2013.05.30 szerző/forrás: webszerk
A mennyei nedű valamikor kincset ért Erdélyben, de a szakemberek úgy vélik, nemcsak múltja, de jövője is van a borászatnak mifelénk.
A következő szinte félórában sok mindent megtudunk az isteni eredetű italról, a többi között azt, hogy milyen a jó bor, illetve hogy milyen ember a borász, szó lesz az erdélyi borfogyasztási szokásokról, és, hogy a politikáról, a gazdaságról ma se feledkezzünk meg, azt is megtudhatják, hogy a szőlészet-borászat az első helyen áll a mezőgazdaságban, az uniós pénzek lehívását illetően, hogy évente több ezer hektár szőlőst telepítenek Romániában.
Emeljük poharunkat, tehát, a hazai borászatra! Egészségünkre! Bárdos Máriát hallják: Mézesfehér, királyleányka, bánáti rizling, mustosfehér, furmint, jardovány és erdei, kadarka, fekete leányka – íme néhány Erdély honos szőlőfajtái közül. A szőlészet-borászat az erdélyi kultúra része, alapjait tájainkon is a bencés szerzetesek fektették le, akiknek Szent István király kiterjedt földbirtokokat adományozott, ahol szőlőt műveltek és borászkodtak.
A Hunyadiak és Mátyás király ideje alatt a termelés olyan jelentőssé vált, hogy oklevelek szerint 15. század második felében már erdélyi borokat szállítottak Magyarországra, sőt a királyi udvarba is! Az első hivatalos földmérést és összeírást Erdélyben II. József végeztette el, a 18-adik században, akkoriban Erdélyben a szőlőterület több mint 58 ezer hektárra volt tehető, a termés jó évjáratban egymillió hektoliter bor volt.
Hagyománya van, tehát a borászatnak Erdélyben, de van-e jövője, kérdeztük dr. Balla Géza borásztól, aki immár több éve tölti be az Erdélyi Szőlőhegyek elnevezésű borszemle zsűrielnöki tisztségét.
Az erdélyi borászatról, borfogyasztási szokásokról beszélgettünk. Milyen a jó bor, illetve milyen ember a borász – kérdeztük a szakembertől
Az erdélyi borkultúra megőrzésében, terjesztésében, a helyi borok népszerűsítésében, de minőség biztosításában is fontos szerepet játszanak a borkoóstolók, a versenyek – véli a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, Sebesyén Csaba.
Az RMGE május első szombatján 14. alkalommal szervezte meg az Erdélyi Szőlőhegyek elnevezésű borverseny. Az erdélyi borok legrangosabb szemléje idén a Kolozs megyei Tordaszentlászlón zajlott. A községközpont és környéke nem bortermő vidék ugyan, de valamikor a nagyenyedi bor útja egyik állomásaként tartották számon. Borszemlét nemcsak bortermő, hanem borfogyasztó vidéken is lehet tartani, véli az RMGE elnöke, Sebestyén Csaba:
Eddig az erdélyi borászat esélyeiről, a jó borról és a borászról beszélgettünk.
Borkóstolóra most térjünk be egy étterembe, hisz az étel és a bor elválaszthatatlan – véli Tamás István tordaszentlászlói vendéglátó-vállalkozó: