2014. FEBRUÁR 17. szerző: Keresztény Gabriella

Fotó: Németh András Péter
Nyárra várható a három épületből álló tömb 60, 50 és 40 négyzetméteres lakásainak átadása. Az önkormányzat pályázatot ír ki az akadálymentes bérlakásokra. A tömb egyik főbejáratánál többfunkciós közösségi teret, a lakások előtt előkerteket, s egészében egy összefüggő zöldfelületet alakítanak ki.
A ház pedig azért passzív, mert nincs bekötve gáz, nincsenek kazánok, se kémények. A ház fűtését és melegvíz-ellátását hőszivattyúk biztosítják, amelyekhez a geotermikus energiát húsz, földbe helyezett talajszonda termeli. A lakások levegője kétóránként frissül. A szellőztetőrendszer a szobákban légbefújást, a szennyezett levegőjű helyiségekben légelszívást végez. A ház külvilággal érintkező részeit 30 centiméteres hőszigetelésű hőburok veszi körül, az üvegfelületek optimális délkeleti, délnyugati tájolásúak. A nyári túlmelegedést árnyékolók gátolják, ezek megnyitásával télen az alacsonyabb szögben érkező napsugarak a belső terekben hőként hasznosulnak.
Az épület éves fűtési energiaigénye olyan kicsi, mintha egy hajszárítót vagy porszívót naponta két órán át használnánk. Ezért a lakók fűtésszámlája várhatóan nem haladja meg a 15 ezer forintot – évente. Mindez annak is köszönhető, hogy az emberi test által kisugárzott meleg, az éppen használatban lévő elektromos berendezés hője elegendő a belső hőmérséklet biztosításához. Mivel hőmennyiségmérőket szerelnek minden lakásba, így mindenki annyit fizet, amennyit fogyaszt