2013. február 12.
Több mint egy napon keresztül folyamatosan tárgyaltak, végül sikeresen megállapodtak az EU 2014-2020-as költségvetéséről a tagországok állam- és kormányfői. A Közös Agrárpolitikára nagyjából 363 milliárd euró juthat.
Az Európai Unió (EU) tagországainak állam- és kormányfői (Horvátország részvételével) maratoni, több mint 24 órán át tartó ülésükön megállapodtak az EU következő hétéves költségvetéséről. A február 7-én többórás csúszással kezdődő hosszas alkufolyamat végén a teljes költségvetés 85 milliárd euróval lett kevesebb a kezdetben tervezetthez képest: 960 milliárd euró kötelezettségvállalás (az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) egy százaléka) és 908 milliárd euró kifizetés (a GNI 0,95 százaléka). A tagállamok abban is megegyeztek, hogy 2016-ban a gazdasági helyzet és a végrehajtás fényében felülvizsgálhatják a költségvetést.
A Közös Agrárpolitikára (KAP), a Közös Halászati Politikára, valamint a természet- és környezetvédelmi LIFE programra a teljes költségvetésből összesen több mint 373 milliárd euró jut. Bár az Európai Bizottság eredeti javaslatánál ez nagyjából 14 milliárd euróval kevesebb, a KAP-ra szánt összeg 11 százalékos veszteséggel átvészelte az alkudozást, és továbbra is az EU legnagyobb kiadási tétele maradt.
A KAP-ból csaknem 278 milliárd eurót szánnak közvetlen kifizetésekre és piaci kiadásokra. Előbbieket – az eredeti terveknek megfelelően – részben kiegyenlítenék a tagállamok között 2020-ig (az EU-átlag 90 százalékához képest harmadával), ám új elem, hogy addigra el kell érni hektáronként a minimum 196 eurós szintet. A főként a balti országoknak kedvező változtatást 2015-től valósítanák meg azon tagállamok kárára, amelyek az EU-átlag felett kapnak hektáronkénti közvetlen támogatásokat (hazánk néhány százalékkal az átlag alatt van). A tagállamok önkéntesen vállalhatják, hogy bevezetik-e a közvetlen kifizetések plafonját („capping”), így az az eredeti tervezettel szemben nem lenne kötelező. Az Európai Tanács egy 2,8 milliárd euró értékű mezőgazdasági válságkezelő alap felállításáról is rendelkezett. Ebbe évente csoportosítanának át forrást a közvetlen kifizetések büdzséjéből, amelyet visszautalnának, ha nem kell felhasználni. A KAP-ot egy külön rendeletben meghatározandó gazdálkodási gyakorlatokkal „zöldítenék”, amelyeket a tagállamok majd közvetlen kifizetéseik éves nemzeti keretének 30 százalékából finanszíroznának, és amelyeket egyenértékű intézkedésekkel is ki lehetne váltani. Az egyik Bizottság által javasolt követelménnyel, az ökológiai célterületekkel kapcsolatban az Európai Tanács úgy döntött, hogy ezek kialakításához nem kellene kivonni a földeket a művelés alól, és el kellene kerülni, hogy ezzel indokolatlan károkat okozzanak a gazdáknak.
Vidékfejlesztésre összesen csaknem 85 milliárd euró juthat a KAP-ból 2014 és 2020 között. Ennek éves elosztásáról majd a mezőgazdasági miniszterek és az Európai parlament külön döntenek, a tagállamok objektív követelmények és múltbeli teljesítményük alapján részesülhetnek belőle, illetve egyes országok – jutalmul, amiért hatékony keretet alakítottak ki a támogatások kifizetésére – többet kapnak ebből a forrásból. Az állam- és kormányfők részletesen meghatározták, hogy milyen esetekben mekkora lehet az európai uniós társfinanszírozás mértéke, emellett pedig rugalmasabbá tennék a rendszert azzal, hogy a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési források között 15 százalékot (egyes esetekben 25 százalékot) átcsoportosíthatnának.
A kész megállapodásról számos tagállam vezetője elégedetten nyilatkozott. Az eredeti javaslatot benyújtó Európai Bizottság mezőgazdaságért felelős tagja, Dacian Cioloşszerint az „EU vezetői megerősítették elkötelezettségüket egy korszerűsített Közös Agrárpolitika mellett, és felismerték a gazdálkodás és a vidéki területek fontos hozzájárulását az EU gazdaságához”. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság beterjesztett tervezetéhez képest kevesebb jutna vidékfejlesztésre és más költségvetési tételekre is.
Ha az Európai Parlament (EP) is áldását adja a megállapodásra, megnyílik az út a KAP reformjának utolsó szakasza előtt, hívta fel rá a figyelmet Dacian Cioloş, ám Roger Waite bizottsági szóvivő rámutatott, hogy a képviselők még kisiklathatják a folyamatot. A kialkudott számokról szólva megjegyezte, hogy azok csak jelzésértékűek, jogi erejük nincs. Hozzátette, hogy a KAP költségvetésével „csak akkor végeztek, ha politikai megegyezés születik az Európai Tanács és az Európai Parlament között”. Utóbbi testület vezetője, Martin Schulz és a négy legnagyobb frakció vezetője jelezte, hogy nem hajlandóak egyszerűen rábólintani az EU történetének első olyan hosszú távú költségvetésére, amely kisebb az előzőnél. Az EP mezőgazdasági bizottsága korábban már szavazott a KAP-reformról, több ponton (pl. hogy kötelező legyen-e a „capping”) is ellentétes álláspontot megfogalmazva a tagállamok mostani megegyezésével.
Forrás: Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, AgraFacts, EUobserver