NT Forrás: MTI, MNO 2013. november 24.
Növekszik a társadalmi igény a szociális földprogramra, ezért az e célra idén elkülönített 250 millió forintos megemelt pályázati keretösszeg 2014-re is megmarad, s akár még nőhet is – jelentette ki Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.
A szociális ellátórendszerbe illeszthető földprogram elsősorban a hátrányos helyzetű családoknak nyújt különféle kedvezményes juttatásokat a megélhetéshez, az önálló egzisztencia kialakításához – mondta Kovács Zoltán.A programban tavaly 101, idén pedig már 151 település nyert el pályázati támogatást, amelyből vetőmagot, palántát és fiatal jószágokat oszthattak ki az önkormányzatok. Idén már mintegy 500 hektár földet műveltek meg a programban részt vevők. E földek rendszerint az adott önkormányzat saját vagy bérelt területei, de több helyen az örökös nélkül maradt, a falun belüli kihalt házak kertjeit ishasznosítják közmunkások bevonásával – tette hozzá.
A földprgramról
Ismert, a kormány júliusban döntött arról, hogy a szociális földprogram megvalósítása érdekében az önkormányzatok állami földeket kapnak vagyonkezelésbe. Ennek célja, hogy a vidéken élő hátrányos helyzetű lakosok munkalehetőséghez jussanak.
Az iskolákat is el tudják látni
A mintaként szolgáló szociális földprogram munkaalkalmat jelent, a megtermelt zöldség-gyümölcs a helyi közüzemi, iskolai konyhákat is ellátja nyersanyaggal, van, ahol szociális bolthálózat épül a termékek helybeni kedvezményes értékesítésére – utalt rá az államtitkár. Az érintett települések polgármestereinek tapasztalata szerint a mintaprogram hasznos az egész közösségre nézve. A segélyek helyett adott értelmes munka által az emberek önbecsülése nő, a falu az önellátásra törekedhet, a családok kiegészítő jövedelemhez juthatnak. Mindez együtt az életminőségre is jótékony hatást gyakorol, a fiatalok szívesen maradnak a településen – hívta fel a figyelmet Kovács Zoltán.
A Tolna megyei Faddon idős emberek már nem művelt háztáji telkeit bérelte ki az önkormányzat, a 2,5 hektáron állástalan helyiek az általános iskola konyhájának termesztenek zöldséget. Fülöp János fidesz–KDNP-s polgármester elmondta, hogy az ültetvényt a szezonban 15-20 közfoglalkoztatottgondozta, borsót, zöldbabot, hagymát, mákot, burgonyát, paprikát, paradicsomot termesztettek. Az önkormányzat öntözőrendszert is kiépített, amellyel elkerülhették az aszálykárokat. A helyben termesztett, vegyszermentes zöldség a 320 iskolás gyermek étkeztetéséhez szükséges nyersanyag csaknem egészét fedezi.
Jól jött a támogatás
Tóth Gabriella, Sóshartyán független polgármestere arról adott tájékoztatást, hogy a Nógrád megyei településen a kiskertek műveléséhez vetőmagot osztottak, a jelentkezők naposcsibéket kaptak. A burgonyaföldet közmunkások művelték. Pályázaton elnyert pénzből két tehenet is vásároltak, azóta az állomány már ötre duzzadt. A jószágokat az önkormányzat tulajdonában álló, közmunkások által rendbe hozott istállóban tartják, az állatok gondozását, fejését idős, a gazdálkodáshoz értő helyiek útmutatása szerint közmunkások végzik. A pályázati pénzből egy kis tésztaüzemet is berendeztek, az itt főzött tészta az óvoda, iskola konyhájára kerülhet.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Besenyszög állandó résztvevője a szociális földprogramnak. A faluban és környékén kevés a munka. Balogh Zoltán független polgármester elmondása szerint a rendszeres szociális segélyre szoruló, sokgyerekes szegény családok közül elsőként húsz kapott két-két fiatal mangalicát és takarmányt. Ezután újabb rászorulók jelentkeztek, akik süldő disznókat, előnevelt csirkéket kaptak. A program kibővült, például az önkormányzat földjén 3300 homoktövis-palántát telepítettek közmunkások bevonásával. Ezenkívül vetőmagot is kapnak a rászoruló családok. Jövőre újabb családokat szeretnének bevonni a programba – mondta a polgármester.
Egészségesebb étel kerül az asztalra
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Homrogd független polgármestere, Juhász Imre arról számolt be: ezekben a napokban 25 közmunkás gyűjti a csipkebogyót, a kökényt. A termésből a szociális földprogram pályázati pénzén vett üstben főznek lekvárt, amely az óvodás, iskolás gyerekek étkezését teszi változatosabbá.
Rozsály, az alig 800 lelkes Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falu évek óta az önellátás megvalósítására törekszik, amihez a szociális földprogramra is támaszkodhatnak. Sztojka Zoltán fidesz–KDNP-s polgármester tájékoztatása szerint a település összesen 90 hektáron gazdálkodik, főként paradicsomot, burgonyát, hagymát, paprikát termesztenek, s van dió- és meggyültetvényük is. Ezekre a terményekre épül a falut ellátó szervezet. Hetven helyi közmunkás dolgozik a földeken. A település alapítványa által üzemeltetett, a helyi őstermelők termékeit kínáló szociális boltban főként helyi fiatal munkanélküliek dolgoznak. Most épül az a 67 millió forintból megvalósuló gyümölcsfeldolgozó, ahol aszalványok, gyümölcslevek, lekvárok készülnek majd saját ellátásra, illetve értékesítésre.
Ellenszer
A szociális földprogram eszköz ahhoz, hogy a mélyszegénységben élők a saját munkájukkal javítsák helyzetüket – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a programban részt vevők árubemutatóján tartott sajtótájékoztatón még októberben.