2013. január 30.
A területi tervezés, a tértudományok és a regionális tudomány képviselőinek mutatták be január 25-én az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció stratégiai vitaanyagát, amelyet véleményezhettek is a szakértők.
A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) megbízásából, a Tervezéskoordinációért felelős Államtitkársággal szoros együttműködésben állította össze az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) stratégiai vitaanyagát, amelyet az NGM 2012. december 17-én bocsájtott társadalmi vitára. Ennek a folyamatnak a részeként 2013. január 25-én a területi tervezés, tértudományok, regionális tudomány szakmai grémiuma előtt ismertette Salamin Géza, az NGM főosztályvezetője a dokumentumot, majd a résztvevők is kifejthették véleményüket.
Előadása elején Salamin Géza kitért az OFTK keletkezésének körülményeire, időszerűségére, s mint mondta, érdemes úgy gondolni a
Első felkért hozzászólóként Budai-Sántha Attila, a Pécsi Tudományegyetem professzora elmondta, a dokumentum végre megfelelő súllyal foglalkozik az agrárkérdéssel, mivel stratégiai ágazatként mutatja be azt. Mindemellett reálisan is értékeli annak jelenlegi helyzetét, bemutatva az agrár-business fejlesztésében rejlő lehetőségeket. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (MTA KRTK) főigazgatója úgy vélte, ez a koncepció hozzájárulhat hazánk hosszú távú felzárkózásához, ugyanakkor szem előtt kell tartani annak nemzetközi fogadtatását is. A növekedési pólusokkal kapcsolatosan elmondta, lényeges és szimbolikus funkciókat kellene telepíteni hazánk nagyvárosaiba, ahogyan tették azt Lengyelországban is. Faragó László, a pécsi MTA KRTK Dunántúli Tudományos Intézet igazgatójának véleménye szerint a dokumentumot egy szűk kör készítette el, a koncepció társadalmi egyeztetése ebben az időszakban már későinek tekinthető. Több felszólalóval együtt Korompai Attila (Budapesti Corvinus Egyetem) az anyagban megállapított feladatok és célkitűzések rangsorolását tartotta volna fontosnak, azonban pozitívumként emelte ki, hogy végre együtt vannak az ágazati és területi szempontok egy anyagon belül. Forrás: NAKVI