Még most is amikor sok székelygazdának a raktárába maradt a burgonyatermése talán nem éppen lehet érdekes egy másfajta újburgonya tehnológiét bemutató cikk, de látva a Kertészet Szőlészetben megjelent cikket mégis csak fontosnak tartjuk ennek leközlését. Ezúton is köszönetet mondva a cikkíróinak és a szerkesztőségnek is: (Erdélyi Hangya)
Ökogazdálkodásban eredményesen használható
A kora tavasz egyik nagy adománya az újkrumpli. Március közepére-végére itt a pergő héjú, hamvas színű, édes, lédús friss burgonya. Régen nem tapasztalt jó ára van, szerencsések azok a termesztők, akik az előző évi termésüket betárolták. A pillanatnyi jó eladási ár ellenére az újkrumplit termesztő balástyai, kisteleki fóliás kertészek egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán panaszkodnak alacsony piaci árra vagy a kereslet hiányára. Gasztronómiai szempontból az lenne az igazi, ha a pultokon egész évben elérhető lenne az újkrumpli. Termesztőtársaimnak üzenem: itt az ideje, hogy felfedezzük az újburgonyában rejlő kiaknázatlan lehetőségeket!
Újkrumpli esetében a hozam és a koraiság a befektetett energia legfontosabb értékmérője. Ahhoz, hogy a burgonyát a korai időszakban jó minőségben elő tudjuk állítani, a termesztés legelején meg kell teremteni az előhajtatás feltételeit.
Kamatostul meg kell térülnie
Enyhén fűtött, fénnyel jól ellátott helyiségre van szükség. Az előcsíráztatás lényege, hogy kiültetés előtt 6 hétig a gumókat 10-12 °C-os, világos helyen vékony rétegben helyezzük el. Ládánként maximum két sort tegyünk, és a ládákat úgy rakjuk egymásra, hogy közöttük legalább 4-6 cm legyen, ahol a fény bejuthat.
Később, a kiültetést követően február- márciusban a 16 °C optimális hőmérsékletet igénylő burgonya esetében további fűtési igénnyel számolhatunk. A befektetett energiának pedig kamatostul meg kell térülnie az újkrumpli eladási árában, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy tő alól hány gumót tudunk felszedni, s természetesen a minőség is igen fontos. Ehhez a termesztőknek többek közt megfelelő tápanyagellátást kell biztosítaniuk.
Baromfitrágya-pellet trágyázási technikák
A korai burgonya táplálásához alapelvként a burgonya tápanyag-utánpótlása ad támpontot. A korai burgonya termesztéséhez 1,5-2,0 t/ha granulált szerves trágyát kell kiszórni, és kb. 8-15 cm mélységben a talaj felső rétegébe dolgozni. Ez a mennyiség elsősorban a talaj szervesanyagtartalmát növeli, javítja a szerkezetét, ezen keresztül a vízgazdálkodást, elősegíti a felmelegedést, megkönnyíti a művelést.
Közepes tápanyag-ellátottságú talaj esetében a következő főbb hatóanyag-menynyiségekkel számoljunk: N = 100-200 kg/ha, P2O5 = 90-140 kg/ha, K2O = 240- 360 kg/ha, MgO = 60-80 kg/ha (a kisebb értékek közepes, a nagyobbak bő termést tesznek lehetővé). Az adatsor a kálium kiemelkedő fontosságára utal. A kálium elősegíti a szénhidrátképződést és növeli a burgonya fogyasztási értékét is, miután a gumó főzés közben nem esik szét, íze kellemesebb lesz. Hiányában a növények kevésbé hidegtűrők (fagyérzékenyek), de legfőképpen a szárazságot kevésbé viselik el. Az étkezési burgonya egyik legveszélyesebb tárolási betegsége, az ún. kékfoltosság is bizonyítottan a kálium hiányára vezethető vissza.
A granulált szerves trágyák alkalmazásának óriási előnye, hogy a hatóanyagokat irányítottan tudjuk adagolni, a kálium folyamatosan rendelkezésére áll, mindig akkora adagban, amennyit a növény felvenni képes. Leghelyesebb, ha a baromfi- vagy szarvasmarhatrágya-pelletet ősszel a talajművelésnél, a magasabb káliumtartalmú szervestrágya-pelleteket pedig a tavaszi talaj-előkészítéssel egy menetben, a telepítést közvetlenül megelőzően dolgozzuk a talajba.
Régi, jól bevált istállótrágya, új formában
Az egyoldalú műtrágyahasználat minden kétséget kizáróan rombolja a talajszerkezetet. A korszerű tápanyag-visszapótlási technológiák a szerves és ásványi trágyákat ésszerű kombinációban alkalmazzák. Pelletált, könnyen kijuttatható trágyaféleségek ezek, amelyek szerves anyagot, teljes értékű eszenciális tápanyagokat és mikroelemeket is tartalmaznak. A szervestrágya- használat segíti a talaj mikrobiológiai aktivitását, ezáltal a talajban lakó hasznos szervezetek a növény egészséges fejlődését, az immunreakciók működését támogatják. Így nem csupán a korábban már említett könnyebb talajművelés és jobb szerkezet lehet a szervestrágya- használat előnye.
A szerves- és istállótrágyák felhasználhatóságát forradalmasítja a komposztálási és trágyakeverési eljárások alkalmazása, ahol az egalizálás és komposztálás során a végterméket több alkalommal is vizsgálják, hatóanyag-tartalmát állandó értékre beállítják. A kíméletes hőkezelésnek köszönhetően a pelletált trágya könnyen újra nedvesíthető, a szárított trágyagranulátum gyakorlatilag a műtrágyához hasonlóan juttatható ki a talajra, vagy a növényekhez.
Az újkrumpli tápanyag-visszapótlását segítik olyan istállótrágya-alapú trágyaféleségek is, amelyek természetes alapú foszfor-, kálium-, vagy éppen nitrogéntúlsúlyosak. Alkalmazásukkal a fejtrágyázás is megoldható ott is, ahol eddig csak a műtrágya jöhetett számításba.
Jelentős kihatása van az újszerű trágyahasználatnak az ökológiai gazdálkodásra is. A trágyapellet alkalmazása a biotermesztők számára is lehetővé teszi a könnyen felhasználható, kiszámítható tápanyag-utánpótlást, lényegesen nagyobb hozamokat és szermaradvány-mentességet szavatol.
Mikorrhiza oltás
Újburgonya ültetésekor fontos technológiai elem, amikor hasznos gombákkal oltjuk be a csírázó burgonyát. Közvetlenül ültetés előtt Glomus spp. vizes szuszpenziót készítünk, és a csírázó burgonya-szaporítóanyaggal teli ládákat a szuszpenzióba mártjuk. A bemártás következtében a Glomus spp. spórát a csíra külső felületére felvisszük, ahol a gombaspóra kb. 12- 24 óra alatt csírázik, majd beágyazódik a gyökérzet szövetei közé. A hasznos gombafajok és a növény gyökérzete között létrejött kölcsönösen előnyös kapcsolatot szimbiózisnak nevezzük. A hasznos gomba micéliumrendszere vizet tárol és oldott, „konyhakész“ tápanyagokkal látja el a növény gyökérzetét. A jól fejlett micéliumrendszer a gyökérzet nagyságához képest gyakran százszoros méretű felületről képes vizet és tápanyagokat biztosítani a növény gyökerei számára.
Fontos a gumók minősége
Az Italpollina cég Nyugat-Európa számos ökológiai ellenőrző szervezete által elfogadott szerves trágyáit a Viterbo-ban (Lazio tartomány, Olaszország) található nagy hírű Universita della Tuscia egyetem agrárkarán vizsgálták. Itt, a burgonyatermesztőket is segítendő, a gumókban mérhető nitráttartalom változását vizsgáló kísérletet állítottak be különféle trágyák használatával.
A vizsgálatban három fő trágyázási technikát vettek górcső alá. Az egyik kezelésben kizárólag műtrágyát alkalmaztak, a másikban a csökkentett műtrágyamennyiség mellett magas természetes foszfortartalmú, a harmadik esetben a csökkentett műtrágya hatóanyag-mennyiség mellett természetes úton magas nitrogéntartalmú szerves trágyát használtak. Az egyes eseteknél a körülbelül azonos mennyiségekre kiszámított fő hatóanyagoknak (N, P2O5, K2O) megfelelően körülbelül azonos termésmennyiségeket tapasztaltak, ám a gumók beltartalmi mutatói, illetve a gumóméretek arányos eloszlása a kezeléseken belül erősen eltértek.
Érdekes megfigyelés volt, hogy a kizárólag műtrágyával kezelt területen a 40. napig gyakorlatilag 5-ös pH jellemezte a talajt, amíg a másik két kezelésnél 6-os pH körül alakult a kémhatás. A talaj csak a 60. napra vált újra 6-6,3 pH-júvá.
A nagyobb gumóméret tekintetében a magas foszfortartalmú szerves trágya + csökkentett mennyiségű műtrágya alkalmazás adta a legjobb eredményeket, a legrosszabb ebben a tekintetben a nitrogéntúlsúlyos szerves trágya + csökkentett műtrágya kombinációja volt.
A legmeghökkentőbb eredményt azonban a nitrogéntartalom-mérésekkel kapcsolatban kapták a kutatók: megállapították ugyanis, hogy a héjban található nitrogénmennyiség egységnyi friss tömegre vetítve éppen azon parcellákból betakarított burgonyagumók esetében volt a legkevesebb, ahol a növelt nitrogéntartalmú szerves trágyát használták a csökkentett műtrágyamennyiségek mellett.
A gyakorlat számára levonható fontos következtetések sorában elsődleges tehát, hogy szerves trágya pellet alkalmazásával a burgonya nagyobb beltartalmi értékű termést ad.
Érdemes a korai burgonyatermesztés során a műtrágyák mennyiségét csökkenteni, és ezzel párhuzamosan olyan szervestrágya-granulátumot alkalmazni, amelyek hatóanyagát könnyen beszámíthatjuk a csökkentett műtrágyamennyiségbe. Magasabb minőségű és értékű termés mellett egyúttal környezettudatos gazdálkodást, tisztább környezetet teremtünk.
Bebizonyosodott, hogy állati és növényi eredetű szerves trágyák alkalmazásával teljes értékű tápanyag-visszapótlás valósítható meg. Az „újgenerációs” szervestrágya- pelletek azonban forradalmasíthatják a műtrágyahasználatot is, ami gondolkodásra és cselekvésre késztetheti mindazokat, akik jó minőségű és az egészségünket szolgáló zöldségeket szeretnének termeszteni.
Fülei Zoltán
dr. Pap Zoltán
okleveles kertészmérnökök
A rózsák ültetése a tavaszi kerti munkák egyike, ha nyárra szép illatos virágzó rózsakertet szeretnénk.
A szabad gyökerű rózsák ültetése ősztől egészen májusig tart, ám legtöbbször tavasszal ültetik el a hobbi kertészek a rózsatöveket. Természetesen a tavaszi ültetéssel is meg kell várni, míg a talaj már nem fagy, így legtöbbször csak március közepén vagy április elején érdemes ültetni.
Legtöbbször az őszi ültetés erősebb növekedést és gazdagabb virágzást biztosít, de ha lekéstünk ősszel erről még tavasszal sincs késő rózsabokrot telepíteni kertünkbe.
A kereskedelemben legtöbbször a gyökér csomagolt rózsákat kínálják szép számmal ám egyre több a konténeres rózsa, aminek az előnye, hogy már biztos jól begyökeresedett. Ezeket szinte egész évben ültethetjük nagyobb gyökérsérülés nélkül is.
A gyökér csomagolt rózsákat vásárlás során vizsgáljuk meg jó alaposan, mert a kiszáradt gyökérrel rendelkező rózsa már nem fog megeredni kertünkben. Ültetés előtt áztassuk be a rózsát pár órára vízbe, de akár 24 órán keresztül is hagyhatjuk egy vödör vízbe. Nem csak a gyökereket, de akár a hajtásokat is ellepheti a víz.
Tavasszal a meleg és a napfény hatására a rózsatövek hirtelen növekedésnek indulnak, így gyakran már a vásárláskor tele vannak friss hajtásokkal. Ezeket ültetés előtt érdemes visszametszeni, kb. 20 cm magasságik, mert így a növény a gyökeresedésre fog koncentrálni.
Ültetés előtt érdemes a talajt jó alaposan felásni és némi istállótrágyával bekeverni. Ássunk ki egy akkora gödröt, hogy a gyökér kényelmesen elférjen, benne majd helyezzük el a rózsát a gödörbe, úgy hogy az oltás 5 cm.-re legyen feljebb a föld felszínétől. Ezután töltsük fel földdel, kissé tömörítsük a talajt a növény körül, és kupacoljuk fel körbe a tövet. A felkupacolás ősszel a kifagyás ellen véd, míg tavasszal nem engedi kiszáradni a növényt.
