2017. december 24., vasárnap

Egy kis talajismeret

Biokert Anna - feb 17, 2016
Ahhoz, hogy kertünket biokertté alakítsuk, számos ismerettel kell rendelkeznünk, és ez az elméleti tudás fog minket segíteni a gyakorlatban is. A talajok fajtáinak ismerete és a kertünk talajának beazonosítása elengedhetetlen abból a szempontból, hogy megfelelően tudjunk kertészkedni benne, és ne is próbálkozzunk olyan növényekkel, amelyek az adott típusú talajt nem kedvelik.
Agyagtalaj
Az agyagtalaj kötött talajtípus, vagyis mind a víz-, mind a levegő nehezen jut át rajta és a felmelegedése is lassan történik. Emellett melegben és kiszáradása esetén erőteljes rögösödés jellemzi, ami megnehezíti a vele való munkálatokat és a benne élő növények életét is. Nedves, esős időben a talaj szemcséi összeragadnak, emiatt minden időszakban nehéz munkával lehet csak megművelni. Felismerése igen egyszerű: vegyünk a kezünkbe egy maréknyi nedves földet, és ha gyurmaszerűen összeragad, amikor összenyomjuk, akkor agyagtalajjal van dolgunk. Az agyagtalajokat javítani kell homokkal, komposzttal, rendszeres szerves trágyázással, hogy lazább talajt kapjunk. Ha talajtakarást alkalmazunk (erről később még írunk), akkor gyorsabban érhetünk el eredményt, és termékenységét fokozhatjuk.
Homoktalaj
A homoktalajok jó víz- és levegőáteresztő képességgel rendelkeznek, szerkezetük laza, hamar felmelegszenek, és gyorsan ki is hűlnek. Tápanyagban szegény talajok, ám könnyen megmunkálhatóak. Egy marék homoktalajt a kezünkbe véve, az nem áll össze, hanem kipereg, kifolyik a markunkból, így ismerhetjük fel legegyszerűbben. A homoktalajok esetében a kertész legfontosabb feladata, hogy tápanyagtartalmát megnövelje, dúsíthatjuk agyagtalajjal, vályogos komposzttal és takarjuk folyamatosan, hogy ne száradjon ki könnyen.
Vályogtalaj
Humuszban gazdag talajtípus, mely jó víz- és levegő áteresztő képességgel bír, és tápanyagtartalma is megfelelő. Jó hőtartó képességgel rendelkezik, bizonyos mennyiségű meszet is tartalmaz. Természetesen a vályogtalaj típuson belül is vannak homokosabb és kötöttebb típusok, de általánosságban elmondható, hogy igen kedvező talajtípus a tápanyag raktározásának tekintetében. Finom, morzsalékos szerkezetű talajtípus. A kertész feladata a vályogtalajok esetében a kedvező tulajdonságainak megőrzése, a rendszeres komposzttal való tápanyag utánpótlás, a talaj takarása, a vetésforgó alkalmazása.
Láptalaj
A láptalajok savanyú, tápanyagban szegény és nagy víztartalmú talajok, magas tőzegtartalommal, mely olyanná teszi, mint a szivacs. Elsősorban vizes, vizenyős területeken gyakori, csak hosszas, kitartó munkával tehető tápanyagokban gazdag kerti földdé.
A legfontosabb: a talaj humusztartalma
Amikor kertészkedünk, minket elsősorban a talaj legfelső, 20-30 cm-es rétege érdekel, hiszen itt nőnek a növények, az a fontos, hogy ez a réteg humuszban, tápanyagban gazdag legyen. Ebben a rétegben élnek a növények számára hasznos élőlények, baktériumok, giliszták, melyek befolyásolják a talaj minőségét, a bomlási és felépülési folyamatok gyorsaságát. A humuszt a kertésznek folyamatosan pótolnia, gazdagítania kell, és minél vastagabb a humusztartalmú réteg a kertünkben, annál termékenyebb a talajunk. A célunk, hogy minél lazább, tápanyagban gazdag, melegebb humuszt biztosítsunk a növényeink számára.
Vegyünk példát a természetből: az erdő folyamatosan újrahasznosítja lombtakaróját, a fák ebből a saját maguk által termelt humuszból építkeznek, fejlődnek, nincs szükségük emberi beavatkozásra. Nem pazarolnak, ugyanakkor semmi sem fölösleges számukra, nem termelnek szemetet, minden hasznosul, és ez biztosítja az egyensúlyi állapotot. Ha egészséges talajt szeretnénk a kertünkben, akkor vegyünk példát az erdőről, és alkalmazkodjunk ahhoz a talajtípushoz, ami a kertünk adottsága, és annak megfelelően dúsítsuk humusztartalmát.