2014. február 26., szerda

Egyesületet hoztak létre a Brassó megyei mezőgazdasági kistermelők

BRASSÓ
Mivel egyre nehezebben tudják egyénileg megoldani az áru eladását, a Brassó megyei kistermelők úgy döntöttek, hogy egyesületet hoznak létre.
A főként hagyományos módon készített élelmiszereket nem elég a megye piacain árusítani, mert nem térül meg a befektetés - hangoztatják a kistermelők. Abban reménykednek, hogy az újonnan létrejött egyesületet a hatóságok támogatni fogják, és új piaclehetőséget teremtenek a számukra. A kistermelők főként a turisták által látogatott hétvégi vásárok létrehozását szeretnék szorgalmazni. Ezeken nagyobb a vásárlóerő, kelendőbbek a hagyományos módon készült húskészítmények, amelyeknek az áruk is borsosabb, a nagy üzletláncokban kapható hentesáruénál. A kiskereskedők arra alapoznak, hogy a tehetősebbek hajlandók több pénzt áldozni arra a termékre, ami házilag, hagyományos módon készült.
Petki Judit

2014. február 24., hétfő

Elpártolnak a zöldségtermesztéstől a gazdák?

2014.02.24.
Forrás: hu.wikipedia.org

Az olcsó importáru miatt egyre több földműves mond le a zöldségtermesztésről, és inkább a nagy kultúrák, a gabonafélék és haszonnövények termesztésével foglalkozik Romániában.
A szeged-dorozsmai piacról látják el például az aradi és temesvári nagybani piacokat is konyhakerti növényekkel, s a szupermarketek is olyan áron kínálják a portékát, amilyennel a kistermelők nem tudnak versenyezni.
Vannak azonban már néhányan, akik új technológiával új terméket próbálnak ki, és kis területen is hatékonyan gazdálkodnak.
Például a hajtatott fűszerpaprikával foglalkoznak, mint az Arad megyei Fazekasvarsándon, ahol Pataky Lehel Zsolt járt.  aradihirek.ro

2014. február 23., vasárnap

Mi a zsebszerződések valós háttere?

2014.02.23. Harmadik Út
Az elmúlt hetekben átütő jelentőségű információk láttak napvilágot a külföldiek földszerzésével kapcsolatosan. Sajnálatos módon erről a nem mindennapi hírről a magyar sajtó nem kellő hangsúllyal adott hírt, pedig sokkal okosabbak lettünk tőle, már ami a zsebszerződéseket illeti. Történt ugyanis, hogy januárban az osztrák jobboldali kormánypárt, a néppárt (ÖVP) kétségbeesetten Brüsszelbe rohant, hogy a 2013 júniusában elfogadott – általunk okkal sokat bírált – földtörvény ellen az EU belpiaci biztosának támogatását megszerezze.
Az osztrákoknak elsősorban a földtörvény zsebszerződés-ellenes részével van bajuk. Mivel az új földtörvény ilyen kitételt nem tartalmaz, ezért valószínű, hogy a helyben lakás kötelezettsége rémíthette meg a sajtóban csak „osztrák gazdáknak” nevezett, eddig senki által nem definiált érdekkört. Mit is írtunk 2013-ban a földtörvényről írt tanulmányunkban? „Az Ángyán-Bencsik-módosítókból ismert „hagymahéj”-elképzelés valósult meg: első helyen a ténylegesen helyben lakók vásárolhatnak földet, aztán csak azok, akik 20 km-en belül élnek, végül pedig csak mindenki más.” (33. o.)
Ez volt tehát egyike azon kevés követelésünknek, amely végül a civilek javaslatára bekerülhetett a jogszabályi szövegbe. Ez ugyan lényegesen megnehezíti az osztrákok jövőbeli dolgát, de itt szó sincs arról, hogy a jelenlegi földjeiket elkoboznák tőlük. Félelmük és riadalmuk tehát nem megalapozott, pontosabban nem őszinte: az osztrákok nem a már megszerzett földjeiket féltik, hanem csupán fájlalják, hogy az általuk kiszemelt Dunántúlt mégsem zsebelhetik be teljes egészében. Ausztria ugyanis kezdettől fogva arra készült, hogy Nyugat-Magyarország földjeit felvásárolja a moratórium lejártával.
A cikkben két olyan adat szerepel, amely különösen figyelemre méltó. Az osztrák kormány fellépéséből megtudtuk pontosan, hogy Magyarországon mekkora földterületet szereztek meg az osztrákok zsebszerződések formájában: 200 ezer hektárt. Mindez a teljes magyar termőterület kb. 5%-a, ami önmagában is hatalmas mérték. Egy teljes megye van jelenleg úgy osztrák kézen (és a sógorok önbevallása szerint!), hogy a földrablóknak nincs semmilyen törvényes jogcímük arra nézve, hogy ezeket a földeket bitorolhassák. A zsebszerződések lényege ugyanis éppen ebben rejlik: a külföldiek földszerzését tiltó magyar jogszabályokat az osztrákok színlelt haszonbérleti, haszonélvezeti szerződések megkötésével megkerülték. Az ilyen magatartás a magyar jog és a nemzetközi jog szerint is jogellenes, törvénytelen!
(A sokak által hangoztatott „1 millió hektár külföldi kézen van” tétel ettől még megállja a helyét: egyrészt, nemcsak osztrák állampolgárok kötöttek zsebszerződéseket, másrészt pedig az egymilliós értékbe beleszámították a külföldiek által jogszerűen megszerzett földeket, valamint a Magyarországon bejegyzett, és így magyarnak tűnő, ámbár külföldi cégek által használt területeket is. Az összeszámítást mi is indokoltnak gondoljuk, de ez utóbbi kör esetében mivel nem törvénytelen földszerzésről beszélünk, más megoldásokat kell találni.)
A Kurier osztrák napilag arról is beszámol, hogy ezt a 200 ezer hektárt mindössze 200 osztrák „gazda” tartja kezében! Ebben a pillanatban végérvényesen lehullott a zsebszerződők álarca, végre kiderült, hogy nem egyszerű falusi osztrák parasztgazdákról beszélünk itt, hanem tőkés nagybirtokosokról. Hiszen ezeknek a földbirtokoknak már az átlaga is 1000 hektár, ami azt jelenti, hogy néhány falánk befektető vásárolta fel a Nyugat-Dunántúl 5-10 hektáros parcelláinak zömét. Mindez egybevág azokkal a sajtótudósításokkal, amelyek során határ menti osztrák gazdákkal készítettek interjút, akik világossá tették: nekik nincsenek földjeik Magyarországon, aki átjár felvásárolni, nem közülük való.
Mármost abban biztosak lehetünk, hogy Ausztria kétszáz parasztért nem fog Brüsszelbe rohanni. Szó sincs itt osztrák „gazdákról”: itt az osztrák zöldbárók és az osztrák oligarchák érdekei sérülnek, akik fel szeretnék vásárolni Magyarország földjeit. Megítélésem szerint az osztrákoknak nincs túl nagy esélyük a magyar földtörvény ellen, mivel az mindenben megfelel az EU által elvárt „tőke szabad áramlása” elveinek. Lépésük viszont arra alkalmas lehet, hogy a magyar kormány még kényelmesebb legyen a zsebszerződések ügyében.
Ausztria legújabb húzása arról tesz tanúbizonyságot, hogy az évtizedek óta regnáló jobb-bal nagykoalíciós kormányt a háttérből ott is ugyanolyan erők igazgatják, mint minálunk, Kelet-Európában ez „szokás.” Kérdés, ezek után mennyire nézünk fel majd azokra, akik végleg gyarmati sorba akarnak minket taszítani?


Hetzmann Róbert

Mátyás-napi borkóstoló Bácsfeketehegyen

2014. február 22. 
Varga László szerint az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során érzékeny kérdés lesz majd szőlőültevények témája

Tizenharmadszor szervezett a bácsfeketehegyi Gazdakör és a Szent György Borrend Jégtörő Mátyás-napi borásztalálkozót és borkóstolót. A borongós, esős idő ellenére ezúttal is több száz helybeli és környékbeli borász és borkedvelő jelent meg, de eljöttek a környékbeli és a határon túli borrendek és az önkormányzat képviselői is. Orosz Kálmán, a Gazdakör elnöke nyitotta meg a rendezvényt.
A bácsfeketehegyi borásztalálkozót megtisztelte jelenlétével dr. Varga László parlamenti képviselő, aki a szerb képviselőházban az Európai Integrációs Bizottság elnökhelyettese és az Igazságügyi, Közigazgatási és Helyi Önkormányzati Bizottság tagja. A megnyitón elmondott beszédében többször hangsúlyozta: annak ellenére, hogy kampány van, nem pártpropagandáról szeretne beszélni, hanem olyan dolgokról, melyek mindenkit egyformán érintenek. A borászat mezőgazdaságunknak egy olyan ágazata, melyben az elmúlt 10-15 évben a termelőknek talán több sikerélménye volt, mint az agrárium más ágazataiban. Komoly feladatok várnak ránk azonban. Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során ugyanis a szőlészet-borászat egy érzékeny és egyben összetett kérdéskör. Figyelmeztetett arra is, hogy a folyamatok során egy olyan furcsa helyzet állhat majd elő, hogy a szőlészek-borászok érdekeit képviselve szembe kerülhetünk egyes EU-s tagországok, közöttük még az anyaország érdekeivel is. Az EU képviselői a tárgyalások során, a várakozások szerint azt akarják majd elérni, hogy egy minél korábbi időponttól kezdődően, Szerbiában ne lehessen majd növelni a szőlővel beültetett területek nagyságát. Addig viszont még sok mindent megtehetünk, közben pedig ki kell harcolni, hogy ez az időpont, a lehetőségek szerint mind távolabbra tolódjon ki. A csatlakozás után pedig – melynek időpontját Varga a 2020 és 2022 közötti időszakra valószínűsítette – a jelenleg érvényes előírások alapján évi 1 százalékkal növelhető az ilyen területek nagysága. Ezért kell most alaposan felkészülni erre az időszakra, valamint a tárgyalások során kiemelkedően fontos lesz majd megfelelően képviselni a szőlőtermelők és a borászok érdekeit. Ezt a képviseletet a pártérdekek felett, hatékonyan és összehangoltan kellene megvalósítani - hangsúlyozta Varga -, aki elmondta még azt is, hogy ezért fontos ott lenni az ilyen jellegű találkozókon.
Tóth János, a Szent György Borrend nagymestere ezt követően röviden vázolta a bácsfeketehegyi borrend történetét egészen 2002-től, amikor még a Gazdakör keretein belül működött, majd pedig 2005-ben önállósult. Azóta már betagosodtak a hazai és a magyarországi borrendek szövetségébe, számos elismerést kaptak a boraik, sokat tettek a borkultúra fejlesztéséért.
A bácsfeketehegyi borkóstoló ezúttal sem volt versenyjellegű. Több száz mintát hoztak el azonban a gyakorló borászok, hogy a jelenlévők megkóstolják őket, és hogy elmondják egymásnak véleményüket. A bácsfeketehegyi Mátyás-napi borkóstoló megtartásának ötlete eredetileg Fekete Géza, a szervezet egykori elnöke nevéhez fűződik. Minden évben a Mátyás naphoz legközelebb eső szombaton tartják. A borrendek bevonulását ezúttal is Dragan Munćan tiszahegyesi kádár hordón eljátszott „dobszólója” kísérte. Munćan már hagyományosan megjelenik a feketicsi borásztalálkozón, a résztvevők zsargonban már csak a kádárok Beethovenjének nevezik. Jégtörő Mátyás napját egyébként nem véletlenül választotta ki tizenhárom évvel ezelőtt a bácsfeketehegyi Gazdakör a találkozó megtartásának időpontjául. Ehhez a naphoz a magyarlakta területeken a szőlőterméssel, időjárással kapcsolatos megfigyelések és jóslások kötődnek. A legismertebbek szerint: „Jégtörő Mátyás, ha jeget talál, megtöri. Ha nem talál, csinál.” A palóc hagyomány szerint Mátyás osztja a madaraknak a sípot, ezzel jelezve a tél végét. A népi megfigyelés szerint, ha Mátyáskor esik, a jég elveri a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
A borkóstolót megelőzően, délelőtt megtartották a már szintén hagyományos bácsfeketehegyi jelmezes felvonulást is a piactéren és a falu utcáin. Juhász Attila, a bácsfeketehegyi helyi közösség titkára elmondta, hogy a borongós idő és a szemerkélő eső ellenére az általános iskola 340 tanulója – a szerbek is a magyar tagozatosokkal együtt – vonultak fel jelmezekben. Nem hiányzott a farsangi fánk és a forró tea sem, mint az ilyen jellegű rendezvények szokásos kísérője.
Tóth Péter

2014. február 22., szombat

Régen jelentkeztünk ...

2014.01.27. gasparmatyas
... de azért az élet zajlik a Hawaii Mesefaluban. 
A mostani bejegyzés időszerűségét a terasz adja Andrisék házánál. Már korábban adtunk róla hírt. 
Talán elmondtuk azt, hogy az első olyan része a háznak, amelynél az erdő adottságait van idő, mód kihasználni, s kényszerűségből kivágott fákat felhasználni, megmunkálni. 
Az első képen Ági éppen ezzel foglalatoskodik. 
A második képen látható, hogyan illeszkedik a terasz a házhoz. A nagy társalgó egyik ablaka helyére kerül a be-, ill. kijárat és ide érkezik majd a feljáró is. 
Ez volt az eredeti terv, de nem volt idő a megépítésre, mert mielőbb használatba akarták venni a házat a költözködési kényszer miatt. 
Így aztán az átmenet kicsit hosszúra nyúlt. A képen a terasz alapja látszik. Az alatta lévő fedett tér a műhellyel nyílik egybe, azt bővíti és kocsibeállónak is használható.
S végül a harmadik kép, ami a téma aktualitását adja, amikor a terasz már kész, használható és jó időben paradicsomi hely különösen a gyerekek számára. Védett, jó levegő, rálátás a társalgóból, amiben a van a konyha is. Nagyon kellemes a felnőttek számára is az "ejtőzéshez", amihez a már fel is szerelt függőágyak kínálják a kényelmet.
Hát, ilyen kisebb lépésekben fejlődik a Mesefalu mostanában. Újdonság még a csirketartás is, ami már jelenleg is biztosít tojást, de idővel akár a teljes szükségletet is kielégítheti. Ami a bővítést illeti (jelenleg két házunk van), csak akkor kerül rá sor, ha tovább nő a közösség és ténylegesen szükségessé válnak az új terek és épületek, amelyeket a csatlakozókkal közösen kívánunk létrehozni. A program tehát folytatódik.

EGY KÜLÖNLEGES KANYON JAPÁNBAN













2014. február 21., péntek

Kivételes mezőgazdasági partnerség alakulhat ki Kazahsztánnal

2014. február 21.forrás: MTI, szerző: MD
Jelentősen fejleszthetők a magyar–kazah agrárkapcsolatok, Magyarország kivételes partnere lehet Kazahsztánnak a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén – jelentette ki Fazekas Sándor pénteken Budapesten, egy kétoldalú logisztikai fórumon.
A vidékfejlesztési miniszter a XIX. Logisztikai konferencia és fórum 2014 elnevezésű rendezvényen, a Közép-Ázsia: Kazahsztán mint a térség logisztikai központja című beszédében elmondta: Magyarország jó kezdeményezésnek tartja a két országot körülvevő gazdasági térségek szabályozásának harmonizálását. Ez ugyanis felgyorsíthatja a mezőgazdasági termékek kétoldalú kereskedelmének felfutását.
Kifejtette, Magyarország pozitívan értékeli, hogy az EU, illetve a Kazahsztán, az Oroszországi Föderáció és Fehéroroszország által létrehozott vámunió között folyó tárgyalásokon a kereskedelmi feltételek egyszerűsítése jó ütemben halad. Elmondta, Magyarország bízik abban, hogy az erőfeszítések eredményeként az esetleges állat- vagy növény-egészségügyi korlátozások az egész régióban a múlt gyakorlatához tartoznak majd.
A vidékfejlesztési miniszter emlékeztetett: a magyar mezőgazdaság 2010-hez képest 30 százalékkal több terméket állít elő. Továbbá a 2012-ben megalkotott magyar nemzeti vidékstratégia, valamint a kormány által meghirdetett keleti nyitás politikája jó alapot ad a magyar–kazah kétoldalú agrárkapcsolatok fejlesztésére.
Kazahsztán kiemelten fontos partner
A kétoldalú agrárkereskedelemben megvalósuló együttműködés és a termékpaletta folyamatos bővítése mellett prioritást élvez a technológiai és innovációs lehetőségek, valamint a mezőgazdasági befektetések bővítése. Példaként említette a kétoldalú mezőgazdasági kapcsolatok területén a Flóra Konzorcium működését a vetőmagtermesztésben. Úgy vélte: jó együttműködési lehetőségek kínálkoznak a két ország között a vízgazdálkodás, a szakemberképzés, az oktatói és a diákcsere területén. Felhívta a figyelmet: Magyarország kiemelten fontos partnerként tekint Kazahsztánra, nemcsak az ország lehetőségei, de a részben közös kulturális és történelmi gyökerek, tapasztalatok miatt is.
Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület elnöke a tanácskozáson többek között arról beszélt, hogy a múlt év első tizenegy hónapjában Magyarország 195,8 millió dollár értékben exportált Kazahsztánba, míg az onnan származó import ugyanebben az időszakban 46,1 millió dollárt tett ki.
A Magyar Logisztikai Egyesület elnöke az MTI-nek elmondta: a kormány keleti nyitás politikája jó lehetőséget kínál a magyar–kazah kapcsolatok bővítésére. A két ország közötti kereskedelemben jelentős szerepet kap a vasút a jelentős távolság miatt. Ezért Magyarország szeretné, ha Záhony szerepe felértékelődne e tekintetben.

Céljuk a méregmentes táplálék előállítása

Nagyálmos Ildikó | 2014.02.21. 
Magyarországról hívtak szakembert a Csicser Tangazdaság munkatársai, hogy tanácsot kérjenek a biogazdálkodást illetően. A fülöpjakabi Nemes Mátyás elismert biogazda számos ötlettel érkezett, és arról is beszélt, hogy miként lehet elkezdeni Székelyföldön a vegyszermentes növénytermesztést.
– 2011-ben alakult meg a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége, tagjai között szerepelnek székelyföldi csoportok, egyesületek is. Ilyen például a Kovászna Megyei Biokultúra Egyesület, a Székelyföldi Biokultúra Egyesület, a Marosvásárhelyi Biokertész Csoport, illetve a Bio Gold Transilvania. Milyen céllal jött létre biogazdálkodókat magába tömörítő szövetség?

– Dr. Solti Gábor elnökségével három évvel ezelőtt a Sárközy Péter Alapítvány meghívott olyan Kárpát-medencei ökogazdálkodókat, csoportokat, amelyek képesek, tudnak, akarnak tenni azért, hogy ez az egységes egész egy energetikailag is egységes egész legyen. Örömmel tölt el, hogy a székelyföldi biokultúra-egyesületek is csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez. A fő cél az, hogy a Kárpát-medencében egy olyan egységes ökológiai szemlélet jöjjön létre, amely képviseli azt az elvet, miszerint itt nagy dolgok következnek. Emellett a szövetség fontosnak tartja az emberek és természeti környezetük harmonikus kapcsolatának minden területen történő fejlesztését, illetve a Kárpát-medence GMO (genetikailag módosított élőlények, azaz Genetically Modified Organisms) mentességének biztosítását. A napokban voltam a lakitelki népfőiskolán, amely azt a célt tűzte ki, hogy sajátos eszközeivel, adott esetben a politika segítségével az ökogazdálkodásra hatást gyakoroljon. Elvállaltam, hogy a területet átállítjuk ökológiaivá, illetve egy hatezer négyzetméteres, később megvalósítandó, fűtött, de már meglévő üvegházban ökológiai termelést folytatunk, hogy az odaérkezők az ott megtermelt zöldségekből, állati termékekből vásárolhassanak, illetve ezek a termékek kerüljenek be a vendéglátóipari egységekbe.
– Székelyföldön hogyan lehet elindítani a biogazdálkodást? Mi az első lépés?
– Ha az uniós elképzeléseket követjük, az állam tolja az ökogazdálkodók szekerét, de az alatt nem biztos, hogy van kerék. Ha a fogyasztó kereket szerel alá, és adott esetben elé áll és elkezdi húzni, akkor ez a szekér megindul, sőt egyre gyorsabban megy. Ezáltal gyógyul a gazda lelke, mert nem termel fölöslegesen, gyógyul a fogyasztó, mert segíti a gazdát azzal, hogy helyben termelt, tiszta zöldséget vásárol és fogyaszt, és tehermentesül az állam is, hiszen nem kell annyira tolni a szekeret, ráadásul még az egészségügynek nevezett betegségügybe sem kell annyi pénzt beleölnie.
– Sok gazdálkodó mégis azt vallja, hogy minimális vegyszert muszáj használnia, másképp nem marad meg, illetve nem lesz szép a termés. Milyen alternatívák vannak a vegyszermentes növényvédelemre?
– A növényt mindig akkor támadják meg a betegségek, illetve a kártevők, amikor a külső körülményeket a növény nem tudja tolerálni és valamilyen szinten legyengül. A növényeknek olyan erős immunrendszert kell kialakítanunk, amelynek következtében ezek a betolakodók nem kapnak esélyt. Itt jön a gazda szerepe, hiszen ha például egy meleg időszak után esős lehűlés következik, a növényben a cukrok elszaporodnak, ez a levéltetű kedvence, és ez ellen fel tudunk időben készülni. Csalánlevet vagy szappanlevet készítünk, azzal permetezzük meg, de a növény képes megtermelni magának a hidrogén-peroxidot, amellyel például a gombák ellen védekezik. A káposztafélék, ha ökológiai körülmények között termesztjük, ciánt termelnek, hogy a betolakodókat elpusztítsák.
– A biogazdálkodásnál fontos-e, hogy milyen magot vetünk el?
– Magyarországon most már hagyománya van a magbörzéknek. Ez azt jelenti, hogy aki otthon bármilyen növény magjait megtermeli és begyűjti, a fölösleget elviszi a börzére és elcseréli. Ez nálunk már bevált, és reméljük, hogy Székelyföldön is népszerű lesz. Kaptam 1900 tasak magot a Szentesi Magtól, hogy szétosszam a gazdálkodók közt, ennek következménye az lesz, hogy az emberek közösségi életet élnek, kedvet kapnak a vetőmagtermelésre, a csereberére, hiszen ezáltal a gazda az életéből is átad egy darabot, amit mástól visszakap. Ezáltal jobbá, nemesebbé válik.
– Úgy tudom, hogy különböző virágfélékkel, például büdöskével, levendulával és fűszernövényekkel is meg lehet védeni a veteményt a kórokozóktól. Erről mi a véleménye?
– Nem kell, de célszerű ezeket a növényeket a vetemény közelébe ültetni. Nagyon sok olyan tényező van, amiről igazából ma még nem tudunk. Éppen azért, mert senkinek nem érdeke, hogy ezeket kutassa, főleg a vetőmaggyártó cégeknek, hogy a forgalmukat csökkentsék. Az az érdekük, hogy minél több hibridet hozzanak forgalomba és ezáltal kezükben tartsák a gazdálkodókat, olyan körülményt teremtsenek, amely saját jólétüket biztosítsa.
– Azok, akik biogazdálkodással szeretnének itthon foglalkozni, kihez fordulhatnak tanácsért?
– Sepsiszentgyörgyön, de Csíkszeredában is van egy csapat, amely nemrég kapott a magyar államtól egy jelentősebb összeget vetőmagvásárlásra. Az érdeklődők bizalommal fordulhatnak Ferenc Lehel kertészmérnökhöz is, a gyergyószentmiklósi Agro Caritas munkatársához, aki biogazdálkodás témában is tart képzéseket, előadásokat.
– Mennyivel nagyobb a költsége a biotermények előállításának?
– Szintén a napokban vettem részt Lakitelken egy fórumon, amelyen a Vidékfejlesztési Minisztérium stratégiai és fejlesztési főosztályvezetője is részt vett, és vázolta a magyar elképzeléseket. Még időben vagyunk, hiszen későn fogadták el az európai uniós költségvetést. Az agrár-környezetvédelmi kifizetések Magyarországon, úgy vélem, háromszorosára nőnek. Ha 600 euró/hektáros zöldségtermesztési támogatásról beszél a minisztérium, az 180 ezer forint, és ha valaki a szántóföldön megtermel még 100 ezer forintnyi zöldséget, ez már nagyon jó motiváció. Ehhez a vásárlói érdeklődést is meg kell teremteni. Ha jól tudom, a székelyudvarhelyi kórházban is már helyi zöldséget vásárolnak. Ha ez behelyettesíthető lesz bióval, és a gazda is megél, akkor egy bizonyos szint után, amikor a gazda kialakította saját termelési rendszerét, meg tudta valósítani azt, amit elképzelt, az árérték eljut arra a szintre, ami mindenki számára megfizethető. Akkor lesz a Kárpát-medence lakossága egészséges, ha jó pár éven keresztül méregmentes, egészséges táplálékot fogyaszt.

AvantGARDEN - Élettér a házak tetején: a zöldtető

2011.05.19.  liív
A tetők növényzettel való borítása nem mai találmány: évezredes hagyományai vannak, hiszen az ókori Kelet függőkertjei tulajdonképpen zöldtetők voltak. Szélsőséges éghajlatú vidékeken is évszázadok óta alkalmazzák, mert hőmérséklet-kiegyenlítő hatására már régen rájöttek: északon fűti, délen pedig hűti a zöldtetők alatti helyiségeket. A modern építészetben a XX. század elején Le Corbusier alkalmazta a gyakorlatban is hitvallását: "Nem hagyhatjuk, hogy épületeink tetőfelületei csak a palák és a csillagok párbeszédére legyenek fenntartva."
Manapság már egyre természetesebb, hogy az iroda-, vagy lakóház tetőfelületén elzárt pihenőkertet alakítsunk ki. Így a telek kihasználtsága, és ezzel az ingatlan értéke is növekszik.
Csak két példa a sok közül: a Generali-Providencia (balra) és a MOM Park (jobbra) teteje.
Egy tetőkerttel élőlények millióinak is életteret adunk. Ahogy megteremtjük a feltételeket, pozsgások, vadvirágok, fűfélék, apró bogarak, lepkék és madarak kezdik el kialakítani a maguk számára megfelelő környezetet. Az addig csupaszon heverő holt felületek életre kelnek.
A növények a fotoszintetizálással kedvező mikroklímát teremtenek, melynek jellemzői a kiegyenlített hőmérséklet, a nagyobb pára- ugyanakkor alacsony portartalom. Az alacsony hőingadozás az épületekre nézve is kedvező, hiszen kisebb a hőmozgásból keletkező igénybevétel, így megnövekszik a szerkezet élettartama. A zöld felületek javítják az épület belső klímáját is, hiszen télen jobb hőszigetelést biztosítanak, nyáron - a párolgás miatt - hűtik a szerkezetet.
A csupasz lapostetőkkel szemben a zöldtetők a csapadék ellen is jobban szigetelnek, és a mechanikai sérülésekkel szemben is védenek. A szigetelés takart szerkezetté válik, mely óv a napsugárzás káros hatásától, és a növényzet súlya miatt szükségtelenné válhat a szigetelés rögzítése. (forrás: http://www.zeosz.hu/)
A növényzettel telepített tetők a városi klíma javításán túl a csapadék hasznosításában és a zajcsillapításban is jelentős szerepet játszhatnak. A hirtelen lezúduló záport az ültetőközeg felfogja, így az nem terheli azonnal a város csatornarendszerét. Nem véletlen, hogy pl. Németországban kedvezményes csatornadíjat fizetnek, vagy teljes díjmentességet kapnak a zöldtető-tulajdonosok.
A növényzettel telepített tetőket két nagy - extenzív és intenzív - csoportra osztjuk. Az átmenet a két csoport között a gyakorlatban ritkán húzható meg élesen, de a funkciót tekintve alapvető különbség figyelhető meg.
Az extenzív tetők létesítése főként ökológiai szempontok alapján történik, a növényzetet helyezi előtérbe. A tető a kialakított utakon és tipegőkön kívül emberi tartózkodásra nem alkalmas. A rétegvastagság általában 10-15 cm, a növényeknek alacsony nedvességtartalmú, száraz, szélsőséges helyen kell fejlődni. Az ilyen célra alkalmas növények ápolási igénye minimális (pl. varjúháj és vadvirágok, fűfélék, lágyszárúak, sziklakerti növények).
Az intenzív tetőknél a kertet a felhasználók igényeihez formáljuk, így a hagyományos kerthez hasonlóan majdnem minden dísznövény alkalmazható. Szinte korlátozás nélkül telepíthetünk évelőket, fűféléket, sőt még kisebb fásszárúakat is. Intenzív zöldtetők tipikus elemei a pihenőkertek, nagyméretű virágedények, kerti tavak, gyerekjátszók, gyepfelületek, fásszárúak, illetve kisebb fák, de megoldható zöldséges kertek kialakítása is.
Gazdaságos tető:

Ilyen kerteket csak 10° lejtés alatt készíthetünk, mert fokozottan fennáll az erózió veszélye. Rendszeres ápolást és öntözést, tápanyag-utánpótlást, és gyomtalanítást igényelnek. Ebből kifolyólag az építési és karbantartási költség is magasabb, mint az extenzív tetők esetében. (forrás: http://www.zms.hu/)
Az extenzív és intenzív tetők két csoportján kívül másféle megközelítésből is rendszerezhetőek a tetőtípusok.
Az extenzív tetők közé sorolható, nem túl változatos növényzetet felvonultató megoldás. Egyszerűbb pozsgásfajták, lányszárúak, fűfélék közül válogathatunk. Alacsony költségvetésből megoldható, illetve a telepítés után sem igényel sok gondozást.

Természetes tető:

Itt a talajkeveréket többféle vastagságban elhelyezve lehetőség nyílik gazdag flóra és fauna kialakítására,hosszú ideig tartó folyamatos virágzás elérésére. A lágyszárú évelők és a pozsgásfajták mellett a cserjék is megjelenhetnek. A telepítés és a gondozás költsége még mindig viszonylag alacsony.


Ferde tető: 

Emberi tartózkodásra többnyire alkalmatlan, de az erózió ellen tartós megoldást jelent ferde és meredek zöldtetőkhöz. Extenzív tető mohák, pozsgások, fűfélék és lágyszárúak telepítésével.

Kertes tető:

Intenzív zöldtető, melynek célja az élettér bővítése. A hagyományos kerthez hasonlóan itt már évelők, cserjék is megjelennek, illetve gyep, tavak, ülőfelületek, medence alakítható ki. Magas árfaktorba tartozik, a fenntartási költségei is nagyok. Kifejezetten emberi tartózkodásra alkalmas.

Szolártető:

A legmagasabb költséget igénylő zöldtető-konstrukció. Ezen az intenzív tetőn már megjelennek a napkollektorok, melyek akár az egész épület áramellátását is megoldják.

Ha érdekel a téma, további hasznos információkat találsz itt, itt és itt.

A KÁRPÁT-MEDENCEI GYÜMÖLCSÉSZ HÁLÓZAT ÉVES TALÁLKOZÓJA DRÁVAFOKON

Szerző: Krisztián
Kezdete: 21 február 2014
Helyszín: Drávafok
Térkép
Péntek
17.00-tól Érkezés
18.30-19.30 Batyus vacsora
19.30-tól Kötetlen program: filmvetítés, pálinka kóstoló hozott pálinkákból …
Szombat
7.30-8.30 Reggeli
8.30-9.30 Beszámoló a zalai gyümölcsfajták térképezéséről
9.30-11.00 Beszámoló az ormánsági „gyümölcsészeti gondnokság” lehetőségéről és az ormánsági fajtatérképezésről
11.00-12.30 a) Gyümölcsfajta és gyümölcstermék bemutató hozott gyümölcsökből, készítményekből.
b) Hozott növényi szaporító anyagok ajándékozása, cseréje (magok, oltóvesszők, alanyok, oltványok)
12.30-13.30 Ebéd
14.00-15.30 Dr. Vida Gábor akadémikus előadása: Hol vagyunk? – Merre kellene mennünk? II. rész
15.30-17.30 Hogyan alkalmazkodunk a megváltozott globális körülményekhez?(Vida Gábor előadásának továbbgondolása.)
17.30-18.30 Borkóstoló Tiffán Zsolt villányi pincészetéből
18.45-19.45 Vacsora
20.00-tól A nap során javasolt témák. (Pl. hol tart a gyümölcs tájfajták megőrzéséről szóló ombudsmani megállapodás?)
Vasárnap
7.30-8.30 Reggeli
8.30-11.30 Tapasztalat börze: szakmai tapasztalataink megosztása egymással. Akik eredményeiket meg kívánják osztani másokkal, előre jelezzék a szervezők felé.
a) Felvezetőt mond Lantos Tamás: gyümölcsös és gyümölcsény kísérlet; Markóci Gyümölcsnap.
b) Bándi Ferenc (Farcád): Gyümölcserdő kezdeményezés; Farcád környéki „gyümölcsút”
c) Más jelentkezők beszámolója
11.30-13.00 A gyümölcsészeti hálózat aktuális teendői: tervezés, megbeszélés
13.00-14.00 Ebéd
14.00-tól Elutazás vagy a markóci, délelőtt bemutatott gyümölcsények és gyümölcsösök helyszíni bejárása
Megjegyzés:
A gyümölcsfajta bemutatótól a helyi emberek részvételére is számítunk, akiket meghívunk vacsorára is. Kérünk mindenkit, ha van cserére vagy ajándékozásra szánt gyümölcsfa oltványa, oltóvesszője, bármilyen vetőmagja vagy más növényi szaporító anyaga, azt hozza magával. A gyümölcsfajta és gyümölcstermék bemutatóra bármilyen gyümölcsöt szívesen látunk.
Gyakorlati tudnivalók:
Jelentkezés: Akik részt szeretnének venni a találkozón, legkésőbb február19-éig jelezzék a meghívó végén megadott címeken! (Az előzetes bejelentés nélkül érkezőknek nem biztos, hogy tudunk szállást és étkezést nyújtani.)
Megérkezés: péntek 17.00 órától
Szállás: a drávafoki Fodor-kúriában: 6 szoba, összesen 26 ágy, három zuhanyozó.
Ellátás: Szombaton reggeli, meleg ebéd és vacsora, vasárnap reggeli és meleg ebéd. (A péntek esti vacsorát mindenki maga hozza.) Szombaton vacsorára Vida Gábor előadására érkező helyi embereket is vendégül látjuk.
Kérünk mindenkit, hogy hozzon magával törölközőt, papucsot, valamint péntek estére vacsorát, illetve – aki teheti – hálózsákot vagy ágynemű huzatot. A 26 fő feletti résztvevők csak matracon, saját hálózsákban tudnak aludni.
Utazás: A vonattal érkezőket Sellyéről kérés esetén költségtérítés ellenében autóval szállítjuk Drávafokra.
Útiköltséget nincs módunkban téríteni.
Az Ormánság Alapítvány 100.000 Ft-tal támogatja a Találkozót, ezért a részvételi díj 6.000 Ft/fő a találkozó teljes idejére.
További információk:
Gedő Ibolyától (30-3898345) vagy Lantos Tamástól (20-3472686)
Vonalas tel.: 73-352 333 E-mail: ormansagalapitvany@gmail.com
Ideje: 2014. február 21-23.
Tervek: Előadás a Göcsej Természetvédelmi Alapítvány által végzett teljes körű gyümölcsfajta felmérésről, Mag és oltóvessző börze, Gyümölcs fajtabemutató és kóstoló, 2014. évi KmGyH programtervek, stb.

2015-től jöhet az egyszerűsített támogatás kisgazdaságok részére

Szerző: Krisztián
A kisgazdaságok részére kialakított egyszerűsített támogatási rendszert 2015-től vezetik be Magyarországon mondta Czerván György államtitkár az új Közös Agrárpolitika (KAP) bevezetésének kapcsán. Minden közvetlen kifizetést ezzel a hektáronkénti 500-1250 euró közötti összeggel kívánnak kiváltani egyösszegű kifizetésben. Minimum 1 hektár után lesz igénybe vehető és felmenti a termelőket az EU jogszabályaiban (állandó gyepterület fenntartása, termény diverzifikáció, ökológia célterület kijelölése) rögzített zöldítés követelmények alól. A támogatási rendszernek lesznek kötelező és önkéntes elemei is.

(Bio) Gazdanaptár

http://havastanya.hu/gazdanaptar/

Az alábbi oldalakon havi bontásban tesszük közzé a bio gazdanaptárat a kert körüli általános teendőkkel.
biozöldségek és biogyümölcsök részletesebb gondozásának leírását nem itt találod meg.
A gazdanaptár forrása részben a 2006-ban kiadott Madách Kalendárium.

Mintagazdaság közösségi összefogással

2014. február 10. Forrás: http://www.szekelyhon.ro
Közösségi – vállalkozói, önkormányzati és civil – összefogással sikerült elindítani Székelyudvarhelyen a Csicser Tangazdaságot, amely nem csupán gyakorlóteret biztosít a különböző szakmák elsajátítására, hanem sokkal több ennél: ökológiai gazdaság bemutatásával hívja fel a figyelmet az egészséges életmódra, emellett pedig a közösségben való gondolkodásra, egymásra való odafigyelésre nevel.
A Góbé Termékcsalád program szellemében – miszerint éljünk tudatosan, táplálkozzunk egészségesen, fogyasszunk helyi terméket stb. – vette bérbe Boros Csaba székelyudvarhelyi vállalkozó évekkel ezelőtt a mezőgazdasági iskola farmját, ahol különböző fejlesztések történtek az utóbbi időben. Megpróbálták igazi mintagazdasággá alakítani az amúgy pusztulásra ítélt farmot, ugyanakkor közösségi találkozóhelyként, élményparkként szeretnék működtetni.
Mindenki egyből megértette az ügy fontosságát és azt is, hogy edukációs jelleggel kell közelednünk ehhez a farmhoz, hiszen a gyerekek nevelése a legfontosabb. Jó irányba kell terelnünk őket, fontos, hogy itthon maradjanak, jó munkaerőt képezzünk belőlük és legyen jövőképük. Ez a Góbé Világ ideálja is, hogy itthon, tiszta környezetben, azaz a Tündérkertben éljünk” – mondta Boros Csaba ötletgazda.
Egyebek közt ezért is alakult meg nemrég az Élő Szövet Alapítvány, amelynek szintén az a célja, hogy a meglévő jó kezdeményezéseket összeszője, összekösse és kiegészítse.
Kezdeményezik a szakmai képzés elindítását
A helyi önkormányzat mellett néhány civil szervezet is társult, amelyek fontosnak tartják az elképzelés gyakorlatba ültetését.
„Szeretnénk megcélozni az iskolai alapítványokat, hogy kapcsolódjanak be a projektbe. Ha az adott iskola mezőgazdasági szakokat indít, akkor a farm helyet ad a gyakorlati képzésre” – vélik a kezdeményezők.
Ugyanakkor a tanfelügyelőséggel is tárgyaltak ez ügyben, mondta Farkas György városmenedzser, és mindannyian egyetértettek abban, hogy óriási potenciál van a mezőgazdaságban. A kezdeményezők szerint újra kell értelmezni a mezőgazdaság, a paraszt fogalmát a köztudatban. „Beszéltünk a szakokért felelős tanfelügyelővel is, hogy olyan szakképzéseket indítsanak, amelyeknek realitásuk van. Készül az oktatási stratégia is, és szeretnénk láncra fűzni az elképzeléseket” – mondta Farkas György.
A polgármesteri hivatal egyebek közt a helyi közösség erősítésére hozta létre két évvel ezelőtt a helyi termékek vásárát, elindult valamilyen szinten a gyerekek ilyen irányú nevelése is, az önkormányzatnak mindenképp szerepet kell vállalnia a nevelési folyamatban, véli a városmenedzser. “Fontos számunkra is, hogy gyerekeink tudják, miként készül a sajt, mit esznek az állatok, hogyan nőnek, milyen környezetben élnek, hogy jobban megismerjék, közelebb kerüljenek saját környezetükhöz és főleg tudják, mit eszünk meg nap mint nap. Ne a multik által behozott, hanem saját, helyben előállított termékeket fogyasszunk.”
Cél: a mezőgazdaság visszanyerje méltó helyét
A civil szervezek közül egyelőre a Caritas kapcsolódott be a programba, nekik már van tapasztalatuk a szakmai képzés terén. Sinka Arnold, a Gyulafehérvári Caritas vidékfejlesztési programjának székelyudvarhelyi vezetője, az Átalvető program koordinátora elmondta, tavaly minden udvarhelyi iskolába elmentek, és megpróbálták tudatosítani a gyerekekben, hogy miért fontos a helyi termékek fogyasztása.
„Hosszú ideig kell foglalkozni egy adott célcsoporttal ahhoz, hogy az eredmény mérhető legyen. A cél: megszerettetni a mezőgazdaságot a gyermekekkel, hiszen fontos, hogy a mezőgazdaság visszakerüljön arra méltó helyére. Tetszik, nem tetszik, zöldséget kell fogyasztanunk nap mint nap, amit valakinek elő kell állítani” – véli Tankó Ágnes projektfelelős, aki saját bőrén tapasztalta meg, hogyan viszonyulnak nagy többségben a mezőgazdasághoz: édesanyja szomorú amiatt, hogy diplomával a kezében gumicsizmát húz.
Az Agora Alapítvánnyal közösen pályáztak a Norvég Alaphoz egy olyan programra, amely a hagyományos zöldségtermesztést hozná vissza a régióba, ennek gyakorlati képzését is a farmon képzelték el. „Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok középkorú ember visszakacsint az örökség megművelésére, viszont csupán azzal a gyerekkori ismerettel rendelkeznek, amelyet otthon tanultak, és az nem elég. Fontos az a tudás, amelyet ezek a képzések biztosítanak. Nagyon bízom a norvég programban, ami mögött finanszírozási lehetőség is van, és ez motiválná a többi civil szervezetet is, hogy térségükben ők is kipróbálják” – részletezi a terveket Ágnes.
Tavasszal lakóbizottságoknak írnak ki pályázatot, és a tömbház körüli zöldövezet legsikeresebb rendezési tervét dísznövényekkel támogatják. Francia és olasz modell alapján szeretnék a jövőben meghirdetni az erkélyen való zöldségtermesztést, amelyhez biztosítanák a speciális, fölfelé terjeszkedő, kis helyigényű palántákat. Ezeknek az apró dolgoknak a meghonosítása nem igényel nagy anyagi befektetést, sem komolyabb erőfeszítést, mégis közösségformáló jellege van.
Készítsd magad!
Tavasszal vidékünkön őshonos palántákat szeretnének előállítani, amelyeket a környékbeli zöldségtermesztőknek ajánlanak. “Idén volt egy ilyen próbálkozás a zellerrel, lekövettük a növekedését, és nagyon jó eredményt értünk el. A termelőket motiválnunk kell, hogy odafigyeljenek a növény eredetére, ellenőrzött forrásból vásároljanak magokat. A szakoktatás keretében mindenki megtanulná előállítani a magot saját terméséből” – ismerteti tervüket a projektfelelős.
A kezdeményezés több pilléren alapul: a vegyszermentes növénytermesztéssel párhuzamosan népszerűsíteni a tudatos életmódot.
Szeptembertől közel kétszáz gyerek látogatta már meg szervezetten a farmot, ahol állatsimogatás mellett szakember beszél az állatokról, növényekről. A farmon lovaglásra is lehetőség van, emellett önkéntesen is be lehet kapcsolódni egy-egy tevékenységbe. Hosszú távon ágyás-örökbefogadásra is gondoltak, ami azt jelentené, hogy egy-egy osztálynak saját zöldségágyása lenne, amelyet tavasztól őszig gondozna. Ezért cserébe zöldséget kapna az adott óvoda, iskola.
Szociális programokra is gondoltak
Elfeledjük a mai világban, hogy mit eszünk, hogyan készül a sajt, miből lesz a kenyér, a hús hogyan kerül az asztalra – osztja meg véleményét Sinka Arnold. „A farmon egy húsfeldolgozó műhely is készül, ahol a gyerekek betekintést nyernek a húsfeldolgozás folyamatába, hiszen ez is életünk része. A jövőben a sajtkészítést is be szeretnék mutatni a farmon, ugyanakkor méhészképzésre, gyógynövények előállítására is sor kerül.”
Mindezek mellett szociális programokkal is bővítenék a farmon való tevékenységet, a tervek szerint romákat és hajléktalanokat is foglalkoztatnának, akár napszámosként, de nem zárkóznak el a szenvedélybetegek képzésétől sem.
Görbe Péter, a szakoktatásért felelős tanfelügyelő kérdésünkre elmondta, nagyon halvány maradványa van még a mezőgazdasági oktatásnak Udvarhelyszéken, az Eötvös József Szakközépiskolában egy fél osztálynyi gyereket oktatnak agroturisztikára. A szakember szerint bár a megye mezőgazdaságának jó irányba való alakulása azt mutatja, igény lenne hasonló szakok indítására, szakemberek képzésére, sokan presztízskérdést kovácsolnak az ügyből, a diákok körében egyelőre nem divatos a mezőgazdász szakma. „Nagyon sok múlik azon, hogy mit látnak a környezetükben a gyerekek” – véli a tanfelügyelő. Tankó Ágnes szerint hosszú távú céljuk az, hogy a székely népre jellemző kalákaszellem és az egymásra odafigyelő életforma visszatérjen

2014. február 18., kedd

IV. Szegedi Magbörze

2014. március 1. szombat
Szegedi Szabad Waldorf Iskola, Kolozsvári tér 1-2
9:00 REGISZTRÁCIÓ
9:30 MEGNYITÓ
9:30 - 13:30 MAG CSERE-BERE
14:00-17:00 ELŐADÁSOK (az előadásokról részletesen lent olvashatsz)
Délelőtt egészséges finomságokkal és játszóházzal vár a Waldorf iskola!
A magokkal érkezők és 14 év alatti gyermekek díjmentesen részt vehetnek a magcserén!
A mag nélkül érkezők 500 Ft hozzájárulás esetén vehetnek részt a börzén, melyhez „5 db lepecsételt üres magos tasakot” kapnak. Ezekbe a lepecsételt tasakokba a börzéről 5 adag magot kérhetnek bármelyik asztaltól!
Ha sok mindennel érkezel, kérj asztalt a szervezőktől!

ELŐADÁSOK 14:00-17:00
- Közösség által támogatott diverzitás / Beszélgetés az Évkerék Ökotanya és a Pipacs tanya zöldségközösségéről
- Volt-e aranykora a dél-alföldi népi gyümölcstermesztésnek? / Horváth Dénes
- Régi gabonafajták egy francia gazdapék műhelyében / Fülöp Ádám
- Legyen egy ágyásod! mozgalom bemutatása / Petró Tibor
A magbörze részvételről, tippekről, jótanácsokról, az előadásokról bővebben a a csatolt programban olvashat, LETÖLTHETŐ ITT! 
17:00 Kötetlen beszélgetés
Házigazda a SZÖSZ (Szeri Ökotanyák Szövetsége)
Tájfajtákról, magmegőrzésről, a magbörze jövőjéről és a mezőgazdasági sokféleséget támogató egyéb civil kezdeményezésekről. 
Ha szeretnéd bemutatni 5 percben közösséged, egyesületed, gazdaságod tevékenységét, jelentkezz előzetesen e-mailenben: torokrisztina@gmail.com rövid leírással, elérhetőséggel!
Szeretettel várnak a szervezők minden érdeklődőt!

Tavaszköszöntő az Átalakuló Wekerle Magbörzén!

Március 08-án, 13:00-18:00
Helyszín: WKK, Bp. 1192, Petúr u. 7.
Program:
Tavaszi Magbörze vetőmag és tapasztalat csere-bere!
…ha több vetőmagja van, mint amit idén el tud használni
…ha nincs vetőmagja, de kertészkedne
…ha van egykét elfeledett régi zöldségfajtája
…ha csak érdekli a sokféleség, az ökologikus gazdálkodás.
A magbörzén lehet csereberezni, új fajtákkal megismerni, a magfogásról és ökokertészkedésről tanulni. A magbörzére érkezők, magokkal vagy adomány ellenébenl tudnak részt venni a csereberén. Tasakot biztosítunk!
Előadások:
- Az egészséges kert; Mirek Barbara, ökologia kertész
- Babaváró szépitőfüvek; Andróczi Veronika, Visnyeszéplaki biofaluból.
Foglalkozások:
- A Kertbarát Komposztál! Minden a komposztálásról a kezdő lépésektől a vermikulturáig! Stiglicz Norbert (A főváros támogatja a komposztbarát kerület programot, Wekerlei Társaskör közreműködésével)
- Zöld Labor Kertész Kozmetikai Műhely: különös kézkrém különös kertészeknek; izomlazító fürdőbombák; ( Anyag költsége 1000Ft/fő, Előzetes regisztráció a WKKban).
Kert doktor tanácsadás; a vetésről, a magfogásról, az ökokertészkedésről, a növények betegségeiről
Kiállítás megnyitó:
Takács Imre az "Ismeretlen kertész” szoboravatása
Batyus büfé működik a rendezvény alatt: lehet sütit, egyéb finomságokat hozni!
Előzetes információt itt találnak: http://atalakulowekerle.blogspot.hu/, 06 70 339 0709
A belépés díjtalan
Főszervezők: WEKKER: wekerlei kertész klub, Wekerle Kultúrház és Könyvtár
Társszervezők: WTE Zöld Hajtás, Első Kis Pesti Kert, Ady Iskola, Kispesti Közösségekért civil társulás, Kalapos Egyesület
A program az Átalakuló Wekerle összefogásában jött létre.

MAGVAS NAP Kecskeméten!

http://kisleptek.hu/blog/magvas_nap_kecskemeten/2014-03-01-46

Interaktív jogi oknyomozó műhelymunka a helyi kisléptékű termékelőállítók termékeikért

Február 12, 26, 
Március 12, 26
helyszín: Pécsi Tudományegyetem / Állam és Jogtudományi kar 103-as terem.
Műhelymunka: 16 órától 18.30 óráig. 
Várjuk a joghallgatókat, jogászokat, autodidakta joggal foglalkozókat, érdeklődőket!
jelentkezni: kisleptek@gmail.com
30/7688718


Családi Gazdaságok Nemzeti Bizottságainak Nemzetközi Találkozója 2014

Meghívó a Családi Gazdaságok 2014 Nemzeti Bizottságainak Nemzetközi Találkozójára

Időpont: 2014. március 4. 10-16 óráig
Helyszín: Budapest, Markó utca 29-31.
A Családi Gazdaságok Nemzetközi Éve 2014 kampány során a Nemzetközi Vidék Fórum (World Rural Forum) arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre fontosabbá válik a nemzetközi fellépés a családi gazdaságok érdekében. 
Egyre fontosabb ráirányítani a figyelmet a családi gazdaságok és a mai napig hagyományokat őrző, az élelmezésbiztonságban fontos szerepet játszó agrárcsaládok problémáira. Ezért a Nemzetközi Vidék Fórum hatására 2014-et Családi Gazdaságok Nemzetközi Évének nyilvánították. 
A Vidékfejlesztési Minisztérium az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetével (FAO) együttműködve 2014. március 4-7. között szervezi meg a „Családi Gazdaságok Globális Fórumát és Világkiállítását” Magyarországon. 
Az eseménysorozat mellett, civil szervezeti együttműködéssel szervezi meg a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete (KISLÉPTÉK), a nemzetközi és hazai civil szereplők 2014. március 04-i tanácskozást. 
A hivatalos „Családi Gazdaságok Globális Fórum és Világkiállítás” tanácskozást megelőzően a hazai és nemzetközi civil szervezetek baráti tanácskozásának ad teret a civil esemény, ahol nemzetközi (lobbi) kapcsolat építés, bemutatkozás, egymás megismerése a cél, illetve az eddigi törekvések, elért eredmények, jó gyakorlatok bemutatása. 
Az eseményen lehetőség lesz a nemzetközi civil szereplők által januárban megfogalmazott deklaráció átbeszélésére, hozzászólásra, javaslatokra, (a deklaráció angolul itt olvasható: www.familyfarming2014.hu/en/node/42
magyarul  http://familyfarming2014.hu/hu/node/45, valamint lehetőség lesz a március 05-i hivatalos eseményre megfogalmazni a magyar Családi Gazdaságok önálló deklarációját a nemzetközi és hazai döntéshozók felé. 
Az eseményen az érdeklődők közvetlenül is beléphetnek a Családi Gazdaság Magyar Nemzeti Bizottságába.
A találkozó fő tematikája: 
1. A földhöz és más természeti erőforrásokhoz való hozzájutás lehetősége
2. Pénzügyi forrásokhoz és a biztosításhoz való hozzájutás lehetősége
3. Piachoz jutás lehetősége, rövid ellátási lánc, szövetkezet, gazdák csoportosulása, családi gazdaságok élelmiszer feldolgozása, 
4. Ökológiai gazdálkodás és tanácsadás – különös tekintettel a gyógynövény, mint természeti kincs helyzetére
5. Diverzifikáció, helyi élelmiszer rendszerek, falusi turizmus 
6. Élelmiszerbiztonság, élelmiszer hulladék
FOGALMAK amikről egyeztethetünk: 
Családi Gazdaság: 
FAO definíció:
- a tevékenységhez túlnyomórészt családi munkaerőt használnak fel, a családfő ténylegesen részt vesz a termelési folyamatban, nem csak a családi gazdaság vezetési feladatait látja el, hanem munkavállalóként része a családi egységnek.
- a jövedelem tólnyomó részt mzg.-i/erdő gzd-i/akvakultúra/halászati tevékenységből származik, amely kiegészíthető nem mzg-i tevékenységgel és mzg-hoz kapcsolódó szolgáltatási tevékenységgel.
A rendezvényre meghívott nemzetközi civil partnereket a Nemzetközi Vidék Fórum (World Rural Forum) vezetése és Nemzetközi Bizottság tagjai (részvételük jelenleg jóváhagyás alatt)
• José Antonio Osaba Garcia, WRF elnöke
• Laura Lorenzo, a Családi Gazdaságok Nemzetközi Évének 2014 megbízott koordinátora 
• Mr. Auxtin Ortiz – WRF Dél-Amerika, szakértő
• Mr. Mamamadou Fayinkeh – Gambiai Gazdák Egyesületének elnöke
• Ms Esther Penunia – Ázsiai Gazdák Egyesülete Fülöp-szigetek, elnök
• Mr. Roberto Ugas – IFOAM, Peru La Molina Egyetem professzora
• Ms. Conchi Quintana – WRF kutató
• Ms. Neeta Patel –SEWA Önfoglalkoztató Nők Egyesülete India
A rendezvényen a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött!
2014 Február 28-ig küldje meg részünkre részvételi szándékát a hun.farmers.ngo@gmail.com vagy a kisleptek@gmail.com e-mail címre. 
A jelentkezéshez kérjük megadni a következő adatokat:
- jelentkező nevét, 
- szervezet nevét (ha van), vagy gazdálkodásának pár soros bemutatását, 
- telefonszámát, 
- e-mail címét, 
- postacímét. 
- Mely deklarációs ponthoz tesz javaslatot?
A jelentkezők a fent olvasható januári deklaráció mentén előre készüljenek javaslataikkal!
A részletes programtervet később tesszük közzé. A rendezvényen angol vagy/és magyar nyelven lesz eszmecsere, a fordítás a rendezvényen civil szervezetek közreműködésével szerveződik… (Önkéntesek jelentkezését várjuk). 
A helyszínen büfé üzemel, a résztvevőknek szendvicsebédet tudunk biztosítani.
A rendezvény kereteiben sajtótájékoztatóra kerül sor, melyet a KISLÉPTÉK, a FATOSZ (Vidékjáró) és a közreműködő civil szervezetek közösen rendeznek.
A szervezők a változtatás jogát fenntartják.
A projekt a Svájci Hozzájáruláson keresztül a Svájci Állam társfinanszírozásával valósult meg. 

További információ:
dr. Major Ágnes, 30/221-4127
Szabadkai Andrea 30/768-8718
hun.farmers.ngo@gmail.com

2014. február 17., hétfő

Bűnös szupervulkán

2013. NOVEMBER 27.
Emlékezetes marad 2010 tavasza, amikor az izlandi Eyjafjallajökull jégmező alatti vulkán kitörése hamufelhőbe burkolta Észak-Európát, s abban az évben hűvösebbé tette a nyarat is.

Fotó: Profimedia-Red Dot

De nem ez volt a legsúlyosabb természetformáló kitörés az utóbbi ezer évben. Az 1257-es például olyan erősen rázta meg a Földet, hogy kémiai ujjlenyomatai a mai napig láthatók az Északi- és a Déli-sarkon. A korabeli európai beszámolók hirtelen lehűlésről és rossz termésről írtak – nagyon valószínű, hogy a jelenség éghajlatváltozást okozott. Kutatók úgy vélik, hogy a szóban forgó vulkán az indonéziai Lombok-szigeten lévő Samalas tűzhányó. A Samalas eredeti hegyszerkezetéből mára szinte semmi nem maradt, csak egy hatalmas krátertó jelzi az egykori vulkán helyét. A nemzetközi kutatócsoportnak a sarkvidéki jégben talált kénkő és hamu nyomait sikerült visszavezetnie egészen a Lombok-szigeti régióig. Radiokarbonos kormeghatározást végeztek, ellenőrizték a kilövellt kő- és hamurengeteg típusát és pályáját, megvizsgálták a fák évgyűrűit, s helytörténeti kutatást is végeztek. Ez utóbbihoz elsősorban a lomboki királyság XIII. századi bukásáról beszámoló helyi krónikákat használták. A szakemberek a bűnügyi nyomozásokhoz hasonló módszerrel dolgoztak. Előzőleg az 1257-es kitörést más vulkánokkal is összefüggésbe hozták, de a kormeghatározási vagy geokémiai vizsgálatok mindig kiderítették, hogy nem azokról van szó. Egyedül a Samalas felel meg az összes kritériumnak.
A Lombok-szigeten folytatott vizsgálatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy annak idején körülbelül 40 köbkilométernyi kő és hamu szabadult ki a tűzhányóból, a felcsapó vulkáni anyag valószínűleg 40 kilométerre vagy még magasabbra nyúlt fel az égen. Ugyanis legalább ekkora horderejű kitörés kellett ahhoz, hogy a kilövellt vulkáni anyagok a grönlandi és antarktiszi jégrétegben észlelt mennyiségben terjedjenek el az egész Földön. A klímára gyakorolt hatása is jelentős lehetett, a korabeli szövegek szörnyű időjárásról számoltak be az 1258-as nyár során: végig hideg volt és az esőzések súlyos áradásokhoz vezettek.

Veszélyes szupervulkán

2014. JANUÁR 08.,
Jóval nagyobb az amerikai Yellowstone Park alatt elterülő szupervulkán, mint azt korábban sejtették. A Utahi Egyetem kutatócsoportja szerint az üreg kiterjedése kilencven kilométer is lehet, ami 200–600 köbkilométer olvadt követ tartalmaz.

Fotó: Profimedia-Red Dot

Már régóta vizsgálódtak a területen, s kiderült, hogy a szupervulkán nagyobb, mint valaha gondolták. A mostani eredmények azonban megdöbbentőek. Ha a yellowstone-i vulkán most törne ki, a következményei katasztrofálisak lennének. Az utolsó kitörés 640 ezer évvel ezelőtt történt, az egész észak-amerikai kontinenst beborította vulkáni törmelékkel, és a világ időjárására is hatást gyakorolt.
A kutatók még pontosabb képet kaptak arról, hogy mi is van a föld alatt. Valamennyi rezdülést, rengést megfigyelnek a Yellowstone környékéről, s követik a szeizmikus hullámokat, melyek megkerülik a Földet. A vulkáni kamra hatalmas méretű: mélysége 2–15 kilométer között mozog, kilencven kilométer hosszú és 30 kilométer széles.
A kutatók az új adatok segítségével jobban számba vehetik a lehetséges kockázatokat, bár abban maguk sem biztosak, hogy még egyszer kitör-e a vulkán. Egyesek közülük azonban úgy gondolják, hogy mivel nagyjából 700 ezer évente tör ki a Yellowstone, esedékes már egy újabb.

.Trópus a víz alatt

2014. FEBRUÁR 13  O. Horváth György
Az akvárium felszereléséről, a hobbihaltartásról szóló sorozatunk második részében a vízről és a növényekről írunk részletesebben. Nem is gondolná a laikus, mennyi buktatót kell leküzdenie, habár csak a vízről van szó.

Fotó: Kállai Márton

Él, mint hal a vízben – a mondás az egyszerűséget sugallja. Valóban, mi más is kell a halnak, mint víz, ennivaló, fény és meleg? Nos, tényleg csak ennyi kell, ám ezt az alig 50 vagy akár 500 literes akváriumban megvalósítani nem egyszerű
feladat. Főként, ha trópusi halakat akarunk tartani, márpedig a leginkább közkedveltek – színűk, viselkedésük miatt – elsősorban e területről származnak. A meleg víz viszont kevesebb oxigént tud lekötni, benne könnyebben szaporodnak
a kórokozók.
Azért nem kell megijedni! Olyan eszközök – vízszűrők, vízmelegítők, vegyszerek –, halak, növények állnak rendelkezésre, melyekkel a vízi életközösség számára egyensúlyban lévő rendszert tudunk kialakítani.
Leginkább a víznek kell olyannak lennie, amelyben halaink, növényeink jól érzik magukat, fejlődnek, szaporodnak. A legtöbb akváriumi élőlény a kevésbé kemény és kicsit savas vizet szereti. (Itt jegyezzük meg, hogy az afrikai nagy tavakból származó, igen szín- és formagazdag sügérek viszont éppen a középkemény és a semleges, enyhén bázikus vízben élnek jól, ezért tartásuk is könnyebb.) Lágy vizet kétféleképpen szerezhetünk be: gyűjtsünk esővizet vagy forraljuk fel a csapvizünket. A savasságot pedig beállíthatjuk növényi részek áztatásával: a legelterjedtebb anyag a tőzeg, de a tölgy-, cser- és égerlevelek áztatása is bevált módszer. Vizünk kémhatását és keménységét a szakboltokban kapható tesztanyagokkal ellenőrizhetjük.
A lényeg, hogy a talajjal, dekorációval, eszközökkel berendezett akváriumunkat töltsük fel a tartani kívánt halak és növények számára megfelelő tulajdonságú vízzel. Működtessük a fűtést és a szűrést, naponta világítsunk 8-10 órát. Amennyiben egy hét után sem történik semmi látványos – opálosodás, a kémhatás és keménység megváltozása –, netán valami gond a vízzel, akkor beültethetjük a kívánt növényeket, melyeket előzőleg fertőtleníteni kell. Ehhez jól bevált és olcsó szer a neomagnoltabletta: egyet feloldunk 5-10 liter vízben, s a növényeket ebben áztatjuk 5-10 percet. Többet nem szabad, mert károsodnak. Ha a beültetés után is eltelt egy hét, akkor jöhetnek majd a halak, de ez sorozatunk következő részének lesz a témája.
Milyen növényeket válasszon a kezdő akvarista? A szaküzletek eladói segítenek, de előfordul, hogy ránk sóznak 2-3 ezer forintos, érzékeny töveket is, melyek akár egykét hét alatt el is pusztulhatnak, felkopaszodhatnak. Érdemesebb ezért 5-6 strapabíró növénnyel kezdeni. Ezek közé tartoznak az Anubias- félék. (A latin név ismerete kötelező, mert így ismerik az akvaristaüzletek eladói is.) Ezek nagy, kemény levelű, középgyorsan növő, dekoratív növények, akad köztük terebélyes és közepes méretű is. Áruk 1-2 ezer forint között mozog.
Hálásak és gyorsan nőnek, kacsaikkal terjeszkednek a Vallisneria nemzetség tagjai. Akad köztük hatalmas, akár másfél méteresre is megnövő levelű, de van csupán 10-15 centis változat is. Áruk nagyjából ezer forint tövenként. A közepesnél lassabban nőnek és szaporodnak tősarjról az Echinodorusok, kicsi és nagy fajai ismertek, áruk 1-2 ezer forint. Olcsóbb kategória (3-5 tő 500-700 forint) az argentin tócsagaz (Elodea), ami egy hínárféle. A szebb, kecsesebb süllőhínárok már kényesek, gyorsan felkopaszodnak, nem érdemes velük kezdeni az akvarizálást.
Viszont biztosan örömünket leljük a hegyes levelű vízipáfrány (Microsorum pteropus) tartásakor, ami kevésbé kényes a fénymennyiségre és a víz jellemzőire, az ára 1-2 ezer forint.

2,3 milliárdért épül az angyalföldi passzívház

2014. FEBRUÁR 17. szerző: Keresztény Gabriella
A főváros XIII. kerületében különleges technológiával, 2,3 milliárd forintos beruházással olyan 100 lakásos passzívház épül, amely mind a fővárosi, mind a hazai, sőt a kelet-közép-európai lakáspiacon is egyedülálló.

Fotó: Németh András Péter

Nyárra várható a három épületből álló tömb 60, 50 és 40 négyzetméteres lakásainak átadása. Az önkormányzat pályázatot ír ki az akadálymentes bérlakásokra. A tömb egyik főbejáratánál többfunkciós közösségi teret, a lakások előtt előkerteket, s egészében egy összefüggő zöldfelületet alakítanak ki.
A ház pedig azért passzív, mert nincs bekötve gáz, nincsenek kazánok, se kémények. A ház fűtését és melegvíz-ellátását hőszivattyúk biztosítják, amelyekhez a geotermikus energiát húsz, földbe helyezett talajszonda termeli. A lakások levegője kétóránként frissül. A szellőztetőrendszer a szobákban légbefújást, a szennyezett levegőjű helyiségekben légelszívást végez. A ház külvilággal érintkező részeit 30 centiméteres hőszigetelésű hőburok veszi körül, az üvegfelületek optimális délkeleti, délnyugati tájolásúak. A nyári túlmelegedést árnyékolók gátolják, ezek megnyitásával télen az alacsonyabb szögben érkező napsugarak a belső terekben hőként hasznosulnak. 
Az épület éves fűtési energiaigénye olyan kicsi, mintha egy hajszárítót vagy porszívót naponta két órán át használnánk. Ezért a lakók fűtésszámlája várhatóan nem haladja meg a 15 ezer forintot – évente. Mindez annak is köszönhető, hogy az emberi test által kisugárzott meleg, az éppen használatban lévő elektromos berendezés hője elegendő a belső hőmérséklet biztosításához. Mivel hőmennyiségmérőket szerelnek minden lakásba, így mindenki annyit fizet, amennyit fogyaszt

Mezőtur - Városi közéleti lap - Befejezõdött az elsõ aranykalászos gazdaképzés

LXXXV. évfolyam 05. szám 2013. március 14.
Boldog István a Fidesz Országgyûlési képviselõje a Pont Rádióban tartott fogadóóra során beszélt az elmúlt idõszakról. A beszélgetésben szó volt az adósságkonszolidációról, pályázati lehetõségrõl és az általános iskolás gyerekek részére kiírt rajzpályázatról is.
– Mezõtúrt és Törökszentmiklóst is 70%-os adósságátvállalással segíti meg a kormány. Mit lehet errõl tudni?
– Ez egy óriási segítség az önkormányzatoknak. A szocialista liberális kormányok veszélyes politikájának köszönhetõen az önkormányzatok nagy többsége a csõdközeli állapotba került azzal az adósságtömeggel, amit felvettek az elõzõ kormányok ideje alatt. A kötelezõen ellátandó feladatok adottak voltak, azonban ezek ellátásához megfelelõ forrást nem biztosítottak számukra. Az önkormányzatok ahhoz, hogy fenntartsák az intézményeiket, mûködtessék a várost, vagy fejleszteni tudjanak, kénytelenek voltak hiteleket felvenni. Ennek hatására veszélybe került a települések mûködése. A jelenlegi kormány elhatározta, hogy segít az önkormányzatoknak. Elsõ lépésben az 5000 fõ alatti településeknek az összes hitelállományát átvállalta, majd második lépésben az 5000 fõ feletti települések adósságállományának az átvállalásáról született döntés. A település adó-erõképessége alapján történt meg az átvállalás, 40 és 70 % között. Mezõtúr városa a 60%-os sávba esett, de polgármester úrral közösen sikerült meggyõznünk a kormányt arról, hogy a városnak szüksége van a 70 %-os átvállaláshoz, hogy a jövõben mûködni és fejlõdni tudjon. Ez számszerûsítve 2 milliárd 259 millió 288 ezer 635 forint. Ettõl kezdve az önkormányzatok fellélegezhetnek és a saját bevételeiket fejlesztésekre tudják fordítani. Erre a történelmi lépésre azért kerülhetett sor, mert Magyarország ma jobban teljesít.
– A kormány a mikro-, kis- és középvállalkozások megsegítésére is különbözõ lépéseket tesz. Errõl mit lehet tudni? Milyen mértékû a vállalkozások támogatása?
– A kormány meghirdetett egy 10 milliárd összegû munkahelyteremtõ pályázatot, ahova a mikro-, kis és középvállalkozások pályázhatnak. Megteremtett munkahelyenként az egy fõre jutó támogatás 1,5 millió forinttól 3 millió forintig terjedhet. Eszközfejlesztésre, épületvásárlásra, telephelyfejlesztésre kapják a pénzt. Ez nagy segítség a vállalkozások számára. Azt kérem a vállalkozóktól, hogy éljenek ezzel a lehetõséggel. Ha bizonytalanok, ha nem látják át a pályázatot, forduljanak hozzánk bizalommal.
– Különbözõ fórumokon lehetett olvasni hozzászólásokban, hogy Mezõtúrra nem sok pénz érkezik, nincs fejlesztés. Ezzel kapcsolatban mit tud mondani, mennyire sikerült Mezõtúrnak és térségének fejlõdnie?
– Munkahelyteremtésre sok pályázat érkezett, és több mint 100 millió forinttal sikerült támogatni is ezeket. Ebben az összegben nincsenek benne a közmunkára és Start munkára kapott pályázati pénzek. Az egyéb fejlesztéseket nézve 1,5 milliárd forint érkezett, jelenleg is be van adva több mint 1,5 milliárd forint értékû pályázat. Úgy gondolom, hogy ebben az idõszakban több pénz érkezett fejlesztésekre, mint ami az elõzõ kormányok ideje alatt. A Syngenta közel 7 milliárdos fejlesztést hajtott végre, a RAFI pedig a közeljövõben kezdi el 1 milliárdos beruházását. Természetesen ebben a projektben is mindenben a segítségükre leszünk.
– A húsvéti témakörhöz egy rajzpályázatot hirdettek. Hogy áll ez a pályázat?
– Így van, hirdettünk egy húsvéti rajzpályázatot az általános iskolások részére. Az elsõ 3 helyezettet díjazni fogjuk és minden településen egy kiállítást is fogunk készíteni a beérkezett rajzokból. Mezõtúron a Közösségi Házban, március 28-án nyitjuk meg a kiállítást, ahol átadjuk a díjakat is. Nagyon sok rajz érkezett, nagyon nehéz helyzete van a zsûrinek. A legjobb rajzok egyikébõl szeretném elkészíteni a húsvéti üdvözlõlapomat. Ezúton is köszönöm mindenkinek, aki részt vett ebben a rajzpályázatban és köszönöm a gyerekeknek a sok fantasztikus rajzot.
Bodor Márti

Átkozhatják az indiai parasztokat a magyar búzatermelők

2014. február 17.agrarszektor.hu
Rekord mennyiségű búzára számít a világ második legnagyobb termesztője, India 2014-ben. A bőséges új termés, és a jelentős raktárkészletek miatt növekedhet India búzaexportja, ami további nyomást jelenthet a gabona világpiaci árára – írja a The Economic Times.Pénteken tette közzé az indiai mezőgazdasági minisztérium, hogy 2014-ben 95,6 millió tonna búza aratására számít. A rekord mennyiségű búza és a jelentős készletek miatt a kormány a búzaexport növeléséről dönthet, ami miatt a gabona világpiaci ára tovább eshet. Az idei terméssel kapcsolatban most tett először közzé prognóziást a távol-keleti ország, és várhatóan az aratás előrehaladtával folyamatosan frissíti a számokat.
A búza határidős árfolyama 599 dollár közelében tartózkodik pénteken a déli órákban, ami a tegnapi záróárhoz képest 1 százalékos emelkedést jelent.

2014. február 6., csütörtök

"Zöld" Mezőtúr - Projektnyitó rendezvény

Fenntarthatóság fogalma
A fenntarthatóság nem ördöngösség, sok apró dolgon múlik. A későbbiekben mikor már jobban a mélyére tekintesz a témának, átnézheted a tudományos és a közéleti meghatározásokat is – pl. Országgyűlési határozat is született a témában – de erre majd a következő részek egyikében térünk vissza.
Az emberek természetes környezetükből hasznosítanak mindent, ami az életükhöz szükséges. A fenntarthatóság alapja, hogy megőrizzük környezetünk eltartó-képességét. Ha mértékletesen, odafigyelve használjuk, azzal biztosítjuk utódaink számára az élhető környezetet. De a mértéktelen használat súlyos következményekkel jár, környezetünk nem képes a túlzott „kihasználás” mértékét ellensúlyozni, nem tud regenerálódni.
A legfontosabb, hogy ki-ki helyben a saját településén, otthon, a lakóhelyén, az iskolában, vagy munkahelyén odafigyeljen a környezetére, megtegye azokat a kis lépéseket, amelyek összességében egy tiszta, szép, egészséges, élhető, természeti és felépített értékeinket megőrző, vagyis fenntartható környezetet eredményeznek.
A figyelmeztetés, vagy különösen a rendre utasítás nem mindig működik, inkább mutassunk jó példát, mutassuk meg, hogy környezetünk védelme a közösségnek, de magunknak is fontos, kifizetődő.
Mint fogyasztóknak (mindannyian valamilyen formában „fogyasztjuk” a javakat), és mint termelőknek egyaránt számos lehetőségünk van a káros hatások elkerülésére és a takarékosságra. Ezeket vizsgáljuk meg az elkövetkezendő részekben.

Zöldpalánta őrjárat

Családban élsz, a szüleid tartanak el, szeretnek, óvnak, hogy egészséges és boldog legyél. Te is szereted őket, vigyázol az egészségükre, segítesz az otthoni munkákban, hogy ők is pihenhessenek, megkíméled őket az idegeskedéstől, azzal, hogy betartod az otthoni szabályokat, nem teszel olyat, ami bántaná őket, vagy fájna nekik. Ha legyengülnek, megbetegszenek, szeretettel gondozod őket.
Képzeld el ugyanezt a szülőföldeddel, a Te városoddal.
Gondoskodik rólad, hogy legyen mit enned, helyi jó minőségű élelmiszereket termel, hogy egészségesen táplálkozz, tiszta vizet biztosít, hogy szomjadat olthasd, tisztálkodhass, főzhess. Szép, rendezett környezetben élhetsz, tanulhatsz, szórakozhatsz. Villanyt gyújthatsz, ha sötétedik, tévét nézel, vagy a számítógépen játszol.
De meghálálod-e ugyanúgy a gondoskodást, mint a családodban?
Odafigyelsz-e arra, hogy a környezeted ne szennyezd? Hogy a folyó vize tiszta maradjon, a termőföld ne váljon terméketlenné?Takarékoskodsz-e az árammal, a vízzel? Apró dolgok ezek, kicsi szokásbeli változások, mégis sokat tehetsz velük Mezőtúrért, önmagad és majdani gyerekeid, unokáid jövőéért. Persze lehetsz közönyös, mondhatod, hogy ez téged még nem érdekel, mi lesz évek, évtizedek múlva. Eldobálhatod a szemetet, a műanyag palackokat, halomszámra gyűjtheted a nejlon zacskókat, káros vegyszereket önthetsz a lefolyóba, a kukába hajíthatod a lemerült elemeket, folyathatod literszámra a csapvizet és égetheted a villanyt reggeltől estig.
Csakhogy ennek következménye lesz, amivel később fogsz szembesülni, ha már olyan kevés tiszta víz lesz, hogy kincset ér az ivóvíz, ha a fertőzött talajból a víz nélkül maradt, kisszikkadt növények, zöldségek, gyümölcsök nem kerülnek majd a tányérodra, ha a levegőben egészségtelen gázok terjengnek és térdig jársz a szemétben.
Mivel így élni senki sem akar, magadra maradsz a közönyöddel.Sem önmagadért, sem másért nem tettél semmit, így magad sem várhatsz másoktól semmi jót. Ezt ugye nem szeretnéd?
Tedd félre a közönyt és állj be egy jó csapatba, indul a Zöldpalánta őrjárat!
2014. 01.30.
http://zoldmezotur.hu/mezotur-es-videke-2013-12-13/




DSCF8178