2011.12.22
Két mezőgazdasági szaktanfolyam hallgatói vizsgáztak sikerrel az év utolsó napjaiban Szatmár megyében, így már tizenhétezerre nőtt azoknak a gazdáknak és mezőgazdasági vállalkozóknak a száma, akik az elmúlt tíz évben a helyi agrárkamara rendezésében az unió által elfogadott szakképesítést szereztek.A dolog különös jelentősége az, hogy éppen abban a megyében kellett idén 28 mezőgazdasági szaktanfolyamot indítani – amelyen 650 személy szerzett diplomát –, ahol az elmúlt években a megművelhető területek csaknem egyharmada parlagon hevert. A számok reménykeltő növekedése arra utal, hogy az élelmiszeráraknak az utóbbi időben tapasztalt nagyarányú növekedése ösztönzőleg hat a gazdálkodókra: egyre többen mondják, hogy most már érdemesebb több búzát, kukoricát, zöldséget, gyümölcsöt, tejet termelni. Ráadásul az egész világra kiterjedő pénzügyi-gazdasági válság és a velejáró munkanélküliség is arra készteti a vidékhez kötődő embereket, hogy a tulajdonukban lévő földből hasznot hajtsanak.
Szükséges a fiatalítás
A mezőgazdasági kamara igazgatója, Scholcz Béla szerint a képzésekre jelentkezőkre az is ösztönzően hat, hogy az uniós pályázatokhoz szükséges a kellő szakismeretet igazoló diploma, másként esély sincs az ilyen támogatások elnyerésére. Az északnyugati régióban különösen népszerűek azok a pályázatok, amelyeket a fiatal, negyven évnél nem idősebb farmerek számára írnak ki. „Ezek kettős célt szolgálnak: egyrészt megkedveltetik a fiatalsággal a mezőgazdaságot, másrészt pedig lehetőséget teremtenek arra, hogy a kiöregedő gazdák időben átadhassák gazdaságukat, farmjukat fiaiknak, unokáiknak” – mutatott rá az igazgató. A negyvenezer eurós támogatás mind több fiatalnak megmozgatja a fantáziáját, kár, hogy a sok bürokrácia és a kifizetések elhúzódása miatt akadozva halad a farmok átíratása, ami többeket elkedvetlenít.
„A váltás már csak amiatt is halaszthatatlan a mezőgazdaságban, mert a fiatal nemzedék fogékonyabb az olyan újdonságokra, mint az energianövények termesztése és a biogazdálkodás. Mindkettő beindult mifelénk, de még nem annyira, amekkora igény lenne a piacon. Mi azzal próbáljuk e felé irányítani a fiatal gazdákat, hogy a tanfolyamok keretében külön előadásokat iktatunk be ezek hasznáról” – fejtegette Scholcz. A biotermelésen belül figyelemreméltó eredményeket értek el a méhészetben és a sajtkészítésben, de biztatóan indult a vegyszer nélküli zöldég és gyümölcstermesztés is. Fodor István agrármérnök, a kamara aligazgatója ugyanakkor hangsúlyozza: a hazai bio-ágazat helyzete még messze van a fejlett nyugati országok szintjétől, amit az is hátráltat, hogy az országban hosszadalmas a biotermékek engedélyeztetése és ellenőrzése.
Gép, mindenáron
Már szervezik a jövő év tanfolyamait: a szakokat az igényeknek megfelelően állítják össze, előfeltétel csak annyi, hogy meglegyen az induláshoz szükséges 15-20 fős létszám. A magyar községekben rendszerint az előadások nyelve is magyar, mint például a nemrég Kökényesden indult oktatás.
Szinte bizonyos, hogy az új év első két szakiránya a gépkezelői, pontosabban traktorvezetői kurzus lesz – a majtényi mindenképpen. Ez azzal függ össze, hogy a jó búza és kukoricaárnak, illetve a kapott kedvezményeknek köszönhetően ezekben a válságos időkben is elég sokan vásároltak mezőgazdasági erőgépet. Az igényeknek eleget téve indítanak még mezei nagykultúrával foglalkozó (ezen belül búza, kukorica, burgonya, repce termesztésével) tanfolyamokat, és persze nem marad el a zöldség- és gyümölcstermesztési, állattenyésztési szakképzés, amit valószínűleg a szőlészet is kiegészít. Sike Lajos, Új Magyar Szó