2014. február 22.
Varga László szerint az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során érzékeny kérdés lesz majd szőlőültevények témája
Tizenharmadszor szervezett a bácsfeketehegyi Gazdakör és a Szent György Borrend Jégtörő Mátyás-napi borásztalálkozót és borkóstolót. A borongós, esős idő ellenére ezúttal is több száz helybeli és környékbeli borász és borkedvelő jelent meg, de eljöttek a környékbeli és a határon túli borrendek és az önkormányzat képviselői is. Orosz Kálmán, a Gazdakör elnöke nyitotta meg a rendezvényt.
A bácsfeketehegyi borásztalálkozót megtisztelte jelenlétével dr. Varga László parlamenti képviselő, aki a szerb képviselőházban az Európai Integrációs Bizottság elnökhelyettese és az Igazságügyi, Közigazgatási és Helyi Önkormányzati Bizottság tagja. A megnyitón elmondott beszédében többször hangsúlyozta: annak ellenére, hogy kampány van, nem pártpropagandáról szeretne beszélni, hanem olyan dolgokról, melyek mindenkit egyformán érintenek. A borászat mezőgazdaságunknak egy olyan ágazata, melyben az elmúlt 10-15 évben a termelőknek talán több sikerélménye volt, mint az agrárium más ágazataiban. Komoly feladatok várnak ránk azonban. Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások során ugyanis a szőlészet-borászat egy érzékeny és egyben összetett kérdéskör. Figyelmeztetett arra is, hogy a folyamatok során egy olyan furcsa helyzet állhat majd elő, hogy a szőlészek-borászok érdekeit képviselve szembe kerülhetünk egyes EU-s tagországok, közöttük még az anyaország érdekeivel is. Az EU képviselői a tárgyalások során, a várakozások szerint azt akarják majd elérni, hogy egy minél korábbi időponttól kezdődően, Szerbiában ne lehessen majd növelni a szőlővel beültetett területek nagyságát. Addig viszont még sok mindent megtehetünk, közben pedig ki kell harcolni, hogy ez az időpont, a lehetőségek szerint mind távolabbra tolódjon ki. A csatlakozás után pedig – melynek időpontját Varga a 2020 és 2022 közötti időszakra valószínűsítette – a jelenleg érvényes előírások alapján évi 1 százalékkal növelhető az ilyen területek nagysága. Ezért kell most alaposan felkészülni erre az időszakra, valamint a tárgyalások során kiemelkedően fontos lesz majd megfelelően képviselni a szőlőtermelők és a borászok érdekeit. Ezt a képviseletet a pártérdekek felett, hatékonyan és összehangoltan kellene megvalósítani - hangsúlyozta Varga -, aki elmondta még azt is, hogy ezért fontos ott lenni az ilyen jellegű találkozókon.
Tóth János, a Szent György Borrend nagymestere ezt követően röviden vázolta a bácsfeketehegyi borrend történetét egészen 2002-től, amikor még a Gazdakör keretein belül működött, majd pedig 2005-ben önállósult. Azóta már betagosodtak a hazai és a magyarországi borrendek szövetségébe, számos elismerést kaptak a boraik, sokat tettek a borkultúra fejlesztéséért.
A bácsfeketehegyi borkóstoló ezúttal sem volt versenyjellegű. Több száz mintát hoztak el azonban a gyakorló borászok, hogy a jelenlévők megkóstolják őket, és hogy elmondják egymásnak véleményüket. A bácsfeketehegyi Mátyás-napi borkóstoló megtartásának ötlete eredetileg Fekete Géza, a szervezet egykori elnöke nevéhez fűződik. Minden évben a Mátyás naphoz legközelebb eső szombaton tartják. A borrendek bevonulását ezúttal is Dragan Munćan tiszahegyesi kádár hordón eljátszott „dobszólója” kísérte. Munćan már hagyományosan megjelenik a feketicsi borásztalálkozón, a résztvevők zsargonban már csak a kádárok Beethovenjének nevezik. Jégtörő Mátyás napját egyébként nem véletlenül választotta ki tizenhárom évvel ezelőtt a bácsfeketehegyi Gazdakör a találkozó megtartásának időpontjául. Ehhez a naphoz a magyarlakta területeken a szőlőterméssel, időjárással kapcsolatos megfigyelések és jóslások kötődnek. A legismertebbek szerint: „Jégtörő Mátyás, ha jeget talál, megtöri. Ha nem talál, csinál.” A palóc hagyomány szerint Mátyás osztja a madaraknak a sípot, ezzel jelezve a tél végét. A népi megfigyelés szerint, ha Mátyáskor esik, a jég elveri a termést, a szőlő pedig savanyú lesz.
A borkóstolót megelőzően, délelőtt megtartották a már szintén hagyományos bácsfeketehegyi jelmezes felvonulást is a piactéren és a falu utcáin. Juhász Attila, a bácsfeketehegyi helyi közösség titkára elmondta, hogy a borongós idő és a szemerkélő eső ellenére az általános iskola 340 tanulója – a szerbek is a magyar tagozatosokkal együtt – vonultak fel jelmezekben. Nem hiányzott a farsangi fánk és a forró tea sem, mint az ilyen jellegű rendezvények szokásos kísérője.
Tóth Péter