2012. MÁJUS 16., szerző: Valló László
Szomjaznak a madarak, különösen a városokban élők! Ezért narancsfokú riasztást adott ki tagjainak és minden madárbarátnak a Magyar Madártani Egyesület. Noha a hét eleji csapadék enyhített a helyzeten, annyi korántsem esett, hogy tartósan tócsák képződjenek a kátyúkban, mélyedésekben, ami pedig alapanyagot szolgáltatna a fecskék sárfészkeihez.
S mivel hiánycikk a sár, a füsti- és a molnárfecskék nem tatarozzák régi lakásaikat, némelyek pedig végképp lemondanak arról, hogy újat építsenek. Vagy ha mégis belevágnak, építési vállalkozásuk hosszú kilométerek megtételét követeli, s nagy energiá¬kat emészt föl a májusi aszályban.
Mit tehetünk értük, honnan vegyünk nekik sarat? A megoldás egyszerű: létesítsünk számukra mesterséges sárgyűjtő helyet. Ehhez elegendő egy nagyobb, kimustrált tepsi vagy egy keskeny peremű műanyag lap, amit megtöltünk agyagos földdel, s állandóan nedvesen tartunk. Úgy helyezzük el a kertben, hogy jól látható legyen. Ha a környékbeli fecskék fölfedezik, újult erővel fognak az otthonteremtéshez. Ezekben a nehéz időkben nagy szolgálatot tesznek a mesterséges fecskefészkek is, melyek kihelyezésével tehermentesíthetjük a madarakat a tatarozás, építés most túlságosan is fáradságos munkájától.
A víz hiánya – amellett, hogy a fiókáikat etető madárszülők helyzetét nehezíti – próbára teszi a világ fölfedezésére induló, a fészket frissen elhagyó kis szárnyasokat is. Gyenge szárnyaikon olykor erőn felüli távolságot kellene megtenniük, hogy éltető vízhez jussanak. Rájuk gondova helyezzünk el itatót a kertben, aminek legegyszerűbb és legolcsóbb változata a kertészeti árudákban beszerezhető műanyag virágalátét (ami legalább 40 centi átmérőjű és 5-7 centis peremmagasságú). Ennek vize nemcsak a madarak szomját oltja, de a sünök és a gyíkok számára is életmentő lehet, amelyek szintén szenvednek a szárazságtól.