Megörvendtünk amikor felfedeztük a Megyeri Kertészet tulajdonosa által közreadott cikket, amiből az kedves olvasó megismerheti a xerogardening fogalmát és a cikkben szereplő képsorokkal megmagyarázza, hogy hogyan lehet a szárazságtűrő növényekből is szép, szemet gyönyörködtető látványkertet. Köszönjük Megyeri Szabolcs kertészmérnők úrnak, hogy megmutatta hogy nemcsak a kertészethez ért, hanem jó a tolla is. (Erdélyi Hangya)
Megyeri Szabolcs 2013-11-21
A divat roppant fontos dolog az életben, ezt főleg a hölgyeknek nem kell hosszasan magyarázni, de nem csak ruhákban, vagy frizurákban vannak trendi irányzatok, hanem például a kertépítés területén is. Ilyen, viszonylag újabb trend a xerogardening, vagy xeriscaping, ám a nyelvtörő elnevezés mögött igazából semmi forradalmian új ötlet nincs, igaz, ettől még izgalmas terület, amiről szó van.
Egy mintaszerű xerogarden látványrajza
Nos, hát akkor mi is ez? A xeriscaping szóösszetétel a görög xeros, vagyis száraz, és az angol landscaping, vagyis tájépítészet szavakból áll össze, ebből máris kilogikázható, hogy a szárazságtűrő növényekre építő kertkialakítás lehet a fókuszban. És valóban, a magyar névvel még nem rendelkező irányzat középpontjában az öntözést nem, vagy alig igénylő növényfajtákból összeállított kert áll. Mik lehetnek az ilyen kertek előnyei? Az alacsony vízfelhasználás egyrészt kevesebb kiadást jelent, másrészt a gondozás tekintetében is kevesebb energiát kíván, továbbá a megszokott kertképtől merőben eltérő látványvilág alakítható ki ilyen módon. Ha végiggondoljuk mindezt, akkor feltűnhet, hogy alig pár lépésnyire vagyunk a már eddig is ismert és alkalmazott mediterrán kertektől és a sziklakertektől, de fogadjuk el, hogy a xeriscaping egy újfajta megközelítés.
A valóságban is mutatós. Az elgondolás inkább a látványra épít, így előkertekbe, utcafrontokra kifejezetten jó választás az ilyen kert
A metódusnak ugyanakkor nyilvánvaló hátrányai is vannak, gyepfelület például egyértelműen nem párosítható a xerogardening elvek alapján kialakított kertekhez, és általában korlátozottabb a növényválaszték, ha alacsony vízfelhasználású kertben gondolkodunk, az egynyáriakat például kapásból kizárhatjuk, de a cserjék és fák többségének is búcsút mondhatunk. Az ötlet ugyanakkor kifejezetten hasznos lehet abban az esetben, ha extrém száraz területen építkezünk, és bár Magyarországon szélsőségesen csapadékmentes vidékek nem találhatóak, a divatot követve akár nálunk is létrehozhatóak xeriscaping kertek, a különleges megjelenés, a szokatlan atmoszféra okán.
Itt is inkább előkerti látványelem
Ez már egy kifejezetten minimalista megközelítésű elrendezés, rengeteg szabad, ám a gyakorlatban nem hasznosítható térrel. A funkcionalitás nem élvez elsőbbséget a xeroscaping kerteknél
Ez már egy dúsabb, zöldebb, kevésbé sivatagos látképű xerogarden
Hazánkban is rendelkezésre állnak olyan növények, melyek kiválóan illenek az ilyen elképzelésbe, a mediterrán fűszernövények, valamint a levendula megfelelnek a célnak, ahogy a díszfüvek közül is válogathatunk, cserjefronton asomfélék, a galagonya, a vadrózsa, vagy épp a tamariska jöhetnek szóba, és a fákat sem kell teljesen kizárni, lehet próbálkozni juharral, nyárral, kőrissel, valamint a fenyőfélék közül a luc, a boróka, és a törpefenyők maradnak a pakliban. A "xerogarden" azonban nem csupán az ültethető fajták szűkebb köre miatt üt el a szokásos kialakítástól, hanem az elrendezés is más. Hangsúlyos szerepet kapnak a tág, beültetetlen terek, melyeket szórt köves utacskákkal, kisebb-nagyobb kövekkel, sziklákkal, vagy komplett, kisebb sziklakertekkel lehet kitölteni. A színvilág is fontos eleme az ilyen birtokoknak, sőt, mondhatni az egyik vezérlő elvük, hiszen a szokatlan elrendezés akkor érvényesül igazán, ha jól átgondolt színstruktúra párosul hozzá. Értelemszerűen a pasztellek dominálnak, sárgákkal, barnákkal, és zöldekkel keverve, de kékes, lilás árnyalatok is megjelenhetnek. A xerogardening elvet követő kertek a hagyományos struktúráknál sokkal szellősebbek, lazábbak, aktív használatbavételre kevésbé alkalmasak, ellenben dekorációs értékük magasabb a megszokottnál, ezért én például elsősorban irodaházak mellé, társasházi udvarokra, utcafrontokra, pihenő-, és közparkokba tudom elképzelni őket, de természetesen magánkertekben is kialakíthatóak. Azt mindenképpen tudni kell, hogy az ilyen kertek szakszerű tervezést és kivitelezést igényelnek, tehát kezdő hobbistáknak nem ajánlom, hogy első lelkesedésből nekiveselkedjenek a munkálatoknak, ugyanakkor a fenntartást tekintve a későbbiekben jóval kevesebb anyagi ráfordítást és törődést igényelnek, mint a szokványos gyepfelület-díszfa-virágágyás felépítésű birtokok. Akinek a xerogardening elnyerte a tetszését, de egyelőre nem fazonírozná át teljesen a kertjét, annak első lépésben egy mediterrán kertrészlet, egy fűszerkert, vagy egy sajátkezűleg is megépíthető sziklakert létrehozását javasolnám. Amennyiben pedig az alacsony vízfelhasználás a cél, érdemes lehet megismerkedni az esőkertekkel is.
A xeriscaping alapeleme a színekkel való játék, itt a kék és a lila dominál, de sárgával, barnával, halvány színekkel is lehet játszani a kialakítás, növényválogatás során.