Még most is amikor sok székelygazdának a raktárába maradt a burgonyatermése talán nem éppen lehet érdekes egy másfajta újburgonya tehnológiét bemutató cikk, de látva a Kertészet Szőlészetben megjelent cikket mégis csak fontosnak tartjuk ennek leközlését. Ezúton is köszönetet mondva a cikkíróinak és a szerkesztőségnek is: (Erdélyi Hangya)
Ökogazdálkodásban eredményesen használható
A kora tavasz egyik nagy adománya az újkrumpli. Március közepére-végére itt a pergő héjú, hamvas színű, édes, lédús friss burgonya. Régen nem tapasztalt jó ára van, szerencsések azok a termesztők, akik az előző évi termésüket betárolták. A pillanatnyi jó eladási ár ellenére az újkrumplit termesztő balástyai, kisteleki fóliás kertészek egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán panaszkodnak alacsony piaci árra vagy a kereslet hiányára. Gasztronómiai szempontból az lenne az igazi, ha a pultokon egész évben elérhető lenne az újkrumpli. Termesztőtársaimnak üzenem: itt az ideje, hogy felfedezzük az újburgonyában rejlő kiaknázatlan lehetőségeket!
Újkrumpli esetében a hozam és a koraiság a befektetett energia legfontosabb értékmérője. Ahhoz, hogy a burgonyát a korai időszakban jó minőségben elő tudjuk állítani, a termesztés legelején meg kell teremteni az előhajtatás feltételeit.
Kamatostul meg kell térülnie
Enyhén fűtött, fénnyel jól ellátott helyiségre van szükség. Az előcsíráztatás lényege, hogy kiültetés előtt 6 hétig a gumókat 10-12 °C-os, világos helyen vékony rétegben helyezzük el. Ládánként maximum két sort tegyünk, és a ládákat úgy rakjuk egymásra, hogy közöttük legalább 4-6 cm legyen, ahol a fény bejuthat.
Később, a kiültetést követően február- márciusban a 16 °C optimális hőmérsékletet igénylő burgonya esetében további fűtési igénnyel számolhatunk. A befektetett energiának pedig kamatostul meg kell térülnie az újkrumpli eladási árában, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy egy-egy tő alól hány gumót tudunk felszedni, s természetesen a minőség is igen fontos. Ehhez a termesztőknek többek közt megfelelő tápanyagellátást kell biztosítaniuk.
Baromfitrágya-pellet trágyázási technikák
A korai burgonya táplálásához alapelvként a burgonya tápanyag-utánpótlása ad támpontot. A korai burgonya termesztéséhez 1,5-2,0 t/ha granulált szerves trágyát kell kiszórni, és kb. 8-15 cm mélységben a talaj felső rétegébe dolgozni. Ez a mennyiség elsősorban a talaj szervesanyagtartalmát növeli, javítja a szerkezetét, ezen keresztül a vízgazdálkodást, elősegíti a felmelegedést, megkönnyíti a művelést.
Közepes tápanyag-ellátottságú talaj esetében a következő főbb hatóanyag-menynyiségekkel számoljunk: N = 100-200 kg/ha, P2O5 = 90-140 kg/ha, K2O = 240- 360 kg/ha, MgO = 60-80 kg/ha (a kisebb értékek közepes, a nagyobbak bő termést tesznek lehetővé). Az adatsor a kálium kiemelkedő fontosságára utal. A kálium elősegíti a szénhidrátképződést és növeli a burgonya fogyasztási értékét is, miután a gumó főzés közben nem esik szét, íze kellemesebb lesz. Hiányában a növények kevésbé hidegtűrők (fagyérzékenyek), de legfőképpen a szárazságot kevésbé viselik el. Az étkezési burgonya egyik legveszélyesebb tárolási betegsége, az ún. kékfoltosság is bizonyítottan a kálium hiányára vezethető vissza.
A granulált szerves trágyák alkalmazásának óriási előnye, hogy a hatóanyagokat irányítottan tudjuk adagolni, a kálium folyamatosan rendelkezésére áll, mindig akkora adagban, amennyit a növény felvenni képes. Leghelyesebb, ha a baromfi- vagy szarvasmarhatrágya-pelletet ősszel a talajművelésnél, a magasabb káliumtartalmú szervestrágya-pelleteket pedig a tavaszi talaj-előkészítéssel egy menetben, a telepítést közvetlenül megelőzően dolgozzuk a talajba.
Régi, jól bevált istállótrágya, új formában
Az egyoldalú műtrágyahasználat minden kétséget kizáróan rombolja a talajszerkezetet. A korszerű tápanyag-visszapótlási technológiák a szerves és ásványi trágyákat ésszerű kombinációban alkalmazzák. Pelletált, könnyen kijuttatható trágyaféleségek ezek, amelyek szerves anyagot, teljes értékű eszenciális tápanyagokat és mikroelemeket is tartalmaznak. A szervestrágya- használat segíti a talaj mikrobiológiai aktivitását, ezáltal a talajban lakó hasznos szervezetek a növény egészséges fejlődését, az immunreakciók működését támogatják. Így nem csupán a korábban már említett könnyebb talajművelés és jobb szerkezet lehet a szervestrágya- használat előnye.
A szerves- és istállótrágyák felhasználhatóságát forradalmasítja a komposztálási és trágyakeverési eljárások alkalmazása, ahol az egalizálás és komposztálás során a végterméket több alkalommal is vizsgálják, hatóanyag-tartalmát állandó értékre beállítják. A kíméletes hőkezelésnek köszönhetően a pelletált trágya könnyen újra nedvesíthető, a szárított trágyagranulátum gyakorlatilag a műtrágyához hasonlóan juttatható ki a talajra, vagy a növényekhez.
Az újkrumpli tápanyag-visszapótlását segítik olyan istállótrágya-alapú trágyaféleségek is, amelyek természetes alapú foszfor-, kálium-, vagy éppen nitrogéntúlsúlyosak. Alkalmazásukkal a fejtrágyázás is megoldható ott is, ahol eddig csak a műtrágya jöhetett számításba.
Jelentős kihatása van az újszerű trágyahasználatnak az ökológiai gazdálkodásra is. A trágyapellet alkalmazása a biotermesztők számára is lehetővé teszi a könnyen felhasználható, kiszámítható tápanyag-utánpótlást, lényegesen nagyobb hozamokat és szermaradvány-mentességet szavatol.
Mikorrhiza oltás
Újburgonya ültetésekor fontos technológiai elem, amikor hasznos gombákkal oltjuk be a csírázó burgonyát. Közvetlenül ültetés előtt Glomus spp. vizes szuszpenziót készítünk, és a csírázó burgonya-szaporítóanyaggal teli ládákat a szuszpenzióba mártjuk. A bemártás következtében a Glomus spp. spórát a csíra külső felületére felvisszük, ahol a gombaspóra kb. 12- 24 óra alatt csírázik, majd beágyazódik a gyökérzet szövetei közé. A hasznos gombafajok és a növény gyökérzete között létrejött kölcsönösen előnyös kapcsolatot szimbiózisnak nevezzük. A hasznos gomba micéliumrendszere vizet tárol és oldott, „konyhakész“ tápanyagokkal látja el a növény gyökérzetét. A jól fejlett micéliumrendszer a gyökérzet nagyságához képest gyakran százszoros méretű felületről képes vizet és tápanyagokat biztosítani a növény gyökerei számára.
Fontos a gumók minősége
Az Italpollina cég Nyugat-Európa számos ökológiai ellenőrző szervezete által elfogadott szerves trágyáit a Viterbo-ban (Lazio tartomány, Olaszország) található nagy hírű Universita della Tuscia egyetem agrárkarán vizsgálták. Itt, a burgonyatermesztőket is segítendő, a gumókban mérhető nitráttartalom változását vizsgáló kísérletet állítottak be különféle trágyák használatával.
A vizsgálatban három fő trágyázási technikát vettek górcső alá. Az egyik kezelésben kizárólag műtrágyát alkalmaztak, a másikban a csökkentett műtrágyamennyiség mellett magas természetes foszfortartalmú, a harmadik esetben a csökkentett műtrágya hatóanyag-mennyiség mellett természetes úton magas nitrogéntartalmú szerves trágyát használtak. Az egyes eseteknél a körülbelül azonos mennyiségekre kiszámított fő hatóanyagoknak (N, P2O5, K2O) megfelelően körülbelül azonos termésmennyiségeket tapasztaltak, ám a gumók beltartalmi mutatói, illetve a gumóméretek arányos eloszlása a kezeléseken belül erősen eltértek.
Érdekes megfigyelés volt, hogy a kizárólag műtrágyával kezelt területen a 40. napig gyakorlatilag 5-ös pH jellemezte a talajt, amíg a másik két kezelésnél 6-os pH körül alakult a kémhatás. A talaj csak a 60. napra vált újra 6-6,3 pH-júvá.
A nagyobb gumóméret tekintetében a magas foszfortartalmú szerves trágya + csökkentett mennyiségű műtrágya alkalmazás adta a legjobb eredményeket, a legrosszabb ebben a tekintetben a nitrogéntúlsúlyos szerves trágya + csökkentett műtrágya kombinációja volt.
A legmeghökkentőbb eredményt azonban a nitrogéntartalom-mérésekkel kapcsolatban kapták a kutatók: megállapították ugyanis, hogy a héjban található nitrogénmennyiség egységnyi friss tömegre vetítve éppen azon parcellákból betakarított burgonyagumók esetében volt a legkevesebb, ahol a növelt nitrogéntartalmú szerves trágyát használták a csökkentett műtrágyamennyiségek mellett.
A gyakorlat számára levonható fontos következtetések sorában elsődleges tehát, hogy szerves trágya pellet alkalmazásával a burgonya nagyobb beltartalmi értékű termést ad.
Érdemes a korai burgonyatermesztés során a műtrágyák mennyiségét csökkenteni, és ezzel párhuzamosan olyan szervestrágya-granulátumot alkalmazni, amelyek hatóanyagát könnyen beszámíthatjuk a csökkentett műtrágyamennyiségbe. Magasabb minőségű és értékű termés mellett egyúttal környezettudatos gazdálkodást, tisztább környezetet teremtünk.
Bebizonyosodott, hogy állati és növényi eredetű szerves trágyák alkalmazásával teljes értékű tápanyag-visszapótlás valósítható meg. Az „újgenerációs” szervestrágya- pelletek azonban forradalmasíthatják a műtrágyahasználatot is, ami gondolkodásra és cselekvésre késztetheti mindazokat, akik jó minőségű és az egészségünket szolgáló zöldségeket szeretnének termeszteni.
Fülei Zoltán
dr. Pap Zoltán
okleveles kertészmérnökök