Avarégetés, avagy tombol a hülyeség kora

http://greenprofit.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=243%3Aavaregetes-avagy-tombol-a-huelyeseg-kora&catid=37%3Alevegt&Itemid=27

2012 szeptember 28. Írta: Lenkei Péter 

Mi történik, ha valaki begyújtja a kerti„füstgyárat”

Hazánkban széles körben elterjedt„népbetegség” a kerti hulladékok és az avarégetése. Kevesen tudják, hogy ez atevékenység mennyire káros a környezetre ésaz emberi egészségre. Az értékesszervesanyagból az égetés során hamukeletkezik, mely csak korlátozottan alkalmastalajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak anövényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melybenvegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. De vegyük csak sorra, egy átlagos kupac (100 kg) elégetésesorán milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:

Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm - μg)

Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképességcsökkenése.

Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti akoszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktuskockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. Egészségügyihatárértéke 10000 μg/m3.

PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 3,3-4,9 kg(= 3,3-4,9 milliárd μg)

Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.

Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs,tüdőgyulladás. Egészségügyi határértéke 50 μg/m3.

Szénhidrogének: 1,5-2 kg

Rákkeltők, mutagének, károsítják azimmunrendszert. Ha a születés körüliidőszakban jutnak be a szervezetbe, életreszólóan megváltoztathatják a hormonoktermelését.

Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μg)

Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzésetüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobinképződést. Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.

Metil-etil-keton: 3,6 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központiidegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Etil-benzol: 3,3 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központiidegrendszerre, hatással lehet a májra és vesére, rákkeltő, hatása lehet az emberireprodukcióra.

Sztirén: 6,8 g

Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat,hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő,halláskárosodást okozhat, hatása lehet az emberi reprodukcióra.

Fenol: 3,3 g

Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhatgörcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.

Dibenzo-furán: 0,45 g

A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyifelépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltőanyag, károsíthatja a hormonrendszert.Születési és fejlődési rendellenességeketokozhat, immunrendszert károsíthatja, aszervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.

Benz-a-pirén: 0,06 g (=60 millió nanogramm)

A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriábatartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő.Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletekarra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberireprodukcióra.

A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut alevegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyihatárérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.

Mit okoz a részecskeszennyezés (PM10, PM2,5)?

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az európai részecske-szennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16200 emberhal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nemsújtaná őket a részecske-szennyezés. Ez azt jelenti, hogy minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt. Ebben a tekintetben első helyenállunk Európában. Megjegyezzük, hogy korábbi tanulmányokból ismert: alégszennyezés miatt betegen eltöltött napok száma ezerszer-tízezerszermagasabb, mint a halálozások száma. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon éventeösszesen legalább 16 millió napon keresztül betegeskedünk csak a PM10 miatt!Az életvesztéseken és betegeskedésen túl ennek jelentős gazdasági kihatásavan, mely veszélyeztetheti az ország versenyképességét, így az avarégetésszigorú tiltása lenne indokolt. Valószínűleg az okozott kár töredékéből meglehetne tanítani a lakosságot, hogy hogyan kezeljék helyesen a kerti hulladékot.

Hazai szabályozás

A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad azönkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést.

48. § ( 4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:

b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyessajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokrendelettel történő megállapítása

Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet azavarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotottrendeletet, az abban előírtakat kell betartani.

A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokrólszóló 306/2010-es kormányrendelet továbbirendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladékégetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásávalkapcsolatban.

36. § (1) A levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a felügyelőség gyakorolja.

(2) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben meghatározott kistérség körzetközponti feladatot ellátó települési, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője

a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával,

b) a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával,

c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával,

d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és

e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.

(3) A polgármester, fővárosban a főpolgármester a füstköd-riadó terv végrehajtásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.

Tehát kérdéses esetben, vagy az égetési tilalom megszegése esetén az illetékeskörzetközponti jegyzőhöz fordulhatunk, vagy ha a helyi avarégetési rendelet ahelyi jegyzőt jelöli meg eljáró hatóságként, hozzá. A kivethető bírságok összegét arendelet 9. melléklete határozza meg:

18. Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül anyílt téren történő égetése; 100 000 FT

19. Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagynövénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése; 500 000 Ft

26. Nem gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaróbűzhatást okozó tevékenység folytatása, technológia vagy berendezésüzemeltetése; 50 000 Ft

Érdekesség, hogy Kanadában, Brit Kolumbiatartományban az avarégetési szabályokat megszegők akár 200.000 $ bírságot, azaz 45millió forintot is fizethetnek. Ha megnézzük afentiekben részletezett egészségügyihatásokat, talán nem indokolatlan a szigor.Hazánk uniós alapszerződése tartalmazza,hogy az ország érvényesíti a szennyező fizetelvet, mely az avarégetés esetén egyáltalánnem teljesül, illetve a környezetterheléstszabályozó EU-s irányelvek előírják az elérhető legjobb technológia alkalmazását.Az avarégetés egy hulladékkezelési technológia, és van jobb elérhető technológia , a komposztálás, így ennek az előírásnak sem felelünk meg.

Mit tesz az állam?

Mivel egyenlőre legálisan szennyezhet bárki avarégetéssel, a LevegőMunkacsoport harcba szállt ellene. Azt már sikerült elérni, hogy Budapesten 2011. december 1-től betiltották véglegesen az avarégetést, máshol azonban általábanszabad és a helyi rendeletek teljes szakmaiatlanságról árulkodnak. Illés Zoltánállamtitkár szerencsére ígéretet tett, hogy ennek még idén véget vet akormányzat. Várjuk az új jogszabály hatályba lépését!

Mit tesznek a civilek?

A Levegő Munkacsoport egy átfogó programot dolgozott ki a lakossági eredetűlégszennyezés mérséklése érdekében, melyet eljuttatott az illetékesállamtitkárságnak, a minisztérium háttérintézményének és az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjaihoz. A minisztérium nyitott volt a kezdeményezésre, a bizottságból pedig 4 tag válaszolt (1 Fidesz, 2 Jobbik, 1MSZP) és támogatásáról biztosított.

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata kiadványt adott ki az avarégetésről.Tagszervezetei 15 éve ingyenesen segítik a lakosságot a panaszokmegoldásában.

Az avarégetéssel és komposztálással sokat foglalkozik még a SZIKE Egyesület is,ez az egyik fő tevékenységük.

A megoldás – komposztálás

Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. Afolyamat során az elhalt növényi részeketmikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. Ahumusz hosszú távon tárolja és a növények számárakönnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványianyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést,értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. Komposztálni mindenki tud.Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre vanszükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandóanyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása ésa tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatbanlegyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. Akomposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágakkomposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan un.allelopatikus vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban 2-3 év alatt ezek is lebomlanak maradéktalanul.Nélkülözhetetlen szerszám a vasvilla vagy ásóvilla, mellyel a komposzt keverésétvégezzük. Hasznos segédeszköz a komposztálóedény, aprítógép és levegőztető rúd és a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák. Ezek hiányábanhalomba rakva is komposztálhatunk, az aprítást metszőollóval is végezhetjük.

És a kártevők?

Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevőknem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzetazonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó,kórokozó szervezetek ugyanis általában a növényegy adott életciklusában fertőzőképesek, sőtkimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egészmás szervezetek károsítanak egy élő növényt, mintamelyek a lebontást végzik a komposztban. A jókomposzt, ha kellő mennyiségben (néhányköbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre is képes, mely a legmakacsabb kártevőket iselpusztítja.

A tökéletes komposzt pedig ugyan úgy termel, mint azt a növény élő állapotábantette. Csak éppen nem paradicsom, vagy alma a termés, hanem tojás. A komposzt és a baromfiudvar párosítása ezért nagyon ideális, a rovarkártevők lárváiból és amég ehető növényi részekből tojás és grillcsirke lesz.

A komposztálásról további hasznos gyakorlati tanácsokhoz juthatunk a KörnyezetiTanácsadó Irodák tájékoztató füzetében vagy az irodák tanácsadóinál személyesen.

Zombik vagy emberek?

Végül felmerül a kérdés, vajon emberek-e azok, akik mindezek ellenére mégiségetnek és szennyezik a környezetet. Természetesen ők is azok, csak legtöbbszörnem tudják, hogy mit okoznak a füstöléssel. Zombinak inkább azokat tekinthetjük,akiknek megadatott, hogy tegyenek ez ellen a környezetszennyezés ellen, demégsem teszik meg a szükséges lépéseket. Ne válj Te is zombivá, add tovább!

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője

Képek: Lenkei Péter - talicskás, Barsi Hajna - falukép, továbbá Meszlényi Zoltán ♦

Felhasznált további források:

http://burningissues.org/lukebiomass.html

http://www.epa.gov/ttn/chief/eiip/techreport/volume03/iii16_apr2001.pdf

http://eprints.qut.edu.au/16492/1/Arinto_Wardoyo_Thesis.pdf

http://publik.tuwien.ac.at/files/PubDat_168381.pdf

http://www.ewg.org/chemindex/list

Gyümölcsfák ültetése

http://www.edenkert.hu/gyumolcs/gyumolcsfak/gyumolcsfak-ultetese-gyumolcsos-telepitese/5275/

2012-09-14

Bár a műanyag konténerek elterjedésével a cserjéket és fákat az év bármely szakában ültethetjük, mégis a gyümölcstermő növényeknél - talán az ár és a könnyebb szállíthatóság miatt - inkább jellemző a hagyományos őszi lombhullás utáni ún. szabadgyökeres ültetési mód.

Gyümölcsfák ültetése - Előkészületek

Bár a műanyag konténerek elterjedésével a cserjéket és fákat az év bármely szakában ültethetjük, mégis a gyümölcstermő növényeknél - talán az ár és a könnyebb szállíthatóság miatt - inkább jellemző a hagyományos őszi lombhullás utáni ún. szabadgyökeres ültetési mód. Már most megkezdhetjük az előkészületeket ezek ültetéséhez.

Legfontosabb teendő a fák számára kiásni az ültetőgödröket, hogy az október közepétől esedékes ültetésig kellően leülepedjen a talaj. Kezdő kertbarátok sokszor kérdezik, hogy mekkora gödröt ássanak és mit tegyenek bele. A szakkönyvek 100-140 cm hosszúságú és szélességű, valamint 60-80 cm mélységű gödröket javasolnak. Ezek közül a talaj minősége alapján válasszunk! (Díszfáknál kisebb gödör is elegendő.) Ha erősen homokos, agyagos, vagy bármilyen egyéb, de erősen tömődött talajunk van, ne sajnáljuk a fáradtságot a nagy méretű gödörre.

Ültetéskor a legjobb minőségű, humuszos felső réteget tegyük külön oldalra, ez kerüljön majd a gyökerek köré és alá, a többit pedig bőven keverjük össze bármilyen érett szerves trágyával, komposzttal, alginittel, szaruliszttel, stb. Nem az a lényeg, hogy mit használunk hanem, hogy elegendőt! Láttam már a legrosszabb agyagos-szikes talajon órák hosszat kínlódva megásni a tankönyvbeli négyzetméteres és 80 cm mély gödröt, majd az aljára két lapát trágya után ugyanazzal a földdel visszatemetni. Nos ennek így semmi értelme, mert az ilyen talaj szerves anyag híján rövid idő alatt visszatömörödik. A kiásott földhöz akár egy-két talicskányi érett marhatrágyát, komposztot is keverhetünk. Szegényebb talajhoz - pl. gyenge homok, erősen agyagos, szikes talaj - sokkal többet adjunk, mint a jó minőségűhöz.

Fontos, hogy a félérett trágya és a műtrágya ne kerüljön közvetlenül a gyökerekhez, mert kiégetheti. (A gyakorlatban általában a félérett trágyát nevezik érettnek, mely néhány hónapig állt, jellegzetes erős szagú, és

benne az alkotórészek jól felismerhetők. Ezzel szemben a valóban érett trágya egészen földszínű, nem bűzös és kézzel teljesen szétmorzsolható.) Nem rossz a félérett trágya sem, hiszen érése a talajban tovább folytatódik, ezért terjedt el a gyakorlatban helyesen, hogy a szerves trágyát nem szabad kiszárítani, kiszórás után azonnal földbe kell keverni. A trágyával sokszor kerül lótücsök a talajba, ami ellen keverjünk Basudint az ültetőgödörbe. Kiegészítésül adhatunk foszfor és káliumtartalmú műtrágyát, de ez nem annyira lényeges, mint a szerves anyag, mely 2-3 évig folyamatosan adja le a tápanyagot, évtizedekig javítja talaj nedvességmegőrzését, megköti és ezáltal nem engedi lemosódni a tápanyagokat, csökkenti a savanyodást és más káros folyamatokat.

A talaj szervesanyagtartalmát jól mutatja a gilisztaszám. Ha nem találunk néhány négyzetméteren belül ásómélységben egyet sem, akkor feltétlenül adjunk nagy adagú szerves anyagot! Nagyon fontos még, hogy a gödör talajából szedjük ki az évelő gyomnövények gyöktörzseit, mert ezek meglehetősen mélyről is kihajtanak. Legveszedelmesebbek a zsurló, a tarack, a mezei aszat és az apró szulák. Kis fáink vásárlásánál nagyon ügyeljünk arra, hogy ne legyenek kiszáradva már az árudában, kérgük ne legyen ráncos, gyökerük ne legyen kiráncigálva. Ezenkívül az oltáshely legyen jól beforrt, minél több apró gyökere legyen, a gyökéren ne legyenek kinövések és ne legyen szakadt, repedt a fa semelyik része. Hazaszállításnál feltétlenül tegyük műanyag zsákba - erre megfelel a szemeteszsák - és kötözzük össze a gyökérnyaknál.

Gyümölcsfák ültetése - Ültetés és védelem

Ha úgy látjuk, hogy kicsit kiszáradtak a csemeték ültetés előtt fél-egy napig a törzs 1/3-áig áztassuk őket vízbe. Tavasszal mindenképpen ajánlott ezt megtenni. Ezután a sérült gyökereket az egészséges részig metsszük vissza, de a többit csak minimális mértékben, nem szabad indokolatlanul csonkítani! Gondoljunk arra, hogy ezzel lecsökkentjük a tavaszi újrakezdéshez szükséges tápanyagot!

Sokan agyagpépbe mártják a fát gondolva arra, hogy így nem szárad ki. Ez nem feltétlenül szükséges, mert e nélkül is ugyanolyan jó eredést érhetünk el.

Az ültetést olyan mélységbe végezzük, ahogy a fa a faiskolában volt. Sokan ültetnek jóval mélyebbre, ami különösen a nehéz, agyagos talajon helytelen. A pontos mélységet egy másfél méteres, a gödör fölé a talaj szintjére fektetett léccel állíthatjuk be.

Miután ültetéskor a gyökerekhez elegendő föld került, tapossuk meg, majd iszapoljuk be egy vödör vízzel, és ha a talaj beitta, temessük be, de ekkor már ne tapossuk meg. Őszi ültetéskor nyugodtan kupacoljuk fel, tavasszal viszont inkább tányérozzuk ki a rendszeres öntözés elősegítéséhez.

Ha nem optimális időben ültetünk, - késő tavasszal, vagy ősszel túl korán - vagy idősebb fát ültetünk át, a fa törzsét és nagyobb ágait betekerhetjük nedvtartó szövettel, melyet öntözéskor benedvesítünk. A gyümölcsök közül az őszibarack szokott a legkönnyebben kiszáradni, ezért sokan inkább tavasszal ültetik. Ezért érdemesebb magunknak ősszel megvásárolni, a koronáig ferdén leföldelni és tavasszal elültetni, így elkerülhetjük, hogy az árudában tavaszig esetleg kiszáradjon a fa.

Szeles helyeken az ültetésig szerezzünk be támasztókarókat, - fánként kettőthármat -, melyekhez minden irányból kössük ki azt. A karók csemetéhez rögzítésére nagyon ügyeljünk, mert a vékony madzag a szél hatására könnyen nagy sebeket okozhat, ezért széles gumit, vagy más anyagot használjunk erre a célra. Ha elég vastag rugalmas csőbe fűzzük a kikötőanyagot 8-as kötéssel, egy karóval is megoldhatjuk a biztonságos rögzítést. Rövid karókhoz is rögzíthetjük a fát, de ilyen esetben feltétlenül három cöveket használjunk.

A támaszték anyagául legjobb a tölgy, akác vagy más keményfa. Ha csak fenyőkaróhoz jutunk feltétlenül kezeljük a földbe kerülő részét valamilyen fakezelő anyaggal, esetleg kissé égessük meg (szenesítsük). A karók hossza a törzsmagasság felett 50-60 cm legyen, mivel ennyi szükséges a biztonságos talajhoz rögzítéshez.

Ültetés után a fát bátran metsszük vissza, gondoljunk arra, hogy a gyökerei nagy részét elvesztett növénynek nem lesz elég energiája minden rügyét kihajtatni. Ezért a törzsmagasság feletti 4-5 oldalágat és a függőleges sudarat metsszük vissza felére, a többit tőből távolítsuk el. A vesszők legvégső rügye nézzen a talaj felé.

Bekerítetlen, szarvas, nyúljárta helyeken a törzset és az alsó ágakat feltétlenül védjük műanyag hálóval, vagy pl. a törzsére spirál alakban körbetekert fóliacsíkokkal. Kritikus időben (hóborítás) vadriasztó szert is használhatunk. A Nevibes-t fagymentes időben egyszerű permetezővel kell kijuttatni a fa minden részére és 2-3 hónapig hatásos. A Vadóc zacskóit 1 méter magasan kell a kisebb fákra akasztani. 1 hónapig nyújt védelmet. Zsilinszky Pál

Káposztafesztivál – még nem írható le

http://szekelyhon.ro/aktualis/udvarhelyszek/kaposztafesztival-a-meg-nem-irhato-le

Simon Eszter 2012.09.25.

Most már bizonyos, hogy idén elmarad a parajdi nemzetközi töltöttkáposzta-fesztivál. A Sóvidék egyik legnépszerűbb hagyományőrző rendezvényére idén októberben tizennyolcadik alkalommal került volna sor, de mivel a korábbi főszervező visszalépett, ebben az évben nem káposztázhatunk. A fesztivál további sorsáról Parajd polgármesterétől érdeklődtünk.

Eddig 17 alkalommal sikerült megszervezni Erdély legrangosabb gasztronómiai eseményét. A parajdi sóbánya mellett a település hírnevét ez a közel húszéves hagyománnyal rendelkező esemény is meghatározta. Az október eleji parajdi töltöttkáposzta-fesztivál azonban idén nem kerül megrendezésre.

Február közepén László Ildikó Melinda, a rendezvény eddigi főszervezője bejelentette, hogy visszavonul, és útjára engedi a jó hírnévnek örvendő fesztivált. Sajnos azóta sem akadt senki, aki átvette volna a stafétát. Akkor azt is elárulta, hogy azért köszönt le tisztségéből, mert szervezési problémák adódtak.

Mivel a rendezvény társszervezője minden évben a parajdi polgármesteri hivatal volt, a töltöttkáposzta-fesztiválról Bokor Sándort, Parajd polgármesterét kérdeztük. „Sajnos nem sikerült senkit találnunk László Ildikó helyére, hiszen senki nem rendelkezik annyi ismerettel a fesztivállal kapcsolatban, mint ő, tehát ebben az évben sajnos elmarad a fesztivál. Tisztában vagyok azzal, hogy ez nagy kiesést és anyagi hiányt jelent Parajdnak, legfőképpen a turizmus szempontjából” – vázolta Bokor. A rendezvény jövőjéről érdeklődve az elöljáró hozzátette: „Mi tizenhét éven keresztül végig ott voltunk, társszervezőként részt vettünk a fesztiválon, tervünkben van, hogy jövőre fel fogjuk éleszteni.

A 18. töltöttkáposzta-fesztiválra már most leadtunk egy uniós pályázatot, melyet reményeink szerint meg is nyerünk, és 2013-ban ismét megrendezzük a parajdi töltöttkáposzta-fesztivált.”

Elégedettek a vendégforgalommal

http://www.szekelyujsag.ro/index.php/gazdasag

2012. SZEPTEMBER 21. SZÉKELY ÚJSÁG

„Augusztusban telt ház volt a panzióinkban, tavalyhoz képest körülbelül 10-15 százalékkal több vendég érkezett a Székelyföldre” – sommázta a nyarat a Daragus Attila, a Faluturizmus Szövetség (ANTREC) Kovászna megyei elnöke, az országos testület vezetőtanácsának tagja, aki egyébként Torja község polgármestere is. Daragus Attila szerint szezon elején nagyon gyér volt a szállásfoglalási kedv, a július még csak közelítette a 2011-es szintet, az augusztusi kánikulahullámok azonban Székelyföldre vonzották mind a magyarországi, mint a dél-romániai vendégeket is, akik a székelyföldi fenyvesek hűvösébe menekültek. A tapasztalatok alapján a magyarországi vendégek tömeges érkezése inkább a nagyobb ünnepekre, rendezvényekre koncentrálódik – például csíksomlyói búcsú, Tusványos –, a dél-romániaiak viszont lassan kezdik felfedezni a Bukaresttől 250 kilométerre lévő Székelyföldet, ahol kedvesen fogadják őket. Rájöttek, nincs miért aggódniuk etnikai problémák miatt, a kiszolgálás, az ételek, szálláshelyek pedig általában felülmúlják azokat, amelyekhez ők eddig hozzászoktak. Persze, a hiányzó autópályák, a lassú vonatok, az egyéb infrastrukturális hiányosságok még fékezik a székelyföldi falusi vagy gyógyturizmus felfutását.

A székelyföldi panziókhoz hasonlóan a román tengerpart szállodái is elégedettek az idei forgalommal, hisz – főként augusztusban – gyakorlatilag kitehették a megtelt táblát. Az utazási irodákat tömörítő szövetség, az FPTR statisztikái alapján idén nyáron 1,5 millió román állampolgár sütkérezett a Fekete-tenger partján – kb. 15 százalékkal több, mint 2011-ben – és költött el körülbelül 270 millió eurónak megfelelő összeget. Más kérdés, hogy szintén a szövetség számításai szerint 660 ezren feketén laktak, pontosabban a hivatalos szálláshelyek sem jelentették be őket, nem beszélve azokról, akik Konstancán, Mangalián feketén adnak ki szobákat.(turizmusonline)

X. Magyar–magyar gazdatalálkozó Kellemes együttlét, jövőépítés

http://www.nyugatijelen.com/gazdasag/kellemes_egyuttlet_jovoepites.php

Balta János2012. szeptember 09., 

Az Expo Arad vásárcsarnokaiban, illetve az udvarán megszervezetett AGROMALIM Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szombati kiemelkedő eseménye volt a X. alkalommal sorra került Magyar–magyar gazdatalálkozó, majd ezt követően a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének tisztújító kongresszusa.

Szakmai konferencia

A rendezvénysorozat valamivel 10 óra után Vörösmarty Mihály megzenésített Szózatával indult, majd a műsorvezető Matekovits Mihály üdvözölte az egybegyűlteket, egyúttal bejelentette: Simi Enache, az Expo Arad igazgatója kíván szólni a megjelentekhez. Az igazgató az eltelt 10 évben az általa vezetett intézmény és az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete között kialakult kiváló együttműködésért emlékoklevelet adott át Kocsik József elnöknek. Sebestyén Csaba RMGE országos elnök románul köszönte meg Simi Enachenak, amiért egy évtizede jó vendéglátói a Magyar–magyar gazdatalálkozóknak, kiváló feltételeket biztosítanak az itt zajló konferenciáknak, kiállításoknak, nem utolsósorban a rendszeresen megszervezett bográcsfőző versenyeknek. A műsorvezető név szerint köszöntötte a jelen lévő magas rangú vendégeket, majd bemutatta a Majláthfalvi Gazdakör által támogatott helybeli öregfiúk csapatának jelen lévő barátait, az UTA Futballklub veteránjait, ifj. Váczi Györgyöt, Domide Flaviust, Blidar Mihályt, valamint Szabó II. Györgyöt.

A rendezvény házigazdájaként Bognár Levente aradi alpolgármester, RMDSZ megyei elnök köszöntötte a résztvevőket, örömének adott hangot, hogy a magyar–magyar gazdatalálkozó módot nyújt az együtt gondolkodásra, a jövőtervezésre, a megmaradáshoz szükséges közös fellépésre. Kiss Zsuzsa, a Csiky Gergely Főgimnázium diákja elszavalta Kányádi Sándor: Fekete-piros c. költeményét, Faragó Péter parlamenti képviselő értékelte az Aradon immár 22 éve megszervezett AGROMALIM kiállításnak és vásárnak az utóbbi 10 évben hagyományossá vált Magyar–magyar gazdatalálkozó eredményeit. E találkozók eddig is a jövőtervezés fontos állomásai voltak, ezúttal azonban kiemelt jelentőségű az EU támogatáspolitikájának alakulása 2013. után, amit itt és most is meg kell vitatni, a javaslatokat a két kormány közvetítésével Brüsszelbe is eljuttatni.

Obrezsán Ferenc, a MAGOSZ főtitkára átadta Jakab István MAGOSZ elnök, a magyar Országgyűlés alelnökének az üdvözletét, sok sikert kívánt a találkozó munkájához. Hantok Szabolcs, a Magyar Vidékfejlesztési Minisztérium Kárpát-medencei főosztályának előadója, miután tolmácsolta dr. Budai Gyula parlamenti államtitkár üdvözletét, az EU közös agrárpolitikáját elemezte 2014–2020. között, amikor az Unió 1025 milliárd euró költségvetéséből mintegy 386 milliárd áll a mezőgazdaság rendelkezésére.

Sebestyén Csaba RMGE elnök kijelentette: a 2014. utáni közös gazdaságpolitikáról egyelőre kevés kézzelfogható dolog ismeretes, az elképzeléseket társadalmi vitára bocsátották, ami nem halad. Az általa vezetett gazdatömörülés megpróbált részt venni a társadalmi vitában Bukaresttől, Brüsszelig, de sehol nem kaptak kézzelfogható tájékoztatót. Igaznak tűnik viszont Soros György előrejelzése, miszerint az EU-nak jövő márciusban csak akkor lesz agrárpolitikája, ha idén decemberben megszületik a költségvetése. Ami a támogatásokat illeti, szerinte a magyarországi gazdálkodóké jelenleg is az EU átlagán van, nagyjából ott is marad, miközben a romániai gazdálkodóké emelkedni fog, de akkor is 24%-kal az EU átlagtámogatás alatt marad. Komoly vitát okoz a minimálisan megművelt területnek a támogatása. Ha az 2 hektár alatt marad, jól járnak a romániai kisgazdák.

Horváth József, az Orosházi Gazdakör elnöke bemutatta a Puntea néven náluk románul megjelenő gazdasági folyóiratot, a Kárpát-medencei magyar gazdák együttműködésének az előzményeit, a 2009-ben éppen Aradon aláírt állásfoglalást, illetve az idén februárban a térségben érdekelt gazdatömörülések és a Magyar Kormány képviselő által aláírt Kárpát-medencei Együttműködési Szerződést érintette. A magyar mezőgazdászok együttműködésének a már megmutatkozó eredményeit képezik azok a határon átnyúló pályázatok, amelyekben a Békés Megyei Gazdakörök, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete, illetve a Bánsági Magyar Gazdák Egyesületének a tagjai érintettek, de országos színvonalon is gyümölcsözőnek ígérkeznek a MAGOSZ, illetve az RMGE közötti kapcsolatok.

A téma lazítása, könnyedebbé tétele céljából Matekovits Mihály műsorvezető megkérte Mester József pécskai gazda-költőt, olvasson fel a Partszakaszaim című, legújabb verseskötetéből. A nagy átéléssel történt felolvasás vastapsot kapott, a konferencia után a költő ingyen bárkinek dedikált egy kötetet.

A lírai sóhaj után Hajdu Mihály, a békéscsabai Napgyöngye-Mag KFT ügyvezetője a 300 hektáron történő biogazdálkodásról beszélt. Az általa termesztett növények 90%-át Németországba, illetve Svájcba szállítják, a szokványos termények árainál 25-30%-kal magasabb árakon. Gyomirtást csak szántással, talajműveléssel, míg az acatolást kézzel végzik. Különösen kifizetődőnek tűnik a festőbodza termesztése, ami korlátlan mennyiségben eladható az EU tagállamaiban. A biogazdálkodás mindenképp alternatívát jelent a jelenlegi gazdasági helyzetben – fejezte be előadását.

Kelemen Mihály, a Békés Megyei Gazdaegyesület alelnöke az AMMGE vezetőségével közösen szervezett rendezvényeket, pályázatokat értékelte. A konferencia záró részében Antal Anikó, a Hutrikont KFT marketing vezetője a gazdálkodásban használatos vegyszerekről, műtrágyákról, dr. Somogyi György, a Szegedi Paprika Kutató Intézet munkatársa a magyar fűszerpaprika dicső múltjáról, szomorú jelenéről, de a romániai magyar gazdákkal együttműködve, ígéretesebb jövőjéről tartott előadást. Komjáti Jenő fűszerpaprika-kereskedő a kiváló minőségű őrlemény terjesztésének marketing fogásairól, a hamisítók leleplezésének az eljárásairól beszélt, majd egy díszesen csomagolt doboz őrleményt Sebestyén Csabának, egy szerényebb csomagolásút Horváth Imrének ajándékozott. Miután a szervezők indítványára a résztvevők megválasztották a bográcsfőző verseny eredményeinek, vagyis a pörköltek elbírálására az újkígyósi Berke Máriát és Pallér Istvánt, valamint az aradi Gáll Attilát, Sebestyén Csaba RMGE elnök megköszönte a részvételt, majd a megyei küldötteket maradásra kérte, a tisztújító kongresszus munkálataira. 

Nézelődő, pörkölt értékelő

A kinti kiállítók között mindenféle mezőgazdasági gépet, az állatrészlegen hazai és magyarországi juhokat, közöttük az ágyai Székely Károly állatait, továbbá Román tarka szarvasmarhákat, igáslovakat lehetett megtekinteni. A csarnokban kiállítók között a napkollektoroktól az édességeken, a borokon, a süteményeken, a kézműves munkákon keresztül sokminden megvásárolható volt. A kiállítók között találkoztunk Kazareczki Istvánnal és családjával, a Mosóczy-telepen 200 négyzetméteres fóliasátorban hajtatott fűszerpaprikát termesztettek, az őrleményt fokhagymával, paradicsommal, paprikafüzérrel, szőlőfürtökkel ékesített standjukon árulták. Velük közös standon állított ki, árult Csipkár Imre és felesége. Amint elmondták, a tavalyi termést sikerült értékesíteni, az ideit most mutatják be a vásárlóközönségnek. Csipkár Imre szerint az idei termés mennyiségileg, minőségileg is hasonló a tavalyihoz, reméli, újra gazdára talál az egész. Másik standon a nagyzerindi Szénási Ferenc és felesége mutatták be, kínálták eladásra a saját kezűleg készített mézeskalácsokat, a feleség által hímzett falvédőket, illetve a maga által szőtt rongypokrócokat.

Eközben a kiállítás mögötti téren hat gazdacsapat szakácsai szorgoskodtak a sertés-, a birka-, illetve kecskepörkölt elkészítésén, amelyeknek az elbírálása komoly fejtörést okozott a Berke Mária vezetésével összeállt, Pallér István és Gáll Attila alkotta zsűrinek. A zsűri asztalán lévő tányérok tartalmának hosszas szemrevétele, szagolgatása, kóstolása során nehezen, de megszületett a döntés, melynek értelmében különdíjat kapott a kisiratosi birkapörkölt, a fazekasvarsándi, valamint az arad-gáji pörkölt, míg III. díjra érdemesítették a Szabó Sándor vezette zimándközi csapat sertéspörköltjét, a Nagyiratosi Gazdakör Benke Szabolcs által vezetett csapatának sertéspörköltjét, illetve I. díjra a kisiratosi László László, Korondi Zoltán, Lévai Tibor, Őze Tibor, Szatmári Attila, Szalai Csaba, Kovács Antal által főzött kecskepörköltet. Mindnyájuknak oklevelet, az első háromnak egy-egy üveg bort, míg a különdíjasoknak egy-egy mézeskalácsot nyújtott át Berke Mária. Versenyen kívül egy 80 literes üstben a zimándközi Szabó Sándor és csapata főzött az RMGE kongresszus résztvevőinek, ezért két órával tovább dolgoztak, amiért elismerés jár nekik.

A X. Magyar–magyar gazdatalálkozó az üstök tájékán igen jó hangulatban, nótaszóval folytatódott. Kocsik József és csapata ismét jól dolgoztak, a támogatók sem maradtak el, ezért köszönet mindnyájuknak.

A magyar mezőgazdaság került terítékre Montpellier-ben

http://mno.hu/mezogazdasag/a-magyar-mezogazdasag-kerult-teritekre-montpellier-ben-1105567

LM Forrás: MTI 2012. szeptember 15.,

A magyar mezőgazdaságot és perspektíváit, valamint a magyar agrárkutatást és -szakoktatást bemutató napot tartottak a párizsi magyar nagykövetség és az Agropolis International elnevezésű, agrárkutatással foglalkozó francia alapítvány szervezésében a dél-franciaországi Montpellier-ben – tájékoztatta az MTI-t szombaton a párizsi külképviselet.

A pénteki tematikus kerekasztal- és műhelybeszélgetések előadói a francia–magyar együttműködést jól ismerő, aziránt elkötelezett magyar és francia kutatók és oktatók voltak, a hallgatóság soraiban pedig tanárok, diákok és gyakorló szakemberek foglaltak helyet.

Közös célok és kihívások

Két év múlva, 2014-től a Közös Agrárpolitika (KAP) következő pénzügyi időszakában 29 millió eurót – több mint 8,5 milliárd forintot – kapnak évente a magyar borászatok.

Trócsányi László nagykövet megnyitójában hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a francia és a magyar mezőgazdaság az elmúlt három évszázadban nagyon különböző utat járt be, az Európai Unióban a két ország céljai és érdekei nagyon közel állnak egymáshoz, ugyanazon kihívásokra kell választ adniuk. A nagykövet emlékeztetett arra: egy évvel ezelőtt szintén az Agropolis alapítvány székhelyén, Montpellier-ben hazánk Franciaország után másodikként írta alá a Nemzetközi Agrárkutatási Konzultációs Csoport (Consultative Group on International Agricultural Research, CGIAR) nemzetközi szervezet alapító okiratát, ami lehetőséget teremtett Magyarországnak arra, hogy minél eredményesebben bekapcsolódhasson a konzorcium által koordinált fejlesztési célú agrárkutatásokba, és ezen keresztül hozzájáruljon a globális élelmezési problémák megoldásához.

A konferencia számos olyan kutatási területet (klímaváltozás, hidrikus stressztolerancia-növelés, akvakultúra, agroerdészet) érintett, amelyeken a jelenlegi együttműködés szélesítésére és újak létrehozására kiváló lehetőségek mutatkoznak, a szakképzéshez hasonlóan.

Szőlészet-borászat

A szekszárdi Mészáros Pincészet lett Az év pincészete Magyarországon ebben az évben. Az ezzel járó vándordíjat, emlékérmet, oklevelet az alapító szervezetek vezetőitől Mészáros Pál, a családi vállalkozás vezetője vette át csütörtökön a Mészáros Pincészetben.

A rendezvényt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a magyarországi szőlészeti és borászati kutatóhelyek, egyetemi karok és magánpincészetek támogatásának köszönhetően a magyar borok nagy sikerű bemutatása zárta. A Magyar Turizmus Zrt. franciaországi képviselete pedig eredményes megbeszéléseket folytatott a dél-franciaországi nagyvárosban dolgozó partnerekkel és a hazánk iránt érdeklődőkkel. A konferenciához kapcsolódva magyarországi kutatóintézetek és egyetemek mutatták be kutatási és oktatási programjukat, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum pedig a hazai mezőgazdaság történetét ismertette az érdeklődőkkel.

A hazai földbe a kivi is megél

http://www.agrarhirek.hu/gyakorlat/6654.html

2010. április 23.Forrás: nol.hu

Déligyümölcs, Új-Zélandon őshonos, és importálni kell – nagyjából ennyit tud az átlagember a kivi pedigréjéről. Kínából ered, jó a téltűrése, és a mérsékelt égövön is megél – írják a jobb szakkönyvek. Kis igényű, kiváló adottságú növény, ami Magyarországon is haszonnal termeszthető – mondja Varga János, aki nemcsak gyakorolja, hanem lelkesen tanítja is a kiviművelés tudományát.– Óriási a szakmai lemaradásunk az olasz gyümölcstermesztőkhöz képest. Olyan nagy, hogy arra talán már üzletet is lehetne alapozni. A 90-es évek elején meg voltam erről győződve, és egy olasz kertészmérnök ismerősömmel céget alapítottunk, szaktanácsadásra, kertészeti gazdaságok modernizálására. Az ötlet talán jó volt, de a távolság áthidalhatatlannak bizonyult: ha a fejekben rend van, a környezet – a szervezetlen termesztés és értékesítés – miatt igazi sikerre akkor sincs esély. Az itáliai szakember néhány év alatt belefáradt a hiábavaló erőfeszítésekbe, és hazautazott, én meg itt maradtam a tanulsággal: csak akkor juthatunk előbbre, ha alulról mozgósítunk, az egyszerű hobbikertészt, őstermelőt szólítjuk meg – kezdi a történetet Varga János. Az előítéletekkel hadakozó magyar kivitermesztő sztoriját érdemes korábbról indítani, az iskolás évektől, amikor a család Lovásziban egy zsebkendőnyi kertecskét művelt, és az ifjú Varga vadnövényekkel kísérletezett: az erdőből hazamenekített málnával, egy tisztásról kiásott vadcseresznyével. A kiskert néhány év alatt benépesült a gondoskodást megháláló, bőven termő, ízletes gyümölcsökkel, Varga Jánosban pedig meggyökerezett az újító kedv és a metszés, oltás szenvedélye. – Aki kertésznek születik, kert nélkül is kertész marad – szögezi le. – Olasztanárként végeztem az ELTE bölcsészkarán, de a szakmámban nem találtam állást. Egy nevelőotthonba kerültem, mai kifejezéssel élve problémás gyerekek mellé, majd egy általános iskolában lettem napközis és univerzális helyettesítő. De a hivatásom az olasztanítás volt: évekig tartó küzdelemmel rávettem az igazgatót, hogy fakultatív tárgyként iktasson a tanrendbe egy nyugati nyelvet. Politikai ellenszélben, kisiskolásoknak szóló tankönyvek nélkül dolgoztam egész a rendszerváltásig, de csöppet sem bánom: a helyzet rákényszerített a kísérletezésre, új dolgokat próbálhattam ki, egyedi módon taníthattam. ’89 táján hirtelen megnőtt az igény az olaszul tudó tolmácsok, fordítók iránt. Varga János életét kétszeresen is megváltoztatta a fordulat: a rendszeres olaszországi utak révén korszerű kertészeti „világnézethez”, az új szakma egyik gyümölcseként pedig egy saját szőlőhöz jutott –ez a földdarab lett a fentebb már említett tanácsadó vállalkozás referenciakertje. Itt jött rá, hogy olyan gyümölcsfajokkal kell foglalkozni, amelyek nem igényelnek kémiai növényvédelmet – az ugyanis túlságosan megdrágítja a termesztést. Így került a képbe a kivi is, amelyről az olasz kolléga – aki a hazájában a kertészeti tudományok doktoraként gyakorló kivitermelő volt – annyit biztosan tudott, hogy igénytelen, szívós és nagy hozamú gyümölcs. – Amint elkezdtem a hazai kivihelyzet után kutakodni, kiderült, hogy néhány növény korábban Magyarországra is bekerült: hobbikertekben létezik, de a szükséges termesztési ismeretek híján nem válhatott sikergyümölccsé. A hibás felfogás szerint kényes, nem bírja a fagyot, déli fekvésű terület kell neki – holott már a felépítésén is látszik, hogy árnyék- és nedvességkedvelő növény. Itthon a rendszerváltás előtt Siklóson létesítettek kiviültetvényt, ahol a növény klímaigényeinek teljes félreértelmezésével egy déli kitettségű, száraz domboldalra ültették a csemetéket, amit a kivi egyáltalán nem szeret. Varga János úgy látja: a kivinövény lassan induló hazai karrierjét a kertészetek tudatlansága is fékezi. Többnyire magról kelt, hímnemű egyedeket adtak el kezdetben – ezek önmagukban sosem fognak termőre fordulni. Árulnak hímnős, öntermékeny növényeket is, ám ezeken az elégtelen önbeporzás következtében rosszminőségű és csekély mennyiségű gyümölcs terem. A szűkszavú termesztési útmutatók a „szőlőéhez hasonló metszésre” ösztönöznek, amit itthon gyakran rövidcsaposként értelmeznek – ezzel aztán megtörténik az egyébként akár porzóval is rendelkező, termőképes kivi „tavaszi szürete”, lévén, hogy a leginkább elterjedt Hayward fajta csak teljes szálvesszőn terem(ne). Magyarázat és érdemi tanácsadás nincs, a sok negatív tapasztalat viszont lassan „ráragadt” a kivire: kialakul a legenda, hogy ezzel a gyümölccsel Magyarországon fölösleges kísérletezni. – Úgy döntöttem, hogy nem hagyom annyiban. Egyrészt a kiviben komoly üzleti potenciál van, hiszen egyetlen tövön bizonyítottan akár 250 kilogrammnyi gyümölcs is megteremhet. Másrészt rengeteg fogy belőle az országban, és sehol sincs előírva, hogy nekünk az olasz, spanyol vagy Európán kívüli termesztőket kell gazdagítanunk a vásárlásainkkal. Elhatároztam, hogy indítok egy mozgalmat: megismertetem az érdeklődőkkel a termesztés fogásait, elmegyek azokhoz, akiknek egynemű növényük van a kertben, oltok rá, vagy rábeszélem őket, hogy szerezzenek mellé másik nemű társat. Vagyis a helyére teszem ezt a többre hivatott gyümölcsöt, és bebizonyítom a szakmának, hogy van realitása a magyar kivinek. A kertész első körben az internetet választotta ameggyőzés eszközéül. – Regisztráltam egy fórumra, elkezdtem írni, és a bejegyzésekből meg a mellékelt képekből lassan összeállt egy folytatásos szakirodalom, amihez bárki hozzáférhet. Nekem is van egy kisebb saját lugasom, egy barátom pedig közel ezertöves kivibirtokkal rendelkezik, innen merítjük a tapasztalatot. – Mint egy nyomozó, úgy ásta bele magát a kiviügybe – meséli róla a már említett internetes fórum egyik levelezője, aki Győr-Moson-Sopron megyéből, az osztrák határ mellől drukkol a zalai kivi sikeréért. – Jó megfigyelő: Olaszországban rögtön feltűnt neki, hogy a kivivel a korábbi síksági szőlőültetvények helyén kezdtek el kísérletezni. Régi kalendáriumokat, archivált meteorológiai adatokat, mezőgazdasági szakkönyveket böngészett, míg végül kiderítette, hogy a hazai talaj és éghajlat is tökéletesen megfelel a kivinek. Rengeteget tud a gyümölcsről – nemcsak a kiviről, hanem például a fügéről és a datolyaszilváról is, de egyáltalán nem féltékeny az ismereteire, hanem vérbeli pedagógusként önzetlenül és örömmel osztogatja. A pedagógiai hajlam sem kopik ki egykönnyen az emberből: Varga János nemrég egy keszthelyi egyetemista konzulense volt, aki a magyarországi kivitermesztés lehetőségeiről írta a diplomamunkáját. – Nagy siker volt az országos TDK-n is, az egyetemen mégsem lett folytatása, mintha a tények nem lennének elég meggyőzőek –mondja. Olaszországban az újítások – akár az egyetemi szférában, akár a kertgazdaságokban születnek – sokkal gyorsabban elterjednek a gyakorlatban. Nálunk viszont az egyetlen „hivatalos” termesztési kísérlet kudarca évtizedekre előre elhomályosítja az amatőr kertészek sikereit. Varga Jánosnak ma már százas nagyságrendben vannak követői, elsősorban a nyugati országrészben. Az internetes hobbikertészklub nem csak virtuális segítséget nyújt: közös metszéseket tartanak, vagy ha kell, szívesen bekapcsolódnak az ültetésbe, szükség esetén a szüretbe is. A kis parcellák egy olyan referenciahálózatot alkotnak, amelyből már az agrárszektor irányítói is elegendő tapasztalatot meríthetnének, ha érdekelné őket a téma. – A legtöbb magyar kivi ma még családi körben fogy el. Mivel jól eláll, télen is fogyasztható, igazi vitaminbomba. Ugyanakkor a háztáji kereteket még a kisebb kiviligetek kapacitása is gyorsan túlnövi. Itt Letenyén volt egy 8 éves, nem termő kivitő: rosszul metszették, olyan volt, mint egy málnabokor. Miután kialakítottuk a termő ágait, az első évben nagyjából 100 gyümölcsöt termett. A következő évben több mint ezer kivi lógott rajta, a harmadik szezonban már közel negyed tonna volt a termés – vázolja a perspektívákat a kivikertész. – A növényt a második tavasztól már a tulajdonos alakította, a metszés fortélyait könnyű megtanulni. Más munka pedig nincs is vele –persze a szüreten kívül. Vegyszert a közelébe sem szabad vinni, de nem is érdemes: nincs természetes ellensége. A problémát az okozza, hogy a nagy elosztóláncokhoz néhány mázsa kivivel nem lehet bekerülni, a falusi, kisvárosi zöldségesnek pedig még ez a mennyiség is túlságosan sok. Kisebb forgalmazói szervezetekre lenne szükség, ilyenek azonban nincsenek. – De nem a piaci kereslet hiányzik, hanem a középső láncszem – hangsúlyozza Varga János, majd megemlít egy másik fontos, de elhárítható akadályt: a kivi pillanatnyilag nem szerepel a támogatható fajok listáján, azaz kiviültetvényre nem lehet uniós pénzt szerezni. Pedig szerinte az értékesítés megszervezése esetén a kiviből kényelmesen meg lehetne élni: a termésbiztonsága nagyobb a legtöbb „magyar” gyümölcsénél, a kezelése egyszerű, a tárolhatósága pedig hűtés nélkül is szinte végtelen. Fagylalt, lekvár, befőtt, sőt bor is készíthető belőle, Chilében állítólag legendásan finom kivibort érlelnek. – Biztos vagyok benne, hogy egyszer be fog indulni – szögezi le, azt is hozzátéve: ha csak a magyar piacot látnánk el itthonról, már az is sok-sok háztáji gazdaság számára biztos megélhetést jelentene. – A bizonytalanoknak tréfásan azt szoktam mondani: amenynyit egy este eliszol, abból egy hosszú évtizedekig termő, az egész családot ellátó kivilugast telepíthetsz

Tematikus minisztériumi honlap az erdészeti ágazat bemutatására

http://www.agrarhirek.hu/erdogazdalkodas/13405.html

2012. szeptember 12.kormany.hu

Önálló, tematikus minisztériumi honlapon kaphatnak tájékoztatást a jövőben az érdeklődők az erdőkről, az erdők védelméről, az erdőgazdálkodásról, az erdészeti ágazati szereplőkről, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium erdőkhöz, erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó erdészetpolitikai elképzeléseiről, ágazatirányítási és jogalkotási tevékenységéről.

Szándékaink szerint az erdo.kormany.hu honlap jól illeszkedik majd a már meglévő, az erdészeti ágazati szervezeteket bemutató, az erdészeti igazgatási célokat szolgáló, illetve a hírportál jellegű szakmai honlapok közé. Bízunk abban, hogy ez a fórum is hozzájárulhat a fenntartható erdőgazdálkodás megvalósításához.

Fontos tudatosítani az emberekben azt, hogy az erdők védelme, az erdőgazdálkodás hazánkban megalapozott, a köz érdekét szolgáló, hosszú távra kijelölt célok mentén történik. Meg kell ismertetni ezeket a célokat, az azokat szolgáló eszközöket annak érdekében, hogy az állampolgárok mindennapi életük során is tudják azokat hatékonyan alkalmazni, vagy éppen segíteni. A magyar erdőket megőrizni, illetve annak mindenkit egyformán megillető javait megfelelő módon élvezni csak az állampolgárok segítségével, együttműködésével lehet.

Erdészeti szakvásár Sopronban csütörtöktől szombatig

http://www.agrarhirek.hu/erdogazdalkodas/13374.html

2012. szeptember 07.MTI

Nyolcvan hazai és külföldi kiállító mutatja be termékeit a csütörtökön nyíló Erdészeti és Faipari Szakvásáron. Az InnoLignum elnevezésű szakkiállításhoz szakmai konferenciák kapcsolódnak, amelyek központi témája az innováció lesz - mondta a rendező Sopron Holding Zrt. kommunikációs munkatársa az MTI-nek.Kocsis Ágnes közölte: a hazaiakon kívül német, osztrák és román cégek az erdőgazdálkodás és a faipar területén alkalmazható új gépeket, szerszámokat, segédanyagokat mutatnak be az MKB Arénában és környékén összesen 7.000 négyzetméteren.

Az intézmények pedig legfrissebb kutatási eredményeiket, az innováció terén tett újabb lépéseiket osztják meg a szakmával. A szakvásár lényegét sűríti egy szóba a címe is: az inno az innovációra, a lignum pedig a fára utal - tette hozzá a kommunikációs munkatárs.

Az esemény sok szállal kötődik a soproni székhelyű Nyugat-magyarországi Egyetemhez, hiszen a kiállító cégek vezetőinek java része ott szerezte meg a faipari, illetve az erdőmérnöki diplomát - tette hozzá.

Mindhárom nap lesznek konferenciák, szakmai tájékoztatók. A Faipari Mérnöki Kar megújuló energetikát érintő vizsgálatairól hallhatnak előadást az érdeklődők csütörtök délután a szakvásár konferenciatermében. Emellett szó lesz az elérhető nanotechnológiáról, az ipar és az informatika kapcsolatrendszeréről és a terméktervezés módszereiről is.

Pénteken ismertetők hangzanak el egyebek között a tervező szoftver segítségével realizálható faépítészetről és a mobiltelefonos erdészeti alkalmazásokról. Szombaton a Győr-Moson-Sopron megyei Kereskedelmi és Iparkamara ad tájékoztatást arról, miként juthatnak új piacokhoz a vállalkozók az Enterprise Europe Network segítségével.

Bagolylepkék inváziója

http://www.szabadfold.hu/lakohelyem/bagolylepkek_invazioja

2012. SZEPTEMBER 14.

A száraz, meleg időjárás különösen kedvezett a bagolylepkék felszaporodásának. Gyakorlatilag minden kultúrnövényen előfordulhatnak.

Minden kultúrnövényen előfordulhat

A legnagyobb károkat jelenleg a csemegekukoricában okozzák, de megtámadhatják zöldségnövényeinket is (így például a paprikát, a paradicsomot), sőt csemegeszőlőben is találkoztunk már a fürtöket károsító hernyókkal.

Az ellenük való védekezésre kiválóan használható a Runner 2 F. Ez a készítmény bármely fejlődési alakban gyorsan elpusztítja a hernyókat. Dózisa csemegekukoricában 0,6 l/ha, szőlőben 0,3 l/ha. Alkalmazása esetén figyeljünk az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartására, ami kukorica és csemegeszőlő esetében 7, a borszőlőnél pedig 14 nap.

IV. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál

http://gyumolcsfesztival.ro/

A Civitas Alapítvány 2012. szeptember 21-23 között ismét megrendezi az Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivált.

A Fesztivál nyitórendezvénye a 20-án sorra kerülő Nemzetközi Konferencia. Témája: „Természeti értékeink - közösségünk jövője!”

Konferencia programja

Bejelentkezés a konferenciára

Egy hétvégére ismét beköltözik a Falu a Városba, hogy elhozza az év folyamán megtermett gyümölcsökből készült otthoni ízeket és megossza a látogatókkal az éléskamra színes és ínycsiklandozó finomságait. A részt vevő 18 faluközösség asszonyai a szárazság ellenére is tették a dolgukat, és gondoskodtak arról, hogy ismét találkozhassanak Önökkel, és gazdagon terített asztalokkal fogadják.

Az évente megismétlődő közös ünneplés és együttlét minden alkalommal valami mást sugall nekünk. Kezdetekben talán a régi ízek világát elevenítette fel, aztán a helyi gyümölcsökfogyasztása került előtérbe a messzi idegenből ideszállítottakkal szemben. Az idei fesztivál jó alkalom arra, hogy tudatosodjon bennünk, az élelmet nem lehet csak áruként kezelni. Hogy a mindennapi kenyérre való nem ipari vagy kereskedelmi cikk, hanem életterünk szerves része. Azért döntünk a helyi termékek mellett, mert tudjuk, hogy ezzel nemcsak helyi munkaerőtmozgósítunk, hanem elismerjük és felértékeljük a kétkezi munkabecsületét, ápoljuk és rendben tartjuk környezetünket, gondját viseljük a fáknak, cserjéknek és támogatjuk a kisléptékű gazdaságok fennmaradását.

A FESZTIVÁL PROGRAMJA 

Kapcsolat

Civitas Alapítvány a Civil Társadalomért

535600 Székelyudvarhely

Solymossy utca 29. szám

tel.:+40-266-218481

gyumolcsfesztival@gmail.com

For a Better Future < Recycle – A PIHE ifjúsági kezdeményezése

http://erdely.ma/kornyezetunk.php?id=126208

2012.09.07.

A Partiumi Ifjúságért és Hallgatókért Egyesület 2012. szeptember és 2013. március között szervezi meg For a better future < recycle című ifjúsági kezdeményezését, mely az Európai Bizottság Fiatalok Lendületben Programjának keretében valósul meg.

A kezdeményezés célja 13 sepsiszentgyörgyi fiatal bevonása különböző programok, akciók és foglalkozások szervezésébe óvódások és iskolások számára. A tevékenységek két fő téma köré csoportosulnak: újrahasznosítás és egészséges életmód. Célunk motiválni a fiatalokat, hogy aktívan bekapcsolódjanak társadalmi-, oktatási- és ökológiai tevékenységekbe és kampányokba, aktív szerepet vállaljanak a társadalmi életben, ezáltal pedig felelősségteljes európai polgárokká váljanak.

A tevékenységek felölelnek kézműves műhelyeket (tárgyak készítése olyan újrahasznosítható hulladékokból, mint a műanyag palack vagy a kartondoboz, tárgyak készítése gyümölcsökből és zöldségekből), sportversenyeket, kirándulásokat, ismeretterjesztő kisfilm készítését és bemutatását a környezetről, oktatói játékokat, előadás előkészítést és bemutatást, főzőversenyt, stb. A programok a sepsiszentgyörgyi Unitárius Egyházközség termében kerülnek megrendezésre (Kós Károly utca, 2. szám).

Az újrahasznosítás témakörében, a megvalósított tevékenységek által (kézműves műhelyek, játékok, filmvetítés), arra szeretnénk ösztönözni a gyerekeket és fiatalokat, hogy „zöld” attitűdöt és életvitelt tanúsítsanak, illetve arra, hogy késztessék családtagjaikat és barátaikat is, hogy hasonlóképpen cselekedjenek. Azon tevékenységek révén, melyek az egészséges életmódot hirdetik (játékos sport tevékenységek, kézműves műhelyek, főzőverseny) arra szeretnénk ösztönözni a projekt célcsoportját, hogy egészségesen táplálkozzanak és rendszeresen sportoljanak.

A program során, minden hónap végén, kiállításokat fogunk szervezni, melyek keretén belül ki lesznek állítva azon tárgyak, melyeket a gyerekek készítettek a kézműves műhelyek alatt. A kiállításokat követően a tárgyakat gyermekotthonok lakóinak juttatjuk el.

A program hozzájárul a fiatalok személyes és társadalmi fejlődéséhez. A fiataloknak lehetőségük nyílik olyan készségek és képességek fejlesztésére, melyeket a jövőben kamatoztathatnak (kreativitás, vállalkozói szellem, kezdeményezőkészség, digitális kompetenciák, szervezői- és együttműködő készség).

Reményeink szerint, ezen kezdeményezés által hozzájárulunk egy „zöldebb” közösség kialakításához, melyet foglalkoztatja az új generációk jövője és a környezet sorsa.

Várjuk olyan fiatalok jelentkezését, akik szívesen részt vennének szervezőként ezen tevékenységekben. 

Ugyanakkor arra ösztönözzük a szülőket, hogy írassák be gyerekeiket a kézműves műhelyekbe, mivel ezen foglalkozások kiváló lehetőséget nyújtanak a gyerekek számára, hogy fejlesszék kreativitásukat, hogy „zöldebbé” váljanak és hogy barátságokat kössenek. 

További információk elérhetők a kezdeményezés blogján, www.recycle.pihe.ro, vagy a 0742.040.560 telefonszámon. Bodor Erzsebet, Projekt koordinator

Bejegyezett márka lett a szilágyperecseni hagyma

Még a kilencvenes években gazdalátogatáson jártunk az Erdélyi Gazda nevében és már ott elhangzott, hogy a perecsenyi hagymatermesztők védjék le a termékük nevét, de az akkori hozzáállás erre nem igen volt pozitiv. A Dacian úr ötlete sajnos csak másodlagos, hiszen a márkanév levédése drága mese, ami nem a kimondottan a bejegyzőnek kedvez.

Azonkívűl a Dacian úr mikor még miniszteri székben csücsült azzal is segithette volna a precsenyieket, hogy feltétethette volna a hazai "védett névek lajstromára"... Sajnos az erdélyiek különlegességei, elnevezései  ma- holnap elvesznek...

Mindezek ellenére komoly ötlet volt a helység vezetőségének és önkormányzásnak, hogy éppen az EP   rendeztek hagymakiállítást. Gratulálunk érte az összes résztvevőnek. A percsenyi hagyma nem csak az ottani helyi klima sajátosságai, hanem a talaj zeolit tartalma is miatt is egyedi. (Erdélyi Hangya)

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=126206

2012.09.07. 

Mivel jegyzett márkanév lett Brüsszelben a szilágyperecseni hagyma, így a perecsenyi termelők az Európai Unióban bárhol eladhassák a híres hagymájukat.

A védjegy nem csak a perecseni hagymára, de az ebből készült egyedi lekvárra is érvényes.

A helyi önkormányzat az Európa Parlamentben egynapos hagymakiállítást szervezett, hogy az unióban is megismerjék a perecseni hagymát.

A szilágyperecseniek több mint 400 éve foglalkoznak hagymatermesztéssel, és azt állítják, hogy az ők hagymájuk több okból is különleges. 

Józsa Tibor, Szilágyperecsen alpolgármestere elmondása szerint az Európai Unió mezőgazdasági biztosa, Dacian Ciolos ötlete volt, hogy próbálják bejegyezni a szilágyperecseni hagymát, mit márkanevet.

Ioan Bujita, a Szilágy Megyei Mezőgazdasági és Fidékfejlesztési Igazgatóság vezetője azt mondja: ezután jó áron adhassák el hagymájukat a perecseniek, akik pedig ezután perecseni hagymaként árulnak közönséges hagymát, azok megbüntethetők. Duna Tv

Szarvasmarhaszemle Nagysármáson

http://www.e-nepujsag.ro/op/article/szarvasmarhaszemle-nagys%C3%A1rm%C3%A1son

AUGUSZTUS 28, 2012 - KILYÉN ATTILA

A Nagysármási Napokon, augusztus 25-én, szombaton tizedik alkalommal került sor az immár hagyományossá vált szarvasmarha-bemutatóra. Az eseményről Victoria Zavilla, a Mezőgazdasági Kamara sajtószóvivője részletes, bő tájékoztatót küldött szerkesztőségünkbe. Az alábbiakban ennek összefoglalóját közöljük.

Ebben a gazdaságilag is nehéz időszakban, amikor még az aszály is gondokat okozott az állattenyésztőknek, sikeres szarvasmarha-bemutatót szervezett a Mezőgazdasági Kamara nagysármási központjának mérnöke, Aurel Moanca.

– Ezek a szakmai rendezvények már bizonyították hatékonyságukat, az állattenyésztők erre felfigyeltek, és egyre többen igénylik a szemlék szervezését, mindezt bizonyítja, hogy 61 állattenyésztő 74 legszebb egyedét hozta el a megmérettetésre – vélekedett a település polgármestere, Ioan Mocean.

A rendezvényen jelen volt a Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság ügyvezető igazgatója, Timar Liviu, továbbá mezőgazdasági közintézmények szakemberei, állattenyésztési érdekvédelmi szervezetek képviselői és mintegy 180 helybéli és környékbeli állattenyésztő.

Ileana Guşatu mérnök, a Megyei Mezőgazdasági Kamara ügyvezető igazgatója a bemutatón résztvevőkhöz intézett beszédében elsősorban megköszönte az állattartó gazdáknak az igyekezetüket, hogy részt vehessenek a kamara által kezdeményezett kiállításon, továbbá a megyei tanács támogatását a szarvasmarhaszemlék szervezésében. Ennek köszönhetően Nagysármáson is a négy kategóriában négy első (150 lej) második (120 lej), és harmadik (100 lej) díjat adhattak át a tenyésztőknek, továbbá 50-50 lejjel díjazhatták a legfiatalabb és legidősebb állattenyésztőt, végül jutott anyagi fedezet a kiállítás nagydíjára is (200 lej). Az állattenyésztők mindenik bemutatott egyed után 30 lej részvételi díjat vehettek át, és egy, a kamara által kiadott kiállítási katalógust. – A Mezőgazdasági Kamara szakemberei a mezőgazdasági termelőket támogatják tevékenységeikkel: többek között szakmai asszisztencia, tájékoztató találkozók szervezése, a gazdálkodók szakmai képzése, továbbá szolgáltatásként az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (FEADR) által finanszírozott, a 112-es és 141-es intézkedések keretében kiírt pályázatokat állítottunk össze. Végül sok sikert kívánok az állattenyésztőknek, meggyőződésem, hogy a megye itteni övezetében is sikerül megállítani a szarvasmarha-állományok csökkenését, méltányolom a helyi tanács, a polgármesteri hivatal, az anyagi támogatók szarvasmarha-bemutatók szervezéséhez való pozitív viszonyulását. Megyei szinten mindenképpen példaként említhető – fogalmazott Ileana Guşatu, a Mezőgazdasági Kamara ügyvezető igazgatója.

A bemutató szakmai kommentátorai, dr. Suba Kálmán mérnök, a Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal igazgatója és Valer Sician, a marosszentgyörgyi Semtest BVN állattenyésztő mérnöke kijelentették, hogy a fajtakategóriában megmérettetésre vitt egyedek bármelyike megállná helyét európai szintű bemutatókon is.

Kutyakiállítás és Lószemle az V. Gyergyói Lovas Napok keretén belül

http://erdely.ma/ajanlo.php?id=125960&cim=kutyakiallitas_es_loszemle_az_v_gyergyoi_lovas_napok_kereten_belul

2012.09.03.

A Krigel Sport Klub szeretettel meghívja Önt és fajtiszta kedvencét az V. Gyergyói Lovas Napok alkalmával szervezett kutyakiállításra 2012. szeptember 22-én, szombaton reggel 8 órától a gyergyószentmiklósi lovaspályára, a Tűzoltók utca végén.

Benevezni a kiállításra a 0744-783826-os telefonszámon lehet, naponta 9–16 óra között. Helyszíni nevezést nem fogadunk el!

A benevezési lapok elektronikus formában is kitölthetők a www.fogathajtas.ro honlapon.

FIGYELEM: a versenyen résztvevők listája 2012. szeptember 17-én (hétfőn) lezárul! A részvétel ingyenes!

*Megjegyzés:

• A fajtisztaság törzskönyv általi igazolása nem kötelező, viszont a fajtisztaság feltétel a kiállításon való részvételhez.

• A kiállítás kimenetelét állatorvos felügyeli és minden állat számára szükséges az oltáskönyv bemutatása (érvényes veszettség elleni oltással).

Lószemle

Az V. Gyergyói Lovas Napok alkalmával lószemlére kerül sor, amelynek fő célja a környék lovas hagyományainak felelevenítése és ápolása, a különböző lófajták, típusok és egyedek bemutatása által. Szeretettel várjuk 2012. szeptember 23-án, vasárnap reggel 8 órától a gyergyószentmiklósi lovaspályán mindazokat a lovas gazdákat, kellően „kicsinosított” jószágaikkal együtt, akik szeretik a lovakat és szívesen megmutatnák a nagyközönségnek kedvenc jószágukat.

A benevezés a helyszínen történik az előzetes bejelentkezés alapján, de nevezni lehet a honlapon közzétett bejelentkezési űrlapon is.

A résztvenni szándékozók visszajelzését 2012. szeptember 17-ig várjuk.

A benevezett állatokat szakmai zsűri bírálja el és a legjobb résztvevőket a szervezők díjazni fogják.

Bővebb információk a 0744-783826-os telefonszámon igényelhetők, munkanapokon 9–16 óra között.

A felhívás szövege, valamint a rendezvénnyel kapcsolatos további részletek megtalálhatók a www.fogathajtas.ro honlapon.

Mintegy 800 000 hektárnyi mezőgazdasági területet igazgatnak külföldiek

http://erdely.ma/gazdasag.php?id=125857

2012.09.01. 

Megközelítőleg 800 000 hektárnyi mezőgazdasági terület áll külföldi állampolgárok vagy cégek igazgatása alatt Romániában, ami az ország mezőgazdasági területének a 6 százalékát teszi ki, jelentette ki Florin Marius Faur, a Temes megyei APIA vezetője.

„A becslések szerint országos szinten megközelítőleg 800 000 hektárnyi mezőgazdasági terület áll külföldiek igazgatása alatt, akik főként árendába vették ezeket a földeket” – jelentette ki pénteken Florin Marius Faur, a Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség Temes megyei igazgatóságának ügyvezető igazgatója a MEDIAFAX Talks about Sustainable Agriculture elnevezésű szemináriumon. Faur korábban az APIA országos vezetője volt.

A legutóbbi mezőgazdasági összeírás adatai értelmében Románia mezőgazdasági területének összértéke 2010-ben 13,3 millió hektár volt, amelyből 8,3 millió hektárt képeznek a megművelhető területek. Az összeírásra 2010 decembere és 2011 januárja között került sor, a végleges eredményeket 2012 júliusában jelentették be.

Faur megemlítette ugyanakkor, hogy Temes megye mezőgazdasági területének mintegy 15 százaléka áll külföldiek igazgatása alatt.

Temes megyében ugyanakkor megközelítőleg 36 000 hektárnyi parlagon álló mezőgazdasági terület van. A Temes megyei APIA igazgatója szerint azonban évről évre csökken a meg nem munkált területek aránya.

Arra a kérdésre, hogy Temes megyében mennyibe kerül egy hektárnyi mezőgazdasági terület, Faur azt válaszolta, hogy az ár 2000 és 5000 euró között mozog. nyugatijelen.com

Tokaj és Sonoma testvérváros lesz

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/09/01/21/Tokaj_es_Sonoma_testvervaros_lesz.aspx

Forrás: MTI | 2012. szeptember 01. 

A szerződést szombaton írta Joanne Bouldt Sanders, Sonoma City és Májer János, Tokaj polgármestere.

Testvérvárosi kapcsolatot létesített Tokaj és az amerikai nyugati part bortermelésének fővárosa, Sonoma a kaliforniai szőlőtermesztést és borászatot megalapító Haraszthy Ágoston születésének 200. évfordulóján - közölte az MTI-vel telefonon Kálmán László Los Angeles-i főkonzul.

A bicentenáriummal kapcsolatos megemlékezés-sorozat, amelyet a Nemzetközi Mobil MADI Múzeum Alapítvány szervezésében, Haraszthy200 Fesztivál címmel rendeznek meg, kedden kezdődött San Franciscóban, a Red & White (Vörös és Fehér) című amerikai-magyar kortárs festészeti kiállítással. Ez egy hónappal később már Sonomában, október elejétől pedig Budapesten várja majd a látogatókat.

Tokajban október 5-én tartják meg a Haraszthy200 Borkonferenciát. Egy nappal később Haraszty-Sonoma-Szüret címmel bemutatják a sonomai gyermekrajz-pályázat nyertes alkotásait, amelyeket a kaliforniai városban péntektől állítanak ki. A tokaji szüreti rendezvények keretében A bor hangjai, a zene ízei címmel zenei estet szentelnek Haraszthy emlékének.

"Haraszthy Ágostont apai ágon az üknagyapám nagybátyjaként tartom számon, így érthető módon rokoni "avantgárd lelkülettel" hívtam életre e rendezvénysorozatot, amellyel méltó módon tiszteleghetünk - kicsik és nagyok, amerikaiak és magyarok, művészek és borászok - "a kaliforniai borok úttörője" előtt" - írta a fesztivál honlapján a megemlékezés-sorozat főszervezője, Dárdai Zsuzsa művészetkritikus.

A Los Angeles-i magyar főkonzul korábban az MTI-nek nyilatkozva rámutatott, hogy a civil kezdeményezés a pozitív országimázs erősítése mellett újabb alkalmat nyújt a tokaji boroknak az amerikai piacon való bemutatkozásra. A kaliforniai megemlékezéseken részt vesz Varga József, a Tokaj Kereskedőház Zrt. exportigazgatója is.

Kálmán László elmondta, hogy a Haraszthy-rendezvénysorozat támogatásából kivették részüket a San Franciscóban és a nagyváros környékén élő magyarok is.

Haraszthy Ágoston 1812-ben született a bácskai Futakon, középnemesi családban. Jogi pályára készült, majd 1830-ban felvételt nyert I. Ferenc Magyar Királyi Testőrségébe, később megyéjének követe lett a pozsonyi országgyűlésben.

Először az 1830-as években járt Amerikában, majd 1844-ben a családjával együtt véglegesen az Újvilágba költözött. Wisconsin államban Széptáj néven várost alapított (ma Sauk City), ahol templomot, iskolát épített, gőzhajójáratot üzemeltetett és borászkodott.

1849-ben költözött át Kaliforniába, ahol San Diegóban telepedett le. 1850-ben ő a várossal azonos nevű megye első seriffje, majd marsallja. Haraszthy építtette meg San Diego első kórházát és börtönét. 1851-ben képviselőnek választották a Kaliforniai Népgyűlésbe.

1857-ben alapította meg az állam első borászatát, Buena Vista néven. 1861-ben mintegy 100 ezer szőlőtőkét hozott Európából, s ezzel több mint 300 szőlőfajta jelent meg Kaliforniában. 1862-ben a Kaliforniai Mezőgazdasági Szövetség elnökévé választották.

Haraszthy Ágoston 1869-ben Nicaraguában eltűnt, amikor megkísérelt átkelni egy folyón, valószínűleg krokodilok zsákmánya lett.

Borünnep Kiskörösön

http://www.hirado.hu/Hirek/2012/09/01/19/Borunnep_Kiskoroson_.aspx

Forrás: M1 Híradó | 2012. szeptember 01. 

Kiskőrösön Szüreti napokat és Szlovák Nemzetiségi Napokat tartanak.

Az alföld egyik legnevesebb mulatságát idén koncertekkel, vendégborászokkal és különleges helyi élelmiszerekkel rendezték meg - hangzott el az M1 Híradójában.

Huszadik alkalommal rendezik meg Kiskőrösön a bor ünnepét. A térségben 2800 hektár szőlő található. Ezzel Magyarország második legnagyobb hegyközsége. Kiskőrös vonzáskörzetében nincs olyan család, amelyik valamilyen módon ne kapcsolódna a szőlőhöz, vagy a borhoz.

Az alföldi fesztiválra a Duna-Tisza köze legismertebb borászai is eljöttek. "Mindenképp meghatározó szerepet fogunk betölteni a reduktív borok elkészítésében, korai szőlőfajták, Irsai, Cserszeginek a bemutatásával. " - mondta el Lehőcz József, Keceli Közép-Magyarországi Pincegazdaság résztulajdonosa.

A borok mellett idén a helyi élelmiszertermelők is bemutatták termékeiket. "Ez a Gasztro udvar, ez olyan térségbeli kézműves családi gazdálkodásokat, élelmiszer előállítókat mutat be, akik 100%-osan önmaguk állítják elő az élelmiszert. És a legnagyobb garancia a minőségre az az, hogy ők maguk is ezeket fogyasztják." - mondta el Font Sándor országgyűlési képviselő, a Borutca fővédnöke.

Vasárnap szüreti felvonulással folyatódik a Kiskörösi fesztivál.