Nem kapott meghívást a KEF-re a történelmi HANGYA nyomdokán haladó erdélyi HANGYA egyesület.
Csomortányi úrtól már rég nem várjuk a meghívást, hiszen az alakulásuk után egy pár nappal jeleztük, hogy szeretnénk együttműködni az EMGESZ tagjaival, de még válaszra sem méltatta jelenzkezésünket, mintha csak a néppárti gazdaegyesületek lennének a fontosak és nem az azokban szereplő erdélyi gazdák.
Az Aranyosmenti gazdaegyesületnél, amelynek a központja éppen Kolozsvárt van, sem jeleztük, hogy a HANGYA is létezik, mert azt tartja az elnökük, hogy nincs semmi szüksége az együttműködésre.
Úgy tűnik az FM-be sem akarnak tudni a HANGYA-ról, annak ellenére, hogy Tóth Katalin helyettes államtitkárral több alkalommal is volt sikeres beszélgetésünk, de ezidáig hiába.
Annak ellenére, hogy ide s tova az erdélyi HANGYA októberben ünnepelte volt tevékenységének a hatodik évét eddig szinte senki sem volt arra kiványcsi, hogy miként képzeljük el a történelmi HANGYA hagyományainak a tovább fejlesztését és a balogheleméri Hangya Rendszert hogyan tudjuk a modern termelői rendszerekbe beilleszteni.
Az idei év a HANGYA életében is sok változást hozott, hiszen több pályázatot is elnyert és a BGA-ZRT egyik páláyzatán is nyert és mindegyiket el is számolta.
A Communitas pályázata maradt még hátra aminek az elszámolása folyamatban van.
Ebben a hónapban pedig három újabb pályázatnak a beinditását is elkezdtük, amelyek a jövő évi tevékenységeinkre fognak alapokat adni.
Csak remélhetjük, hogy végül is a KEF-hez való jelentkezésünk el lesz fogadva és akkor teljes értékű tagként hozzájárulhatunk a gazdáink tevékenységének a gazdagitásához. Horváth Zoltán, HANGYA igazgató
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma zajlott november 9-én, csütörtökön a horvátországi Karancson, amelyen részt vett Csomortányi István is, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnöke, az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségének elnöke is.
A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) mintegy húsz tagszervezetének vezetői tartottak egyeztetést a horvátországi Karancs (Karanac) községben.
A KEF magyarországi alapítói – a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), az Orosháza és Térsége Gazdakör, a Földművelésügyi Minisztérium – mellett Szlovéniából, Horvátországból, Szerbiából, Romániából, Ukrajnából, valamint Szlovákiából érkeztek magyar gazdálkodó szövetségek és egyesületek vezetői a találkozóra.
A KEF karancsi rendezvényén a szervezetek beszámoltak eddigi és tervezett programjaikról, továbbá köszönetet mondtak a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának (NAK) és a magyar kormánynak is azért, hogy fokozott figyelemmel kíséri tevékenységüket, segítő kezet nyújt nekik. Az unión belüli térségekből érkezettek az EU Közös Agrárpolitikájának reformjával kapcsolatos álláspontjukat is megvitatták, a kárpátaljai és a szerbiai tagszervezettel pedig egyeztettek a regionális együttműködés továbbfejlesztéséről.
Győrffy Balázs, a KEF és a NAK elnöke megerősítette: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara minden lehetséges szakmai segítséget megad a határon túli gazdálkodók, gazdaszervezetek számára.
A Kárpát-medencén belüli magyar gazdák összefogásának egyik nagyon jó példája a Magyarok Kenyere program: az egész Kárpát-medencét átfogó kezdeményezés minden rekordot megdöntött 2017-ben. Idén 3900 áldozatkész magyarországi és határon túli magyar gazdálkodó mintegy 600 tonna búzát gyűjtött össze, így – az őrlés után – 360 tonna lisztet juttattak karitatív célokra. A határon túli területek az elmúlt években is aktívak voltak a programban, azonban idén még több, 150 tonna gabonával járultak hozzá annak sikeréhez. Összesen 1600 határon túli gazda állt a kezdeményezés mellé, és adományozott búzát, amely rászoruló határon inneni és túli gyermekekhez jut el kenyér, péksütemény formájában.
A Földművelésügyi Minisztérium (FM) kiemelt célkitűzése a külhoni magyar agrártársadalom szellemi, gazdasági, kulturális megerősödése, amelyhez a tárca a jövőben is minden támogatást meg fog adni – hangsúlyozta Tóth Katalin helyettes államtitkár is az agrárkonferenciáján.
A Karancson megrendezett eseményen a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár kiemelte, hogy rendkívül fontos a vidéki térségek közösségeinek megerősödése, amihez azonban szükséges a magyarság jelentős részének megélhetést biztosító agrárium és a mezőgazdaság fejlesztése.
Ezt a cél szolgálják Magyarország Kormányának gazdaságfejlesztési programjai, melyek az agrár- és vidékfejlesztési vállalkozások versenyképességének javítását hivatottak elérni, elősegítve a legfontosabb nemzetpolitikai célt, vagyis a magyar emberek szülőföldön való érvényesülését. A különböző szellemi, kulturális, illetve gazdasági vetületű nemzetpolitikai programok sikerességének biztosítása során lényeges szempont, hogy a magyar kormány nagy hangsúlyt helyezett eddig is, és helyez a jövőben is a szomszédos országokkal való szoros együttműködésre – tette hozzá a szaktárca helyettes államtitkára.
Tóth Katalin ezt követően kitért arra is, hogy az elmúlt két évben az Földművelésügyi Minisztérium a Miniszterelnökséggel közösen működtette azt a hiánypótló falugazdász programot, amelynek segítségével többek között a határon túli magyar nemzetiségű gazdákhoz is eljuthatnak a munkájukat segítő információk, legyen az támogatási vagy akár szakmai jellegű.
Meggyőződésem, hogy a magyar vidék – amely nem zárul le a jelenlegi országhatárok mentén – nagyszerű természeti adottságaira és hagyományaira támaszkodva, illetve a Kárpát-medencei agrár- és vidékfejlesztés jelenlévő prominens képviselőivel együtt dolgozva, elérheti azt, hogy a szorgalom és a hozzáértés eredményre vezessen – zárta szavait Tóth Katalin.
Csomortányi István, az EMGE-Szövetség nevében beszámolt a falugazdász-program jelenlegi állásáról, mely programot, kislépésekben ugyan, de régió-szerte sikerült elindítani. A magyarországi segítségnek köszönhetően számos erdélyi előadás, tanulmányút segítette ebben a gazdaszervezeteket. Ismertette az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásáron (OMÉK), elért kiemelkedő eredményeket, majd hozzátette: e rangos rendezvényen elért elismerés tükrében az érmelléki márka (Búzavirág) mintájára az aranyosszéki gazdák is elindították a helyi brand kialakítását, termelői vásárok szervezésével, minőségi termékek forgalmazásával, népszerűsítésével.
Mindezek sikeres továbbviteléhez nélkülözhetetlen a magyarországi szaktárcával való további együttműködés, mivel a földművelésben mindig az egymásrautaltság, az egymássegítés volt a döntő tényező – mondta Csomortányi István – közölte az Érmelléki Gazdák Egyesülete.