2011. december 31., szombat

Nemzetközi évek 2012-ben

http://www.szatmar.ro/index.php?p=news&act=show&cid=46875
2011-12-30 10:16:11


A gyermekbarát igazságszolgáltatás éve is lesz a 2012-es
A 2012-ben ünnepelt nemzetközi évek az MTVA-Sajtóadatbank összeállítása:
A SZÖVETKEZETEK NEMZETKÖZI ÉVE - Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 2011. október 31-én indította útjára a szövetkezetek nemzetközi évének programját. A szövetkezeti vállalkozások megerősíthetik a helyi gazdaságokat és megerősíti az állampolgárokat, főként a társadalom perifériájára szorult embereket, mivel részesülhetnek a közösségi erőforrásokból, s segíthetnek az áringadozások és a spekuláció káros hatásainak leküzdésében is. A világ élelmiszerszükséglete 2050-re várhatóan 70 százalékkal fog megnőni, aminek megtermelésében a szövetkezetekre fontos szerep hárul. A legnagyobb európai agrárszövetség (COPA-COGECA) 2012 áprilisában szövetkezeti hetet tart, júniusban pedig kiosztja az Európai Díj a Szövetkezeti Innovációért elnevezésű elismerést.

A MEGÚJULÓ ENERGIÁK ÉVE - Az ENSZ hirdette meg. Az emberiség környezetszennyező és energia pazarló életvitele hosszú távon a természeti erőforrások kimerüléséhez vezethet, ezért a fosszilis energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) helyett egyre inkább az alternatív energiaforrások kerülnek az előtérbe. A megújuló energiaforrások energiaforrások, amelyek természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre állnak vagy újratermelődnek (napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza, geotermikus energia stb.). Használatuk nem old meg minden környezetszennyezési problémát, de nagyban segít egy környezetbarát és fenntartható energiagazdaság megteremtésében. Globálisan elmondható, hogy a fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelődnek a megújuló energiaforrások. Magyarországon tíz év alatt több mint kétszeresére nőtt a megújuló energia részesedése az áramellátásban, de még nem éri el az uniós átlagot. 2009-ben a megújuló energia részesedése 7,3 százalékra emelkedett a teljes felhasználáson belül. Egy prognózis szerint az Európai Unió túl fogja teljesíteni azt a célkitűzését, hogy 2020-ra energiafelhasználásának 20 százaléka megújuló forrásból származzon, s Magyarország is némiképp túllépi majd 13 százalékos vállalását.

A GYERMEKBARÁT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN - Az Európa Tanács 2010 novemberében iránymutatást adott ki, amely szerint az igazságszolgáltatás csak akkor lehet gyermekbarát, ha a gyerekek jogai érvényesülnek, s ha az a gyerekek mindenekfelett álló érdekét tartja szem előtt. Évente több ezer gyerek kerül kapcsolatba az igazságszolgáltatással tanúként, áldozatként, elkövetőként. Ha az eljárás során nem veszik figyelembe a gyerek szükségleteit és nem tartják szem előtt a jogait, akkor tovább fokozzák az elszenvedett traumát és növelik annak esélyét, hogy a gyerek ismét áldozattá váljon. Egy felmérés szerint Magyarországon háromból egy gyerek van tisztában azzal, hogy jogai vannak, és hatból egy tudja, hova kell fordulnia, ha sérelem éri. 

AZ AKTÍV IDŐSÖDÉS ÉS A GENERÁCIÓK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉVE AZ EURÓPAI UNIÓBAN - A kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy Európában minden eddiginél hosszabb ideig élnek az emberek, és idősebb éveiket is egészségesebben töltik, mint korábban. Rámutat emellett arra is, hogy mindez lehetőségeket tartogat a számunkra: az aktív időskor lehetőséget ad az idősebb embereknek arra, hogy állásban maradjanak és tudásukat továbbadják, továbbra is tevékeny szerepet tölthessenek be a társadalomban, illetve minél egészségesebb és boldogabb, teljesebb életet élhessenek. A tevékeny öregkor nagyon fontos a nemzedékek közötti szolidaritás fenntartásában is azokban a társadalmakban, amelyekben egyre több az idős ember. Az európai év arra hivatott, hogy felhívja a figyelmet a tevékeny időskorral kapcsolatos kérdésekre, és bemutassa, melyek a rájuk adható legjobb válaszok. Az EU már korábban is tett azért, hogy az aktív idősödést elősegítse: például a foglalkoztatási stratégiával, a felnőttképzéssel, a közegészségüggyel és információs társadalommal kapcsolatos kezdeményezésekkel. Az európai évnek köszönhetően ezek az erőfeszítések ismertebbé válhatnak.



Jövő év elején AGROmashEXPO

http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/jovo_ev_elejen_agromashexpo 
Először a jövő év elején megrendezendő budapesti AGROmashEXPO kiállításon mutatják be az Év Traktorait a nagyközönségnek - tájékoztatta Pákozdi József, a kiállítás sajtófőnöke az MTI-t. A január 25-28. között sorra kerülő szakkiállításra már 19 ezer négyzetmétert foglaltak le a kiállítók, köztük olyan cégek, amelyek eddig még nem vettek részt ezen az agrárgépipari kiállításon.
A szervezők szerint a kiállítás igazi különlegessége lesz majd, hogy a németországi hannoveri szakmai bemutató után a magyar fővárosban, az AGROmashEXPO-n lesznek megtekinthetők először az Év Traktorai.
Mindhárom kategória nyertesét megnézhetik az érdeklődők: az "Év szántóföldi traktora 2012" cím nyertese a John Deere 7280R nehéz-univerzális traktor a KITE Zrt. standján lesz látható. Az "Év speciális traktora 2012" cím nyertese az Antonio Carraro TRH 980 ültetvénytraktor, ezt az Agrolánc Kft. kiállítási területén mutatják be. Az "Év aranydizájnú traktora 2012" cím nyertese pedig a Massey Ferguson 7624 Dyna VT nehéz-univerzális traktor az Austro Diesel standján várja az érdeklődőket.
A jövő évi kiállítás - a szervezők adatai szerint - felülmúlja a tavalyi méreteit: december végéig a kiállítók csaknem kétszer akkora területre adtak be igényt, mint amennyit tavaly összesen foglaltak. Eddig több mint 150 kiállító jelentkezett be a régió legjelentősebb mezőgép-vásárára.
2012-ben bővített tematikával segíti a mezőgazdasági vállalatok, a gazdálkodók beszerzéseinek optimalizálását.
A jövőre három évtizedes jubileumát ünneplő kiállítás új koncepciója szerint hangsúlyosak lesznek a különböző szakmai programok is, amelyek az AGROmashEXPO-val egy időben zajló Magyar Kert és Szőlészet és Pincészet kiállításokhoz is kapcsolódnak.

Boldog új esztendőt kívánunk!



Áldott, békés és boldog új esztendőt kíván minden kedves olvasónak a HANGYA egyesület vezetősége, a Polgárnő és az Erdélyi Polgár szerkesztősége 
valamint a 
Kolozs megyei és a kolozsvári Magyar Polgári Párt vezetősége!
 Olvasótáborunknak köszönjük a hűséget!
Népközösségünknek hozzon az új év szellemi és anyagi gazdagságot, legyen egy egészséges és kiegyensúlyozott évünk.
Kívánjuk, hogy közösségünk gyarapodjon! 
B.Ú.É.K 2012!

2011. december 25., vasárnap

Ünnep – Sikerélmény látni, hogy van folytatása a munkánknak

http://www.szabadsag.ro/szabadsag/servlet/szabadsag/template/article%2CPArticleScreen.vm/categ_id/4

– ünnepváró látogatás a Both családnál
2011. december 24.
 SÁNDOR BOGLÁRKA ÁGNES


Együtt a táncban, egy 2006-os turnén
Együtt a táncban, egy 2006-os turnén
Egy családdal, még ha mindössze háromtagú is, a mai hajszában már csöppet sem könnyű időpontot egyeztetni. Bothék is hárman kétfelől érkeztek azon az estén, amikor megpróbáltunk belesni adventi készülődésükbe. A „férfiak”, Jocó és Bence otthon várnak minket, Zsuzsa még egy adventi rendezvényen kézműveskedett a gyerekekkel. Miközben vártuk, nem csak a gyönyörű betlehemet csodáltuk meg, hanem az adventi koszorút, a nemezből készített kis karácsonyfákat és az ünnepváró mézespogácsákat. Az első kérdés önmagát adta: vajon miért rohanunk mindig ennyire, hogy még adventben sem tudunk egy kicsit lelassulni?

Ne siess nagyon, elmarad a lelked
Jocó: Úgy érzem, mintha az ember időnként elkerülné saját magát. Egy indián közmondás szerint: ne siess nagyon, nehogy a lelked lemaradjon. S egy kicsit belekerülünk, belekavarodunk ebbe mindannyian ebben a világban: éppen a lényeges dolgok mellett szaladunk el. És bár szeretnék, de igazából még nem tudtam látványos változást elérni ezen a téren. Nagyon szeretek falusi öregekkel beszélgetni, nekik még valahogy rendben van az életük, helyén vannak a dolgaik, nincsenek elárasztva annyi fölösleges dologgal kívülről, ami elvonja a figyelmet, és felszínen tartja az embert, nem engedi bármiben is elmélyülni. Ilyenkor, adventi időszakban még inkább rámtörnek ezek a gondolatok: valamit változtatni kellene, kicsit meghittebben élni, úgy rendezve a dolgainkat, hogy a lényeges pontokra figyeljünk oda, ne a lényegteleneken csússzunk el. Szeretnék idővel közelebb kerülni ehhez a fajta élethez, nagyon hiányolom a megállásokat, amelyek kellenek ahhoz, hogy levegőt vegyünk, és utána sokkal nagyobb kedvvel, energiával dolgozzunk tovább.
– Milyen számotokra az advent?
– Visszás a helyzet, ugyanis nekünk ez rohanósabb időszak: a gyerekekkel karácsonyra kell készülni, a tánccsoportos előadásokat összeállítani, megbeszélni, tehát beletartozik a másokkal való foglalkozás, felkészítés. Időnként azért sikerül olyan pillanatokat megélni, ami természetes kellene hogy legyen egy családban. Amikor így hárman együtt vagyunk a kicsi családdal, úgy érzem, egyfajta védőburok vesz körül, és semmi baj nem történhet. Sajnos elég ritkák a hasonló pillanatok. Persze, szervezésen is múlik, hogy az ember kis időt szakítson saját magára is ebben a nagy határidőnaplós rohanásban. Vannak barátaink, akik ezt úgy oldják meg, hogy a hét egy bizonyos szakasza, pl. a péntek délután az övék, és ilyenkor nem foglalkoznak semmi mással. Nekünk nincs ilyenünk: szinte az összes esténk foglalt, akkor tartunk táncpróbákat, napközben dolgozunk, a gyereket hegedűórára, edzésre kell vinni-hozni – kicsit elsiklunk egymás mellett. Azt hisszük, mindenütt ott kell lennünk, nélkülünk nemtörténhetnek meg dolgok, pedig nyugodtan megtörténhetnének.
Család, barátok, közösség, Ördögtérgye önerőből
– Kicsi családot említettél az előbb. Eszerint van egy nagyobb családotok is?
– Anyósomékkal egy udvarban lakunk, de hiába vagyunk közel egymáshoz, inkább csak egy-egy közös ebéd erejéig tudunk együtt tölteni egy kis időt. Régebben egy idős bácsira is gondot viseltünk, és ő még a régi szellemiség szerint élt: az evésnek mindig meg kellett adni a módját, minden este együtt vacsoráztunk, szépen terített asztalnál, és nagyon jó volt. Aztán ez elmaradt. Nagyon sokat foglalkoztat az is, hogy figyeljünk jobban a barátainkra. Már tavaly elkezdtük a tudatos találkozásokat, és ez nagyon érdekes élményekhez vezetett. Egy alkalommal, amikor ötletszerűen meglátogattunk barátokat, örömmel csodálkoztak ránk, és elmesélték, ők is erre készülnek már régóta, és milyen jó, hogy végre időt szakítunk egymásra. Hatalmas igényünk van a baráti együttlétekre, de valahogy úgy vagyunk ezzel is, mint a kirándulással. Nagyon szeretek kirándulni, de persze arra sincs időm. Ha kint vagyok a természetben, akkor mindig megfogadom, hogy legalább havonta megismétlem, s aztán eltelik újabb három év, mire sikerül. Azért is oda kell figyelni ezekre a dolgokra, mert növekszik a fiunk is. Most még mellettünk van, néhány év múlva azonban már nem fogja annyira igényelni a társaságunkat. Most kell tehát ilyenszerű tapasztalatokat, hangulatokat megélnie, hogy legyen mire építenie felnőtt korában.
A széki mennyasszony és a csíki vőlegény: Bothék „munkaruhában”
 

Nekem rengeteg unokatestvérem van, gyerekkoromban Csíkszeredában minden héten volt egy-egy születésnapi buli, szedtük szét a házat, és akkor még nem is tudtam, mennyire fontos ez. Most azonban, visszagondolva, tudom, milyen jó, hogy nem a számítógép mellett nőttem fel, hanem közösségben.
– Te magad is foglalkozol közösségépítéssel, hiszen a gyerekcsoportok mellett saját együtteseteket, az Ördögtérgyét is össze kell tartani. Mennyire lehetséges még fenntartani a közösségi szellemet?
– A fiatalok egyre kevésbé közösségorientáltak. Céltudatosabbak, mint régen, jobban tudják, hogy nekik maguknak mire van szükségük, és azt hogyan érik el, de kevesebbet áldoznak arra, hogy egy közösség működjön. A munkánk része, hogy táncot tanítunk, de nem mindegy, hogy miért. Ez nem feltétlenül a figurákról szól, hanem nagyon fontos, hogy közösséget teremtsünk. Akkor érzem értelmét a munkának, ha látom az arcukon, hogy azt érzik: jó együtt lenni és összetartozni. Figyelni szoktam, mi történik, amikor a fiatalok otthonról bekerülnek a felnőtt csoportunkba. Igaz, itt már működik egyfajta előszűrés is, mert aki idejön, azt már nem nehéz meggyőzni arról, hogy milyen jó közösségben lenni, de hogy ott hogyan viselkedik, hogyan veszi fel a szálat, az már rögösebb út. Nagyon örülök, hogy az Ördögtérgyének nincs anyagi háttere, mindent saját erőnkből teremtünk elő, így más az értéke, más súlya van a fiatalok szívében, mert ők is áldozatokat hoznak, nem kaptak mindent készen. Vannak olyan táncosaink, akik már kezdetekkor nagyon aktívak, látszik, hogy ezt otthonról hozták. Mások jó ideig inkább csak szemlélői a dolgoknak, s egyszer csak elkezdenek részt venni a munkában. Ilyenkor érezzük, hogy megérte. Két éve vettünk fel új tagokat, és el kellett telnie bizonyos időnek, amíg úgy éreztük, hogy csapattagok lettek.
– Ez feltétele annak, hogy színpadra engedjétek őket?
– Nem, de az előadások is javulnak minőségileg, ha teljes értékű csapattagok dolgoznak benne. Egy nagyon bonyolult előadás összeállításánál fontosabbnak tartok egy jó közös együtt táncolást, bulizást. A színpadi formákat meg kell tölteni lelki háttérrel, érzésekkel, az pedig onnan jön: a közös bulikból, szervezésből, problémák megoldásából.

Időközben Zsuzsa is megérkezett a Koinónia könyvkiadó új gyerekkönyveket bemutató rendezvényről, ahonnan a kicsik alig akarták elengedni. Egy fárasztó nap után hazaérve nem lehet kellemes kérdésekre, faggatásokra válaszolni, ez azonban Bothékon csöppet se látszik.

– Zsuzsa, mennyire jellemző a hétköznapjaidra ez a rohanás?
– Ez nem mindig egyforma. Van, amikor nagyon rohanás van, és van, amikor – ... csak rohanás – szól közbe Jocó. – Vannak nagyon zsúfolt napok, de olyanok is, amelyeket arra szánok, hogy tudjak itthon dolgozni, vagyis csendben, békében a műhelyben nemezelni. Ez sokszor biza nehéz fizikai munka, mert néha folyik rajtam a veríték közben, ugyanakkor viszont megnyugtat, kikapcsol.
Bánffyhunyadtól Besztercéig
– Többször előfordult már, hogy zavarba jöttem, ha valamilyen program kapcsán meg kellett neveznem titeket... Nektek van erre valamilyen bevált formátok?
Zs: Ezzel én isgondban vagyok. Előfordul, hogy valamilyen nyomtatványt kell kitölteni, és ott szerepel a kérdés: mi a foglalkozásom. Több dologgal foglalkozom, nem tudok annyi mindent felsorolni, vagy eldönteni, hogy akkor most a táncoktatót kellene beírnom, vagy inkább a kézművest. A JelesNapTáron (az EMKE gyerekprogramja – szerk. megj.) többször akadtunk fenn azon, hogy mit írjanak a nevem mellé, milyen minőségemben szerepelek.
Mindig az vagyok, ami miatt épp akkor odahívnak. Ma este pl. a Koinónia rendezvényén úgy konferáltak fel, hogy az Ördögtérgye énekese, de én igazából sosem tanultam, hogyan kell énekelni. Tánctanítás közben viszont gyakran kerültem olyan helyzetbe, hogy éneket is kellett tanítanom, s észrevétlenül szaporodtak az ilyen alkalmak. Ezek a dolgok eléggé egybefonódnak. Nem lehet úgy beszélni a táncról, hogy az éneklésről ne essen szó. Vagy nem lehet a nemezelésről úgy, hogy közben ne kutakodjunk egy kicsit mögé, amihez éppen jól jön a néprajzos végzettségem, és hogy ismerem a hagyományokat.
Jocó:Én azt mondom, hála istennek, hogy összefonódnak a dolgok. Szerintem ez a természetes rendje a dolgoknak, hogy egymás mellett legyenek. Voltunk olyan őrültek, hogy azzal foglalkozunk, amivel szeretünk foglalkozni...
– Ehhez őrültség kell a mai világban?
Jocó:Érettségi találkozókon, ha előjön, ki mivel foglalkozik, akkor kicsit őrültnek tartanak. De irigyelnek is érte, mindamellett, hogy ennek az anyagi háttere elég vékony.
Zs.: Ami igaz, az igaz. Sokszor nem éri a széle a hosszát. De az anyaginál sokkal nagyobb elégtételeink vannak. Elég sok kudarcélmény ér bennünket, „néptáncolni” nem divatos elfoglaltság, nehéz felvenni a versenyt a számítógéppel, a versenyre ösztönző sporttevékenységekkel stb. Kevés a pozitív visszajelzés, ami bizony sokszor át tudna billenteni egy-egy nehezebb kaptatón. Nekünk az jelenti az igazi sikerélményt, amikor látjuk, hogy van folytatása a munkánknak. Évekig tanítottunk Bánffyhunyadon, és most az egyik legügyesebb hunyadi tanítványunk viszi tovább a csoportot. A többi ottani lelkes tanítványból állt össze a Kalotaszeg Táncegyüttes magja. Az Ördögtérgyéből is többen tanítanak, az innen elkerült táncosaink közül többen tánccsoportot indítottak. A teljesség igénye nélkül említem meg Tőkés Lóri volt táncosunkat, aki unitárius lelkészként került előbb Haranglábra, majd Kissolymosra, és mindkét helyen gyűjtéseket, előadásokat szervezett, gyermekekből is, idősekből is tánccsoportot verbuvált. Vagy Ferencz Bandi és Imre Éva, akik évek óta a Gyimes és Moldva peremén lévő Kósteleken magyartanárkodnak, s emellett tánccsoportot szerveztek az ott élő fiatalokból. Két másik táncosunk Nagykárolyba került, és ott vívják meg a sokszor nem könnyű harcot tánctanítás terén. Tánccsoportot működtetnek, népdalversenyeket, táncháztalálkozókat szerveznek. Kijárunk Besztercére tanítani, amit gyakran nagyon nehezen tudunk megoldani, hiszen rengeteg idő elmegy az utazással. De most már akkor is nyugodtak vagyunk, amikor nem tudunk kimenni, mert Szilágyi Ilona (Csili) személyében nagyon jó vezetőre talált az ottani kicsikből és nagyokból álló csoport. És még sorolhatnám. Hát ezek azok a sikerek, amelyek erőt adnak nekünk is.
FOTÓ: ROHONYI D. IVÁN – Bence is szívesen elmélyül a kézműves tevékenységekben
 

Kockázatos viszont, hogy azzal foglalkozunk, amit szeretünk, mert kicsit egybemosódik a szabadidő és a munka. Elég, ha csak az esküvőnkre gondolok, ami Széken volt. Édesapám oda való, és mindig is úgy képzeltem el, hogy széki menyasszony leszek. Jocó azonban nem lehetett széki vőlegény, mivel ő csíki. Tehát ő csíki viseletet öltött magára, én meg székit. Akkoriban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesben táncoltunk, tehát főállásban ezzel foglalkoztunk. Az esküvőnkön azon kuncogtunk, hogy tulajdonképpen a munkaruhánkban álltunk ki a pap elé.
– Ez hány éve is történt?
– 1997-ben – mondják szinte egyszerre, miután felpillantanak a konyhai polc tetejére, ahol faragott tálas őrzi az évszámot. – Az esküvőnkre kaptuk – érkezik a mosolygós magyarázat.
Természetes anyag, természetes mozgás
Szinte hihetetlen már a mai világban látni egy ilyen párt, akikről sugárzik, hogy nagyon együtt vannak,összetartoznak...
Zs.: Elég kockázatos, amikor elmosódnak a határok. Sokszor elég rossz, amikor éjszaka felriadunk, mert mindkettőnket ugyanaz a probléma foglalkoztat és nem hagy aludni. A tánctanításban nagyon jól egymásra tudunk hangolódni, ebben kialakult a közös módszerünk, és most már szemvillanásból is ki tudjuk olvasni egymás szándékát vagy állapotát. Tudom, hogy ha Jocó fáradtabb, akkor vegyem át én az irányítást, vagy fordítva. De nincs mindenben így: például nemezelésben egyáltalán nem tudunk együtt dolgozni. Jocó mérnöki alapossággal megtervez, elapróz dolgokat. Nekem ehhez nincs türelmem.
J.:Én nem tudok addig továbblépni, amíg nincs minden részlet kidolgozva. Ötször annyi időt töltök el vele....
Zs.:Én viszont időnként határidőkhöz vagyok kötve.
J.:Az én tempómban nem is lehet eladásra dolgozni. Zsuzsa viszont jól megtalálta a középutat, hogy termeljen is úgymond, legyen látszata is a munkájának, és ugyanakkor ne adja fel azt, amiért elkezdte.
Zs.:Azért még nem tudok annyira termelni. Alkotói fázisban vagyok, és remélem, hogy maradok is.
– És van igény ilyen jellegű termékekre?
Zs.:Egyre inkább növekszik az igény, holott egyre kevesebb a pénz. De úgy tűnik, ismét reneszánszát éli a természetes anyag, ezen belül is a gyapjú. Régen, ha egy egész juhnyájat megnyírtak, a nyírót azzal fizették ki, hogy megkapta egy juhnak a gyapját. Most odaadnák az egész nyájét, de nem kell senkinek. Elégetik, mert pénz kell, a gyapjú már nem fizetőeszköz. Olcsón lehetne hozzájutni és használni, de már a gyapjúfésülők is eltűntek. Ha azonban növekszik a kereslet az anyag iránt, akkor ez a folyamat még visszafordítható lenne.
– Ez a gyönyörű betlehem az asztalon mennyi idő alatt készült el?
Zs.:Sosem tudom lemérni, se kiszámítani, hogy mennyi időt tart, mert nem tudok huzamosabb ideig csak azzal foglalkozni. De a betlehem szerintem nem is fiús foglalatosság, sokkal inkább egyfajta babázás. Teljesen beleéltem magam, amíg kigondoltam, miből is készítsem el a királyok koronáját, meg előszedtem a cikcakkos ollómat, szóval, ehhez babázni kell.
J.: Én inkább nagyobb darabokat készítek: takarót, tarsolyt, kesztyűt, papucsot, ilyesmiket. Közös munkánk a tanítás, nagyon szeretjük, és nagyrészt ebből élünk. Emellett a Népi Alkotások Házában dolgozom, tanítok, előadásokat szervezek, illetve kijárok öregekhez gyűjteni. Zsuzsának pedig ott van a nemezelés. Csak tánctanításra alapozni az anyagi létet elég kockázatos dolog, gondolni kell az esetleges sérülésekre is. Az anyagiakkal azonban én úgy vagyok: világéletemben jól éreztem magam a bőrömben, ha volt pénzem, ha nem. Ezt szeretném valahogy megtanítani a gyerekemnek is, és reménykedem, hogy ellesi tőlem: érezze jól magát ebben az életben, gondolkozzon, s tegye azt, amiről úgy érzi, tennie kell. Hallottam egyszer egy mondást, ami nagyon megmaradt bennem: az igazi munka fizetsége maga a munka. Ezt mi folyamatosan érezzük is.
Karácsonyváró közös munka a szomszéd kislánnyal
 

Van persze hátulütője is a közös munkának. Nagyon sokat vagyunk együtt, de ennek nagyrésze munka, és csak ritkán tudunk praktikus dolgokat megbeszélni. Gyakran előfordul azonban, hogy hatórás próbát tartunk, és próba előtt sokkal fáradtabbnak érzem magam, mint a végén. Valószínűleg valamilyen energiák aktiválódnak akkor.
Jóga, tangó, jazz, rock, Rackajam és az egy húron pendülés
 Ha már az energiáknál tartunk, Zsuzsa, úgy tudom, konkrétan is foglalkozol ilyesmivel.
Zs.:Négy éve elkezdtem jógázni. Azért szeretem, mert felszínre hozott belőlem dolgokat, amelyeket most már tudatosabban élek meg, és ettől nagyon fel tudok töltődni. Elég sok félreértés övezi a jógát, sokan inkább egészségmegőrző programnak tartják, de persze nem így van. Nekem abban segít, hogy le tudjak csendesedni, és utána tudjak ott lenni a zajban. Amikor táncháztalálkozónk volt, és reggel tíz órától kellett gyerektáncházat tartanunk, akkor is elmentem 8-ra kurzusra, maradtam, amennyit tudtam, és lelkileg felkészültem a munkára. Utána teljesen másként, sokkal több energiával tudtam belevágni. Van olyan része, amit fel tudunk használni a táncban is. Érdekes módon Jocó a bemelegítésbe belecsempész bizonyos mozzanatokat, pedig ő nincs is ott, de megbeszélünk dolgokat, beleolvasgat a kurzusaimba, és van, amit csak úgy zsigerből tud, nem is kell tanulnia....
J.: Szokta is mondani Zsuzsa: hú, milyen jó jógi lennél, ha egy kicsit foglalkoznál vele. De úgy vagyok vele, hogy nekem megvan a saját utam, amelynek minden kövéről tudom, hogy az hol van, tudom, hogy én bütyköltem elő magamból valahonnan. Ez talán kicsit székelyes felfogás.
Zs.:De nekem is megvan a saját utam. Vannak technikák, amelyeket megtanulunk, vannak elméletek, amelyeket meghallgatunk, de ezeket megemésztem, és ami arra való, azt megtartom.
J.:Én azt látom bármilyen technika egyik nagy veszélyének, hogy az emberek nem engedik át a saját szűrőjükön, s éppen ezért el is tévedhetnek benne. De ha megvan a saját szűrő, és használjuk is, akkor rendben van bármi. Engem mindenféle mozgás érdekel, a jógamozdulatok ugyanúgy, mint a kortárs tánc, a kontakt improvizáció. Nagyon szeretek nézni mindent, ami természetes emberi mozdulat. Lehet, hogy furcsán hangzik, hogy a néptáncban és a kontakt improvizációban sok a közös, de mindkettő természetes mozgáson alapszik, azonos a gyökerük. Fontos, hogy egy mozdulatot, amit épp tanítok, többféleképpen tudjak elmondani, mert akkor sokkal nagyobb esély van rá, hogy meg is értik, amit szeretnék. Ehhez használtam már fel kontakt improvizációs gyakorlatokat a felkészülés, tanítás során. Azt gondolom, ami érdekli az embert, az ragad rá, saját stílusának egyik színfoltja lesz.
Zs.: Ez mindenre érvényes. Egyszer egy jógás rendezvényen vettem részt, ahol a tangót és az arra való ráhangolódást tanultuk. Utána itthon elmeséltem Jocónak, és a következő próbán már használtunk belőle elemeket. Fontos, hogy ne ragadjunk le egy dolognál, hogy néptáncosként csak azzal foglalkozunk, nincs semmi egyéb: nem hallgatok más zenét, csak táncházas ruhákban járok stb. Szerintem fontos, hogy nyitott szemmel járjunk, és innen-onnan elcsippentsünk dolgokat, amelyek által fejlődni tudunk.
– Egyébként milyen zenét hallgattok?
Zs.:Nyár vége felé, amikor egyik tánctábor a másikat követi, akkor esténként az oktatótársakkal és zenészekkel gyakran hallgatunk valami jóféle halk jazzt.
J.:A jazznek elég sok ágazatát ismerjük, szeretjük, de a 60-as, 70-es évek rockzenéje is jó kis nosztalgikus érzéseket csalogat elő. De szívesen hallgatunk bármit, ami jó.
Zs.:Szeretünk népzenei feldolgozásokat is hallgatni, ezek sokszor segítenek továbbgondolni, hogy ez mozdulatban és táncban is továbbkölthető.
J.:Ez év nyár elején egyazon népzenei fesztiválon léptem fel a Rackajam együttessel. Nagyon tetszett a zenéjük, nagyon megfogták a közönséget. Egy kalotaszegi hajnali feldolgozással kezdték, ezzel fel is csippentették a fonalat, az egész közönség rájuk tapadt. Annyira egymásra hangolódtak, hogy egy fikarcnyi hibát se lehetett felfedezni a produkcióban, hat ember teljesen egy vonalon mozdult. Tátott szájjal hallgattam, amíg tudtam figyelni, és magával nem ragadott teljesen a zene. Oda is mentem a végén, amikor már kicsit lecsillapodott a tömeg, és elbeszélgettünk az együttes vezetőjével. Én beszéltem a táncról, ő a zenéről, és egymás mondatait egészítettük ki és folytattuk a félmondatokat. Hasonlóképpen jártam Zsuzsa nemezes mesterével is, Vetró Mihállyal, aki Magyarországon tanítja nagyon magas szinten a nemezelést. Vele is úgy beszélgettünk, hogy én táncról, ő nemezről, és tökéletesen értettük egymást. Ilyenkor talán az emberek lelke rezonál.
Zs.: Ezek kifejezési módok. Ugyanazok a dolgok, érzések, tapasztalatok élhetők meg különböző anyagokban. Mi a mesteremmel nagyokat szoktunk hallgatni, és valószínűleg épp ugyanannyit mondtunk el.
Tormába születni…
– Ti szoktatok veszekedni is?
Zs.:Igen, normális házaspár vagyunk.
J.:Biztosan más is megélte ezt: amíg nem volt gyerekünk, nem is emlékszem, felemeltük-e a hangunkat egymásra. De amint meglett a gyerek, azonnal mindketten sokkal jobban tudtuk, miért sír, mit hogyan kell tenni, és vérre ment a dolog. Meg is tanultunk veszekedni.
Zs.:Szerintem addig nem is volt rajtunk akkora felelősség, még lehetett egyik napról a másikra élni. Most viszont már nyomasztanak dolgok.
– Mikor van időtök pihenni? Gondolom, hogy a nyár a sokféle rendezvény, tábor miatt nagyon zsúfolt.
Zs.:Inkább ősz elején tudunk egy kis időt lopni magunknak. Szerencsés esetben a táborok helyszíne egybeesik azzal a hellyel, ahová épp el szeretnénk jutni, pl. a Gyimesek, és akkor esetleg megtoldjuk még néhány nappal, de általában augusztus végére már nem nagyon vállalunk semmit. Ehhez hozzátartozik, hogy akkor van a nyári jógatábor is a tengerparton, ahová el szoktam menni előbb egy hétre egyedül, aztán jönnek a fiúk utánam, és akkor együtt nyaralunk, s utána még a rokonlátogatásokat is megejthetjük. Most már nem tudjuk, hogy lesz, ha az iskola előbb kezdődik majd, mert eddig azzal a két szabad szeptemberi héttel nagyon jól tudtunk gazdálkodni.
J.:Valahogy elvesztettük azt, hogy természetesen tudjunk bánni az idővel. Elnézem az öregeket, ahogy megvan mindenre az idejük. Pedig sokkal nehezebb helyzetben vannak, sokkal inkább kiszolgáltatva az időjárásnak, de elfogadják úgy, ahogy van. Abban élnek, amibe beleszülettek. Van Széken egy kedves ismerősünk, aki gyönyörű helyen lakik, de elég távol a falu központjától. Amikor egy alkalommal nála jártunk, rákérdeztünk, hogy nem jelent-e ez gondot neki. Olyan egyszerűen megfogalmazta a választ: Hát, lehet, hogy a tormaféreg is enne almát, mert az finomabb, de ha már egyszer a tormába született, akkor azt eszik.
– Bence zeneiskolás, ez, gondolom, nem véletlen...
J.:Tanítottunk már néhány iskolában Kolozsváron, és nagyon megragadott a zeneiskola családias hangulata. Persze, ott van az alig titkolt hátsó szándék is, hogy hátha egyszer majd a kedvenc hajnalimat fogja a fiam a fülembe muzsikálni... De ez teljesen az ő választása lesz, hogy mennyire akar ezzel foglalkozni. Az esélyt azonban meg akartuk adni neki, hogy tanuljon meg zenélni. Nekem erre nem volt lehetőségem, és mai napig hiányát érzem.
Zs.:Én is. Általában a szülő igyekszik megadni a gyerekének azt, amit ő nem kaphatott meg. De mi ezzel nem nyomorgatjuk Bencét. Persze, néha rosszul esik neki, ha játék helyett gyakorolnia kell, de nem hatalmas mennyiségben.
– Milyen értékek mentén nevelitek? Említetted már, Jocó, próbálod átadni neki, hogy érezze jól magát a bőrében. Ahogy elnézem a huncut mosolyát: jól érzi magát...
J.:Amikor első osztályos volt, a barátaink kérdezték: szereti-e Bence az iskolát? Mondtuk, hogy igen, csak az a kérdés, hogy vajon az iskola szereti-e Bencét. Ugyanis folyton nyüzsgött, minden követ, ami csak mozdítható volt, azt gyorsan elmozdított. Az a fontos, hogy legyen őszinte magával a gyermek. Én a szüleimtől ezt tanultam. Édesapámmal, isten nyugtassa, keveset beszélgettem, ő a régi, klasszikus típusú családfő volt, aki megmondta, mi hogy van és kész. Meglepő volt, amikor azzal szembesültem, hogy ő úgy gondolja, barátkoznunk kellene, én azonban akkora gátat éreztem már akkor, ami nem volt átjárható. Arra neveltek viszont, hogy legyek őszinte és becsületes másokkal és saját magammal szemben is. Ezt nagyon nagy ajándéknak tartom, és nagyon örvendek ennek. Valahogy így gondolom a fiammal: ha meg tudjuk tartani azt, hogy őszinte legyen, és szembe tudjon nézni a gondjaival, akkor meg tud majd állni a lábán. És most nem az anyagi részére gondolok, mert ez éppen nem az anyagi boldogulását segíti elő, hanem azt, hogy tudjon jól aludni, rendben legyenek a dolgai.
Mézespogácsa, nemez fenyőfa: jöhet az angyal!
 

Zs.:Én időnként elkeseredem, ha azt látom, hogy a nevelésem csődöt mond, és hiába mondok el valamit ötvenszer, mert ötvenegyedszer is másként teszi. De olyan jólesik, amikor időnként a kedvemben akar járni, és akkor minden ilyen tanításunkat egymás után elműveli, és ezzel megmutatja, hogy tudja, ismeri a mi értékrendünket. Szerintem ezek a dolgok később be fognak érni. Például amikor húsvétkor elmentek locsolni az apjával, akkor büszkén hozta haza az írott tojásokat, és mesélte is, hogy ott igyekezett inkább venni, ahol írott tojás volt, mert azt többre értékelni.
– Mi az, amiben szívesen részt vesz? Szokott neked segíteni pl. nemezelésben?
Zs.: A múltkor készítettem ezeket a kicsi karácsonyfákat, ő pedig mellettem tanult, nem nagyon figyelte, mit csinálok. Egyszer viszont rámcsodálkozott, ahogy varrtam a csillagokat, és azt kérdezte: anya, ezt hogy csinálod? Mondtam: ugyanúgy, ahogy te a ceruzával, csak nekem cérnám van a tűben, úgy húzom a vonalakat. Azonnal ki akarta próbálni ő is, és attól kezdve egy órán át se nem látott, se nem hallott: kapott egy kis karácsonyfát, amit ő díszített fel, fűzte a gyöngyöket, egyiket a másik után varrta rá nagyon ügyesen: ő nagyon mozgékony gyermek, de ha valami igazán leköti, akkor nagyon el tud mélyülni benne. Nem csak felvarrta a díszeket, hanem szép pelenkaöltésekkel be is szegte. Időnként szívesen foglalkozik ilyesmivel, de már tudom, hogy nem szabad odaállítani, hogy bármit is megtanuljon. Kicsit a tánccal is így jártunk: mivel féléves korától vittük magunkkal tánctáborokba, ebbe nőtt bele, és volt időszak, amikor egyáltalán nem akart táncolni. Mindenki mondogatta, hogy Bence ezeket már biztosan mind tudja, biztosan már nagyon jól legényesezik, ő azonban semmi olyat nem akart megtanulni, ami tőle az apját és az anyját elvonja, és az alatt nem vele foglalkoznak. Ez azóta változott meg, amióta iskolás. Pedig előtte is tanítottunk nála az óvodában, de talán a többi gyermek hozzáállása hozta ki belőle, hogy akkoriban még befogta a számat, ha énekeltem. Pedig pici korában volt egy kedvenc hajnalija is, amit velem együtt gügyögött, ha énekeltem neki, később azonban kijelentette, hogy énekelni butaság. Most viszont táncórákon is ő az első, aki elénekli, amit előző órán tanítottam, tehát ez is beérett. Csak mindent ki kell várni.
Angyalajándék, hagymakalendárium, kántálás
Végszóra érkezik a konyhába Bence, hogy megírjon még néhány, előzőnap sütött mézespogácsát, amit egyébként hármasban, a szomszéd kislánnyal közösen készítettek: Vivi angol karácsonyi dalokat énekelt, miközben Bence lelkesen nyújtotta a tésztát. Szép fehér kacskaringókból alakulnak a minták, közben arról beszélgetünk, mit is kért Bence az angyaltól:
– Egy nagy dobozt kértem, benne mindenfélével. De legó biztosan lesz benne – mondja csillogó szemmel. – Szoktam kitenni ajándékot is az angyalnak: őszi leveleket, gesztenyét.
– És elvitte már az angyal az ajándékodat?
– Elvitte.
Zs.Még októberben nagyon szép száraz szőlőleveleket találtunk, azt tett ki, meg körmönfonásokat.
– Egyébként hogyan történik nálatok a karácsonyi készülődés?
Zs.:Most már azzal kezdődik, hogy: anya, meg kell csinálni az adventi koszorút! Ez olyan jó, mert Bence igényli a leginkább, emlékeztet rá, nehogy elfelejtsem. Aztán arra is, hogy készítsük el a hagymakalendáriumot Luca-napkor.
– Mi az ünnepi menü, hol töltitek a szentestét?
Zs.: Nem követem ilyen szempontból az otthonról kapott példát. Azt látom, hogy mire eljön a karácsony este, már mindenki fáradt, mert annyit sütünk-főzünk előtte, hogy nem marad energiánk örvendeni az ünnepnek. Ezt nem tartom jónak. Mivel közös udvarban lakunk a szüleimmel, így valamennyire követjük ugyan a hagyományokat, de azért le-lefaragunk belőle. A töltött káposzta azért elkészül, kétféle – húsos és hústalan – változatban, egyébként megpróbáljuk, hogy ne legyen olyan sokféle mindenből, mert úgyis mindig túlesszük magunkat az ünnep alatt. Régen nem is volt ez annyira eltúlozva, böjtös, egyszerű ételek kerültek a karácsonyi asztalra: dió, alma, amelyeknek szimbolikus töltete volt. Úgy gondolták, ha karácsonykor halat, tököt, mákos laskát, babot, borsót, lencsét esznek, akkor a következő évben sok pénzük lesz. Volt, ahol a vacsora 21 féle eledelből állt össze hal, paszulyleves, mákos guba, derelye, túrós galuska, ostya, dió, alma, fokhagyma, vöröshagyma, méz, aszalt szilva, bors, szőlő, sült tök, fehér kenyér, mákos és diós kalács, bor, pálinka.
Bence régen, amíg kisebb volt, nem vett annyira részt a készülődésben, de most szinte én is második gyerekkoromat élem mellette, tudok örvendeni minden apróságnak. Félreteszek mindent, amikor a legtöbb munkám vagy rendelésem lenne, de ő előáll azzal, hogy nem készítettük el a hagymakalendáriumot, akkor minden egyéb lényegtelennek tűnik ehhez képest, és erre fordítunk időt. Azóta én is jobban el tudok csendesedni, amióta együtt végezzük ezt. Amíg nem volt gyermekünk, addig gyakran töltöttük a karácsonyt a nővéreméknél. Ők Magyarországon élnek, s ha éppen nem sikerült hazajönniük az ünnepekre, akkor mi mentünk hozzájuk, hogy együtt lehessen a nagycsalád, hiszen ott két gyermek van. Amióta Bence megszületett, egyre inkább szeretjük itthon tölteni az ünnepeket. Itthon, a mi karácsonyfánk mellett, a mi szokásainkkal. Szentestén elmegyünk a kerekdombi református templomba. Ott minden évben nagyon kedves kis karácsonyi műsorral szokták az ünnepi istentiszteletet még meghittebbé tenni, hetekkel előtte szerepet tanulnak a gyermekek. Általában mire onnan hazaérünk, már fényárban úszik a szobánk, már járt nálunk az angyal. Idén abban reménykedem, hogy sikerül elmennünk kántálni is, ha már ilyen ügyesen éneklő fiam van.
 MILYEN IDŐJÁRÁS VÁRHATÓ 2012-BEN, BOTHÉK SZERINT?
A Luca-napi hagymakalendáriumhoz vágjunk félbe, majd szedjük 12 öblös karikára egy nagy fej hagymát. Minden karikába szórjunk kis adagnyi sót, és nézzük meg, mennyire olvad el, ugyanis annyira lesz csapadékos a következő év. 2012-re Bence és Zsuzsa szerint a következő időjárási viszonyok várhatók: január száraz lesz, február és március kissé csapadékos, április és május esős, június és július száraz, augusztus kissé esős, szeptember és október száraz, november esős és december száraz.

2011. december 22., csütörtök

Vidékfejlesztési szakmai tanácskozás a Tövishát Leader Kistérségben

A Tövishát Leader Kistérség munkacsoportja immár közel két éve munkálkodik, s fő célkitűzése, amint az a fejlesztési stratégiájában is megfogalmazta, olyan közösségi kezdeményezések fölkarolása, amely a vidékfejlesztés területén nélkülözhetetlen, mint a munka-helyteremtés, az együttműködés kialakítása a civil szféra, önkormányzat, helyi termelők , vállalkozók között, a helyi termékek piacra juttatása, szakmai képzések biztosítása. A két év munkálkodása alatt több szakmai tanulmányúton (Magyarország, Spanyolország Leader kistérségeiben) vehettek részt a Tövishát Kistérség képviselői.
A Tövishát Kistérséghez 11 község tartozik, amely magában foglal 51 falut, a kistérség összlakossága 34.476 lakos. A kistérséghez a következő községek tartoznak: Szopor, Bogdánd, Hadad – Szatmár megye déli részéről, Szilágyszeg, Debren, Cigányi, Haraklány, Kusaly, Baksa, Szilágysámson, Sarmaság. Az elkészült 5 éves fejlesztési terv jelenleg elbírálás alatt van, amely reménységeink szerint finanszírozva lesz és így célkitűzéseinkre 2.850.000 eurót fordíthatunk. Ennek a munkának az eredménye az a szakmai tanácskozás, amely, az előzetes egyeztetések eredményeként, március 17-18. között, a Leader Kistérség első szélesebb körű vidékfejlesztési szakmai tanácskozására került sor. Az első nap a kistérség munkacsoportjával való találkozásnak adott helyet a görcsöni „Három Fenyő” menedékház, majd második nap már lakossági fórumon, Mocsolyán, segítették hasznos tanácsokkal a közösségünkbe érkező szakemberek.
A konferencia-jellegű esemény meghívottai a GEMARA Kistérség Helyi Akciócsoportjának tagjaiból és az ,,Összefogás a Sárrét Jövőjéért” Helyi Akciócsoport küldötteiből állt, valamint a Corvinus Egyetem nyugalmazott docense, dr. Sipos Béla előadása szemléltette a Szilágyság gyümölcstermesztésben rejlő lehetőségeit.
Móré-Zsigmond Mihály Levente, a Tövishát Leader Kistérség elnöke nyitotta meg a szakmai tanácskozást, aki hangsúlyozta, hogy újra olyan rendszereket kell létrehozni, amelyek önálló működésre képesek, és ezért elengedhetetlen az együttműködés és az összefogás. Vidékeink legnagyobb problémája, hogy a szakemberek elköltöznek, magukra maradnak a kistermelők, akik a beszűkült piacra már képtelenek bejutni, ezért kezdeményeztük ezt a konferenciát is, hogy a szakmai tanácsadástól a pályázat megírásán keresztül a termék értékesítéséig létrehozzuk azokat a termelői értékesítő csoportokat, amelyek a termelőket, a piackutatási szakembereket, illetve az agrármérnököket tömöríti.
Környékünkről érkezett meghívottaink közül Luka Péter tartott előadást a Szilágy Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság képviseletében, Szilágyság múltjáról, jelenéről és jövőbeli esélyeiről a szőlészetben és gyümölcstermesztésben. A rendezvényre sok olyan helyi gazda, fiatal, vállalkozó, önkormányzati alkalmazott és polgármester érkezett, akiknek szívügyükké vált a helyi jellegzetességek és lehetőségek kiaknázásában rejlő vidékfejlesztés.
Honnan indultunk? Hogyan tovább? Szabadi János, a GEMARA Kistérség munkacsoportjának vezetője előadásában részletes képet adott a LEADER program metodikájáról, gyakorlati kérdések és problémák megemlítésével. A rendszerekben való gondolkodás ebben az esetben talán a legfontosabb. Ugyanígy vélekedtek a más szakterületek előadói is. Elengedhetetlen a szövetkezés, másképp elvesztünk. A szaktanácsadás célja ebben a szellemben az esetlegesen felbukkanó nehézségekre és problémákra való figyelmeztetés. Varga Péter, a GEMARA Kistérség elnöke, Vaszar polgármestere, a közösségi konfliktusok és megoldások terén világított rá a polgármesterek kiemelkedően fontos szerepére, helyi együttműködés szintjén és határokon átnyúló kapcsolatok ápolásában is.
Dr. Sipos Béla Zoltán előadásában a dombos Szilágyság olyan gyümölcseiről esett szó, amelyeknek valamikor történetük volt környékünkön, vagy még honosításra várnak. A gyümölcstermesztési módszerek széles skálája, a típusok széles palettája mindenkiben elültette az ötlet magvát, amelyekről az előadásokat követően lehetett beszélgetni.
Pap Zoltán személyében alakult ki többünkben a vérbeli borász fogalma. A Somló Hegyaljai birtokán mintagazdaságot működtet. Tapasztalatait lelkesen adja át tanulni vágyó fiataloknak, de akár az öregebbeknek is. Mindezt nagy szakértelemmel és ízes magyar humorral fűszerezve. Előadásának célja a szőlő megművelése és a piacon való megjelenés közötti időszak bemutatása, a szervezett borászat szemléltetése a hegyközség és a hegybíró fogalmának és szerepkörének leírásával valamint a korszerű technológia lehetőségeinek bemutatása.
Bagyura Ferenc, a Készenlét Zrt. Képviseletében a helyi információ áramoltatás fontosságát szemléltette. A jövőbeli támogatásáról biztosított a Tövishát Helyi Akciócsoport Munkájában.
A Sárréti Kistérség és a Tövisháti Kistérség barátságának jeleként volt jelen Bangóné Borbély Ildikó, a Helyi Akciócsoport volt menedzsere. Beszédében megemlíti, hogy a közösségi bizalom helyreállítsa égető fontosságú. A vidékfejlesztés egyetlen esélye a megértés és az emberekben rejlő jóindulat. Az anyagi fejlesztések deficitesek a szellemi vidékfejlesztés mellőzésekor. Kiemelkedő jelentősége van a gyülekezeti vezetőknek, az egyházaknak a közösségi párbeszéd moráljának megteremtésében.
Eredménynek számítandó az is, hogy a külföldi partnereink kapcsolata révén kistérségünkből már 1 tonna szilvalekvárra kaptunk megrendelést.
Hisszük, hogy a szakmai tanácskozás jó megalapozása volt annak a hosszú távú együttműködésnek és munkának, amely a vidéken élők megmaradásáért fog zajlani.
Köszönetünket fejezzük ki a kooperációban résztvevő magyarországi vendégeinknek, illetve a Szülőföld Alapnak, amely anyagi támogatásával lehetővé tette a rendezvény megszervezését.

A Tövishát Leader Kistérség vezetősége

A zamatos sárpataki pálinka titka

http://www.kozpont.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=1048:a-zamatos-sarpataki-palinka-titka&catid=40:riport&Itemid=58
2011. szeptember 22. Írta: Nagy Annamária
Egyetlen marossárpataki rendezvény sem teljes Antalfi Zoltán pálinkái nélkül. Gyerekkorát Nyárád menti apai nagyszüleinél töltötte, tőlük leste el a pálinkafőzés titkait. Aztán laboránsi, majd pálinkafőzői oklevelet is szerzett, s immár két évtizede látja el minőségi nedűvel a környéket, ám termékeinek híre az országhatáron is túljutott.
-1991-ben kezdtem el Sárpatakon a gyümölcspálinka-főzést, a több évszázados hagyományok szerint, nyitott tűzzel, kavaró használatával. 2008-ig használtam ezt a módszert, akkor határoztam el, hogy újítok. Abban az évben egy magyarországi pálinkafesztiválon jártam, itt láttam az ötletem megvalósításához szükséges modern készülékeket. Nem tétováztam, rövid időn belül felkerestem a céget, akitől duplafalú üstöket vásároltam, amelyekben a munkavédelmi szabályok betartásával minőségi italt állítok elő – meséli a mosolygós vállalkozó.
A jó pálinka nem okoz fejfájást
A pálinkafőzés titkaiba is szívesen beavat: a kétlépcsős kisüsti pálinkafőzést használja, ami egy főzőüstből és egy finomító üstből áll. Első lépés a cefre főzése, amely főzőüstben történik gőz segítségével. A cefréből kicsapódott gőz az alszesz, amit később finomító üstbe tesznek. A finomítás az alszesz gőzzel való főzése, amelynek eredménye a pálinka. Utolsó lépés a pálinka rozsdamentes acéltartályokban vagy tölgyfahordókban való érlelése. Minél tovább érlelődik a pálinka, annál kellemesebb a zamata.
Az érleléshez kizárólag érett és ép gyümölcsöket – szilva, cseresznye, alma, körte, birsalma, körte – használ. A pálinkát otthon palackozzák, s félliteres, kétliteres és ömlesztett formában kerül a marosvásárhelyi és székelyföldi vásárlókhoz, Sárpataki Gyümölcspálinka név alatt. A legalább 40 fokos pálinka után az állam igencsak megkéri a jövedéki adót, s azt nem veszik figyelembe, hogy a címke, az üveg és az illeték lassan már többe kerül, mint maga a pálinka. Ebben az országban sajnos az állam nem támogatja, inkább szipolyozza a vállalkozókat.
- Ha valaki minőségi pálinkát fogyaszt – amely jó alapanyagból, megfelelő erjesztéssel és kiváló főzéstechnika alkalmazásával készült –, nem kelhet másnaposan, nem fáj a feje. S még egy fontos titok a pálinkafogyasztók számára: sose hűtsék ezt a természetes nedűt, mert akkor elveszíti a gyümölcsösségét és az illatát. Lassan kell kortyolgatni, ízlelgetni, s főleg élvezni!
„Ide jár az egész környék”
mondja Antalfi Zoltán. Mivel a környéken nem működik hivatalos pálinkafőzde, Csergedtől a Görgény-völgyéig Marossáspatakra hozzák a cefrét. Előjegyzés alapján főznek a hozzájuk fordulóknak. S hogy a sárpataki pálinkát minél jobban megismerhessék, tárgyalásokba kezdtek az anyaországi értékesítése érdekében. A tervek szerint jövő évben a Marossárpatakért Egyesülettel közösen pálinkafesztivált szerveznek, amelyen népszerűsítik a terméküket.

Farmerképző jó „terméssel”

2011.12.22
Két mezőgazdasági szaktanfolyam hallgatói vizsgáztak sikerrel az év utolsó napjaiban Szatmár megyében, így már tizenhétezerre nőtt azoknak a gazdáknak és mezőgazdasági vállalkozóknak a száma, akik az elmúlt tíz évben a helyi agrárkamara rendezésében az unió által elfogadott szakképesítést szereztek.
A dolog különös jelentősége az, hogy éppen abban a megyében kellett idén 28 mezőgazdasági szaktanfolyamot indítani – amelyen 650 személy szerzett diplomát –, ahol az elmúlt években a megművelhető területek csaknem egyharmada parlagon hevert. A számok reménykeltő növekedése arra utal, hogy az élelmiszeráraknak az utóbbi időben tapasztalt nagyarányú növekedése ösztönzőleg hat a gazdálkodókra: egyre többen mondják, hogy most már érdemesebb több búzát, kukoricát, zöldséget, gyümölcsöt, tejet termelni. Ráadásul az egész világra kiterjedő pénzügyi-gazdasági válság és a velejáró munkanélküliség is arra készteti a vidékhez kötődő embereket, hogy a tulajdonukban lévő földből hasznot hajtsanak.
Szükséges a fiatalítás
A mezőgazdasági kamara igazgatója, Scholcz Béla szerint a képzésekre jelentkezőkre az is ösztönzően hat, hogy az uniós pályázatokhoz szükséges a kellő szakismeretet igazoló diploma, másként esély sincs az ilyen támogatások elnyerésére. Az északnyugati régióban különösen népszerűek azok a pályázatok, amelyeket a fiatal, negyven évnél nem idősebb farmerek számára írnak ki. „Ezek kettős célt szolgálnak: egyrészt megkedveltetik a fiatalsággal a mezőgazdaságot, másrészt pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy a kiöregedő gazdák időben átadhassák gazdaságukat, farmjukat fiaiknak, unokáiknak” – mutatott rá az igazgató. A negyvenezer eurós támogatás mind több fiatalnak megmozgatja a fantáziáját, kár, hogy a sok bürokrácia és a kifizetések elhúzódása miatt akadozva halad a farmok átíratása, ami többeket elkedvetlenít.
„A váltás már csak amiatt is halaszthatatlan a mezőgazdaságban, mert a fiatal nemzedék fogékonyabb az olyan újdonságokra, mint az energianövények termesztése és a biogazdálkodás. Mindkettő beindult mifelénk, de még nem annyira, amekkora igény lenne a piacon. Mi azzal próbáljuk e felé irányítani a fiatal gazdákat, hogy a tanfolyamok keretében külön előadásokat iktatunk be ezek hasznáról” – fejtegette Scholcz. A biotermelésen belül figyelemreméltó eredményeket értek el a méhészetben és a sajtkészítésben, de biztatóan indult a vegyszer nélküli zöldég és gyümölcstermesztés is. Fodor István agrármérnök, a kamara aligazgatója ugyanakkor hangsúlyozza: a hazai bio-ágazat helyzete még messze van a fejlett nyugati országok szintjétől, amit az is hátráltat, hogy az országban hosszadalmas a biotermékek engedélyeztetése és ellenőrzése.
Gép, mindenáron
Már szervezik a jövő év tanfolyamait: a szakokat az igényeknek megfelelően állítják össze, előfeltétel csak annyi, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 15-20 fős létszám. A magyar községekben rendszerint az előadások nyelve is magyar, mint például a nemrég Kökényesden indult oktatás.
Szinte bizonyos, hogy az új év első két szakiránya a gépkezelői, pontosabban traktorvezetői kurzus lesz – a majtényi mindenképpen. Ez azzal függ össze, hogy a jó búza és kukoricaárnak, illetve a kapott kedvezményeknek köszönhetően ezekben a válságos időkben is elég sokan vásároltak mezőgazdasági erőgépet. Az igényeknek eleget téve indítanak még mezei nagykultúrával foglalkozó (ezen belül búza, kukorica, burgonya, repce termesztésével) tanfolyamokat, és persze nem marad el a zöldség- és gyümölcstermesztési, állattenyésztési szakképzés, amit valószínűleg a szőlészet is kiegészít. Sike Lajos, Új Magyar Szó 

2011. december 20., kedd

Érdekes kezdeményezés - Szépkenyerűszentmárton Mezőségi Alapítványnál

A Szépkenyerűszentmárton Mezőségi Alapítvány több mint egy évtizede igyekszik mind kulturális, mind pedig mezőgazdasági illetve befektetési programokkal felpezsdíteni az elöregedő falu életét.
- Több ízben szerveztük meg nagy sikerrel a Szentmártoni Falunapokat.
- Őshonos állatok tenyésztésével foglalkozunk: több mint 100 mangalica, 30 bivaly, 150 juh és kecske
- 2011-től egy kis tavat hoztunk létre, melyben fürödni is, horgászni is egyaránt lehet majd.
- Több házat felvásároltunk, melyek tatarozása és turisztikai célokra való tájjellegű berendezése folyamatban van.
- Állatgondozás, falusi életmód iránt érdeklődő látogatókat fogadunk, különböző programokat szervezve számukra.
- Hagyományos disznóvágásokat szervezünk minden télen
A Szépkenyerűszentmárton Mezőségi Alapítvány és a Szépkenyerűszentmártoni Gazdálkodók Egyesülete rendszeres disznóvágásokat szervez az érdeklődőknek a tél folyamán, többnyire hétvégeken.
Egy-egy mangalicavágásra kisebb-nagyobb (max. 15 fős) csoportokban lehet jelentkez...ni akár úgy, hogy a csoport megvásárolja a levágandó disznót, amit tapasztalt böllérekkel és mészárosokkal közösen feldolgoznak majd elosztanak és hazavisznek , akár úgy, hogy csak a "disznótorra" fizet be és látogatóként vesz részt a folyamatban.
A feldolgozáshoz szükséges körülmények és edények egyaránt adottak, akár egyszerre több mangalica levágására és feldolgozására is. A faluban szállási lehetőséget is biztosítunk azok számára akik erre igényt tartanak.
Ugyanitt lehet megvásárolni vagy megrendelni a farm termékeit is: füstölt vagy zsirjában lesütött mangalica kolbász, száraz mangalica és bivaly szalámi, sóban érlelt vagy füstölt szalonna stb.
A disznóvágáson való részvételhez kérjük előbb telefonon egyeztessen a gazdákkal.
Részletek a www.sinmartin.ro oldalon
Vincze Péter és Kuti Erika: +40 264 246615, vagy: 0741915082

közreadta : Molnár Attila, Erdélyi Kézmíves Céh, Breasla Mestesugarilor din Transilvania, Giuld of Transilvanian Craftsmen
fax:+40 364 816 455 mobil: +40741915082 e-mail: mestesugari@gmail.com , www.craftsmen.ro.

Borok, pálinkák
- eperfa hordóban érlelt, többéves szilvapálinka
- kétszerfőzőtt, tiszta, idei szilvapálinka
- házi vörös és fehérbor


Szakmát tanítanak a munkanélkülieknek

http://www.szekelyhon.ro/hirek/tarsadalom/szakmat-tanitanak-a-munkanelkulieknek
KOZÁN ISTVÁN2011. december 20.
Panzióvezetői, agroturisztikai dolgozói, szállodai munkás, illetve hegyi útikalauz szakmák közül választhatnak azok a munkanélküliek, aki részt vesznek az Alter Tour elnevezésű európai uniós projekt tanfolyamain.
Uniós pályázatokkal képeznek szakmunkásokat. Itthoni megélhetés, brüsszeli forgatókönyvvel
A Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség társult pályázóként azért csatlakozott az Alter Tour elnevezésű uniós pályázathoz, mert mi még mindig a turizmusban látjuk a jövőt” – jelentette ki Jánó Edit Andrea, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség osztályvezetője, az Alter Tour pályázat egyik helyi képviselője.
Négy féle tanfolyam
A tavaly nyáron indult projekt fő pályázója a slatinai munkaerő-elhelyező ügynökség, amely a hargitaiakkal közösen első lépésként felmérte, hogy adott megyékben az ügynökségek adatbázisában lévő munkanélküliek dolgoznának-e a turizmus területén.
375 Hargita megyei munkanélkülit kérdeztünk, akik közül 150 személynek felajánlottuk, hogy a négy képzés közül válasszák ki azt, amelyen szívesen részt vennének” – fogalmazott az ügynökség munkatársa.
Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen már el is indították a panzióvezetői képzést, Tusnádfürdőn pedig a leendő szállodai munkások számára kezdődött el a tanfolyam. Jövő esztendőben a megyeszékhelyen kezdődik a hegyi útikalauz nevű, leginkább természetjáró fiatalok számára ajánlott képzés. Ugyancsak 2012-ben indul az agroturisztikai képzés, amelyre Udvarhely környéki munkanélkülieket várnak. „Mivel a panzióvezetői tanfolyamunkra sokan jelentkeztek, ezért úgy döntöttünk, jövőben Csíkszeredában még egy ilyen kurzust szervezünk. Ezen kívül a tapasztalatokkal rendelkező, oklevél nélküli, turizmusban jártas személyek számára egy vizsgát is szeretnénk tartani. Az azt elvégzőknek államilag elismert oklevelet adnánk. Ezt jövőben tervezzük” – árulta el Jánó Edit, aki tanfolyamjaikra olyan munkanélküliek jelentkezését is várja, akik nem szerepelnek a munkaerő-elhelyező ügynökség nyilvántartásában. 
A képzésekre az ügynökség csíkszeredai székhelyén (Testvériség sugárút 2. szám) lehet jelentkezni. A pályázat, amelyben társpartnerként a bihari és călăraşi-i munkaerő-elhelyező ügynökségek, valamint egy görögországi partnerszervezet is részt vesz, 2013-ban zárul. 
Építőipari munkásokat képeznek
Egy másik, a fentihez hasonló uniós pályázatban is részt vesz a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség. „A szakma nélküli felnőttek számára kiírt pályázatban nyolc megyéből 12 800 romániai munkanélkülit vonunk be, azok közül 3800 személynek pedig munkát is fogunk biztosítani. Hargita megyében a pályázat 14 hónappal ezelőtti indulása óta kétszázan tanultak meg egy-egy szakmát” – tudtuk meg Tiberiu Pănescutól, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatójától.
Januárban Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen és Székelykeresztúron három képzést indítanak. A jelentkezők építőipari ismereteket tanulhatnak.

2011. december 19., hétfő

Mai nap híres embere: Vidats István

http://www.mediatica.ro/?page=opinion&idocat_=8&title=Kalend%C3%A1rium
1802-ben ezen a napon született Vidats István lakatos, az első magyar mezőgazdasági gépműhely, illetve gépgyár megalapítója. 1825-től a bánát-komlósi uradalom gépésze volt. 
A hohenheimi ekét továbbfejlesztve, megalkotta a XIX. században Magyarországon általánosan használttá vált Vidats-ekét. 1876 után betegsége miatt vállalata csődbe jutott, s végül szegényen halt meg. 
Korabeli szaklapokban mezőgazdasági gépészeti tárgyú cikkei jelentek meg.

Január 1-től nem hozzák forgalomba a 3-as jelzésű tyúktojásokat

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=106480&cim=januar_1_tol_nem_hozzak_forgalomba_a_3_as_jelzesu_tyuktojasokat
A nem megfelelő ketrecekben nevelt tyúkoktól származó, 3-as kóddal jelzett tojásokat nem hozzák közfogyasztási forgalomba, 2012. január 1-jétől ezek kereskedelmi árusítása tilos. – tájékoztatott csütörtökön az Országos Állat-egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA). 
A tojásokat a tenyészet módját jelölő kóddal kell megjelölni; ennek megfelelően a 0-ás a legjobb minőségű biotermék, míg a 3-as jelzésű a leggyengébb minőségű. Paprika Rádió 

Területi, lokális függetlenséget a határon túli magyaroknak

http://www.kozmag.ro/index.php?option=com_content&view=article&id=666%3Aqterueleti-lokalis-fueggetlenseget-a-hataron-tuli-magyaroknakq&catid=5%3A1 
"Területi, lokális függetlenséget a határon túli magyaroknak" (Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke) 
A címben szereplő kijelentés is elhangzott pár sör, nagy füst és ha nem is mindig jó, de "legalább egy irányba megyünk" kijelentések után a Bulgakovban, Szatmáry Kristóf, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől.
A rendezvénynek több témája is volt, amelyek közül leginkább a "Nők szerepe a gazdasági életben"és a Mikó terv volt kivesézve (bár ez utóbbit csak vázlatosan, gyorsan összefoglalva).
Még mielőtt az előadó rátért a nők szerepére, kicsit körüljárta a témát, leszögezve, hogy nemcsak a társadalomnak de a gazdaságnak is egyik legfontosabb alapsejtje a család. A válságot nem kimondottan pénzügyinek meghatározva, hanem demográfiainak is. Míg Ázsia és Latin Amerikában az eltartó réteg növekszik rohamosan, addig Európában az eltartottak (nyugdíjasok, munkanélküliek stb.) egy elöregedő társadalmat alakítanak ki, amihez hozzátartozik a reprodukciós ráta alacsony szintje.
Na de miért és miképp fogy a népesség a Nyugati társadalomban?
A liberális elgondolás úgy tartotta sokáig Magyarországon is, hogy a gazdasági növekedés következtében megállíthatatlan módon csökken a gyermekvállalási kedv és ez nem egy visszafordítható folyamat, mondta az államtitkár úr. Mára azonban megdőlt ez a szemléletmód, hiszen a Skandináv országok, Írország példája mutatja, hogy nagyon magas életszínvonal mellett is növekedhet a reprodukciós ráta. Azt gondolhatnánk, hogy a konzervatív államok, amelyekre a hagyományos családmodellel jellemezhetők, azoknál a születésszám magas, azonban ezt cáfolja Spanyolország, Portugália, Olaszország születésszámának alacsony szintje is. Fontos megjegyezni, hogy a Skandináv országokban a hozzáállás nem az, hogy "Család vagy karrier", hanem "Család és karrier"!
A megoldás tehát:
Nők visszamehessenek dolgozni (ezt elősegíteni)
Eldönthesse, hogy a gyerekkel marad vagy munkába megy (adópolitika, juttatások révén - anyagilag ne szenvedjen hátrányt, ugyanúgy megérje a gyerekkel maradni, mint munkába menni)
(ezeket támogató) Intézményrendszerek kiépítése
Az államtitkár magánvéleményként fogalmazta meg, hogy a nők a gazdasági életben a sajátos adottságaik, képességeik (megfontoltság, kompromisszumkészség stb.) révén a családi vállalkozásokban játszhatnak igen nagy szerepet. A meglátása szerint ezek a vállalkozások vészelik át a legjobban a válságot, és leginkább támogatják szerkezetük révén a családot, gyermekvállalást.
A saját vállalat alapítását ajánlotta a fiataloknak, és kevésbé a multinacionális vállalatoknál való véget nem érő és kegyetlen ranglétra mászást.
Mi a válasz a liberális felvetésre, miszerint a bevándorlással kipipálhatjuk a gyermeklétszám alacsony szintjének problémáját?
A bevándorlás nem oldja meg a problémát, ugyanis bizonyos méretű bevándorló közösség esetén (a többséghez viszonyítva), illetve a kulturális különbség mértéke révén az integrációs költsége a bevándorlóknak meghaladhatja a hasznosságukat + Magyarország esetében nem cél az, hogy a határon túli magyarokat a szülőföldjük elhagyására biztassák, az anyaországba csalják csupán gazdasági hasznosság érdekében.
Mi a véleménye a magyarországi aktuális gazdasági helyzetről?
"Látjuk az alagút végét, csak nem tudjuk, hogy fény vagy a vonat."
Nem az a kérdés, hogy mindent jól csinálnak vagy sem, mert aki dolgozik csak az tud hibázni. Amikor a kormány gazdasági eredményességét nézzünk, akkor vegyük figyelembe azt is, hogy milyen állapotban vették át az országot és azokhoz viszonyítva értékeljük.
Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy tegyünk különbséget a Stratégia és Taktika között. A kormány a stratégiát követve cselekszik és az IMF-el való szerződéskötésbe sem kerülhet olyan, amely a stratégiát változtatja vagy sérti. Inkább taktikai lépés a kormány részéről az előadó szerint.
A kormány stratégiája és célja változatlan (közép és hosszútávra terveznek), a célhoz vezető út azonban többféle lehet. Ezek az útkeresések, átértékelések folyamatosak.
Magyarország egyik legfontosabb erőssége a kormány stabilitása (kétharmad). Hogy mit okozhat az, ha nincs belső stabilitás egy országon belül? Silvio Berlusconi és Jeórjiosz Papandreu lemondásával szemléltette, akiket korábban semmi nem tudta megingatni, de a belső instabil helyzet rákényszerítette őket, kiszolgáltatottá váltak.
Magyarország érdekelt a határon túli magyarok területi, lokális függetlenségében, hiszen mindaddig amíg ez nem valósul meg, addig nincs akivel "kezet fogni", addig csak "megveregetjük egymás vállát!" a szomszédos országokkal.
A közönség részéről több más kérdés is elhangzott, majd a rendezvény után az előadóval személyesen is lehetett beszélgetni. Geréd Imre

A Codex Alimentarius eltitkolt, valódi célja

A fenntartható egészség a tiszta, természetes élelmiszerek fogyasztása által érhető el. A Codex Alimentarius Bizottság pontosan ennek akadályozása végett támogatja a genetikailag módosított - terminátor génnel nemesített - vetőmagok elterjedését, mert akkor egyrészt biztosítja a növénynemesítő cégek termékeinek (a GM magoknak) folyamatos eladását, másrészt elveszik az embertől azt, ami az élet fő célja: a spirituális növekedést. Részletek a www.vitaminszabadsag.com oldalon.

(forrás: Kovesdi Judit)
www.youtube.comA fenntartható egészség a tiszta, természetes élelmiszerek fogyasztása által érhető el. A Codex Alimentarius Bizottság pontosan ennek akadályozása végett tám..

Csökkent a mézexport

http://mno.hu/mezogazdasag/csokkent-a-mezexport-1038402
BL Forrás: MTI
2011. december 18., 19:07
Románia 4476 tonna mézet exportált idén az első nyolc hónapban, majdnem 31 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, a román mezőgazdasági minisztérium hét végén kiadott statisztikája szerint.
Románia jelenleg a negyedik számú méztermelő ország Európában Németország, Franciaország és Magyarország után. A méhcsaládok száma majdnem 1,2 millió, ezzel az ország a hetedik Európában. A mézexportból a bevétel 18,5 százalékkal, 14,83 millió euróra csökkent. Romániába 812,6 tonna mézet importáltak 1,934 millió euróért. A mennyiség 60 százalékkal, az érték 80 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Romániában az idén körülbelül 21 ezer tonna mézet termelnek, ez 30-40 százalékkal több a tavalyinál a Román Méhészszövetség (ACAR) becslése szerint. Romániában az egy főre jutó fogyasztás évente fél kiló, jóval kevesebb az EU-ban általános 1,5-3 kilónál.

A szavazás, amely bejárta a világot

http://komlomedia.wordpress.com/2011/12/15/a-szavazas-amely-bejarta-a-vilagot/
Posted on 2011. december 15. csütörtök
Valahol Amerikában szenvedélyes hangon kijelentik, hogy a vállalatoknak nincsenek gyermekeik… Mi közünk van nekünk ehhez? Nagyon is sok.
A világ jelenlegi működését alapvetően befolyásolja a modern demokrácia és annak szabályai, amelyhez a mintát nem kis mértékben az USA törvényei és szokásai adják. Ezek a szokások és törvények teszik lehetővé azt, hogy egy bíróságon “egyenrangú” félként küzdjön meg egymással egy “természetes” és egy “jogi személy”, vagyis akár egyetlen ember és egy multinacionális vállalat.
A törvény előtti egyenlőség azonban elképesztő aránytalanságot eredményez, egyetlen (szó szerint) halandó, csekély erőforrásokkal rendelkező, ugyanakkor megfogható, számtalan módon befolyásolható személy szállhat szembe egy gyakorlatilag halhatatlan, ügyvédek, szakértők garmadáját és elképzelhetetlen pénzeket mozgató, számtalan háttér kapcsolattal és lehetőséggel rendelkező, ugyanakkor megfoghatatlan, a világ másik végén “bejegyzett” vállalattal. Volt alkalmam ezt megtapasztalni, amikor civil szervezetként próbáltunk fellépni egy Seychelle szigeteken bejegyzett, “ismeretlen tulajdonosi körrel” rendelkező társaság ellen, akik a Balaton fölött szerettek volna fapados és teher repülőket közlekedtetni.
Ezzel a megoldással gyakorlatilag titánokat teremtettünk, olyan félisteni hatalmú “jogi személyeket”, akik óriási erővel rendelkezve hatalmas változásokat hajtottak végre a világban, átlépve személyek és közösségek jogos vagy kevésbé jogos érdekein és szándékain. Megváltoztatták, átalakították a világot, olyan mértékben és sebességgel, amelyre lassú, tisztelettudó, figyelmes emberi gondolkodással nem lett volna lehetőség.Ezeknek a titánoknak köszönhetjük a világ globális szerveződését, az oktatás, kutatás, ipar, kommunikáció, média elképesztő fejlődését. Nélkülük mindez nem, vagy csak sokkal-sokkal lassabban alakulhatott volna ki.
A titánok ideje azonban lejárt.Áttörtek minden határt, meghódították a bolygót, mindenki megismerte hatalmukat és behódolt nekik – ők azonban már nem férnek el a szőnyegen. További hódításra éheznek, most már egymást gyilkolják, az élő környezetet és az emberi társadalom alapjait rombolják korlátozhatatlan erejükkel. Az“Occupy” mozgalmak önmagukban tehetetlenek, tagadásra épülnek, de nem azonosítanak valódi okokat a negatív jelenségek mögött.
Ez az alkotmánymódosítási javaslat viszont eleven húsba vág. Megnevezi az egyik alapvető okot, a tényt, hogy “nem természetes jogi személynek” tekinteni egy vállalatot, bankot, stb. helytelen, ez a lehetőség abszolút egyoldalú helyzetet teremt, ahol az egyén vagy emberi közösség egyértelműen alárendelt szerepbe kényszerül. Ezzel szemben csak egy mindenek felett álló szabály, az alkotmány léphet fel, egyértelmű elsőbbséget biztosítva az emberi szempontoknak. Megtiltana minden olyan rejtett pénzügyi tranzakciót, amely politikai eseményekre, például a választásra hatással lehet – ugyanakkor kizárja, hogy a módosítás bármilyen módon felhasználható legyen a sajtó szabadságának korlátozására.Szép elképzelések, amelyek nyilván hosszú, lassú, számtalan módon támadott folyamatot indítanak el, és nyilván felhígulhatnak a további csatározásokban. A lényeg nem ez. A lényeg az, hogy a sok szempontból példaképként tekintett Egyesült Államokban lerántották a leplet a megszokott gondolkodás egyik alappilléréről, a személyként elidegeníthetetlen jogokkal rendelkező vállalatról, és újra (mert azért ez az amerikai történelemben már korábban létezett) megjelent az a gondolat, hogy minden vállalat gyakorlatilag egy bizonyos feladat megvalósítására létrehozott szolga, és teljes mértékben és minden szinten alárendelt szerepet játszik az emberekkel szemben.
A titánok természetesen nem pusztulnak el egy módosítási javaslattól. Viszont a megszokott összemosással szemben most megjelent egy éles frontvonal “ember” és “cég” között, a harc megkezdődött. Minden elismerés megilleti azokat, akik kiálltak erre a küzdelemre. Az Erő legyen velük.
„Hiszem, hogy a banki intézmények veszélyesebbek a reguláris hadseregeknél, ha az amerikai nép valaha is engedi, hogy magánbankok irányítsák a fizetőeszköz kiadását, akkor a bankok és a körülöttük felnövő vállalatok addig forgatják ki a vagyonukból az embereket, míg a gyermekeik hajléktalanként nem ébrednek, azon a földrészen, melyet apáik foglaltak el.” Thomas Jefferson – az USA elnöke 1801-1809-ig.
2011 december 6-án Los Angeles lett az első amerikai nagyváros, amely alkotmány-módosítást indítványoz annak érdekében, hogy alkotmányos jogok kizárólag emberi lényeket illethessenek meg Forrás: www.hajnalvilag.hu

Újra a helyi pénzről - A "Hungaro" piaca

Helyi Pénz megváltoztatta a csoport leírását: Tegyétek közzé szolgáltatásaitokat, termékeiteket, amiket Hungaroval lehet fizetni, és hogy mit kerestek, mire van szükségetek Hungaroban!
Fogjunk össze, működjünk együtt, csatlakozz Te is! Terjesszétek a hírt, használjuk ki az interaktív ingyenes technológiát magyar közösségi és a közösséget szolgáló egyéni céljainkhoz!
Hungaropiac Szabályzatok: http://www.scribd.com/doc/69717296/Hungaropiac-Szabalyzatok . Az Első Magyar Klíringház Kft. oldalai: http://hungaropiac.hu/ éshttp://kliringhaz.hu/
Önkormányzatoknak http://pmoney.org/ segít kidolgozni helyi pénz rendszert, Varga Csaba Stratégiakutató Intézete pedig a közösségi rendszert és a helyi közösségi demokráciát: keresd őket is és a polgármesteredet.
Teljesen független, összefogást segítő, a létező első facebook nyitott csoport a Hungaro helyi pénzhez. Egyáltalán nincsen köze az Első Magyar Klíringház Kft-hez és annak szervezőihez, de céges tagjait, szimpatizánsait szeretné megcélozni.december 15., 3:19

2011. december 12., hétfő

A MAGYARORSZÁGI KISTÉRSÉGEK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE

Mivel a sajtóban több alkalommal is megjelentek olyan információk, amelyek nem mindig fedezték a valós tényeket, ami a kistérséget illeti, megpróbáljuk egy szakcikk leközlésével elosztani a kételyeket. Köszönjük  a dr. Csatári professzor úrnak az alábbi anyagot!
Kistérségi folyamatok és a területfejlesztési politika lehetséges beavatkozási térség típusai Magyarországon
Írta: Dr. Csatári Bálint, az MTA RKK Alföldi Tudományos Intézetének igazgatója

I. Bevezetés:

A Területfejlesztési Törvény hatályosulásával jelentős lépések történtek hazánkban is az alulról építkezõ, demokratikus és új szellemű területfejlesztési politika megvalósításának irányába. Ennek a folyamatnak - a kistérségeket meghatározóan érintő - kezdetei a PHARE területi programjainak egyik legfontosabb komponenseként megindult kistérségi szerveződések támogatását célzó pályázati rendszer megszervezéséig nyúlnak vissza. A négy éve elindult program ugyan 1995-ben befejeződött, de a törvény nyomán, immár a kistérségi szervezetek a teljes országterületet lefedve is megalakultak, s képviselettel rendelkeznek a megyei területfejlesztési tanácsokban. Tevékenységük a közeljövőben valóban dinamikusan kiteljesedhet. Ezen kiadvánnyal, -- amely a Területi PHARE Program Iroda támogatásával készült és a kecskeméti II. Országos Kistérségi Konferencia háttéranyagául szolgál, -- az a célunk az, hogy a résztvevők számára összefoglaló áttekintést adjon e területi szervezeti egységek lehetséges szerepeiről, hosszú és rövid távú területpolitikai beavatkozási térségtípusairól, mellékleteiben pedig a legjellegzetesebb kistérségi területi folyamatokról.
A területfejlesztés öt lehetséges beavatkozási szintje (országos, regionális, megyei, kistérségi, települési) közül az első területi szint, a kistérségek szintje, amely a komplexen értelmezett és alulról építkezõ területfejlesztési politika rendkívül fontos alapszintje. A kistérség ebben az összefüggésben olyan tervezési-fejlesztési területi egységnek tekintendő, ahol elsõsorban a vidéki lakosság mindennapi szükségletei kielégítésével kapcsolatos gazdasági, piaci-kereskedelmi, infrastrukturális és ellátási, közigazgatási és társadalmi kapcsolatok, térfolyamatok zöme lejátszódik. Fő feladatuk, hogy a területfejlesztéssel kapcsolatosan a tájhoz, a lokalitáshoz, az egymással együtt élő, együttműködő önkormányzatokhoz immanensen kötõdõ közös szándékokat kifejezze, a szükséges terveket elkészíttesse, összehangolja és addicionálja a forrásokat, megvalósítsa a fejlesztéseket, segítse a falu-város kapcsolatok kiteljesedését, erősítését, biztosítsa a térségi identitás és a vidék fejlődését.
A területfejlesztési politika egyik lényeges specifikuma, hogy a makroszintű politikával szemben az egyes beavatkozási szintek és területek sajátosságait juttassa érvényre. Más jellegű igények fogalmazhatók meg makro- és mezoregionális szinteken, megyei szinten és az e kiadványban taglalt kistérségi szinteken. Vagyis egy adott területfejlesztési vagy -politikai beavatkozási folyamathoz meg kell keresni az adekvát területi egységet a fenti szintek közül; és fordítva, az egyes szintekhez kötődően - az érintettek bevonásával - meg lehet és kell határozni azokat a jellegzetesen az adott térségekhez kötődő területpolitikai célokat, feladatokat és eszközöket, amelyeket rövid és hosszú távon a területfejlesztés és -rendezés körében az Országgyűlés és Kormány jogainál fogva és eszközei által, koncepcionális alapon támogat.
Koncepcionálisan a jövőbe tekintve alapvetõ céllá kell válni, hogy hosszabb távon a kistérségek a területfejlesztésnek illetve a hozzá kapcsolódóan folyamatosan kiépülő tervezési-szervezési intézményrendszernek, menedzsmentnek a térségi alapegységeivé váljanak. Csak ekkor biztosítható, hogy a magyar vidék rendkívül eltérő gazdasági, települési, társadalmi, térbeli-funkcionális és fejlõdésbeli különbségeit érvényre juttatva, demokratikusan és alulról - a megfelelő területi szintek felé - építkezve valósuljanak meg a területfejlesztés rövid- és hosszú távú célkitűzései, feladatai, s megfelelõen összehangolt programjai.
A kistérségek, mint komplex területi (tervezési és fejlesztési) egységek - a helyi gazdasági, ellátási és társadalmi kapcsolatok szerteágazó volta és térbeli kiterjedése miatt - pontosan igen nehezen határolhatók le. A KSH által meghatározott és a jelenlegi törvény által alkalmazott u.n. statisztikai kistérségek rögzített határai sem fedik (fedhetik) le az igen különböző minőségű és intenzitású kapcsolatok alapján létezõ valóságos (kis)térségi egységeket, szerveződéseket. A jelenlegi helyzetben - mint akár az Európai Unió hasonló regionális (vidék) fejlesztési programjai esetében, - feladatuk az, hogy a területfejlesztési célok és források egy bizonyos részének megfelelően elõkészített beavatkozási teret biztosítsanak, s statisztikailag módszeresen meghatározott módon kijelölve, segítsék az országos, regionális vagy megyei fejlesztési prioritások és források területre szabott meghatározását, elosztását. (Hiba lenne tehát, ha a törvény nyomán megalakult kistérségi társulások csak a KSH által rögzített jelenlegi határok között fejtenék ki kizárólag ebbéli tevékenységüket.)
A mai statisztikai körzethatárok szerint értelmezhető kistérségek rendkivül sokfélék és szinte alig fogalmazhatók meg e keretek között az egész ország valamennyi kistérségére adekvátan értelmezhető, kijelölhető feladatok. A lokalitás, a funkcionalitás és az identitás elvei szerint meghatározhatók azonban olyan térségtípusok, amelyek hosszabb, akár 10 - 15 éves időtávra tekintve e fenti meghatározottságok szerint jelölnék ki kistérségeink főbb fejlődési irányait.
A kistérségeknek a következő funkcionálisan meghatározható területfejlesztési típusait lehetne kialakítani, figyelemmel a gazdaság, az infrastruktúra, az ellátás, a társadalom, a településhálózat és a területszervezés várható változásaira is. A hosszú távú térségfejlesztés kidolgozásának első lépcsõjében karakteresen el kell különíteni településszerkezeti, funkcionális és fejlettségi szint szerinti alaptípusaikat
a városias (urbánus, nagy- és középvárosi, aglomerálódó) és
a vidéki (rurális) térségeket.
E két kistérségi alaptípus fejlesztési igényei szinte minden tekintetben rendkívül eltérőek.
I. A városias (kis)térségek további kialakításra váró településszerkezeti-funkcionális csoportjai:
erősen agglomerálódó, intenzíven fejlõdõ városi-(kis)térségek,
a fejlett központú, városi (kis)térségek,
a budapesti agglomeráció alvó- és bolygó városainak (kis)térségei,
speciális gazdaságú (pl. idegenforgalmi) városi (kis)térségek.
II . A vidéki (rurális) kistérségek további kialakításra váró településszerkezeti-funkcionális csoportjai
komplex módon fejlesztendő, "átlagosan" fejlett vidék (rurális) kistérségek,
hátrányos helyzetű vidéki (rurális) kistérségek. ezen belül
2.3. határ menti periférikus helyzetû kistérség, 
2.4. belső-periférikus helyzetû kistérség.
A kistérség-fejlesztés szakmai - területpolitikai megalapozásához településszerkezeti, fejlettségi és részben funkcionális alapon meghatározott fő- és altípusokon belül az alapadottságokhoz különbözõ sajátos -- országos és regionális tekintetben is fontos -- helyi sajátosságok társulhatnak, amelyek kiegészíthetik a fenti alapbesorolásokat. Így, mindkét fő csoportban a következõ speciális (funkcionális) sajátosságok szerinti meghatározottságú speciális kistérségek kialakítása javasolható:
Ezen funkcionális típusok rögzítésére részben a hosszú távú országos, regionális és megyei területfejlesztési prioritások kidolgozása, részben a kistérségek adekvát önmeghatározása szempontjából is szükség van. E besorolások szerint egy adott statisztikai kistérség, vagy társulás nyilvánvalóan egyszerre egy főtípusba, egy altípusba és megfelelő meghatározottságok esetén további egy speciális, funkcionális típusba is tartozhatna.
E fõ területfejlesztési kistérség-típusok a 3-5 éves futamidõre meghatározott fejlesztési prioritásoknak, forrásoknak illetve az Országos Területfejlesztési Tanács által kiírt ajánlásoknak megfelelően, a statisztikai térségegységekre azonos módszerrel elvégzett számítási meghatározottságok alapján lennének kijelölhetők. Fontos, hogy az adott funkcionális típus szerinti, valamint az országos, regionális és megyei kistérségi területfejlesztési eseményeket, folyamatokat, a fejlesztések kistérségi hatásait koherens és összevethető területfejlesztési monitoring figyelje és értékelje. A távlatos célú, hosszabb időtávú kistérségfejlesztés megalapozásához a térségtípusokat sokváltozós faktoranalízissel határoztuk meg. A vizsgálatba vont mutatókat úgy választottuk ki, hogy a fejlettség és az elmaradottság kistérségi területi differenciáit minél inkább kihangsúlyozzák, illetve a faktor-számítások során lehetőség szerint elkülönüljenek a karakteres funkcionális és speciális kistérségi csoportok. E hosszú távú térségtípusok meghatározására 25 mutató (lásd később) alapján elvégzett faktoranalízis szerint lényegében elkülöníthetők a fenti alap típusok. A vizsgálat 6 faktort különített el. A mutatók által kifejezett változások, a jellegzetes kistérségi népességi, gazdasági, infrastrukturális és települési-társadalmi folyamatok együttes változását 75 %-ban megmagyarázták. A fejlettséget első sorban meghatározó főfaktorba a népsűrűség, a magas arányú városi népesség, a gazdasági szervezetek sűrűsége és kedvező változási dinamikája, az átlagos iskolai végzettség, a magas telefonellátottság és az urbanitás/ruralitás indexe került be magas (0,5 feletti) pozitív értékkel, míg az elöregedés, a mezőgazdasági népesség magas aránya, az elvándorlás magas (-0,5 alatti) negatív értékkel. E faktor pontértékei jól kifejezik az általános fejlettséget illetve fejletlenséget. A második faktor tartalmában azok a mutatók domináltak, amelyek az aglomerálódása és a kiemelkedõ jelentõségû idegenforgalom hatásait tükrözték vissza. A "vidéki" jelleget mutató második fő csoport meghatározásánál elsõsorban a fejletlenséget kifejező mutatók faktoranalízisénél az elvándorlás, a munkanélküliség és az alacsony gazdasági (vállakozási) színvonal, valamint az alacsony népsűrűség és településsűrűség volt a meghatározó. Összegezve, a hosszabb távon kialakítandó funkcionális térség-típusok rövid bemutatása a következőkben adható meg:
A statisztikai kistérségek népességének nagysága, népsűrűsége, a városias mutatók erõteljes volta és az agglomerálódás előrehaladott folyamatai következtében a kistérségek mintegy tizede tartozik jelenleg az elsõ, dinamikusan fejlődő városias csoportba. (Pécs, Sopron, Szeged, Veszprém, Gyõr, Szombathely, Székesfehérvár, Kaposvár, Tatabánya, Szolnok, Zalaegerszeg). Hosszabb távon ezek a térségek lehetnek az innováció-orientált speciális térségfejlesztés gócpontjai, nyilvánvalóan a statisztikai kistérségük határán messze túlnyúló megyei és regionális hatásokkal is.
Az alföldi nagyvárosok másik része (pl. Debrecen, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezõvásárhely stb.) részben volt tanyarendszerük, s a ma is erőteljesen kiterjedt és relatíve fejletlen rurális vonzáskörzetük miatt nem érik el a fentiek magasan városias átlagszintjét. Velük együtt a második - fejlett központú városias térségek -csoportjához tartoznak még: Eger, Szekszárd, Tata, Tapolca, Baja, Nagykanizsa, Salgótarján, Dunaújváros, Komárom, Oroszlány, Gyula, Dunaújváros, Paks, stb. kistérségei, egyre erõsebb átmenetet képezve a már a másik főcsoporthoz tartozó, átlagosan fejlett, komplexen fejlesztendõ vidéki kistérségek felé. Fő területfejlesztési céljaik: az alföldi nagyvárosi térségek esetében a központjuk minõségi városfejlesztése mellett a települési integráció fokozása, a tercier ágazatok fejlesztése, a szakképzett munkaerőre telepített munkahelyteremtés lehet.
A budapesti agglomeráció kistérségei csaknem minden vizsgált statisztikai mutatóban és összehasonlításban különböznek az ország többi kistérségétől. A belsõ gyûrû településein kívül Szentendre, Vác, Gödöllõ, Ráckeve és Budaörs kistérségeinek számottevő térkapcsolati, integrációs, gazdasági és fejlõdésbeli különbségei az ország más térségeitől önmagukban is indokolják a Budapesti Agglomeráció Regionális Fejlesztési Tanácsának megszervezését, s azt, hogy e kistérségek abban szorosan együttműködve járuljanak hozzá a főváros és agglomerációja közös fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához. Az agglomerációban jelentkező fejlettségi zonalítás erősödése is ennek a szükségességét támasztja alá. A főváros csak e térségeivel szorosan együttműködve válhat az európai szintû nagyvárosi rendszer szerves részévé.
Végül az első főcsoport városias alapkarakterű kistérségeiből az elvégzett faktoranalízis alapján kiemelkednek és funkcionálisan elkülönülnek a Balaton és a Velencei tó partján fekvő, sajátosanvárosias karakterû - idegenforgalmi - kistérségek. A hazai és a külföldi turizmus, valamint a környezet igényeire és sajátosságaira építve szükséges ezeknek a térségeknek a továbbfejlesztése.
A második fõ térségtípust a vidéki (rurális) kistérségek alkotják.
Az EU gyakran csak e térségtípusokban finanszíroz programokat, mert az előbbi csoporthoz tartozókat városi térségként (un. urban district) sorolja be. Ezért is fontos, hogy idõvel hazánkban is meghatározásra kerüljenek azok a városias kistérségek, amelyek nem "vidékiek."
Ezen a csoporton belül a kistérségek zöme a komplex módon fejlesztendő, átlagosan fejlett, a városi központjukkal viszonylagosan kedvező kapcsolatokkal rendelkezõ, relatíve homogén települési egységet képező kistérségek közé tartozik. (pl. Körmend, Dombóvár, Kalocsa, Kiskunhalas, Jászberény, Sárospatak, Orosháza, Hatvan, Pápa, stb.).
A legsürgősebb és koncentrált kistérségi szintû beavatkozások elsősorban a következõ altípusban -- a hátrányos helyzetű kistérségek esetében -- szükségesek hosszú és rövid távon egyaránt. Hátrányos helyzetük általában több komponens egyszerre bekövetkező igen kedvezőtlen hatásának a következménye. Okai között - a faktoranalízis összefüggései szerint - kiemelkednek a kedvezőtlen demográfiai viszonyok, a gyenge infrastrukturális alapellátottság, a kitermelő ipar és a nehézipar válsága, illetve az annak következményeként fellépő tartós munkanélküliség, valamint az alacsony termelékenységû és eltartóképességû, az átalakulása miatt gyengülő színvonalú és egyoldalú mezõgazdaság, az iparhoz hasonlóan magas és tartós munkanélküliséggel. E súlyos problémákat sajátosan fokozzák egyes térségek esetében: az ország gazdasági- és térszerkezetében elfoglalt kedvezőtlen, határmenti helyzet, illetve az ország belsõ területein ún. forgalmi árnyékban fekvés sajátos következményei. Esetükben olyan rövid és hosszú távon megvalósuló, komplex területfejlesztési beavatkozásokra van szükség, amely csak 10-15 éven belül lesznek képesek e halmozottan hátrányos helyzet mérséklésére. Az elsődleges fejlesztési cél e térségekben a települési integráció fokozása és az ellátottság javítása lehet, de szinte ezzel egy időben szükség van e térségek gazdasági eltartóképességének fokozására, a munkahelyteremtésre és az infrastrukturális színvonal javítására is. Külön hangsúllyal szükséges fejleszteni e térségek szociális ellátását is.
Egy térben megfelelően tagolt és megalapozott területfejlesztésnek országos és regionális szinten is figyelemmel kell lennie azokra a speciális funkcionális adottságokkal, feltételekkel rendelkező kistérségekre is, amelyek mindkét fő típus altípusai között elõfordulhatnak és e sajátos funkciók okán rendkívül fontosak. A városias kistérségek között az egyik legfontosabb ilyen típust a dinamikusan fejlődő innovatív városi központokkal rendelkező kistérségek alkotják. A többségében egyetemi, főiskolai központokkal, élénk gazdasági-vállalkozási környezettel rendelkező ilyen térségek a területfejlesztés gyújtópontjaivá válhatnak.
Bizonyos - az ezek meghatározására kiválogatott mutatók alapján elvégzett -- részelemzések szerint elkülöníthetők a természeti, környezeti szempontból kiemelkedő érzékenységű és fontosságú kistérségek (pl. a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek által érintett térségek, a Tisza-tó kistérsége) néhány, a már említetteken túl meghatározható üdülési és idegenforgalmi kistérség (pl. Hajdúszoboszló, Kõszeg, Siklós kistérsége stb.), a logisztikai és közlekedési szempontból kiemelkedő kistérségek, amelyek egy része kötõdik a határmenti, átkelőhellyel rendelkezõ kistérségekhez is (pl. Záhony, Hegyeshalom, Baja, Makó kistérségei) és végül azok a sajátos település szerkezetű kistérségek (pl. tanyás, aprófalvas, a több városi központtal rendelkezõk), amelyek fennmaradása, fejlesztése különleges nemzeti értékekkel bír a magyar területi fejlődés szempontjából. A több központú városias kistérségek (pl. Nagykun és Hajdú városok, Szentes-Csongrád várospár, Esztergom-Dorog, Közép-békési centrumok, stb.) ennek a speciális típusnak a legsajátosabb -- jelentõs együttműködést és funkciómegosztást igénylõ -- különleges települési kapcsolatokkal, történelmi múlttal, identitással rendelkező térségi képződményei. E térségek jelentõs munkaerõ-tartalékaik és relatíve fejlett intézményrendszerük miatt új, első sorban kis- és középüzemi méretû gazdasági ágazatok befogadására is alkalmas fejlesztések célterületei lehetnek.
A hosszú időtávra meghatározott fentebbi - elsősorban település szerkezeti-funkcionális alapú - területfejlesztési kistérség-típusok elérése és megfelelő tartalmú támogatása akkor lehetséges, ha az azokban leírtakat az Országos Területfejlesztési Tanács határozata nyomán alapos kutatás-fejlesztési elemzések és kistérségi területfejlesztési tervek alapján részletesen kimunkálják, illetve maguk a kistérségek (társulásaik) is legalább középtávra elfogadják.
A területi statisztikák hibakorlátai, az ország még meglehetősen kialakulatlan területi piacgazdasági mûködése, valamint a korábbi évtizedek terület- és településfejlesztésnek "utóhatásai" miatt nagyon kevés számú olyan valódi kistérségi folyamat, vagy erre a szintre meghatározható ok-okozati összefüggés állapítható meg, amely teljes értékűen biztos elhatárolást, vagy típusalkotást tenne lehetõvé. A közelmúlt néhány területfejlesztési beavatkozásának példája is ezt illusztrálja. Így a halmozottan hátrányos helyzetű, elmaradott térségek infrastruktúra-fejlesztése nem vonja egyelőre maga után a gazdaság élénkülését, alig mérsékli az elvándorlást. A lakásépítés dinamikájának a fejlettséget részben jól közelítő mutatója nemcsak a valóban fejlett, dinamikus térségekben magas, hanem a fejlődésükben megkésett, relatíve magas természetes szaporodású tiszántúli kistérségekben is. A mezőgazdaságról kistérségi szinten levonható statisztikai következtések is ellentmondásosak, hiszen rendkívül kevés az agrárium területre vagy települési szintre bontott adata. Az ipari statisztika viszonylag friss létszámadatai is csak részben tekinthetők irányadónak. Az ipari foglalkoztatottság csökkenésének nagysága és aránya nemcsak az ipari válságtérségekben magas, hanem kis vidéki ipartelepek vagy a tsz-melléküzemágak összeomlása miatt az erősen mezõgazdasági vagy rurális térségekben is. A kistérségek fejlettségét jelentősen befolyásoló, területi kihatású kisvárosi jellegû intézmény- és ellátórendszer fejlettsége is inkább az "örökölt" állapotot tükrözi, mint a jelenlegit.
A közeljövő beavatkozási (kis)térségtípusainak meghatározásakor arra törekedtünk, hogy az európai regionális beavatkozási térségtípusokkal a lehető legjobb összhangban meghatározásra és kijelölésre kerüljenek azok a magyarországi típusok és térségek, amelyek az Országos Területfejlesztési Koncepció rövid távú feladatainak megvalósulásához a megfelelő kistérségi beavatkozási keretet jelenthetik. Az európai szabványok teljes átvétele ma még nem lehetséges. Ez részben statisztikai hiányosságainkkal magyarázható, részben az ott már alkalmazott forrás-elosztási módszerek bevezetése sem oldható meg, csak több év távlatában. Például az EU szabványok szerint a NUTS II. szintekre kiszámított, területre bontott nemzeti jövedelemszámítások alapján meghatározott és besorolt, általánosan fejletlennek minősített Objectiv1. típusú régiók, területek (nem érik el a területi GDP átlag 75%-át) más forrást már nem kapnak a kiegyenlítést szolgáló ún. strukturális alapokból. Ez Magyarországon - tekintettel a területfejlesztési források szûkös voltára - ma még nem alkalmazható. Ugyanakkor a fejlettebb országok különböző egységes lehatárolási eljárásokkal meghatározott és az előbbi kategóriába nem tartozó további beavatkozási típus-térségek, más területi szinteken (NUTS III. és NUTS IV.) is kapnak a sajátos területi problémáik felszámolását szolgáló céltámogatásokat (ipari válságtérségek, agrár-rurális térségek, határ menti területek, stb.). E tekintetben az az általánosan követett elv, hogy a különböző beavatkozási célok meghatározása után csak egyféle meghatározottság szerint kapják a kiegyenlítő jellegû fejlesztési forrásokat.
Hazánkban a különböző területfejlesztési-beavatkozási szintek, illetve az azokhoz rendelhetõ tartalmak és funkciók ma még kialakulatlanok. A Területfejlesztési Törvény kijelölte kereteiket, de bevezetésükhöz megfelelő és eurokonform intézményrendszerre, programokra, informatikai és monitoring rendszerre, az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott prioritások további területi bontására van szükség.
Így a rövid távú, sürgős beavatkozást igénylő, elsősorban a jelentõs és akut területi válságot mutató kistérségek funkcionális csoportjait háromféle -- az európai regionális beavatkozási térségtípusokat a lehetõ legjobban megközelítő -- módszerrel határoztuk meg.
Az EU szabványt alkalmazva NUTS III. (azaz megyei) szinten határozhatók meg a területi GDP átlagához viszonyítva elmaradott megyék és kistérségeik,
Komplex mutató szerint határozhatók meg az elmaradott kistérségek,
Az EU elhatárolási szabályok alkalmazásával, az abban a rendszerben is alkalmazott mutatók kiválasztása és átlagolása után, az adott különböző tényezõcsoportok alapján határozhatók meg a speciális (ipari, mezőgazdasági, tartós munkanélküliséggel sújtott) térségtípusok.
E fentebbi elhatárolási módszerekhez illetve a komplex mutatókhoz az alábbi, hat tematikus csoportra bontott mutatórendszert használtunk fel. A hazai viszonyok ismeretében törekedtünk az áttekinthető egyszerűségre és az EU elhatárolási szabályoknál alkalmazott mutatók lehetőség szerinti legjobb megközelítésére.
(Megjegyzés: Dőlt betűvel jelezzük az EU konform mutatókat. A felsorolásban szereplő mutatók után található jelek esetében Á-val jelöltük az általános fejlettséget illetve fejletlenséget kifejező komplex mutató kiszámításánál, E-vel az elmaradott térségek meghatározásánál, I-vel az ipari válságtérségek meghatározásánál, R-rel a mezõgazdasági (rurális) térségek meghatározásánál, T-vel a tartós munkanélküliséggel sújtott térségek meghatározásánál felhasznált mutatókat.)
1.1. - népsűrűség 1994 fõ/km ² (Á) 
1.2. - a vándorlások arányának évi átlaga 1990-94 ‰-ben (Á,R) 
1.3. - vitalitási index (OECD statisztikai szabvány szerint, a 18 - 39 éves és a 18 -59 éves korosztály hányadosa, 1990 ) (Á)
2.4. - az aktív keresők aránya a lakónépességben, 1990-es népszámlálás 
2.5. - a mezőgazdasági (Á, R) 
2.6. - az ipari (Á,I) és a 
2.7. - tercier aktív keresők megoszlása %-ban, 1990-es népszámlálás (Á)
3.8. - az ipari foglalkoztatottak számának változása 1990 - 93 (1990 = 100 %) (Á, I) 
3.9. - a munkanélküliségi ráta a lakónépesség %-ában, 1994.dec. 31. (Á,E) 
3.10. - tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek %-ában,1993.dec.31. (Á, I, T) 
3.11. - tartós munkanélküliek aránya a munkanélküliek %-ában 1994. dec.31 (Á,I,T)
4.12. - gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó száma 1994. dec. 31. (Á) 
4.13. - gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozások száma, együttes területi sűrűsége, db/km² és 1000 lakosra jutó száma 1994.dec.31.(Á)
4.14. - gazdasági szervezetek változásának dinamikája 1992-94, 1992=100 % (Á)
4.15. - mezőgazdasági egyéni vállakozások 1000 lakosra jutó száma 1994. dec. 31. (Á) 
4.16. - a mezőgazdasági földterület átlagos aranykorona értéke (E, R) 
4.17. - 1 adófizetőre jutó adózás utáni nettó jövedelem, Ft 1993. dec. 31. (Á,E) 
4.18. - nemzetgazdasági beruházások teljesítmény érteke és 1 lakosra jutó Ft értéke (az 1993-1994 évek átlaga az 1994-es lakónépességhez viszonyítva)
5.20. - 1000 lakosra jutó telefon-főállomások száma, db 1994. dec. 31. (Á) 
5.21. - 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma, db 1994. dec.31. (Á) 
5.22. - közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 1994. dec.31. (Á) 
5.23. - a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya, % 1994. dec. 31. (E) 
5.24. - egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia fogyasztás 1994. dec. 31.(E) 
5.25. - közműolló (1km vízvezetékhálózatra jutó csatornahálózat hossza), 1994. dec.31.(Á) 
5.26. - kiskereskedelmi boltok 1000 lakosra jutó száma 1994.dec.31. és az 1 lakosra jutó forgalom 1990. dec.31.(E) 
5.27. - a kereskedelmi szálláshelyeken mért vendégéjszakák 1 lakosra jutó száma 1994.dec.31.(Á)
6.28. - az urbanitás/ruralitás indexe (az adott kistérség népességnek hány %-a él 120 fõ/km² -nél nagyobb népsűrűségű településen) (Á,R) 
6.29. - egyetemi és főiskolai tanulók száma, 1000 lakosra jutó száma és aránya a lakónépességbõl 1994. dec.31. (Á) 
6.30. - a tudományos minősítéssel rendelkezõk száma és 1000 lakosra jutó száma, 1990. dec. 31.
6.31. - a népesség átlagos iskolai végzettsége, 10-x éves népesség által elvégzett átlagos osztály(évfolyam)szám 1990. jan.1.(Á,E)
6.32. - az 1990 óta épült lakások aránya az 1994-es lakásállományban %(Á)
Az elhatárolás módszerei: Először -- tekintettel arra is, hogy a magyar területi fejlődés kistérségi szintû egyenlőtlenségei igen sok tényezõ együttes hatásaként mérhetõk és értelmezhetõk, -- egy sokváltozós komplex mutatót határoztunk meg, amely a felhasznált hat mutatócsoportból az Á betűjellel jelölt tényezõk szerint, mintegy összegzi az általános kistérségi szintű fejlettségi különbségeket. Minden egyes mutatócsoportban a felhasznált mutatók szerint a kistérségeket országosan rangsorba állítottuk, adataikat, mutatóikat azok szórása szerint 1-5-ig terjedõ értékekkel osztályoztuk.
Így minden egyes kistérség, minden egyes adott mutatócsoporton belül elvégzett, összevont átlagolások nyomán és együttesen is:
igen fejlett (kedvező),
fejlett,
átlagos,
fejletlen (kedvezőtlen),
igen fejletlen
(5 osztatú) besorolást kapott. A demográfiai mutatók alapján 56, a foglalkozási szerkezet átrétegződésének dinamikáját tekintve 57, a foglalkozásváltás és a munkanélküliség problémáit tekintve 59 ,(lásd 1.ábra felső része) a gazdasági mutatók alapján 75,(lásd 1. ábra alsó része) az infrastruktúra szerint 65, az egyéb dinamikus mutatók alapján 60 kistérség került az utolsó két, átlagosnál kedvezőtlenebb, elmaradottnak minősíthető kategóriába. A valamennyi mutató összevonásával vett fejlettségi szinttet a 2. ábra mutatja.
Az elmaradott kistérségeket kettős közelítéssel határoltuk el.
Egyrészt -- az EU módszereit követve ide tartozónak tekinthető minden olyan kistérség, amelynek megyéjében a területre számított GDP értéke nem éri az országos átlag 75%-át. Ez alapján Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye valamennyi kistérsége NUTS III. szintrõl elmaradottnak tekinthető. Ebbe a kategóriába 23 kistérség tartozik.
Másrészt -- a komplex mutatórendszer szerint elvégzett vizsgálatok tanulságaiból kiindulva, a városok túlzott dominanciájának érvényesítését csökkentendő - az 50 000 főnél népesebb városok adatait kétszeres átlagolással vettük figyelembe, az általános fejlettségi szinthez hasonló komplex összegzõ értékelési módszerrel. Az E jellel jelölt 8 mutató felhasználásával határoztuk meg az elmaradott kistérségeket.
A felhasznált mutatók:
- a mezőgazdasági földterület átlagos aranykorona értéke 
- az aktív keresők aránya a lakónépességben, 1990-es népszámlálás 
- a munkanélküliségi ráta a lakónépesség %-ában, 1994. dec. 31. 
- az 1 adófizetőre jutó adózás utáni nettó jövedelem, Ft 1993. dec. 31. 
- a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, %, 1994. dec. 31. 
- egy háztartási fogyasztóra jutó villamos energia fogyasztás 1994. dec. 31. 
- kiskereskedelmi boltok 1 lakosra jutó forgalma 1990. 
- a népesség átlagos iskolai végzettsége, 10-x éves népesség által elvégzett átlagos osztály(évfolyam)szám 1990. január 1.
Az 50 000 főnél népesebb városok adatainak kihagyásával majd második lépésben a figyelembe vételével nyert számítások komplex mutatójának az átlaga nyomán létrejött öt osztatú skála szerint az átlag alatti két alsó fejlettségi szintet mutató kistérségeket tekinthetjük elmaradottnak. Összesen 66 kistérség tekinthető e komplex mutató alapján elmaradottnak. Ezekben a térségekben a munkahelyteremtésre és az infrastruktúra fejlesztésére kell törekedni, az adózás és a hitelpolitika állami kedvezményeinek érvényesítésével.
A tradicionális agrártérségek az EU besorolási szisztémát követve a fenti mutatórendszerben R-rel jelölt mutatókat felhasználva határozhatók meg.
A felhasznált mutatók: 
- a mezőgazdasági aktív keresõk aránya, 1990-es népszámlálás 
- a mezőgazdasági földterület átlagos aranykorona értéke 
- a ruralitás indexe (az adott kistérség népességnek hány %-a él 120 fõ/km²-nél nagyobb népsûrûségû településen) 
- a vándorlások arányának évi átlaga 1990-94 között, ezrelékben
Ha a magas agrár foglalkoztattottsági arány mellett alacsony népsűrűség, gyenge földminőség és eltartóképesség, valamint tartós elvándorlás egyszerre jellemzi a kistérséget, akkor az mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztési kistérségnek tekintendő. Ide tartozóak azok, amelyekben a 4 vizsgált mutatóból 3-ban egyszerre átlag alatti értéket mutattak. E kritérium-rendszer szerint 50 kistérség tekinthető ilyen típusúnak. (3. táblázat és 4. ábra felső része)
Az agrárválság által sújtott, kedvezőtlen adottságú vagy nem a piaci keresletnek megfelelõ mezõgazdasági termelési szerkezetű térségekben komplex vidékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása szükséges. Ezeknek egységben kellene kezelni az adott térség agrár-, ipari-, idegenforgalmi-, környezet- és tájvédelmi valamint infrastrukturális fejlesztését, úgy, hogy az agárgazdaság átalakításán túl a szolgáltatások biztosítsanak növekvő foglakoztatási és jövedelem szerzési lehetőséget.
Az EU besorolási szisztémát követve a fenti mutatórendszerben I-vel jelölt mutatókat felhasználva határozhatók meg ezek térségek.
A felhasznált mutatók:
- az ipari aktív keresők aránya, 1990-es népszámlálás 
- az ipari foglalkoztatottak számának változása 1990 - 93 (1990 = 100 %) 
- a tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek %-ában, 1994. dec. 31
Amennyiben a fenti mutatók alapján az ipari foglalkoztatottak aránya meghaladta a 49%-ot és az ipari foglalkoztatottak számának átlag alatti csökkenése egyszerre következett be az átlag feletti tartós munkanélküliségi aránnyal, akkor a kistérség ipari válság sújtotta kistérségnek minősül. Számuk 12.
E térségekben a szociális és foglalkoztatási feszültségek mérsékelésére kell törekedni, amelyet részben átmeneti intézkedésekkel (közmunka, részfoglakoztatás, vállalkozóvá válás támogatása), részben a munkaerõ átképzésével, részben az infrastruktúra új követelményeknek megfelelő átalakításával kellene elérni. Kritikus esetekben az áttelepülés, a mobilitás állami támogatása is felmerülhet.
Az EU szabályok szerint a súlyos és tartós munkanélküliséggel küzdő kistérségek közül csak azok kaphatnak e célból támogatást, amelyek nem tartoznak az ipari válságtól sújtott és mezőgazdasági (rurális) vidékfejlesztési kistérségek közé.
Ugyanezt az elvet két lépésben alkalmaztuk a magyar viszonyokra. Először az alábbi mutatók szerint meghatároztuk valamennyi tartós munkanélküliséggel sújtott kistérséget, majd második lépésben kiválasztottuk közülük azokat, amelyek nem tartoznak a másik két (ipari válság és rurális) szempontrendszer szerint már támogatott kategóriába.
A felhasznált mutatók:
- a munkanélküliségi ráta a lakónépesség %-ában, 1994. dec. 31. 
- tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek %-ában,1993.dec.31. 
- tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek %-ában 1994. dec. .31.
A három fenti mutató szerint egyszerre az országos kistérségi átlag alatti színvonalú kistérségek tekinthetõk tartós munkanélküliséggel sújtott kistérségeknek. Számuk 49. A második lépésben, ha a már a két fentebbi kategóriába is beletartozókat kizárjuk a csoportból, akkor számuk 20-ra csökken.
V. Összegzés
A fentiekben bemutatott gyors elemzések, tipizálási kísérletek csak egy pillantképet rögzítenek. A Területfejlesztési Törvény életbe lépésnek időpontjában kísérelnek meg dokumentálni egy állapotot, azzal a céllal, hogy a szakmai és a politikai köröket valamint a kistérségeket is közös gondolkodással újszerű, hiteles, Eu-konform - területpolitikai megoldások felé tereljék. Az ország területi fejlettségi képe rendkivül tagolt, differenciált. A kistérségi fejlődési esélyek is hihetelenül különbözõek. Csak szolidaritással, maximális együttműködési készséggel, sok sok helyi szereplõ aktív részvételével, a belsõ és külsõ erõforrások mobilizálásával remélhető siker.