2012. június 05.
A mindössze 85 lakosú falucska ökokalandja 20 éve kezdődött és mára a fenntarthatósági törekvések hazai szimbólumává vált. Lássuk, hogyan csinálták!
Mi az, hogy ökofalu? A válasz alapvetően egyszerű lenne: megpróbálni a régi világ életmódját összehozni a modern korral, mindezt megspékelve "zöld", alternatív szemlélettel. Persze ami ma alternatív és öko, az száz éve a lehető legtermészetesebbnek számított. És a valóságban egy ökofalu életre hívása százszor összetettebb, mint az elsőre hangzik, főleg egy 85 fős település esetében.
Azért nézzük meg dióhéjban, hogy miről is szól ez a 20 évet felölelő történet: a fogyasztói társadalom pénzközpontú világa és a természet rombolása helyett az egyszerű, környezettudatos, mértékletesebb és lassabb életmódot választották. A civilizáció kényelméről – áramról, meleg vízről, fűtésről – nem mondanak le, de alternatív módon igyekeznek azokat helyettesíteni.
Természetes alapanyagból, szalmából, vályogból építkeznek, a házakat napelemekkel szerelik fel, a hulladékot komposztálják, újrahasznosítják. Organikus, maguk termesztette zöldséget és gyümölcsöt esznek, és állatokat tartanak, amelyek tejjel, hússal, tojással látják el őket.
Ezen az úton halad a mi apró, borsodi településünk, mely mintaképe lehet a jövő magyar falujának, pedig az ország egyik legszegényebb régiójának kis zsákfaluja. Miskolctól nem messze, Putnok mellett található, mely a szlovák határtól néhány kilométerre a Keleméri-patak völgyében bújik meg.
Gömörszőlős valójában a gazdag-szegénység, a szerves kultúra egyik szigete a globalizáció tengerében. Nem a fejlesztések, s nem a fejlesztők, hanem a hagyományos, szerves kultúra avatja fenntarthatóvá ezt a kicsiny falut.
A lehetőség felismerése
Gömörszőlős ugyanolyan tipikus aprófalu volt még 1993-ban, mint megannyi más szomorú sorsú település az országban. Magán viselte az aprófalvak általános jellemzőit, mint a népesség számának csökkenése, a fiatalok elvándorlása, a falu lakosságának elöregedése, a jövedelemtermelő lehetőségek beszűkülése, a helyi piac összeomlása, a népesség romló egészségi állapota.
Ugyanakkor az is látszódott, hogy a hagyományos termelői és fogyasztói mintázatok még részben fennmaradtak. Vagyis a földhasználat és a helyi forrásokra épülő kismesterségek illenek a fenntartható fejlődés gondolatához, és azok felelevenítése a helyi közösség fejlődését szolgálhatja. Ekkor arra tettek kísérletet, hogy átmentsék a szerves kultúrát és alternatívákat találjanak, ezzel a szegénységből eredő fenntarthatóságot, tudatos fenntarthatóságra cseréljék.
Az ötlet ereje
A mintaprogramnak szánt falufejlesztés 1993-ban vette kezdetét: a miskolci Ökológiai Intézet három és fél rtmillió forinté négy falusi portát vásárolt. Az épületeket úgy újították fel, hogy a zöld házak prototípusaivá váljanak, de megőrizzék eredeti jellegüket és stílusukat. Így került a cseréptetőkre napkollektor, a kert végébe szélkerék és esővízgyűjtő, s a házakba több olyan épített szerkezet, ami javára válna minden településnek. Így tömegkályha, komposzt WC és organikus víztisztítás. Így lett Gömörszőlős a fenntarthatósági törekvések egyik hazai szimbóluma.
Mit tehetünk, ha nincs pénzünk, amit befektessünk?
Egy jó ötlet segíthet – gondolták. Helyi anyagokból, meglévő eszközökkel, minimális pénzbefektetéssel, a hagyományos ismeretekből kiindulva tervezhetünk és létrehozhatunk olyan termékeket, amelyek egyediek, sehol máshol a piacon nem megtalálhatók. Így jött létre a gömörszőlősi gyapjú üzem.
A több mint száz esztendős gépek segítségével a mai napig munka folyik, kártolt gyapjút és fonalat állítanak elő. Az üzemhez hagyományos, növényi gyapjúfestő és varroda is tartozik. A kézművesség felvirágoztatása a helyi emberek leleményéből táplálkozik, amelynek során számos kedves ötlet, több mint húsz egyedi termék öltött testet.
Egy hektáron pedig biogazdálkodás zajlik, a növénytermesztés társításokban folyik: a növények egymást segítik a tápanyagellátásban, vagy védik egymást a kártevőktől. A virágzó növények, pl. orchideák, csalogatják a látogatókat, a látogatók pedig - közvetett, vagy közvetlen módon - hasznot hoznak a falu közösségének.
Parasztwellness, ahol a múlt a jövő
Az idelátogató vendégek elsajátíthatják az állattartást, a kertészkedést és az energiagazdálkodás környezetbarát módjait, s a „parasztwellness" jegyében testüket is megmozgathatják a földeken, kertekben végzett munkával. Sokféle teendő kínálkozik: aszalás, befőzés, kandírozás, komposztkaskészítés, faültetés, metszés, sajtkészítés. Ha elfáradnak, pihenésképpen a helyi fonóházban megismerkedhetnek a gyapjúszövés titkaival, rongyszőnyeget készíthetnek, vagy meglátogathatják a falumúzeumot.
Tipp a nyárra – belekóstolhatunk a gömöri ökovilágba
A faluba érkezőket háromnapos turnusokban várják gazdag programokkal a nyáron. Lesznek ökológiai előadások: a megújuló energiák hasznosítása, biogazdaságok megismerése és kecskefejés. A botanikai túra alkalmával festőnövényeket gyűjthetünk össze, amelyekkel a második nap a gyapjúfeldolgozásánál színezhetünk. Harmadik nap a nemezelés kipróbálására van lehetőség, olyan környezetben, amelyben a természeti harmónia a mindennapok része.