December 5-én az idén hetedik alkalommal tartották meg Budapesten, az Agrárminisztériumban az összefogás fórumát, amely alkalmat teremtett a Kárpát-medence jelentős gazdaszervezetei és szakemberei számára az év végi összegzőre. Nemrég indult be a kiterjesztett Kárpát-medencei falugazdászprogram, melynek működtetésére évi 420 millió forint kormányzati támogatás áll rendelkezésre. A fórumon átadták a programban részt vevő szervezetek számára a részvételt igazoló okleveleket.
Farkas Sándor, a magyarországi szaktárca államtitkára köszöntőbeszédében elmondta, hogy a rendelkezésre álló összegből több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő magyar termelőket. A falugazdászok munkájának eredményeként a külhoni mezőgazdászok bekapcsolódhatnak az anyaországi kül- és belkereskedelembe is, a támogatások által pedig megerősödhetnek a határon túli magyar gazdaságok – tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az agrártárca 2012-ben kezdte el kiépíteni külhoni agrárkapcsolatait, aminek köszönhetően a minisztérium mostanra egy jól működő, az agrárium egészét átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik. A mezőgazdaság, a vidékfejlesztés a Kárpát-medencében rendkívül fontos, hiszen a külhoni magyar lakosság mintegy 70 százaléka vidéki környezetben él, és 30 százalékuk tartósan az agráriumból tartja el családját. Mintegy 40 külhoni civil kapcsolattal van folyamatos kapcsolata az agrártárcának, amellyel mint-egy félmillió külhoni magyar gazdálkodó szólítható meg – fogalmazott Farkas Sándor. Az államtitkár szerint nemcsak Magyarországon, hanem az egész Kárpát-medencében folyamatosan jelen lévő kérdés a generációváltás problémája. Ezért prioritás a szakképzés támogatása. A tárca 2014-ben indított, és azóta minden évben megvalósított ösztöndíjprogramja az agrár szakon tanuló, kiemelkedő teljesítményt nyújtó külhoni egyetemista fiatalokat támogatja. Emellett fontos a felnőttek szakképzésének támogatása, valamint a határon túli helyi termelők segítése is.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta, hogy a gazdaság, mezőgazdaság támogatása fontos érdek. A jövő évi költségvetési törvényben 50 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaságfejlesztési programok megvalósítására a Kárpát-medencében, a határon túli magyar régiókban. Közölte, hogy eddig mintegy 100 milliárd forint elérhető forrás jelent meg a határon túli vállalkozások támogatására.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (MaGOSZ) elnöke azt említette, hogy a külhoni magyarsággal az országot összeköti és segíti a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF), valamint a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem jótékonysági program.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke elmondta: 14 évvel ezelőtt, december 5-én nemzeti sokk érte a magyarságot, az a nap szégyenfoltként vonult be a magyar történelembe, mély sebeket ejtett a magyar közösségek lelkén, hosszú időn át terhelte méltatlanul a magyar–magyar kapcsolatokat. 2010 óta a magyar kormány nemzetegységet kihangsúlyozó programjának eredménye, hogy mára egymillió magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé, egyre erősebb az összetartozás érzése, egyre több együttműködési fórum van, amely a Kárpát-medencei összefogást segíti – tette hozzá a NAK elnöke.
A Kárpát-medence gazdavezetőinek felszólalásai rendjén Csomortányi István, az EMGE szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetség tagszervezetei számára az erdélyi agrárium kérdése nem csupán egyszerű gazdasági, gazdaságossági kérdés, és nem szólhat csak a nagy profitot termelőkről. Az elmúlt századokban ugyanis a vidék volt az, mely biztosította a magyarság túlélését, és a történelemben nem volt még példa arra a katasztrofális népességfogyásra, melyet falvainkban az utóbbi évtizedekben tapasztalhatunk. Éppen ezért a vidék és a gazdák felemelése elsőrendű nemzetpolitikai kérdés, szigorúan véve létkérdés. Mindent meg kell tenni azért, hogy a gazdák gyarapodni tudjanak, meg tudják tartani a termőföldet, és munkájukkal megtartsák falvainkat is. Ezért előremutató és nélkülözhetetlen a falugazdászprogram, melyért köszönet jár a minisztériumnak, és mindent meg kell tennünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program sikeréért – összegzett Csomortányi.
A falugazdászprogramban részt vevő gazdaszervezeteknek járó, a minisztériummal való együttműködést igazoló oklevelet az Érmelléki Gazdák Egyesülete nevében Csomortányi István, a Szilágysági Gazdák Egyesülete részéről Bákai Attila elnök, a Hosszúmezői Agráregyesület részéről Várkola Tibor elnök, az Aranyosszéki Gazdák Egyesülete részéről Fancsali Ernő ügyvezető elnök, az RMGE-Maros részéről Fazakas Miklós elnök, az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete részéről Jakab Ernő elnök vette át. Majd átadták a minisztérium segítségével a Kárpát-medencei magyar agrár szakos egyetemi hallgatóknak biztosított ösztöndíjakat elismerő okleveleket is. Erdélyben az EMGE szövetség hat, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanuló diáknak biztosít ösztöndíjat. Az erről szóló szerződéseket Tiboldi László alelnök adta át. Emellett az Érmelléki Gazdák Egyesülete a minisztérium segítségével további három, a Partiumi Keresztény Egyetemen kihelyezett szakként működő agrárképzésben részesülő diáknak biztosít ösztöndíjat a 2018–2019-es tanévben – áll az EMGESZ közleményében.
A fórum résztvevői
Fotó: AM/Krasznai-Nehrebeczky Mária
Fotó: AM/Krasznai-Nehrebeczky Mária