A lombtrágyázás hatékony módszer, de csak ha jól csináljuk

https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/a-lombtragyazas-hatekony-modszer-de-csak-ha-jol-csinaljuk-32433-001

2017. május 08., Agroinform.hu – Dr. Terbe István

A levélen keresztüli tápanyag-adagolás, azaz lombtrágyázás régen alkalmazott tápanyag-ellátási módszer a növénytermesztésben. Sokszor meglepően jó hatékonysága nem csak az így pótolt (hiányzó) tápelemnek tudható, kedvező hatása nem csak az anyagcsere-folyamatokban történő közvetlen bekapcsolódással magyarázható.

Lombtrágyázás hatására fokozódik a fotoszintézis és a légzés intenzitása, az enzimrendszer működése, kedvezően hat a sejtkolloidok fizikai és kémiai állapotára. Ugyanakkor a levélen keresztül felvett tápanyagok serkentőleg hatnak a gyökértevékenységre is.

A zöldségtermesztéshez többnyire jobb területet, termékenyebb talajokat választunk a vetemények számára, rendszeresen használunk szerves trágyát, műtrágyákat, gyakran tápoldatozzuk a növényeket, ennek ellenére előfordul, hogy egy-egy zöldségfaj levele megsárgul, jellegzetes tápanyag-hiánytünetet mutat. Vagyis gyakran találkozunk azzal az esettel, amikor van elég tápanyag a talajban, csak azt valamilyen okból kifolyólag a növények nem tudják hasznosítani. Ezt a jelenséget az agrokémia relatív vagy viszonylagos tápanyaghiánynak nevezi.

Míg a talaj tápanyaghiányát hagyományos módon, a talajra vagy talajba juttatott szerves és műtrágyákkal jól lehet pótolni, addig a viszonylagos, vagyis relatív tápanyaghiány esetében ez a megoldás nem járható, tekintettel arra, hogy a tápelemek felvételét akadályozó tényezők továbbra is fennállnak, és ebből adódóan a pótlólagosan adott tápelemek felvételét változatlanul akadályozni fogják.

Intenzív termesztési módok alkalmazása esetén az is előfordul, hogy gyorsan kell beavatkozni a növény táplálásába, a talajon keresztüli trágyázás lassúnak bizonyulna a tápanyagok lassú mozgása, a talaj kötöttsége, a gyökerek mélyen történő elhelyezkedése miatt.

A fenti két esetben megoldást jelenthet a levélen keresztüli tápanyag-adagolás, más néven lombtrágyázás. Elméletileg valamennyi növényi tápelem pótolható a levélzeten keresztül, de igazán nagy jelentősége a lombtrágyázásnak a mikroelemek, a magnézium, a nitrogén és bizonyos időszakokban a foszfor esetében van.

Lombtrágyázásra alkalmas műtrágyakészítményre jellemző a jó, maradék nélküli oldékonyság, továbbá a könnyen hasznosuló kémiai forma, amelynek nincs vagy minimális a perzselő hatása, valamint jól keverhető növényvédő szerekkel. Egy-egy tápelem hiányának pótlására a mono típusú (egy hatóanyagot tartalmazó készítmények) általában hatékonyabbak, mint a komplex trágyák.

Mikroelemek esetében széles körben alkalmazzák az egyszerű sókat – mindenekelőtt a szulfátokat – és a lassúbb oldódásuk miatt kicsapódásra kevésbé hajlamos kelátokat.

A jó hatásfok azonban nagymértékben függ az alkalmazás módjától.

Lombtrágyázás hatására fokozódik a fotoszintézis és a légzés intenzitása – fotó: Shutterstock

Annak érdekében, hogy a lombtrágyázás elérje a megcélzott hatást, a következőkre kell figyelemmel lenni:

• Lombtrágyázáshoz jó minőségű, lágy vizet használjunk, a lombtrágyák hatóanyaga kemény vagy erősen szikesítő (magas EC-értékű) vízben kicsapódhat, a növény számára felvehetetlen kémiai formává alakulhat át.

• Jobb hatásfok érhető el, és kisebb a perzselési veszély, ha nem tömény oldatot, hanem hígabbat, de gyakrabban használunk. Általában 0,1-0,5 százalékos oldatokat javasolnak a gyártók a készítményekhez. A keserűsó és néhány kevésbé perzselő hatású lombtrágya esetében még az 5 százalékos töménység is megengedhető.

• Az előzőből következően a lombtrágyaoldat EC-értéke – ami összetevődik a lombtrágya EC-értékéből és az öntözővíz sótartalmából – együttesen ne haladja meg a 2,5-3 EC-t. A töménység iránt a növények különböző mértékű érzékenységet mutatnak, általában a zöldségfélék, főleg a lazább szöveti rendszerrel bíró hajtatott zöldségfajok érzékenyebbek.

• A lombtrágyázás csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődésben lévő, egészséges lombozata van a növénynek. Gombás, baktériumos betegségekkel vagy kártevőkkel fertőzött levélzet tápanyagfelvétele és tápanyagszállító, illetve asszimiláló funkciója gyenge, esetenként nulla. Fajonként is eltérő a levél morfológiájából adódó hatékonyság; az uborka, dinnye esetében nagyon jó, a hagymánál, sárgarépánál és petrezselyem esetében gyengébb. Fiatalabb levelekre, hajtásokra juttatva jobb hatékonyság érhető el, mint az idősebb levelek esetében. Intenzív növekedés időszakában (május, június) különösen gyors és kedvezőbb hatással számolhatunk.

• 15 0C alatt jelentős mértékben romlik a lombtrágyák oldékonysága, ugyanakkor 21-22 0C felett bizonyos bomlások, vegyületek gázosodása történhet meg, ami nemcsak abban jelentkezik, hogy rosszabb a hatásfoka a készítménynek, hanem abban is, hogy már a lombtrágya hígabb töménységben is perzsel. Lehetőség szerint 18-20 0C-os vizet használjunk feloldáshoz.

A lombtrágyázás csak akkor hatásos, ha nagy, fejlődésben lévő, egészséges lombozata van a növénynek – fotó: Shutterstock

• Nagy melegben, tűző napsütés alkalmával a perzselés veszélye miatt ne permetezzünk, legjobbak az esti vagy a kora reggeli órák. A lombtrágya gyors beszáradása rontja a hatásfokot.

• A lombtrágyák döntő többsége növényvédő szerekkel együtt is kijuttatható. A jó oldódás miatt fontos a bekeverési sorrend. Először a poralakú (WP) növényvédő szert oldjuk fel, ezt kövesse az oldatformájú növényvédő szer hozzáadása (EC), és csak ezután keverjük be a lombtrágyát. Amíg egy-egy készítmény nem oldódott fel tökéletesen, addig a következő szert ne keverjük a permetléhez. Egyszerre három szernél többet ne keverjünk össze (gomba vagy baktériumölő szer, rovarölő szer és lombtrágya).

• Az összekevert készítmények hatásmechanizmusa nagyon bonyolult, nagyon nehéz előre megítélni a keverhetőségüket, ugyanakkor keverhetőségi táblázatok az új szerekről nem készülnek. Ezért új szerek használatakor az első alkalommal tanácsos egy próbakeverést alkalmazni, és megfigyelni az oldódást, esetleges kicsapódást.

Ideje számolni a szőlő peronoszpórájával!

https://www.agroinform.hu/szantofold/ideje-szamolni-a-szolo-peronoszporajaval-32924-001

2017. május 29. Zsigó György

A peronoszpóra a szőlő bármely zöld részét megbetegítheti, de a virágokban okozhatja a legsúlyosabb károkat.

Ezekben a csapadékos és meleg napokban már gondolnunk kell a szőlő peronoszpórájára is – írja Zsigó György. Dr. Füzy István műszerei az idén már három fertőzésre alkalmas időszakot is jeleztek. Szerencsére még sehol sem indult be járvány. Talán a száraz kora tavaszi hetek gátolták a fejlődését.

A szőlő bármely zöld részét megbetegítheti, de a virágokban okozhatja a legsúlyosabb károkat. A virágzásig bátran használhatják a rezeket, van aki a virágzó szőlőt sem félti. Ekkor inkább az újabb típusú rezes készítményeket válasszák. A réz helyett használhatják a Polyram DF-et vagy a „rézpótlónak” is hívott mankocebeket. A felsoroltak valamennyien kontakt módon hatnak, az esőtől lemosódnak.

A peronoszpóra tünetei a szőlő levelén – fotó: Zsigó György

Aki belülről is védené a tőkéit, az vegye elő a felszívódókat: pl. Quadris, Mildicut. A rezisztenciatörés miatt már a gyártásnál kontakt hatóanyaggal kombinált felszívódók: Acrobat MZ, Ridomil Gold MZ, Electis 75 WG (más néven Roxam 75 WG), Enervin, Equation Contact, Lieto, Profilux, Profiler, Cabrio Top, Overgo, stb.

Elkülönítve sorolom a felszívódó és réztartalmú készítményeket: Forum R, Ridomil Gold Plus, Curzate R, Curzate Super DF, Kupfer Fusilan WG, Galben R, Amaline Flow, Melody Compact 49 WG, stb. Két kontakt hatóanyag kombinációja is felerősítheti egymás hatását: a Cuprofix 30 DG mely réz és mankoceb tartalmú, hasonlóan a Cupertine M-hez és a Miltox Speciál Extra WP-hez. A lisztharmat és a peronoszpóra csak távoli rokonok, nincs olyan gombaölőnk mely mindkét gombára hatásos lenne. (A Quadris kivétel, de sajnos ennél már leírták, hogy a szőlőlisztharmatnál rezisztencia is kialakult.)

Sokszor hallottuk, hogy olajfolttal indul a peronoszpóra. Sajnos a lisztharmat első tünetei is hasonlóak! Schmidt Ágnes egri kolléganőmtől idézem a kezdeti fertőzés találó leírását. „A peronoszpóra folt mindenképpen egy olajosabb, kicsit narancssárgább, és általában nagyobb is, a lisztharmat a legtöbb fajtán nagyon halvány sárga foltokat okoz csak.” Később a lisztharmat foltja kissé kiemelkedik, kidudorodik. Ez azzal magyarázható, hogy a lisztharmatfajok csak a növények felületén terjeszkednek és itt szívókacsokkal kapaszkodnak a bőrszövetbe. A gombafonalaik sűrű, erős szövedéke az ami nem engedi tovább növekedni, kiterjedni sem a leveleket, sem a bogyókat. (Ez utóbbi kireped, kibuggyannak a magvak, ezért hívják sérves bogyónak.)

A lisztharmat és a peronoszpóra tünetei hasonlóak, de némi odafigyeléssel megkülönböztethetők – fotó: Zsigó György

Érdemes egy otthoni ellenőrző kísérletet is beállítani. A sárgafoltos levélből néhányat tegyenek egy befőttes üvegbe, és zárják le. Ha a peronoszpóra a ludas, akkor a szobahőmérsékleten tartott, bepárásodott üvegben beindul a gomba, és a levelek belsejéből a fonákon megjelennek a fehér fonalai, kialakulnak a telepei. Ez már a jól ismert tipikus tünet. A növények belsejében terjedő peronoszpóra „kiverődik”, a felszínre kerül.

A körtén megjelentek a körterozsda első tünetei, az élénk, sárga pöttyök. Ahol az előző években súlyos lombkártételt okozott vagy zavaróak a narancssárga foltokkal, kinövésekkel teli levelek látványa, ott már most érdemes védekezni. A réz és a mankoceb hatóanyagú gombaölők valamint a Score 250 EC engedélyezettek.

IDE KATTINTVA a felhívások mellett láthatják a molyfogási táblázatokat és nemsokára a selyemfényű puszpángmoly országos csapdahálózatának az adatait is. Emellett egy növényvédő szer kereső oldal is működik az Agroinformon, melyet IDE KATTINTVA érhet el.

Növényvédelmi előrejelzés: Támadásban a rovarok!

https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/novenyvedelmi-elorejelzes-tamadasban-a-rovarok-32883-001

2017. május 24. Agroinform.hu

Nem csak a betegségek fenyegetik a növényeket, a kártevők is szaporodásnak indultak az utóbbi időben, és akár komoly károkkal is fenyegethetnek. Az Agroinform.hu 2017. 21. heti növényvédelmi előrejelzése.

Az elmúlt időszakban elsősorban a betegségek megjelenésére figyeltünk, az időjárás alakulását elemezgettük, hogy időben tudjuk jelezni valamely kórokozó fellépésének veszélyét. Nem ok nélkül, hiszen, ha visszatekintünk a rövid tavaszi időszakra, akkor a monília pusztítása, a tafrina okozta színes, húsos levelek, a sztigmina által kilyuggatott levelek, a lisztharmat primer tünetei jutnak eszünkbe.

Örvendetes, hogy a szántóföldön kevésbé alakultak ki ilyen emlékezetes kórképek, a kalászosokban csak lassan terjednek a lombozatot károsító betegségek, a repcében sem lépett fel eddig a fehérpenészes szárkorhadás vagy a becőket károsító alternáriás betegség.

A májusi csapadékos időszakok, kombinálva a határozott felmelegedéssel kedveztek a kórokozóknak, de a kártevők is szaporodásnak indultak. Talán legjellemzőbb a levéltetvek terjedése, kolónia képzése, más kártevők korai megjelenése (tipikusan molyok), s a lárvakelés korai megtörténte (pl. amerikai szőlőkabóca, amerikai-lepkekabóca). Ezek arra figyelmeztetnek bennünket, hogy nem szabad leragadni a betegségeknél, a kártevők is tetemes kárral fenyegetnek.

Ha az időjárás előrejelzést faggatjuk (amit az Agroinformon is nyomon követhet), akkor a hónap végéig az eddigieket követő, változékony időszak jön, vagyis folytatódik a betegségek terjedése, a kártevők felszaporodása, s a növényvédő szakembernek mindenre figyelnie kell.

Elsőként talán beszéljünk az amerikai szőlőkabócáról. Rögtön az elején tisztázni kell, hogy ez a kabócafaj – bár szívogatással kárt okoz – nem igazán veszélyes kártevője a szőlőnek, a gond abból fakad, hogy közvetítője a szőlő aranyszínű sárgaság (Grapevine flavescence doree) fitoplazma okozta betegségnek. E betegség karantén listán van az EU-ban, így Magyarországon is. Nálunk, Zala megyében találták meg 2013 nyarán, azóta jelen van. Maga a betegség nem terjed fizikai úton. Nagyobb távolságra az ember viszi el szaporítóanyaggal, míg a leginkább aktív terjesztője az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus).

A képen kettő piros karikával jelzett terület van, ahol Scaphoideus titanus (amerikai szőlőkabóca ) kis lárvája látható. Narancssárga körrel jelzett egy Metcalfa pruinosa (ameriaki lepkekabóca) lárva. Mindkét kártevő lárvakelését jelzi a fotó – Agroinform.hu

A kórokozó jelen van, felszaporodik a szőlőkabóca testében, s a kártevő szívogatása közben jut be a fitoplazma a növénybe. A növényben is felszaporodik, majd megjelennek a tünetek, amelyek időszaktól függően más és más képet mutatnak. Tavasszal a kihajtáskor már visszamarad a tőke, rövid ízközű, gyenge hajtások jelennek meg. A nyár közepén a fehérszőlő-fajták levelei sárgulnak, a kékszőlő-fajták levelei vörösödnek. Feltűnő a levelek széleinek befelé sodródása, amely háromszög levéllemez formához vezet.

A nyár végén a levelek főere mentén krémsárga foltok jelennek meg, majd azok terjednek, s végül a levél elszárad. A vesszők nem érnek be, ezért nem – vagy csak részlegesen telelnek át. A következő tavaszon a rügyekből fejlődő virágzat leszárad. Ez a folyamat 1-2 év alatt a tőke pusztulásához vezet.

Védekezni a kórokozó (fitoplazma) ellen nem lehet. Ugyanakkor a terjedését sikeresen lehet megakadályozni a közvetítő amerikai szőlőkabóca elleni védekezéssel. Így jutottunk vissza az amerikai szőlőkabócához, s így kap speciális jelentőséget a kabóca lárvakelése. Ez az első kezelés időpontja. Itt is érvényes, hogy az éppen kikelt kis lárvák (L1-L2) fokozottan érzékenyek, tehát a jól időzített védekezés hatásos lesz. A fotó az ország déli részén készült, de a hasonló időjárás alapján feltételezni lehet, hogy 3-5 napon belül máshol is megjelennek a kis lárvák.

A védekezéshez a növényvédelmi hatóság a tiametoxam (Actara SC), klorpirifosz-metil (Reldan 22 EC) vagy a klorpirifosz+cipermetrin hatóanyag kombinációt tartalmazó Daskor termékeket ajánlja. Az érdeklődőknek megadjuk a növényvédelmi hatóság e témakörben kiadott friss anyagának elérhetőségét, ehhez kattintson ide.

Ugyancsak szőlő levelén került lefotózásra az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa) lárvája. Ez utóbbi rovar polifág kártevő, több mint 100 növényfajon figyelték meg táplálkozását. Ezek között megtaláljuk a gyümölcstermő fákat, díszfákat, díszbokrokat és a szőlőt is. Lágyszárú növényeken kevésbé telepszik meg, de éppen Magyarországon figyelték meg, hogy a kukoricát elfogadta tápnövénynek.

Az amerikai lepkekabóca több mint 100 növényfajon károsíthat – fotó: Nébih

Az üzemi ültetvényekben alkalmazott növényvédelem megfékezi e kártevő felszaporodását, de a városi fákon, közterületeken, házikertekben, díszkertekben kevesebb a figyelem, kevesebb a növényvédelmi kezelés, így ott erősebben felszaporodik, s nagyobb kárt okoz. A védekezésben nehézséget okoz a kártevő viaszos bevonata. A viasz-pelyhek miatt maga rovar alig látszik, de azokat mozgása során otthagyja, s az is jól jelzi jelenlétét. A viaszbevonat lepergeti a permetlevet, így nehéz elérni szereinkkel.

Jó hatékonysággal használhatjuk az acetamiprid vagy a tiametoxam hatóanyagú készítmények valamelyikét a tapadást segítő adalékanyagok használatával. A lárvák érzékenyebbek, tehát érdemes a kezelést ellenük időzíteni.

A szőlőnél mindenképpen meg kell említeni – bár nem kártevő, hanem kórokozó, hogy a lisztharmat első tünetei megjelentek. A konídiumok (szaporító képletek) képződése folyamatos, ezt segíti az időjárás is. A szőlő már elérte a fürtmegnyúlás állapotát, várhatóan 2 héten belül (tájegységtől függően kisebb eltérésekkel) megkezdődik a virágzása, ami nagyon érzékeny stádiuma.

Ne felejtsük, amennyiben sikerül a levélzeten a fertőző tömeg képződését megállítani, akkor a fürt védelme is könnyebb lesz. Ennek érdekében ajánlott a felszívódó+kontakt kombinációkat bevetni. A szőlőben nagy a szerválaszték, így csak egy-két önkényesen kiragadott példa: felszívódó – tebuconazol, penconazol, miklobutanil, tetrakonazol, fluopiram hatóanyagú termékek valamelyike, kontakt – kén, meptil-dinokap hatóanyagú termékek valamelyike. Érdemes kipróbálni a fluxapiroxad hatóanyagú, Sercadis kereskedelmi nevű új terméket. Mivel új készítmény, termelői tapasztalatról nem lehet még beszámolni, de az előzetes vizsgálatok biztató eredménnyel zárultak.

A kedvező időjárás ellenére a peronoszpóra fertőzéséről, a tünetek megjelenéséről még nem érkezett jelzés, pontosabban csak Csongrád megyében találtak egy-két jelzés értékű olajfoltot. Ennek ellenére a csapadékos időszak kedvez a kórokozónak, így a fertőzésre továbbra is számítani kell. A védekezést preventív jelleggel érdemes elvégezni, ajánlható a mankozeb, klortalonil, propineb hatóanyagú termékek valamelyike, illetve, aki a rezes kezelésekben bízik, annak számtalan készítmény áll rendelkezésre.

A tarka szőlőmoly tojásrakása folyamatos, délen már elkezdődött a lárvakelés is. Ezek a fürtkezdeményben finom szövedéket készítenek, abban táplálkoznak, s fürt részeket vagy az egész fürtöt tönkre teszik. Éppen ezért javasolt a védekezés elvégzése, itt is a fiatal lárvákat ajánlott megcélozni. Egy piretorid kezelés vagy a klorpirifosz, klorpirifosz-metil hatóanyagú termékek valamelyike megoldást nyújt.

Levélpirosító alma levéltetű – fotó: Agroinform.hu

A kártevők támadásáról szól a cím, nos, csak felsorolás szerűen: rakja tojásait a cseresznyelégy, az almamoly is elérte rajzáscsúcsát, szintén tojást rak, a szilvamoly már előbbre tart, ott már kelnek a kis hernyók, a körte levélbolha egyre nagyobb tömegben szívogat, rajzik a ribiszkeszitkár, repül a barackmoly, és a sor végén, de jelentőségét tekintve egyáltalán nem a sor végén egyre több növényen jelennek meg a levéltetű kolóniák. Már korábban megfertőzték a cseresznyét és meggyet, majd a szilvát, almát a levélpirosító alma levéltetű, a hasonló képet mutató levélpirosító ribiszke levéltetű. Most almán a zöld alma levéltetű betelepedése figyelhető meg, rózsán a bimbókat lepték el a szívogatók, de ott vannak a kerti mályvacserjén (Hibiscus syriacus), a krizantenumon, a dión is.

Zöld alma levéltetű – fotó: Agroinform.hu

Levéltetvek dión és az "inspirálók" (hangyák) – fotó: Agroinform.hu

A levéltetvek elleni védekezés – elsősorban a fák esetében – főleg technikai kérdés. Gondoljunk bele, hogyan lehet elérni a permetlével a hatalmas diófa tetejét, de a cseresznyefa vagy épp a meggy is ad ilyen gondot. A készítményválaszték elég bőséges, közülük a nikotin származékok adnak megbízható eredményt (acetamiprid, tiametoxam hatóanyagok).

Agroinform.hu – Növényvédelmi előrejelzés

Egy éve, hogy felavatták Gacsájon a dr. Nagy Bálint emléktábláját

Tavaly épp ebben az időben tartották meg  a Szabolcs Szatmár - Bereg megyei Gacsályon a azt a dr. Nagy Bálint halálának egy éves megemlékezését, amely egy emléktáblát is felavattak. Csak kevesen tudják , hogy Nagy Bálint, Kenderesen ismerte meg az élettársát amikor is itt élt egy rövíd ideig. Talán ott ismerik ezt a dolgot és találóan oda is lehetne egy emléktáblával emlékezni rá.

Felavatták Dr. Nagy Bálint emléktábláját

2016. május 24., Agroinform.hu

https://www.agroinform.hu/gazdaelet/felavattak-dr-nagy-balint-emlektablajat-28051-001

Dr. Nagy Bálint tiszteletére – aki a hazai növényvédelmi intézményrendszert 25 éven keresztül vezette – a gacsályi iskola falán avattak emléktáblát.

Dr. Nagy Bálint halálának első évfordulóján szülőfalujában márványtáblával emlékezett meg a Magyar Növényvédelmi Társaság, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, az Agrárkemizálási Társaság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, és a Gacsályi Önkormányzat.

Dr. Nagy Bálint a háború utáni magyar növényvédelmi intézményrendszer megteremtője – fotó: Agroinform.hu

Az emléktábla avatásán részt vettek családja tagjai és az ismertetett szervezetek képviselőin kívül az ország távolabbi részeiből érkezett tisztelői is. 

Petra András Gacsály polgármestere röviden köszöntötte az résztvevőket és a család egyik tagjával közösen leplezték le a táblát. Ezt követően Jordán László, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Erdővédelmi elnökhelyettese emlékezett meg Dr. Nagy Bálintról, a háború utáni Magyarország növényvédelmi intézményrendszerének megteremtőjéről és vezetőjéről.

Emlékeztetőjében kihangsúlyozta, hogy Nagy Bálint olyan vezető volt, aki egy bimbójában haldokló intézményt átvéve nem csupán felvirágoztatta, de példaértékű világszínvonalra emelte azt. Mi sem tükrözi jobban munkájának sikerét, hogy ma, igazán kedvezőtlen körülmények között és a szükséges források töredékéből még mindig létezik ez az intézményrendszer.

Felidézte az intézmény mai helyzetéről alkotott véleményét is, jelesül, amit 2010-ben, az 56. Növényvédelmi Tudományos Napokon az Életfa emlékplakett átvétele alkalmával fogalmazott meg, magát ahhoz az építészhez hasonlítva, akit az általa tervezett épületért annak romjain tüntetnek ki. Feltette a kérdést, hogy vajon most hogyan döntene, mit tenne napjaink megváltozott helyzetében.Úgy vélte, hogy az azóta megváltozott körülmények között is menne előre, hiszen életútján végigtekintve mindig is ez jellemezte. Fejleszteni, építeni tudományos alapokon és nagyon is gyakorlatiasan. A táblaavató programja Mező Gábor a Bács-Kiskun megyei NTA nyugalmazott osztályvezetője az alkalomhoz jól megválasztott Bódás János, „Ki van jelölve a helyed” című versével ért véget, majd a koszorúk elhelyezésével fejeződött be a megemlékezés.

Agrárstratéga volt, gacsályi tarisznyával

 http://www.szon.hu/agrarstratega-volt-gacsalyi-tarisznyaval/2841756

2015.05.27 Dr. Nagy Bálint

Gacsály – Május 18-án elhunyt dr. Nagy Bálint, nyugalmazott egyetemi tanár, megyénk szülötte.

Dr. Nagy Bálint 1930. április 4-én született zsellércsaládban, Gacsályban. Iskoláit szülőfalujában, majd az Eszterházy Kertészeti Középiskolában, később a harkovi Dokucsájev Mezőgazdasági Egyetem Növényvédelmi Fakultásán végezte. 1959-től a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának igazgatója. Később az FM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály vezetője 25 éven át. A világon elsőként betiltotta hazánkban az erősen mérgező és az emberre, környezetére különösen veszélyes DDT hatóanyagú rovarölőszerek használatát.

Nevéhez fűződik a megyei növényvédelmi állomási hálózat, párhuzamosan az üzemi szakember hálózat kiépítése, azaz egy országos, korszerű – mérőhálózattal, talaj-, és növényvizsgáló laboratóriumokkal fölszerelt – növényvédelmi szervezet kialakítása is.

Nagy Bálint felismerte, hogy ha a növényvédelemmel párhuzamosan biztosítjuk a termőtalaj megfelelő tápanyagellátását, sokkal hatásosabban befolyásolható a növénytermelés jövedelmezősége.

A nevéhez fűződik annak bizonyítása is, hogy a termésátlag növekszik ugyan a ráfordítással, de mozgása nem a bevitt hatóanyagot, vagy a mért tápanyagmérleget követi, hanem a csapadék viszonyokat.

Felhívta a szakma figyelmét, hogy növényi tápanyagfelvétel korántsem olyan mechanikus folyamat, ahogy a mai agrokémia felrajzolja. Hangsúlyozta, hogy a jelen fosszilis energiák uralta talajerőgazdálkodásban is az alap a talaj, mint hidro-geo-biológiai egység. A talajnak juttatott, koncentrált műtrágyával viszont pusztítást végezhetünk ebben a rendszerben, mert a talajélet egésze megváltozik. A talaj termékenységének növelése érdekében ezért állt ki a baktériumtrágyázás mellett.

A beretva eszű gacsályi ifjúból magyar agrárstratégává nemesült Nagy Bálint személyes sorsának alakulásáról, főként tudományos munkásságáról, -meggyőződéséről írásaiban így vall:
„Egy ilyen kis tanyasi, illetve »újsori« házban éltem le az első 16 évemet. Ez alatt mindent megtanultam, amit egy 7 holdas zsellér gyereknek, a háború alatt az anyával, két testvérrel egyedül maradva, a 70 éves, valóban »paraszti őstudást« hordozó nagyapa terelgetése és tanácsai mellett a család életben tartásához tudni kell. Nem volt az életemben ember, aki alapgondolkodásomra olyan nagy hatással lett volna, mint Ő. Mindent tudtam tehát, ami a parasztmúltamhoz, de szinte semmit, ami az értelmiségi jövőmhöz, mai múltamként megítélve, nélkülözhetetlen volt…

“…Most az emberi gondolkodás elitje fordult hirtelen, a jövő felé. Ez azt jelenti, hogy az ezredfordulói pszichózison túl, a világon van valami, amitől a társadalom nyugtalan. Sejti, vagy tudja, hogy ez az ezredforduló olyan – az egész földi világ egészére ható – irdatlan, szinte felmérhetetlen erők ütközésének ideje, amelynek következményei (éppen az ember mint olyan tulajdonságai miatt) nehezen beláthatóak. Egyre többször ötlik emlékezetembe szegény nagyapámnak egy sokszor elmondott intelme: »Fiam, soha ne beszélj a holnapról addig, amíg nem tudod pontosan, hogy ma mi történt!«”

Az emberiség, kiváltképp az elegendő és egészséges táplálék előállítás nagy kérdéseire válaszokat kereső, szülőföldjét szenvedélyesen szerető embert gyászoljuk most mi, földijei is. Nagy Bálint 85 éves volt.KM

Kajántói Hagyományőrző Csoport

A hagyomány és a légkör kézzel meg nem fogható dolgok. Századok kellenek a kialakulásukhoz, és ha lerombolja, nem tudná visszaállítani őket huszonnégy óra alatt. – Nagy Timea, Móra László Áron, Móra Emese Gyöngyvér, Turak Robert, Imola Turak, Mora Zsolt és Kelemen Kriszta

ELHUNYT A BORKULTÚRA IKONIKUS ALAKJA, KONYÁRI JÁNOS

http://kaposvarmost.hu/hirek/kaposvari-hirek/2017/05/23/elhunyt-a-borkultura-ikonikus-alakja-konyari-janos.html

2017. 05. 23.

Nincs többé közöttünk a hazai borkultúra ikonikus alakja. Ma hajnalban, hosszan tartó betegség után elhunyt Konyári János balatonlellei borász - írta kedden délután a Budapest Borfesztivál Facebook oldala.

"Az ország egyik legszebb pincészetének létrehozója, a Dél-Balatoni borrégió egyik felvirágoztatója 2008-ban nyerte el az „Év Bortermelője Magyarországon” címet. Egyaránt mestere volt a fehér- és a vörösbor készítésének, áldozatos szakmai munkája mellett rengeteget tett a borász közösségért. Példamutató, stílusteremtő tevékenységéért a Magyar Bor Akadémia rendes tagjai sorába választotta. Emléke és szellemisége tovább él gyermekeiben és boraiban. Végső búcsújáról családja gondoskodik." Áll a Facebook bejegyzésben.

Forrás: Budapest Borfesztivál Facebook oldala

1 milliárd forintos gazdaságfejlesztési program indul Magyarország Kormányának támogatásával

http://proeconomicaalapitvany.ro/hirek/1-milliard-forintos-gazdasagfejlesztesi-program

2017. május 19.

Mi úgy tervezünk itthon, hogy döntéseinknek köszönhetően a magyar emberek – bárhol is éljenek Erdélyben – érezzék a gazdasági programok nyújtotta gondoskodás hatását. Vannak identitásunkból fakadó gondjaink, amelyek orvoslása mellett olyan befektetéseket kell elindítanunk, támogatnunk, olyan erőfeszítéseket kell tennünk, amelyek közösségünk jólétét teremtik meg. A ma induló gazdaságfejlesztési program, amelyet Magyarország Kormánya támogat, ilyen – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken azon a marosvásárhelyi sajtótájékoztatón, ahol útnak indították a Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Programot.

Mint kiemelte, néhány évvel ezelőtt, amikor a vajdasági gazdaságfejlesztési programot megtervezték, azt ígérte Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor, hogy ezt minden olyan vidékre kiterjesztik, ahol magyarok élnek. „Közös célunk, hogy szülőföldünkön boldoguljunk, hogy ne kelljen elmennünk máshová, ha élhető jövőt szeretnénk” – tette hozzá Kelemen Hunor.

Rámutatott: Magyar Levente államtitkárban olyan partnerre lelt az RMDSZ, aki elkötelezett a külhoni magyarok irányába. Szerinte a mai nap fontos mozzanat a mezőségi, de az erdélyi kisvállalkozók és kisgazdaságok életében is, ugyanis olyan lehetőség nyílik meg számukra, amely biztosítja a továbblépést. „Abban is bízom, hogy az új gazdaságfejlesztési programunkat nyitottsággal fogadja a román fél is, hiszen amennyiben a főpróba, azaz a Maros-mezőségi Gazdaságfejlesztési Program sikeres lesz, és képesek leszünk eredményeket felmutatni, továbblépünk Székelyföld, Közép- és Dél-Erdély, de Partium fele is.” Kelemen Hunor meggyőződése ugyanakkor, hogy a lehető leghatékonyabban költik el azt a pénzkeretet, amellyel Magyarország a Mezőséget támogatja.

Magyar Levente, Magyarország Kormányának gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára úgy véli, arannyal jelzett esztendő következik Erdélyben, de a cél az, hogy ne csak 2017-ben, hanem évtizedes távlatban is megállja a helyét a ma induló program. „Ma a legnagyobb lélekszámú magyar közösség területén teszünk meg történelmi lépést, az a célunk, hogy sorfordító évnek nézzünk elébe” – tette hozzá az államtitkár.

Meggyőződése, hogy most először van olyan nemzeti kormánya Magyarországnak, amely képes arra, hogy megvalósítson egy ekkora beruházást, hogy anyagi értelemben is felelősséget vállaljon a határon túli magyarokért.

„Egy felkészült partnerre volt szükségünk és elkötelezettségre. Partnerünk, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség nagy felkészültségű partner. Magyarország elkötelezett annak irányában, hogy ezt a történelmi lépést a Szövetséggel közösen tegye meg” – nyomatékosított Magyar Levente, aki úgy véli: a gazdaságfejlesztési program stabil pillére lesz Magyarország nemzetpolitikájának.

„Egymilliárd forint áll rendelkezésre, hogy megvalósítsunk egy mintaprogramot, hogy a mezőségi gazdákat, vállalkozókat akár négy és fél millió vissza nem térítendő támogatásban részesítsük. Amennyiben a Maros-mezőségi program sikeres lesz, lehetőségünk lesz arra is, hogy kilépjük ebből a dimenzióból, elindítsuk az erdélyi programot. Közös célunk az, hogy bárhol is éljenek, az erdélyi magyarok érezhetően megerősödjenek. Ez a program Romániáról is szól, ugyanis ebből a román költségvetés, de olyan régiók is részesülnek, ahol többségében románok laknak. Semmi félnivalója nincs senkinek” – részletezte Magyar Levente.

„Megtiszteltetés és nagy öröm számunkra, hogy Maros megyében, a Mezőségen indul ez a projekt, egy olyan régióban, amelyet feltett szándékunk fejleszteni. A választásokkor megígértük, hogy segíteni fogjuk a szórványvidéket, külön odafigyelünk a szórvány térségekre. Ma pedig örömmel jelentjük be az első fejlesztési program indítását. Nem könnyű feladat, amelyre vállalkozunk, de úgy érzem, hogy megbirkózunk vele. A sikerhez szükség van mindenki munkájára, és én azt látom, hogy ez nem lesz probléma, sem a magyar kormány részéről, sem az RMDSZ vezetősége részéről, a többi pedig rajtunk múlik, Maros megyei lakosokon” – nyilatkozta Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke.

Kozma Mónika, a programot lebonyolító Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója mérföldkőnek nevezte a gazdaságfejlesztési programot, egy olyan majdnem egyéves munkafolyamat eredményének, amely történelmi lépés Maros megyében és Erdélyben. „Olyan feladat előtt állunk, amely bátorságpróba lesz, de szeretjük a kihívásokat” – adott hangot meggyőződésének.

A sajtótájékoztatót megelőzően felavatták a Köpeczi-Teleki-házban székelő Pro Economia Alapítvány új székhelyét.

Egyesületi Hirek nr. 1. 2017

Tagjaink visszajelzése alapján ezentúl igyekszünk az HANGYA egyesület mindennapi tevékenységeiről, megvalósitásairól, tudósítani.

 Egyesületi Hirek nr. 1. 2017

Az elmúlt időszak kemény munkával telt el, hiszen több pályázatot is elkészített és leadott a HANGYA vezetősége. A tagjaink közül sajnos csak kevesen éltek azzal a lehetőséggel, hogy a befizetett adójuknak a 2%-át a HANGYA Egyesületnek ajánlják  fel. 

Igy aztán jól jött, hogy egyes pályázataink sikeresek lettek, még ha a igényelt összegeknek csak 10%-át adták meg.

Igy lehetet az, hogy a megyei tanácshoz beadott pályázatok 2.000 illetve 4.000 lej értékben, (ami szintén 10%) ugyan, de az egyesületünk tevékenységeinek az elindulását segítik

Az ifjúságiak számára meghírdetett alapok esetében egy ökomenikus tábort szeretnénk a szeptemberi hónap elején Széken megszervezni. Erre a tevékenységre sikerült a ferencrendi vezetés együttműködését is megszerezni és a Széken megrendező ökomenikus leánytábor gazdag programjához hozzájárulásukat is elérni. Köszönet érte az Albert testvérnek! 

A kulurális tevékenységekre, amely által egy falusi vádorszinházak fontosságát bemutató rendezvénysorozatot (szimpoziumokat) lett volna hívatott, de 10 %-os támogatás csak legfejebb egy-két rendezvényre, lenne elég.

A Communitas Alapitványhoz leadott pályázataink közül eddig a sport alapokra kért összeg 10 %-át hozta az egyesület konyhájára. Ennyiből egy sport eseménysorozatot még nem de egy baráti sportviaiti dalt már megtudunk remdezni. 

Sajnos a kulturális pályázatunk nem volt sikeres a Communitasnál.

Az eddig elért eredményeink mellett, a párfogóink is "besegítettek" és a pályázatainkat támogatták. Köszönet érte!

Ha hazai pályán nem voltunk eléggé sikeresek, tovább folytattuk a külföldi partnereink számának a növelését! Igy sikeres tárgyalások után tudhatjuk magunkat ami a tiszacsegei, a kenderesi, na és a dr. Hajas Pál által vezetett Mátraalj Leader Kistérség és az idetartozó egyesületek és alapitványok tagajainak baráti támogatását. Köszönjük.

Sikeres volt a kapcsolat újrafelvételünk a bulgáriai Vlahok Egyesületével is, amely nemsokára a vidini látogatásunk alatt fog kiteljesedni. Ennél az egyesületnél működő néptánccsoport Kolozs megyei látogatását szeretnénk elérni a  Szentistvánnapi Néptánctalálkozóra. ugyancsak erre az időpontra várjuk a Nagyzerindi Ibolya tánccsoportot is.o

Ezuton fejezzük ki hálánkat mindazoknak akik egyesületi életünket támogatják. Kiemelhető a PRO Kolozs Vidékfejlesztési Egyesület elnökének a Dezső Tibor úrnak, valamint a bálványosváraljai szini-, és tánccsoportot vezető polgármester asszonynak, a kedves  barátunknak - névszerint Muresan Ildikónak.a támogatása és segítsége.

Köszönettel tartozunk a magyargorbói alpolgármesternőnek a Kerekes Emőke Ibolyának, valamint a gorbói polgármester úr személyes titkárnőjének a Deák Beának,  akik hathatósan segítik mindennapi munkánkat. Horváth Zoltán

Nélkülözhetetlen a kén pótlása

https://www.agroinform.hu/szantofold/nem-is-hinnenk-mennyire-nelkulozhetetlen-a-ken-potlasa-32745-001

2017. május 11. Yara Hungária Kft.

Talajaink többsége kénnel rosszul ellátott, ezért a kén pótlására nagy szükség van. A kén kijuttatása jelentősen hatással lehet a termés mennyiségére és minőségére, sőt a többi tápelem hasznosulását is javítja.

Egy adott agro-ökopotenciállal rendelkező területen a maximális jövedelmet akkor tudjuk elérni, ha ésszerű ráfordítások mellett a lehető legnagyobb árbevételt érjük el. A legnagyobb árbevétel a termés mennyiségétől és annak minőségétől függ. Hivatkozva a Liebig törvényre ezeket úgy érhetjük el, ha valamennyi termesztési tényezőt azonos szinten biztosítunk. Ez egyben az egyes ráfordítások maximális hatékonyságát is biztosítja. Mindezekben kiemelkedő szerep jut a harmonikus tápanyag-ellátásnak.

Mit is értünk harmonikus ellátás alatt?

A létfontosságú tápelemeket mind a makro-, mind a mikroelemeket a szükséges

- mennyiségben 

- arányban 

- időben biztosítjuk a növények számára felvehető formában.

A létfontosságú tápelemekről tudni kell, hogy a növények számára elengedhetetlenül szükségesek és sem egymással, sem semmi mással nem helyettesíthetőek.

A harmonikus ellátással és azon belül az egyes tápelemek szerepével, jelentőségével nem is kívánok a továbbiakban foglalkozni, ez más alkalommal megtörtént. A tápanyag-ellátáson belül most inkább a kén jelentőségével és pótlásának szükségességére szeretnék rávilágítani.

A kén növényfajoktól függően a 4-6. legnagyobb mennyiségben igényelt tápelem. Az alábbi, 1.sz. táblázatban látható néhány növényfaj fajlagos igénye és az optimális N/S aránya.

Növények által felvett tápelemek

1. számú táblázat: 1 tonna terméshez felvett nitrogén és kén mennyisége (forrás: Hydro)

Nagy mérvű hiánya jelentősebb fejlődésbeli elmaradáshoz vezet, mint a nitrogénhiány (1. sz. kép)

Tápelem hiánytünetek

1. számú kép: hiánytünetek (forrás: Yara)

1. sz. ábra: tápelemhiányok okozta lehetséges terméscsökkenés (forrás: Pepó)

Mint minden tápelemnél, foglalkozni kell a látens hiánytünetekkel is, melyek vizuálisan ugyan nem érzékelhetőek, de mennyiségi és minőségi romlást okoznak. Abban az esetben, ha a búza a bokrosodás kezdetekor a föld feletti részeinek összes kéntartalma nem éri el az 1,2 mg/g értéket, akkor kénhiányról beszélünk, és a pótlás mindenképpen indokolt és szükséges (Kalocsai).

Azt szoktuk mondani, hogy amiről nem tudunk az nem fáj. A látens tápelemhiányoknál ez nem így van. Az 1. sz. ábra a tápelemhiányok okozta lehetséges terméscsökkenést, veszteségeket mutatja.

A nitrogénnel elsősorban a fehérje mennyiségét tudjuk befolyásolni (2. sz. ábra).

2. sz. ábra (forrás: Yara)

A búzaszem fehérjetartalma különösen jól mutatja, hogy a növény nitrogén-ellátottsága optimális-e. Az optimális nitrogén-ellátás megváltozásával (gazdaságossági szempontok), illetve az optimálistól eltérő mennyiségű nitrogén alkalmazásakor a gabonaszem fehérjetartalma nagyjából 1%-kal változik minden 50 kg N/ha alkalmazása esetén.

A nitrogén alkalmazásának időzítése is fontos.

A korán kijuttatott nitrogént (Zadok skála GS 25-32) a növény főként a terméshozam biztosítására használja fel, míg a gabonaszemek fehérjetartalmának növelése érdekében a nitrogént a Zadok skála szerinti GS 37 és 39 közötti időszakban érdemes alkalmazni.

A fehérje mennyiségén túl a kenyérminőség szempontjából fontos az aminosav garnitúra összetétele és mennyisége. A kén megtalálható néhány fontos aminosavban is, amely a búzából készült tészta sütési tulajdonságait határozza meg. Köztük találjuk a ciszteint, a metionint, a treonint és a lizint. A kénhiányos búza lisztjéből készített tészta nyújtási ellenállása nő, nyújthatósága csökken. A kedvező aminosavtartalom, mint pl. a cisztin, csökkenésének következményeként a sikér szulfid kötései nem elegendőek, így a tészta rugalmatlanná, szívóssá válik, romlik a sütőipari értéke.

3. sz. ábra: A kén hatása az egyes aminosavak mennyiségére.

Különösen érdekes és fontos lehet ez az egyre nagyobb területen termesztett hibridbúzák termesztése esetén, amelyek a nagyobb termés mellett alacsonyabb minőségi tulajdonságokkal bírnak.

Vitathatatlan, hogy a tápelemek közül a nitrogénnek van legnagyobb hatása a termésre. Adagjának növelése egyrészt gazdaságossági kérdés, másrészt a kijuttatható mennyiséget behatárolják a jogszabályok adta keretek. A jogszabályok által meghatározott mennyiség esetenként terméslimitáló tényező is lehet. Minden lehetőséget meg kell ragadni a kijuttatható jobb érvényesülése, hatékonyabb hasznosulása érdekében. Ilyenek a teljesség igénye nélkül:

- megfelelő nitrogénforma választása a kisebb átalakulási, elillanási veszteség érdekében-

a több alkalommal történő kijuttatás, kisebb adagokban

- a megfelelő kénellátottság

A kénellátottság és a nitrogén hasznosulást a 4. sz. ábra szemlélteti.

4. sz. ábra: Nitrogén hasznosulás a kén-ellátástól függően

Mindezek a nitrogén hasznosulását elősegítő eljárások jelentős mértékben csökkenthetik az esetleges környezetterhelés mértékét.

Miért kiemelt fontosságú a kén?

A korábbi években a kén, mint tápelem pótlásáról nem kellett különösebben gondoskodni, mivel talajaink ellátottsága kielégítő volt.

Az utóbbi években azonban talajaink kéntartalma jelentős mértékben csökkent.

Akkor beszélünk nem kielégítő ellátottságról, ha a talajban mért SO4 érték kevesebb mint 10 mg/g. A csökkenés főbb okai:

- lecsökkent a magasabb kéntartalmú műtrágyák használata (szuperfoszfát)

- csökkent a szerves trágya felhasználás

- visszaszorult a kéntartalmú egyéb kemikáliák használata

- jelentősen mérséklődött a légkör kén (kén-dioxid) koncentrációja, így a kiülepedés mértéke is a töredékére csökkent (5. sz. ábra).

5. sz. ábra: Kén kiülepedés Magyarországon (S kg/ha).

A fentiek alapján a ként ugyan olyan módon kell kezelni, mint az NPK-t, minden növénynél minden évben az igénynek megfelelően pótolni szükséges.

A kénpótlás lehetőségei:

- talajon keresztül

- lombon keresztül

Talajon keresztüli pótlás esetén vegyük figyelembe, hogy az szulfátion mozgása a talajban hasonló, mint a nitrátion mozgása, tehát nem biztos, hogy egyszerre nagy mennyiségben célszerű kijuttatni. Hatékonyabb, ha a nitrogénhez hasonlóan – különösen a nagy kénigényű növények esetében – több menetben juttatjuk ki a növény felvételi dinamikájának figyelembevételével. Az őszi káposztarepce tápelemfelvételi dinamikáját a 6. sz. ábra szemlélteti.

6. sz ábra (forrás: yara)

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet jelentése szerint 2016-ban mindösszesen 28 148 t kénes nitrogén műtrágya került felhasználásra. Ez nem több, mint csak 2,5%-a az összes felhasznált nitrogén műtrágyának. A talajon keresztüli pótlásban szerepet játszanak a kísérőelemként viszonylag magas kéntartalmú műtrágyaféleségek is. Lombon keresztüli pótlásra a kén tekintetében is lehetőség van, de azt tudnunk kell, hogy a lombon keresztüli kijuttatással nem tudjuk a növény igényét teljes mértékben kielégíteni. A 7. sz. ábrán megfigyelhető, hogy optimális körülmények között az egyes tápelemek lombon keresztüli pótlására milyen lehetőségeink vannak.

7. sz ábra

A lombtrágyákat alapvetően két csoportra oszthatjuk, úgymint formulázott és nem formulázott készítmények. A biztonságos és hatékony lombtrágyázás – hasonlóan a növényvédelmi munkákhoz – csak megfelelő környezeti feltételek esetén alkalmazható. A lombtrágyázás hatékonyságát és biztonságát a léghőmérséklet, a relatív páratartalom, valamint a keverhetőség nagymértékben befolyásolja. Ezen paraméterekre vonatkozóan az optimális határértékeket Hilsendegen után a 2. sz. táblázat tartalmazza.

2. sz. táblázat

A táblázatból láthatjuk, hogy a formulázott készítmények biztonságos felhasználása szélesebb felhasználási optimummal rendelkeznek, mint a nem formulázott készítmények. Éppen ezért a lombtrágya választáskor a hatóanyagtartalmon kívül fontos szempont ennek az ismerete is.

A YaraVitaTM termékcsalád minden egyes tagja formulázott. A YaraVitaTM termékekre egyedi formuláció jellemző ennek következtében:

- rendkívül nagy hatóanyag-tartalom, jellemzően 500 g/l felett

- szuszpenziós koncentrátumok, illetve valódi oldatok

- széles választék

- nagy hatékonyság

- hosszú tartamhatás

- felületi feszültség csökkentés: nem cseppet képeznek levélen, hanem szétterülnek, így nagy a felvételi felület, nem perzsel- párolgás csökkentő adalék következtében kijuttatáskor is hosszabb idejű a felvételi időszak

- eső álló adalék, ez azt eredményezi, hogy a kijuttatást követően, ha egyszer rászárad a levélre, akkor egy intenzív eső sem mossa le, hanem vissza oldódik és további felvételi lehetőséget eredményez.

- ha kijuttatáskor kevésbé kedvezőek a körülmények a tápanyag-felvételre, amint a körülmények kedvezőre változnak azonnal rendelkezésre állnak a szükséges tápelemek

Az esőállóságot mutatja az 1. sz. fotó amely almában 5 l/ha YaraVitaTM Frutrel kijuttatása után készült. A kijuttatást követő 20 órán belül volt egy 10 mm-es intenzív, majd kevésbé intenzíven további 7 mm csapadék. A képen jól látható, hogy a kijuttatott permetlé nem mosódott le a levelekről, így további tartós tápelemfelvételi lehetőséget biztosít.

1. sz. fotó

A keverhetőséget illetően a www.tankmix.com illetve az okos telefonokra letölthető TankmixIT applikációval akár a tábla szélén is ellenőrizhetjük a felhasználni kívánt peszticid keverhetőségét.

Jelentős mennyiségű kén pótlását kell megoldani lombon keresztül, ezért a megfelelő kiválasztása rendkívül fontos. Ideális választás az egyedi tulajdonságokkal rendelkező YaraYitaTM Thiotrac 300 magas hatóanyag tartalma és biztonságos hosszú hatástartama következtében.

A YaraVitaTM Thiotrac 300 jellemzői:

Összetétel: 

- 750 g/l SO3 / 57 tömeg % SO3

- 200 g/l nitrogén / 15,2 tömeg % nitrogén

- Szin: vörös színű folyadék

- Kémhatás: 8-9

- Sűrűség: 1,317 kg/l

- Fagyáspont: < 0 ⁰ C

- Kiszerelés: 10 l

- Nettó tömeg 13,17 kg

Felhasználási javaslat: szántóföldi és kertészeti kultúrákban kénhiány megelőzésére, kezelésére, valamint minőség javítás céljából 3-5 l/ha adagban, legalább 200 l/ha vízmennyiséggel, szükség esetén 10-14 naponta ismételhető.

Összefoglalva:

Talajaink legnagyobbrészt kénnel rosszul ellátottak, ez a mennyiség nem, vagy alig fedezi a kisebb kénigényű növények minimális szükségletét sem, nem beszélve a nagyobb kénigényű növényekről, tehát pótlása feltétlenül szükséges és indokolt. Pótlása jelentősen hathat a termés mennyiségére és annak minőségére. A növényi igények kielégítése mellett jelentősen növeli a nitrogén hasznosulását, javítja a többi tápelem felvételét, ezáltal csökkenti az esetleges környezet károsító hatásokat, szántóföldi és kertészeti kultúrákban egyaránt.

A lombon keresztüli kénpótlásban nélkülözhetetlen az egyedi tulajdonságokkal bíró YaraVitaTMThiotrac 300.

Térmeg János

Yara Hungária Kft.

+36 30 349 8084

Elavultak a hazai permetezési technológiák

https://www.agroinform.hu/szantofold/elavultak-a-hazai-permetezesi-technologiak-32747-001

2017. május 16., MEGFOSZ

Több milliót spórolhatnak a magyar gazdák új módszerekkel.

Korszerűsítéssel akár több millió forintot is spórolhatnak a magyar gazdák a permetezésen. A legújabb gépek már nem csupán takarékosak, sokkal biztonságosabbak és környezetkímélőbbek is. Így egy átlagos magyar gazdaság akár 20-30 százalékkal kevesebb anyagi ráfordítással állíthatja elő a szokásos mennyiségű termést. Ezekkel a permetező technológiákkal ismerkedhetnek ingyenesen a gazdák a NAK és a MEGFOSZ közös rendezvényén, az I. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow – Mezőfalván, május 31. és június 1. között.

A modern permetezőgépek már egyszerre takarékosak, biztonságosabbak és környezetkímélőbbek.

A permetezés áll az ország legnagyobb szántóföldi bemutatójának, a Szántóföldi Napok és AgrárgépShow középpontjában. Mivel a permetezőgépeknek országos műszaki ellenőrzési rendszere jelenleg még kidolgozás alatt van, a legtöbb gazda a régi gépeket használja ahelyett, hogy élne az új technológiák adta lehetőségekkel. Ezen szeretnének változtatni a szervezők a rendezvényen, ahol a termelők megismerhetik a legújabb költséghatékony és környezetkímélő módszereket.

„A hagyományos permetezési technikák ellen felróható, hogy a permetezés során a környező táblák óhatatlanul szennyeződnek, a vegyszermennyiség sokszor több, mint amennyire a növényeknek szüksége van, illetve, hogy a permetezőgépek biztonsága nem ideális a gazdák számára. Ezekre a problémákra nyújtanak megoldást a legújabb permetezési technológiák: a szakaszvezérlés, a megnövelt fúvóka darabszám, és a specifikus vegyszerbekeverő rendszerek, amelyekről ingyenesen tanulhatnak a gazdák a Szántóföldi Napokon” – mondta el Umenhoffer Péter, a MEGFOSZ marketing bizottságának vezetője.

A rendezvényen bemutatják a legújabb permetezési módszereket és eszközöket.

Bár a permetezés elengedhetetlen a jó terméshez, egy korszerű, önjáró permetezőgép ára akár a 100 millió forintot is elérheti, így a rendezvényen az interaktív bemutató mellett több bank is segítséget nyújt majd a kedvező agrárhitelek közötti választásban.

I.NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow – Mezőfalva

Honlap: szantofoldinapok.hu

Időpont: 2017. május 31 – június 1. 

Helyszín: Mezőfalva, Fejér megye

HA EZT LÁTOD A CÍMKE ALJÁN, NE VEDD MEG SEMMIKÉPP SEM!

http://onlinehirek.net/ha-ezt-latod-a-cimke-aljan-ne-vedd-meg-semmikepp-sem-59343

Miközben gyümölcsöt vásárolsz, valószínűleg észre sem veszed, hogy milyen címkéket ragasztottak rá. Gondoltál már arra, hogy vajon mit jelenthetnek...

Miközben gyümölcsöt vásárolsz, valószínűleg észre sem veszed, hogy milyen címkéket ragasztottak rá. Gondoltál már arra, hogy vajon mit jelenthetnek ezek e címkék?

Ha jobban megfigyeled, számokat látsz a címke alján. Ezek a számok fontos információkat tartalmaznak a gyümölcs termesztésével kapcsolatban. Úgy hívják PLU vagy Termék azonosító szám.

Mit jelentenek ezek a számok? 

Ha a szám 4 jegyű, és 3-al, vagy a 4-el, kezdődik, az azt jelenti, hogy ez NEM GMO, vagyis nem génmódosított gyümölcsről van szó, viszont a gazdaságban használtak vegyi anyagokat növényvédő szereket.

Ha a szám a 9-el kezdődik, az azt jelenti, hogy a gyümölcsöt, természetes módon vegyszerek nélkül termesztették. De ha 8-al kezdődik, akkor az azt jelenti, hogy ez egy GMO, génmódosított élelmiszer.

Légy nagyon óvatos, mikor legközelebb gyümölcsöt vásárolsz!

Reméljük, a cikk elnyerte a tetszésed és nem felejted el, hogy megoszd a barátaiddal és családtagjaiddal is. Köszönjük.

Forrás: blogmania.hu

A néhai Dr. Nagy Bálint intelmei

http://www.agrarunio.hu/index.php/hirek/18-noevenyvedelem/19-bucsuzunk-emlekezo-sorok-dr-nagy-balintrol

Alább idezünk az Agrárúnió site-jában megjelent rövíd ismertőből, amelyet a dr. Nagy Bálint végső útján való búcsúztatásakor készült.   

Sok mindenről véleményt formált; idézzünk a nemrégiben készült beszélgetés szerkesztett változatából. Ebből sokat megtudunk, hiszen az ember írásaiból ismerszik meg leginkább.

„Teljesen egyértelmű, hogy az agrárpolitika, de az egész jelenlegi agrárvilág is a pénzpiaci uralom függőségében és kényszere alapján létrejött rendszer, amely a saját bőréből nem ugorhat ki anélkül, hogy azonnal profitot ne veszítene, vagy az egész rendszer megbillenne. Ennek következtében elhatározhatja ugyan, hogy holnaptól kezdve nem fog műtrágyát használni, de holnapután már agyonverik, mert nem lesz mit enni. (…) Ez a rendszer olyan, amelyben a termelés elidegenedik a saját, az embert szolgáló céljától és ahelyett, hogy a közjót, az emberek közmegelégedését, boldogulását, túlélését szolgálná, minden erejével és ennek számlájára a profit növelését tartja a legfontosabbnak egy végítélettel fenyegető kockázatú világban.”

Néha hiábavalónak érezte küzdelmét: 

„(...) szakmai ostorozásomat egyre jelentéktelenebbnek és sajnos egyre perspektívátlanabbnak, de főleg kivitelezhetetlennek látom. Ugyanis ha a jelenlegi növényvédelmi és agrokémiai vezetés a kezét-lábát törve a hatósági munkára összpontosítana mindent, akkor sem ismerné egyebek közt például a hatósági munka hatékonyságának fokát, mert nincs erre felkészülve. Akkor se lenne képes megjavítani a termelő és a gyártó, a termelő és a fogyasztó, illetve forgalmazó között ma fennálló profitorientált viszonyokat.”

Mint mindig, minden munka célját az ember, a közjó érdeke szempontjából közelítette meg: 

„(…) úgy gondolom, hogy olyan termelésre van szükség, amelynek célja közvetlenül a társadalmi haszon. Ez pedig nem a GDP-ben, hanem a nettó termelésben és önköltségben tükröződik, amelynek képviselője az ember, a közjó, és nem a spekulatív tőkepiac, a blöff-szolgáltató banki oligarcha profitjának nagysága. Ehhez teljesen új, a valódi minőségi értékeket alapul vevő termelésre van szükség, amelynek célja közvetlenül a fogyasztó.”

Nem kímélte a politikát: 

„(…) ismételten tiltakozni szeretnék az ellen, hogy a politika a polgárt is, meg az embert is sokszor birkanyájnak tekinti, és mindezt úgy teszi, hogy a valódi értékteremtő célú, természeten nyugvó gazdálkodás kategóriáját összekeveri a profitorientált gazdálkodás cselekvési programjaival.”

Kíméletlenül szóvá tette a mulasztásokat: 

„Aggasztónak tartom, hogy mindenkinek visszaadták egy részét vagy egészét annak a vagyonnak, amit a rendszerváltozás után az államtól, meg a kommunista közösségektől visszavettek, csak egyetlen társadalmi közösségnek, a községnek nem. (…) Továbbra is tartozunk nekik másfél millió katasztrális hold községi, közbirtokosi és egyházi területtel. Vajon hogyha ez ott lenne, például a támogatott nagybirtokok helyett, akkor a társadalomra vonatkozóan a szubszidiaritás törvénye nem jobban és szabadabban hatna-e? Ezért miközben őszintén kívánom, hogy az a szakmai igénytelenség, amelyet a marketingtudás a szakmánkra ráöntött, mint a ködöt, minél jobban csökkenjen, és helyettük a valódi ismeretek, a valódi növényfiziológiai, táplálkozásközösségi ismeretek kerüljenek előtérbe. Az a véleményem, hogy az erőfeszítések hatékonysága csak a családi jellegű gazdálkodási egységek gyarapodásával és erősödésével fog nőni.”

DDT-ről. Egy növényvédelmi rendszer fénykora – és ami utána következett

https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/gyaszjelentes-22787

A magyar növényvédelem megyei állomási hálózatra alapozott, EPPO és FAO modellé fejlődött rendszere az 1950-es évek közepén sajátos hazai és nemzetközi hatásokra jött létre. A második világháború és következményei szükség uralta világában határtalanná vált mindenféle emberi, állati és növényi károsítók kontinensek közötti terjedése. Közöttük a burgonyabogár és amerikai szövőlepke. 

Modell és minta lett a világban

Ezek közül az első, a burgonyavész – már megtapasztalt következményeivel fenyegetve – a nélkülöző tömegek táplálásában létfontosságú, északnyugat- és kelet-európai országok burgonyaellátását veszélyeztette.

A háború utáni Szovjetunió élelmezésében kiszámíthatatlan következményekkel járt volna a kártevő térnyerése. Ezért a szovjet vezetés ellentmondást nem tűrő felügyelet mellett, sokirányú nyomást gyakorolt a népi demokratikus országok vezetésére a kártevő terjedésének megakadályozására. 

Az amerikai fehér szövőlepke viszont a nélkülözhetetlen „keményvaluta” bevételt jelentő kertészetitermék-exportot veszélyeztette. Mindezt olyan belső gazdasági helyzetben, amikor a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése miatt kialakult, és arányosan járványveszélyes koncentrált termelés gépi ellátását is kívülről, állami gépállomások útján próbálták megoldani. 

Történelmi szerencsénkre Hollósi Mihály, az FM Növényvédelmi Szolgálat igazgatója és akkori főnöke, dr. Soós Gábor növénytermesztési főigazgató fejében született egy korszakos ötlet: az újonnan szervezett „szocialista nagyüzemek” hiányzó növényvédelmi felszerelésének pótlására megyénként egy speciális növényvédelmi gépállomást kell létrehozni. Ez a hálózat valódi ágazati rendszerré fejlesztve a mai napig kiiktathatatlan alapja az 1973-ban FAO modellé minősített magyar növényvédelmi rendszernek.

Egy életpálya elkezdődött…

Néhány hónappal az állomások alakulása után kezdődő szakmai életem elválaszthatatlan ettől a szervezettől. Egyetemi növényvédelmi fakultáson szerzett diplomával 1955-ben Kenderesen, a Szolnok Megyei Növényvédő Állomáson központi agronómusként kezdtem dolgozni. Innen 1955. május elsején a Szabolcs-Szatmár megyei állomás igazgatójává neveztek ki, Kállósemjén székhellyel. Száz traktorral és 220 fővel, egy romos kastély udvarán, embertelen körülmények között kezdtünk dolgozni. 

Órák alatt „kioktatott” személyi állománnyal, kerékmeghajtású dugattyús szivattyúval működő szovjet OKSZ permetezőgépekkel, és mindössze nyolcféle rovar- és gombaölővel, amelyekből azonban tömeges használatra csak a kén, a réz és a háború alatt tömeggyártásra került klórozott szénhidrogén (DDT, HCH, később Aldrin és Dieldrin) voltak alkalmasak. Gyümölcsösökben azonban elsősorban réz, kén, arzén és nikotin hatóanyagú szerekkel dolgoztunk.

1959. május elsejével a magyar növényvédelmi szervezet vezetője lettem. Egy rövid időre magam is a technika bűvöletébe estem. A természetemből eredően állandó elemzésem és szemléletem azonban az 1960-as évek közepére ijesztő megállapításokkal magamhoz térített.

A koncepció, amely megalapozta a jövőt

Első dolgomnak tekintettem tanulmányaim, de főleg az állomási munka során szerzett következtetéseim felhasználásával egy hosszútávra szóló koncepció kidolgozását, és dr. Soós Gáboron keresztül, a minisztérium vezetésével való elfogadtatását. Az öt megállapításra épülő koncepció részletes ismertetésétől el kell tekintenünk. A kiinduló megállapítások közül azonban hármat érintenünk kell.

1. A mezőgazdaságban a leggyorsabb fejlődés a genetikában és kemizálásban várható. Ezért a kemizálást – a gépészethez hasonló komplexitással – szakember lépcsővel és szervizzel működő technológiai ágazattá kell fejleszteni.

2. A vegyi eszközök sajátossága a sokirányú hatásuk, veszélyességük, és megjelenési formájuk közötti ellentmondás. Tömeges felületi használatuk, valamint környezeti hatásuk miatt a növényvédelem és kemizálás társadalmi jelentőségű tevékenység, ezért kézbentartásához és okszerűségének biztosításához független szaktanácsadásra, és ellenőrző laborhálózatra van szükség.

3. Az ágazattá válás leghalaszthatatlanabb feladata a szakemberképzés beindítása a tevékenység minden szintjén. 

A cél, mindezek mellett, hogy a kialakuló növényvédelmi hálózatnak a többhasznúság elve alapján a leghatékonyabb elemző, adaptáló technológiai fejlesztő és transzfer szervezetté kell válnia. A megyei állomásoknak a megye növényvédelmi szakmai központjává kell fejlődniük. Ennek megfelelően terveztük meg szabályozási és törvényalkotási tevékenységünket. Az 1963-ban felderített, országosan több mint 200 munkavédelmi baleset ismét meggyőzött bennünket arról, hogy a szabályozásnak csak a felelősségtudatot alátámasztó szaktudással együtt van hatása.

Áldás vagy átok a Nobel-díjas találmány?

Aztán jött a Carson-könyvvel azonos időben (1964) beütő balatoni halpusztulás és vele kijózanodásom kora. Ma nyugodtan kijelenthetem, hogy a halpusztulás nem a DDT, hanem a Balaton-környék komplex környezeti szennyeződésének következménye volt. Arra azonban keményen figyelmeztetett, hogy a kémiával nem lehet játszani. 

Figyelmünk az első laborok birtokában a szennyezettség felé fordult. Felrobbant a kemizálás technokrata felfogásából eredően, törvényszerűen keletkező klórozott szénhidrogén bomba, DDT-probléma néven. A világ mindmáig nem döntötte el, hogy a feltalálóját Nobel-díjig emelő vegyi anyag áldás volt-e a világnak, vagy átok. 

Áldás volt, mert nélküle a világháború hatvanmillió halottja helyett, csak a tífusz és malária miatt legalább kétszer, ha nem többször annyi halottja lett volna. 

Az átok nem a szer, hanem a felhasználók bugyuta szellemi színvonala, és a gyártók határtalan kapzsisága volt. 

Meg a világ orvosi karának haszontalansága, akik szó nélkül engedték, hogy ez a vegyületcsoport határtalanul kerüljön felhasználásra az élet minden területén. Mire megállapítottuk, hogy zsírban oldódva a táplálék lépcsőben felhalmozódik, az indiai ember zsírjában 11 mg DDT jelent meg. Egyes esetekben nálunk is elérte a 7-et.

Kételyek között a megoldásig

A magyar növényvédelmi rendszer ekkorra már volt annyira erős, hogy a kemizálás további fejlődésével számolva egy ilyen szervezetbe beépült állandó testidegen kémiai anyag jelenlétét megállítsa; és először a világon előírta, hogy a növényvédő szerek mely toxikológiai szintjének felhasználását milyen képzettségű szakember vezetése mellett engedélyezi. Bennem pedig meghonosodott a kétség, hogy amit teszek, a társadalom-gazdaságra és a fajtámra káros-e, vagy hasznos. E szünet nélküli aggodalom eredményeként lett a magyar növényvédelmi szervezet szintjéhez viszonyítva a legnagyobb biztonságot garantáló modell. Ennek alappillére a rendszeres mozaikszerű mintavétel alapján végzett mérés, amely önellenőrzéssel korrigáltatta magát, ha csalni akartak benne. (Lásd INT.) Másrészt a mérések eredményét alternatív módon elemezve jutottunk az iparszerű termelés energia transzformációjának fenntarthatatlanságot jelző mutatóihoz. Egyben a járványtan, de főleg a növényi táplálkozásfiziológia olyan felismeréseihez, ameddig a kortárs agrokémia döntő része a mai napig nem jutott el.

A szabad világ a csodájára járt, de…

Vajon ismer-e a világ olyan országot, amelyet talaj genetikailag, talajtanilag és hidrológiailag, növénytermesztési fonológiai lépcsőnkét, négyhektáros sűrűséggel, olyan pontossággal, olyan megtervezett és integrált egységes rendszerben végigmértek volna, mint amit mi 1977–85 között e haza mezőgazdasági területein elvégeztünk? A szabad világ, Amerikával együtt, csodájára járt. Csak a hazai technológiaitranszfer-központok és az anyagi és karrierérdekből akkor már a szolgálatukba szegődött, ezzel magát is technológiai transzfer szintjére degradáló honi agrokémiai és agrárgazdasági tudomány gyűlölte, mint a leprát. Mert az energetikailag meztelenre vetkőztetett műveleti összefüggések egyértelműen bizonyították, hogy az USA-tól 10% többlettermék-részesedéssel, 10 éves futamidejű royalty-vel, világbanki hitelből vásárolt technológia- és eszközrendszerrel, 50–70% kiemelt zártkörű állami támogatással beerőszakolt technológia, pláne hatékonyságellenes munkaegység-bérezési móddal üzemeltetve, az ágazatot oda kényszeríti, ahova 1989-re jutott. 

Öntanító módszert terveztek

A magyar növényvédelmi és talajerő-gazdálkodási szervezet nem szállt be ebbe a folyamatba. Mi a hálózatfejlesztést is, a mérő- és adatfeldolgozó rendszert is, néhány különleges műszer és gép kivételével, a hazai műszer-, gép-, vegyiparral és nemesítéssel együttműködve, vagy egészen, vagy legalább nullszaldós céllal, magunk fejlesztettük, dolgoztuk, vagy adaptáltuk és szerveztük meg. A fenti eredményeket folyamatosan számításokkal ellenőrizve olyan „öntanító rendszert” terveztünk, amely a megrendelt kutatások eredményeinek bevonásával új alapokra helyezte volna a növényápolást, ellenőrizte volna a táblákon beálló vagy elmaradó változásokat, és önellenőrző és öntanító módon számon kérte volna az eredményeket. Tette volna is ezt 1985-ig, ha a nemzetközi tőke napjainkig ható adósságcsapdába vezető folyamatait nem zavarta volna.

Ezért lemondásom után utódaimnak első feladata a mérő és adatfeldolgozó részleg szétszedése volt. Aztán leállították és kiürítették a meliorációs kereteket és folyamatokat – nem is értették a rendszert. Aztán sorra leváltották az innovatív izgága vezetőket és szakembereket.

Újra hatékonnyá kell tenni a rendszert

1990 után végleg eldőlt a rendszer sorsa. A felbuggyant középhivatalnok vezetés, nem tudván mi a teendő, a felelősség lerázását választotta. A szétvert FAO EPPO modell növényvédelem romjaival tekintélyét veszítve, mint egy gyarmat növényvédelme kerültünk be az EU-ba, amely globális felfogása miatt mindent megtesz, hogy az erős nemzeti hatósági szervezeteket lerombolja. 

Az új kormányzatnak megvizsgálásra javaslom, mi történt a Leader keretből akkreditált laborokkal és üvegházakkal, az elkótyavetyélt telephelyekkel, és mi lett a határállomási kirendeltségekkel. Miközben új, sokszor mediterrán származású növényi károsítók behurcolása történt, jelentős részben az Európai Unión belülről. 

Megszűnt a belső karantén, az importált szaporítóanyagok termőhelyi elővizsgálata, a felderítés, a járványmegelőzés, a szaktanácsadás pedig a szergyártó cégek kezébe került, a marketing és reklám szintjére süllyedve. Nagy veszteségek árán sikerült létrehoznunk a történelem legdrágább, egyben leginkább közjó- és gazdaellenes növény- és talajvédelmi adminisztratív szervezeti, tanácsadó rendszerét. A kormánynak az eredeti alapelvek szerint ismét hatékony rendszerré kell alakítania e hivatallá silányult szervezet-romot.

Dr. Nagy Bálint

2,5 méteres, 93 kilós szörnyet fogtak ki

http://index.hu/mindekozben/poszt/2017/05/02/2_5_meteres_93_kilos_szornyet_fogtak_ki/

THÜRINGER BARBARA

2,5 méteres, 93 kilós szörnyet fogtak ki az újkígyósi bányatóból, írja a Beol.hu. 

A kapitális harcsa Csatlós Norbert és Kerekes Zoltán horgára akadt fel, és több mint 45 percig fárasztották.

Fotó: beol.hu

A horgászkörökben eddig csak legendaként emlegetett harcsa sorsáról sajnos nincs szó a cikkben. 

Reméljük, a pózolás után visszaengedték a vízbe.