2018. február 21., szerda

Románia mezőgazdasági területeinek 43 százaléka külföldi kézben van

http://www.itthon.ma/romania-mezogazdasagi-teruleteinek-43-szazaleka-kulfoldi-kezben-van/
A romániai mezőgazdasági területeknek több mint 40 százaléka idegen állampolgárok tulajdonában van – állította keddi sajtótájékoztatóján Daniel Buda európai parlamenti képviselő.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Beszterce-Naszód megyei székházában tartott sajtókonferencián Buda arról számolt be, hogy Románia esete az Európai Parlamentben is többször szóba kerül, ugyanis mezőgazdasági területeinek 43 százaléka külföldi kézben van. Emiatt megtörténhet, hogy a tulajdonos más országokból származó termést hoz a román piacra, a romániai termőföldeket pedig megműveletlenül hagyja – vélekedett az EP-képviselő, aki szerint a földek idegen tulajdonba kerülése nemzetbiztonsági kérdés, és ha nem rendezik ezt sürgősen, akkor az a helyzet fog előállni, hogy a románok „saját országukban lesznek eperszedők”.
Arra az újságírói kérdésre, hogy egy, a földterületek megvásárlási jogát korlátozó törvény nem vonná-e maga után a Romániával szembeni kötelezettségszegési eljárást, mint ahogy az Magyarország esetében is történt, az EP-képviselő a román politikai kommunikációban örökzöldnek számító Franciaország példáját említette. „Franciaországban tíz évet kell élned az adott régióban, ha mezőgazdasági területet akarsz venni, francia nőt kell feleségül venned, be kell bizonyítanod, hogy aktív mezőgazdász vagy – én semmi mást nem teszek, csak a francia mintát átültetem Romániára. Nem kell nekem feltalálnom a kereket. Ha ezt bevezetnénk, többé senki nem vásárolna területeket spekulációs célzattal, mint most” – jelentette ki Buda, aki szerint jelenleg a legtöbb mezőgazdasági támogatás olyan cégekhez kerül, amelyek többségi tulajdonosa nem uniós állampolgár.
„Az első tíz cég, amely támogatást kap, nem az Európai Unióból van, hanem azon kívüli országokból: Libanonból, Kínából, és a többi. Mi a támogatásokat az EU-n kívülre exportáljuk” – állította az európai parlamenti képviselő.

2018. február 18., vasárnap

Jó évet zárt JNSZ megye turizmusa 2017-ben

Gyógyulást, pihenést kínáló fürdők, a Tisza vadregényes világa, kóstolásra csábító ízek Jász-Nagykun-Szolnok megye olyan értékei, melyet egyre többen fedeznek fel bel- és külföldről egyaránt.
Az idegenforgalmi statisztikák szerint, megyénkbe jóval több turista érkezett 2017-ben, mint az előző esztendőben. A vendégek 87 %-át kitevő belföldiek 6,4 %-kal több vendégéjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken.
Ezzel egy időben a külföldiek vendégéjszakáinak száma 13 %-kal emelkedett. A külföldiek közül Németországból, Lengyelországból és Romániából érkeztek a legtöbben. Míg korábban sokan döntöttek az olcsóbb falusi szálláshelyek mellett, jelenleg a vendégek 57 %- a a szállodákat választotta szálláshelyül.
A Tisza-tó térségét az ország negyedik kiemelt turisztikai térségévé jelölték ki kormányzati szinten, így a közeljövőben számos fejlesztés kezdődhet. Összességében 35,81 milliárd forint összegben harminc fejlesztési program indul, melyből a megye tizenegy települése részesül. Ha ezek megvalósulnak, az további lendületet adhat nem csak a turizmusnak, de a többi ágazatnak is.

Ingyenes képzés indul a gyakorlott és leendő tanyagazdák számára

Az IZHÁZ Oktatóbázisán képzés indul a gyakorlott és leendő tanyagazdák számára
Az Élhetőbb Környezetünkért Közhasznú Egyesület „Innovatív, komplex tudásbázis kiépítése az Alföld közepén” címmel nyert pályázatot a 2017. évi Nemzeti Tanyafejlesztési Programon. Ennek keretein belül INGYENES, GYAKORLATORIENTÁLT képzést indít 2018. február 6-án és 7-én (kedden-szerda) 8:00-14:00-ig a mezőtúri Nagykunsági Ízház Oktatótermében (5400 Mezőtúr, Cs. Wagner u. 1.). További időpontokról a február 6-án egyeztetnek a tanya gazdákkal.
Tematikák:
1. A gazdasági ismeretek modul: A.) Ügyfélkapu regisztrálása, Kamarák regisztrációja, falugazdásszal való kapcsolatfelvétel, Adóhivatali-VPOP, MVH regisztráció, Számlázási szabályok- ÁFA törvény, Személyi Jövedelem Adó, Adózási módok, /KATA, KIVA, őstermelők adózási fajtái/ Bevallások és határidők gyakorlati példákkal. Munkaviszonnyal kapcsolatos alapvető fogalmak, foglalkoztatási formák, Foglalkoztató és alkalmazott alapvető jogai és kötelezettségei, Járulék megfizetésével kapcsolatos szabályok.
2.Gazdálkodási ismeretek modul: Standard termelési érték fogalma, számítások gyakorlása, számos állat fogalma, példák, tájfajta növények, állatok megismerése, gyakorlati jelentőségük, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szolgáltatásainak megismerése, weboldaluk gyakorlati kalauzai, gazdálkodási napló hasznossága, gyakorlati alkalmazása, pályázati lehetőségek megismerése, pályázati feltételekhez igazodó gazdálkodói kondíciók létrehozása, hosszú távú fenntartásnak lehetőségei.
3. Marketing ismeretek modul: okos telefonok gazdálkodás célú használata, gyakorlati használatuk, a jó mezőgazdasági gyakorlatot segítő weboldalak megismerés, információ keresés, ön reklámozás lehetősége, kapcsolatépítés. A modul felépítése: modulonként 1 nap elméleti oktatás, 1 nap gyakorlati oktatás.
A képzés végén névreszóló certificatet kapnak a résztvevők, melyek a pályázatok során fel tudnak használni.
Érdeklődni, jelentkezni lehet:
E-mail: kornyezetegyesulet@gmail.com
Tel.: 30-359-7435

Elindult a tanya gazdák képzése a mezőtúri Ízház oktató termében

Tapasztalataink alapján a tanyagazdák alapvetően három területet érintően nem rendelkeznek kellő információkkal, munkájukhoz szükséges tudásanyaggal. Ennek kiküszöbölésére kompetencia alapú oktatást indítottunk gazdasági, gazdálkodási és marketing ismeretek témakörben. A képzéseket az Élhetőbb Környezetünkért Közhasznú Egyesület koordinálja a 2017. évi TP-1 Nemzeti Tanyafejlesztési Pályázaton nyert lehetőség segítségével.

Zöldülj, fordulj! című szemléletformáló programsorozat

SAJTÓKÖZLEMÉNY
a Fenntartható Térségért Alapítvány (FETA) által megvalósítandó, Zöldülj, fordulj! című szemléletformáló programsorozatról
A Fenntartható Térségért Alapítvány (FETA) a Földművelésügyi Minisztérium „A hazai hulladékgazdálkodással és szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos lakossági szemléletformálásra fordítható támogatás” (FM-LSZF/2017-01) című programjában iskolai szemléletformáló programsorozatot valósít meg hat településen Békés- és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2018. februárjában. A program címe: „Zöldülj, fordulj – interaktív tanulás, környezettudatos jó gyakorlat-átadás a Tiszazugban és a Körösök mentén” KNSZfF/125-8/2017
A Fenntartható Térségért Alapítvány legfontosabb céljai közé tartozik a fenntartható fejlődési folyamatok kialakításának és tanulhatóságának megteremtése, segítése, valamint gyakorlati bemutatásuk a mindennapi élet különböző területein. Küldetésünk fontos pillére, hogy a fenntarthatóság megismertetését minél fiatalabb korban kezdjük el. Tapasztalataink szerint, minél hamarabb gyermekeink életének részévé válik környezetük védelme, a fenntarthatóság kiépítése és megőrzése, illetve rajtuk keresztül is minél több felnőtthöz jut el a gondolataink és céljaink lényege, annál hamarabb kialakul a tudatos gondolkodás.
Ennek megfelelően általános iskolásokat és óvodásokat megcélozva hat intézményben kerül megvalósításra egy-egy napos program, melynek során tanóránként 2-2 osztály vesz részt interaktív kiállításon, helyi termék kóstoláson és előadáson, így összességében a 6 településen közel 2000 gyermeket érünk el.
A programot befogadó intézményeknek a környezeti nevelés és szemléletformálás további folytatásához átadásra kerülnek ajándékok is: szelektív öko kukák, madáretetők, a témával kapcsolatos kiadványok és könyvek.
A programsorozat helyszínei és időpontjai:
A Békés megyei helyszínek és időpontok:
2018.02.08. csütörtök 08:00-15:00, Békés, Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, József Attila u. 12.
2018.02.09. péntek 8:00-13:00, Kondoros, Kondorosi Petőfi István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Kollégium,
2018.02.13. kedd 8:00-14:00, Mezőberény, Mezőberény Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Petőfi Sándor út 13-15.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei helyszínek és időpontok:
2018.02.15. csütörtök 08:00-12:00 Öcsöd, Öcsödi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde, Vörösmarty u. 25/a.
2018.02.16. péntek délelőtt 08:00-12:00 Csépa Petőfi Sándor Tagintézmény, Béke út 118/b.
2018.02.16. péntek délután 13.00-16:00 Tiszakürt, Tiszakürti körzeti Általános Iskola
2018.02.26. Kunszentmárton, Kunszentmártoni Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Deák Ferenc u. 4.
A projekt célja, hogy az iskolák a mindennapokban is megvalósítsák az ökotudatos életmódot, a tanulók az egyes témanapok keretében információt kapjanak a lehetőségekről, módszerekről. Tapasztalatunk az, hogy interaktív módon, kis csoportos beszélgetések keretében lehet leginkább eljuttatni a fiatalokhoz a környezetvédelem egyre sürgetőbb fontosságát. A projektben kis „műhelymunkát” végzünk, mivel a vándorkiállítás egyes állomásain illusztráljuk, elmondjuk a hulladékcsökkentéssel, szelektív gyűjtéssel, komposztálással, helyi termékekkel, zöld háztartással kapcsolatos elméleti és gyakorlati tudnivalókra. Ezekkel a játékos és a résztevőket bevonó, aktivizáló impulzusokkal az óvodáskorú gyermekek, az általános és a középiskolás tanulók is belátják tiszta környezetünk jelentőségét és ebben a saját felelősségüket.
A fenti helyszíneken és időpontokban lehetőség lesz a sajtó számára interjúk készítésére is.
Részletekért keresse Soczó Krisztina kuratóriumi tagot a +3630/607-6820-as telefonszámon, vagy az események helyszínén.
február 4.
A program a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával valósul meg.

„A legjobb helye a Földnek a gazdáknál van”

2018-02-kunszentmarton-beszamolo-0012018. február 12-én a Kunszentmártoni Gazdakör székházában zajlott a „Szövetségben a magyar mezőgazdaságért” című fórum.
A rendezvény résztvevőit Benke Tibort a Kunszentmártoni Gazdakör elnöke köszöntötte.
Boldog István országgyűlési képviselő nyitó beszédében elismerően beszélt a térségben megvalósult fejlesztésekről. Mindez azért fontos, mert a mintegy 60 milliárd Ft összegű támogatásból (vidékfejlesztési támogatások nélkül) a Tiszazug leghátrányosabb települései is részesültek az elmúlt 5 évben. Kiemelt hangsúlyt fektetett a Tiszapüspökön épült izocukor gyár fontosságáról, a piaci lehetőségekről, az árstabilitásról.
2018-02-kunszentmarton-beszamolo-003Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke, az Országgyűlés alelnöke részletesen bemutatta az agrártálca 2010 óta végzett teljesítményeit. „A legjobb helye a Földnek a gazdáknál van”-hangsúlyozta többször is előadásában. Az elmúlt 8 évet tekintve bátran elmondhatjuk, hogy 40%-kal nőtt az állati, míg 63%-kal a növényi eredetű termékek előállítása. A magyar gazdák termékei egyre keresettebbek a külföldi piacon is. Statisztikai adatok bizonyítják továbbá, hogy a hazai és Európai Uniós forrásoknak köszönhetően többszörösére nőtt a gazdák támogatása. 2018-ban a Vidékfejlesztési Program segítségével közel 1.300 milliárd Ft összeg támogatáshoz juthatnak a mikro, kis-és középvállalkozások ma Magyarországon. 
2018-02-kunszentmarton-beszamolo-002A tisztességes termelőket védve 5%-ra csökkentették az élő és vágott sertés illetve szarvasmarha, baromfi, juh, kecske, friss tej, tojás áfát, valamint 2018. január 1-től a halét is. Kiemelt hangsúlyt helyezett az egészséges, nyomonkövethető, GMO mente, magyar élelmiszerek előállítására. Előadása végén elmondta aggályait az illegális bevándorlókkal szemben, majd köszönetet mondott a gazdáknak, hogy nap, mint hozzájárulnak a magyar gazdaság erősödéséhez, a minőségi magyar élelmiszer előállításához. A Magyar gazdák számíthatnak a kormányra!
2018-02-kunszentmarton-beszamolo-005Id. Hubai Imre a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének Jász-Nagykun-Szolnok Megyei elnöke valamint Kiss Róbert a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei igazgatója támogatásával adott válaszokat a kérdésekre Jakab István a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke
Wenner-Várkonyi Attila Kunszentmárton polgármestere záró akkordként helyi termék kosárral köszönte meg a hasznos információkat, a kormány támogatását.

XIV. Alföldi Fazekas Triennálé pályázati felhívás

A Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztálya, Mezőtúr Város Önkormányzata, a Mezőtúri Közművelődési és Sport Közhasznú Nonprofit Kft. és a Túri Fazekas Múzeum meghirdeti a XIV. Alföldi Fazekas Triennálét
A pályázat célja: a népi fazekasság hagyományainak ápolása, a nagy múltú fazekas-központok tárgyi művészetének megőrzése, továbbfejlesztése, mai lakáskultúrába történő beillesztése.
A pályázat témája: az alkotó által korábban nem alkalmazott, régi, ritkán használt díszítési technikák újrafelfedezése, továbbfejlesztése, alkalmazása.
Pályázati feltételek:
A pályázat nyilvános, melyen részt vehet minden fazekas.
Pályázni csak olyan alkotásokkal lehet, amelyek más országos szakági pályázatokon vagy zsűri előtt nem vettek részt.
A pályázathoz a Hagyományok Háza zsűrizés kérelmét (zsűriadatlapját) és a mellékelt pályázati adatlapot kitöltve, valamint a csekk igazolószelvényének másolatát kell elküldeni a Hagyományok Háza címére (Hagyományok Háza, Népi Iparművészeti Osztály, 1011 Szilágyi Dezső tér 6., 1251 Budapest, pf. 23.), és másolatban zárt borítékban a Túri Fazekas Múzeum címére, Pusztai Zsolt nevére is (Mezőtúr, Bajcsy-Zsilinszky utca 41., 5400). Mindkét borítékon kérjük feltüntetni: Fazekaspályázat.
A pályázatot a Népi Iparművészeti Bíráló Bizottság értékeli, és az arra alkalmas tárgyaknak zsűriszámot ad. A zsűrizés díja alkotásonként 1500 Ft, melyet csekken vagy átutalással lehet befizetni a Hagyományok Háza bankszámlájára (10032000–01739716–00000000). Külön nevezési díj nincs. A bizonylatot, kérjük, mellékeljék a zsűriadatlaphoz. (A csekk és adatlapok beszerezhetők a Hagyományok Házában, a Túri Fazekas Múzeumban, valamint az adatlapok a Hagyományok Háza honlapjáról letölthetőek. A tárgyakat az adatlapokon feltüntetett sorrendben be kell sorszámozni.
Az alkotások átvételi időpontja: 2018. március 20-23-án (kedd– péntek), 10-16 óráig.
Helye: 5400 Mezőtúr, Bajcsy-Zsilinszky út 41. – Túri Fazekas Múzeum, átvevő: Túri Fazekas Múzeum munkatársai
(Korlátozott számban a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumában (1011 Budapest, Fő utca 6.) 2018. március 21-22-én (szerda-csütörtök) 10-16 óra között várjuk a pályaműveket. Kérjük előre jelezni, aki ide szeretné beadni a pályázati anyagát.)
A pályaművek szállításáról a pályázók gondoskodnak.
A zsűri által kiválasztott alkotásokból a pályázatot meghirdető szervek kiállítást rendeznek Mezőtúron, majd azt követően Szolnokon és Budapesten is.
A kiállítás megnyitója 2018. május 31-én, csütörtökön 10.30 órakor Mezőtúron, a Városi Galériában (Zsinagógában) (5400 Mezőtúr, Múzeum tér 1.) lesz. A pályázat eredményhirdetésére a kiállítás megnyitásakor kerül sor. A legkiemelkedőbb alkotások díjazásban részesülnek.
A kiállításmegnyitó és a díjátadó után, 12 órától konferenciára kerül sor. Helyszín: Közösségi Ház nagyterme (5400 Mezőtúr, Szabadság tér 17.) Téma: Népi cserépedény-gyűjtemények Magyarországon.
A kiállítás Mezőtúron 2018. május 31-től 2018. július 1-ig látogatható.
November 15-től Budapesten, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban (1011 Budapest, Fő utca 6.) nyílik kiállítás a pályázat kiválasztott anyagából. Az alkotásokat innen lehet majd elszállítani a budapesti kiállítás bontását követően, előreláthatólag 2019. februárjában. A Budapesten kiállításra nem kerülő anyagot Mezőtúrról lehet majd elvinni, vagy e-mailben elküldött kérésre felszállítjuk Budapestre, és itt lehet átvenni. (1011 Budapest, Fő utca 6.)
A pályázattal kapcsolatos további felvilágosítás a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeuma, Pölös Andrea néprajzos muzeológus-fazekastól (1011 Budapest, Fő utca 6., T: +36/70/903-9376), és a Túri Fazekas Múzeum, Pusztai Zsolt muzeológus, fazekastól (5400 Mezőtúr, Bajcsy-Zsilinszky út 41), T: 56- 350 174; +36/30-315-1627) kérhető.
www.facebook.com/Túri Fazekas Múzeum
Minden alkotónak jó munkát, és eredményes pályázást kívánunk!
A XIV. ALFÖLDI FAZEKAS TRIENNÁLÉ támogatói:
Földművelésügyi Minisztérium
Mezőtúr Város Önkormányzata
Pölös Andrea  a pályázat és a kiállítás kurátora
Dokumentumok
/forrás: fazekasmuzeum.hu/

II. Kukorica és Búza konferencia a Magro.hu szervezésében a Debreceni Egyetemen

https://www.ammonia.hu/
Nagy sikerrel, összesen 450 fő részvétele mellett, ért véget a Magro.huáltal szervezett II. Kukorica és Búza Konferenciasorozat. 
A Debreceni Egyetem Mezőgazdasági Karán tartott konferenciát komoly érdeklődés kísérte a gazdák részéről, akik szakmai előadásokat hallhattak a két fő szántóföldi növény termesztéstechnológiai újdonságairól. 
Amennyiben idén nem tudott eljönni, bízunk benne, hogy következő eseményünkön megtisztel minket részvételével. 
A Polgári Agrokémia Kft. előadásanyaga letölthető:


2018. február 7., szerda

HATÁRTALAN ÖSSZETARTOZÁS Hagyományőrző Fesztivál Marosvécsen, a Kemény kastélyban

április 28., 10:00–május 2., 17:00
Városrész
0741 225 141

Nr. 215, 547130 Brancovenesti, Mures
Adjuk meg a modjat es akinek van, jojjon szekelyruhaban! 
Nagy szeretettel várunk mindenkit az ARANYKAPU Hagyományőrző Ház és a Kemény Auguszta Kulturális Egyesület szervezésében rendezendő 4 napos fesztiválra.
Lesz Guiness rekord kemence építése, guiness rekord kenyérsütés, nagyszerű előadok és művészek. rengeteg meglepetés!
Szállásfoglalás ügyben kérem szíveskedjen telefonon megkeresni, mivel azokat már lefoglaltam!
Olyan kézműveseket és kiállítókat várunk, akik egyedi és ami fontos eredeti erdélyi termékeket készítenek kóstolóval illetve bemutatóval egybekötve!
Lesz borkostőló és lovasbemutató!
Este koncert és utána táncház!
Érdekesebbnél érdekesebb műsorokkal, kézműves foglalkozásokkal gyerekeknek, felnőtteknek!

2018. február 6., kedd

IV. Kolozs megyei Mezőgazdasági Konferencia


 IV. Kolozs megyei MEZŐGAZDASÁGI KONFERENCIA

2018. február 10., Kolozsvár
PROGRAM
10:00 Regisztráció
10:30 Köszöntők:
Moldvay Ákos, az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének elnöke, szervező
Mihály Ágnes , az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke, társszervező
11:30 A Földművelésügyi Minisztérium határon túli programjai  előadó: Mészáros Balázs, Nemzetközi és Kárpát-medencei Kapcsolatok Főosztálya
12:00 Bemutatkozik a Székelygyümölcs Egyesület előadó: György Mátyás, gazdasági igazgató
12:30 Pályázati lehetőségek
13:30 Jogi tudnivalók (földügyek, vállalkozási és egyesülési formák)  Előadó: Kis Júlia, ügyvéd
14:30 Ebéd
15: 30 Támogatási rendszerek (APIA),  Előadó: Kovács István, APIA
17:30 Gazdaságtörténeti intézményi hagyatékunk (Hangya, EMGE, bankok) restitúciójának kérdései és lehetőségei a 24. órában  előadó: Hunyadi Attila Gábor

Szervező: Aranyosszéki Gazdák Egyesülete
Társszervezők: Mezőségi Gazdák Egyesülete
Erdélyi Magyar Néppárt –Kolozs megye
Támogató: Földművelésügyi Minisztérium

2018. február 5., hétfő

Bocskai Napok Nyárádszeredán

Bekecs Néptáncegyüttes fényképe.

2018. február 4., vasárnap

Az erélytelen tárgyalással vádolt EU bajba sodorhatja a magyar termelőket is

Az Európai Bizottság és a latin-amerikai országokat tömörítő Mercosur-csoport miniszteri találkozója előtt a Copa-Cogeca felszólította az Európai Bizottságot, hogy a kereskedelmi tárgyalásokon a jelenleg érvényes ajánlatukban leírtakat ne emelje tovább. Az EU-Mercosur megegyezésnél nem engedhet túl sokat Európa.

EU-Mercosur: az unió nem nyújthat további engedményeket

Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Európai Unió a Mercosur-országoknak mezőgazdaság tekintetében már így is túl sokat adott a tárgyalások során anélkül, hogy ezért cserébe kaptak volna valamit. Megjegyezte, hogy az uniós Közös Kutató Központ (JRC) jelentése is kimutatta, hogy egy lehetséges kereskedelmi megállapodás az uniós mezőgazdaság számára több, mint 7 milliárd euróba kerülne. A hírről a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara oldala számolt be.EU-Mercosur tárgyalások: több dél-amerikai termék már nem fér az Unió kosarába
Az EU-Mercosur megállapodás több dél-amerikai importáru bejövetelét is hozhatja
A marhahús-, a cukor-, a baromfi- és narancslé-import többsége már így is ezekből az országokból érkezik az unióba. Az EU felé irányuló marhahúsimport több mint 75 százaléka, többségében magas minőségű marhahús, a Mercosur-országokból érkezik a kontinensre. Valamint a kibővített ajánlat elfogadása esetén az unióban termelt brojlercsirke-termelés 150 millió darabbal csökkenne. Ez pedig a vidéki térségek növekedését és a munkahelyek számát korlátozná – mondta a főtitkár.
Pekka Pesonen azt is kiemelte, hogy a Mercosur-országokban a cukor- és az etanolszektor jelentős támogatásban részesül. Szerinte azonban ezek az országok nem mutattak elkötelezettséget ennek csökkentésére. Ezen kívül kiemelte, hogy az uniós rizsszektor is nyomás alatt van. A megkötendő lehetséges kereskedelmi megállapodás a narancs és narancslé piacot is keményen fogja érinteni.
Felszólítjuk a bizottságot az importvámok fenntartására annak érdekében, hogy elkerüljük a belső piacon a túlkínálatot és biztosítsuk az egyenlő feltételeke– mondta Pesonen.
Összességében a főtitkár arra kérte az EB-t, hogy a tárgyalásokon minimalizálja a Mercosur-országok termékeinek uniós piacra jutására vonatkozó ajánlatát a marhahús-, a cukor-, a baromfi-, az -etanol, a rizs- és a narancsléimport tekintetében.
A Brexit-tárgyalások bizonytalanságainak ismeretében, mely a közös agrárpolitika jövőjéről és az unió költségvetéséről szóló vitával párosul, visszautasítunk minden további engedményt a tárgyalásokon. Nem a gazdálkodóknak és szövetkezeteknek kell megfizetniük a Mercosur-országokkal kötendő lehetséges kereskedelmi megállapodás árát más szektorok javára nyújtott koncessziókért cserébe – jegyezte meg.
Aggályainkat az EU Tanácsa, az EP-képviselők, Cecilia Malström kereskedelmi biztos, Phil Hoganmezőgazdasági biztos és Jyrki Katainen alelnök felé intézett levélben is jeleztük, mindezt a Mezőgazdasági és Halászati Miniszterek január 29-ei ülése előtt.
Mi az a COPA-COGECA?
Az európai integráció kezdetét jelentő első fontosabb állomáson, az 1958-as Stresa-i konferencián meghívás alapján részt vettek különböző mezőgazdasági érdekképviseletek is. Még ugyanebben az évben megalakult az első európai mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet, az Európai Farmerek Szövetsége (COPA). Egy évvel később, 1959-ben a mezőgazdasági szövetkezetek európai közössége létrehozta az európai ernyőszervezetét, a COGECA-t (a Mezőgazdasági Szövetkezetek Általános Szövetsége). A két szervezet COPA-COCEGA néven egyesült.
A COPA-nak nagyjából 60 tagszervezete van az Európai Unió országaiban, és 36 partnerszervezete más európai országokban (így Izlandban, Norvégiában, Svájcban és Törökországban). A COPA megalakulása óta az európai mezőgazdaság egésze érdekében emeli fel szavát. Fő feladata a többfunkciós és fenntartható európai mezőgazdasági modell védelme és fejlesztése.
A COPA konkrét céljai a következők:
a közös agrárpolitika továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések megvitatása,
a mezőgazdasági ágazat egészének érdekképviselete,
a közös érdekeket elősegítő megoldások keresése, és
a kapcsolatok fenntartása és fejlesztése a közösségi hatóságokkal, más képviseleti szervezetekkel, illetve a szociális partnerekkel.
A COPA működését három alapvető gondolat befolyásolja:
az Európai Unió különböző mezőgazdasági termelési ágazatokban és területeken dolgozó képviselők azért tevékenykedjenek, hogy megvitassák a saját ágazatban vagy területen felbukkanó problémákat, és megoldásokat javasoljanak a felmerülő problémákra,
feladatuk a mezőgazdaság, a mezőgazdasági politika és EU politika összehangolása,
céljuk valamennyi ágazat és terület együttes képviselete.

„Nemzetközi” csapat nyerte a bánsági kolbászkészítő versenyt

Pataki Zoltán 2018. február 02., 
Szakértő zsűri bírálta el a kolbászmintákat

A Banater Zeitung hetilap (az Allgemeine Deutsche Zeitung napilap heti melléklete) idén is megszervezte hagyományos Worschtkoschtprob című rendezvényét, ahol a legjobb bánsági házikolbászok készítői mérkőztek meg egymásssal. A kolbászversenyt idén egy német–magyar–román–ukrán összetételű, temesvári fiatalokból álló csapat nyerte, a közönség különdíját pedig Herceg András vállalkozó érdemelte ki.
A Banater Zeitung hagyományos kolbászfesztiválját ez alkalommal a Temessági Kultúrotthonban szervezték meg a német kollégák, a helyi községháza és egy helyi német mezőgazdasági vállalkozó támogatásával. Temesság (német nevén Schag) német közössége mellett Temes, Arad és Krassó-Szörény megye valamennyi jelentős német közösségeinek a képviselőit meghívták a rendezvényre.
A kolbászversenyre 21 mintát neveztek be, amelyeket a bánsági gasztronómiai hagyományokat jól ismerő zsűri bírálta el. Az első és a harmadik díjat is egy nyolctagú, „nemzetközi” csapat nyerte el, amely német, magyar, román és ukrán nemzetiségű fiatalokból verbuválódott. „A kolbászkészítés örömforrás ennek a társaságnak – nyilatkozta a sajtónak Andreas Henz, a Die 8 csapat német szóvivője –, az a lényeg, hogy jó barátok vagyunk, jól szórakozunk együtt és Szent Andráskor minden évben összejövünk kolbászt készíteni, amit azután testvériesen elosztunk egymás között. Titkos receptünk nincsen, hiszen sót, borsot és fokhagymát mindenki tesz a kolbászába, mi 10% marhahúst is keverünk a disznóhúsba és nagy hangsúlyt fektetünk a füstölés minőségére”.
A második díjat egy temesvári mészáros nyerte, aki az előző években már többször első díjas lett a bánsági kolbászversenyen. A közönségdíjat Herceg András temesvári vállalkozó házikolbásza nyerte el.
A kolbászvesztivál több mint 100 résztvevője kitűnően szórakozott Temesságon, ahol a szervezők egy disznót is levágtak és a friss disznótoros kóstolóból mindenkinek jutott. A kiváló hangulathoz a Banater Musikanten fúvószenekar műsora is hozzájárult.

Jól dolgoztak a fényi gazdák

2018-01-28
Jövőre immár a huszadik kiadásához érkezik a mezőfényi borverseny. A rangos megmérettetés folytonossága bizonyítja, hogy jól dolgoznak a helyi gazdák, és évről évre jobb borokat neveznek.

Összesen 69 bormintát neveztek be az idei Mezőfényi Borversenyre. A megmérettetés az elmúlt hétvégén zajlott a fényi kultúrotthonban, ahol a bormintákat leadó gazdák izgatottan várták, a szakértői zsűri milyen ítéletet mond nedűjükről.

A 19. alkalommal megrendezett verseny zsűrielnöki tisztségét Komáromi József nagykárolyi borász látta el. Mellette két szakember, Tempfli István mezőfényi származású egri borász (aki azt is elárulta, hogy családi gazdálkodásban 12 hektárnyi szőlőst művel szőlészként és bortermelőként), illetve a helyiek által szintén jól ismert Bencze Zoltán borász foglalt helyet.
Elsőként Brém László polgármester köszöntötte a rendezvényre érkezetteket, aki örömét fejezte ki a borverseny újabb kiadása és a nevezett borminták magas száma miatt is. A polgármesteri köszöntőt követően Komáromi József szólt a jelenlévőkhöz. Mint mondta, a versenyt megelőző napokban már megkóstolta a leadott borokat, s már előre elmondhat annyit, hogy nagyszerűen dolgoztak a fényi gazdák. „Én itt voltam az első borversenyen is, és jól emlékszem arra, honnan is indult el a fényi borászat. El kell mondanom, hogy nagy utat jártak be a mezőfényiek, s az út és a munka eredménye érződik is a borukon. Remek munkát végeznek, s évről évre jobbat” — mondta a borverseny zsűrijének elnöke.
Brém László polgármester szerkesztőségünknek elmondta: nagyon fontosnak tartják, hogy a helyi közösség által kedvelt borverseny megszervezésének hagyománya tovább folytatódjon.
„Örülünk, hogy minden évben sok gazda szeretné megméretni a borát. Idén igyekeztünk úgy megszervezni az eseményt, hogy csak a helyben megtermelt szőlőből készített borok legyenek díjazva a versenyben. Ki nem zártunk senkit, azonban mezőfényi borverseny lévén a nem innen származó bormintákat csak értékelte a zsűri, és részvételi oklevéllel illettük a gazdákat. Sajnálatos, hogy inkább csak az idősebb gazdák neveznek a versenyre, mert szeretnénk, ha nem merülne feledésbe a borászat, s a fiatalabb generációk tagjai is kedvet kapnának ehhez a munkához. Reméljük, így lesz” — mondta a polgármester.
A szombati borversenyen a benevezett 69 borminta közül 32-ért járt arany minősítés, 15 mintáért ezüst, tízért pedig bronz minősítésnek megfelelő oklevelet osztottak ki. A szervezők az oklevelek mellett szőlészettel kapcsolatos felszereléseket tartalmazó ajándékcsomagokat is kiosztottak a díjazottaknak. Prógli József olaszrizlingje kapta a legmagasabb pontot a versenyben, 19,17-et. A borverseny az eredményhirdetést és kiértékeléseket követően a kora esti órákban ért véget

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) célja és feladatai

http://hnt.hu/wp-content/uploads/2015/10/HNT_Alapszabaly_20160606_V%C3%89GLEGES.pdf
A HNT célja: 
A magyarországi a szőlő- és bortermelők érdekeinek érvényesítése, a bortermelés színvonalának emelése és a termékek piacképességének, versenyképességének javítása, minden törvényes eszközzel a magyar borok jó hírének védelme, a korszerű származás-, minőség- és eredetvédelem érvényesítése, az új szőlőültetvények telepítésének elősegítése, valamint a szőlőültetvények színvonalának emelése, továbbá piacszervezési feladatok ellátása. 
1. A HNT feladatai:
a) segíti a hegyközségek és a hegyközségi tanácsok tevékenységét; 
b) összegzi és elemzi a hegyközségek adatszolgáltatását, és ennek alapján javaslatokat dolgoz ki az esetleges agrárpiaci beavatkozásra; 
c) vezeti az újratelepítési jogok, az átváltott telepítési engedélyek, az új telepítési engedélyek és az újratelepítési engedélyek központi nyilvántartását; 
d) termékek piacra jutását elősegítő szolgáltatásokat szervez; 
e) képviselheti a hegyközségi szervezetet a származás-, minőség- és eredetvédelemmel kapcsolatos ügyekben;elbírálja a hegybíró közigazgatási hatósági ügyben hozott elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezést; 
f) együttműködik a szőlő- és bortermeléssel kapcsolatban feladatokat ellátó hatóságokkal és intézményekkel; 
g) kapcsolatot tart külföldi és nemzetközi szakmai szervezetekkel; 
h) kiállításokat, borversenyeket, konferenciákat szervez; i) tájékozódik a hegyközségek működéséről; j) képviselői útján jogosult részt venni a hegyközségi tanácsok, illetve ezek igazgató- választmányainak ülésén; 
k) továbbképzéseket, értekezleteket tarthat a hegyközségi tanácsok, illetve a hegyközségek tisztségviselői és dolgozói részére; 
l) a bortermeléssel kapcsolatos agrárpiaci beavatkozás előtt gyakorolja a véleményezés jogát; m) közreműködik a magyar borok jó hírének védelmében; 
n) elősegíti a hegyközségi szervezetek és tagjai jogszabály szerinti működését; 
o) rendszeres kapcsolatot tart a termelőkkel és az értékesítést végző személyekkel és szervezetekkel; 
p) a hatályos borvidéki rendtartásokat megvizsgálja, véleményezi és a honlapján közzéteszi;a nem borvidéki települések vonatkozásában meghatározza az illetékes hegyközséget, valamint a közigazgatási feladatok ellátására kijelöli az illetékes hegybírót, és ezeket az információkat a honlapján közzéteszi; 
q) a HNT évente egy alkalommal értékeli a hegyközségi szervezetek és a hegybírók tevékenységét, és arról tájékoztatja a minisztert; 
r) a piacszervezési feladatok keretén belül: 
- tájékoztatást nyújt az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel és földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek különleges jellemzőiről; 
- szervezi a borok közösségi promócióját, mindenek előtt harmadik országokban; 
- növeli a termelési és a piaci ismereteket és javítja azok felhasználhatóságát;
- javítja a borágazat termékeinek forgalmazási koordinációját, különösen kutatás és piacelemzés által; 
- a közösségi szabályoknak megfelelő szabványos szerződésmintákat dolgoz ki;elősegíti a borágazati termékekben rejlő lehetőségek teljesebb körű kiaknázását; 
- biztosítja azon információkat, amelyek szükségesek, hogy a termelés megfeleljen a piaci igényeknek, a fogyasztói ízlésnek és elvárásoknak, különös tekintettel a termékminőségre és a környezetvédelemre; 
- kidolgozza azokat az eszközöket és módszereket, amelyek segítségével a termék minősége javítható a borkészítés összes szakaszában; 
- biztosítja az eredetmegjelölések, minőségi védjegyek (tanúsító védjegyek) és földrajzi árujelzők védelmét; 
- elősegíti az integrált termesztés vagy egyéb környezetbarát termesztési módszerek fejlődését; 
- a szakmaközi elismerésben meghatározott tevékenységek előző gazdasági évi végrehajtásáról és az elismerési feltételeknek történő megfelelést igazoló adatokról minden gazdasági év végét követő 30 napon belül beszámolót küld az agrárpolitikáért felelős minisztérium részére; 
- meghatározza a piacfejlesztési hozzájárulás összegét;  
s) jogszabályba foglalt feladatai ellátása érdekében saját tulajdonú informatikai rendszert fejleszt, működtet, melynek során jogosult a hegyközségi tagok és az adatszolgáltatásra kötelezettek személyes adatainak kezelésére 
t) megállapítja a hegyközségi hozzájárulás alap és kiegészítő összegét; 
u) megállapítja a nem borvidéki településen működő szőlészeti, illetve borászati termelő hegyközségi járulékának mértékét; 
v) megállapítja az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államából továbbfeldolgozási célból behozott bormennyiség után fizetendő hegyközségi járulék mértékét; A HNT ellátja továbbá a jogszabályban számára meghatározott egyéb feladatokat.
 A HNT szervezete 
A HNT önkormányzati testületi szervei:
a) Tanácsülés;
b) Szőlészeti szekció;
c) Borászati szekció;
d) Elnökség;
e) Szakmaközi bizottság;
f) Ellenőrző bizottság (a továbbiakban: EB); és
g) Etikai (Jelölő- és Szavazatszámláló) bizottság (a továbbiakban: EJSZB).
A HNT ügyintéző szerve a Titkárság. 

Ötéves a Szatmár Megyei Hegyközség

2018-02-02 
Ünnepélyes keretek között értékelte ki eddigi tevékenységét a Szatmár Megyei Hegyközség — a találkozó alkalmával tisztújítást is tartottak, továbbá beszámoltak terveikről.
Huszti Gyula Szatmárhegyen, a volt céllövöldében látta vendégül kedden a Szatmár Megyei Hegyközség tagjait, valamint meghívott vendégeiket: Szatmárnémeti és a megye elöljáróit, illetve a mezőgazdasággal foglalkozó szakhatóságok vezetőit. Leiher Géza elnök röviden beszámolt a szőlőtermesztőket és bortermelőket tömörítő szervezet eddigi munkájáról. Amint a hozzászólásokból kiderült, az utóbbi pár hónap egyik legnagyobb eredményének az számít, hogy sikerült elérniük a Szatmár megyei borvidékek téves besorolásának megváltoztatását. Az itteni szőlősöket ugyanis az országos regiszterben a „Körös menti borvidékek” (Dealurile Crişanei) közé sorolták, ami nyilván nonszensz, hiszen más tájegységhez tartoznak. Az egyesület érdekérvényesítő munkájának eredményeként mostanra megoldották a problémát, így a Szatmár megyei borászok már azt írhatják a palackjaik címkéire, hogy „Szatmári borvidék” (Dealurile Sătmarului). A tervek között elhangzott, hogy a Szatmár Megyei Hegyközség partnerként részt vesz egy EU-s finanszírozású projektben, amelynek célja a borturizmus határon átívelő fejlesztése. A fő pályázó a Nyíregyházi Borbarátok Egyesülete, a szatmáriakon kívül pedig a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége működik közre a kezdeményezésben. Amennyiben nyer a pályázat, a három régió borászai szakmai találkozókat, valamint borfesztiválokat szerveznek, és egy vándorkiállítást is összeállítanak annak érdekében, hogy fejlesszék és népszerűsítsék a turizmust, amelynek alapját a hagyományos eljárással készülő borok képezik majd. Leiher Géza arra kérte a megyei és a szatmárnémeti elöljárókat, hogy bocsássanak az egyesület rendelkezésére székháznak alkalmas helyiségeket, amire ígéretet is kaptak. Mint elhangzott, a Szatmár Megyei Hegyközség ez év tavaszán lesz ötéves, így az összejövetel születésnapi ünnepségnek számított. Tisztújítást is tartottak a szőlész-borász egyesületnél. Leiher Géza elnök indítványozta, hogy vegye át tőle valaki az elnökséget, a tagság azonban úgy vélte, nem indokolt a vezetőváltás, mivel az elnök kiválóan ellátta feladatait. Maradt tehát tisztségben az eddigi vezetőség: továbbra is Leiher Géza lesz a Szatmár Megyei Hegyközség elnöke, akinek alelnökként Huszti Gyula és Serli Csilla segíti a munkáját.

2018. február 3., szombat

Térségi bioegyesület létrehozásáról döntöttek a gyimesi mezőgazdálkodók

 Kömény Kamilla • 2018. január 30., 
Már nyolcvan gazda jelezte eddig csatlakozási szándékát, de továbbiak jelentkezésére is számítanak a Gyimes-völgyi Biogazdák Egyesülete létrejöttének kezdeményezői. A rövidesen bejegyzésre kerülő egyesület a biogazdálkodáshoz fogó gazdák segítését tűzte ki célul. Mellőzik a vegyszerhasználatot a Gyimes-völgyi gazdák. Biotermékekben látják a jövő. 
Nem maradt következmény nélküli a január 18-ai gyimesközéploki gazdafórum, amely a biogazdálkodás mikéntjébe engedett betekintést a Gyimes-völgyi gazdák számára, ugyanis vasárnap újra összegyűltek az érdeklődők, és a Gyimes-völgyi Biogazdák Egyesületének létrehozása mellett döntöttek – számolt be Farkas Tibor. 
A térségi biogazdálkodás kezdeményezője hozzátette, a beszélgetés során megalakult egy kezdeményező bizottság, amely a bejegyzés folyamatát végzi el; az alaptagságba már nyolcvanan jelentkeztek is. 
Gyönyörű és tiszta gyimesi táj – biotermelésre való Nem érdemes csak az anyagi jövedelem miatt biotermeléshez fogni, hiszen ahhoz elköteleződés is kell – tanácsolja a szakember, aki immár húsz éve foglalkozik a témával. Egy másik gazda viszont elismeri, a biotermék árban szinte duplája az iparinak, holott az előállítása nem kerül kétszer annyiba. Ezen a héten, illetve a következőn még jelezhetik érdeklődésüket a gazdálkodók: Gyimesfelsőlokon Ambrus Jánost, Gyimesközéplokon Tankó Pétert, Gyimesbükkben pedig Sárig Attilát kereshetik fel ez ügyben. 
Gazdák, szervezetek csatlakoztak
Az ötletgazda fontosnak tartotta kiemelni azt is, hogy a már jelentkezett gazdák mellett támogatottságot élveznek mindhárom község polgármesteri hivatala, továbbá a gyimesbükki Degustarium értékesítési szövetkezet, a középloki gazdaszervezetek és tejfeldolgozó részéről – a felsőloki szarvasmarhatartók egyesülete nyolc napon belül dönt a csatlakozásról, de az egyesületi elnök magánszemélyként már felkarolta az ügyet. A gazdák közül a szarvasmarhatartók vannak többségben, de akadnak érdeklődő méhészek, illetve várják esetleges gyógynövény- és erdeigyümölcs-feldolgozók jelentkezését is. 
Segíteni az elindulásban 
Mint megtudtuk, az egyesület célja, a gazdák segítése a biogazdálkodás útján való elindulásban, ehhez konkrét tanácsadást tartanak, illetve a biogazdálkodásra való átálláshoz szükséges dokumentáció összeállításában is részt vállalnak. A biominősítések megszerzése után pedig az értékesítésben, a fejlődési lehetőségek felkutatásában is támogatják majd a gazdákat. Mivel szeretnék, hogy egyszerre minél több gazda tegye meg az első lépést, ezáltal egyszerre váljanak biogazdákká, így már arról is döntöttek, hogy az egyesület alapszabályzatába belefoglalják, hogy az idén jelentkezők tagsági díjához képest, a következő években csatlakozóknak nagyobb összeget kell majd fizetniük. A befolyt összeget természetesen az egyesület működésére, a gazdák segítésére fordítják – avatott be a felsőloki gazda. 
Gazdafórum
A könnyebb boldogulás érdekében összefoghat Gyimes-völgye Biotermeléssel és -értékesítéssel kapcsolatos gazdafórumot tartanak a Gyimes-völgyi mezőgazdálkodók számára csütörtökön 12 órától a gyimesközéploki kultúrotthonban. Ne várjanak Ezzel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy aki komolyan gondolja a biogazdálkodást, ne várjon arra, hogy a többieknek az miként megy, hanem most lépjen, hiszen a biominősítés megszerzése után az értékesítés is könnyebb lesz, ha a minőség mellett mennyiséget is biztosítani tudnak a felvásárolóknak – tisztázta Farkas Tibor. Majd rámutatott, az átállási folyamat mintegy két évet ölel fel, csak azt követően lehet bioként értékesíteni a termékeket, tehát aki csak az eredményeket látva akar hozzáfogni, annak legalább három évet kell várnia, és további kettőt, hogy ő maga is megkapja a minősítést. Emellett ígéretet kaptak arra vonatkozóan is, hogy nagyobb területek minősíttetése esetén kedvezményesen végzik el a bejegyzési folyamatot.

2018. február 1., csütörtök

Hagyományos kolbászkóstoló Temesságon

Pataki Zoltán 2018. január 31., 
Fotó: radiotimisoara.ro

A bánsági német közösség lapja, a Banater Zeitung több évtizedes hagyományt éltet: a farsangi időszakban minden évben megszervezik a nyelvtörő nevet viselő Worschkoschtprob (Bánsági kolbászkóstoló) hagyományos rendezvényüket. A zsűri és a résztvevők a Banater Zeitung előfizetőinek saját készítésű házikolbászait kóstolhatják a vidám rendezvény keretében, a legjobb kolbászokat díjazzák.
Az idei Worschkoschtprob rendezvényt a temesvári Caritas-szervezettel és a Német Demokrata Fórummal közösen szervezi meg a bánsági német újság. A kolbászkóstoló hagyománya az 1970-es évekig nyúlik vissza, amikor az akkori NBZ szerkesztőségében tartották meg a rendezvényt. 1995-től nyilvánossá vált a Worschkoschtprob, ahová meghívják a helyi közéleti személyiségeket és a sajtót, de természetesen elsőbbséget élveznek a Banater Zeitung előfizetői. Az utóbbi években a vidéki olvasókra való tekintettel Nagyszentmiklóson, Lugoson, Szentannán, Máriaradnán és Boksánbányán tartották meg a kolbászkóstolót, amelyre idén Temesságon kerül sor, február elsején 12 órától a helyi Kultúrotthonban.

FOLYTATÓDNAK A GAZDATALÁLKOZÓK

jan 18, 2018 
A Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének tevékenységét érintő több fontos kérdésről is tárgyalt a szervezet vezetőtanácsa idei első ülésén.
Többek között az év eleji gazdatalálkozók megszervezéséről és a szarvasmarhák hivatalos ellenőrzéséről is szó esett.
Többéves hagyomány szerint év elején szervezik meg a régiós gazdatalálkozókat. A tagság minél jobb tájékoztatása érdekében az össze­jöveteleken a hivatalosságok, szakemberek mellett az egyesület teljes vezetőtanácsa is jelen lesz – határozták el. A hagyomány szerint továbbra is díjazzák a legjobb eredményeket elért gazdákat.
A találkozók pontos ideje és helyszíne még nem ismert, de a részletek már körvonalazódnak. Biztos, hogy az elsőt Dobollón tartják, oda a bodzavidéki gazdákat várják. Februárban az erdővidékieknek szervezik meg a találkozót, valószínűleg Bardoc községben (vagy valamelyik ide tartozó településen). Február kilencedikén a gidófalvi gazdák találkoznak. A kézdiszékiek ülésének helyszíne valószínűleg Ozsdola lesz, az oltmentieké Bükszád, az orbaiszékieké Barátos.
Ștefan Codelanu, az egyesület által végzett hivatalos teljesítményvizsgálati szolgálat vezetőjének beszámolójából kiderült, tavaly 606 gazdaságban 10 294 pirostarka, 2156 feketetarka, illetve öt borzderes tejelő szarvasmarhát ellenőriztek, az idei tervek szerint 686 gazdaságban 15 613, 3150 illetve 16 állatot vizsgálnak. A hivatalos teljesítményvizsgálat ellenértékét részben, 70 százalékban megtéríti az állam, de a költségvetési pénzek későn érkeznek, így a tevékenység finanszírozása komoly tervezést igényel. Tavaly úgy kellett határozniuk, hogy lényegében nem ismerték az év elejétől esedékes változásokat – hangsúlyozta.
Az ellenőrzés lebonyolításában 38-an vesznek részt, a fizetésük, az üzemanyagköltség jelentős terhet ró az egyesületre: az állami támogatást a tagsági díjakból és az állattartók hozzájárulásából egészítik ki. A tagsági díj továbbra is öt lej állatonként, a hozzájárulás az állomány nagyságának függvényé­ben módosul: 5–10 egyed szarvasmarha esetében havonta 10 lej állatonként; 11–20 egyed esetében negyedévenként 20 lej állatonként; 21–100 között negyedévenként 10 lej állatonként; száz fölött negyedévenként 5 lej állatonként. Az ellenőrök fizetését emelték, januárra a végzett munka függvényében legkevesebb 1162 lej lesz a nettó bérük, februártól 1300 lej – magyarázta Codleanu az év végi döntéseket.
A döntés kapcsán Farkas Sándor (Erdővidék egyik képviselője) megfogalmazta, nem ellenzi az ellenőrzést, illetve a béremeléseket, de nem tartja helyesnek, hogy a vonatkozó döntéseket lényegében a vezetőtanács nélkül hozták meg, ők csak aláírtak, „mint a polgármester”. Hajlandóak akár havonta többször is összeülni, hiszen övék a felelősség – hangoztatta.
Ötvös Mózes, az egyesület vezetője kiemelte: a szervezet demokratikus módon működött, senki nem hozott egyéni döntéseket, mindent megbeszéltek a vezetőségben. Ez így lesz továbbra is – szögezte le. Codleanu elmondta: a döntés a szakmai vonatkozások figyelembevételével történt, az ellenőrzés költségvetését pontos adatok alapján számolták ki, arra figyeltek, hogy zavartalanul működhessen a tevékenység. Ennek fő haszonélvezői épp a szarvasmarha-tartó gazdák, akik az ellenőrzésben lévő szarvasmarhák után jelentős többlettámogatásokat hívhatnak le.
Bokor Gábor / Háromszék