Komlósi Imre Fekete-gyarmat-i nagybani kertésszel az elmúlt évi munkát értékelték a Nyugati Jelen munkatársai, illetve az idei termés előkészületeit, kilátásait taglalták.– Milyen munka adódik a kertészkedésben február derekán, miközben javában dühöng a tél?
– Szinte be sem fejeztük a tavalyi munkát, máris elkezdtük az idei termés előkészületeit, ugyanis december 15-e táján az 1500 négyzetméteres fűtött fóliasátorban elvetettük a paradicsom-, illetve csípős paprika-magvakat, amelyeket azóta átültettünk. 2-3 hét múlva szeretném kiültetni a fóliasátorba a mintegy 2000 tő paradicsom- s közel 1000 tő csípős paprika-palántát.
– Mikor érik a korai paradicsom?
– Ha február végén sikerül kiültetnünk a fóliasátorba, április 20-a után már elkezdhet az érés.
– Milyen zöldséggel tud legkorábban megjelenni a piacon?
– A salátával, amit minden évben termesztek, noha a tavaly őszi termés katasztrofális lett.
– Hogyhogy?
– Téli salátát ültettünk, ami nem bírja a meleget. Mivel azonban tavaly ősszel nagy melegek voltak, a termés túlnyomó része felmagozódott, csupán a 25-30%-át tudtuk értékesíteni. Minderre rátettek egy lapáttal a szárazság miatt elszaporodott rágcsálók is. Mivel a fóliasátram a Fekete-Körös partjának közelében van, ahol a rágcsálóknak nem volt mit enniük, ezért az én sátramban kerestek eledelt. Az 500 négyzetméteres fóliasátorban ápolt 5000 tő salátát a mezei patkányok a szó szoros értelmében lelegelték azzal együtt, hogy a sátorban 2-3 kiló patkánymérget kiszórtam. Mivel bent locsoltam, melegebb is volt, ennivalójuk is került, a sátorba húzódtak, ahol az egész termést tönkre tették. A közelmúltban újra vásároltam 4 kiló mérget, mivel az egyik fóliasátor salátával van beültetve, de elkezdem a másik sátor beültetését, tehát ha nem akarom a tavalyi veszteséget elkönyvelni, védekeznem kell.
– Ha ennyi kára keletkezett, nem lehetett valami jó a tavalyi mérlege.
– A „nem valami jó” túl enyhe kifejezés: a mérlegem katasztrofális volt, mint általában minden kertésznek. A paradicsomot nem lehetett eladni csak 0,5 lejért kilóját, még mindig van vagy 7 tonna, gazdára váró zellergumóm, ami nem kell senkinek, noha rengeteg pénzt belefektettem…
– Azt hol tárolja?
– Bepakoltam egy szobába, ahol 3-4 Celsius fokos, állandó hőmérsékletet próbálok biztosítani neki. Az ajtót a kinti hőmérséklet függvényében kinyitom vagy becsukom.
– Mennyit kínálnak a zellergumó kilójáért?
– Semennyit, hozzák Lengyelországból és Hollandiából. Több nagybani zöldségfelvásárlóval felvettem a kapcsolatot, egyiknek sem kell, mert behozzák a jelzett két országból. Tehát nem is állnak szóba a helybeli termelőkkel, meg sem kérdezik tőlük, milyen feltételek között tudnának beszállítani.
– Magának mennyiért érné meg nagyban túladni a zellernek kilóján?
– Ha kilóját 1 lejért adnám, nem jönne ki az önköltsége sem, mivel sok energiát igényelt a vetése, az öntözése, a felszedése és a raktározása. Nem csak a zellerrel, minden zöldségféle értékesítésével gond volt, hiszen tavaly Lengyelországból, Hollandiából és Magyarországról elképesztő mennyiségű zöldség érkezett az országba. Több anyaországi zöldségtermesztővel beszéltem, akik azt állították, annyira olcsó volt náluk a gyökérzöldség, hogy nem érte meg felszedni. Annyiba került volna a felszedés, mint amennyit kapott volna a zöldségért…
– Melyik zöldség hozott tavaly hasznot?
– Tavaly elégedett voltam a sárgadinnyeterméssel, ami extra minőségű volt, kielégítő mennyiséget is termett. Sajnos, abból csak 1200 tőt ültettem. Emellett termesztettem görögdinnyét is, amit ugyancsak nem lehetett eladni. Ha az oltyánok kilóját 0,1 lejért árulták, mi mennyit kérhettünk érte? Ilyen feltételek mellett nem lehet labdába rúgni, hiszen nekem bele kell fektetnem több tízezer lejt, amit kilónként 0,1 lejből soha nem tudok kitermelni.
– Ilyen feltételek mellett mit érdemes termeszteni?
– Nagyon sok kertészt ismerek, decemberben a legtöbbjük még nem tudta, mit fog idén termeszteni. Tavaly semmit nem lehetett eladni. Példának okáért a nagyváradi piacon egy kolléga megjelent egy autó-utánfutó karfiollal, amiből egyetlen darabot nem tudott eladni, végül én találtam neki rá vevőt, egy szociális központot, ahol ingyen átvették. El tudja képzelni, mekkora vesztesége származott belőle a termelőnek?
– Mit mer idén termeszteni?
– Idén is vetettem sok zellert és fejes salátát, mindkettőből folyamatos ellátást tudok biztosítani. A zellert is frissen, levelestül jobban elviszik, mint nagyban, gumóként. A piacon állandóan ott kell lenni. Azt nem lehet megtenni, hogy az ember valamiből elad egy nagy mennyiséget, majd 3-4 napig ki se megy a piacra. Én tavaly minden nap ott voltam a nagyváradi piacon, ahol váltakozó sikerrel tudtam árulni. Amíg a hatóságok szemet hunynak afölött, hogy a határátkelőkön beözönlő zöldségmennyiségnek a 90%-a feketén kerül az országba, nem fog a helyzet javulni…
– Létezik, hogy feketén áramlik be ilyen rengeteg áru?
– A dolog rém egyszerű: aki leteszi a stólát, az mehet. Én Nagyváradra járok, ahol a fináncok két nappal előtte bejelentik az ellenőrzést. Olyankor kiürül a piac, mert akiknek nincsenek rendben az iratai, távol maradnak. Mivel én ott voltam, engem ellenőrzött egy hölgy, aki rákérdezett a mellettem, letakarva álló zöldséghegy gazdájára. Én visszakérdeztem: ha két napja bejelentették az ellenőrzést, gondolja, hogy akinek nincsenek rendben az iratai, azok kijönnek? Még azt a luxust is megengedik maguknak, hogy az árujukat otthagyják, letakarva. Erre a hölgy elment, mint, akit leforráztak. Természetesen, ismerte a dürgést. A világ szeme láttára zajló, hatalmas méretű korrupcióval megsemmisítik a hazai zöldségtermesztést. Magam egyelőre a leveles, friss árunak a folyamatos biztosításában látok némi lehetőséget. Ezért termesztem a zellert, amit levelesen júniustól decemberig folyamatosan forgalmazhatok, hasonlóképpen teszek a fejes salátával. Paradicsomból viszont nem tudok annyit ültetni, hogy naponta a piacon lehessek vele.
– Ezek szerint az elmúlt évet veszteséggel zárta?
– Tavaly az volt a szerencsém, hogy vállaltam palántanevelést, de 20 ezer tő dinnyét is oltottam, aminek a munkájáért megegyeztünk egy árban, amit meg is kaptam. Tehát ez volt a tiszta nyereség. Remélem, idén is lesz megrendelésem legalább 50 ezer palántára, ami biztos jövedelem. Jelenleg paprika- és paradicsompalánták iránt van igény, dinnyével még nem jelentkeztek, de remélem, megkeresnek.
– Mennyibe került a palántanevelőnek a téli fűtése?
– Tavaly 8 ezer lej értékű tüzelőt vásároltam, amit a nagy kazán esetében bálaszalmával is pótolok. A jelenlegi kemény fagyok közepette örvendek, ha tavaszig kihúzom a tüzelővel. Szerencsére a kazánban bármit, a szemetet is el tudom tüzelni.
– A kertészek által létrehozott egyesület működik-e?
– Felfüggesztettük a tevékenységet, mivel a működtetéséhez szükséges költségeket nem tudtuk előteremteni. A kürtösiek megpróbálták működtetni, 70%-os EU támogatással nagybani raktárt építettek, mindenféle támogatást megkaptak, a politikait is, mégsem tudtak talpon maradni. Jelenleg 600 ezer lej adósságuk van, amiből 400 ezer a termelőkkel szembeni tartozás, amit nem tudnak kifizetni. Tehát az sem életképes, mert a feketén piacra kerülő külföldi áruval nem tudnak versenyre kelni, miközben a belső piac védelme továbbra is választási szlogen marad.
Megjegyzés
Sajnálatos a fent bemutatott helyzet, de erre is vannak megoldások, csak tudni kellene hogyan. A cikkben elhangzott, hogy létezne egy kertészek számára beindított egyesület. Azt egyszerűen felfüggeszteni kár volt, mert éppen az lenne az egyik kulcs ami szinte mindent nyit.
Ha annak van egy nagybani raktára akkor a következő lépésben a feldolgozásra kellene összpontosítani. Azt is megtudtuk, hogy minden támogatást megkaptak -még politikait is - akkor a gazdálkodás vezetése nem működik jól....
Elsőre egy komoly piaci felmérésre lenne szükség, hogy megismerjék mi az amire igény lenne mert csak azt érdemes indulásból megtermelni, azaz az pontosan azt az üzleti tervet, amit a pályázáshoz készítettek, kellene elővenni és megnézni milyen új helyzet alakult ki és a gyengeségek ellenibe más erősséget kell odaállítani. Az eddigi "magán gazdálkodó"-i forma ki kell egészüljön az egyesületivel, így és csak is így lehet megtörni a beözönlő oltyánoknak a szerveződését,mert jó tudni ők igencsak szerveződnek igaz maffiásan cselekedve...
Fel kell hagyni a termékek nagybani eladásával! Olvashattuk, hogy még tíz banit sem fizetnének egyik termék kilójáért, de... ez azért van mert nem lehet mindenütt ott lenni, azaz az egyesületi életben ki kell alakuljon a "munkamegosztás" sőt alkalmazni kellene egy eladót meg egy piachoz értőt. Az egyesület tagjai egymást segítenie kellene nem azért van az egyesület, hogy egyeseknek jobb míg a kevésbé aktívaknak rosszabb. Mindenkinek olyan feladatot kell elvállalnia amihez a legjobban ért! Régen a HANGYA gazdáknak ez volt a nagy megvalósításuk. A munka megosztás mellett pedig a szakosodás is fontos,mert az akitől a termék minősége függ és az aki minőségi áruval áll a vásárló elé igencsak megérdemli a nagyobb részesedést. Ehhez pedig a terméknek névre van szüksége ugyanúgy mint "a jó bornak is kell a cégér" pld. "fekete-laki zöldségek" vagy "fekete-laki gazdatermék", stb. És itt bejönne az amit hiányolunk a cikkben megszólaló rézéről nem szól a saját reklámról, nem szól a továbbképzésről, stb. még sorolhatnánk.
A kolozsvári "Hóstát" bolgárkertészettel foglalkozva azért volt erős mert a piacon egy helyben és sajátos árufajtával, féleséggel, és nem utolsó sorban sajátos csomagolási fortéllyal rendelkezett. Mostanra a hóstáti gazdák elöregedése no és a magánérdek elfelejtetni látszik a város polgárai nem igen veszik a jó minőségűt hanem az olcsót viszik haza. Sokat gondolkoztunk miért is van ez?
Hát azért már nem igen lehet a sajtóban hallani róluk, nincs reklámjuk,nem tanulnak egymástól, nem tanítják a fiatalabbakat, nem bérelnek piaci helyeket közösen, ugyanabba a zónába, nem tartanak árú és állatkiállításokat, nem tartanak kulturális rendezvényeket és még sorolhatnánk. A többségi vársárlók pedig nem ismerik a hóstáti termékek minőségét... Ezzel szembe a viszont eladók, a kofák, a magánosok, maguktól "alakulnak át" egymástól lesik a fogásokat, sokan megmossák azt amit árulna(amiért frissnek látszik), műanyag zacskóba csomagolják a terméket(amiért csak otthon látja a vásárló, hogy sok a gyenge, rossz vagy esetleg romlásnak indult van a zacskóba) stb. Mindent a szemnek elv alapján "tevékenykednek" (lásd a nagyobb méretű krumpli a vásárló felé van kiállítva de a viszonteladó hátulról a kisebb méretűt adja a vevőnek, stb.
Egyszóval a piaci árulás is egy szakma.
Viszont a zöldségeket fel is lehet dolgozni, sőt ma már a zacskóba bújtatott száraz gyümölcs ritka, mert a modern technológiában a külföldről behozott soha sem látott erő dús, mikroorganizmusokkal telített talajt, mivel azt aqvakultúrás módon "termelik"...
A Hangya gazdákat a szövetkezeti vezetők azzal is tudták segíteni, hogy Hangya boltrendszert állítottak fel. Nem mindegyik volt Hangya tulajdon de a most annyira hangoztatott "franchise"-t már egy százada vezették be. Lényeg az volt hogy a Hangya boltos csak Hangya gazdától volt szabad vásárolnia, eladni lehetett akárkinek!
Ha a cikkben megszólaltatott Komlósi úr felveszi a Hangya Egyesülettel a kapcsolatot szívesen segítünk! (Erdélyi Hangya)
Amikor egy növényt magról szeretnénk szaporítani, a magvetés után a kész kifejlett palántákat fogjuk kiültetni a szabadba. De vajon mire érdemes odafigyelni a palánták kiültetésénél, hogy szép egészség növények fejlődjenek belőlük?
A palánták kiültetésének időpontja nagyban függ az adott fajtól, de az időjárástól is. A káposztaféléket és a fejes salátát ültethetjük a legkorábban, már március közepétől elkezdhetjük a kiültetést. A paradicsomot, a paprikát csak május közepétől ültessük ki, mert itt a legkisebb fagy is komoly károkat okozhat a palántákban. A zellert és a fejes káposztát május végén, június elején érdemes kiültetni. Június közepétől ültethetjük a káposztaféléket, és a másodnövényeket, majd október közepétől az áttelelő káposztát.
