Tavaly épp ebben az időben tartották meg a Szabolcs Szatmár - Bereg megyei Gacsályon a azt a dr. Nagy Bálint halálának egy éves megemlékezését, amely egy emléktáblát is felavattak. Csak kevesen tudják , hogy Nagy Bálint, Kenderesen ismerte meg az élettársát amikor is itt élt egy rövíd ideig. Talán ott ismerik ezt a dolgot és találóan oda is lehetne egy emléktáblával emlékezni rá.
Felavatták Dr. Nagy Bálint emléktábláját
2016. május 24., Agroinform.hu
https://www.agroinform.hu/gazdaelet/felavattak-dr-nagy-balint-emlektablajat-28051-001
Dr. Nagy Bálint tiszteletére – aki a hazai növényvédelmi intézményrendszert 25 éven keresztül vezette – a gacsályi iskola falán avattak emléktáblát.
Dr. Nagy Bálint halálának első évfordulóján szülőfalujában márványtáblával emlékezett meg a Magyar Növényvédelmi Társaság, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, az Agrárkemizálási Társaság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal, és a Gacsályi Önkormányzat.
Dr. Nagy Bálint a háború utáni magyar növényvédelmi intézményrendszer megteremtője – fotó: Agroinform.hu
Az emléktábla avatásán részt vettek családja tagjai és az ismertetett szervezetek képviselőin kívül az ország távolabbi részeiből érkezett tisztelői is.
Petra András Gacsály polgármestere röviden köszöntötte az résztvevőket és a család egyik tagjával közösen leplezték le a táblát. Ezt követően Jordán László, a NÉBIH Növény-, Talaj- és Erdővédelmi elnökhelyettese emlékezett meg Dr. Nagy Bálintról, a háború utáni Magyarország növényvédelmi intézményrendszerének megteremtőjéről és vezetőjéről.
Emlékeztetőjében kihangsúlyozta, hogy Nagy Bálint olyan vezető volt, aki egy bimbójában haldokló intézményt átvéve nem csupán felvirágoztatta, de példaértékű világszínvonalra emelte azt. Mi sem tükrözi jobban munkájának sikerét, hogy ma, igazán kedvezőtlen körülmények között és a szükséges források töredékéből még mindig létezik ez az intézményrendszer.
Felidézte az intézmény mai helyzetéről alkotott véleményét is, jelesül, amit 2010-ben, az 56. Növényvédelmi Tudományos Napokon az Életfa emlékplakett átvétele alkalmával fogalmazott meg, magát ahhoz az építészhez hasonlítva, akit az általa tervezett épületért annak romjain tüntetnek ki. Feltette a kérdést, hogy vajon most hogyan döntene, mit tenne napjaink megváltozott helyzetében.Úgy vélte, hogy az azóta megváltozott körülmények között is menne előre, hiszen életútján végigtekintve mindig is ez jellemezte. Fejleszteni, építeni tudományos alapokon és nagyon is gyakorlatiasan. A táblaavató programja Mező Gábor a Bács-Kiskun megyei NTA nyugalmazott osztályvezetője az alkalomhoz jól megválasztott Bódás János, „Ki van jelölve a helyed” című versével ért véget, majd a koszorúk elhelyezésével fejeződött be a megemlékezés.
Agrárstratéga
volt, gacsályi tarisznyával
2015.05.27 Dr. Nagy Bálint
Gacsály – Május 18-án elhunyt dr. Nagy Bálint,
nyugalmazott egyetemi tanár, megyénk szülötte.
Dr. Nagy Bálint 1930. április 4-én született zsellércsaládban, Gacsályban.
Iskoláit szülőfalujában, majd az Eszterházy Kertészeti Középiskolában, később a
harkovi Dokucsájev Mezőgazdasági Egyetem Növényvédelmi Fakultásán végezte.
1959-től a Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálatának igazgatója.
Később az FM Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály vezetője 25 éven át. A
világon elsőként betiltotta hazánkban az erősen mérgező és az emberre,
környezetére különösen veszélyes DDT hatóanyagú rovarölőszerek használatát.
Nevéhez fűződik a megyei növényvédelmi állomási hálózat,
párhuzamosan az üzemi szakember hálózat kiépítése, azaz egy országos, korszerű
– mérőhálózattal, talaj-, és növényvizsgáló laboratóriumokkal fölszerelt –
növényvédelmi szervezet kialakítása is.
Nagy Bálint felismerte, hogy ha a növényvédelemmel párhuzamosan
biztosítjuk a termőtalaj megfelelő tápanyagellátását, sokkal hatásosabban
befolyásolható a növénytermelés jövedelmezősége.
A nevéhez fűződik annak bizonyítása is, hogy a termésátlag
növekszik ugyan a ráfordítással, de mozgása nem a bevitt hatóanyagot, vagy a
mért tápanyagmérleget követi, hanem a csapadék viszonyokat.
Felhívta a szakma figyelmét, hogy növényi tápanyagfelvétel korántsem
olyan mechanikus folyamat, ahogy a mai agrokémia felrajzolja. Hangsúlyozta,
hogy a jelen fosszilis energiák uralta talajerőgazdálkodásban is az alap a
talaj, mint hidro-geo-biológiai egység. A talajnak juttatott, koncentrált
műtrágyával viszont pusztítást végezhetünk ebben a rendszerben, mert a
talajélet egésze megváltozik. A talaj termékenységének növelése érdekében ezért
állt ki a baktériumtrágyázás mellett.
A beretva eszű gacsályi ifjúból magyar agrárstratégává nemesült
Nagy Bálint személyes sorsának alakulásáról, főként tudományos munkásságáról,
-meggyőződéséről írásaiban így vall:
„Egy ilyen kis tanyasi, illetve »újsori« házban éltem le az első 16 évemet. Ez alatt mindent megtanultam, amit egy 7 holdas zsellér gyereknek, a háború alatt az anyával, két testvérrel egyedül maradva, a 70 éves, valóban »paraszti őstudást« hordozó nagyapa terelgetése és tanácsai mellett a család életben tartásához tudni kell. Nem volt az életemben ember, aki alapgondolkodásomra olyan nagy hatással lett volna, mint Ő. Mindent tudtam tehát, ami a parasztmúltamhoz, de szinte semmit, ami az értelmiségi jövőmhöz, mai múltamként megítélve, nélkülözhetetlen volt…
„Egy ilyen kis tanyasi, illetve »újsori« házban éltem le az első 16 évemet. Ez alatt mindent megtanultam, amit egy 7 holdas zsellér gyereknek, a háború alatt az anyával, két testvérrel egyedül maradva, a 70 éves, valóban »paraszti őstudást« hordozó nagyapa terelgetése és tanácsai mellett a család életben tartásához tudni kell. Nem volt az életemben ember, aki alapgondolkodásomra olyan nagy hatással lett volna, mint Ő. Mindent tudtam tehát, ami a parasztmúltamhoz, de szinte semmit, ami az értelmiségi jövőmhöz, mai múltamként megítélve, nélkülözhetetlen volt…
“…Most az emberi gondolkodás elitje fordult hirtelen, a jövő felé.
Ez azt jelenti, hogy az ezredfordulói pszichózison túl, a világon van valami,
amitől a társadalom nyugtalan. Sejti, vagy tudja, hogy ez az ezredforduló olyan
– az egész földi világ egészére ható – irdatlan, szinte felmérhetetlen erők
ütközésének ideje, amelynek következményei (éppen az ember mint olyan
tulajdonságai miatt) nehezen beláthatóak. Egyre többször ötlik emlékezetembe
szegény nagyapámnak egy sokszor elmondott intelme: »Fiam, soha ne beszélj a
holnapról addig, amíg nem tudod pontosan, hogy ma mi történt!«”
Az emberiség, kiváltképp az elegendő és egészséges táplálék
előállítás nagy kérdéseire válaszokat kereső, szülőföldjét szenvedélyesen
szerető embert gyászoljuk most mi, földijei is. Nagy Bálint 85 éves volt.KM