Makkay József • 2019. február 07.,
Egységes Kárpát-medencei agrárpiacban gondolkodik a budapesti agrárminisztérium. Dr. Nagy István: több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő termelőket. A különböző magyarországi gazdaságélénkítő befektetések fő kedvezményezettje Erdélyben a mezőgazdasági ágazat. Dr. Nagy István agrárminiszterrel Budapesten beszélgettünk.
Látogatóban az agrárminiszter kabinetjében. A szaktárcánál mindig szívesen fogadott vendégek az erdélyiek:fotó Pelsőczy Csaba
– Az utóbbi három évtized legnagyobb magyar agrárbefektetéseinek vagyunk tanúi a Kárpát-medencében. Hogyan látja az erdélyi magyar gazdák helyzetét: mekkora lemaradást kell behozniuk?
– A külhoni magyarság mintegy 70 százaléka vidéken él, és ennek kb. 25–40 százaléka foglalkozik mezőgazdasági tevékenységgel, ez így van Erdély vonatkozásában is. Tapasztalataink szerint az erdélyi magyar gazdák egy része nem él az EU-s és egyéb nemzeti pályázati lehetőségekkel, így gazdaságát nem tudja a mostani kornak megfelelő kihívások szerint fejleszteni. Gondot látunk a generációváltás, a mezőgazdasági szakképzés iránti érdeklődés csökkenésében is, a fiatalok kevésbé látnak perspektívát a mezőgazdaságban. Továbbá az új kor kihívásainak – az agrárdigitalizáció és a közösségi vállalkozásfejlesztések – szükségszerűsége az erdélyi gazdatársadalmat is jelentősen érinti. A magyar kormány a szülőföldön való megtartás elősegítése érdekében indította el gazdaságfejlesztési programját. Bízunk abban, hogy ezzel a programmal sikerül helyzetbe hozni a gazdákat, ugyanis az eddigi tapasztalatok alapján a pályázati kiírások több mint fele agrárcélú.
– Agrárgazdasági szempontból milyennek tartja a mezőségi gazdaságfejlesztési program hatékonyságát?
– Magyarország kormánya 2016-ban a külhoni nemzetrészek megmaradását szolgáló gazdaságfejlesztési programot indított a Kárpát-medencében. Ennek keretében – a vajdasági és a kárpátaljai gazdaságfejlesztési programok bevezetését követően – került sor az Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program elindítására. Ennek lebonyolítója a külgazdasági és külügyminisztérium. A program alapját az RMDSZ irányításával elkészített gazdaságfejlesztési terv adja. Lebonyolítására 2017 áprilisában – szakmai és egyházi szervezetek alapításában – létrejött a Pro Economica Alapítvány. Az alapítvány romániai jogi személy, amely marosvásárhelyi székhellyel látja el a pályázati rendszer működtetésével kapcsolatos operatív feladatokat. A Mezőség területén mintajelleggel meghirdetett gazdaságfejlesztési program egyértelmű sikerként könyvelhető el. A Pro Economica Alapítvány által 2017 őszén meghirdetett mezőgazdasági, földhivatali rendezési és vállalkozásfejlesztési pályázati kategóriákban beérkezett pályázatokról döntő többségében pozitív döntés született. 2018 októberében – az első pályázati kör folytatásaként és földrajzi kiterjesztéseként – újabb kis értékű felhívás került meghirdetésre a Mezőség Kolozs és Beszterce-Naszód megyékhez tartozó részein. A mezőgazdasági termelők, valamint a kis- és közepes vállalkozók pályázhattak tevékenységük fejlesztéséhez szükséges eszközök beszerzésére. A pályázatok feldolgozása folyamatban van.
– Hogyan látja a székelyföldi folytatást?
– A Pro Economica Alapítvány által 2018 decemberében meghirdetésre kerültek a székelyföldi mezőgazdaság nagyobb értékű beruházásait támogató pályázati felhívások is. Ezek a részben integrációval egybekötött beruházások a beszállítóik, azaz a kisebb gazdák boldogulásához is hozzájárulnak majd. A konstrukciók keretében székelyföldi mikro-, kis- és közepes vállalkozások igényelhettek támogatást mezőgazdasági termeléshez és terményeik feldolgozásához, illetve forgalmazásához. A pályázat benyújtási határideje 2019. január 25-e volt. A 2018 végén közzétett pályázati konstrukciók a mezőgazdasági termények előállításától a feldolgozáson át egészen a forgalmazásig terjedően nyújtanak támogatást. A pályázatok támogatásának feltétele, hogy a támogatás terhére a vállalkozók teremtsenek munkalehetőséget, és építsenek ki beszállítói láncokat. E programnak köszönhetően bővül a vállalkozások kapacitása, hatékonyabbá válhat a termelés, ami magával hozza a beszállítók körének bővülését, ezáltal lehetőséget teremt a helyi gazdálkodók terményeinek piacra jutására. Az Udvarhelyszéki Gazdák Egyesületének Kárpát-medencei összefogás kapuja a budapesti Agrárminisztérium előcsarnokában
– A falugazdász-hálózat kiterjesztése sok, határon túli magyar közösség számára jelent segítséget. Hogyan sikerül alkalmazni a magyarországi modellt a Kárpát-medencében?
– Az agrárminisztérium 2018-ban indította el a teljes Kárpát-medencét lefedő falugazdászprogramját. Ennek keretében több mint száz külhoni szakember láthatja el fontos információkkal és a gazdálkodáshoz szükséges tanácsokkal a határon túl élő termelőket. Kezdeményezésünk előzménye, hogy a határon túli civil agrárszervezetek elnökei évek óta jelezték felénk, hogy a külhoni magyar agrárvállalkozókhoz nem jut el kellő mértékben a gazdálkodásukat elősegítő támogatási vagy szakmai jellegű tájékoztatás. A Kárpát-medencei falugazdászprogram célja ezért az, hogy a külhoni agrárszervezetek olyan falugazdászokat alkalmazzanak, akik agrárvégzettséggel és magas szintű informatikai ismeretekkel rendelkeznek, így tényleges segítséget tudunk nyújtani a termelőknek. A szakemberek legfőbb feladata az aktuális pályázati lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás, valamint azon életképes, magyar tulajdonosi körrel bíró és minőségi élelmiszert előállító kis- és közepes agrárvállalkozók feltérképezése és regisztrációja, akik révén a külhoni magyarság gazdaságereje növelhető. Mint minden új intézkedés vagy lehetőség, természetesen ez is számos kérdést vet fel, de remélem, hogy e kérdésfelvetések után mindenki azt fogja mondani: az elmúlt időszak egyik legjobb intézkedése volt ez, megannyi előnnyel jár a magyar gazdák számára.
– Az agrárminisztériumnak sikerült közös asztalhoz ültetni az egymással nem túl jó viszonyban levő erdélyi magyar agrárszervezeteket. Hogyan tekint a kialakult együttműködésre?
– Az egyezséget, az együttműködést fönn kell tartani. Mint minden új folyamatnál, idegenkedések, félelmek fogalmazódnak meg. A magyar–magyar párbeszéd azonban létfontosságú, az információ mindenkinek fontos. Én kifejezetten ragaszkodom ahhoz, hogy a falugazdászok szakmai munkát végezzenek. Őket nem saját szervezetük küldi, hanem a magyar kormány finanszírozza azért, hogy az ottani gazdák kivétel nélkül eredményesen tudjanak gazdálkodni, és a versenyben helyt tudjanak állni. Csak egy érdek lehet: a gazda sikeressége!
– Általános jelenség, hogy kevés fiatal érdeklődik a mezőgazdasági szakoktatás iránt. Több erdélyi magyar szaklíceum és szakiskola túlélésre rendezkedett be. Miben tudják segíteni boldogulásukat?
– Olyan javaslaton, előterjesztésen dolgozunk, amely ezeknek az oktatási intézményeknek a korszerűsítését, fejlesztését irányozná elő. Az erdélyi, a partiumi megmaradásunknak az egyik záloga, hogy a fiatalokat miként tudjuk arra késztetni, hogy az agráriumban maradjanak. Hogyan veszik át szüleik gazdaságát? Hogyan választják a vidéki megmaradást? Ez a határon túl is olyan létkérdés, mint határon innen. A középfokú szakképzés korszerűsítése és fejlesztése kiemelt célunk. Az intézmények mellé bemutató vagy mintagazdaságok létrehozását szeretnénk támogatni. Ha azt akarjuk, hogy gazdáink eredményesen termeljenek, ahhoz látniuk kell, és ki kell próbálniuk a fejlett technológiákat, amelyekkel eredményesen gazdálkodhatnak. Ha a gazdaság eredményes, akkor a fiataloknak megéri ezt vállalni. Ha csak a küszködést, a nehézséget, a bizonytalanságot látják, akkor inkább elmennek városra vagy másik országba, ahol többet kereshetnek, és nagyobb biztonságban élnek. A vidéki megmaradás egyik kulcskérdése, hogy a gazdákat megismertessük a korszerű technológiákkal. Azt szeretnénk, hogy az erdélyi gazdaságfejlesztési csomagba ez is belekerüljön, de mi ezentúl is fejleszteni akarjuk a mezőgazdasági iskolahálózatot.
– Több partiumi gazdaközösség szeretné, hogy könnyebb legyen a román–magyar határ átjárhatósága mindkét irányba a gazdák által felkínált termékek és szolgáltatások számára. Van-e esély erre?
– Vizsgáljuk a partiumi magyar gazdaközösségek által megfogalmazott igény megvalósításának lehetőségét, keressük a megoldási alternatívákat. Összetett problémáról van szó, hiszen nem tudjuk például az értékesítés helyszínén ellenőrizni, hogy a magyar oldalon megjelenő, magát kistermelőnek mondó vállalkozó valóban regisztrált kistermelő-e Romániában. Ezáltal olyan termékek is megjelenhetnének a termelői piacon, amelyek nem kistermelőktől származnak, hanem a feketekereskedelem révén jutnak piacra. A különböző nemzetek eltérő jogi szabályozásának harmonizálása hosszú folyamatot vesz igénybe, azonban rendkívüli fontos kérdésnek tartjuk. Akadályt jelent az is, hogy a tagállamok adópolitikája eltérő, más áfa terheli a termelés során felhasznált anyagokat (termelésnövelő anyagok, vetőmagok, növényvédő szerek, stb.), valamint a kistermelők adóztatásában is lehetnek eltérések a tagállamokban, amely egyenlőtlen piaci versenyt eredményezhet. Egy ilyen irányú stratégia kialakítása hosszú és összetett folyamat, de kollégáimmal folyamatosan arra törekszünk, hogy minden eszközzel támogassuk a határon túli termelők tevékenységét, lehetőséget biztosítva ezzel is az értékes helyi ízek piacon maradására.
– A budapesti mezőgazdasági tárca segítségével az elmúlt években erdélyi magyar gazdák is kijutottak nemzetközi piacokra. Hogyan lehet ezt a törekvést hangsúlyosabbá tenni?
– A tárca számára kiemelt terület a külhoni helyi termelők segítése. Folyamatosan figyelemmel kísérjük sorsuk alakulását, és minden eszközzel támogatjuk fennmaradásukat. Nagy problémát jelent, hogy a határon túli kitűnő magyar minőségű termékek még mindig nem ismertek kellő mértékben, fejlesztésre és ajánlásra szorulnak éppúgy az anyaországban, mint a külhoni térségekben egyaránt. Ezért felkaroltuk a helyi termelőket, különböző kiállításokon, vásárokon segítjük őket termékeik bemutatásában. A 2019. évi Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) is hangsúlyosan, színvonalasan és látványosan, gazdag termékpalettával tervezzük bemutatni a Kárpát-medence ízeit és kultúráját. A tárca kapcsolatrendszerében lévő külhoni civil agrárszervezetek és az általuk becsatornázott élelmiszer-előállító kis- és középvállalkozások helyi termékei mutatkozhatnak be a kiállításon. Ez a kiállítás a legrégebbi és a legrangosabb magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari seregszemle, amely néhány éve már nemcsak az ország határain belüli, hanem a Kárpát-medencei magyar gazdák ünnepe is, a kiállítók a Kárpát-medence teljes spektrumából fellehetők.
– Kelet-Európa gazdaközösségei egyre jobban tartanak az Európai Unió változó közös agrárpolitikájától. Van-e esély közös kelet-európai lobbira?
– Magyarország a többi jelentős agrártermelő országgal együtt arra törekszik, hogy a mezőgazdaság számára – azon belül is vidékfejlesztési célokra – elérhető uniós források ne csökkenjenek jelentős mértékben. A magyar kormány abban érdekelt, hogy megtaláljuk a környezet- és klímavédelmi célok tiszteletben tartása és a mezőgazdasági szereplők versenyképességének fenntartása iránti igény közötti egyensúlyt. Most van itt a szövetségkeresés ideje, hiszen az Európai Bizottság által letett javaslatot egyetlen ország sem fogadta el. A Brexit miatt ez Magyarország esetében 26 százalékos vidékfejlesztési csökkenést jelentene, ami számunkra elfogadhatatlan. A visegrádi négyek nagyon komoly együttműködésén túl van egy másik nagy együttműködés, amely a V4-hez tartozó balkáni és baltikumi országok csoportja, a plusz 8 ország. Tizenketten már egy olyan komoly tényező vagyunk az Európai Unión belül, akik szavára oda kell figyelni. Románia is ehhez az együttműködéshez tartozik. Most, hogy ők látják el az EU elnökségét, kifejezetten szoros együttműködésben dolgozunk.
– Nagy-Britannia távozásával lényegesen kevesebb pénz marad a büdzsében. A mezőgazdasági támogatások esetében hogyan lehet ezt a hiányt pótolni?
– A tárgyalások során képviselt magyar álláspont olyan szövegszerű javaslatokat fogalmaz meg, amelyek egy végrehajtó, kiszámíthatóan működő, tervezhető, valódi szubszidiaritást és egyszerűsítést lehetővé tevő közösségi szabályozás elfogadását segítenék. Ha a rendelkezésre álló forrásokra vonatkozó igényt nézzük, akkor a V4 tagországai Bulgáriával, Horvátországgal, Romániával és Szlovéniával közös nyilatkozatban jelezték, hogy a hagyományos politikák védelme érdekében hajlandó bizonyos keretek között emelni a közös költségvetésbe történő befizetéseit. A mezőgazdasági források megőrzéséért a tagállamok döntő többsége, valamint az Európai Parlament is egyértelműen kiállt. Fontosnak tartom ugyanakkor kiemelni, hogy a kelet-európai együttműködés nem áll meg a források megőrzéséért folytatott harcnál. A 2020 utáni közös agrárpolitika számtalan további témájában is keressük a közös fellépés lehetőségét, mint például a termeléshez kötött támogatások fenntartása, a beruházási támogatások megőrzése, a megerősített környezeti kondicionálás, a mezőgazdasági tartalék (cseh–szlovák–magyar közös nyilatkozat 2018 novemberében) vagy a végrehajthatóság és kiszámíthatóság biztosítása. Ugyanakkor nem kizárólag a kelet-európai tagállamokkal egyeztetjük álláspontjainkat, hiszen az ilyen jellegű hosszú tárgyalássorozat velejárója az is, hogy egyes témákban eseti szövetségek jönnek létre. Ennek megfelelően minden tagországgal, így a hozzánk hasonlóan gondolkodó régi tagállamokkal is – köztük Franciaországgal, Görögországgal, Írországgal, Olaszországgal vagy Spanyolországgal – folyamatosan egyeztetünk, keressük a közös pontokat.
