2018-08-01
A 2014–2020-as pályázati periódusban a Délnyugat-szatmári LEADER Akciócsoport 2,5 millió eurót pályáztathatott meg, ennek nyolcvan százaléka már gazdára talált. Az akciócsoport tevékenységeiről Tóga István munkaszervezeti vezetőt kérdeztük.
— Mikor indult be a LEADER-program, mit kell tudni róla?
— Romániában 2011-ben indult be a LEADER-program. Annyit kell tudni róla, hogy egy helyi fejlesztési stratégia alapján kapjuk meg azt az anyagi forrást, amivel gazdálkodhatunk egy adott tervezési periódusban. Az elmúlt periódusban — 2007–2013 — a Délnyugat-szatmári LEADER Akciócsoportot tizenkilenc önkormányzat határolta be, ez a terület egy homogén, összefüggő terület kellett hogy legyen, akkor szűk kétmillió eurót tudtunk lehívni, hogy a LEADER-programon belül tudjunk támogatni különböző intézkedéseket. A jelenlegi periódusban — 2014–2020 — már 21 önkormányzat tartozik az akciócsoporthoz. Az elmúlt periódusban minden LEADER akciócsoport ugyanannyi pénzt tudott lehívni, lényegtelen, hogy tizenkilenc községből áll vagy ötből, most terület és népesség függvényében van leosztva az országos LEADER-alap. Így a 2014–2020-as periódusban közel 2,5 millió eurót tudunk kipályáztatni. Nagyon jó volt az előző periódus, mert sok tapasztalatot szereztünk; annak idején, 2011-ben ez egy új program volt, senki nem tudta, hogy mi a lényege, de hál’ Istennek sikerült lepályáztatni a pénzalapot.
— Mi a helyzet most?
— A mostani pályázati periódus 2017 januárjában kezdődött, akkor született meg a végső döntés, hogy a térség megkapja a 2,5 millió eurót. A jelenlegi térségfejlesztési stratégiánk hét intézkedést tartalmaz, amelyek a következő támogatásokra vonatkoznak: mezőgazdasági gazdaságok fejlesztése; mezőgazdasági szövetkezetek alakítása; vidéki, nem mezőgazdasági, induló vállalkozások támogatása; működő vidéki, nem mezőgazdasági vállalkozások fejlesztése; önkormányzatok támogatása; szociális beruházások támogatása; és volt egy új elképzelésünk, ami nem létezett az előző periódusban, vagyis a helyi értékek megőrzésére vonatkozó kezdeményezések támogatása.
— Hogyan állt össze a jelenlegi periódus stratégiája?
— A legfontosabb az volt, hogy figyelembe vettük az előző periódus tapasztalatait. Az előző periódusban két zászlóshajónk volt: a mezőgazdasági pályázatok (itt volt a legnagyobb érdeklődés és a legnagyobb igény) és az önkormányzati pályázatok. A 2,5 millió eurót úgy próbáltuk elosztani, hogy nagyobb összeget csoportosítottunk a mezőgazdasági farmok fejlesztésére, valamint az önkormányzati pályázatokra. Ez úgy nézett ki, hogy az önkormányzatok körülbelül nyolcszázezer eurót, a mezőgazdászok hétszázezer eurót tudtak lehívni, a fennmaradó egymillió eurót pedig elosztottuk a maradék öt intézkedésre. A program 2017 januárjában indult, s a LEADER munkaszervezetének kellett fél év, hogy minden intézkedésre kidolgozza a pályázati útmutatót és a pályázatok elbírálásához szükséges dokumentumcsomagot. Az elmúlt periódusban minden útmutatót és ellenőrzési szabályzatot át kellett venni az országos szabályzatból. Hét csomagot kellett elkészítenünk, ami elég nagy munka volt, de fél év alatt minden elkészült, 2017 augusztusában meghirdettük a pályázatokat. Még nem telt el egy év, és a 2,5 millió euró nyolcvan százaléka meg van pályázva. Jelen pillanatig 29 pályázatot javasoltunk támogatásra, melyek összértéke eléri az 1 900 000 eurót. A jelen periódusról azt tudom mondani, hogy térségünkben nagy volt a pályázási kedv. Egy szűk év alatt elfogyott a mezőgazdasági farmok fejlesztésére, a vidéki, nem mezőgazdasági vállalkozások indítására és fejlesztésére, valamint az önkormányzatoknak szánt pénzalap.
— Minden pályázati ciklusban új stratégiát kell készíteni?
— A LEADER-program alapja minden tervezési ciklusban a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia gyakorlatba ültetése. Ez pontosan úgy történik, mint a Nemzeti Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapnál (FEADR), amelynek alapja a Nemzeti Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Terv (PNDR). E terv alapján lehet országos szinten pályázni különböző intézkedésekre a Vidéki Befektetések Finanszírozási Ügynökségénél (AFIR). A Nemzeti Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Terv (PNDR) országos prioritásokat fogalmaz meg, míg a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia helyi, kistérségi problémákon próbál segíteni. A LEADER-program lényege az, hogy innovatív pályázatok készüljenek, feleljenek meg a helyi prioritásoknak, ne egy száraz finanszírozási program legyen, hanem egy közösségi program. A LEADER-programnak nem csak finanszírozási feladatai vannak, hanem közösségépítő, térségfejlesztő és csapatépítő szerepe is.
— Van erre példa?
— Az egyik stratégiai prioritásunk két, modern alapokra helyezett mezőgazdasági szövetkezetnek a létrehozása, ami támogatja az igazi kistermelőket. Úgy, ahogy működik ez Ausztriában, Németországban és Magyarországon is. Nem a régi szövetkezetre kell gondolni, hanem modern alapokra helyezve, egy bejáratott rendszer alapján. Három ilyen szövetkezet működik nagy sikerrel Kolozs megyében. Az egyik ilyen szövetkezet működne Nagykároly környékén a zöldségtermesztők, valamint Tasnád környékén a gyümölcstermesztők számára. Nagyon népszerű ez a kezdeményezés a kisgazdák körében, ugyanis rájöttek arra, hogy ahhoz, hogy megéljenek, mindennel kell foglalkozniuk egyszerre. Kell termeljenek, raktározzanak, szállítsanak, forgalmazzanak stb. A végén rájönnek, hogy nem éri meg, mert mások elveszik előlük a piacot. Ennek a szövetkezetnek az lenne a dolga, hogy sok kicsit összegyűjtsön, és a sok kicsiből meglegyen az a kritikus mennyiség, amivel tudnak tárgyalni a nagy üzletláncokkal. Utána a szövetkezet akár feldolgozással is foglalkozna.
— Beszélt egy új intézkedésről, ami eddig még nem volt. Mi ez?
— A helyi értékek megőrzése, ami egy nagyon érdekes dolog, nem tudtuk még kiírni, mert nem tudják hivatalosan eldönteni, mi a helyi érték. Ezzel az intézkedéssel akartunk segíteni civil szervezeteken, az önkormányzatokon, amelyek a nemzeti kiírásban nem pályázhatnak ilyesmire. Ez is egy innovatív, atipikus intézkedés lenne a LEADER-programon belül. Ezek harminc-negyven ezer eurós pályázatok lennének. Az elképzelések szerint a faluban egy régi épületet át lehetne alakítani tájházzá. Magyarországon ez nagyon szépen működik, minden településen van egy tájház, ahol bemutatják a helyi hagyományokat. Tudok olyan esetről, hogy van az egyháznak egy nagyon régi orgonája, amit restaurálni kellene. Ők is beleférnének ebbe az intézkedésbe. Most a Vidéki Befektetések Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azon gondolkodik, hogy mi a helyi érték.
— Ilyen esetekben milyen lépéseket kell tenni?
— Megszületett egy protokoll a mezőgazdasági minisztérium, az AFIR és az örökségvédelmi igazgatóság között. A protokollba bele van írva, hogy az örökségvédelmi igazgatóság honlapján meg fog jelenni, hogy milyen dokumentumokat kell letenni, ötszáz lej befizetése mellett pedig jóváhagyják és helyi értéknek minősítenek mondjuk egy néptáncegyüttest. A honlapon még nem jelent meg semmi ezzel kapcsolatosan, tehát várunk.
Nagyon jól működik a LEADER-program a hagyományos, megszokott finanszírozási rendszerben. Amikor valami újjal jelentkezünk, ami a LEADER lényege, hogy innovatív legyen, hogy egy kicsit alulról felfelé szerveződjön, lefagy a rendszer, és az már körülményesen működik.
— Nálunk mi lenne a fő cél?
— Én mindig azt mondom, hogy térségben kell gondolkodni. Olyan kezdeményezésekkel kell előállni, amelyek kis pénzből megvalósíthatók, és nagyobb hatást gyakorolnak több emberre. Nagyon jó, hogy tudtunk öt kis mezőgazdasági termelőt öt géppel támogatni. Erre elment hétszázezer euró, de mit oldottunk meg a térségben? Semmit. Erre könnyen lehet pályázni, de arra, hogy létrehozzunk és működtessünk egy mezőgazdasági szövetkezetet húsz-huszonöt kistermelő számára, már körülményesebbé válik a rendszer.
Egy másik prioritás a helyi védjegyrendszer. Ez egy nagyon komplex dolog, de piacra lehet kerülni vele, és nagyon sok kistermelőnek segítene. Egy ötven-hatvan ezer eurós befektetéssel közösségi érdekeket lehetne támogatni. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiába belefoglaltuk, hogy a helyi gazdák számára mi lenne jó, de a rendszer nem engedi, hogy ezek az elképzelések finanszírozást kapjanak.
— Bukarestnek nem az az érdeke, hogy minél több pénz érkezzen az országba?
— Az, de annyira ellenőrzik a lehívásokat, annyira megvan minden szinten a kontroll, le kell szabályozzák az ellenőrzést. Nem lehet, hogy minden pályázatra készüljön egy ellenőrző sablon. Elkészült az országos ellenőrzési rendszer, de nem biztos, hogy az megfelel a mi kis elképzeléseinknek. A mi feladatunk elmagyarázni, hogy a mi kis helyzeteink is szabályosak, de nem általánosak. Kell az ellenőrző rendszer, de annak az a hátránya, hogy megöli az innovativitást és az atipikus pályázatokat.
Elek György