2013. április 10., szerda

Fábián Gyula író, újságíró, riporter, szerkesztő a gazdavilág hiteles tudósitója

A minap összefutottunk a Fábián Gyula az újságírói alapitványi elnökkel. Kellemes beszélgetés közben felemlegettük a régmúlt idők mozgalmas epizódjait. Ekkor jött az6 ötletünk,hogy a vidéken élő és dolgozó gazdavilágban jártas illetékesekről. A Gyula Bátyánk kortársi és hiteles élménybeszámoló arra ösztökélt, hogy ha nem is részletesen, de bemutassuk életútjának egyes részleteit. Gurka Balla Ilona
A Rát Mátyás-díjas lett Fábián Gyula
http://prusz.hu/rat-matyas-dij-2009/
Fábián Gyula író, újságíró,  rádióriporter,szerkesztő. 
Nyolcvanadik születésnapja után is ír a Magyar Nemzetbe, műsort készít a Lánchíd Rádióban, szerkesztőbizottsági tagja a Trianoni Szemle című folyóiratnak, vezetőségi tagja a péceli Csökmei Körnek, illetve a földesi Karácsony Sándor Művelődési Társaságnak
Karácsony Sándorról papírra vetett előadása a protestáns tollforgatók antológiájában, a Harangbongásban a legolvasottabb írás.
Arany János nyelvét hozta magával szülővárosából, Nagyszalontáról. Amikor a budapesti nagy utcán megismerkedett egy japán házaspárral, akik megkérték segítsen nekik a magyar nyelv elsajátításában, elkezdték együtt olvasni a Toldit, s mire végigvették, a japánok megtanultak magyarul.
Eötvös kollégista volt, magyar, latin, művészettörténet szakon végzett, első munkahelye a Magyar Rádió, azon belül is a Falurádió volt. 1952-től szerkesztette a Kincses Kalendáriumot, amelyet a falusi emberek szájíze szerint szerkesztett át, elmondta, mi az emberek gondja-baja. Ő az 1956-os Szabad Kossuth Rádió egyetlen még ma is élő szerkesztője. Több mint 2000 községben járt, legalább 1850-be mindig haza ment. Pohár mellett, jó szó mellett az emberek jó szívvel fogadták. Számára, mint törvény vésődött a bensőjébe, hogy magáért, magyarságáért mindig többet kell elérni másoknál.
Hat évtized alatt írt a Fiatal Magyarországba, dolgozott a Kortársnál, olvasószerkesztője volt a Képes újságnak, elindította a Szabad Szó folyóiratot, 72 évesen pedig elvállalta a Szabad Föld főszerkesztőségét. Amikor 1972-ben eltanácsolták az újságírói, szerkesztői pályától, elment a Mezőgazdasági Múzeumba, majd Gergely Istvánnal létrehozta a Vízügyi Múzeumot Esztergomban, hogy aztán Arany János emlékkiállítást rendezzen a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Rendszeresen publikált református egyházi lapokban. Újságírás, nyelv, irodalom. De a rádiózás maradt a nagy szerelem. Valami kinyílt előtte. Tiszta hangon kell szólni azoknak, akiktől jött.
Elhasznált, szegény magyarok című könyvének megjelenése után írták 2001-ben: „Fábián Gyula, mint rádiós újságíró, több mint öt évtizede foglalkozik XX. századi parasztemberek, megtalált emberek életével, munkájával, hétköznapjaival, keserveivel, örömeivel. A paraszti élet eseményeivel, földosztással, téesz-szervezéssel, árvízzel, napjaink falurombolásával, mi hajtja őket előre, miért küszködtek évtizedeken át, ne legyenek letűnt világ.
A Rát Mátyás-díj átadása alkalmával tiszta szívből kívánom Fábián Gyulának, hogy még sokáig jusson ideje hobbijaira, kertre, szőlőre, borra, a kölesdi pince verandájára, kedvenceire a Hortobágyra, a Szigetközre, s amivel, pontosabban akikkel kezdenem kellett volna, családjára, 12 unokájára.
Az optimizmus és az életcél elhiteti velünk: a java még hátra van. Novotny Zoltán

Fábián Gyula: Elhasznált, szegény magyarok
http://www.tertia.hu/h/fab.html
A kötet elbeszéléseket és egy kisregényt tartalmaz. A történetek hősei: a
szerző szavaival "megtalált emberek", nem hősök, egyszerű emberek, pa-
rasztok. Parasztemberek a magyar XX. századból. A Kis Jánosok, Kis Samu Jóskák leszármazottai. A szerző - elsősorban mint rádiós újságíró - lassan ötven éve foglalkozik életükkel, munkájukkal, hétköznapjaikkal, keserveikkel, örömeikkel. Néhányuk interjú alany volt hajdan, de a többiek története is a XX. század magyar valóságából ered. 
Fábián Gyula írói módszerében régi hagyományokat követ. A móriczi,
illyési, Veres Péteri, Szabó Páli nyomon jár. Történetei szorosan kötőd-
nek hiteles, megtörtént eseményekhez (földosztás, TSZ-szervezés, árvíz),
az élet, a paraszti élet eseményeihez, s magukhoz az emberekhez. Az írót - elődeihez hasonlóan - elsősorban az emberek sorsa érdekli, s az, hogy az 1945 utáni évtizedekben a magyar parasztság hogyan kereste helyét az új társadalmi rendben, hogy az egyes emberek hogyan vészelték át a "ne-
héz idők"-et, mi hajtotta őket előre, miért küszködtek éveken, évtizedeken át. Dokumentarizmus, szociografikus igényesség, riportszerűség jellemzi ezeket az írásokat, melyek azonban nem dokumen-
tumok, nem riportok, hanem elbeszélések. Az interjúalanyok, riportalanyok vallomásai, egyszerű szavai kerekednek történetekké, de úgy, hogy a szerzői "beavatkozások" mit sem változtatnak az elmondottak hitelén. 
Nyilvánvaló, hogy korábbi megjelenése nagyobb figyelmet keltett volna (évtizedek óta kiadatlan). Üzenete azonban túlmutat az aktuális időn, s lehetőséget teremt egy korszak tisztább látására, s egy jórészt már letűnt világ, letűnt (és névtelen) alakjainak megismerésére.

Az újságíró legfőbb erénye az emberség, a hűség, és a hazaszeretet
Illés Sándor író, újságíró kapta meg elsőként a Mikszáth Kálmán Kulturális és Média Alapítvány Mikszáth Kálmán-díját és a vele járó egymillió forintot. A 92 éves publicista a hazaszeretetet, az emberséget és a hűséget tartja az újságíró legfőbb tulajdonságának.
A Magyar Katolikus Újságíró Szövetség, a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége és a Magyar Polgári Média Egyesület által létrehozott alapítvány célja, hogy elismerje és támogassa a polgári értékeket, a konzervatív, nemzeti hagyományok ápolását előtérbe helyező újságírókat - mondta köszöntőjében Fábián Gyula, a kuratórium elnöke. 
Illés Sándor csaknem 40 könyvet - regényt, novelláskötetet és pályája elején két verseskötetet jelentetett meg. Közel 70 éve újságíró, a Magyar Nemzetben 1950 óta publikál. Jelenleg is rendszeresen felolvas műveiből a Kossuth Rádióban, de ahogyan ő mondta, pályája már 92 esztendeje, születése óta tart.
"Nyakamba akasztottak egy tarisznyát, és hamuba sült pogácsát tettek bele. Mint a mesebeli hősnek. Végigjártam az életet és a háborút. Elkerültem a tömegsírokat. Most visszahoztam ezt a pogácsát. Megmondom, hogy miből gyúrják ezt. Három dologból: hazaszeretetből, emberségből és hűségből. Ezt adom nektek" - mondta Illés Sándor a díj átvételekor.
A Mikszáth Kálmán díjat, melyet Rékasy Eszter grafikusművész tervett, ezentúl minden évben odaítélik egy a szakmájában kimagasló teljesítményt nyújtó újságírónak.
Forrás: Mikszáth Kálmán Kulturális és Média Alapítvány

Átadták a Mikszáth Kálmán-díjakat kedden Budapesten.
http://www.webradio.hu/index.php?option=content&task=view&id=280787
MTI 2013 April 02, 
A Magyar Nemzet internetes kiadásának beszámolója szerint idén az elismerést D. Horváth Gábor, a napilap főszerkesztő-helyettese, Nagy Zoltán, a Hír TV hírigazgatója, Nikl János, a Magyar Katolikus Rádió bemondója és szerkesztő-műsorvezetője, Vass István Zoltán, a Lánchíd Rádió szerkesztő-műsorvezetője, valamint Vinkó József, a Magyar Konyha főszerkesztője, a Heti Válasz újságírója vehette át.
Fábián Gyula, a Magyar Polgári Média Egyesület, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége és a Magyar Elektronikus Újságírók Szövetsége által 2006-ban létrehozott alapítvány elnöke az ünnepségen annak a reményének adott hangot, hogy "a díjjal sikerül ráirányítani a figyelmet a polgári értékeket képviselő médiaszemélyiségekre és Mikszáth Kálmán újságírói munkásságára" - olvasható az mno.hu-n.(MTI) -