Publikálva 2012
Az emberi népesség szaporodása és fennmaradása szempontjából a legfontosabb tényező az élelmiszertermelésre szolgáló talaj minősége és hozama volt. Voltak területek, ahol évezredeken keresztül sikerült jó termékenységet fenntartani, volt ahol eltűnt törzsek olyan különleges termőtalajt hoztak létre, ami máig önmagától újul meg, de legtöbb területen a talaj kizsákmányolása, termelés mennyiségi és minőségi visszaesése volt jellemző, amely sok esetben teljes civilizációk eltűnését eredményezte.
A jelenlegi talajállapot a világ legtöbb termelőterületén minden eddiginél rosszabb, a szerkezetileg, élettanilag leromlott talajokon a termelés túlhúzott szintjének fenntartása műtrágyák, növény védőszerek nélkül lehetetlen, a biogazdaságok termelése elenyésző, így bármilyen tápanyag ellátási zavar vagy erőteljes áremelkedés automatikusan vonja maga után a tömegélelmezésben fontos termények drasztikus áremelkedését vagy részleges, esetleg teljes hiányát.
Én nem szeretném ezt a közelgő kellemetlen periódust felkészületlenül átélni, mint az ellátásától függő városi ember, ezért gazdálkodásba kezdtem, ámde eltérő filozófiával mint ahogy azt a vegyiparra támaszkodó mezőgazdaság diktálná. A kiindulópontom a természet folyamatainak megértése volt, mert az a legtökéletesebben működő önfenntartó rendszer, amely összefüggései máig nincsenek feltérképezve teljes körűen.
Induljunk ki tehát a talajból, amin állunk, s keressünk egy olyan területet, amihez még nem nyúlt ember keze, dús rajta a vegetáció, morzsás, sötétbarna földje van. A lábunk alatt jó néhány kilométer szilárd közeg van, de mégis a talaj felső 30 centimétere a legfontosabb, s ezen belül is a mikroorganizmusok és a felhalmozott szerves anyag, amelyek nagyon érzékeny táplálékhálóban épülnek egymásra.
Ebben a rétegben, egyetlen lábnyomod alatt, mikroorganizmusok milliárdjai küzdenek ebben a pillanatban is a táplálékért. Gombafonalak ejtik rabul a fonalférgeket, míg más fonalférgek épp a micéliumot falják, egyes baktériumok épp savas immunválaszt indukálnak a növény gyökérzetén, mire az bezárja a lélegzőnyílását, megakadályozva a levegőben terjedő spórás fertőzést, amit észlelt a baktérium, ízeltlábúak, giliszták alakítják át szerves kötésűvé minden elérhető szerves és szervetlen anyagot. Mikroorganizmusok fajtáinak tízezrei élnek itt, java részük épp csak azonosított, de a legcsekélyebb elképzelése sincs a tudósoknak, mi is a szerepük, mert olyan összetett kölcsönhatásokkal élnek együtt. Ironikus, hogy száz éve a Marsot meg a világűrt túrják a nagy elmék az életért, de a lábunk alatt élő mikroorganizmusok élete homályos folt a tudományban.
Ez a 0 és az A horizont, itt összpontosul minden számunkra fontos élet, s ez az a réteg, amit viszonylag kis energiával tudunk kezelni, gyarapítani vagy az ipari mezőgazdaságot nézve, akár néhány évtized szorgos munkájával teljesen tönkretenni tízezer évek természetes talajképző folyamatainak eredményét.(Dust Bowl)
Sokféle életben gazdag talaj van, ami képes példaként szolgálni, mi is legyen a gazdálkodás iránya de a legextrémebb termőképességű a Terra Preta, az egyetlen talajfajta, ami képes önmagától gyarapodni. Ez a talaj nem magától jött létre, hanem emberi tevékenység által, évezredekkel ezelőtt és alatt, olyan környezeti viszonyok között, ahol csak a kilúgozott, terméketlen talajok a jellemzőek, s a természetes erdők elpusztításával nem regenerálódik a környezet többé. Ebből is látható, hogy képesek lehetünk élettel teli talajt létrehozni a sivatagból is, legyen hát ez a fő cél, ezért ezen keresztül mutatom be az önfenntartó talaj felé vezető hatékony eljárásokat. Nem abszolút érvényű recept ez, de nekem ez az utam, mindenki megtalálhatja a sajátját.
A jó minőségű talaj szénben és a mikróoganizmusok anyagcseréjének végeredményeként szerves kötésű ásványi anyagokban, humuszban gazdag. A humusz hozza létre a morzsás szerkezetet, saját tömegének megfelelő vizet képes eltárolni és lassan leadni, egyfajta tápszivacsként működik. Természetes körülmények között évezredek alatt épül fel, de forgatásos talajműveléssel hatékonyan tönkre lehet tenni. Minden talajnak megvan a saját maximális humusztartalma az adott klímán, s ugyanígy minden talajnak egyedi a mikroorganizmus készlete.
Így láthatsz életben és szénben gazdag fekete bácskai földeket, amit füvek sok ezer évnyi generációja hozott létre, szemmel láthatóan kifogyhatatlan terméssel és kiváló aszálytűréssel (már egyre kevésbé az) és silány homokot, amin a tápanyag gazdálkodás kihívás.
Azonban az ember a sívóhomokon is képes létrehozni termékeny talajt a természet folyamatainak megértésével és alkalmazásával. Ezek az alkotóelemek összefüggnek, egymás nélkül alkalmazva nem várható tartós eredmény.
Ahhoz, hogy egy növény természetes körülmények között optimálisan fejlődjön, szüksége van szerves kötésű ásványi anyagokra, elegendő szabadon felvehető víztartalomra és pórusos szerkezetű, levegős talajra valamint őt segítő mikroorganizmusokra, amelyek vígan szaporodnak a fenti adottságoknak megfelelő talajban. Amennyiben nem ilyen a talajod, el kell kezdeni valahol a javítást, s ez a munka a szűk keresztmetszeteknél kezdődik. Ismerd meg a talajod, milyen ásványi anyag összetételű, milyen művelhetőségű, vízvisszatartású, s milyen aktív élet található benne. Ez alapvetően meghatározza a hatékonyan növeszthető, termeszthető növények körét és ez a faktor az, amin legkönnyebben tudsz módosítani, hisz a klímát nem tudod megváltoztatni. Mikroklímát tudsz teremteni a permakultúrában bevált fogásokkal, de azzal csak a kitettséget lehet csökkenteni.
A talajjavítás során a következő alapvető kihívásokkal kell szembenézned:
Alacsony szerves anyag tartalom – megoldás komposzt szórása, zöldtrágyanövények folyamatos használata, a lehető legminimálisabb talajműveléssel. Minél nagyobb fajtaváltozatosság jelenik meg a zöldtrágyában, annál jobb. Ennek oka, hogy minden faj más gyökérszinten aktív és más tápanyagokat akkumulál, így a felszínre hozott szerves kötésű tápanyagok is szélesebb skálájú talajéletet tud eltartani, jobb élettani alapokat biztosítani a következő növénygenerációnak és számunkra is mikroelemekben gazdag táplálékot tud biztosítani. A művelés szempontjából aktív felszíni rétegek jelentősen ki vannak merülve élettani folyamatokhoz szükséges mikroelemekben, így a mélyen gyökerező növények azokat ki tudják nyerni több méter mélységből is. A másik előnye a humuszban javított talajnak, hogy kiegyenlíti a pH értékeket is, közelítve a legtöbb növény számára optimális semlegeshez, mindkét irányból. A növényekkel történő talajjavítás viszont csak kellően lazult talajállapotnál indul meg, ezért meg kell kezdeni a talajszerkezet javítását is.
Nem optimális talajszerkezet
– homokos talajon jelentős mennyiségű szerves anyag, humusz bevitele, szerves trágyával, agyagásványokkal jobb víztartóképesség elérése. Agyagos, kötött talajon szerkezet lazítása, levegőssé tétele. Mindkét esetben sikeres eljárás a minél nagyobb gyökértömeget visszahagyó növények ciklikus termesztése (köles, cirok, szudáni fű). Értelemszerűen figyelembe kell venni a talajadottságokat a megfelelő növények összeválogatásához, mindegyik más előhelyet tolerál jobban. Az első évi ciklusban érdemes lazítással kezdeni és a létező legnagyobb gyökér és zöld tömeget létrehozó, agresszív növekedésű fajokkal, erős starter műtrágyázással – nem bio, de a hatékonyság ez esetben fontosabb. Ezek mélyre lehatoló gyökérzete a lebomlás során sok mikropórust hagy maga után, amelyekben a kevéssé agresszív gyökérzetű utónövények és giliszták már könnyedén navigálnak mélyre. Ehhez természetesen fontos, hogy ne forgatásos művelés legyen alkalmazva, amely összeomlasztja és tömöríti ezeket a pórusokat.
Gyenge mikroelem ellátottság – kőzetalapú mikroelem pótlás, bazaltpor, riolitpor, alginit őrlemény kiszórása, de használhatók mikroelem műtrágyák alacsony koncentrációban. Érdekes eljárásként olvastam a kimerült szén-cink elemek savas újrahasznosításáról, amely során kiváló összetételű mikroelem trágyát lehet fillérekből házilag készíteni.
Élővilág hiánya – ezt is nagyon fontos pótolni, mert számos területen kimerült a talaj élettani szempontból is. A növények jelentős többsége szimbiózisban él mikorrhiza gombákkal, amelyek érzékeny élőlények. Viszont ezek teszik lehetővé például, hogy a növény képes legyen felvenni az egyébként vízben oldhatatlan foszforvegyületeket, s a szimbiotikus micéliumháló a gyökér hasznos felületét több tízszeresére növeli. A foszforműtrágyázás viszont vegyi fegyverként tünteti el a mikorrhizákat.
Másik fontos szimbiózis a gyökérgumók a pillangósokban, amelyben fajspecifikus nitrogénkötő baktériumok élnek. Amennyiben nincs az adott fajnak megfelelő baktérium a területen, nem alakul ki a szimbiózis és nitrogénhiányos lesz a növény. Ezért vetésnél a magokat is kezelni kell ilyen baktérium készítményel, amelyek után évekig képesek már fennmaradni az adott területen. A talajban szabadon élő nitrogénkötő baktériumok is jelentős mennyiségű nitrogént képesek felvenni, de aktivitásuk szintén megszűnik műtrágyázással. Ezeket és sok tízezer egyéb fajt be kell telepíteni, s ha megfelelő körülményekre találnak, ott is maradnak.
Csökkenő széntartalom – ez az utóbbi időkben került előtérbe, miután rájöttek, hogy a szénvesztés és orbitális mértékű CO2 kibocsátás az egyik legnagyobb probléma a mezőgazdálkodásban. Lassan lehet növelni a széntartalmat komposzt, zöldtrágya növények alkalmazásával, ez felvehető táplálékként, jóval gyorsabban faszénpor használatával, ami nem tápanyagot biztosít, hanem hatalmas felületű lakóhelyet a mikroorganizmusoknak.. Ezt szinte minden mennyiségben alkalmazható, s minden, nem extrém tulajdonságú talajon megbízhatóan javítja a talaj élővilágát és vízháztartását. Az első alkalmazások során átmeneti tápanyaghiány léphet fel, mert a nagy porozitású aktív szén minden tápanyagot felszív, de hamar kolonizálják a talajlakók és attól fogva robbanásszerűen indul meg az élet.
A talajjavításhoz érdemes fejben tartani, hogy a talajélet felülről építkezik lefelé, ezért a forgatásos művelés, mint az ásás vagy szántás a legrosszabb, ami történhet a talajjal. Ezt csak akkor érdemes alkalmazni, ha a forgatás során a felső 15-20 centiméterbe bejuttatott szerves anyag és élőlények mennyisége nagyobb, mint az elvesztett. Minden szükséges talajjavító szerves anyagot minél aprítottabb formában a felszínre érdemes kijuttatni, legfeljebb nagyon sekélyen bedolgozni és enyhén tömöríteni, hogy jó talajkapcsolatot hozzon létre a kolonizáláshoz. Jó csapadékviszonyokkal rendelkező tájakon ott lehet hagyni a mulcsot a felszínen, le fog bomlani, de olyan szélsőséges klímájú területeken, mint Magyarország java része, a biológiai aktivitás szünetel a felszínen az év több, mint felében, hol a magas, hol az alacsony hőmérséklet, hol a csapadékhiány miatt.
Azzal szintén számolni kell, hogy legalább mágikusan hangzó három évnek kell eltelnie a leggondosabb tevékenység mellett is az észrevehető változáshoz, de lehet ez az időszak hosszabb is, mert például egymást követő aszályos években a biológiai aktivitás a legjobb technológiával sem ér el értékelhető fejlődést, csak öntözéssel indítható be valami, ha leszorítható a hőmérséklet is mellette. Emberi léptékkel ez soknak tűnik, de ezalatt a néhány év alatt évszázadok természetes építő munkáját képes pótolni az emberi törődés.
A talajművelésnél forgatás nélküli eszközöket érdemes használni, kiskertben ásóvillát, broadforkot, nagyüzemben kultivátort, lazítót, tárcsát. Ha teljes keresztmetszetű, nagy tömegű szerves anyag bedolgozásra lenne szükség alapjavításként, az ásógép viszont hasznosabb az ekénél. Tehát ha nem okszerű a forgatás, ne alkalmazzuk, a talaj levegőztetéséhez és a gyökerek erőteljes fejlődéséhez elég a lazítás is. Forgatás nélkül a gyomnövények kezelése is egyszerűbbé válik, az egynyári magbankok hamar kimerülnek, mert nem kerülnek újak a felszínre, a talajban lévők pedig egy idő után életképtelenné válnak. Az évelők okozhatnak gondot, de azt vagy mulcsozással vagy gyors eredményt váróknál pontpermetezéssel lehet felszívódó növényirtóval eltüntetni. Arra érdemes viszont figyelni, hogy a talaj emlékszik. A vegyi anyaggal kezelt helyek még évek múlva is csökkent termékenységgel fognak reagálni, ezért megfontolandó a türelmes munka alkalmazása.
Szűz talaj példáján megvilágítva a forgatásos művelés hatása a következő:
A 0–A0 horizonton található az élet java része, aktív oxigénkedvelők és a rá épülő mikroorganizmusok, egy laza szerkezetű, könnyű mozgási, táplálkozási hálót alkotó szerves anyagban gazdag rétegben. Ezek a forgatás során lezuhannak egy tömörödött, szerkezet nélküli, bár légpórusokban eleinte gazdag, de hamar visszatömörödő rétegbe, amely már az anareob organizmusok többsége ural. Azok viszont a felszínre kerülnek, s mindkét rétegben csökken a honos fajok egyedszáma és előbb utóbb a fajok változatossága.
A nagy változáskor előkerülő tápanyagok azonnali szaporodást váltanak ki, a baktériumok felélik az összes szerves anyagot, elégetnek minden elérhető tápanyagot, majd elpusztulnak. Az extrém számban elpusztult mikroorganizmusok bomlástermékeit értelmezi úgy az egyszerű kertész, hogy milyen remekül terem a földje az ásás után. Persze, egy ideig, amíg egyre csökkenő számban újra tudnak termelődni a mikroorganizmusok, s az nem tart örökké. A szénveszteség is jelentős, pedig az rendkívül fontos energiaforrás és lakóhely az oxigénkedvelőknek. A probléma pedig egyszerű, a köztes élőlények, mint az ízeltlábúak, néhány ilyen forgatás után vagy kipusztulnak vagy elvándorolnak. Egy eltűnő faj helyét pedig nem veszi át semmi, vagy maximum a gyorsabban szaporodó kártevők, s az addig kifinomult egyensúlyban működő talaj táplálékhálója előbb utóbb-összeomlik, saját élettartamunkat tekintetbe véve nagyjából véglegesen. Ez nem fog helyreállni 10 év alatt sem magától, s ha újra is indul, évszázadokba, évezredekbe telhet, mire újra beköltöznek a kihalt mikroorganizmusok, különösen a folyamatosan változó, egyre szélsőségesebb klíma ennek a legnagyobb akadálya.
Mivel a felkavart életterek kismértékű regenerációja is eltart egy ideig, a növényt védelmező, tápláló mikroorganizmusok is könnyen a túlsúlyba kerülő patogének áldozatai lesznek, megszaporodnak a fertőzések, a legyengült növények szabad prédái lesznek az opportunista kártevőknek. Ezt a folyamatot súlyosbíthatja a vegyi anyagok használata, mértéktelen műtrágyázás vegyi fegyverként pusztít el minden fontos mikroorganizmust és gombát, a különböző növény védőszerek, rovarirtók hatása szintén sivatagot hagy maga után. A talajfertőtlenítés gyakran propagált megoldása szintén totális pusztító hatású, utána már csak a kártevők felszaporodása várható, azok természetes ellenség hiányában mindig gyorsabban szaporodnak, mint a pozitív hatású mikroorganizmusok.
A szerves anyag hiánya alapvető probléma, sosem lehet elég humusz a talajban, lévén termelésnél, legóvatosabb talajmunkánál is folyamatosan csökken a mennyisége. Szerves anyagot lehet pótolni szerves trágyával, de legjobb, ha minden szerves anyagot már kötött nitrogénnel juttatunk ki a talajba, mert a nitrogén életciklusa a legveszteségesebb. A kötött forma pedig a komposzt.
Komposztálj, amennyit csak tudsz,
minél változatosabb forrásokból és a forró komposztálás a leghasznosabb. A kártevők és gyomok mennyisége jelentősen csökkenthető a folyamattal, míg szerves trágya kijuttatásánál megy ki a gyommag bank is, állandó munkát okozva. A komposztra receptek ezrei vannak, de általunk legegyszerűbben elérhető növényi maradékokat aerob, oxigénben gazdag környezetben, magas hőmérsékleten, 50-70C között komposztáljuk, s a szén-nitrogén arány 25-35:1 között legyen.
Ekkor a legmagasabb a biológiai aktivitás és a legkisebb a nitrogén veszteség, ami ammóniaként párologna el. Oxigénben gazdag környezetben pontosan azok a fajok szaporodnak el, amelyek a talajban is hasznosak számunkra. Az egyébként elvesző ammónia egy része megköthető nagy fajlagos felületű anyagokkal is, mint zeolit, alginit, bazaltpor, ezért érdemes ilyen anyagokkal is gazdagítani a komposztot, gyarapítva a mikroelemeket is. A komposztálás nagyon fontos pontja a beoltás. Ennek során megnöveljük a biológiai aktivitást különböző mikró organizmusokban gazdag készítményekkel, elszaporítva esetleg már kihalt vagy nem honos, de jótékony hatású baktériumokat és gombákat.
Ezek a készítmények lehetnek kereskedelemben kapható baktérium és gombapreparátumok, amelyben izolált kultúrák vannak, általában a leghatékonyabb fajok egy adott feladatra, cellulózbontásra, nitrogénkötésre, foszfor és káliummobilizálásra, stb. Oltásnál viszont a legváltozatosabb élővilágot már élő komposztból és nagyon jó minőségű, életben gazdag talajokból készített preparátumok hozzák létre. Ezeket a preparátumokat vagy természetes formájukban talajoltásként vagy komposzttea formájában adagoljuk a komposzthoz. Talajoltásnál egyszerű empirikus módon begyűjtünk szatyornyi földet nagyon gazdagnak tűnő, természetes állapotú talajokból és ezt keverjük a komposztba.
Komposzttea tartályban készül, amelyben folyamatosan kering az oxigénben és tápanyagban gazdag (melasz), víz, miközben az oltóanyag nagy teafilterként lóg a tartályban. Néhány nap főzés után kilocsolható a preparátum. Ez utóbbi közvetlen talajlocsolásra, csávázásra is hasznos, általában esős, felhős időben vagy alkonyat után, mert ezek a mikroorganizmusok általában fény és UV érzékenyek.
A talajoltás azért nagyon fontos, mert minden termőterületnek más a saját élővilága, ami alkalmazkodott az adottságokhoz. Ha egy silány, kimerült barna erdőtalajt szeretne valaki élettel megtölteni, ha nem keres máshonnan oltóanyagot, csak azok a fajok fognak szaporodni a komposztjában és talajában is, amik az adott terület leromlott állapotához alkalmazkodtak. Ha egy gazdag helyről származó oltóanyaggal kerül kezelésre a komposzt, s utána folyamatos a talajban is a szerves anyag utánpótlás, az új helyen is tartósan gazdag talajélet fog kialakulni. Ha belegondolsz, hogy nem egy területen már a kenyér spontán kovászosodása sem működik mert már az élesztőgombák is eltűntek az emberi károkozás hatására, érezheted, hogy valami nagyon kisiklott.
A szénvesztés az egyik legújabban észlelt probléma, s itt visszajutottam a fekete földhöz. Az extrém magas széntartalmú Terra Preta talaj képes csak megújulásra önmagától. Ez úgy keletkezett, hogy a levágott növényzetet elszenesítették az ősi gazdálkodók és bedolgozták a talajba. Évről évre egyre többet, míg végül több méternyi vastagságban található már meg ez a réteg helyenként. A pirolitikus módon készült szén pórusokban rendkivül gazdag, hatalmas felületű, ami azonnal felszív minden szerves anyagot (aktív szén) és a legjobb lakóhelye a mikroorganizmusoknak, pillanatok alatt kolonizálják a gombák is. Akár 170 tonna ilyen kötött szén is lehet a talajban hektáronként, s a benne lakó fajtaváltozatosság képes annyi szén és nitrogén megkötésére, amitől több ezer évvel a kialakulása után is képes magától gyarapodni. Ez az aktív szén képes saját súlyánál ötször több vizet tárolni, így az aszálytűrőséget jelentősen javítja. Előállítása házilag is megoldható, fahulladékot kell oxigénmentes környezetben hevíteni, majd megőrölni, s lehet kiszórni, begereblyézni, de lehet a szénport vásárolni is. Ez nem azonos a széntelepi porral, csak a faszén, a pirolitikus úton keletkezett szén a megfelelő.
A mi klímánkon általában a csapadék is szűk keresztmetszet, ezen csak ésszerű és okszerű öntözéssel tudunk segíteni. Egy élő, szerves anyagban gazdag talaj képes átvészelni aszályokat, ezért a öntözést csak a legszükségesebb esetben érdemes használni, nem automatikusan. A folyamatosan öntözött növény életképessége alapvetően gyenge, könnyen felborul szélsőséges időjárás hatására, ha elmarad az öntözés. Kelesztő öntözés segíthet a gyors csírázásban, de a folyamatos öntözés talajszerkezettől függően lúgozhatja ki a talajt, tömörítheti vagy boríthatja fel az ionháztartását, a vízzel kijuttatott ásványi anyagokkal. Ezért minél kevesebb legyen az öntözés, csak végszükségben.
A minimális vagy lazított talajműveléssel termeszthető növények köre pedig teljes. Néhány extrém igényű fajt kivéve minden hasznos növény termeszthető minimális műveléssel, amennyiben a talajállapot már megfelelően laza és szerves anyagban gazdag. Törekedni kell a talaj folyamatos takarására, ami csapadékos időszakban minél nagyobb gyökér és zöld tömeget létrehozó növény, csapadék nélküliben pedig mulcs vagy nagyon alacsony vízfelvételű takarónövény legyen. Ne félj a porba vetni a zöldtrágyamagot. Ha nem eszi meg valami, csak jön eső, ami után gyors starttal indul a növény, kihasználva minden csepp vizet. A télnek sose indulj neki takaratlan földdel, a létező legrosszabb eljárás az őszi szántás, hogy a fagy majd úgyis szétüti a rögöket – ez garantált veszteség minden területen, s felerősíti az eróziós és deflációs károkat. Ne feledd, a felső 30 centiben van az élet. Ha ez elvész, nem jön vissza magától többé. Ha nagyon kitett a területed, a szél ellen védekezz fa és bokorsorral, de ne hozz létre levegőcsere nélküli vagy lefolyástalan zónákat, mert az megnöveli a kórokozók jelentkezését is. A termesztett növények válogatásánál én visszanyúlok a nem hibrid fajokhoz, szabad elvirágzású, tájfajtákat gyűjtök és próbálok felszaporítani, amelyek nagy genetikai változatossággal rendelkeznek, így kevesebb, de biztos, kiváló beltartalmú hozamot biztosítanak a tömegtermelésre nemesített ipari hibridekhez képest.
Akinek van lehetősége, hogy a tápiószelei génbankból tud szerezni szaporításra magokat, használja ki, ősszel általában ki szokott merülni a rendelkezésre álló keret. A vidéket bejárva lehet felfedezni öregeknél még különlegességeket, generációk óta öröklődő fajtákat. Kukoricából is a színes lófogúak stabilak, sok helyen hirdetettek, bánáti búza még található. Külföldön lehet lelni igazi különlegességeket is, mint ásatásokon talált 5-600 éves búza felszaporítása, ami tövenként hoz 40-50 kalászt, vagy sivatagi kék tönköly Etiópiából, de ezeket aranyáron és limitáltan lehet beszerezni. Viszont egy ilyen genetikai bázis felszaporítása szó szerint aranyat ér, mikor az azonos szülőktől származó hibrideket elsöpri valamely új fertőzés, mint az UG99. A szárazabb nyarakra felkészülve érdemes alacsony vízigényű fajokban gondolkozni, én pl. ültetek indiai boltban vásárolt bab, lencse és csicseri fajtákat is, csak kiszelektálódik belőle nekem tetsző. Mediterrán környékekről is érdemes vetőmagokat szerezni, mert amilyen rohamos mértékben csökken a genetikai diverzitás a vetőmag monopóliumok hatására, nem sokáig lesznek élő vonalak elérhetőek és klimatikusan ellenállóbbak az aszálynak. Gyakorlatilag az ismert tájfajta zöldség és gabonafajok száma kevesebb, mint tizedére csökkent az elmúlt évtizedekben, s ez rendkívül veszélyes helyzet, ez ellen csak saját fajtafenntartással lehet védekezni. A lényeges része a gazdálkodásnak úgyis a vetőmag fogása, tisztítása, tárolása, egyfajta spontán nemesítő munka, amit régen a parasztok csináltak évezredeken keresztül.
Páll János vincellér
Ki mint vet, úgy arat…, és úgy vet, ahogyan megsegítik
A zsírsertésekkel kapcsolatos alap- és alkalmazott kutatások eredményeiről és ipari hasznosításáról kezdődött kétnapos találkozó csütörtökön Herceghalomban.
Magyarországon még nem fejeződött be teljesen a szőlőben a munka, még tart a a késői szüret. A badacsonyi borvidéken kiemelkedő minőségre számítanak.
Tisztelettel meghívjuk a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület és a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseleti Szövetsége által szervezett
Majdnem napra pontosan húsz éve annak, hogy napvilágot látott az Erdélyi Gazda című folyóirat új folyamának első száma. Mintegy háromszázan gyűltek össze a Gazda-ünnepre
