. Ezek a szövetkezetek a legsebezhetőbb kistermelőket fogják össze. Az Európai Unió az új Közös Agrárpolitika kidolgozásakor, valamint a 2020-ig szóló Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia támogatási rendszerén keresztül is szorgalmazza a termelői együttműködések és szövetkezetek megerősítését és további térnyerését. A segítséggel a szövetkezetek és a részvételükkel felépülő értékesítési rendszerek a hazai és nemzetközi piac meghatározó szereplőivé válhatnak és sikeresek lehetnek az egységes minőséget követelő, biztonságos élelmiszer- és alapanyag-kereskedelemben is. Ezzel lehetővé teszik, hogy a magas feldolgozottsági szintet, nagy mennyiséget és nemzetközi tapasztalatokat igénylő piacokat is meghódítsák termékeikkel azok a magyar kistermelők, akik egyedül nem tudnának helytállni a nemzetközi megmérettetésben.
A Szövetkezetek Nemzetközi Évéhez kapcsolódóan Fazekas Sándor miniszter meghívására a 27 tagállamot tömörítő, legjelentősebb európai gazdaszervezet, a COPA-COGECA, 2012. október 1-3. között Budapesten tartja éves kongresszusát. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)
Új elbánásban részesülhet a selyemkóró
LM Forrás: MTI 2012. május 24.,
A vidékfejlesztési tárca megfontolja a selyemkóróval kapcsolatos jogi szabályozás módosításának lehetőségét a gazdák, a méhészek és a természetvédelem érdekeit egyeztetve, a kötelező védekezés előírása mellett – olvasható egyebek mellett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írásbeli válaszában az Országgyűlés honlapján.
Font Sándor (Fidesz), az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke azt kérdezte a tárca vezetőjétől, hogy lekerülhet-e az invazív (agresszívan terjedő) növények listájáról az észak-amerikai eredetű selyemkóró. A jelenlegi jogszabályi előírással ugyanis a selyemkóró a parlagfűvel azonos elbánási kategóriába került, holott összehasonlíthatatlanul nagyobb hozamértéke van, nem allergén, és az olyan években – mint az idei is –, amikor a tavaszi fagy teljesen megsemmisítette az akácvirágzást, egyedüli, nagy mézhozam pótlásra alkalmas növény – írta Font Sándor. Megjegyezte azt is: ahhoz, hogy Magyarország ne veszítsen mézpiaci dominanciájából, szükség lenne a selyemkóró mézalapjára is.
A miniszter válaszában emlékeztetett rá, hogy a selyemkóró – a parlagfűhöz hasonlóan – napjaink egyik legveszélyesebb inváziós gyomnövénye. Így felszaporodásával és gyors terjedésével veszélyezteti a természetes életközösségek ökológiai egyensúlyát, a mezőgazdasági területeken pedig súlyos terméskiesést okoz. A méhek pedig a selyemkóróról mézet gyűjtve, a selyemkóró virágainak megtermékenyítésével annak felszaporodását segítik.
A fajra vonatkozó ismeretek alapján jóval több érv támasztja alá a selyemkóró inváziós növények listáján való megtartását, mint a levételét. Fazekas Sándor ugyanakkor jelzi, a tárca nem zárkózik el a jogi szabályozás felülvizsgálatától.
Kevés akácméz lesz idén
TT Forrás: MTI 2012. május 29.,
A kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál jóval kevesebb akácmézet gyűjtöttek a méhek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – közölte az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) térségi szaktanácsadója kedden az MTI-vel.
Kovács Csaba elmondta: a méhcsaládonkénti átlag akácméztermés mindössze 3-8 kilogramm közötti, az előzetesen becsült 15-20 kilogrammal szemben. Hozzátette, hogy tavaly 25-30 kilogramm közötti volt az átlag, így a mostani helyzet – ahogy fogalmazott – „nagyon elkeserítő, még az öreg méhészek sem emlékeznek ilyen rossz akácvirágzásra”.
Az MNO korábban beszámolt róla; 30-40 százalékkal emelkedni fog idén az akácméz ára, mert a fák virágainak nagy része elfagyott. Szakemberek szerint a szokásos évi 10 ezer tonna akácméz helyett idén alig 2-3 ezer tonna várható.
A méhészeti szaktanácsadó tájékoztatása szerint az áprilisi fagy után az időjárás nagyon kedvezőtlenül alakult a méhészek számára Szabolcsban. A fagy utáni hirtelen meleg miatt korán, május 7-én kezdődött az akácvirágzás, amikorra a méhcsaládok még nem érték el a megfelelő fejlettségi szintet.
Az első virágok megjelenését követően mindössze öt napig, május 12-ig tartott egy kisebb gyűjtési szakasz, napi 1-1,5 kilogramm méz került a kaptárakba. Utána viszont jött a lehűlés sok esővel, s a méz inkább fogyott az akácosokba kitelepített méhcsaládoknál.
Kovács Csaba hangsúlyozta: a kedvezőtlen időjárásban a kevésbé fagyott, maradék, úgynevezett „elsővirágzásnak” hamar vége szakadt, a méhészek csak a sarjvirágzástól remélhettek nektárhozamot. A sarj akácvirágfürtök – folytatta a szakember – viszont nagy csalódást okoztak, mert nem volt mérhető mézhozamuk.
Tájékoztatása alapján a szabolcsi méhészek egy része nem tudott akácmézet pergetni, s korábban rossz volt a méztermés a repcetáblákon is. A repce több helyen ki sem kelt az őszi csapadékhiány miatt, ahol pedig volt virágzás, ott a kedvezőtlen időjárás akadályozta a mézgyűjtést. Átlagban mindössze 3-4 kilogrammos lett a repceméz, de tisztán az is kevés méhésznek van, inkább vegyesen, a fűzről és a gyümölcsfákról gyűjtöttekkel együtt pergették a mézmennyiséget.
A szaktanácsadó megemlítette: a 3-8 kilogramm közötti átlag akácméztermésnél többet csak azok a méhészek értek el, akiknek kellően népes méhcsaládjaik vannak és oda települtek ki az öt napig tartó„ elsővirágzás” időszakában, ahol az áprilisi fagy csak kismértékben károsította az akácerdőket.
Szabolcsban az országos méhészeti egyesületnek 1570 tagja van, s rajtuk kívül még 80-130 között van azok száma, akik méhészettel foglalkoznak, de nem tartoznak a szervezethez. A méhcsaládok számát 90 ezerre becsülik a megyében.
2012. május 17., csütörtök
Hiánycikk a pocsolya
2012. MÁJUS 16., szerző: Valló László
Szomjaznak a madarak, különösen a városokban élők! Ezért narancsfokú riasztást adott ki tagjainak és minden madárbarátnak a Magyar Madártani Egyesület. Noha a hét eleji csapadék enyhített a helyzeten, annyi korántsem esett, hogy tartósan tócsák képződjenek a kátyúkban, mélyedésekben, ami pedig alapanyagot szolgáltatna a fecskék sárfészkeihez.
S mivel hiánycikk a sár, a füsti- és a molnárfecskék nem tatarozzák régi lakásaikat, némelyek pedig végképp lemondanak arról, hogy újat építsenek. Vagy ha mégis belevágnak, építési vállalkozásuk hosszú kilométerek megtételét követeli, s nagy energiá¬kat emészt föl a májusi aszályban.
Mit tehetünk értük, honnan vegyünk nekik sarat? A megoldás egyszerű: létesítsünk számukra mesterséges sárgyűjtő helyet. Ehhez elegendő egy nagyobb, kimustrált tepsi vagy egy keskeny peremű műanyag lap, amit megtöltünk agyagos földdel, s állandóan nedvesen tartunk. Úgy helyezzük el a kertben, hogy jól látható legyen. Ha a környékbeli fecskék fölfedezik, újult erővel fognak az otthonteremtéshez. Ezekben a nehéz időkben nagy szolgálatot tesznek a mesterséges fecskefészkek is, melyek kihelyezésével tehermentesíthetjük a madarakat a tatarozás, építés most túlságosan is fáradságos munkájától.
A víz hiánya – amellett, hogy a fiókáikat etető madárszülők helyzetét nehezíti – próbára teszi a világ fölfedezésére induló, a fészket frissen elhagyó kis szárnyasokat is. Gyenge szárnyaikon olykor erőn felüli távolságot kellene megtenniük, hogy éltető vízhez jussanak. Rájuk gondova helyezzünk el itatót a kertben, aminek legegyszerűbb és legolcsóbb változata a kertészeti árudákban beszerezhető műanyag virágalátét (ami legalább 40 centi átmérőjű és 5-7 centis peremmagasságú). Ennek vize nemcsak a madarak szomját oltja, de a sünök és a gyíkok számára is életmentő lehet, amelyek szintén szenvednek a szárazságtól.
Elegáns évelők - Borzas tollas
2012. MÁJUS 12., szerző: Kovács Réka
Míg az angolok tökélyre fejlesztették, nálunk méltatlanul a háttérbe szorulnak az évelők. Való igaz, hogy nem vetekedhetnek az egynyáriak virágágyának színpompájával, de kecses eleganciájukkal, természetes megjelenésükkel különleges látványt nyújtanak.
A folyton virágzó ágyások mítosza a mai napig tartja magát: mindenki arra vágyik, hogy állandóan „virágozzon valami”. Ez azonban amellett, hogy aránytalanul megnöveli a telepítés és fenntartás költségeit, látványban sosem lesz igazán kielégítő. Szerencsésebb, ha úgynevezett „virágzási csúcsokat” jelölünk ki: így lehetnek tavaszi, nyári és kora őszi évelőágyaink, amikor többféle növény virágzik egyszerre. Az évelők többsége csak néhány hétig virít, ezért ne tegyük őket kiemelt helyekre; ahol tartósan látványos hatásra van szükség, ott egynyáriakat alkalmazzunk.
Mivel az évelők sokkal lágyabb, természetesebb megjelenésűek, mint az egynyáriak, ezért a kertben a pihenőhelyek környékén, a kerti utak, házfalak, kerítések mentén mutatnak a legszebben. Az ágyak kialakításánál fontos a talaj jó előkészítése. Ássuk föl 30 centi mélyen, tisztítsuk meg a gyomoktól, gyökérmaradványoktól, majd töltsük föl szerves trágyával. A fenntartás során a rendszeres öntözés és kapálás mellett ne felejtsük el leszedni az elszáradt virágfejeket – ezzel másodvirágzásra sarkallhatjuk a növényeket. Az évelőágyak sem tartanak azonban örökké. Legszebb formájukat az ültetés utáni 2-4 évvel érik el, de 5-6 éves korukra úgy besűrűsödnek, hogy érdemes a túlburjánzott fajokat megritkítani, a kipusztultakat pótolni.
Az évelőágyi növények kiválasztásakor hasznos több mindenre is figyelnünk. (Ábránkon egy intim kerti sarkot mutatunk be a pad körüli növényegyüttessel.) Így legyenek hangsúlyos, magas növények, amelyek kiemelkednek az ágyból, ezeket kisebb csoportokba ültessük (lila csillagfürt, fehér kerti szarkaláb, tollbuga). A nagyobb foltokba olyan hosszan virágzók kerüljenek, amelyek többször ismétlődve megadják az ágyás alapkarakterét (bőrlevél, árnyliliom, gólyaorr, zsálya, kúpvirág, levendula, őszirózsa, keserűfű, tollborzfű). Üde színfoltként elvétve megjelenhetnek rövidebb ideig virító évelők is (harangláb, pázsitviola, harangvirág). Az ágyás előterébe és a kihagyott részekre pedig alacsony termetű vagy levelével díszítő növényeket válasszunk (mint az árnyliliom, az üröm, a tűzeső, a lángvirág).
BORZAS TOLLAS. Ha igazán különlegesre vágyunk, ültessünk tollborzfüvet (Penni¬setum alope¬curoides), aminek nem csak a neve, de megjelenése is vidám. Jó szerkezetű, rendszeresen öntözött talajba, egyesével vagy kisebb csoportban évelőágyakba és épületek mentén ültetve, megkapó hatást érhetünk el vele.
2012. május 13., vasárnap
Felavatták a pécskai bivalyfarmot
http://www.nyugatijelen.com/jelenido/felavattak_a_pecskai_bivalyfarmot.php
Irházi János
A pécskai bivalyfarm
Irházi János
Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között, Antal Péter polgármester, Miodrag Stanoiov alpolgármester és dr. Lovas Loránd, a Pécskai Natura Környezetvédő Egyesület elnöke, projektmenedzser felavatták az uniós forrásból épített bivalyfarmot.
Ennek fő célja, hogy a Maros Ártér Természetvédelmi Park területén, a hozott tíz bivaly legeltetésének köszönhetően újraéledjenek az őshonos növények. A farmon felépült egy istálló, egy ház az állatgondozó és az állategészségügyi rendelő számára, egy kilátó, ahonnan bárki megtekintheti a bivalyokat.
Másik fontos cél, hogy a helyi vagy idelátogató iskolák nyílt órákat tarthassanak a farmon.
Az uniós pályázatot Pécska Mórahalommal közösen – ott már korábban megépült a farm, ők további fejlesztésre kértek most forrásokat – nyújtotta be, a két város összesen 623 ezer eurót kapott, ebből 195 180 a pécskai önkormányzat része, a Natura szelete pedig közel 29 ezer euró, ők a telep felszerelését vállalták.
Méhészek jelentkezését várják
2012. április 27.,
A Békés Megyei Méhészek Egyesülete Arad megyei méhészpartnereket keres határon átívelő EU-pályázatban való részvételre. Az érdeklődők sürgős jelentkezését várják az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületénél.
Bővebb tájékoztatóval szolgálnak a 0741/611-094-es telefonszámon.
Mesteri cím a tojásíró asszonynak
http://www.szekelyhon.ro/magazin/mesteri-cim-a-tojasiro-asszonynak
Újabb mesterrel gazdagodott Gyergyó-vidék kézműveseinek tábora: a csomafalvi Fehér Gizella hímes tojásaival nyerte el a budapesti Hagyományok Házának kitüntetését. A minősítésről szóló okiratot a nyári Táltos Kézműves Táborban veheti át Szárhegyen.
Pethő Melánia | 2012.05.09.
Újabb mesterrel gazdagodott Gyergyó-vidék kézműveseinek tábora: a csomafalvi Fehér Gizella hímes tojásaival nyerte el a budapesti Hagyományok Házának kitüntetését. A minősítésről szóló okiratot a nyári Táltos Kézműves Táborban veheti át Szárhegyen.
A népművészeti alkotóházban berendezett tojásmúzeum anyagának jelentős része is Fehér Gizella keze alól került ki
Fehér Gizella neve nem ismeretlen a gyergyói kézművesek, hagyományápolók körében, hisz a csomafalvi asszony, mindenki Gizi nénije, az egyike azon keveseknek, akik nem engedték feledésbe veszni a tojásírás hagyományát. Mindamellett, hogy évről évre elhivatottan rója a húsvéti tojásra a különböző tájegységek jelképeit, egyik „mozgatórugója” a hagyomány újraélesztésének, továbbörökítésének Gyergyó vidékén.
Elismerést eddig a rengeteg megrendelés, a hozzáértők értékelő szavai jelentettek számára, a közelmúltban azonban a budapesti Hagyományok Háza kitüntetését, a mesteri címet nyerte el. „A minősítésnek egyelőre nincs gyakorlati haszna. Lelki kielégülést jelent számomra” – nyilatkozta Gizi néni. A jó hír közlésére összehívott sajtótájékoztatón elmondta, a mesteri cím megszerzése nem ment egyik napról a másikra, három éven át, évente kétszer kellett munkákat eljuttatni a Kárpát-medencei néphagyomány ápolására és továbbéltetésére létrehozott nemzeti intézményhez. Ez idő alatt gyergyói, gyimesi, dél-erdélyi és bukovinai motívumokkal megírt hímes tojásokat küldött zsűrizésre, összesen 40 darabot. „Drukkoltam, hogy mi lesz az eredmény, úgy értesültem, hogy az értékelő bizottság tagjai egyöntetűen arra szavaztak, hogy megérdemlem a mesteri címet. Ennek csak örvendeni lehet” – nyilatkozott a kitüntetett.
A minősítés megszerzése tehát többéves folyamat, a mesterré válás azonban nem a zsűrizésre való felkészüléssel kezdődött. „Én beleszülettem a tojásírásba. Édesanyámtól tanultam, ő pedig a nagynénjétől. Benne volt családunk gyökereibe ez a hagyomány” – mesélt a tojásíráshoz fűződő vonzalmáról Gizi néni. Összeszámolta: idén húsvét előtt több mint 600 darab tojást írt meg, de ez a szám a nyári Táltos Kézműves Táborban akár az ezret is meghaladhatja. Nem bánja, sőt alig várja, hogy a kesicét húsvét után is kezébe vegye, hisz – mint mondja – az ünnep elteltével hiányzik a megpihenést is jelentő foglalkozás. „Alig várom, hogy elteljen karácsony, vízkereszt. Ilyenkor már csak az a vágyam, hogy végre leülhessek, s írjam a tojáshímeket. Szabályszerűen megnyugtat. Az ünnep elteltével pedig hiányérzetem van. Sokszor olyan szívesen leülnék egy kicsit megpihenni” – mondja. Elárulta, különös gondot fordít arra, hogy az egyes minták milyen nagyságú, formájú tojásra „kívánkoznak”, s véletlenül sem találtatja egyetlen tojáson a különböző tájegységek motívumait. Kedvence is van: a természet megújhodását jelképező pásztorkupát írja a legszívesebben.
Fehér Gizella mesteri kitüntetését, illetve a mesteri cím megszerzéséhez vezető munkásságát Kisné Portik Irén néprajzkutató elismerő szavakkal méltányolta. „A kézműves mesterek tábora egy olyan személlyel gazdagodott, aki Gyergyó nevét halhatatlanná teszi a kézműves világban – fogalmazott Kisné.
LEADER program: pályázati lehetőségek Felső-Háromszéken
2012.05.12.
Az Angustia Egyesület 2010-ben alakult Almás, Bereck, Csernáton, Esztelnek, Gelence, Kézdiszentkereszt, Lemhény, Ozsdola, Torja, Szentkatolna, Kézdiszentlélek és Zabola községek polgármesteri hivatalai, valamint a községekben működő magán cégek és civil szervezetek összefogásával, partnerségben Kovászna Megye Tanácsával.
Az egyesület elnöke Varga Attila és a székhelye az Esztelneki Polgármesteri Hivatal épületében van. Az egyesület célja, hogy a LEADER programon keresztül hozzájáruljon az említett községek területein különböző vidékfejlesztési projektek köztámogatásához és megvalósulásához.
Az ANGUSTIA Helyi Akciócsoport 2012 május 10-én az alábbi 4 pályázati kiírást jelentette meg:
a. 41-121 Intézkedés: „Mezőgazdasági egységek korszerűsítése” (egy pályázat támogatott értéke legkevesebb 5.000 Euro és legtöbb 51.417 Euro között lehet).
b. 41-123 Intézkedés: „Mezőgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése” (egy pályázat támogatott értéke legkevesebb 5.000 Euro és legtöbb 43.118 Euro között lehet)
c. 41-312 Intézkedés: „Támogatás mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére” ( egy pályázat támogatott értéke legkevesebb 5.000 Euro és legtöbb 15.987 Euro között lehet)
d. 41-322 Intézkedés: „Falvak felújítása, fejlesztése, gazdasági és lakossági alapszolgáltatások javítása és a vidéki örökség értékesítése”(egy pályázat támogatott értéke legkevesebb 5.000 Euro és legtöbb 15.987 Euro között lehet)
Az adott intézkedések keretén belül 2012 május 10. – június 25. között lehet benyújtani pályázatokat az egyesület székhelyén.
További információért tanulmányozza a pályázat útmutatóját, a www.angustia.ro és www.apdrp.ro honlapokat, vagy keresse az Angustia Helyi Akciócsoport technikai részlegét: Esztelnek, 167 szám, galangustia@gmail.com, tel. 0267-366670, fax: 0267-366680.
2012. május 10., csütörtök
Égbe szöknek a gyümölcsárak – van, ahol szinte minden elfagyott
Forrás: MTI | 2012. május 10.
A Fejér megyei gyümölcsösök csaknem fele szenvedett fagykárt, van olyan terület, ahol 90 százalékos a kár.
A Fejér megyei gyümölcsültetvények csaknem fele károsodott az áprilisi fagyok során; a megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságához eddig 120 termelőtől 1035 hektárra érkezett kárbejelentés - mondta el az igazgatóság vezetője az MTI-nek csütörtökön.
Czetnerné Kócsa Márta tájékoztatása szerint a bejelentések alapján a kár mértéke 50-90 százalék között van. Legjelentősebben a korai meggy, cseresznye, kajszi- és őszibarackfajták károsodtak, s szinte teljesen elfagyott a szamóca első virágzása. Ugyanakkor az eddigi jelzések szerint a szőlőültetvényeket nem vagy csak kis mértékben károsították az április 9-10-iki hajnali fagyok.
A szántóföldi kultúrák egyaránt megsínylették a téli fagyot és az aszályos időjárást: eddig 40 termelő 2400 hektárra jelentett be erről a területről károsodást.
A földművelésügyi igazgatóság folyamatosan végzi a kárbejelentéseket követő helyszíni szemléket, az ellenőrzés alkalmából minden esetben jegyzőkönyvet vesznek fel.
Isten hozta a Góbé Közösségi Kedvezménykártya honlapjára
http://www.gobecard.info/magyar/
A kedvezmény kedvezménye
A Góbé Kártya egy közösségi kedvezménykártya. Vele különböző termékeket vásárolhat, szolgáltatásokat vehet igénybe kedvezménnyel. Jelenleg már 50 cég társult. Ezek, tevékenységük, cégük bemutatója a GóbéKártya honlapjának a bal oldalán tekinthető meg. A cégnévre kattintva megnyilik a cég bemutatóoldala ahol megtekintheti, hogy a társult cég milyen termékekre, melyik szolgáltatásra mekkora kedvezményt adnak.
Mindegyik kártyán egyedi kód van, de át, kölcsön adható.
A Góbé Kártya elfogadóhelyein ki van téve a kártya logója.
Ezen a honlapon kívül, a társult cégeknél ki van függesztve a plakát az elfogadóhelyekkel és a 0365 88 24 58 telefonszámon is lehet tájékozódni az elfogadóhelyekről.
A kedvezmény kedvezménye
A Góbé Kártya egy közösségi kedvezménykártya. Vele különböző termékeket vásárolhat, szolgáltatásokat vehet igénybe kedvezménnyel. Jelenleg már 50 cég társult. Ezek, tevékenységük, cégük bemutatója a GóbéKártya honlapjának a bal oldalán tekinthető meg. A cégnévre kattintva megnyilik a cég bemutatóoldala ahol megtekintheti, hogy a társult cég milyen termékekre, melyik szolgáltatásra mekkora kedvezményt adnak.
Mindegyik kártyán egyedi kód van, de át, kölcsön adható.
A Góbé Kártya elfogadóhelyein ki van téve a kártya logója.
Ezen a honlapon kívül, a társult cégeknél ki van függesztve a plakát az elfogadóhelyekkel és a 0365 88 24 58 telefonszámon is lehet tájékozódni az elfogadóhelyekről.
2012. május 9., szerda
Igyunk almalevet Udvarhelyszék egészségére
Írta: Lázár Emese
2012. május 09.
Egy pohár almalevet felhajtani nem csak egészséges, de az udvarhelyszéki gazdáknak is hasznára válik – a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány új projekttel rukkolt elő.
Eddig csak a helyi közösség támogatására összpontosítottak, de a májustól szeptemberig tartó projekt révén az udvarhelyszéki gazdák kerülnek a SZKA fókuszába. A Közösségi Alapítvány és a Székelygyümölcs Egyesület úgy határoztak, a farkaslaki feldolgozóban előállított almalevet vetik be azért, hogy vidéki ötleteket, közösségi kezdeményezéseket támogathassák – tudatta Csáki Rozália, az alapítvány elnöke.
A román és magyar nyelven is reklámozott Igyon almalevet Udvarhelyszékért! program kivitelezésében kulcsszerepet szántak a helyi és környékbeli vendéglátóknak is, akiket partnerként vontak be a terv kivitelezésébe, így például a Gondűző Éttermet is.
A projekt lényege, hogy a Gondűző, illetve a Határpatak Panzióban elfogyasztott almalé árának egy kis százaléka a vidéki ötleteket segítő pénzalapba vándorol. Ez annyit tesz, hogy minden pohár gyümölcslé árából 80 banit adakozik a fogyasztó, aki egy tombolafüzetet kap jutalmul. Ebbe a füzetecskébe ragaszthatja bele a minden pohár nedű után járó matricát, szám szerint tízet. Amikor kigyűltek a matricák, a füzetet a Gondűzőben és a Határpatak Panzióban levő gyűjtődobozokba kell beledobni.
A marticákkal teleragasztott és személyi adatokkal kitöltött füzetecskék egy sorsoláson vesznek részt. A szerencsések három, a projektet támogató OTP Bank által felajánlott 500 lej értékű bankkártya egyikét nyerik meg.
Kolozsvárra jön a Gazdaélet
2012. május 08. Olvasta 106 felhasználó.
Lapbemutatóra és sajtkóstolóval ízesített kötetlen beszélgetésre hívja az aktív gazdákat – és a még nem gazdákat – a tavaly novembertől havonta megjelenő Gazdaélet országos agrármagazin. Az eseménynek a Minerva Művelődési Egyesület Cs. Gyimesi Éva terme (Kolozsvár, Napoca – Jókai – u. 16. szám, I. emelet) ad otthont 2012. május 9-én 16 órától.
A Székelyudvarhelyen megjelenő kiadvány szerkesztői nemcsak a nagygazdákat igyekeznek megszólítani a Székelyföldtől kezdve a Barcaságon keresztül a Partium sarkáig, hanem azokat az akár hétvégenként kedvtelésből veteményező városiakat vagy hobbikertészeket is, akik számára nem idegen a kerti szerszám és a termőföld, és nyitottak a szakemberek tanácsaira vagy az újdonságokra. A riportok, interjúk vagy tematikus összeállítások mellett az olvasók havi rendszerességgel értesülhetnek az aktuális pályázati kiírásokról, a mezőgazdasági támogatásokról, továbbá kertészmérnök, állatorvos, biológus és más agrárszakemberek adnak tanácsot aktuális kérdésekről. „Úgy véljük, nincs veszve a mezőgazdaság, még ha sok gazda nehéznek vagy akár értelmetlennek is látja azt gyakorolni. Pozitív példákkal, sikeres gazdák bemutatásával igyekszünk visszaadni a reményt a vidéki embereknek és újra meggyőzni őket arról, hogy igenis van jövője a mezőgazdaságnak” – állítja Daczó Dénes, a Gazdaélet főszerkesztője.
Az agrármagazinra a www.gazdaelet.ro internetes címen vagy a 0743-879399-es telefonszámon lehet előfizetni, 3, 6, és 12 hónapra.
Határokon átnyúló agrár-üzleti program
A HANGYA vezetősége immár több éve hangoztatja, hogy az erdélyi és az anyaországi mezőgazdasági együttműködés mindkét részen magas hozamot sejtet. Az alább bemutatott közöspályázat sikeressége rövíd időn belül megmutatja, hogy ez az álláspont nem csak elvi hanem gyakorlati jelentőséggel bír.
Eleve meg kellett volna gondolni a Darányi TERV esetében is , hogy a hasonló feltételekkel rendelkező vidékeket nem lenne szabad egy határmesgye mentén elválasztani és az együttműködési lehetőségeken "átnézni" Fájó, hogy alig hagyjuk el a határt nyugat felé haladva a területek rendesen megműveltek, terméstől roskadozóak...
Eleve meg kellett volna gondolni a Darányi TERV esetében is , hogy a hasonló feltételekkel rendelkező vidékeket nem lenne szabad egy határmesgye mentén elválasztani és az együttműködési lehetőségeken "átnézni" Fájó, hogy alig hagyjuk el a határt nyugat felé haladva a területek rendesen megműveltek, terméstől roskadozóak...
2012.05.08.
Határokon átnyúló mezőgazdasági és agrár-üzleti infrastruktúra fejlesztésére dolgozott ki közös pályázatot a magyar oldalon Gyula és Újkígyós, a román oldalon pedig Nagyzerind és Zimándújfalu.
A beruházás teljes összege támogatással együtt 1,245 milliárd forint, a gyulai projekt költsége 436,8 millió forint, az újkígyósi beruházásé 425 millió forint, a programhoz csatlakozó két romániai településen a fejlesztések összege 384 millió forint. A projekt keretében Gyulán többfunkciós állatvásártér, Újkígyóson zöldségfeldolgozó és hűtőtároló, az Arad melletti Zimándújfalun hűtőüzem, Nagyzerinden gabonatározó épül.
Vg.hu/MTI
2012. május 8., kedd
Bacon nem ugródeszka
2012. május 8.,
Farkas István: A télen faragtam... A szerző felvétele
Érdeklődtünk, hogy él-e Nagybaconban faragó ember. Kellett lennie, mert valamikor tele volt a temető faragott fejfákkal – felelték.
Most is van kettő, szépen faragnak, de a hírnevük lassan terjed, mert Bacon nem ugródeszka! Kinn laknak a Kenderesben, keresse meg őket – biztattak az öregek. Bardocz Istvánt, az árkosi múzeumkapu készítőjét már bemutattuk olvasóinknak. Szomszédjáról, Farkas Istvánról már csak azért is szólnunk kell, mert türelemmel faragott, finom kidolgozású miniatűr domborművei egyedinek számítanak.
Farkas István 35 éves, két kislány édesapja. Fiatalon nősült. Nem nevezi magát népművésznek, még csak faragómesternek sem, egyszerűen olyan embernek, aki egyfajta belső kényszerből úgy érezte, hogy tudna fából valami szemnek tetszőt, szépet alkotni-faragni. Amikor családjának eredete felől érdeklődtünk, azt mondta, hogy baconi, és a szülői házban rendezett be magának kis műhelyt. Ennyi erővel mondhatott volna uzonkait is és gyimesit is, mert édesapja az Úz völgyében született, s Uzonkafürdőre nősült. Édesanyja gyimesközéploki, az első generációval jöttek Uzonkára. Így hát Farkas István igazából nagybaconi csángó magyar fiatalember.
– A fiatalnak is van életútja. Meséljen.
– Én egy kicsit eltévedt vagyok, mert Baróton végeztem szakiskolát, de szabász-varrás mesterséget tanultam, amit soha nem űztem. Itthon édesapámnak volt egy kis műhelye, szekereket készített. Nekem természetes volt a fával való foglalkozás, indíttatást éreztem iránta. S mert közöm volt a fához, elmentem fiatalon Magyarországra szerencsét próbálni. Ott is fával dolgoztam, asztalosműhelyekben, de itthon is dolgoztam asztalosként a faluban. Gondoltam, megpróbálok itthon dolgozni. Ismeretség által került is valami kapcsolat: lépcsőket-lépcsőkorlátokat gyártok egy predeáli megrendelőnek, jelenleg is egy többcsillagos szállodának dolgozom, lépcsőket, tornácokat, teraszokat, filagóriákat készítek, sok benne az esztergályos munka. Egyedibb dolgok. Ajtónak-ablaknak csak akkor fogok neki, ha rákényszerít a sors. A gépeket is magam szereztem be önerőből, amióta megnősültem, kevés az, ami apámtól maradt. Jó ez így nekem, mert én nem akarok versenyezni a nagyobb cégekkel. Olyasmibe vágok bele, amit szeretek csinálni, másképp nem is kezdek hozzá. Ilyen a székely kapu. Tavaly állítottam egy gyalogkaput a magyarországi Monorra. Koromnál fogva én már nem vehettem részt a Haszmann-féle faragótáborokban, de vannak szakkönyveim, és Bardocz István a szomszédom, tapasztalt és ismertebb népi mester, ő segít, ha kapudíszeket kell összeállítani. Azt olvastam valahol, a művészkedő és alkotó-faragó embernek szabad újat, egyedit kombinálni. Itthon a tél, a szabad idő adott alkalmat, hogy díszítő faragással is foglalkozzam, szeretem a fába faragott, miniatűr témás domborműveket.
Valóban azok láthatók a takaros kis családi ház falain. A témák tájékozott fiatalról árulkodnak. Árpád fejedelem és a hét vezér gyufásdoboz nagyságú ábrázolásához, belső kényszer és ismerettel tele batyu szükséges.
Tejkvóta igényelhető
2012. május 8.,
A Hivatalos Közlöny április 24-i, 271. számában megjelent a mezőgazdasági miniszter tejtermelőket érintő új rendelete.
A 2009-ben kiadott, 83-as rendeletet módosító előírás szabályozza az országos tejkvótatartalékból évente igényelhető egyéni kvóták odaítélésének kritériumait – tudtuk meg a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségtől. Egyéni tejkvóta igénylésére jogosultak azok a tejtermelők, akik meghaladták eddigi kvótájukat vagy az idei kvótaévben kezdték meg a termelést, és legkevesebb két fejőstehénnel rendelkeztek a kvótaév végén, esetenként az igénylés időpontjában. A rendelet értelmében az egyéni kvóták évente a június 1.–július 31. és október 1.–november 30. közötti időszakokban igényelhetők. A legkisebb igényelhető egyéni kvóta ezer kg, a legnagyobb 1,8 millió kg. (Bokor)
Kalotaszegre is figyelnek a "sógorok" - Ausztria-Kalotaszeg üzletember találkozó Bánffyhunyadon
A tegnap, egy kis májusi esővel egyidejüleg érkezett Kalotaszeg "fővárosába" egy osztrák-magyar befektetőket képviselő csapat.
A rendezvényre, - amelyet a MPP helyi polgármesterjelöltje Csüdöm Ferenc, a polgármesteri hivatal vezetője valamint a HANGYA társszervezésében lett megtartva - népes hallgatóság jött el, hiszen alig lehetett ülőhelyet találni az újonnan felavatott kultúrházi kisteremben.
A megjelentek között a polgári párt helyi vezetői mellett két a várossal szomszédos község polgármestere: a körösfői és a kalotaszentkirályi, a tanácsi tagok, környékbeli vadász-halász helyi egyesületek, egységvezetők, gazdasági tényezők és helyi civil szerveződések hivatalosságai is - köztük Horváth Zoltán a HANGYA igazgatója valamint a Kovács Szabolcs a Kalotaszegi HANGYA helybeli vezetőségi tagja is.
Jelen voltak még azon Kolozs, Szilágy és Bihar megyei vállalkozók is akik az Osztrák-Magyar Társaság erdélyi szakosztályának a tagjai! Megemlíthetjük hogy jelen voltak a Kalotaszeg és az Erdélyi Hangya lap szerkesztői is és több szövetségit is látni lehetett.
A rövid bemutatkozás után a főrendező - Csüdöm úr - rendre szóra bírta azokat, akik előre jelentették, hogy lenne közös érdek. (Sajnos a HANGYA beszámolója elmaradt, de amiért nem nagyon haragszunk mert nem akarunk senkinek sem az elkötelezetje lenni...)
Lényegében, az osztrák üzlet emberek viszonozták a helyi kisközösség gazdasági vezetőinek a salzburgi látogatását. Az osztrák üzletember a Herr Ladislaus Major az ÖUG alelnöke képlékeny bemutatója igencsak "megfogta" a közönséget. A Kadosa igazgató úr pedig a biomassza erőművekre helyezte az egybegyűltek figyelmét. Amint elhangzott a külföldiek nagyon is otthonosan érezték magukat, hiszen a két tájegység nem sokban különbözik.
A többi közt a polgármester felszólallását említenénk meg, hiszen 3,5 év után beismerte, hogy az általa vezetett polgármesteri hivatalban nem sokat tudtak tenni a városért a befektetői szinten! Az új munkahelyeket illetően sok helyi cégnek is kedvezne, ha a két osztrák-kalotaszegi üzem beindulna.
Az új egységek beindításának a hiányát a befektetői igénytelenség is növelte, de amint elhangzott reméli, hogy a gáznak az ipari parkba bevezetésével az utolsó akadályt is elhárította a Hivatala.
A többi közt a polgármester felszólallását említenénk meg, hiszen 3,5 év után beismerte, hogy az általa vezetett polgármesteri hivatalban nem sokat tudtak tenni a városért a befektetői szinten! Az új munkahelyeket illetően sok helyi cégnek is kedvezne, ha a két osztrák-kalotaszegi üzem beindulna.
Az új egységek beindításának a hiányát a befektetői igénytelenség is növelte, de amint elhangzott reméli, hogy a gáznak az ipari parkba bevezetésével az utolsó akadályt is elhárította a Hivatala.
A bemutató komoly témákat is feszegetett, hiszen, amint a Bánffyhunyad polgármestere is kihangsúlyozta a körösfői és a szentkirályi polgármesteri hivatalok tulajdonában sokkal több közterület van mint a városnak! Ezért többször kijelentette, hogy: a város mindenképpen együtt akar működni Velük!
Főleg a két felállítandó üzem esetében: egy raklap készítő és egy pellettgyártó üzem felállítása van kialakulóban, mondta a beszámolójában.
Főleg a két felállítandó üzem esetében: egy raklap készítő és egy pellettgyártó üzem felállítása van kialakulóban, mondta a beszámolójában.
Meg kell még említeni, hogy a rendezvényen jelen volt az az angol-skót házaspár is, akik a ökológiai és biodinamikus agrárium valamint a permakultura hívei s akik nagy érdeklődéssel hallgatták a beszámolókat, amelyek egy adott pillanatban eléggé választási szinezetet kaptak, hiszen több felszólaló is megemlítette a polgármester jó tulajdonságait. Sőt az egyik által - aki alpolgármestert is volt - az is elhangzott, hogy a jelenlevők szavazzák meg a jelenlegi polgármestert a közelgő helyhatósági választáson...
A rendezvény után zárt körben tovább folytatódott az üzletemberi találkozó, amire a sajtó már nem volt hivatalos.
A külföldi csoportnak aznap még fel kellett keresni e tájegységben működő több vadász és faluturista helyet - hiszen a megbeszélések után - a befektetők folytatták útjukat a Székelyföld felé.
Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a rendezvény nemzetközi eseménynek egy fajta konferenciának is megfelelt! Az országos HANGYA jelenléte ugyan csak kevésbé látszott viszont a helybeli "Kalotaszegi" HANGYA-fiók ehhez hasonló üzletember, agro-ökoturista és gazdatalákozókat, szimpóziumokat és konferenciákat fog majd szervezni, amihez kérjük a segítséget - mindegy, hogy honnan jönne az!
Elkötelezetten hisszük, hogy a régi történelmi HANGYA hagyományai nem vesznek majd kárba, amiért a fiatal Kalotaszegi HANGYA fiókszervezet, nemrég beindult. Szorgos és tevékeny munkával megteremhető egy tudásbázisnak a kiépítése, ahol a felnőttképzéses megoldással e vidék - a Kalotaszeg - csak fejlődhet! (Erdélyi Hangya)
Szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a rendezvény nemzetközi eseménynek egy fajta konferenciának is megfelelt! Az országos HANGYA jelenléte ugyan csak kevésbé látszott viszont a helybeli "Kalotaszegi" HANGYA-fiók ehhez hasonló üzletember, agro-ökoturista és gazdatalákozókat, szimpóziumokat és konferenciákat fog majd szervezni, amihez kérjük a segítséget - mindegy, hogy honnan jönne az!
Elkötelezetten hisszük, hogy a régi történelmi HANGYA hagyományai nem vesznek majd kárba, amiért a fiatal Kalotaszegi HANGYA fiókszervezet, nemrég beindult. Szorgos és tevékeny munkával megteremhető egy tudásbázisnak a kiépítése, ahol a felnőttképzéses megoldással e vidék - a Kalotaszeg - csak fejlődhet! (Erdélyi Hangya)
I. Érmelléki Pincefesztivál Bihardiószegen
Az Erdélyi Polgár már hírt adott az eseményről, amellyel a szervezők hagyományt akarnak teremteni. Ez annál is érdekesebb mert ez egy olyan példaértékű esemény, amelyet sok helyi vezetőség kéne hogy megszívleljen, hiszen szinte mindegyik faluközsségben kialakultak olyan felelevenítésre érdemes hagyományok, amelyek által a faluközösségek megmutathatják azt, hogy "a vidék él és élni akar" (Erdélyi Hangya)
A tavaly avatott Szent Orbán tábla a diószegi Nagyhegyen
Bihar megye – Május 20-án kerül sor a bihardiószegi Nagyhegyen az I.Érmelléki Pincefesztiválra, ahol tucatnyi gazda várja pincéjébe borkóstolásra az érdeklődőket.
Tavaly májusban került sor a bihardiószegi Nagyhegyen a Szent Orbán tábla felavatására, tisztelegve az érmellék híres borvidékén a borászok védőszentje előtt. Az esemény főszervezője, Heit Lóránd akkor elmondta: tervei között szerepel egy nagyobb szabású pincefesztivál megszervezése. Az ígéretből valóság lesz, május 20-án sor kerül a Nyitott pince, teli pohár – I. Érmelléki Pincefesztiválra, a már említett bihardiószegi pincesoron.
A program a következő:
10 óra – szabadtéri hálaadás a Szent Orbán táblánál (a szertartást celebrálja az újirázi dr.Dénes Zoltán atya); 11 – vendégvárás, pincenyitás, kóstolás;
15 – ebéd a Heit pincénél, muzsikál a Bakator zenekar;
17 – Bormúzsa – Kaló Imre szomolyai borász előadása a Dénes pincében, közreműködik a Bakator zenekar; 20 – Jánosáldás, pincezárás.
A fesztiválon tucatnyi gazda várja pincéjében borkóstolásra az érdeklödőket, de az ital mellett étellel, és különböző portékák vásárával is várják a vendégeket. Rencz Csaba
2012. május 6., vasárnap
Kisvasút a Hortobágyon
Play
1/7
Hortobágy, 2012. május 5.Kisvonat áll a Hortobágyi Kisvasút végállomásán. A Hortobágyi Nemzeti Park területén található halastavak környékén üzemelő vonalat eredetileg a halgazdaság kiszolgálására hozták létre 1915-ben, a menetrend szerinti forgalom 2007 tavaszán indult el. A vasútvonal melletti tanösvényeken és kilátókon lehetőség nyílik a térségben fészkelő és átvonuló madarak természetes környezetben történő megfigyelésére.MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
2012. május 5., szombat
Bemutatjuk: Bereczné, Lázár Nóra - hímestojás-festő, népi iparművész
Bereczné, Lázár Nóra 2009-ben kapta meg hímestojás-festő foglalkozási ágban a NÉPI IPARMŰVÉSZ címet.
Az népi iparművész az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán népi játszóház-vezetői szakirányt végezte, amikor is találkozott a tojásfestéssel.
2005-ben egy véletlen folytán döntötte el, hogy szeretné megtanulni a hagyományos tojásírást.
2006-ban tagja lett a szegedi DANE 2004 Egyesületnek, ahol szakmai mentora, legjobb tanára, kritikusa és barátja lett a csongrádi Szabó Éva népi iparművész. Segítője Csákányi Zoltán a Hagyományok Házának szakembere:
Munkáit a 98 évesen elhunyt dédnagymama emlékének ajánlja.
Jelenleg Magyarország különböző városaiban (Szeged, Algyő, Budapest, Kecskemét, Békéscsaba) zsűriztet, de továbbra versenyzőként is indul a hazai és nemzetközi népi iparművészeti pályázatokon, versenyeken és kiállításokon.
Minden meghívásnak igyekszik eleget tenni, hiszen szakmai célja, hogy tudását átadja a következő generációnak is.
Pázmándi "Mesefalu"
2012.04.13. 22:49 gasparmatyas
A tanulság az, hogy nem csak az aktív hírfogyasztót kell a kommunikációval megcélozni, hanem az üzenetekkel be kell kopogni mindenkihez. Itt nem egyszerű tájékoztatásról van szó. A Mesefalu és a Meseovi az életmód változás szükségességének üzenetét hordozza. Tájékoztatásról, tanulásról, meggyőzésről, példamutatásról, közös cselekvésről, közösségi életről van szó ebben a kommunikációban. A kommunikáció kifejezés egyébként dolgok (ismeretek, ügyek, cselekvés, stb.) közössé válását is jelenti. Ezek a gondolatok fordultak meg a fejemben, amikor Kővári Gabriella irását olvastam a Fehérvári 7 nap április 12.-iszámában a Pázmándi Mesefaluról.
Buckaház Magyarországon
http://offgrid.blog.hu/2012/04/07/buckahaz_magyarorszagon
2012.04.07. 09:28 gasparmatyas
2012.04.07. 09:28 gasparmatyas
Pázmándtól nem is messze, szinte a szomszédban, Kápolnásnyéken van egy földházban lakó méhész család. Bucka Méhészetnek nevezik kis öko oázisukat, ahol szívesen látnak csoportokat egyeztetett időpontban, bemutatják a gazdaságot, s sokat tudnak mutatni, mesélni a természettel összhangban lévő, fenntartható életmódról. Beszállítói az Érdi Natúrkosárnak, méztermékeik nagyon keresettek, szinte nem is győzik az igényeket kielégíteni: natúr és naranccsal, feketeszederrel, bodzavirággal ízesített méz, méhviasz, gyógynövénnyes mézkészítmények (vérnyomás csökkentő, immunerősítő, emésztést javító, relaxáló hatásuak), propoliszos és virágporos készítmények, síma és mézes lekvárok, méhviasz gyertyák és fenyődíszek. Nem a mennyiségre, hanem a minőségre helyezik a hangsúlyt, mert a fajtamézek termelése nagy mértékben függ az időjárástól. Nevüket különleges, földház technológiával épült lakóhelyük alapján választották. A képeik azt mutatják, hogy remekül be lehet rendezkedni egy ilyen házikóban.
A zöldlélek
2012.04.03. 22:31 gasparmatyas
Balázsi Kata - világot látott, fiatal közgazdász, lakberendező (a képen) - követ minket. Bemutatkozó levelében újságolta el, hogy létrehozta Zöldlélek c. online magazinját, amelyhez sok sikert kívánunk. Bemutatkozó oldalán ezt írja:
"Van esztétika, van minőség és megannyi kombinációja a kettőnek. Hogy is szokta csinálni az ember? Legyen gyönyörű és legyen olcsó! Az esztétika és a pénztárca dönt, mikor éppen melyik. Magyarországon sajnos sokszor még az esztétika is háttérbe kényszerül, érthető gazdasági okokból. Így aztán többnyire van mindenünk, nem annyira esztétikus, de olcsó, minőségileg azonban legtöbbször borítékolható, hogy az egészséget rontja, és a környezetet károsítja.
Remek kezdeményezések vannak már ország-világnak széltében hosszában, szuper ötletek, amikor újrahasznosított környezettudatos alapanyagokból berendezési tárgyakat készítenek, sőt akár az egész házat is. Ezek sokszor nagyon is szépek, kreatívak, friss energiát teremtenek maguk körül és költségük rendkívül kicsi.
Ezt a virtuális blog-magazint annak szánom hát, hogy megmutassam, lehet másként is élni, tudatosabb kontakt-mozgásban a természettel, felelősséggel viseltetve a még meg nem született gyermekeink iránt és hogy legfőképpen a lelkünknek kell otthont teremtenünk, az pedig mindig megérzi a nem-látható, mindent körülvevő energiát. A hely szelleme igen is létezik, és mindig mindenhol másmilyen! A mi feladatunk, hogy a térrendezésnél és életünk egészében túl lássunk az anyagi matérián."
2012. május 4., péntek
Az idén július elsején fogjuk ünnepelni a 90. Nemzetközi Szövetkezeti Napot
Ü N N E P I B E S Z É D 2011-ből
A polgári forradalmak rendszerváltó történelmi korszakában – 1844-ben – formálták ki máig érvényes alapelvek szerint a világ első szövetkezetét az angliai Rochdale szövőgyári munkásai. Úgy vélték, összefogásukkal kivédhetik az ipari forradalom nyomán kialakulóban lévő új társadalmi rend munkásellenes intézkedéseit, s méltányos részt verekedhetnek ki maguknak a javakból, s a társadalom formálásából egyaránt.
A társadalmi átalakulás történelmi hulláma végig gördült a világon, a szövetkezetek ennek ütemében elterjedtek, szövetségekbe tömörültek, 1895-ben pedig világszervezetüket, a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségét is létrehozták. Az SZNSZ alapításától kezdve arra törekedett, hogy a szövetkezeti tapasztalatok közreadásával a társadalom fejlődését világszerte gyorsítsa. Az első világháború poklából ébredező nemzeteknek azt ajánlotta, hogy a szétzilált gazdaságok rendbe hozására, a társadalmi béke megteremtésére a szövetkezeti összefogás erejét használják fel. Azt javasolta, hogy 1922-től kezdődően július első heteiben világszerte rendezzenek szövetkezeti napot, ezen vegyék számba erejüket, s alakítsák ki
fejlesztésük módjait.
89 éve már, hogy e napon a szövetkezők, s a jelentőségüket felismerő kormányok, társadalmi, gazdasági szervezetek napirendre tűzik az aktuális szövetkezeti célokat. Az SZNSZ üzenetben teszi közzé javaslatait, ez évben az ifjúság gondjai megoldásának szövetkezeti módszereit.
A legtekintélyesebb világszervezet, a világ nemzeteit kormányszinten magába foglaló ENSZ maga is felismerte a szövetkezetek jelentőségét, s 1995-től kezdődően a maga nevében is felhívja a kormányokat a szövetkezeti nap jelentőségére, s javaslatokat tesz hatékony támogatásukra. Ragaszkodik ahhoz, hogy önállóan számozott üzenettel – az idén a 17-ikkel – forduljon a világ népeihez, s különös hangsúllyal kormányaikhoz. Mintha azt mondaná ezzel a gesztussal: „A szövetkezetek létrehozása, pártfogása nem egyszerű részkérdés, felismertük, s ha eddig nem tettük, hát ismerjük fel a változó világ, az átalakuló társadalom legnagyobb kérdései között a szövetkezeti összefogás jelentőségét.”
A világ napjainkban is keresi az igazságot kifejező társadalmi rendszert. Kipróbálta már a szélsőségeket, ám napjainkra is bőven maradt keresnivalója. Olyan gondjai mellett, mint az etnikai zavargások, a fenyegető klímaváltozás, az ENSZ – évekig tartó vizsgálódás után – a világ gondjai mérséklésének egyetemes intézményei között a szövetkezetek jelentőségét emelte ki. Hangsúlyozta: „a szövetkezetek a gazdasági és a szociális fejlődés jelentős tényezői.”
A szövetkezetek jelentőségét felismerve az ENSZ nemcsak üzenetküldő feladatát tartotta meg, de a 2012-ik évet a Szövetkezés Nemzetközi évének nyilvánította. Közgyűlése egyhangú határozattal arra hívta fel a tagországok kormányait, hogy:
− hozzanak létre támogató környezetet a szövetkezetek számára;
− adjanak segítséget erőforrásaik fejlődéséhez;
− támogassák a szövetkezeti elvek ismertetésére irányuló konferenciák, szemináriumok szervezését; − a kormányok adjanak lehetőséget közreműködésükre a stratégiai tervező munkában, pályázatokban, érdekeik egyeztetésében.
Az elmúlt évi szövetkezeti nap, s a 2012-ik év szövetkezeti évvé való nyilvánítása hazánkban egybeesett a társadalom és gazdaság újjáépítését nemzeti együttműködéssel célul kitűző kormány megalakulásával. A szövetkezeti napi megemlékezésünkben e célokhoz kapcsolódóan azzal fordultunk a Kormányhoz, hogy programja kidolgozása, s megvalósítása során támaszkodjék a szövetkezeti mozgalomra. Kértük, adja meg a lehetőséget arra, hogy érdekképviseleti szerveinket már a stratégiai, tervező munkába is bevonják, a fejlesztési programokban való részvételüket elősegítsék.
A szövetkezeteket is magukba foglaló erős gazdaság, a társadalom szociális biztonsága lehet alapja a köznyugalomnak, a rendnek, s annak az igénynek a valóra váltásának, amely a foglalkoztatásban, munkahelyteremtésben százezrek számára kíván élhetőbb jövőt teremteni.
Az elmúlt évi ünnepségünkön a szövetkezetek számára ezért kettős feladat megoldásában való részvételt tűztük ki célul: az államháztartás rendbetételéhez való hozzájárulást és a nemzeti együttműködés jelszavával meghirdetett program kibontakoztatását. Ma a jövőnk építése a legfontosabb feladatunk és valljuk, ha ehelyett a jelen megpróbál törvényt ülni a múlt felett, elveszítheti a jövőt.
Az ország társadalmi, gazdasági tennivalói között nagyon jelentős feladatok megoldásában kell szövetkezeteinknek részt vállalniuk. Az elmúlt évi ünnepségünkön a következőket vettük számba: Mindenekelőtt segíteni kell az ország – másfél millió tagot számláló 5 és félezer szövetkezetének zavartalan beilleszkedését az új kormány által meghatározott feladatok ellátásába. Vegyék fel a versenyt az árut beszerző – értékesítő, jórészt jól felszerelt kereskedelmi láncokkal.
A takarékszövetkezetek segítsék a kis- és középvállalatok kibontakozását.
Kezdeményezően működjenek közre a közel egymillió lakos otthonát jelentő épületek korszerűsítésében. Erősítsék az EU által is szorgalmazott TÉSZ-ek, szövetkezeti termelő, értékesítő csoportok együttműködését. Változatlanul legyenek kovászai a faluközösségeknek, segítsék a közétkeztetések megszervezését, egészségügyi szolgáltatásainak ellátását, új munkahelyek létesítését. E feladatok napjainkban is időszerűek.
Feladatként jelöltük meg új szövetkezetek létrehozásának segítését is. Egyre erősebben jelentkezik az igény – városokban, falvakban egyaránt – a népesedési gondokkal, egészségügyi-, családvédelmi igényekkel összefüggő, munkaalkalmakat teremtő szövetkezeti szolgáltatások ellátására. Közel 2000 településen nincs szövetkezet.
A súlyos válságba zuhant vidék gondját jelzi a 600 ezer alkalmi munkából élő földnélküli, vagy alig néhány hektár földdel bíró család jövőtlensége. Jeleztük azt is, hogy az új szövetkezetek létrehozásának elősegítése, szervezése nem lehet a szövetkezeti szövetségek feladata, nem bízható spontán megoldásokra sem, ebben már össztársadalmi, a szociális célokra rendelt források állami felhasználása, közreműködése jelenthet megoldást. Alighanem ez lehet egyik legjobb módszere a tervbe vett milliónyi új munkahely létesítésének is.
Jeleztük azt is, e feladatok eredményes ellátásához az is szükséges, hogy a szövetkezeti szó visszanyerje becsületét, tisztaságát. Ne tagadjuk – miközben világszerte nő a becsületük, az ENSZ szövetkezeti év megtartását határozza el, s saját országunk történelmében az akkori társadalmi- politikai viszonyokat figyelembe véve is fényes lapok szólnak működésükről! – –Napjainkban a Rákosi-korszak – és az 1964-ben – lezárult második kollektivizálás bűneivel együtt emlegetik a szövetkezeteket.
Sajnos a rendszerváltás körüli vagyonmentések is ezt a rossz sztereotípiát erősítették, miközben kevés szó esett a pozitívumokról, a gazdagodó falvakról és a szövetkezés nyújtotta foglalkoztatás, a háztáji gazdálkodás, a szakcsoportok teljesítményeinek értékeiről!
Az akkori viszonyok között biztató jövőképet tárt a fiatalok elé, megújította a falvakat, élhető jövőképet adott a kistelepüléseknek. Politikai vakságot jelentett, hogy az új társadalmi viszonyokhoz illesztés helyett maga a szövetkezés vált ellenséggé, elhallgatva, esetenként tagadva nemes társadalmi értékeit. Be kell vallanunk mi magunk szövetkezeti vezetők is késlekedtünk korszerű szövetkezeti modellváltási alternatívák kidolgozásával.
Sajnos nemcsak a fiataljaink, hanem a társadalom egésze alig hall arról a korszakról, amelyekben a HANGYA szövetkezetek meghatározó módon járultak hozzá az első világháborút követő konszolidációhoz, nemcsak a falvak, a vidéki térségek, hanem az egész ország gazdasági felemelkedéséhez! Ennek a dicső szövetkezeti múltnak megismertetése nemzeti ügyünk, ezért is örömteli, hogy az OSZT egyik tagszervezete, a HANGYA
Együttműködés a múlt esztendőben a NEMZETI ÖRÖKSÉG DÍJ-at vehette át. Nemzeti stratégiai feladat tehát a szövetkezet szó eredeti tartalmának visszaadása, amely nemcsak a Károlyi Sándor örökséget nevében is felvállaló HANGYA, hanem az OSZT valamennyi tagszervezetének kiemelt feladata.
Ma a szövetkezetek legfőbb célja annak biztosítása, hogy a javakból, szolgáltatásokból és társadalmi erőforrásokból tagjai igazságosan részesedjenek; csoportként segíteni kell őket abban, hogy olyan vagyont teremtsenek, amelyre önálló egyénenként nem képesek; és segíteni őket a társadalmi és gazdasági problémáik megoldásához, ahhoz szolidaritást biztosítani. A szövetkezés elvének alapja, hogy az elesetteket, a tehetőseket egyaránt be kell vonni saját lehetőségeik fejlesztésébe, máskülönben nem jön létre valódi és tartós fejlődés.
Ezért is szükséges hangsúlyozni, hogy fontos a szövetkezeti programok kormányprogramban való megjelenítése, hiszen ez, vagy ez is lehet egyik legfőbb eszköze a válságból való kiemelkedésnek.
Az eltelt év során szövetségeink megkeresték a formálódó állami szervekben partnereiket, s kezdeményezték közös programok kialakítását. A fogyasztási-, a takarékszövetkezeti-, s a lakásszövetkezeti-, valamint a mezőgazdasági ágazatok szövetségei kormányzati szintű tanácskozásokon formálták feladataikat. Közel 300 szociális szövetkezet alakult, szövetséget hoztak létre, az OSZT-be is beléptek.
Folyamatosan részt vettünk a szövetkezeti jogi szabályozás munkáiban is. Sajnos a szövetkezetek működésének alapfeltételeit jelenleg meghatározó 2006. évi X. törvény megalkotásánál azokat a szakmai előmunkálatokat, amelyet az OSZT jogi munkabizottsága végzett, és amelyek a tagszervezetek közötti véleménykülönbségek ellenére is többé- kevésbé közös platformot teremtett, teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. A közelmúltban a HANGYA szövetség a szövetkezők egyetértésével javaslatot készített arra, hogy az Alkotmány helyébe lépő alaptörvény miként jelenítse meg továbbra is a szövetkezetek támogatását előíró passzusát. Sajnáljuk, hogy ez nem valósult meg. Szakértőinknek csak kis része vehetett eddig részt a Polgári Törvénykönyv módosítását előkészítő törvény alkotásában is. Ezzel összefüggésben lehet, hogy ismét széleskörű egyeztetés nélkül kerül a szövetkezeti jog is szabályozásra ? Arra törekszünk, hogy sarkalatos törvényként a szövetkezetek is önálló szabályozást nyerjenek, és ebben végre megtörténjen a szövetkezeti elvek és a nemzetközi gyakorlat következetes adaptálása.
Fontos feladatnak tartjuk a szövetkezetekkel kapcsolatos oktatási lehetőségek megőrzését. Iskolai szövetkezeteink sajnálatosan eltűntek, az iskolai tárgyakban alig esik róluk szó, felsőfokú intézményekben is csak üggyel-bajjal tudjuk elérni az oktatásukat, amit az Eötvös Lóránt Tudományegyetemen is csak a tankönyv kiadásának támogatásával sikerült megőrizni.
Eredményünknek tudjuk be, hogy a Szövetkezeti Kutató Intézet e célra adta ki a Szövetkezés című folyóirata legutóbbi számát.
Az OSZT és az érintett szövetségek képviselői közreműködtek a Vidékfejlesztési Minisztérium „Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia” koncepciójának kialakításában. Úgy vélik, hogy a 2020-ig előirányzott fejlesztési program csak a szövetkezetek együttműködésével valósítható meg. Bátrabban, tudatosabban kell ezért a szövetkezetekhez kapcsolódnia, s felhasználni az OSZT „faluszövetkezetekre” kidolgozott programját is. A vidék fejlesztése kérdései keretében foglalkozik a tervezet a város és vidék kapcsolatainak rendezésével. Ennek elemzése során idéztük fel – születése 100-ik évfordulóján – Erdei Ferenc emlékét, aki utolsó könyvét éppen a kérdés rendezésének szentelte.
Alig félév múlva belépünk a 2012-es évbe, a Szövetkezetek Nemzetközi Évébe. Sürgető azoknak a tennivalóknak a kidolgozása, amelyek ezt a nevezetes évet tartalommal tölthetik meg. A szövetkezeti mozgalomnak is sok az e téren jelentkező feladata:
− Mindenekelőtt felkérjük a Kormányt, tekintse nemzeti ügynek a szövetkezetek megerősítését, s a Vidékfejlesztési Koncepció megalkotásával segítse kibontakozásukat.
− Felkérjük a már működő szövetkezeteket, alakítsák ki programjukat a szövetkezeti évre.
Keressék a közérdekű együttműködés lehetőségeit, vállalkozásait. Segítsék településük szociális-kulturális-társadalmi feladatainak megvalósítását.
− Az OSZT és a szakmai szövetségek működjenek közre a szövetkezetekről szóló sarkalatos önálló törvény kidolgozásában és igényli ebben a partnerséget a Kormánytól, de az OSZT el is várja a Kormánytól, hogy vállalja fel a szövetkezetek támogatásában való elkötelezettségét.
− Az OSZT a szövetkezeti szövetségekkel, azok szakértőinek és a Szövetkezeti Kutató Intézet közreműködésével – az oktatás, a közigazgatás, a szociális hálózat keretében működő szakemberek bevonásával még ez év őszén szövetkezeti konferenciát szervez a szövetkezés elméleti és gyakorlati kérdéseinek a megvitatására. Felkérjük a szövetkezet és vidék fejlesztésében érdekelt kormányszerveket ennek támogatására. E munkánk sikerességéhez meghirdetjük a Károlyi Sándor Szövetkezeti Partnerségi Program elkészítését. Ez egy nyílt ajánlat a magyar döntéshozóknak ahhoz, hogy a magyar szövetkezeti mozgalom hatékonyabb működésével mit lehet tenni a társadalmi, gazdasági megújulásért, a foglalkoztatás növeléséért és a vidék, Magyarország felemelkedéséért.
Úgy vélem, hallgatni, mikor beszélni kell, szintoly nagy hiba, mint beszélni, mikor inkább hallgatni kellett volna. Ebből adódóan ezek a feladatok jól kapcsolódnak hazánk megújulását szolgáló nemzeti céljainkhoz. A szövetkezetek mai ünnepnapján tisztelettel kérem kedves vendégeinket, s valamennyi szövetkezőt a megvalósításukban való együttműködésre.
Forrás: OSZT Irattára. A 89. Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából Farkas Tamás, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke által elmondott ünnepi beszéd, 2011 július 1
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)