2017. május 11. Yara Hungária Kft.
Talajaink többsége kénnel rosszul ellátott, ezért a kén pótlására nagy szükség van. A kén kijuttatása jelentősen hatással lehet a termés mennyiségére és minőségére, sőt a többi tápelem hasznosulását is javítja.
Egy adott agro-ökopotenciállal rendelkező területen a maximális jövedelmet akkor tudjuk elérni, ha ésszerű ráfordítások mellett a lehető legnagyobb árbevételt érjük el. A legnagyobb árbevétel a termés mennyiségétől és annak minőségétől függ. Hivatkozva a Liebig törvényre ezeket úgy érhetjük el, ha valamennyi termesztési tényezőt azonos szinten biztosítunk. Ez egyben az egyes ráfordítások maximális hatékonyságát is biztosítja. Mindezekben kiemelkedő szerep jut a harmonikus tápanyag-ellátásnak.
Mit is értünk harmonikus ellátás alatt?
A létfontosságú tápelemeket mind a makro-, mind a mikroelemeket a szükséges
- mennyiségben
- arányban
- időben biztosítjuk a növények számára felvehető formában.
A létfontosságú tápelemekről tudni kell, hogy a növények számára elengedhetetlenül szükségesek és sem egymással, sem semmi mással nem helyettesíthetőek.
A harmonikus ellátással és azon belül az egyes tápelemek szerepével, jelentőségével nem is kívánok a továbbiakban foglalkozni, ez más alkalommal megtörtént. A tápanyag-ellátáson belül most inkább a kén jelentőségével és pótlásának szükségességére szeretnék rávilágítani.
A kén növényfajoktól függően a 4-6. legnagyobb mennyiségben igényelt tápelem. Az alábbi, 1.sz. táblázatban látható néhány növényfaj fajlagos igénye és az optimális N/S aránya.
Növények által felvett tápelemek
1. számú táblázat: 1 tonna terméshez felvett nitrogén és kén mennyisége (forrás: Hydro)
Nagy mérvű hiánya jelentősebb fejlődésbeli elmaradáshoz vezet, mint a nitrogénhiány (1. sz. kép)
Tápelem hiánytünetek
1. számú kép: hiánytünetek (forrás: Yara)
1. sz. ábra: tápelemhiányok okozta lehetséges terméscsökkenés (forrás: Pepó)
Mint minden tápelemnél, foglalkozni kell a látens hiánytünetekkel is, melyek vizuálisan ugyan nem érzékelhetőek, de mennyiségi és minőségi romlást okoznak. Abban az esetben, ha a búza a bokrosodás kezdetekor a föld feletti részeinek összes kéntartalma nem éri el az 1,2 mg/g értéket, akkor kénhiányról beszélünk, és a pótlás mindenképpen indokolt és szükséges (Kalocsai).
Azt szoktuk mondani, hogy amiről nem tudunk az nem fáj. A látens tápelemhiányoknál ez nem így van. Az 1. sz. ábra a tápelemhiányok okozta lehetséges terméscsökkenést, veszteségeket mutatja.
A nitrogénnel elsősorban a fehérje mennyiségét tudjuk befolyásolni (2. sz. ábra).
2. sz. ábra (forrás: Yara)
A búzaszem fehérjetartalma különösen jól mutatja, hogy a növény nitrogén-ellátottsága optimális-e. Az optimális nitrogén-ellátás megváltozásával (gazdaságossági szempontok), illetve az optimálistól eltérő mennyiségű nitrogén alkalmazásakor a gabonaszem fehérjetartalma nagyjából 1%-kal változik minden 50 kg N/ha alkalmazása esetén.
A nitrogén alkalmazásának időzítése is fontos.
A korán kijuttatott nitrogént (Zadok skála GS 25-32) a növény főként a terméshozam biztosítására használja fel, míg a gabonaszemek fehérjetartalmának növelése érdekében a nitrogént a Zadok skála szerinti GS 37 és 39 közötti időszakban érdemes alkalmazni.
A fehérje mennyiségén túl a kenyérminőség szempontjából fontos az aminosav garnitúra összetétele és mennyisége. A kén megtalálható néhány fontos aminosavban is, amely a búzából készült tészta sütési tulajdonságait határozza meg. Köztük találjuk a ciszteint, a metionint, a treonint és a lizint. A kénhiányos búza lisztjéből készített tészta nyújtási ellenállása nő, nyújthatósága csökken. A kedvező aminosavtartalom, mint pl. a cisztin, csökkenésének következményeként a sikér szulfid kötései nem elegendőek, így a tészta rugalmatlanná, szívóssá válik, romlik a sütőipari értéke.
3. sz. ábra: A kén hatása az egyes aminosavak mennyiségére.
Különösen érdekes és fontos lehet ez az egyre nagyobb területen termesztett hibridbúzák termesztése esetén, amelyek a nagyobb termés mellett alacsonyabb minőségi tulajdonságokkal bírnak.
Vitathatatlan, hogy a tápelemek közül a nitrogénnek van legnagyobb hatása a termésre. Adagjának növelése egyrészt gazdaságossági kérdés, másrészt a kijuttatható mennyiséget behatárolják a jogszabályok adta keretek. A jogszabályok által meghatározott mennyiség esetenként terméslimitáló tényező is lehet. Minden lehetőséget meg kell ragadni a kijuttatható jobb érvényesülése, hatékonyabb hasznosulása érdekében. Ilyenek a teljesség igénye nélkül:
- megfelelő nitrogénforma választása a kisebb átalakulási, elillanási veszteség érdekében-
a több alkalommal történő kijuttatás, kisebb adagokban
- a megfelelő kénellátottság
A kénellátottság és a nitrogén hasznosulást a 4. sz. ábra szemlélteti.
4. sz. ábra: Nitrogén hasznosulás a kén-ellátástól függően
Mindezek a nitrogén hasznosulását elősegítő eljárások jelentős mértékben csökkenthetik az esetleges környezetterhelés mértékét.
Miért kiemelt fontosságú a kén?
A korábbi években a kén, mint tápelem pótlásáról nem kellett különösebben gondoskodni, mivel talajaink ellátottsága kielégítő volt.
Az utóbbi években azonban talajaink kéntartalma jelentős mértékben csökkent.
Akkor beszélünk nem kielégítő ellátottságról, ha a talajban mért SO4 érték kevesebb mint 10 mg/g. A csökkenés főbb okai:
- lecsökkent a magasabb kéntartalmú műtrágyák használata (szuperfoszfát)
- csökkent a szerves trágya felhasználás
- visszaszorult a kéntartalmú egyéb kemikáliák használata
- jelentősen mérséklődött a légkör kén (kén-dioxid) koncentrációja, így a kiülepedés mértéke is a töredékére csökkent (5. sz. ábra).
5. sz. ábra: Kén kiülepedés Magyarországon (S kg/ha).
A fentiek alapján a ként ugyan olyan módon kell kezelni, mint az NPK-t, minden növénynél minden évben az igénynek megfelelően pótolni szükséges.
A kénpótlás lehetőségei:
- talajon keresztül
- lombon keresztül
Talajon keresztüli pótlás esetén vegyük figyelembe, hogy az szulfátion mozgása a talajban hasonló, mint a nitrátion mozgása, tehát nem biztos, hogy egyszerre nagy mennyiségben célszerű kijuttatni. Hatékonyabb, ha a nitrogénhez hasonlóan – különösen a nagy kénigényű növények esetében – több menetben juttatjuk ki a növény felvételi dinamikájának figyelembevételével. Az őszi káposztarepce tápelemfelvételi dinamikáját a 6. sz. ábra szemlélteti.
6. sz ábra (forrás: yara)
7. sz ábra
A lombtrágyákat alapvetően két csoportra oszthatjuk, úgymint formulázott és nem formulázott készítmények. A biztonságos és hatékony lombtrágyázás – hasonlóan a növényvédelmi munkákhoz – csak megfelelő környezeti feltételek esetén alkalmazható. A lombtrágyázás hatékonyságát és biztonságát a léghőmérséklet, a relatív páratartalom, valamint a keverhetőség nagymértékben befolyásolja. Ezen paraméterekre vonatkozóan az optimális határértékeket Hilsendegen után a 2. sz. táblázat tartalmazza.
2. sz. táblázat
A táblázatból láthatjuk, hogy a formulázott készítmények biztonságos felhasználása szélesebb felhasználási optimummal rendelkeznek, mint a nem formulázott készítmények. Éppen ezért a lombtrágya választáskor a hatóanyagtartalmon kívül fontos szempont ennek az ismerete is.
A YaraVitaTM termékcsalád minden egyes tagja formulázott. A YaraVitaTM termékekre egyedi formuláció jellemző ennek következtében:
- rendkívül nagy hatóanyag-tartalom, jellemzően 500 g/l felett
- szuszpenziós koncentrátumok, illetve valódi oldatok
- széles választék
- nagy hatékonyság
- hosszú tartamhatás
- felületi feszültség csökkentés: nem cseppet képeznek levélen, hanem szétterülnek, így nagy a felvételi felület, nem perzsel- párolgás csökkentő adalék következtében kijuttatáskor is hosszabb idejű a felvételi időszak
- eső álló adalék, ez azt eredményezi, hogy a kijuttatást követően, ha egyszer rászárad a levélre, akkor egy intenzív eső sem mossa le, hanem vissza oldódik és további felvételi lehetőséget eredményez.
- ha kijuttatáskor kevésbé kedvezőek a körülmények a tápanyag-felvételre, amint a körülmények kedvezőre változnak azonnal rendelkezésre állnak a szükséges tápelemek
Az esőállóságot mutatja az 1. sz. fotó amely almában 5 l/ha YaraVitaTM Frutrel kijuttatása után készült. A kijuttatást követő 20 órán belül volt egy 10 mm-es intenzív, majd kevésbé intenzíven további 7 mm csapadék. A képen jól látható, hogy a kijuttatott permetlé nem mosódott le a levelekről, így további tartós tápelemfelvételi lehetőséget biztosít.
1. sz. fotó
A keverhetőséget illetően a www.tankmix.com illetve az okos telefonokra letölthető TankmixIT applikációval akár a tábla szélén is ellenőrizhetjük a felhasználni kívánt peszticid keverhetőségét.
Jelentős mennyiségű kén pótlását kell megoldani lombon keresztül, ezért a megfelelő kiválasztása rendkívül fontos. Ideális választás az egyedi tulajdonságokkal rendelkező YaraYitaTM Thiotrac 300 magas hatóanyag tartalma és biztonságos hosszú hatástartama következtében.
A YaraVitaTM Thiotrac 300 jellemzői:
Összetétel:
- 750 g/l SO3 / 57 tömeg % SO3
- 200 g/l nitrogén / 15,2 tömeg % nitrogén
- Szin: vörös színű folyadék
- Kémhatás: 8-9
- Sűrűség: 1,317 kg/l
- Fagyáspont: < 0 ⁰ C
- Kiszerelés: 10 l
- Nettó tömeg 13,17 kg
Felhasználási javaslat: szántóföldi és kertészeti kultúrákban kénhiány megelőzésére, kezelésére, valamint minőség javítás céljából 3-5 l/ha adagban, legalább 200 l/ha vízmennyiséggel, szükség esetén 10-14 naponta ismételhető.
Összefoglalva:
Talajaink legnagyobbrészt kénnel rosszul ellátottak, ez a mennyiség nem, vagy alig fedezi a kisebb kénigényű növények minimális szükségletét sem, nem beszélve a nagyobb kénigényű növényekről, tehát pótlása feltétlenül szükséges és indokolt. Pótlása jelentősen hathat a termés mennyiségére és annak minőségére. A növényi igények kielégítése mellett jelentősen növeli a nitrogén hasznosulását, javítja a többi tápelem felvételét, ezáltal csökkenti az esetleges környezet károsító hatásokat, szántóföldi és kertészeti kultúrákban egyaránt.
A lombon keresztüli kénpótlásban nélkülözhetetlen az egyedi tulajdonságokkal bíró YaraVitaTMThiotrac 300.
Térmeg János
Yara Hungária Kft.
+36 30 349 8084