2013.05.30.
Pár év múlva eltűnhetnek a piacokról a háztáji kistermelők
Eltűnhetnek a piacokról a jellegzetes zöldségek, gyümölcsök. Egy uniós szabályozás meghatározná, milyen fajtájú paradicsomot, uborkát, epret szabadna árusítani. Olyan fajtákat engedélyeznének, amelyeket bejegyeztek az európai nyilvántartásba.
A bejegyzés fajtánként 12 ezer euróba kerül, így a kistermelőknek aligha lesz rá pénzük, és nem tehetnek majd mást, mint hogy a nagy vetőmaggyárak magvaiból termesszenek. A saját célra megművelt veteményes nincs veszélyben, mert a tervezet céljai között nem szerepel a hobbikertek szabályozása, viszont a forgalomba kerülő zöldségeké és egyéb növényeké igen. Tehát, ha Mari néni szeretné a piacon eladni a paradicsomát, eleget kell tennie az előírásoknak.
A rendelkezés egyik sokat kritizált következménye számos tájfajta kihalása lehet. Tájfajtának az olyan növényeket nevezik, amelyek egy adott tájegységen belül régóta teremnek. Háromszéken ismert tájfajta a szotyori retek, a fehéres-lilás hosszúkás zöldség vetőmagját évről évre a szotyoriak termesztik, és annyira magukénak tekintik a fajtát, hogy vetőmagot nem adnak ki a kezükből. Erősen a köztudatba ivódott még a csernátoni káposztamag, amelyet szintén kiskertekben állítanak elő évről évre.
A tájfajták már így is eltűnőfélben vannak, az elmúlt ötven év alatt az európai zöldség- és gyümölcsfajták nyolcvan százaléka járt így. Ilyen tekintetben az európai trend Romániát sem kerülte el, az ország uniós csatlakozását követően teret nyertek a hibridek, és háttérbe szorultak a tájfajta vetőmagok. Például 2000 előtt nyolc tájfajta kukoricát termeltek az ország 399 településen, de 2008-ban Suceava megyében már csak három hagyományos fajtát tudtak azonosítani. Máramaros és Szatmár környékén 100 féle paszuly termesztésére emlékeznek az ott lakók, de 2008-ra már csak 13 paszulyfélét tudtak begyűjteni erről a vidékről.
A Suceaván működő növényi génadatbank jelenleg 403 növényfaj 17 704 mintáját őrzi. A tájfajták nagy előnye, hogy évszázadok során alkalmazkodtak a helyi terephez, az adottságokhoz, így a betegségekkel szemben ellenállóbbak, nem szorulnak vegyszeres kezelésre.
A szakemberek szerint, ha a tervezet érvénybe lép, Románia lesz az unión belül a legrosszabbul érintett ország, mert több mint négymillió kistermelő kerülhet ki a piaci körforgásból. Ennek folyományaként a fogyasztóknak sem lesz többé lehetőségük, hogy ízletes és vegyszermentes kerti zöldséget vásároljanak, mert a piacokat még inkább el fogja lepni az erősen vegyszerezett, ízetlen importáru.
A kézdivásárhelyi piacon a sárfalvi Mojzi Gabriella kiskertjéből árul szezonzöldségeket, tavaszi palántákat. Azt mondja, sok vetőmagot ő maga állít elő, mert az üzletben található, multik által csomagolt nem mindig válik be, a növények nehezebben alkalmazkodnak a helyi klímához, kisebb arányban életképesek, mint a házi vetőmagból kikelt palánta. Gabriella a kiskertből származó zöldségeket azért termeszti, mert a nyugdíj mellett kiegészítő jövedelemforrást jelent. Eddig nem is hallott a vetőmag-lobbiról, arról, hogy milyen intézkedésekben gondolkodnak az EU-ban.
„Ha csak a multik magjait használhatom, vagy a saját vetőmagomat 12 ezer euróért kell szabadalmaztassam, akkor biztosan nem jövök többet a piacra. Így is nagyon sok a kiadás, jövedelmi adót fizetünk, asztaldíjat a piacon, úgyhogy meghúzzuk magunkat és beosztjuk a nyugdíjat” – mondja.
Az intézkedéscsomag jelenleg az Európai Parlament és Európa Tanács asztalán van, jelen szakaszban az valószínűsíthető, hogy 2016-ban lép majd hatályba. Orosz Anna Székely Hírmondó