2012. szeptember 29., szombat

Avarégetés, avagy tombol a hülyeség kora

2012 szeptember 28. Írta: Lenkei Péter 
Mi történik, ha valaki begyújtja a kerti„füstgyárat”
Hazánkban széles körben elterjedt„népbetegség” a kerti hulladékok és az avarégetése. Kevesen tudják, hogy ez atevékenység mennyire káros a környezetre ésaz emberi egészségre. Az értékesszervesanyagból az égetés során hamukeletkezik, mely csak korlátozottan alkalmastalajerő-utánpótlásra, nagyobb mennyiségben egyenesen rombolja a talaj humuszkészletét. Ezzel szemben komposztáláskor maradéktalanul elbomlanak anövényi részek és hasznos humusz keletkezik. Egy átlagos kerti tűz, melybenvegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, légszennyezést okoz. A nagy szennyezést elsősorban az váltja ki, hogy alacsony a tűz hőmérséklete, így aminek égni kellene nem ég el, vagy csak félig. Például a növényi részekben lévő szén ugyan oxidálódik, de csak részben, és szén-dioxid helyett mérgező szén-monoxid keletkezik. De vegyük csak sorra, egy átlagos kupac (100 kg) elégetésesorán milyen anyagok keletkeznek és azok milyen hatással vannak a szervezetünkre:
Szén-monoxid: 5-7 kg (= 5-7 milliárd mikrogramm - μg)
Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképességcsökkenése.
Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, elősegíti akoszorúér-elmeszesedést, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktuskockázatát. Akadályozza a vér oxigénszállító képességét. Egészségügyihatárértéke 10000 μg/m3.
PM10 (10 mikrométernél kisebb levegőben lebegő részecskék): 3,3-4,9 kg(= 3,3-4,9 milliárd μg)
Azonnali hatás: asztmás roham, légúti irritáció, szív és érrendszeri zavarok.
Tartós hatás: rákkeltő, immunrendszer károsító, szívinfarktus, agyérgörcs,tüdőgyulladás. Egészségügyi határértéke 50 μg/m3.
Szénhidrogének: 1,5-2 kg

Rákkeltők, mutagének, károsítják azimmunrendszert. Ha a születés körüliidőszakban jutnak be a szervezetbe, életreszólóan megváltoztathatják a hormonoktermelését.
Nitrogén-oxidok: 20 g (= 20 millió μg)
Izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzésetüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methahemoglobinképződést. Egészségügyi határértéke 200 μg/m3.
Metil-etil-keton: 3,6 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központiidegrendszerre, toxikus hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Etil-benzol: 3,3 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, hatása lehet a központiidegrendszerre, hatással lehet a májra és vesére, rákkeltő, hatása lehet az emberireprodukcióra.
Sztirén: 6,8 g
Irritálja/izgatja a szemet és a légzőrendszert, belégzése tüdővizenyőt okozhat,hatása lehet a központi idegrendszerre, lehetséges emberi rákkeltő,halláskárosodást okozhat, hatása lehet az emberi reprodukcióra.
Fenol: 3,3 g
Az anyagnak hatása lehet a központi idegrendszerre, szívre, a vesére, okozhatgörcsöket, kómát, szívműködési zavarokat, légzési elégtelenséget, ájulást.
Dibenzo-furán: 0,45 g
A Seveso-i katasztrófát a nagyon hasonló vegyifelépítésű dibenzo-dioxin okozta. Rákkeltőanyag, károsíthatja a hormonrendszert.Születési és fejlődési rendellenességeketokozhat, immunrendszert károsíthatja, aszervezetben felhalmozódik, nem bomlik le.
Benz-a-pirén: 0,06 g (=60 millió nanogramm)
A BaP az egyik legveszélyesebb vegyület, a WHO szerint az I. veszélyességi kategóriábatartozik, egészségügyi határértéke 1 nanogramm/m3. Az anyag emberi rákkeltő.Öröklődő genetikus károsodást okozhat az emberi csírasejtekben. Állatkísérletekarra utalnak, hogy ennek az anyagnak toxikus hatása lehet az emberireprodukcióra.
A fenti példában szereplő kupac avar elégetésével annyi PM10 részecske jut alevegőbe, mely kb. 90 millió köbméter levegőt szennyez el egészségügyihatárérték felett. Ez ma egy közepes település teljes légköre egy őszi estén.
Mit okoz a részecskeszennyezés (PM10, PM2,5)?
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) az európai részecske-szennyezésről készített tanulmánya szerint Magyarországon évente 16200 emberhal meg idő előtt. Ők átlagosan csaknem 10 évvel tovább élhetnének, ha nemsújtaná őket a részecske-szennyezés. Ez azt jelenti, hogy minden évben 183 400 életévet veszítünk az idő előtti elhalálozás miatt. Ebben a tekintetben első helyenállunk Európában. Megjegyezzük, hogy korábbi tanulmányokból ismert: alégszennyezés miatt betegen eltöltött napok száma ezerszer-tízezerszermagasabb, mint a halálozások száma. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon éventeösszesen legalább 16 millió napon keresztül betegeskedünk csak a PM10 miatt!Az életvesztéseken és betegeskedésen túl ennek jelentős gazdasági kihatásavan, mely veszélyeztetheti az ország versenyképességét, így az avarégetésszigorú tiltása lenne indokolt. Valószínűleg az okozott kár töredékéből meglehetne tanítani a lakosságot, hogy hogyan kezeljék helyesen a kerti hulladékot.
Hazai szabályozás
A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. törvény lehetőséget ad azönkormányzatoknak, hogy szabályozzák az avarégetést.
48. § ( 4) A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:
b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyessajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályokrendelettel történő megállapítása
Amennyiben egy településen az önkormányzat nem alkot rendeletet azavarégetésről, alapértelmezésben a tevékenység tilos, ha pedig alkotottrendeletet, az abban előírtakat kell betartani.
A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokrólszóló 306/2010-es kormányrendelet továbbirendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladékégetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásávalkapcsolatban.
36. § (1) A levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a felügyelőség gyakorolja.
(2) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben meghatározott kistérség körzetközponti feladatot ellátó települési, a főváros esetében a kerületi önkormányzat jegyzője
a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával,
b) a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával,
c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával,
d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és
e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.
(3) A polgármester, fővárosban a főpolgármester a füstköd-riadó terv végrehajtásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.
Tehát kérdéses esetben, vagy az égetési tilalom megszegése esetén az illetékeskörzetközponti jegyzőhöz fordulhatunk, vagy ha a helyi avarégetési rendelet ahelyi jegyzőt jelöli meg eljáró hatóságként, hozzá. A kivethető bírságok összegét arendelet 9. melléklete határozza meg:
18. Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül anyílt téren történő égetése; 100 000 FT
19. Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagynövénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése; 500 000 Ft
26. Nem gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaróbűzhatást okozó tevékenység folytatása, technológia vagy berendezésüzemeltetése; 50 000 Ft
Érdekesség, hogy Kanadában, Brit Kolumbiatartományban az avarégetési szabályokat megszegők akár 200.000 $ bírságot, azaz 45millió forintot is fizethetnek. Ha megnézzük afentiekben részletezett egészségügyihatásokat, talán nem indokolatlan a szigor.Hazánk uniós alapszerződése tartalmazza,hogy az ország érvényesíti a szennyező fizetelvet, mely az avarégetés esetén egyáltalánnem teljesül, illetve a környezetterheléstszabályozó EU-s irányelvek előírják az elérhető legjobb technológia alkalmazását.Az avarégetés egy hulladékkezelési technológia, és van jobb elérhető technológia , a komposztálás, így ennek az előírásnak sem felelünk meg.
Mit tesz az állam?
Mivel egyenlőre legálisan szennyezhet bárki avarégetéssel, a LevegőMunkacsoport harcba szállt ellene. Azt már sikerült elérni, hogy Budapesten 2011. december 1-től betiltották véglegesen az avarégetést, máshol azonban általábanszabad és a helyi rendeletek teljes szakmaiatlanságról árulkodnak. Illés Zoltánállamtitkár szerencsére ígéretet tett, hogy ennek még idén véget vet akormányzat. Várjuk az új jogszabály hatályba lépését!
Mit tesznek a civilek?
A Levegő Munkacsoport egy átfogó programot dolgozott ki a lakossági eredetűlégszennyezés mérséklése érdekében, melyet eljuttatott az illetékesállamtitkárságnak, a minisztérium háttérintézményének és az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága tagjaihoz. A minisztérium nyitott volt a kezdeményezésre, a bizottságból pedig 4 tag válaszolt (1 Fidesz, 2 Jobbik, 1MSZP) és támogatásáról biztosított.
A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata kiadványt adott ki az avarégetésről.Tagszervezetei 15 éve ingyenesen segítik a lakosságot a panaszokmegoldásában.
Az avarégetéssel és komposztálással sokat foglalkozik még a SZIKE Egyesület is,ez az egyik fő tevékenységük.
A megoldás – komposztálás
Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. Afolyamat során az elhalt növényi részeketmikroorganizmusok bontják le és alakítják át a szárazföldi élet nélkülözhetetlen anyagává, humusszá. Ahumusz hosszú távon tárolja és a növények számárakönnyen felvehető formában adagolja azokat az ásványianyagokat, melyek a növekedéshez szükségesek. De talán ennél is fontosabb, hogy a tömegének sokszorosát kitevő víz megkötésére, tárolására képes. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést,értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. Komposztálni mindenki tud.Mindössze néhány négyzetméter árnyékos helyre és egy kis időre vanszükségünk a kertben. A komposztálás alapvető szabálya a komposztálandóanyag megfelelő aprítása, a komposzt rendszeres keverése, nedvesen tartása ésa tűző nap elleni védelme. Fontos, hogy a komposzt közvetlen kapcsolatbanlegyen a talajjal, hiszen a lebontó mikroorganizmusok onnan „költöznek” bele. Akomposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények, vastagabb ágakkomposztálása ennél több időt is igénybe vehet. Széles körben elterjedt téveszme, hogy a dió, tölgy levele nem komposztálható. Való igaz, hogy ezek olyan un.allelopatikus vegyületeket tartalmaznak, melyek gátolják más növények növekedését. Azonban 2-3 év alatt ezek is lebomlanak maradéktalanul.Nélkülözhetetlen szerszám a vasvilla vagy ásóvilla, mellyel a komposzt keverésétvégezzük. Hasznos segédeszköz a komposztálóedény, aprítógép és levegőztető rúd és a komposztálódást gyorsító anyagok, indító kultúrák. Ezek hiányábanhalomba rakva is komposztálhatunk, az aprítást metszőollóval is végezhetjük.
És a kártevők?
Valóban, sokan félnek, hogy a növényi kártevőknem pusztulnak el a komposztálás során. A helyzetazonban sokkal jobb, mint hinnénk. A lebontó,kórokozó szervezetek ugyanis általában a növényegy adott életciklusában fertőzőképesek, sőtkimondottan ellenségei egymásnak. Tehát egészmás szervezetek károsítanak egy élő növényt, mintamelyek a lebontást végzik a komposztban. A jókomposzt, ha kellő mennyiségben (néhányköbméter) áll rendelkezésre, komoly hőtermelésre is képes, mely a legmakacsabb kártevőket iselpusztítja.
A tökéletes komposzt pedig ugyan úgy termel, mint azt a növény élő állapotábantette. Csak éppen nem paradicsom, vagy alma a termés, hanem tojás. A komposzt és a baromfiudvar párosítása ezért nagyon ideális, a rovarkártevők lárváiból és amég ehető növényi részekből tojás és grillcsirke lesz.
A komposztálásról további hasznos gyakorlati tanácsokhoz juthatunk a KörnyezetiTanácsadó Irodák tájékoztató füzetében vagy az irodák tanácsadóinál személyesen.
Zombik vagy emberek?
Végül felmerül a kérdés, vajon emberek-e azok, akik mindezek ellenére mégiségetnek és szennyezik a környezetet. Természetesen ők is azok, csak legtöbbszörnem tudják, hogy mit okoznak a füstöléssel. Zombinak inkább azokat tekinthetjük,akiknek megadatott, hogy tegyenek ez ellen a környezetszennyezés ellen, demégsem teszik meg a szükséges lépéseket. Ne válj Te is zombivá, add tovább!
Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője
Képek: Lenkei Péter - talicskás, Barsi Hajna - falukép, továbbá Meszlényi Zoltán ♦
Felhasznált további források: