2011.05.19. liív
A tetők növényzettel való borítása nem mai találmány: évezredes hagyományai vannak, hiszen az ókori Kelet függőkertjei tulajdonképpen zöldtetők voltak. Szélsőséges éghajlatú vidékeken is évszázadok óta alkalmazzák, mert hőmérséklet-kiegyenlítő hatására már régen rájöttek: északon fűti, délen pedig hűti a zöldtetők alatti helyiségeket. A modern építészetben a XX. század elején Le Corbusier alkalmazta a gyakorlatban is hitvallását: "Nem hagyhatjuk, hogy épületeink tetőfelületei csak a palák és a csillagok párbeszédére legyenek fenntartva."
Manapság már egyre természetesebb, hogy az iroda-, vagy lakóház tetőfelületén elzárt pihenőkertet alakítsunk ki. Így a telek kihasználtsága, és ezzel az ingatlan értéke is növekszik..jpg)
Csak két példa a sok közül: a Generali-Providencia (balra) és a MOM Park (jobbra) teteje.
Egy tetőkerttel élőlények millióinak is életteret adunk. Ahogy megteremtjük a feltételeket, pozsgások, vadvirágok, fűfélék, apró bogarak, lepkék és madarak kezdik el kialakítani a maguk számára megfelelő környezetet. Az addig csupaszon heverő holt felületek életre kelnek.
A növények a fotoszintetizálással kedvező mikroklímát teremtenek, melynek jellemzői a kiegyenlített hőmérséklet, a nagyobb pára- ugyanakkor alacsony portartalom. Az alacsony hőingadozás az épületekre nézve is kedvező, hiszen kisebb a hőmozgásból keletkező igénybevétel, így megnövekszik a szerkezet élettartama. A zöld felületek javítják az épület belső klímáját is, hiszen télen jobb hőszigetelést biztosítanak, nyáron - a párolgás miatt - hűtik a szerkezetet.
A csupasz lapostetőkkel szemben a zöldtetők a csapadék ellen is jobban szigetelnek, és a mechanikai sérülésekkel szemben is védenek. A szigetelés takart szerkezetté válik, mely óv a napsugárzás káros hatásától, és a növényzet súlya miatt szükségtelenné válhat a szigetelés rögzítése. (forrás: http://www.zeosz.hu/)
A növényzettel telepített tetők a városi klíma javításán túl a csapadék hasznosításában és a zajcsillapításban is jelentős szerepet játszhatnak. A hirtelen lezúduló záport az ültetőközeg felfogja, így az nem terheli azonnal a város csatornarendszerét. Nem véletlen, hogy pl. Németországban kedvezményes csatornadíjat fizetnek, vagy teljes díjmentességet kapnak a zöldtető-tulajdonosok.
A növényzettel telepített tetőket két nagy - extenzív és intenzív - csoportra osztjuk. Az átmenet a két csoport között a gyakorlatban ritkán húzható meg élesen, de a funkciót tekintve alapvető különbség figyelhető meg.
Az extenzív tetők létesítése főként ökológiai szempontok alapján történik, a növényzetet helyezi előtérbe. A tető a kialakított utakon és tipegőkön kívül emberi tartózkodásra nem alkalmas. A rétegvastagság általában 10-15 cm, a növényeknek alacsony nedvességtartalmú, száraz, szélsőséges helyen kell fejlődni. Az ilyen célra alkalmas növények ápolási igénye minimális (pl. varjúháj és vadvirágok, fűfélék, lágyszárúak, sziklakerti növények).
Az intenzív tetőknél a kertet a felhasználók igényeihez formáljuk, így a hagyományos kerthez hasonlóan majdnem minden dísznövény alkalmazható. Szinte korlátozás nélkül telepíthetünk évelőket, fűféléket, sőt még kisebb fásszárúakat is. Intenzív zöldtetők tipikus elemei a pihenőkertek, nagyméretű virágedények, kerti tavak, gyerekjátszók, gyepfelületek, fásszárúak, illetve kisebb fák, de megoldható zöldséges kertek kialakítása is.
Gazdaságos tető:
Ilyen kerteket csak 10° lejtés alatt készíthetünk, mert fokozottan fennáll az erózió veszélye. Rendszeres ápolást és öntözést, tápanyag-utánpótlást, és gyomtalanítást igényelnek. Ebből kifolyólag az építési és karbantartási költség is magasabb, mint az extenzív tetők esetében. (forrás: http://www.zms.hu/)
Az extenzív és intenzív tetők két csoportján kívül másféle megközelítésből is rendszerezhetőek a tetőtípusok.
Az extenzív tetők közé sorolható, nem túl változatos növényzetet felvonultató megoldás. Egyszerűbb pozsgásfajták, lányszárúak, fűfélék közül válogathatunk. Alacsony költségvetésből megoldható, illetve a telepítés után sem igényel sok gondozást.
Természetes tető:
Itt a talajkeveréket többféle vastagságban elhelyezve lehetőség nyílik gazdag flóra és fauna kialakítására,hosszú ideig tartó folyamatos virágzás elérésére. A lágyszárú évelők és a pozsgásfajták mellett a cserjék is megjelenhetnek. A telepítés és a gondozás költsége még mindig viszonylag alacsony.
Ferde tető:
Emberi tartózkodásra többnyire alkalmatlan, de az erózió ellen tartós megoldást jelent ferde és meredek zöldtetőkhöz. Extenzív tető mohák, pozsgások, fűfélék és lágyszárúak telepítésével.
Kertes tető:
Intenzív zöldtető, melynek célja az élettér bővítése. A hagyományos kerthez hasonlóan itt már évelők, cserjék is megjelennek, illetve gyep, tavak, ülőfelületek, medence alakítható ki. Magas árfaktorba tartozik, a fenntartási költségei is nagyok. Kifejezetten emberi tartózkodásra alkalmas.
Szolártető:
A legmagasabb költséget igénylő zöldtető-konstrukció. Ezen az intenzív tetőn már megjelennek a napkollektorok, melyek akár az egész épület áramellátását is megoldják.