2023. február 28., kedd

Versben a hazaszeretet – online szavalóversenyt hirdet a "Fiatalok a Nemzetért Alapítvány"

 


A Fiatalok a Nemzetért Alapítvány sokszínű tevékenysége keretében az egész Kárpát-medencére és a diaszpórában élő magyarságra kiterjedő szavalóversenyt hirdet a hazaszeretet témakörében, amely a virtuális térben valósul meg. Arra biztatunk minden általános iskolás és középiskolás fiatalt, hogy válasszon ki olyan költeményt, amelynek középpontjában a szülőföldünk, a nemzetünk szeretete, a magyarságunk büszkeségre okot adó személyei, eseményei állnak, egyszóval olyan verset, amely a hazaszeretetet erősíti olvasójában és annak elszavalásával nevezzen versenyünkre.

2023. február 26., vasárnap

Az Egyesült Államokat a "szupermalacok" inváziója fenyegeti

 https://expertru.mirtesen.ru/blog/43987037117/SSHA-stolknulis-s-ugrozoy-nashestviya-supersviney-?utm_referrer=mirtesen.ru&utm_source=mirtesen&utm_medium=partner&utm_campaign=96623&utm_content=13021229&utm_term=42910

2023 február 26.,
A Guardian brit kiadása szerint az Egyesült Államokat a hibrid "szupermalacok" inváziója fenyegeti. Adam Gabbat cikkíró szerint az "óriás, hihetetlenül intelligens és megfoghatatlan állatok", amelyeket kanadai gazdák tenyésztettek házidisznók vaddisznókkal való keresztezésével, hamarosan az Egyesült Államok északi részébe vonulhatnak, "alagúttal a hóban".
„A szuperdisznókat gazdálkodók hozták létre az 1980-as években, amikor vaddisznókat és házi sertéseket kereszteztek. Az eredmény egy nagyobb sertés lett, amely több húst termelt, és a kanadai vadászterületeken könnyebben lőhettek az emberek. Ezek a sertések megszöktek a fogságból, és gyorsan elterjedtek Kanadában. Egy sertés súlya meghaladja a 300 kg-ot (661 fontot), ami lehetővé tette számára, hogy túlélje az ország nyugati részét, ahol télen a -50 fokot is eléri a fagy” – írja a kiadvány.
Ryan Brook, a kanadai Saskatchewan Egyetem vaddisznó-specialistája megjegyezte, hogy a vaddisznók a legveszélyesebb nagyemlősök a bolygón, mivel "hihetetlenül okosak és nagyon megfoghatatlanok". A vadonban nem fagytak meg, ahogy azt jósolták, hanem gyorsan alkalmazkodtak és már 1 millió négyzetméteres területen elterjedtek. km, főleg Albertában, Manitobában és Saskatchewanban. Brook szerint a sertések túlélik a szélsőséges időjárási viszonyokat úgy, hogy akár két méter mélyen is alagutat húznak a hó alatt. Hóbarlangokat hoznak létre, és még az aljukat is gyékényekkel bélelik ki hőszigetelés céljából. A „szupermalacok” felfalják a termést, betegségeket terjesztenek, sőt, szarvast és jávorszarvast is ölnek.
„2010 és 2012 között valószínűleg volt esély megtalálni és megsemmisíteni őket. De mára annyira elterjedtek és olyan sokak, hogy már 2018-ban vagy 2019-ben abbahagytam azt mondanom, hogy lehetséges a kiirtásuk. Biztosan azért vannak itt, hogy maradjanak” – tette hozzá Brook.

A teknősök keverednek az észak-amerikai vörösfülűekkel, elvadulnak miközben elfoglalják Eurázsiát

 https://alldaily.ru/2023/02/26/domashnie-cherepashki-odichali-i-zaxvatili-evraziyu/

2023. Február 26
Az eredetileg Észak-Amerikában őshonos vörösfülű teknősök népszerű házi kedvencek. Azonban ezekkel az aranyos hüllőkkel az a probléma, hogy az életkor előrehaladtával agresszívvé és harapóssá válnak.
Ezért az ilyen teknősök tulajdonosai gyakran egyszerűen elküldik őket egy közeli vízfelületre, hogy többé ne kelljen foglalkozniuk velük. Kiderült, hogy ezek a hüllők tökéletesen alkalmazkodnak, sőt veszélyt is jelentenek a helyi lakosokra - a békákra, a kis ragadozókra és még a kiskacsákra is.
Így a vörösfülű teknősöket invazív fajként ismerték el. A Naked Science szerint a szakértők tanulmányozták elterjedési területét - kiderült, hogy az 1960-as évek óta kezdték elfoglalni Eurázsiát, és egyszerre két irányból - Európából és Kelet-Ázsiából.
2020-ra már Eurázsia 68 országában voltak ilyen teknősök, és elsősorban a "felszabadult" háziállatok miatt. Nemcsak az a probléma, hogy kiszorítják az őshonos fajokat, hanem a szalmonellózis hordozói is.

2023. február 12., vasárnap

Tudományos jelentések: A magas aranyvessző és a saspáfrány kivonatok elnyomják a SARS-CoV-2-t

 https://www.gazeta.ru/science/news/2023/02/12/19721749.shtml?utm_source=yxnews&utm_medium=desktop&updated

2023. február 12., Angelica Dun
A tudósok olyan vadon élő gyógynövény-kivonatokat találtak, amelyek elnyomják a SARS-CoV-2-t
Pracar/Wikimedia
Az Emory Egyetem tudósai azt találták, hogy két vadon élő gyógynövény kivonata gátolhatja a SARS-CoV-2 azon képességét, hogy megfertőzze az élő sejteket. A tanulmány a Scientific Reports folyóiratban jelent meg .
A biológusok a magas aranyvessző ( Solidago altissima ) és a saspáfrány ( Pteridium aquilinum ) rizómájából származó kivonatok hatását vizsgálták . A kutatók hangsúlyozták, hogy hatástalan és potenciálisan veszélyes is lenne, ha ezeket a növényeket a koronavírus öngyógyítására használnák: a saspáfrány mérgező, és a hatóanyagok csak kis mennyiségben vannak jelen a növényekben.
A tudósok több mint 1800 kivonatot és 18 vegyületet elemeztek a Quave természetes termékkönyvtárából a SARS-CoV-2 elleni aktivitás szempontjából. Kísérleteket végeztek SARS-CoV-2 vírusszerű részecskékkel és sejtekkel, amelyek felületén ACE2 receptor található. Az ACE2 szükséges a vírus sejtbe való bejutásához.
A legmagasabb aktivitást a vírus elnyomásában a magas aranyvessző és a saspáfrány mutatta. A kivonatok alfa, théta, delta és gamma változatok ellen hatnak. Mindkét növényfaj Észak-Amerikában őshonos, és az amerikai őslakosok használják gyógyászati ​​célra.
A tudósok most azt tervezik, hogy kiderítik azt a pontos mechanizmust és anyagokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a növényi kivonatok megakadályozzák a vírus sejtekhez való kötődését. A jobban ismert növényi eredetű gyógyszerek közé tartozik az aszpirin (fűzből), a penicillin (gombából) és a rák elleni taxol (tiszafából).

Az édesburgonyát egyszerű termeszteni, és élvezetes fogyasztani.

2023. január 16.,  Agroinform.hu / Énekes Kriszti
A batáta, vagyis az édesburgonya korábban nem volt ismert hazánkban, pedig a világ számos részén napi szinten fogyasztják. Szerencsére azonban ez nemrég megváltozott, és egyre több helyen juthatunk hozzá ehhez az igazán különleges finomsághoz. Ráadásul, még a kertünkben is meg tudjuk termeszteni.
A batáta, habár trópusi növény, idehaza is nagyon könnyen termeszthető és sokféleképpen felhasználható, így érdemes közelebbről is megismerkedni vele. Főleg ilyenkor télen ajánlott a fogyasztása, hiszen kiváló immunrendszer erősítő. Emellett persze finom is, hiszen remek leveseket, főételeket készíthetünk belőle, de kiváló köretként, chipsként, de még desszertként is.
Amit az édesburgonyáról tudni érdemes
1. Habár nálunk még nem annyira ismert, a batátának más országokban óriási gazdasági jelentõsége van, így Közép-Amerikában is, ahol őshonos.

A batáta kiváló immunrendszer erősítésre is. Fotó: Pixabay
2. A batáta Európába Kolumbusz Kristóf által került be, akkor még dísznövényként.
3. A batáta nem csupán az emberek számára nyújt táplálékot. Levélhajtásai állati zöldtakarmányként is felhasználhatóak.
4. A batáta világ élelmezésében betöltött szerepe nagyon jelentős, hiszen egyike a tíz legfontosabb növényünknek. Az édesburgonyát elsősorban a gumójáért termesztjük, ami a föld alatt, a növény gyökereinek megvastagodásával keletkezik, és a fényben nem fejlődik.
Így legyen batáta a kertedben
Habár az édesburgonya trópusi növény, szerencsére néhány éve már hazánkban is többen belefogtak a termesztésébe. Az édesburgonya termesztése nem igényel különleges szakértelmet, bárki megpróbálkozhat vele, de érdemes első alkalommal megvásárolni a palántákat és azokat elültetni, később pedig már mi magunk is megpróbálkozhatunk a szaporításával.
Február végén a batáta gumót ketté kell vágni, és a vágott felével lefelé fordítva vízbe kell állítani. Fontos, hogy a víz soha ne fogyjon el róla. A gumókon hamarosan meg fog indulni a hajtások növekedése, amelyekből a palánták lesznek. Ezeket a hajtásokat le kell választani a gumóról, amikor elérik a húsz centiméteres hosszúságot, és vízben kell gyökereztetni őket. Amikor a hajtások gyökeret eresztettek, megtörténhet az édesburgonya elültetése.
Először cserépbe ültessük, hogy ne ártsanak meg a gyenge kis növénynek a tavaszi fagyok. Amikor már kellően erős, és elmúltak a tavaszi, fagyos időszakok, bátran kiültethetjük a kertbe.
Mivel a batáta kedveli a napfényt, napos helyet válasszunk számára. A batáta számára fontos a rendszeres és intenzív öntözés, hiszen csakis így hoz igazán méretes termést. A palántákat egy méteres sortávolságra és harminc centiméter tőtávolságra ültessük.
Fontos, hogy a palántáknak csak az első két levele legyen a föld felett, a többi része kerüljön a föld alá. Mivel a batáta nagyon könnyen több méterre is elfuthat, tépjük le az indáit, így a gumók is jóval nagyobbak lesznek. Az édesburgonyát az őszi fagyok előtt kezdjük el betakarítani. A betakarítása nem egyszerű, hiszen a tőtől akár egy méter távolságra is találhatunk gumókat. A gumókat felszedés után kézzel tisztítsuk meg, majd tegyük őket száraz helyre úgy, hogy ne érintkezzenek egymással. 20 Celsius-foknál hűvösebb helyiségben ne tartsuk, mert a gumó nem fogja bírni a hideget. Fontos, hogy a tárolás megfelelő páratartalom mellett történjen. Mivel a batátának nincs ismert betegsége, nem igényel semmilyen vegyszeres beavatkozást.
Az édesburgonya igazán finom, és még egészséges is
A batátának nem csak a gumóját, de a leveleit is felhasználhatjuk, hiszen kitűnő saláta készíthető belőlük. Az édesburgonya gumója ugyanolyan sokféleképpen felhasználható, mint a burgonya. Fogyaszthatjuk főzve, sülve, szárítva, de akár lisztté őrölve is. Konzervként is árusítják, feldolgozott formában bébiételek alkotóeleme, de chipsként is nagyon finom.
A batáta magas C-, B2-, B6-, valamint E-vitamin tartalma, kálium, réz és a mangán tartalma miatt is nagyon egészséges. Alacsony a zsír- és koleszterintartalma, ezért még a cukorbetegek is fogyaszthatják. Ezen kívül támogatja a keringést, magas B6-vitamin tartalma segít csökkenteni a magas homocisztein szintet, amely a szívroham kialakulásáért is felelős.
A batáta finom és egészséges alternatívája lehet a sült burgonyának is. Fotó: Pixabay
Mivel magas a C-vitamin tartalma, segít megerősíteni az immunrendszerünket is, sőt, még a csontok és a fogak egészségében is jelentős szerepet tölt be. De a batátáért még a bőrünk is hálás, hiszen segít a kollagéntermelésben, és a sebek gyógyulási idejét is felgyorsítja.
De az édesburgonya azon kevés zöldségek közé tartozik, amelyik még D-vitamint is tartalmaz, a benne lévő kalcium pedig fontos szerepet tölt be az egészséges csontképzésben.
Az édesburgonya lassú felszívódású szénhidrátokat tartalmaz. Mivel a felszívódás elnyújtott, így fogyasztása nem emeli meg hirtelen a vércukorszintet, és hosszú ideig lát el minket energiával, hosszan fenntartva így a jóllakottság érzését. A benne lévő magnézium oldja a stresszt, segít csökkenteni a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát és helyén tartani a vérnyomást.
Élénk narancssárga színe már messziről elárulja, hogy sok béta-karotint tartalmaz, amely fontos szerepet játszik az egészséges látás megtartásában. Erős gyulladásgátló hatása van, és segíti a sebek gyógyulását.
Készíts a batátából pillanatok alatt finom nassolnivalót
A hazai üzletekben többnyire spanyol, egyiptomi és marokkói édesburgonyát lehet vásárolni, éppen ezért is hasznos, hogy a saját kertünkben termesszük, hiszen úgy nem kell bejárnia a fél világot, amíg az asztalunkra kerül. A batáta lehet gumós vagy hosszúkás, a héja pedig lehet fehér, sárga, piros vagy barna, a belseje pedig általában narancssárga. Fagymentes pincében, sötét és hűvös helyen az édesburgonya egy hónapig gond nélkül eláll, de hűtőbe nem érdemes tartani, mert megváltozik az íze.
Egészséges nassolnivaló a mikróban készített batátaszirom. Ehhez tisztítsuk meg, majd hámozzuk meg az édesburgonyát. Uborkareszelőn gyaluljuk vékonyra, majd egy rétegben osszuk el egy tányéron, és tegyük a mikrohullámú sütőbe 4 percre. Miután kivettük, várjunk egy pár percet, amíg kihűl, ezután kóstoljuk meg. Ha nem elég ropogós, tegyük vissza még egy percre. Amikor elkészül, ízesíthetjük sóval, borssal, vagy egyéb fűszerekkel, ízlés szerint. Jó étvágyat kívánunk!

A dália nem csak a szemnek tesz jót! Bátran kóstold meg!

2023. február 10.,  / Agroinform.hu / Énekes Kriszti
A dáliából számtalan finomság készíthető, amelyik még egészséges is.
A dália nem csak nyáron, hanem egészen októberig megörvendeztet minket szépségével. Nem is csoda, hogy mindig is nagyon népszerű volt a kertekben, de sok csokorban is helyet kap, különleges szépsége miatt, mely sok festőt is megihletett. Ráadásul nem csak a szemüknek tesz jót, hanem még finom és egészséges is.
A dália Mexikó hegyes vidékein őshonos, és nevét a XVIII. századi svéd botanikusról, Anders Dahlról kapta, aki zöldségként tekintett rá. A dália az őszirózsák családjába tartozik. Magassága szerint van alacsony, középmagas és magas dália. A legmagasabbak akár a másfél métert is elérhetik. Azonban ezeket érdemes kikarózni, mert a szél könnyen eltörheti a szárukat.
A virágok formája szerint létezik belőle egyszerű, félig telt és telt virágú. Az egyszerűeket onnan ismerjük meg, hogy sárga a közepük. Félig telt például a szellőrózsa virágú dália. Azonban a legszebb látványt a telt virágúak adják, mint amilyen a kaktuszdália is.
Ahhoz, hogy nyáron dáliák legyenek a kertünkben, most érdemes ennek a szép virágnak a magjait elvetni, és az otthonunkban nevelgetni. 1-2 szem magot vessünk a cserépbe, melyet a legjobb, ha 9 rész palántaföldből és 1 rész vermikulitból álló ültetőkeverékbe vetünk. Az ideális hőmérséklet a dália magok számára 18 és 21 Celsius-fok között van, és körülbelül 5-20 napot kell türelemmel lennünk, amíg csírázik.
Amikor már nem kell félteni a fagyoktól, keressünk számára a kertünkben egy szélvédett helyet, ahol legalább napi hat órán át sütkérezhet a napsütésben. Az árnyékot nem kedveli, így ne ültessük épületek, vagy fák árnyékába. Nem csak a kertben gyönyörködhetünk benne, hiszen ha még bimbós állapotában kerül vázába, nagyon sokáig csodálhatjuk a szobában is.
A dália számára fontos a rendszeres öntözés, azonban nem szabad, hogy pangó vízben álljon. A leveleire is ügyelni kell, hogy azok minél kevésbé részesüljenek az öntözés közben a vízből. Ha ezekre odafigyelünk, sokat tettünk azért, hogy a dáliánál ne alakuljanak ki gombás megbetegedések. Ha azt szeretnénk, hogy minél több virágot hozzon, távolítsuk el a dáliáról az elhervadt virágait, hiszen így minden energiáját az új virágok hozatalára tudja fordítani.
Egy tőből több hajtása is növekedik, ezért, ha bokrosítani szeretnénk, akkor hagyjuk meg ezeket, de ha azt szeretnénk, hogy szép, nagy virágok nyíljanak rajta, akkor csak az erős hajtást hagyjuk meg. A dália a legszebben akkor mutat, ha csoportosan ültetjük, akár színek szerint válogatva, akár vegyesen.
Fontos, hogy a dália a virágzás alatt kéthetente káliumban gazdag növénytápot kapjon. Mivel a dáliákat sajnos nem csak mi szeretjük, hanem a levéltetvek és a csigák is, rendszeresen vizsgáljuk át és szükség esetén permetezzük őket. Trágyát csakis az elültetése előtt tegyünk a talajba, mert a nitrogén arra fogja ösztönözni, hogy a lombozatát növelje, és nem a virághozásra. A dáliát akár a balkonon is nevelhetjük, de itt inkább az alacsony változatot válasszuk. Mostanában egészen törpe változatokat is lehet vásárolni, amelyek ráadásul már május elején megörvendeztetnek bennünket a virágaikkal.
A dáliákat teleltetni kell. Ehhez még a fagyok beköszönte előtt ki kell emelni a gumókat, le kell róluk rázni a földet, és vissza kell vágni a szárakat 10-15 cm-e csonk meghagyásával. Ezután hagyjuk megszáradni, majd tegyük a gumókat vékony réteg homokba, vagy tőzegbe. A ládát, amibe tettük őket, tartsuk fagymentes, hűvös, száraz és sötét helyen.
Aki még nem kóstolta a bundában sült dáliát, az feltétlenül próbálja ki! A titka, hogy a palacsintatésztában tej helyett fehérbort, a cukor helyett pedig sót használunk. Ebbe a masszába forgatjuk bele a dália virágait, majd forró zsiradékban aranyszínűre sütjük.
A dália szirmai pedig kiválóak lehetnek salátákban, vagy ételek díszítésére is használhatjuk őket. Ízük édeskés, de ne csak a dália szirmait, a gumóját is próbáljuk ki, mely igazán finom, ha a burgonyához hasonlóan megsütjük.
Ráadásul a dália nem csupán szép és finom, de még gyógyhatása is igazán kedveltté teszi. Mindezt pedig az aztékoknak köszönhetjük, akik a spanyol hódítás idejében fedezték fel a dáliát, mint gyógynövényt. Először 1552-ben írtak gyógyhatásáról, az Azték Füveskönyvben. A leírásban a növény szárát tartották a legfontosabb növényi résznek, de ebbe beleértették a dália gumóját is. Mivel egyes fajták sok vizet tárolnak a szárukban, így szomjoltásra is használták. A dália szárát más gyógynövényekkel együtt húgyúti elzáródás kezelésére használták.
A dália gumója a leírás szerint enyhíti a gyomorfájást, csökkenti a gyomorsavat, vizelethajtó, izzasztó, székfogó és tumorgátló hatású. Habár az 1700-as években a dáliát már főként dísznövényként tartották, az inzulin felfedezése előtt dáliagumóból nyert kivonatott etettek a cukorbetegekkel. A dália gumója ezen kívül jelentős kálium, B2- és B6-vitamin forrás is egyben. Frissen szedve sokszor kesernyés az íze, de a tárolás során édessé válik. A gumókat manapság hámozva nyersen, bundázva, grillezve, párolva vagy pürésítve fogyasztják.
Így hát mindenképpen jól járunk, ha helyet adunk a dáliának a kertben, a vázában, sőt, még a tányéron is.

Meglepő dolgok derültek ki a csalánról. Termeszteni kellene?

2023. január 30., Agroinform.hu / Tóth Endre
Több dologra használható a hírhedt gyomnövény, mint gondolnánk.
A közelmúltban egy érdekes ismertetés jelent meg a theconversation.com portálon a csalánnövény hasznosítási lehetőségeiről. A csalánt az emberek többsége nem kedveli, sőt irtózik tőle, pontosabban annak kellemetlen csípésétől.
Ugyanakkor régóta közismert, hogy ez a növény fontos gyógykészítmények alapanyaga lehet, sőt évszázadok óta fontos szerepet játszott a népi gyógyászatban, de csalánból készült gyógyszereket a modern orvostudomány is használ, többek között a magas vérnyomás csökkentésére és a cukorbetegség kezelésére.
Ezen túlmenően, elfogadható tápértékű és ízű leves is készíthető csalánból, amelyet az első világháborúban harcoló magyar katonák is életmentőként emlegettek.
Azt viszont kevesebben tudják, hogy a csalánból régen, több országban (még Észak-Európában is) textilanyagokat is készítettek, ezeket azonban, idővel az egyszerűbben előállítható pamut és gyapjú kiszorította. Az utóbbi időben viszont felfedezték, hogy a csalánszövetből készült ruhák nem váltanak ki allergiát, így az ilyen anyag újra helyet kaphat bizonyos csoportok, pl. sportolók ruháinak elkészítésében.
Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a csalán más növényekhez viszonyítva – még gyenge és degradált talajokon is – jóval könnyebben és egyszerűbben termeszthető, mivel nagyon kis mennyiségű növényvédő szert, műtrágyát és öntözővizet igényel, akkor a csalán, szakértők szerint újra beléphet a termesztett növények sorába.

Lehet, hogy a te földeden is megbújik ez az értékes növény!

2023. január 31.,  Agroinform.hu / Tóth Endre
Eddig  csak gazként gondoltunk rá. Az einnews.com portál egy nagyon érdekes ismertetést közölt egy eddig haszontalannak gondolt gyomnövény felhasználási lehetőségéről.
A Massachusetts Állami Egyetem kutatói, több más kutatóhellyel együttműködve megállapították, és kísérletekkel igazolták, hogy az Amerikában és Európában őshonos, gyomnövényként ismert mezei gyöngyköles (Buglossoides arvensis) magjából nyerhető olaj fogyasztása kedvező hatást gyakorol a rákbetegségben szenvedők állapotára és fájdalmainak enyhítésére.
Mezei gyöngyköles (Buglossoides arvensis) – Fotó: Shutterstock

Ez főleg az olaj omega-3 és omega-6 telítetlen zsírsav tartalmának köszönhető, amelyet eddig csaknem kizárólag halfajokból lehetett kinyerni, és ehhez évente a világtengerekből mintegy 20 millió tonna megfelelő olajtartalmú hal kihalászására volt szükség.
Philip Walder, angol táplálkozásbiológiai professzor szerint a gyöngyköles gyógyhatásának felfedezése lehetővé teszi, hogy ezeknek a nagy értékű és erősen fogyó halfajoknak az állományából (szardella, szardínia és atlanti menhaden) a világ kevesebbet fogjon ki, illetve fordítson halolaj termelésre, és nagyobb hányad jusson étkezésre. Dr. Andy J. Danylchuk professzor szavaival élve, a gyöngyköles megmentheti az említett fajok állományát.

2023. február 4., szombat

Az "Oroszország vize" mindenkinek gratulál a mocsarak napjához!

2023. február 2
Tudtad, hogy február 2-a a Vizes Élőhelyek Világnapja? 1971-ben ezen a napon fogadták el az iráni Ramsar városában a kapcsolódó természeti erőforrások védelméről szóló ENSZ-egyezményt. 1977-ben hazánk is aláírta. Sajnos a világ nagy részének ezen a területen nincs mit dicsekednie: 2023-ra a Ramsari Egyezmény aláírásakor létező mocsarak akár 35%-a is eltűnt.
Oroszország Brazília után a második helyen áll a világon a vizes élőhelyek területét tekintve. Fotó: shutterstock

Minden év február 2-án az ENSZ szakértői megvitatják a vizes élőhelyek globális problémáit. Ideje megkongatni a riasztót - úgy gondolják, hogy a mocsarak területe a Földön háromszor gyorsabban zsugorodik, mint az erdők területe. Úgy tűnik – mi a baj ezzel? A rövid válasz minden!
A mocsarak természetes légszűrő. Megkötik a CO2-t és oxigént termelnek;
Az édesvíz hatalmas természetes tározója;
Lehűtik és párásítják a levegőt, különösen a tengertől távol eső területeken.A nemzetközi szakértői közösség úgy véli, hogy eljött az ideje a mocsarak széles körű rehabilitációjának. Ennek érdekében javasolják a degradáció okainak azonosítását, a vizes élőhelyek törmeléktől való megtisztítását, az endemikus növény- és állatvilág helyreállítását és védelmét, valamint az emberek és az ipari vállalkozások mocsarakba való bejutásának szabályozását. Általánosságban elmondható, hogy számos terület tartozik vizes élőhelyek közé. Ezek valójában mocsarak, folyódelták és kis tavak, és még néhány tengeri part is. Mindezek a természeti erőforrások most veszélyben vannak. A ragadozók kizsákmányolásának szemléletes példája a világ legnagyobb édesvízi mocsaras alföldje - a dél-amerikai Pantanal. Ennek az egyedülálló természeti területnek mindössze 5%-a áll állami védelem alatt. Minden más magántulajdonban van, és legeltetésre használják.
Oroszország Brazília után a második helyen áll a világon a vizes élőhelyek területét tekintve. Hazánkban sokkal jobb a helyzet az ilyen típusú természeti erőforrások védelmével. Hazánk az egyetlen olyan része az európai kontinensnek, ahol jelentős vizes élőhelyek maradtak. Nyugat-Európában mindenhol lecsapolták a mocsarakat. Oroszországban 35 nemzetközi jelentőségű vizes élőhely található, amelyeket a Ramsari Egyezmény véd. Összterületük meghaladja a 10,3 millió hektárt. Néhányat felsorolunk közülük:
A Volga-delta, amely egyedülálló lótuszmezőiről ismert;
A Selenga-delta (a Bajkál-tó legnagyobb mellékfolyója);
Kandalaksha-öböl Karéliában;
Mshinsky-mocsár a leningrádi régió területén;
Alsó Dvuobye - a Vasyugan mocsarak része, a legnagyobb az északi féltekén;
Khanka-tó a Primorsky Krai-ban.Mindegyik egyedülálló természeti erőforrás, amely nagy jelentőséggel bír az éghajlat stabilizálása szempontjából Eurázsia-szerte. Az „Oroszország vize” emlékeztet arra, hogy meg kell védeni hazánk vizes élőhelyeit. Számunkra ezek különösen fontosak – elvégre az ország területének nagy része messze van a tengerektől, ami azt jelenti, hogy a mocsarak fontos természetes klímaszabályozóvá válnak. Emellett a száraz tőzeglápok növelik a tüzek valószínűségét, a tőzeg égéstermékei pedig mérgezik a levegőt, és különösen veszélyesek a légúti betegségben szenvedőkre. Mindannyian hozzájárulhatunk a vizes élőhelyek megőrzéséhez, ha részt veszünk a területükről származó hulladékgyűjtésben.
Nos, azok, akik többet szeretnének megtudni Oroszország nagy mocsarairól, weboldalunkon olvashatnak a Vasyugan mocsarakról - Eurázsia legnagyobb mocsarakról és kb.hazánk öt legnagyobb mocsara .

Intenzív körtekert.

Vitaly Udartsev
Valamivel korábban. Felvetettem a szibériai almaültetvények fejlesztésének kilátásait. Ideje beszélni a körtéről.
A körte termése nagyobb, mint az almafa. A gyümölcsök drágábbak, ezért nagyobb a profit.
De vannak hátrányai is, egy-két évvel később kezdődik a termés, mint az intenzív gyümölcsösökben lévő almafákon.
De még ez a pont is vitatható. Mert léteznek olyan technológiák, az alakítás, a metszés és a fejtrágyázás, amelyekben a termés a ültetés második évétől kezdődik. Őszintén szólva kétségeim vannak, hogy az első évben meg fogom hozni a gyümölcsöt. De majd meglátjuk tavasszal.
Három tagból álló landolásom van. Az első tavasz három éves lesz, de volt virágzás, de nem indultak be a termések. Valószínűleg megvan az oka, de elkéstem a formációval. Nyáron, amikor le kellett hajlítani az ágakat, harcoltam a gazokkal.
A három éves körtéknek valószínűleg termésrügyei vannak. Gyümölcsképződmények nyomai láthatók, és a második éves körtéken. De az utolsó ültetés nem kapott megfelelő növekedést az első évben. Tavasszal, amikor kiültették a palántákat, meleg volt, a palánták napszúrást kaptak. így a fejlesztés egy évet késett. A hiba az, hogy szokatlan melegnél azonnal kiültetés után fehéríteni kell a palántákat, és keményebb metszést kell alkalmazni. Tanulni a hibákból.
Egy másik nehézség, amely vár rám a déli körtefajták fajtavizsgálata felé vezető úton. Ez a télállóságuk tesztje. Természetesen a tél nem volt kemény. de az első fagyok idején, amikor kevés volt a hó. 35 fokra csökkent a fagy. Most, amikor a hótakaró másfél méter. a további fagyvizsgálat haszontalan.
De mit tudok már a déli körte telelésének első évéből.
Kiderült, hogy nem minden déli fajta fél a fagytól. És ha pala formában formáz, akkor minden fajtát ültethet.
Természetesen törpe alanyokat kell használni, és csökkentett növekedésű fajtákat kell választani.
Mit szerettem még ebben a kultúrában? Az a tény, hogy nem rágják meg őket az egerek. És ez egy csapás. falunkban. Pontosan a hó magasságában eszik meg az almafák bőrét. De a körtéhez, szilvához, sárgabarackhoz és cseresznyéhez nem nyúlnak hozzá.
A körtéhez a BA 29 alanyot ajánlom, ez a birs, aminek a fa növekedése 60 százalékkal csökkent. Ez már lehetővé teszi intenzív kertek kialakítását.
Intenzív gyümölcsösökbe alkalmas körtefajták.
Igen, nem sok ilyen fajta van, mivel a télállóság sok kívánnivalót hagy maga után. ezt fogom mondani. Körtefajták, amelyeket a kertemben tesztelnek intenzív kertészkedés céljából.
Téli fokozatok: - Yakovlevskaya és Noyabrskaya Moldova. és Jakovlevszkaja már elmúlt.
Őszi fajták. Márvány, Talgar szépség, Vdala.
Nyári fajták: - Forest Beauty, Just Maria, Summer Sugar. Balti vörös hús és francia Rouge Delbaryu fajta.
Van még két tucat fajta, amely nem szerepel az intenzív kertészkedésre alkalmas tankönyvekben. De ez nem jelenti azt, hogy a tesztek eredményei szerint nem lesznek Szibéria intenzív kertjeiben.
A kiválasztás a következő kritériumok alapján történik. - Télállóság, gyümölcstartási minőség. a gyümölcs megjelenése, a gyümölcs íze. Nos, a fő hozam.
Mivel még nincsenek körteültetvényeink, így a betegségek is kevesebben fordulnak elő. Hazánkban még mindig hiányzik az Európát végigsöprő bakteriális égés.
A kiválasztott fajták teljes körű értékeléséhez. öt év tesztelésre van szüksége, minimum két év terméssel. Az eredményekről még korai beszélni. De a pályázat benyújtásra került.